udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 131 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 121-131
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

1994. május 2.

Magyarország népe népszerűtlenségre ítélne olyan kormányt, amely mostohán bánik a határon túli magyarsággal, nyilatkozta Tőkés László a Pesti Hírlapnak. Elfogadhatatlannak tartja Horn Gyula MSZP-elnök tervét, a Határon Túli Magyarok Hivatalának felszámolását. - Mindig visszautasították azt a magyarellenes propagandát, hogy az RMDSZ Budapest irányításával működik, most pedig Horn Gyula muníciót szállít a nacionál-kommunista magyarellenes diverzió számára az 1989-es magyar szabadcsapatokra utalásával. - A Transsylvania Alapítvány elleni támadás a 168 Óra hetilapban, a román ultranacionalisták gyalázkodásai, a Református Világszövetségnek az Egyetemes Magyar Református Zsinatot irredentizmusnak minősítő állásfoglalása egy tőről fakadnak. /Pesti Hírlap, máj. 2./

1994. május 2.

A Securitate már húsz évvel ezelőtt alkalmazott pszichológiai módszereket a politikai foglyok vallatásánál, jelentette az AM Press független hírügynökség. /Magyar Hírlap, máj. 2./

1994. május 3.

Tiraszpolban Mircea Snegur moldovai államfő és Igor Szmirnov, a Dnyeszteren túli terület elnöke aláírta a moldovai és transznisztriai vezetők közös nyilatkozatát. Megegyeztek abban, hogy Transznisztriát különleges státussal kell felruházni. A tárgyaláson jelen volt Oroszország és a FÁK képviselője is. /Új Magyarország, máj. 3./

1994. május 3.

A Financial Times máj. 3-i száma négy oldalt szentelt Románia gazdasági-társadalmi változásainak. Az országot a reformok elodázása jellemzi. Az elmúlt négy évben Romániába csak 800 millió dollárnyi külföldi tőke áramlott, a jóval kisebb Magyarországra viszont több mint ötmilliárd. Corneliu Coposu szerint az ország élén álló, kommunista szellemben formálódott politikusok csupán szónokolnak a nemzeti érdekről és saját zsebükre játszanak. /Magyar Nemzet, máj. 4./

1994. május 4.

Előzetes tanácskozás, felhatalmazás nélkül senkinek sincs joga "össznépien" nyilatkozni, hangoztatta Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője a Népszabadságnak tudósítójának Tőkés László püspöknek, az RMDSZ tiszteletbeli elnökének Magyarország választásra készülő pártjainak leveléről. Neki is van vitája Horn Gyula némely kitételével, de nem hiszi, hogy ezeknek ilyen formájú megvitatása az érdemi megoldást szolgálná. /Népszabadság, máj. 4., Tőkés László nyílt levele: Népszabadság, ápr. 28./- A Romániai Magyar Szó átvette Tőkés Lászlónak ezt a nyílt levelét a Népszabadságból, Horn Gyula válaszával és Kis Tibornak a püspököt elítélő kommentárjával együtt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 4./

1994. május 4.

Az RMDSZ-nek jelen kell lennie az Európai Stabilitási Egyezmény máj. 25-26-i párizsi nyitókonferenciáján, hogy ne távollétében, a feje felett döntsenek a közösséget érintő kérdésekben, hívta fel a figyelmet Katona Ádám az Erdélyi Magyar Kezdeményezés RMDSZ-patform legutóbbi, Gyergyószentmiklóson tartott ülésén. Csapó József szerint az RMDSZ felkészületlenül várja a párizsi eseményt, meg kell fogalmazni a követelményrendszert, hogy a határok sérthetetlenségének ellentételezéseként az erdélyi magyarság a megfelelő autonómiaszinteket a belső önrendelkezés alapján megkapja. /Új Magyarország, máj. 4./

1994. május 4.

Egyre durvább az uszító hang a Marosvásárhelyen megjelenő Cuvantul Liber hasábjain. Annak ellenére, hogy a törvény szerint a magánvállalkozások feliratai többnyelvűek lehetnek, a lap névtelenül felhívást tett közzé. arra ösztönözve a marosvásárhelyi románságot, hogy "vessen véget az ilyen feliratoknak". A példának felhozott Dózsa György utcai könyvesbolt tábláját másnap reggelre leöntötték vörös festékkel. Mi volt ezzel a cél? Az 1990-es gyógyszertár-felirat körüli cirkuszra gondolva nem kétséges, mit készítenek elő egyesek újra Marosvásárhelyen. Az uszítás nem állt meg a cégtáblánál. Ileana Sandru újságíró felhívta a figyelmet a kizárólag magyar könyveket árusító boltok "célszerűtlenségéről". /(bodolai): Ki kit harap, avagy ki mire uszít? = Népújság (Marosvásárhely), máj. 4./

1994. május 4.

Hasonmás kiadásban napvilágot lát Boros Fortunát Csíksomlyó, a kegyhely című könyve a Pallas-Akadémia Kiadó gondozásában. A szerző dr. P. Boros Fortunát történész, ferences szerzetes, tartományfőnök volt, ezenkívül lapszerkesztő, a kolozsvári Szent Bonaventúra nyomda és kiadó igazgatója. Zetelakán született 1895. jún. 3-án, politikai fogolyként halt meg 1952. márc. 16-án Capui Midián, ahol őrei mint gyengélkedő beteget, lapáttal agyonütötték. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 4./

1994. május 4.

Stanik István 60 százalékos tulajdonjogával főrészvényese a parabolaantennákkal kereskedő Média Impex Kft-nek és a vele összefonódó Analóg Kft-nak. Ezt a részt megvette Szőcs Géza, Stanik István a jövőben az Erdélyi Napló főszerkesztője lesz. Megszállott rendszerépítő, mondta magáról Szőcs Géza, azért döntött így. Az Analóg adja ki az Erdélyi Naplón kívül a Médiát, a Kelet-Nyugatot, a Cápát, a Szemfüles gyermeklapot és a Családi Tükröt. A bukaresti Orient Expressz is hozzájuk tartozik. Szőcs Géza bízik abban, hogy saját nyomdájuk is lesz. Megmarad a sokrétű tevékenységük: kereskedelmi és idegenforgalmi vállalkozás, továbbá az erdélyi magyar közösség adatbankja. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 4./

1994. május 4.

Romániában a kétszer is lezajlott választások ellenére még mindig ugyanaz a párt és ugyanaz a vezető, Iliescu van hatalmon. A gazdaság szétzilált állapotát jelzi az 1993-as 300 %-os inflációs ráta /ez a legmagasabb Európában/. Négy év óta a nemzeti vagyon mindössze 2 %-át adták magánkézbe. Iliescu elnök ingázik a reformisták és az ultranacionalista, xenofób pártok között. /Le Monde (Párizs), ápr. 14., fordításban: /Erdélyi Napló (Nagyvárad), Média mell. máj. 4./

1994. május 4.

Illyefalván ápr. 15-17-e között találkoztak a magyar műsorszóró kábeltévések. Tizenöt kábeltévés társaságot hívtak meg, tizenegy képviselői jöttek el. Elhatározták, hogy továbbképző tanfolyamot szerveznek. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), Média mell., máj. 4./

1994. május 4.

Az 1989-es eseményeket kivizsgáló szenátusi bizottság nem pártatlan, ezért nem áll eléjük Tőkés László. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 4./

1994. május 4.

1993-ban indították meg a képzést Szatmárnémetiben az új Római Katolikus Egészségügyi Posztliceális Szakiskolában, 28 fővel, ismertette helyzetüket dr. Vörös Gabriella igazgatónő, idén 30 helyre várják a jelentkezőket. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 4./

1994. május 4.

Magas színvonalú rendezvény volt az európai színiakadémiák és -főiskolák II. marosvásárhelyi találkozója, összegezte Kovács Levente a marosvásárhelyi Színművészeti Akadémia Szentgyörgyi István tagozatának dékánja. A Nemzetközi Színházművészeti Intézet a tavalyi eredmények alapján felvette a marosvásárhelyit a támogatandó fesztiválok listájára. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 4./

1994. május 4.

A földvári haláltáborról és a Maniu-gárdistákról többet írtak már, azonban a Targu Jiu-i lágerben is sok magyar volt. Mitegy kétezer dél-erdélyi magyar értelmiségit és sok ártatlan magyar lányt hurcoltak 1944 szeptemberében ebbe a lágerbe, kilenc hónap múlva, 1945 júniusában lerongyolódottan, betegen térhettek haza a túlélők. A láger parancsnoksága semmiféle igazolást nem adott a szabadulóknak. Nem voltak háborús bűnösök, a dél-erdélyi magyarságot szolgálták, emlékezik vissza az egyik volt lágerlakó, Vita Zsigmond. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 4./

1994. május 4.

Boross Péter miniszterelnök máj. 4-én hivatalában fogadta azoknak a külföldön élő magyar római katolikus lelkipásztoroknak a küldöttségét, akik első alkalommal tartják éves konferenciájukat Magyarországon. A konferencián részt vett többek között Paskai László bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek, Tempfli József nagyváradi, Reizer Pál szatmári megyéspüspök. A résztvevőkkel találkozott és előadást tartott Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetségének elnöke. /Új Magyarország, máj. 5./

1994. május 4.

Ápr. 28-án, Jósika Miklós születésének 200. évfordulóján ünnepségsorozat zajlott le az EMKE, a helyi RMDSZ és az egyházak szervezésében. Emléktáblát helyeztek el az író szülőházán, beszédet mondott Ioan Bembea polgármester és Bartalis Árpád plébános. Ezután a város nagy szülötteinek emlékét megörökítő "tordai Pantheonban", a református templomkertben avatták fel az író emléktábláját. A kortárs alkotók főhajtását Lászlóffy Csaba Jósikáról írott monodrámájából a tordai színházban felolvasott részletekkel fejezték ki. /RMDSZ Tájékoztató, 275. sz., máj. 4./

1994. május 5.

Máj. 4-5-én tartották meg Nagyváradon a Királyhágómelléki Magyar Református Lelkészértekezlet Szövetsége által szervezett lelkészértekezletet, melyet első alkalommal a kiterjesztettek az egész Kárpátmedencére, az Erdélyi Református Egyházkerület képviselőin kívül vendégek érkeztek Magyarországról, Felvidékről, Kárpátaljáról és a Vajdaságból is. Előadást tartott dr. Kozma Zsolt professzor, Kató Béla illyefalvi tiszteletes, dr. Mester Zsolt, a Sulyok István Református Főiskola rektora, továbbá Tőkés László püspök Egyetemes Magyar Reformátusságunk címmel. /Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 5., 6./

1994. május 6.

Máj. 6-én szabadlábra helyezték Boldizsár Ferencet és Illyés Istvánt, a két igazságtalanul elítélt székelyföldit. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 7-8./

1994. május 6.

Entz Géza, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke elmondta, ha Horn Gyula, az MSZP elnöke úgy kötné meg az alapszerződéseket, hogy a határon túli magyar közösségeket nem venné figyelembe tárgyalópartnerként, az mindenütt a radikalizálódást segítené elő. Horn Gyula bizonyára arra épít, hogy a negyven évnyi proletár-internacionalista nevelés hatására a tömegek a nemzeti értékekre érzéketlenek, a rövid távú anyagi előnyöket ígérő demagógiára viszont fogékonyak. /Pesti Hírlap, máj. 6./

1994. május 6.

Az RMDSZ, a szlovákiai Együttélés, a vajdasági VMDK, a kárpátaljai KMKSZ elnökei állásfoglalást írtak alá, melyet ápr. 29-i találkozójukon fogadtak el. A határon túli magyarság a belső önrendelkezést, az autonómia útját választotta, e törekvésük támogatása az összmagyarság erkölcsi kötelessége. Ehhez szükségszerű a határon túli magyarsággal törődő önálló kormányzati intézmények fenntartása. /Népszabadság, máj. 6./

1994. május 6.

Nem látja, hogy van határprobléma, jelentette ki Jeszenszky Géza külügyminiszter a vele készült interjúban, határprobléma inkább a határokon kialakult, évek óta tartó helyzet, a hosszadalmas várakozás, az új átkelőhelyek megnyitásának késleltetése. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 6./

1994. május 6.

Gyergyószentmiklóson a zsinagógában máj. 6-án ökumenikus gyászszertartással emlékeztek meg a holocaust áldozatairól. Igehírdetők: dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek, Tőkés László és Csiha Kálmán református püspökök. Beszédet mondott Avshalom Megiddon, Izrael bukaresti nagykövete, a helyi zsidó közösség képviselője. Délután Burján Gál Emil szobrászművész alkotásainak felavatásán beszédet mondott Szabad György, az Országgyűlés elnöke, Markó Béla, az RMDSZ elnöke és Dézsi Zoltán polgármester, SZKT-elnök. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 7-8., Új Magyarország, máj. 6./

1994. május 6.

Máj. 1-től a Magyarországra beutazóknak ezer forinttal vagy ennek megfelelő valutával kell rendelkeznie.A jövőben kiadnak jövedelemszerzési, tanulmányi és gyógykezelési vízumot. A bevándorlási vízum díja számottevően megnövekedett, 100 dollár. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 6./

1994. május 7.

Az RMDSZ Maros megyei választmánya máj. 7-én kelt nyilatkozatában tiltakozott az utóbbi időben megsokasodott magyarellenes megnyilvánulások, a felelőtlen uszítás ellen. A helyi román lap hetek óta kampányt folytat a magyarság ellen, nem kíméli a magyar nemzeti múltat, a magyar történelem legnagyobb alakjait útszéli hangnemben próbálja beszennyezni. A lapnak az üzletek kétnyelvű feliratai elleni írása nyomán ismeretlenek festékkel leöntötték a Dózsa György úti könyvesbolt kirakatát. Nem lehet véletlen az sem, hogy a prefektúra sorra hatálytalanítja az RMDSZ többségű tanácsok döntéseit a kétnyelvű helynévtáblák használatáról. Dicsőszentmártonban az RMDSZ egyik választmányi tagját ismeretlenek brutálisan megverték. Maros megyében a lakosság fele magyar, ennek ellenére az Állami Vagyonalap 265 képviselőjéből mindössze öten magyarok. /Népújság (Marosvásárhely), máj. 10., Új Magyarország, máj. 10./

1994. május 7.

Több mint négy éves folyamatos és határozott politikai küzdelemmel az RMDSZ elérte, hogy kiszabadult mind a nyolc személy, akiket az 1989 decemberi események nyomán etnikai alapon igazságtalanul bebörtönöztek, olvasható az RMDSZ máj. 7-én kiadott nyilatkoztában. Ez annak is köszönhető, hogy az RMDSZ mindvégig maga mögött tudta a romániai magyarság bizalmát, elnyerve az Európa Tanács támogatását is. Cseresznyés Pál még mindig börtönben ül, tovább küzdenek a kiszabadításáért. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), 278. sz., máj. 9./

1994. május 7.

Magyarország a romániai-erdélyi magyarságnak nem anyaországa, hanem ott él anyanemzete, szögezte le cikkében Szász János. Káros nosztalgia sugallja a határok sérthetetlenségével szembeni ellenállást. "Nekünk harcunkat itthon kell megvívnunk, méghozzá a román demokratikus erőkkel karöltve" - olvashatjuk Szász János tollából. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 7-8. p./

1994. május 7.

Bethlenben máj. 22-én felavatják Bethlen Béla /Aranyosgyéres, 1888-Kolozsvár, 1979/ szobrát. Bethlen Béla 1940-44 között Szolnok-Doboka és Beszterce-Naszód vármegyék főispánja, 1944 augusztusától pedig Észak-Erdély kormánybiztosa volt. 1945-ben letartóztatták, 1946-ban ötévi börtönre ítélték. 1952-ben felajánlották, települjön át Magyarországra. Erre nem volt hajlandó, ezért újabb három évre ítélték. 1954-ben szabadult. Emlékiratai 1989-ben jelentek meg: Észak-Erdély kormánybiztosa voltam, Zrínyi Kiadó, Budapest. Bethlenben szeretettel emlékeznek rá vissza az emberek, az a román is, akinek apját "Béla gróf" mentette meg. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 7-8./

1994. május 7.

Bihar megyében a tanfelügyelőség kötelezően előírta az iskolák számára Constantin Dragan ismert volt vasgárdista, a Vatra Romaneasca tiszteletbeli elnöke A románok történelme című könyvének megvételét. /Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 7./

1994. május 7.

A háború után évekre emlékezett a lap egyik cikke: 1946-ban a román diákok csoportokba verődve bántalmazták Kolozsvár magyar lakóit. 1946. máj. 28-án a Dermata gyár magyar munkásai vonultak a belvárosba és megverték a román diákokat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 7-8./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 121-131




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998