udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 191 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 181-191
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

1994. november 1.

Nov. 1-jén Márton Árpád, az RMDSZ frakciójának alelnöke a Képviselőházban felolvasta az RMDSZ nyilatkozatát, amely a romániai magyarság elleni támadásokra hívta fel a figyelmet. Iliescu államfő, Oliviu Gherman szenátusi házelnök, a kormánypárt elnöke az RMDSZ legitimitását megkérdőjelező nyilatkozatai, Funarnak az Informatia Zilei lapban /okt. 27./ megjelent interjúja nem elszigetelt megnyilvánulások, hanem a magyarságot súlyosan sértő állásfoglalások. Felolvasott egy mondatot Funarral készült interjúból, amely a jelzett lapban jelent meg. Ez egy nép felsőbbrendűségét jelzi, ezt az ideológiát fasizmusnak nevezik, mondta. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 3., Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 3./

1994. november 1.

Traian Chebeleu elnöki szóvivő Takács Csabához, az RMDSZ ügyvezető elnökéhez írt levelében Iliescu elnök nevében fenntartásainak adott hangot az RMDSZ legutóbbi nyilatkozatával kapcsolatban, amelyben a szervezet tiltakozott az erősödő magyarellenes támadások miatt, s elmarasztalta az államelnököt az igazságnak meg nem felelő kijelentései miatt. Chebeleu kétségbe vonta, hogy az RMDSZ jogosult-e a romániai magyarság nevében szólni és azzal sem értett egyet, hogy az RMDSZ az egész román néppel kíván tárgyalni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 2., Magyar Hírlap, nov. 2./ - Az RMDSZ pert indított a kolozsvári ásatások engedély nélküli kiterjesztéséért Funar és az Erdélyi Nemzeti Történelmi Múzeum ellen. Az első tárgyalást nov. 2-án tartják Ploiestiben. /Magyar Hírlap, nov. 1./

1994. november 1.

Iliescu elnök Marokkóba utazott, ahol okt. 31-én és nov. 1-jén részt vesz Casablancában a közép-keleti és afrikai térséggel foglalkozó értekezleten. Itt találkozik II. Hasszán marokkói uralkodóval, illetve a tanácskozáson részt vevő állam- illetve kormányfőkkel. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 1./

1994. november 1.

A romániai Emberjogvédő Liga, a LADO vezetősége Csíkszeredába látogatott, ahol a szervezet elnöke, Nicolae Stefanescu-Draganesti nyilatkozott. A szakszervezeti jogok helyzete sem rendezett, mondta. Eddig minden sztrájkot törvénytelennek nyilvánítottak az ügyészségen. - Az igazságszolgáltatás javarésze korrupt.- A LADO több esetben bíróság elé tudta állítatni azokat a rendőröket és csendőröket, akik megvertek embereket a vizsgálat során.- A magyarok egyfajta irányított kirekesztése folyik az adminisztrációs és vezetési szinteken. Funar többször kijelentette, a magyarok menjenek Magyarországra, a határ szabad. Corneliu Vadim Tudor pedig azt mondta: ha ő lenne az államfő, minden magyart lelógatna a harangtoronyból. Iliescu elnök álláspontjából tükröződik, hogy ő a magyar kisebbség ellen van. /Új Magyarország, nov. 1./

1994. november 1.

A Szociáldemokrata Újbaloldali Tömörülés elnöksége nyilatkozatban közölte, hogy az RMDSZ platformja kíván maradni. Bitay Ödön nyilatkozata nem tükrözi az elnökség álláspontját. /Népszava, nov. 2./

1994. november 1.

Kétszáz jelentkező volt idén a Babes-Bolyai Egyetem Magyar Tanszékének ötven helyére, tájékoztatott Péntek János tanszékvezető. További tíz-tíz magyar diák jutott be az újságíró, a pedagógia-magyar és a protestáns teológia-magyar szakra. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 1./

1994. november 1.

Petre Litiu, a Liberális Párt`93 kolozsvári képviselője kijelentette, hogy az RMDSZ a Demokratikus Konvenció kerékkötője. /Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 1./

1994. november 1.

Butrosz Gáli ENSZ-főtitkár okt. 27-én érkezett Bukarestbe, még aznap beszédet mondott a parlamentben, okt. 28-án Iliescu elnökkel, Melescanu külügyminiszterrel tárgyalt, okt. 29-én az egyetem díszdoktorává avatták, ezzel Gáli befejezte romániai látogatását. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 1./

1994. november 1.

Bukarestben megalakult az első legionárius fészek. Nyíltan hirdetik a legionárius ideológiát és Horia Sima Keresztény Erkölcsi Szervezet néven kérték bejegyzésüket. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 1./

1994. november 1.

A Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége /MAKOSZ/ nov. 4-6-a között Csíkszeredában, a Márton Áron Gimnáziumban tartja VI. Kongresszusát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 1./

1994. november 1.

1993 elején alakult meg Budapesten a Teleki Pál Baráti Kör, tagjai keresztény-nemzeti nézeteket valló fiatalok, ők segítették az expó megrendezéséért népszavazást kezdeményező aláírásgyűjtést. Az Orvostovábbképző Egyetem jóvoltából 1993-ban egy 896 kötetes könyvtárat ajándékoztak Málnásfürdőnek, megteremtve ezzel a falu könyvtárát. Többen nyaranta Moldvába utaznak, hogy a csángókat a magyar írásra és olvasásra tanítsák. /Új Magyarország, nov. 1./

1994. november 1.

Nov. 1-jén Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetségének elnöke Kolozsvárott találkozott Takács Csabával, az RMDSZ ügyvezető elnökével. Találkozójukon szó esett a két szervezet közötti kapcsolatrendszer kiszélesítéséről és a Duna Televízió fontos szerepéről. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 3., MTI/

1994. november 2.

Iliescu elnök nov. 2-án érkezik Nagy-Britanniába. Az elnök egy nemzetközi konferenciára hivatalos, amelyet a Brit Iparágak Konföderációja szervez, a látogatás többi része magánjellegű, ezt a brit külügyminisztérium is megerősítette. /Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 2./ Iliescu elnök nov. 2-án Londonban tárgyalt John Major kormányfővel. Iliescu hangsúlyozta, hogy Nagy-Britannia az egyetlen nyugati ország, amellyel Romániának növekszenek a gazdasági kapcsolatai. Maior bejelentette, hogy megszüntetik a romániai brit beruházások kormánygaranciáinak korlátozását. Nov. 14-én jelentős üzletember-küldöttség látogat Romániába. Iliescu találkozott a Brit Nagyiparosok Szövetségének képviselőivel. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 4./

1994. november 2.

A Demokratikus Konvenció /DK/ okt. 31-i ülése után nyilatkozatot tett közzé, amelyben követeli, hogy a román kormány hivatalosan is mondja fel az 1970. június 7-én a Szovjetunió és Románia által húsz évre aláírt barátsági szerződést. Amennyiben egyik fél sem kifogásolja, a szerződés öt-öt évenként automatikusan meghosszabbodik. 1989 után a Szovjetunió és Románia, Mihail Gorbacsov és Iliescu új alapszerződést kötött, de ezt a román parlament nem ratifikálta. A román-orosz tárgyalások megkezdődtek, de Bukarest követelései miatt hamar elakadtak. A román fél szeretné belevenni a dokumentumba, hogy a Molotov-Ribbentrop egyezmény semmis, ez elismerné, hogy Besszarábia, Észak-Bukovina jogtalanul került szovjet fennhatóság alá, így utat nyitna a román igények teljesítésének. A DK bejelentette: ha nov. 6-ig nem történik meg a szerződés felbontása, kérni fogják a kormány és Iliescu lemondását.- Sietve jött a külügyminisztériumi közlemény, amely javasolta a kormánynak a szerződés felmondását. /Magyar Nemzet, nov. 2./

1994. november 2.

Tőkés László nyilatkozott az okt. 24-i Horn Gyula miniszterelnökkel folytatott megbeszéléséről. Horn Gyula nem táplál illúziókat az alapszerződés tekintetében, megerősítette, hogy az RMDSZ véleményének meghallgatása nélkül nem kötnek szerződést. A kormányfő ígéretet tett, hogy felülvizsgálják a kisebbségi magyarság támogatására előirányzott költségvetési tételeket. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 2./

1994. november 2.

November közepéig elkezdődhetnek a magyar-román szakértői tárgyalások, amelyeken az alapszerződés is szóba kerül, jelentette be Budapesten Szentiványi Gábor külügyi szóvivő. /Magyar Hírlap, nov. 2./

1994. november 2.

Okt. 4-én Iliescu elnök Strasbourgban aláírta a Helyi Autonómia Chartáját, rá nyolc napra, okt. 12-én adták ki a 706-os számú kormányhatározatot, mely a prefektúrák, azaz a kormány hatáskörébe utalta át a kommunista párt megyei székházait, melyeket eddig jobbára a megyei tanácsok birtokoltak. A Temes megyei tanács a bírósághoz fordul a törvénytelennek vélt kormányhatározat megsemmisítése érdekében, ugyanezt kéri a 442-es kormányhatározatra vonatkozóan is. Ez utóbbi a megyei fennhatóság alól központi fennhatóság alá vonta a kulturális intézményeket. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 2./

1994. november 2.

Nov. 2-án elmaradt a tervezett találkozó /magyar-román-EU képviselője/ az alapszerződéssel kapcsolatban. A román fél azt hangoztatta, hogy nem tudott erről a találkozóról. Egyes információk miatt ez azért történt, mert Bukarest nehezményezte az indiszkréciót. /Népszabadság, nov. 3./

1994. november 2.

Az Egyesült Államok mérlegeli, hogy a decemberi budapesti EBEÉ-csúcsértekezleten felvesse a kisebbségvédelem nemzetközi intézményesítését, mondta Markó Béla, az RMDSZ elnöke, amerikai körútján. /Népszabadság, nov. 2./

1994. november 2.

Erdélyben titokban készül az Északi Liga, valójában a helyi újnomenklatúra véd-és dacszövetsége. A nacionalizmus kerül a zászlajára. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 2./

1994. november 2.

Nagyvárad mintegy 80 ezer magyarjának megalázása, arculcsapása a hajdani magyar állam által épített városháza falára elhelyezett, "náci-horthysta megszállásról" szóló tábla, olvasható Tőkés László püspöknek Petru Filiphez, Nagyvárad polgármesteréhez írt nyílt levelében. Fájdalmas, hogy a mai nacionalista kurzus Nagyváradon is teret hódít. A püspök tiltakozik a magyarellenes, egyben demokráciaellenes megnyilvánulások ellen. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 2./

1994. november 2.

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület Természettudományi és Matematikai Szakosztálya okt. 29-én tudományos értekezletet tartott Kolozsváron. Ahhoz képest, hogy mennyi kitűnő kutató van, az értekezleten kevesen voltak, állapította meg Nagy-Tóth Ferenc, az egyik rendező. Ennek az egyik oka az, hogy még mindig nincs nyilvántartás a magyar kutatókról, a másik a megosztottság, több egyesület működik kölcsönös, informatív áttekintés nélkül, végül voltak olyanok, akik hátrányosnak vélik az EME-ben való tevékenységüket. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 2./

1994. november 2.

Nov. 2-án osztották ki az Országos Széchényi Könyvtárban a Bethlen Gábor Alapítvány díjait. Idén Gazda József kovásznai néprajzkutató, Kató Béla sepsiillyefalvi református lelkész, Koncsol László pozsonyi költő-irodalomtörténész, Sulyok Vince, Norvégiában élő műfordító nyerte el a díjat, Tamási Áron-díjban pedig Marosi Ildikó marosvásárhelyi irodalomtörténész, Márton Áron-díjban a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete, Jenenits István budapesti piarista tartományfőnök, Királyhelmec polgárai, az amerikai Magyar Öregdiák Szövetség Bessenyei György Köre és a közelmúltban elhunyt dr. Levendel László részesült. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 3., Magyar Nemzet, nov. 3./

1994. november 2.

Tőkés László püspök nem ad túl nagy esélyt az alapszerződés megkötésének. /Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 2./

1994. november 2.

Nov. 2-án könyvkiállítás nyílt a marosvásárhelyi Kultúrpalotában, melyet a csíkszeredai Pallas-Akadémia és a budapesti Akadémiai Kiadó rendezett. Zöld Ferenc, az Akadémiai Kiadó igazgatója ismertette a kiadó tevékenységét, a Pallas Kiadóval történő együttműködést, Sütő András a szellemi értékek folyamatos találkozásáról beszélt és szeretettel üdvözölte a megjelent Gabriel Liiceanu ellenzéki írót, a Humanitas Kiadó igazgatóját. /Népújság (Marosvásárhely), nov. 10./

1994. november 3.

Iliescu elnök nov. 3-án Londonban két előadást tartott, az egyiket a Business Week amerikai gazdasági folyóirat szervezésében tartott kerekasztal-tanácskozáson, a másikat a Brit Királyi Külügyi Intézetben. Iliescu figyelmeztetett: új vasfüggöny veszélye fenyeget, amennyiben a nyugati országok nem támogatják gazdaságilag a szegényebb keleti "rokonokat". A Külügyi Intézetben kiemelte, hogy a még nem versenyképes gazdaságok elszigetelése olyan következményekkel járhat, amelyek helyrehozatala a jövő évszázadban sem lesz lehetséges. Iliescu óvott Oroszország birodalmi politikájának újjáéledésétől. A Romániát fenyegető külső veszélyek között említette a katonai konfliktust és az agresszív nacionalizmust, amely revizionista jellege miatt destabilizáló erejű. A BBC-nek nyilatkozott a magyar kisebbség helyzetéről: az anyanyelv használatának korlátozásáról elhangzó magyar panaszok csak kitalált dolgok. A magyar kisebbségnek semmilyen korlátozástól nem kell szenvednie. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 5-6./

1994. november 3.

Markó Béla, az RMDSZ elnöke befejezte az Egyesült Államokban tett háromhetes körútját, nov. 1-jén utazott haza Washingtonból. Úgy tapasztalta, hogy az amerikai illetékesek tisztában vannak a romániai magyar nyelvű oktatás problémáival, és a kérdés rendezéséhez támogatást ígértek. A kulturális autonómia gondolatát fenntartás nélkül támogatják, a területi önkormányzat tervéről pedig további információkat várnak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 3./

1994. november 3.

Egyidőben jelent meg Oliviu Ghermannak, a szenátus, egyben a kormánypárt elnökének a vádemelése az RMDSZ léte ellen és Bitay Ödön hamis bejelentése az önálló magyar szociáldemokrata párt létrehozásáról, emlékeztetett Balogh Edgár. Õ is csak a rádióból tudta meg a pártalakulás hírét. Az újbaloldali platform híve, de a csoportosulást kizárólag az RMDSZ-en belül képzeli el. Amennyiben valóban önállósulna az újbaloldali párt, ő nem maradna benne. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 3./ Oliviu Gherman kifejtette, hogy politikai hiba volt az RMDSZ létrehozásának engedélyezése, az RMDSZ "megrontotta a légkört". "Az erdélyi román természetes reagálása", hogy akkor nekik is egyesülni kell. Megjelenik a kétpólusosság. "Sajnos, az ország szinte valamennyi jelentős politikai pártja elhanyagolta az RMDSZ létéből származó sajátos erdélyi vonatkozásokat felölelő stratégia kidolgozását." Gherman hihetetlennek tartja, hogy vannak olyan román értelmiségiek, akik "megvetést tanúsítanak az erdélyi románok kérdései iránt." /Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 9. Média mell. - Gherman írását a Cronica politica okt. 24-i száma közölte/

1994. november 3.

Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége nov. 3-i ülésén tájékoztató hangzott el az oktatási törvénytervezet szenátusi vitájával kapcsolatban. Markó Béla beszámolt amerikai útjáról. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 8./

1994. november 3.

Minden harmadik erdélyi magyar orvos elhagyta az országot, a legtöbben Magyarországra települtek át, állapította meg dr. Ábrám Zoltán, a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Intézet tanársegéde, aki a MADISZ egyik szervezője volt és közíróként is ismert. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 3./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 181-191




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998