udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 167 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 151-167
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

1993. május 1.

Ápr. 28-án ülésezett a Nemzeti Kisebbségek Tanácsa, megjelent Nicolae Vacaroiu miniszterelnök is. Az RMDSZ képviselői több javaslatot tettek a tanács hatáskörére vonatkozóan. Viorel Hrebenicuc elfogadta a javaslatokat, és azokat felterjeszti a következő kormányülésre. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 1-2./

1993. május 1.

Május elsejétől hat-tízszeresére emelkedtek az élelmiszerek és szolgáltatások árai. Ezzel együtt a fizetések is emelkedtek, a de a szakszervezetek elégedetlenek a kompenzálással. /Hat-tízszeresére emelték az élelmiszerek árát Romániában. = Népszabadság, máj. 3./

1993. május 1.

Tőkés László püspök A nemzeti megbékélés szolgálatában címen kifejtette, hogy a "többségi román ortodox egyház fokozott megértésére és támogatására számítunk." A püspök beszélt a magyarság fogyásáról: a "mesterséges asszimiláció és a kényszerű kivándorlás apasztja sorainkat." Dúl a soviniszta uszítás. Az egyházak feladata a békéltetés szolgálata. Közös álláspontra kell jutni, és gondoskodni kell a megállapodások teljesítésének ellenőrzéséről. /Tőkés László püspök: A nemzeti megbékélés szolgálatában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 1-2./ Tőkés Lászlónak a Kolozsváron ápr. 1-2-án összeült felekezetközi konferencián elmondott beszédének szövege.

1993. május 1.

A Demokratikus Konvenció három tagpártja, a Parasztpárt, a Polgári Szövetség Pártja és a Liberális Párt nyílt levélben foglalt állást Tőkés László románellenes kijelentésével /etnikai tisztogatás/ kapcsolatban. A nyílt levél aláírói nem értenek egyet a korlátozott autonómia gondolatával sem. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 1-2., A román ellenzék bírálja Tőkést. = Magyar Hírlap, máj. 5./

1993. május 1.

A szenátus döntése értelmében az Állami Levéltár a jövőben is a belügyminisztériumhoz tartozik. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 1-2./

1993. május 1.

Asztalos Ferenc RMDSZ-képviselő adatokkal mutatta be a romániai magyar oktatás hátrányos helyzetét. A hivatalos népszámlálási adatok szerint Romániában a magyar lakosság aránya 7,1 %, ugyanakkor anyanyelvén, magyarul a tanulóknak csak 4,9 %-a tanul. Ezen belül az óvodákban 6,4 %, középiskolákban 4,3 %, szakiskolákban csak 1,6 százalék a magyarul tanulók aránya. Az országban 1991-ben 100 ezer lakosra 830 egyetemista jutott, 100 ezer magyar nemzetiségűre viszont csak 512 fő. Ennek következménye, hogy például a szakképzetlen pedagógusok aránya a legmagasabb Kovászna /25,6 %6, Hargita /23,1 %, Szatmár /20,3 %/ és Maros /17 %/ megyékben. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 1-2./

1993. május 1.

Rákóczi szabadságharcának zászlóbontására emlékezett ápr. 30-án és máj. 1-jén a Kölcsey Kör /Szatmárnémeti/, megkoszorúzták az 1711-es szatmári békekötés helyszínén az egykor Vécsey-ház udvari részére visszakerült emléktáblát. Kárpát-medence magyarságának ismert szervezeteinek és szövetségeinek képviseletében négy ország magyarságának húsz szervezete nevében folyt a koszorúzás. /RMDSZ Tájékozató (Bukarest), máj. 5. - 26. sz./ Az emléktáblát 1908-ban helyezték el, majd sérülten, 1992 szeptemberében újra felavatták. /Balassa Zoltán: A történelem áldásos vihara. = Új Magyarország, máj. 3./

1993. május 2.

Az Anyanyelvi Konferencia, az EMKE és a Korunk Stúdió rendezésében ápr. 30-máj. 2-a között zajlott le Kolozsváron és Szabédon a Szabédi Emléknapok rendezvénysorozata. Kolozsvárott nemzetközi tudományos ülésszak keretében felelevenítették az 1943-as Termés-ankét emlékét. Az előadók között volt Borbándi Gyula, Molnár Gusztáv, Pomogáts Béla, Kántor Lajos és Markó Béla. - Máj. 2-án Szabéd községben emlékeztek Szabédi Lászlóra. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 4.- 25. sz./

1993. május 3.

A sztrájkot a román metrósok kezdték meg máj. 3-án, hajnaltól délután négyig leállt a bukaresti metró, dolgozói bejelentették, hogy folytatják a napi tizenkét órás sztrájkot. /Mag Péter: Metrósok kezdték a román sztrájkot. = Népszabadság, máj. 4./

1993. május 4.

Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége máj. 4-én Kolozsvárott ülésezett. Az elnökség fontosnak tartja a prefektus-kérdés politikai színezetű napirenden tartását mindaddig, amíg megfelelő megoldás nem születik. Máj. 15-ére Csíkszeredában összehívják a Gazdasági Tanács alakuló ülését. /RMDSZ Tájékozató (Bukarest), 26. sz., máj. 5./

1993. május 4.

Máj. 4-én Teodor Melescanu külügyminiszter egynapos hivatalos látogatást tett Pozsonyban, tárgyalt szlovák kollégájával, Vladimír Meciar miniszterelnökkel és Michal Kovác elnökkel. A két külügyminiszter parafálta a szlovák-román barátsági szerződést. /Parafálták a román-szlovák alapszerződést. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 6./ Meciar leszögezte, hogy Magyarországgal vannak problémáik, elsősorban Bős miatt. /Meciar és Melescanu Magyarországról. = Népszabadság, máj. 5./

1993. május 4.

Felerősítették tevékenységüket a Románia és a Moldovai Köztársaság azonnali egyesülésének hívei. Az Újraegyesítés Nemzeti Pártja határozatában kimondta, hogy Besszarábia, Észak-Bukovina és Herta "ősi román terület", és mindent megtesz az 1940-es határ visszaállításáért. /Határrevíziót akarnak a román unionisták. = Magyar Hírlap, máj. 4./

1993. május 4.

Tőkés László még nem kapta meg a Romania Liberaban szemelvényesen közzétett, hozzá írt nyílt levelet. /Záróra rovat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 4./

1993. május 4.

Románia Európa Tanácsba történő felvételét szigorú feltételekhez kell kötni, jó lenn ezt a szervezet októberi közgyűléséig elnapolni - jelentette ki Tőkés László püspök Párizsban, sajtóértekezletén. A püspök nyugat-európai körútja során igyekszik reális képet kialakítani a mindenáron az Európa Tanácsba belépni kívánó Romániáról. Tőkés László szerint három feltételhez kellene kötni a csatlakozást: az egyházak ügyeinek rendezése, az anyanyelvi oktatás megoldása és a nemzeti kisebbség elleni diszkrimináció megszüntetése. /Tőkés Lászó a román ET-tagságról. = Népszabadság, máj. 4./

1993. május 4.

Funar kolozsvári polgármester a városi tanács ülésén kijelentette, hogy a magyar hadsereg még a 4. Erdélyi Hadsereggel sem tudna megküzdeni, nemhogy az egész román haderővel. /Németh Júlia: Tizenegymillió egy népszavazásért. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 4./

1993. május 4.

Péntek János nyelvészprofesszor, kolozsvári egyetemi tanárral készített interjút az újvidéki lap munkatársa. Péntek János figyelmeztetett: a kisebbségi helyzetben levő magyar nyelv külön fejlődése reális veszély. Ritkul az anyanyelv légköre. Erdélyben csak töredékesen ismertek a szaknyelvek. Az elszigetelődés, az asszimetrikus kétnyelvűség megnövelte a román nyelv hatását. Anyanyelvi szempontból legveszélyeztetettebb a moldvai magyarság, a dél-erdélyi és belső-erdélyi szórványok magyarsága, a Nagy-Szamos mente és a Máramaros magyar népessége, társadalmilag pedig a fiatal műszaki értelmiség és munkásság. Növekszik a kevertnyelvűség, gyakoriak a tükörfordítások. /Farkas Zsuzsa: "Ritkul az anyanyelv légköre". = Magyar Szó (Újvidék), máj. 4./

1993. május 5.

Tőkés László püspök - eleget téve a meghívásnak - Hollandiába, majd Franciaországba /máj. 1-5./ látogatott, egyházi és politikai jellegű megbeszéléseket folytatott, a Romániának nyújtandó segélyekről tárgyalt. Tárgyalópartnereit megismertette az RMDSZ álláspontjával. /Tőkés László Párizsban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 5./ A vele készített telefoninterjúban elmondta, hogy Hollandiába a Románia segélyezésével is foglalkozó Telos Alapítvány hívta meg. Az EBEÉ kisebbségi főbiztosának munkatársait tájékoztatta a kisebbségi problémákról. Hollandiában az egyik lap /Traw/ Tőkés püspök ártalmas a romániai magyarok szervezetére címmel írt cikket, ismeretlen forrásokra hivatkozva. A Washington Post pedig azt állította, hogy "Tőkés László radikális magyar nacionalizmusát" többen is elítélik. /Barabás Zoltán: Exkluzív interjú Tőkés László püspökkel, az RMDSZ tiszteletbeli elnökével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 7./ A hivatkozott cikk szerzője David B. Ottoway, aki A román politika nyitása a kisebbség felé címen azt írta, hogy "Tőkés és más radikális magyar nacionalisták Erdély autonómiájának visszaállítására, vagyis területi önkormányzat megteremtésére törekszenek, s ez a román nacionalisták értelmezése szerint a terület Magyarországhoz való csatolásának első lépése." /The Washington Post, ápr. 3./

1993. május 5.

Nem volt általános sztrájk Romániában máj. 5-én, inkább részleges. /Egyelőre részleges ? az általános sztrájk. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 6./

1993. május 5.

Demény Lajos történész, volt oktatási miniszterhelyettes, majd RMDSZ-szenátor visszatér íróasztalához, a Székely Oklevéltár további köteteinek összeállítását vállalta el. Magyarországi útja során felkereste azokat az egyetemeket, ahol romániai magyar fiatalok tanulnak. Azt tapasztalta, hogy a mintegy 1800 Magyarországon tanuló egyetemista nagyobb része nem kíván visszatérni. Ezért most mát a magyar minisztériumtól a részképzést kérik a teljes képzés helyett. A lehetőséget, az ösztöndíjakat, a támogatást nem az egyének kapták, hanem a romániai magyarság, állapította meg. /Simó Márton: Félre kellene tenni valamennyit az emberi jogokból? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 5./

1993. május 5.

Albert Ernő /Sepsiszentgyörgy/ tanár a háromszéki népballadák gyűjtőjeként ismert, nemrég jelent meg Édesanyám sok szép szava című monográfiája. Több kötetnyi kézirata vár kiadásra. Egy csángó családtól gyűjtött teljes népköltészeti anyaga az egyik. 1975 óta készen van a csíki népballadák kötete. A cigányságtól is gyűjtött, ezenkívül a háromszéki cigányság történetét is kutatta. Írásos bizonyítékokat talált arra, hogy az 1700-as években hogyan települtek át a cigányok Moldvából Erdélybe. /Ferencz Csaba: Mind nekem kellene befejeznem? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 5./

1993. május 5.

Entz Géza államtitkár Washingtonba érkezett, ahol a külügyminisztérium politikatervező és emberjogi vezetőivel fog találkozni, részt vesz a Carnegie Alapítvány nemzetközi kisebbségügyi szemináriumán, majd előadókörutat tesz az Egyesült Államokban. Az államtitkár a sajtótájékoztatón a kisebbségi problematikáról összefoglalta a magyar álláspontot, kiemelve, hogy nem a határok megváltozatása, hanem az önrendelkezési törekvések érvényesítésének államhatárokon belüli megvalósítása a cél. /Önrendelkezést az államokon belül. = Népszabadság, máj. 5./

1993. május 6.

A Kolozs megyei RMDSZ nyilatkozatban tiltakozott Kolozsvár tanácsa ápr. 30-i ülésének döntése /a város lakossága szavazzon arról, legyen-e újra magyar konzulátus és újrainduljon-e a Bolyai Egyetem/ ellen, ez provokáció, ellenzéki tanácsosok szintén ellenezték Funar polgármester ezen kezdeményezését. Az RMDSZ felkéri a lakosságot, hogy ne vegyen részt a szavazáson. /Nyilatkozat. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 6./ Ugyancsak nyilatkozatban tiltakozott a Bolyai Társaság is. A Bolyai Társaság visszautasította azt, hogy a magyar egyetem szeparatizmust jelentene. Rágalom az, hogy a Bolyai Tudományegyetem horthysta-kommunista képződmény lett volna, az alapító okiratot ugyanis Mihály király írta alá. /Nyilatkozat. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 7./

1993. május 6.

A Romániai Magyar Szó magyar fordításban közölte a román szenátorok Tőkés Lászlóhoz írt nyílt levelét. Lényege: nem igaz, hogy Románia hetven év óta kisebbségellenes politikát folytatott. A két világháború között a legdemokratikusabb elveket alkalmazták, amelyet megértő nagylelkűség jellemzett, egyetlen megalapozott tiltakozás vagy panasz sem hangzott el. A kommunista rezsim első 25 évében túlzások történtek, melyek sok esetben a többséget hozták hátrányos helyzetbe a kisebbséggel szemben. A "korlátolt önrendelkezés" elszigetelődés, képtelenség, az etnikai tisztogatás kifejezés a román néppel szembeni támadás, rágalom. Tőkés László vádjai károkat okoztak Romániának. /Román szenátorok nyílt levele Tőkés Lászlóhoz. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 6./

1993. május 6.

Máj. 6-án Nagyváradon találkozott Liviu Maior művelődési miniszter magyar kollégájával, Mádl Ferenccel. Romániában egyelőre nem időszerű állami költségvetésből finanszírozott magyar egyetem újraindítása, mondta Liviu Maior. Ugyanakkor nem zárta ki magyar magánegyetem létesítését. /Román-magyar kultuszminiszteri találkozó Nagyváradon. = Magyar Hírlap, máj. 8./

1993. május 6.

A tíz éve elhunyt Illyés Gyulára emlékezett a sepsiszentgyörgyi napilap. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 6./

1993. május 6.

A Corneliu Vadim Tudor által pénzelt Politica napilap felhívást közölt Új Kommunista Párt megalakítására. /Románia sztrájkol. = Pesti Hírlap, máj. 6./

1993. május 6.

Interpellációban tiltakozott a pápa tervezett romániai látogatása ellen Petre Turlea. Arra hivatkozott, hogy ilyenkor ki kell kérni a többségi egyház véleményét is, de az ortodox pátriárkával nem konzultáltak ebben a kérdésben. Az ortodox pátriárka sajtóirodája "alkalmatlannak és egyelőre korainak" nevezte a pápa látogatását. /Bukaresti vita a pápa látogatásáról. = Magyar Hírlap, máj. 6./

1993. május 7.

Kétnapos hivatalos látogatást tett Bukarestben Sztaniszlav Suskevics, a Belarusz Köztársaság elnöke, máj. 7-én aláírta a román-belarusz barátsági és együttműködési alapszerződést. /A fehérorosz elnök Bukarestben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 8-9./

1993. május 7.

Iliescu elnök máj. 7-én indul ötnapos körútra, Szlovéniába, Horvátországba, hazatérőben pedig Belgrádba látogat. / Iliescu délszláv körútra indul. = Magyar Hírlap, máj. 10./

1993. május 7.

A román szenátorok Tőkés Lászlóhoz intézett nyílt levele azt mutatja, hogy szerzői átviszik a két világháború közötti román nacionalizmus érvrendszerét. Határozottan tagadják, hogy 1919 után a sérelmeket szenvedett el a magyarság. A román nyilvánosságban az elmúlt 70 évben a nemzeti ügyekről csak ebben a hangnemben esett szó. Elhallgatták és letagadták a magyarellenes állampolitika tényét. Elkeserítő ez a levél, de Bíró Béla bizakodik: az önrevízió elől a román értelmiség sokáig nem zárkózhat el. Bíró szerint a román értelmiség az európai közvélemény nyomására véleménymódosításra kényszerül. Bíró hangsúlyozta, a toleránsabb román értelmiségekhez fűződ kapcsolatok fontosabbak, mint valaha, "S természetesen a saját szélsőségeseinkkel folytatott küzdelem is mindinkább létkérdéssé válik." /Bíró Béla: Lehangoló olvasmány. = Brassói Lapok, máj. 7-13./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 151-167




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998