udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 135 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 121-135
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

1993. február 1.

Febr. 1-jén írta alá Brüsszelben Nicolae Vacaroiu miniszterelnök az Európa Tanács és Románia közötti társulási szerződést /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 3./, Teodor Melescanu külügyminiszter pedig a ratifikálás előtt életbe lépő kereskedelempolitikai részt tartalmazó ideiglenes egyezményt. /Magyar Hírlap, febr. 1./

1993. február 1.

Az Európa Tanács közgyűlésének ülésszakára Strasbourgba utazott Románia tíztagú küldöttsége, köztük van Frunda György RMDSZ-szenátor is. /Népszabadság, febr. 2./

1993. február 1.

Frunda György febr. 1-jén Strasbourgban fölszólalt az Európa Tanács ülésén, hangsúlyozva, hogy a romániai magyar nemzeti kisebbség nevében beszél, számukra nagyon fontos a kisebbségi jogok jegyzőkönyv-tervezete, valamint a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Chartájának ratifikálása. Egyetért Románia felvételével az Európa Tanácsba. "Románia alkotmánya nem szentesíti a nemzeti kisebbségi jogokat kielégítően, ezért feltétlenül szükségesnek tartjuk egy kisebbségi törvény kidolgozását, amely biztosítsa az anyanyelv szabad használatát, a nemzeti kisebbségek személyi és kulturális autonómiáját, helyi és regionális önigazgatását." /Az Európa Tanács elfogadta a kisebbségi jogok jegyzőkönyvét. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 3./

1993. február 1.

Doian Cornea neves kolozsvári polgárjogi harcos kijelentette, nem hajlandó megjelenni a bukaresti ügyészség előtt. Államellenes felforgató tevékenység vádjával idézték be, febr. 8-ra, mert 1991 szeptemberében, a bukaresti bányászakció idején általános sztrájkra szólított föl. Traian Chelebelu elnöki szóvivő közölte: rosszul időzítették a lépést, éppen most folynak a tárgyalások Románia teljes jogú tagságáról az Európa Tanácsban. /Bogdán Tobor, Bukarest: Cornea nem tesz eleget az idézésnek. = Magyar Hírlap, febr. 1./

1993. február 2.

Markó Béla, az RMDSZ elnöke nyilatkozatban tiltakozott a Doina Cornea asszony elleni bűnügyi eljárás megindítása miatt. Ez az eljárás újabb bizonyítéka a visszarendeződési folyamatnak. Ennek azonnali megszüntetését követelte az RMDSZ nevében, hozzátéve: "Kötelességünknek tartjuk a nemzetközi közvélemény figyelmét is felhívni a történtekre." /Nyilatkozat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 2./

1993. február 2.

Gheorghe Funar kolozsvári polgármester a tanácsülésen bejelentette legújabb tervét: írjanak ki népszavazást arról, hogy Mátyás király szobrát egyszerűen beolvasszák, és a bronzból öntsék ki Avram Iancu szobrát. /Németh Júlia: Népszavazás a Mátyás-szobor beolvasztásáról? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 2./ A szobrot mindenképpen eltávolítják a főtérről, hogy a helyére Baba Novac szobrát állíthassák. /(Botos): Népszavazás szoborolvasztásról? = Új Magyarország, febr. 2./

1993. február 2.

Gheorghe Funar kolozsvári polgármester Bukarestbe utazott, a tévé új elnökétől, Paul Everactól követelte, hogy a magyar adást ne az RMDSZ használja fel, helyette 5 perccel több műsoridőt biztosítsanak a román érdekeket kifejező pártoknak. /Funar Bukarestben is vádol. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 2./

1993. február 2.

A Securitate volt tagjaiból, hírszerzőiből megalakult a Becsület, Méltóság, Demokrácia és Igazság Liga, melyet Gheorgeh I. Ivascu tartalékos szekustiszt hozott létre. Fő céljuk az országot katasztrófa felé vivő vezetők végleges félreállítása. /Cseke Gábor, Bukarest: Szervezetbe tömörülnek a Securitate volt tagjai. = Magyar Nemzet, febr. 2./

1993. február 2.

A Román Televízió főosztályvezetője, Radu Georghe Serafim, akihez a nemzetiségi szerkesztőségek is tartoznak, írásban utasította a nemzetiségi adásokat arra, hogy ezután kizárólag "kulturális és hagyományőrző" jellegűek lehetnek. A magyar és német adás szerkesztősége tiltakozott ez ellen, mert a nemzetközi egyezmények szerint joguk van megszorítás nélkül véleményt nyilvánítani. /A romániai kisebbségek önkifejezésének korlátozása? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 2./

1993. február 3.

Frunda György RMDSZ-képviselő, a román delegáció tagja, Románia Európa Tanácsba /ET/ való fölvétele tárgyalásakor dokumentumot adott át az ET titkárságának. A dokumentumban az RMDSZ rögzíti, hogy a román alkotmány nem biztosítja kielégítően a nemzetiségi jogokat. Szükség van arra, hogy kisebbségi törvény biztosítsa a szabad nyelvhasználatot, a személyi és kulturális autonómiát. Az ET parlamenti közgyűlésén a román képviselő, Adrian Severin kifejtette, hogy Románia elfogadja a kisebbségi jogokról szóló kiegészítést. Ugyenezen az ülésen Adrian Motiu, a Román Nemzeti Egységpárt képviselője átnyújtotta a Funar polgármester és Zanc Kolozs megyei prefektus által aláírt levelet, amelyben megmagyarázzák a Mátyás-szoborral kapcsolatban történeteket. /Magyar Hírlap, febr. 3./ A felszólalásokat követően az ET közgyűlése elfogadta a kisebbségi jogok jegyzőkönyv-tervezetét. Ez többek között tartalmazza az anyanyelv használatát, a pártalapítás és az autonómia alakításának jogát. Ezt a dokumentumot csatolják az Európai Jogok Chartájához és a szervezet tagállamai az októberi csúcstalálkozó után írják majd alá. /Népújság (Marosvásárhely), febr. 3./

1993. február 3.

A Romániai Magyar Dolgozók Egyesülete kiadott nyilatkozatában sérelmezte, hogy az RMDSZ brassói kongresszusán nem kaptak szót, előzőleg pedig törvénytervezetüket az RMDSZ-képviselők nem vették figyelembe. /Nyilatkozat. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 3./

1993. február 3.

Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés RMDSZ Platform nyilatkozatában leszögezte: elfogadja az RMDSZ III. kongresszusának határozatait, ugyanakkor két kérdésben kinyilvánítja különvéleményét. A platform nem ért egyet azzal, hogy a romániai magyarságot mint nemzeti kisebbséget definiálja az RMDSZ programja, ehelyett a nemzetközi gyakorlatban általánossá vált, és a Kolozsvári Nyilatkozatban is szereplő nemzeti közösség megnevezés használatát szorgalmazzák. Az RMDSZ most elfogadott programjából hiányzik a területi autonómia követelése. A helyette elfogadott regionális önigazgatás fogalmilag nem azonos a területi autonómiával. /Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés RMDSZ Platform nyilatkozata. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 3./

1993. február 3.

Febr. 6-án kezdődik a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt II. kongresszusa. Az első kongresszus óta két év telt el, de nem sokat végeztek, állapította meg Varga László, a párt elnöke. Varga kifejtette: "Az RMDSZ brassói kongresszusa megmutatta: három év után tépetten, csapzottan érkeztünk el a kiindulóponthoz." Az RMDSZ-nek továbbra is az a feladata, hogy az erdélyi magyarság minden rétegét magéba fogadja. Eljött az ideje annak, hogy aktív politikába kezdjen egy határozott világnézeti alapon álló csoport. - Szövetségben kívánnak együttműködni az RMDSZ-szel. /Mózes Edith: Kongresszus előtt. "A keresztény értékrend képviseletét vállaljuk" - beszélgetés Varga Lászlóval, a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt elnökével. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 3./

1993. február 3.

Vida Gyula RMDSZ-képviselő, a parlament költségvetési, pénzügyi és bankrendszerrel foglalkozó szakbizottságának titkára arra hívta fel a brassói kongresszuson a figyelmet, hogy gazdasági programot is ki kell dolgozni. A románok Dacia Felix Vatra-érdekeltségű bankrendszere magyarlakta területeken felvásárolja az ingatlanokat, továbbá magyar kulturális célú épületeket. Szükség lenne tehát egy bankra. Egy bank megnyitására kétmilliárd lejre van szükség, az elszegényedett erdélyi magyarság ennyit nem tud összegyűjteni. Külföldi érdekeltséget kell felkutatni, amely a magyarlakta területen építené ki a hálózatát. /Magyar Nemzet, febr. 3./

1993. február 3.

Kolozsváron a városi tanács ülésén egy fenyegető levelet ismertettek: amennyiben a konvenciós tanácsosok továbbra is cinkosai maradnak az RMDSZ-nek, akkor behozzák a mócokat Kolozsvárra rendet teremteni. Ugyanígy fenyegetett Gavra is, 1992. decemberében. /Molnos Lajos: Visszarendeződve. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 3./

1993. február 3.

Nistor Gáspár, a NIS Kiadó igazgatója nyilatkozott: cégük, a NIS Electornics Kft könyvkiadást is kezdeményez, elindítják az Erdélyi Kiskönyvtár sorozatot. A sorozat szerkesztője Tar Károly és Sztranyiczki Mihály, Y. Szabó Gyula a rendszergazda. Első kötetük: Romániai magyar nyelvvédő szótár. /Könyvsorozat indul. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 3./

1993. február 3.

Dávid Gyula irodalomtörténész, a romániai magyar kiadói-irodalmi közélet főembere nyilatkozott tevékenységéről. 1992-ben ment nyugdíjba, de a válságos helyzetben levő Kriterion Kiadónál tovább gondoz könyveket, így a Romániai Magyar Irodalmi Lexikon harmadik kötetét. Dávid Gyula emellett az Erdélyi Múzeum-Egyesület kiadványsorozatait is gondozza /Erdélyi Múzeum, továbbá 1991-ben sikerült újraindítani az Erdélyi Tudományos Füzetek sorozatot, megindították a Romániai Magyar Bibliográfiák és az Erdélyi Magyar Füzetek sorozatot. Megjelent az Orvostudományi Szakosztály Értesítője a tavalyi székelyudvarhelyi magyar orvosi tudományos ülésszak anyagával/. Az EMKE ugyancsak szívügye Dávid Gyulának, amióta 1991. májusában több mint száz magyar kulturális egyesület újraalakította. /Oláh István: Beszámoló. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 3./

1993. február 3.

Budapesten 89 éves korában elhunyt Vita Sándor. 1904-ben született Nagyszebenben. A Hitel /1936/ egyik elindítója. Bekapcsolódott az EMGE munkájába, 1940-1944 között a budapesti parlament tagja, mint meghívott erdélyi képviselő. Kolozsvárról az oroszok elhurcolták, majd Budapesten az Andrássy út 60-ban a politikai rendőrség foglya lett, egy évig tartották bent. Ezután Budapesten élt, visszavonulva a közéletből. /Vita Sándor halálára. = Romániai Magyar Szó (Bukarest). febr. 3./

1993. február 4.

Borbély László parlamenti képviselő bukaresti szállodai szobájába ismeretlen tettes behatolt, semmit nem vitt el, csak iratait nézte át. /(kiss): Átkutatták egy RMDSZ-képviselő szállodai szobáját. = Magyar Nemzet, febr. 4./

1993. február 4.

Markó Béla, az RMDSZ elnöke nyilatkozott az Erdélyi Naplónak. A kongresszuson "konszenzusteremtő szándékot lehetett tapasztalni minden áramlat platformképviselőitől"- állapította meg. Kétségtelenül létezik radikális és mérsékelt irányzat, de egyik címkét sem akarja felvállalni. Hisz abban, hogy a célok világosabb megfogalmazásával sikerül a mérsékelt és radikális szembenállást kiküszöbölni. Az autonómia tekintetében konszenzus van. - Továbbra is szükség van Tőkés László hangsúlyos jelenlétére az RMDSZ-ben, ő "a forradalom, egy nemzeti kisebbség szimbóluma." A döntések meghozatalában együtt dolgozik Tőkés László püspökkel.- Az elfogadott meghatározás: romániai magyar nemzeti kisebbség a jogászok körében vitatott, valószínűleg változik majd a meghatározás a mindennapi gyakorlatban. - Továbbra is az állami oktatás dominál, ezen a területen nem tudtak előrelépni, a magánszférában pedig nem használták ki a lehetőségeket. - Nem szabad engedni, hogy általános kiábrándultság verjen gyökeret, ez az elvándorlást segíti. - El kell készíteni a magunk fehér könyveit, kezdeményezőnek kell lenni. Arra a kérdésre, hogy hiányzik a Képviselők Tanácsából Szőcs Géza és Borbély Imre, Markó Béla azt válaszolta, hogy a tapasztalt emberekre továbbra is szükség van. Tófalvi Zoltán megjegyezte, hogy Ioan Gavra kijelentette: az RMDSZ Románia Aids-betegsége. Várható a jövőben is a hasonló RMDSZ-ellenes kirohanás? A szélsőséges román nacionalizmus további éles támadásaira számítani lehet, felelte Markó Béla. /Tófalvi Zoltán: Beszélgetés Markó Bélával, az RMDSZ új elnökével. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 4./

1993. február 4.

A román parlamentben febr. 4-én Melescanu külügyminiszter hangsúlyozta, hogy "ébren kell tartani a nemzeti újraegyesítés eszményét" Moldovával. A parlament egyhangúan elfogadta a külügyi bizottság Moldovai Köztársasággal kapcsolatos nyilatkozatát. /B. T.: Románia számol Moldova visszatérésével. = Magyar Hírlap, febr. 5./

1993. február 4.

A hatalom törölni szeretné a kollektív emlékezetből az 1990. márciusi véres eseményeket. Ezen próbálkozások közé tartozik az, hogy többször leírták: Sütő Andrásnak üvegszeme volt /tehát nem igaz az, hogy kiverték a fél szemét/. A román televízió Maros megyei tudósítója egy Marosvásárhelyen rendezett kisebbségjogi szemináriumon rukkolt elő ezzel a hazugsággal. A Sütő András és akkori szenvedő társai ellen 1990-ben elkövetett gyilkossági kísérlet végrehajtói és szervezői nyugodtan sétálnak az utcán. A napokban jelenik meg román nyelven a marosvásárhelyi eseményekben szerepet játszó hírhedt Ioan Judea ezredes második könyve. Ez is hemzseg a képtelen állításoktól, akárcsak az első könyve, amely szerint a marosvásárhelyi magyarok a fő bűnösök. /Tófalvi Zoltán: Sütő András szem fénye. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 4./

1993. február 4.

A Korunk újból használja helyiségeit, ismertette a fejleményeket Kántor Lajos főszerkesztő. A szerkesztőség pert indított, a tárgyalásig felfüggesztik az ellenük hozott intézkedéseket. /B. G.: Kántor Lajos az ellenük hozott intézkedésekről. = Magyar Hírlap, febr. 4./

1993. február 4.

A Ion Creanga Kiadó, a gyermekkönyvek kiadója 1991-ben 12 magyar nyelvű címet jelentetett meg 8-16 ezres példányszámban, 1992-ben viszont egyetlen egyet sem. A kiadó az elmúlt évben részvénytársasággá alakult, Junior Club Gyermekkönyvkiadó az új neve, az egyetlen magyar szerkesztő, V. Gáli Ilona 1993. jan. 22-én kapta meg a felmondását. A magyar Művelődési és Közoktatási Minisztérium anyagi támogatásával két könyv jelenik meg idén: Az egyszeri ember /bukovinai székely mesék, Zsók Béla gyűjtése/ és Az elsüllyedt kincs /erdélyi népmesék, mondák, Duka János gyűjtése/. /Lukács Róbert: A magyar nyelvű állami gyermekkönyvkiadás "hattyúdala"? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 4./

1993. február 4.

Entz Géza államtitkár nemrégen Erdélyben járt, hogyan ítéli meg az ottani magyarság helyzetét, hangzott az újságíró kérdése. Sajnos még mindig folyik az áttelepülési hullám, ami azt mutatja, hogy a problémákat még mindig nem oldották meg, vázolta a helyzetet az államtitkár. Az -RMDSZ világos programot határozott meg a kongresszusán. Ennek célja az önkormányzati rendszer kiépítése. - A magyar kisebbség helyzete Közép-Európában e térség lőporos hordója - idézett az újságíró sajtóelemzést. "Teljesen nyilvánvaló, hogy a konfliktust nem a kisebbségek okozzák, hanem jogaik el nem ismerése. Hamis beállítás az, amikor e közösségek közös érdekképviseletét konfliktusforrásként kívánják feltüntetni." - hangsúlyozta Enz Géza. /Décsi Katalin: Magyarnak lenni ? a szomszédban. Beszélgetés Entz Géza államtitkárral. = Népszava, febr. 4./

1993. február 5.

A Romania Mare bejelentette, hogy Pitestiben alakulófélben van a Nicolae Ceausescu Emlékét Ápoló Bizottság. Előtte pedig a volt Securitate tagjainak ligája alakult meg Becsület, Méltóság, Igazság és Demokrácia néven. - Mindezeket segíti az ország nehéz helyzete: 1992-ben az ipari termelés 21,8, a mezőgazdasági 9,2 százalékkal, a kiskereskedelmi áruforgalom 17,5 százalékkal csökkent. /Gyarmath János /Romániai Magyar Szó főszerkesztője/: Nosztalgia és restauráció Romániában. = Magyar Nemzet, febr. 5./

1993. február 5.

Elmaradt Iliescu elnök febr. 5-re tervezett kolozsvári látogatása, amit azzal indokoltak, hogy a köd miatt a repülőgép nem tudott felszállni. /Cseke Gábor, Bukarest: Elmaradt Iliescu kolozsvári útja. = Magyar Nemzet, febr. 6./

1993. február 5.

Az RMDSZ elnökeként egyensúlyteremtő, moderáló szerepet vállalok magamra, nyilatkozta Markó Béla. A szövetségen belüli polarizálódásnak voltak reális okai. Reméli, hogy elcsitulnak a viták. - Az autonómia igényét szakemberek bevonásával kell dokumentumokba foglalni. - A stratégiát illetően közeledés tapasztalható az RMDSZ-en belüli politikai áramlatok között. "A nemzetállami mentalitás nem csupán a román közvéleményre, hanem az ellenzék nagy részére is jellemző" ? mondta. /Beke Mihály András: Beszélgetés Markó Bélával, az RMDSZ új elnökével. = Heti Magyarország, febr. 5./

1993. február 5.

A Sepsiszentgyörgyön működő Moldvai Csángó Magyarok Szövetségén belül ellentétek támadtak, ezért alakítottak egy másik csángó szervezetet /Bákó Megyei Csángó Magyar Szervezet/ is, 1992. aug. 26-án tartották első megbeszélésüket. Tiszteletbeli elnökük Kallós Zoltán, elnök Perka Mihály Diószénből, helyettese Oiar József Lészpedről. - Magyarországon mintegy száz moldvai csángó tanul, de sokan nem tudtak megfelelni a követelményeknek, tájékoztatott Petrás Mária, a Bákó Megyei Csángó Magyar Szervezet Budapesten tanuló ügyvezető titkára, az Iparművészeti Főiskola hallgatója. Petrás Mária felszólalt az RMDSZ III. kongresszusán is. /Bíró Béla: Ott is Moldva a hazám. = Brassói Lapok, febr. 5./

1993. február 5.

Tőkés László az Egyesült Államokba utazott. Több városban tart igehirdetést, a televízióban fog beszélni, felkeres magyar és román egyesületeket. /Új Magyarország, febr. 6./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 121-135




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998