udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 108 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 91-108
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

1992. július 1.

Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés /EMK/ jún. 20-án kiadott közleményében csatlakozott a Romániai Magyar Keresztény Egyházak Állandó Értekezletének jún. 11-én közreadott nyilatkozatához, amely tiltakozott a tanügyi törvény tervezete és a romániai magyarságot sújtó jogsérelmek ellen. Az EMK folytatja aláírásgyűjtését a marosvásárhelyi és környéki igazságtalanul elítéltek kiszabadítása érdekében. - Az EMK felhívással fordul valamennyi RMDSZ-szervezethez a második világháború erdélyi magyar áldozatainak számbavétele és emlékük megfelelő ápolása ügyében. Javasolják, hogy készítsenek külön névjegyzéket a hősi halottakról, a deportáltakról, a hadifogságot szenvedettekről, végül a még életben maradottakról, feltüntetve, rászorulnak-e anyagi támogatásra. - Az 1992. januári népszámlálás eddig közreadott adatai nem tekinthetők hitelesnek, ezért elodázhatatlan a magyarság hiteles számbavétele. /Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés közleménye. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 1./

1992. július 1.

Budapesten tartott sajtóértekezletén az Európa Tanács román küldöttségvezetője, Vasile Mois szenátor kijelentette, hogy kisebbségi kérdés nem belügy. Szőcs Géza a sajtóértekezlet után rámutatott arra, hogy Mois 24 óra alatt tett két egymást kizáró nyilatkozatot és hogy örömmel hallaná, ha Mois szenátor a román parlamentben jelentené ki, hogy a kisebbségi kérdés nem belügy. /Magyar Hírlap, júl. 2./

1992. július 1.

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület jún. 20-án Kolozsváron tartotta éves közgyűlését. Jakó Zsigmond elnöki megnyitójában beszámolt az 1990. okt. 27-én tartott, előző közgyűlés óta eltelt időszakról. A teljes politikai és jogi bizonytalanságban, az "ellenséges légkörben energiánk jelentős részét munka helyett a védekezésre pazarolva" csak vegetálni lehet. Anyanyelvű tudományosság nélkül nincs értelmiség. Az EME támogatására létrehozták a Gróf Mikó Imre Alapítványt. - Nemcsak kutatókban fogyatkoztak meg vészesen, hanem az emberek mentalitása is megváltozott. Meggyérült azok sora, akik saját érdekeinken túlmenően is dolgoznak a magyar tudományosság feltámasztásáért. Egyelőre kevés az aktív tudományos dolgozójuk. Remény lehet rá, hogy a Kemény Zsigmond Alapítvány pályázatain kiküldhető 15-20 ösztöndíjasból több esztendő alatt kialakítható a fiatal kutatói törzsgárda. Eredményes, korszerű tudományművelés nem képzelhető el intézményi keretek nélkül. Mindez csak állami költségvetésből fenntartott anyanyelvű felsőoktatási intézményekkel oldható meg. Szükség van nemzetiségi erőforrásokból működtetett kutatóintézetre, ehhez épület is kell. /Jakó Zsigmond: Az erdélyi magyar tudományosság jövőjéről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 1./

1992. július 1.

Az RMDSZ Temes megyei szervezete memorandumban kérte a polgármesteri hivatalt, hogy biztosítsanak székházat az RMDSZ számára. Az RMDSZ mellett székházra volna szüksége a Temesvári Magyar Ifjúsági Szervezetnek, az Ormós Zsigmond Társaságnak, továbbá az EMKE, az Erdélyi Műszaki Tudományos Társaság és a Pro Kultúra Társaság helyi szervezeteinek. /Temesvári Rádió magyar adása, júl. 1./

1992. július 2.

Aradon román-magyar külügyi államtitkári találkozót tartottak. Martonyi János és Theodor Melescanu a Kis-Jugoszlávia elleni embargó következményeinek közös megoldásáról tárgyaltak. Megegyeztek a Battonya-Tornya és Méhkerék-Nagyszalonta határátkelők napokon belüli megnyitásáról, a jövőben pedig a Dombegyháza-Kisvarjas határátkelő megnyitásában is. A találkozó napján a kormányhoz közelálló román nyelvű Adevarul Arad magyarellenes cikket közölt Határ vagy sétatér? címmel. Ebben a szerző azt állította, hogy Magyarországról rendszeresen "lejárt határidejű élelmiszereket, irredenta propagandakönyveket hoznak át a határon, s főként mindenféle fegyverek érkeznek Romániába, az RMDSZ paramilitáris szervezeteinek felfegyverzésére." /Népszabadság, júl. 3./

1992. július 2.

A Szenátusban megszavazták a bíróságok szervezéséről szóló törvényt. A vitát Kozsokár Gábor, a Szenátus alelnöke, RMDSZ-szenátor vezette, aki elmondta, hogy az RMDSZ kezdettől támadta az igazságszolgáltatásban a nemzetiségek anyanyelvhasználatára vonatkozó sérelmes rendelkezést, azonban nem sikerült változtatást elérni, ezért az RMDSZ-frakció a szavazáson tartózkodott. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 4-5./

1992. július 2.

Az RMDSZ Temes megyei szervezete még mindig székház nélkül működik, holott székházra lenne szüksége még a Temesvári Magyar Ifjúsági Szervezetnek, az Ormós Zsigmond Társaságnak, a Franyó Zoltán Kulturális Alapítványnak, továbbá több magyar országos szervezet helyi fiókjának /EMKE, Erdélyi Műszaki Tudományos Társaság stb./. Temes megyében valamennyi jelentős pártnak van székháza. /Temesvári Új Szó (Temesvár), júl. 2./

1992. július 2.

Hajdu Győző a szélsőségesen magyarellenes Totusi iubirea hasábjain támadta, románellenesnek, irredentának nevezte a romániai magyar sajtót. /Hajdu Győző: Cine vrea sa fure Transilvania. = Totusi Iubiera (Bukarest), júl. 2-9., MTI/

1992. július 2.

Bukarestben parafálták a magyar-román kitoloncolási szerződést. /MTI/

1992. július 2.

Az Európa Tanács háromtagú bizottságot nevezett ki a Romániában élő magyarok problémáinak tanulmányozására, vezetőjük Friedrich König jogász, osztrák parlamenti képviselő. /SZER, magyar adás/

1992. július 2.

A putnai kolostorban az ortodox egyház szentjévé avatták Stefan cel Mare moldvai fejedelmet, aki 1457-1504 között uralkodott. /MTI/ A ceremónián a román politikai, társadalmi, egyházi élet vezetői vettek részt, nagyszámú besszarábiai és észak-bukovinai vendég is megjelent. Meghívták Snegur moldávaiai elnököt is, aki végül lemondta részvételét.

1992. július 3.

Adrian Nastase külügyminiszter a moszkvai külügyminiszterhez, Andrej Kozirevhez írt levelében Románia aggodalmáról beszélt, amelyet Oroszország Moldovával kapcsolatos magatartása, illetve a 14. hadsereg újonnan kinevezett parancsnokának kijelentései váltottak ki. A 14. hadsereg akciói kimerítik az agresszió fogalmát, írta Nastase. Amennyiben nem szűnnek meg ezek az akciók, akkor Románia a Biztonsági Tanácshoz kíván fordulni. /Magyar Hírlap, júl. 3./

1992. július 3.

Júl. 3-án Bukarestben, a Rohova téren a katonai rendőrség 40-50 tagú csoportja zaklatta a cigányokat. A romák ellen több helységben elkövettek atrocitásokat, a Romák Etnikai Szövetsége tiltakozott a cigányok hátrányos megkülönböztetése ellen. /22 (Bukarest), júl. 24-30., MTI/ 22: bukaresti román ellenzéki hetilap/

1992. július 3.

Kádár Attila unitárius teológiai hallgató nyolc napja éhségsztrájkot folytat, így tiltakozik a kolozsvári magyarság elleni intézkedések /köztük Bálint Kelemen Attila igazgató leváltása/ ellen. Tőkés László püspök a nemzetközi diákszervezetekhez fordult, hogy fejezzék ki szolidaritásukat Kádár Attilával. A Kossuth Rádió és a magyar tévé Panoráma műsora ismertette az éhségsztrájkot. A magyarországi unitárius egyház szolidaritást vállalt a hallgatóval. /Balló Áron: A magyarországi unitárius egyház és Tőkés László szolidarizál az éhségsztrájkolóval. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 3./

1992. július 3.

A Brassai Líceum esti tagozatára becsempésztek egy román tannyelvű IX. és két XI. osztályt. Az érettségin a román vizsgáztatók nagyon sok magyar diákot megbuktattak. /Makkay József: Megrostálják az érettségizőket. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 3./

1992. július 3.

Beke Mihály András kifogásolta, hogy a magyarországi MDF-SZDSZ vita jelentkezik az erdélyi magyar sajtóban: Bíró Béla cikkében /Rémálom, Brassói Lapok, jún. 26./ a magyarországi liberális sajtó szellemében írt a magyar tévéelnök, Hankiss Elemér szerepéről. /Brassói Lapok (Brassó), júl. 3./

1992. július 4.

Berecken júl. 4-én felavatták a falu nagy szülöttének, Gábor Áronnak a szobrát, Varga Mihály alkotását. Az összegyűlt tízezres tömeg előtt Tőkés László beszélt, aki nyilatkozott a jelenlegi helyzetről. Az RMDSZ válsága a romániai magyar társadalom válsága, jelentette ki. Az RMDSZ-nek a következő kongresszuson jobb vezetőséget kell választania. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 8., Pesti Hírlap, júl. 9., felvétel a szoborról: Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 1./

1992. július 4.

Bukarestben júl. 4-én félszáz katonai rendőr rátámadt a piacon üzletelő cigányokra. Az eredmény: 13 cigány sebesült, többet kórházba vittek. Ez az akció megtorlásféle volt, mert az előző napon több cigány súlyosan bántalmazott egy katonai rendőrt. /Privatizálják az Ursust. = Magyar Nemzet, júl. 8./

1992. július 4.

Kolozsváron a Brassai Líceumban felolvasták a Bálint Kelemen Attila igazgató leváltását megelőző ellenőrzésen készített jegyzőkönyvet. A kivizsgálás alkalmával nem hallgatták meg azt a 73 személyt, aki az igazgató leváltása ellen foglalt állást, csak 7 fő véleményét vették figyelembe, viszont nevüket nem közölték. A jegyzőkönyvben olyan hiányosságok szerepelnek /az igazgató nem vezette teljes pontossággal a tanárok jelenlét naplóját/, amelyek Kolozsvár minden iskolájában előfordulnak. /Balló Áron: Kolozsvár összes igazgatóját le kell váltani! = Szabadság (Kolozsvár), júl. 4./

1992. július 4.

Az 1989-es fordulat óta ritkán megszólaló Balogh Edgár a Magyar Népi Szövetség történelmi érdemeire hívta fel a figyelmet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 4-5./

1992. július 4.

Hunyadi Mátyás Csángó templom című versét közölte a lap. Hunyadi Mátyás /sz. Nagyvárad, 1958/ rövid magyarországi áttelepülés után hazaköltözött Nagyváradra, 1990 elején. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 4-5./

1992. július 5.

Az RMDSZ Országos Elnöksége, a tagszervezetek elnökei és az RMDSZ parlamenti frakciója júl. 4-5-én közös tanácskozást tartott Hargitafürdőn. A kiadott Közlemény szerint elhatározták, hogy az RMDSZ saját jelöltjeivel indul a választáson, elnökjelöltként pedig a Demokratikus Konvenció jelöltjét támogatják. Az Elnökség felkérésére a Magyarok Világszövetségében az EMKE képviseli a romániai magyarságot. - "Az erdélyi magyar iskolákért!" címmel külön felhívást tesznek közzé. A résztvevők mély együttérzéssel vették tudomásul Kádár Attila éhségsztrájkkal kifejezett tiltakozását a Kolozsvár magyar lakosságát és a Brassai Sámuel Líceumot ért jogtalanságokért, és felkérték arra, hogy megromlott egészségi állapotára való tekintettel hagyja abba az éhségsztrájkot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 8./

1992. július 5.

Az erdélyi magyar iskolákért! című felhívás emlékeztet az oktatási törvénytervezet elleni, az RMDSZ által szervezett jún. 11-i országos tiltakozó megmozdulására, melyen megjelentek a román ellenzék képviselői is. Az RMDSZ-program önrendelkezésen alapuló, autonóm anyanyelvű oktatási rendszert igényel. Követelik az egyházi vagyon visszaszolgáltatását, ez az alapja az egyházi iskolahálózat létrehozásának. A magyar anyanyelvű tanintézetek irányítását a magyar közösség által választott államtitkárság végezze. Iktassák be a magyar középiskolák tantárgyai közé a nemzeti történelem oktatását, a román történelmet és földrajzot anyanyelven tanítsák, a szakoktatás nyelvének ne határozzák meg, hogy az csak román lehet. /Az erdélyi magyar iskolákért! felhívás aláírói: RMDSZ, Bolyai Társaság, Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 9./

1992. július 5.

A politikai és gazdasági együttműködésről tárgyalt júl. 5-én Temesvárott Adrian Nastase külügyminiszter Vladislav Jovanovics szerb külügyminiszterrel. /Tanjug, MTI/

1992. július 6.

Radu Campeanu, a Nemzeti Liberális Párt elnöke kifejtette, azért léptek ki a Demokratikus Konvencióból, mert nem akarnak az RMDSZ-szel egy listán szerepelni a választáson. /Baricada (Bukarest), júl. 6./

1992. július 7.

Marosvásárhelyen a Maros Megyei Törvényszék júl. 7-én 10 év börtönbüntetésre, valamint 1 millió lej kártérítésre ítélte Cseresznyés Pált és - távollétében - Barabás Ernőt. /Népújság (Marosvásárhely), júl. 8./ Előzmény: 1991. jan. 18-án tartóztatták le, többször bántalmazták. Peréről: febr. 21, márc. 17, ápr. 3, máj. 22-i jegyzet. A súlyos ítéletet sietett közölni még júl. 7-én a román tévé. Cseresznyés Pál tíz évet kapott, mert belerúgott a földön fekvő Cofariuba. /A döbbenet. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 9./

1992. július 7.

Temesváron a Temesvár Társaság rendezésében mintegy 25 ezer ember részvételével ellenzéki nagygyűlést tartottak, ahol elfogadták a temesvári kiáltvány szellemében készült felhívást. Felszólalt Corneliu Coposu, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt elnöke is. /Temesvári Rádió, magyar adás, júl. 8., Temesvári felhívás szövege: Ring (Budapest), aug. 9./

1992. július 7.

Kolozsváron a Brassai Líceum tanszemélyzetének 73 tagja tiltakozott az iskoláról készült jegyzőkönyv ellen. A benne szereplő adatok nem valósak. Kifogásolták, hogy az ellenőrzést még be sem fejezték, de már döntöttek Bálint Kelemen Attila igazgató leváltása ellen. /73 személy a Brassai Sámuel Líceum munkaközösségéből. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 7./

1992. július 7.

A temesvári RMDSZ és a TEMISZ megkezdi Temesvár magyarságának feltérképezését, a nagyvárosban szórványban élő magyar kisebbség felmérését. Ez egyben az információ áramlását is elősegíti. /Tar Gyöngyi és Toró T. Tibor: Magunk keresése. = Temesvári Új Szó (Temesvár), júl. 7./ A felhívást támadta a helyi román újság: jún. 25-i jegyzet.

1992. július 7.

Tőkés László püspök jún. 22-én Washingtonban a kongresszusi képviselők tanácsadói előtt tartott előadásában ismertette a jelenlegi romániai helyzetet. Nemzeti közellenségnek kiáltották ki a magyarokat és a zsidókat, mindennaposak a gyalázkodó támadások. Iliescu elnök pártfunkcionárius volt előzőleg, 1990 nyarán bányászokkal verette szét Bukarestben a forradalmárokat. Az 1989-es tömeggyilkosságok halála megtorlatlan, igazságtétel nem történt. Helyettük koholt vádak alapján kisebbségi állampolgárok, magyarok és cigányok bűnhődnek. A román fasizmus újjáéledt, a tömeggyilkos román diktátort, Antonescut rehabilitálták. Marosvásárhelyen központilag hallgatólagosan támogatott magyarellenes pogromra került sor 1990 márciusában. Jelenleg is féktelen magyarellenes uszítás folyik, elég a fajgyűlölő Vatra Romaneasca szervezetre, a Romania Mare Pártra, a Román Nemzeti Egységpártra gondolni, vagy a televízió uszító műsoraira. A nacionalista kurzus tényei: koncepciós perekben elítélték az oroszhegyi, zetelaki magyarokat, a marosvásárhelyi pogromnak ellenálló magyarokat és cigányokat, Moses Rosen főrabbit és Tőkés László püspököt halálos fenyegetések érték, Vulpescu szenátor a rebellis magyarok gyűjtőtáborba internálását kezdeményezte, a népszámlálás a kisebbségek valós lélekszámának meghamisítását célozta. A kisebbségi nyelvhasználatot az új alkotmány korlátozza. A kétnyelvű helységtáblákat eltüntették. A magyar nemzetiségű katonákat a román országrészekben állomásoztatják és nem egy esetben hátrányos megkülönböztetésben részesítik őket. A magyar szobrokat meggyalázzák, Petőfi-emlékművet összetörtek. Megalázó házkutatásokat rendeztek református templomokban. A bélbori katolikus kápolnát ismeretlenek felgyújtották. Gheorghe Funar, Kolozsvár polgármestere valóságos magyarellenes terrorhangulatot vezetett be a városban. A kormány, az államelnök, a parlament hallgat ezekben a kérdésekben, sőt el akarja hitetni Európával, hogy a kisebbségi kérdésben minden a legnagyobb rendben van. /Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 1. - 7. - folytatásokban/


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 91-108




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998