udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 265 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 241-265
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

1996. október 1.

Okt. 1-jén az RMDSZ bukaresti székházában Frunda György államelnök-jelölt a nemzeti kisebbségi szervezetek vezetőivel találkozott. Részt vettek a romániai bolgárok, görögök, lengyelek, lipovánok, oroszok, szlovákok, csehek, muzulmán törökök és tatárok, albánok, valamint zsidók érdekvédelmi szervezeteinek képviselői. Az RMDSZ autonómiakoncepciója nem irányul a többség ellen, hanem életképes, európai megoldást kínál a helyi autonómia megvalósulására. Célja a másság iránti intolerancia szellemi falának lebontása. A kisebbségek képviselői kérték, hogy Frunda György látogasson el a Dobrudzsában, Bánátban és Moldvában élő kisebbségekhez, és fejtse ki nézeteit a román tömegek előtt is. Ugyanaznap este Frunda György a bukaresti Petőfi Sándor Művelődési Házban találkozott a bukaresti választókkal. Magyar és román nyelven ismertette programját. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 2., 878. sz./

1996. október 1.

Sütő András, az RMDSZ Maros megyei tiszteletbeli elnöke lemondott tisztségétől, így tiltakozott Borbély Lászlónak a megyei képviselőjelölt-listán a nem befutó /ötödik/ helyen való szerepeltetéséért. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 1./

1996. október 1.

A Kurír kérdésére Tőkés László közölte, sajnálja, hogy Sütő András lemondott az RMDSZ Maros megyei szervezetének tiszteletbeli elnöki posztjáról, mert nagyobb szükség lenne rá most, mint bármikor. /Kurír, okt. 1./

1996. október 1.

Az Udvarhely széki előválasztásokon Asztalos Ferenc 22 950, Antal István 20 659, Ferenczi Ferenc 14 547, Szilágyi Edit 9 120, Katona Ádám 8 051, Bunta Levente 3 120 szavazatot kapott a képviselői mandátum, Verestóy Attila 24 930, Hosszú Attila 15 872 szavazatot a szenátori megyei listára bekerülésért. Az előválasztások eredményeképpen Udvarhely-szék jelöltjei a parlamenti választásokon: Asztalos Ferenc, Antal István és Verestóy Attila lesznek, akik jelenleg is parlamenti tisztséget töltenek be. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 1./ Csíkszéken meglepetésnek számít Ráduly Róbert /a magyar ifjúsági szervezeteket tömörítő Magyar Ifjúsági Tanács elnöke/ első helye olyan helyi vezetőkkel szemben, mint Borbély Ernő RMDSZ-elnök, Sántha Pál Vilmos volt megyei tanácselnök, Papp Kincses Emese RMDSZ-vezető. Nagy Benedek eddigi képviselő az 5. helyre szorult. A csíki eredmény a szenátorjelöltek esetében: Hajdú Gábor 21 807, Mátéffy Győző 15 903 szavazat, képviselőjelölteknél: Ráduly Róbert 15 259, Borbély Ernő 12 203, Sántha Pál Vilmos 3 639, Papp Kincses Emese 2 979, Nagy Benedek 2 911 szavazat. Gyergyószéken képviselőjelöltek: Nagy István 13 619, dr. Garda Dezső 13 333, Petres Sándor 12 030, Eigel Tibor 8 618 szavazat. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 1./

1996. október 1.

Idén is botrányos volt a tanévnyitó a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen. Tavaly Matei Basarab, a jogi kar dékánja félbeszakította Magyari András rektor-helyettes magyar nyelvű beszédét. Ugyanez történt most is, azzal a különbséggel, hogy most Czirják Árpád kanonok, érseki helynök beszédébe vágott bele. Andrei Marga rektor beszélt az egyetemi reformról, a román, magyar és német nyelvű szakok kibővítéséről, a római katolikus kar beindulásáról. Bustya Dezső református főgondnok beszéde végén magyar nyelven mondott imát. Czirják Árpád beszédét latinul kezdte, magyar nyelvű imádsággal folytatta, románul szólt majd héber nyelven olvasott fel egy bibliai részletet, végül magyarul üdvözölte a tanárokat és diákokat. Ekkor Matei Basarab beleszólt: "Tavaly azt mondtam, hogy illetlenség. Nem igaz, ez már megalázó. Ez a helyes szó, a román emberségesség és megértés nem más, mint - sajnálom, hogy ezt meg kell mondanom - gyávaság. Megengedik, hogy más nyelven beszéljen?" - fordult a hallhatósághoz. A válasz hangos igen volt. Czirják Árpád Basarabhoz fordult: "Az ország hivatalos nyelvén is beszéltem, és azt hiszem, nem vétkeztem azzal, hogy magyar nyelven is szóltam." /Kiss Olivér: Botrányos tanévnyitó a Babes-Bolyai Tudományegyetemen. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 2./

1996. október 1.

Okt. 1-jétől a Magyar Nemzet, a Népszabadság, a Kurír és a Pesti Riport napilapok kaphatók lesznek Erdélyben, Nagyváradon, Kolozsváron, Nagyszalontán, Aradon és Szatmárnémetiben az aznapi, Marosvásárhelyen és a többi székelyföldi városban az előző napi számok. A Kurír bulvárlap Édes Erdély, itt vagyunk címmel közölte a hírt. /Magyar Nemzet, Népszabadság, Kurír, okt. 1./

1996. október 1.

A romániai magyarságnak tudomásul kell vennie, hogy csupán részlegesen számíthat a magyar kormányra, amely megkérdezése nélkül írt alá az alapszerződést - jelentette ki Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke okt. 1-jén Budapesten, amikor részt vett az MDF elnökségi ülésén. A sajtótájékoztatón kifejtette, hogy míg az 1990 utáni négy év, az előző kormány időszaka a határon túli magyarok számára a reménységet, az elindulást jelentette, most szembesülniük kell azzal, hogy a jelenlegi kormány csak látszólag folytatta elődei politikáját, illúziókba ringatva őket. A sajtótájékoztatón Lezsák Sándor, az MDF elnöke kijelentette, hogy az MDF alapszerződéseket vizsgáló irodát nyitott, ahol kivizsgálják a Romániából érkezett jogsérelmeket, s az RMDSZ hasonló irodájával egyeztetik munkájukat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 2./

1996. október 1.

Tom Lantos és Martin Hoke képviselők határozattervezetet terjesztettek az amerikai kongresszus elé a magyar-román alapszerződés ügyében, szorgalmazva, hogy Bill Clinton elnök minden lehetséges eszközzel támogassa az egyezmény végrehajtását. A javaslat - a magyar sajtóban megjelentekkel ellentétben - nem tartalmazza azt, hogy kérné az elnököt, Magyarország és Románia minél hamarabb együtt legyen a NATO tagja. /Lantos lobbyzik. = Népszava, okt. 1./

1996. október 1.

A Krassó-Szörény megyei RMDSZ titkára, Makay Botond másodikként szerepelt az RMDSZ megyei jelölt-listáján. Személye ellen a Királyhágómelléki Református Egyházkerületből óvás érkezett, ezért jelölését újratárgyalták, s titkos szavazással megerősítették a helyét a listán. /Óvás után Resicabányán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 1./ Makay Botond református tiszteletes, a Délvidék /Resicabánya/ szórványlap főszerkesztője.

1996. október 1.

Antal István, az RMDSZ Hargita megyei képviselője okt. 1-jén interpellált a parlamentben. Visszautasította Salcudeanu kormánypárti képviselő, volt miniszter felszólalását, akik szégyentelenül valótlant mondott a Hargita és Kovászna megyében folyó, a magyarok által alkalmazott etnikai tisztogatásról. Ugyancsak félretájékoztatta a parlamentet Salcudeanu a svájci Basel Hilf Alapítvány székelyudvarhelyi beruházásáról. A beruházás a székelyudvarhelyi fogyatékos gyermekek kisegítő iskolájának épült, időközben egy vállalat, az Aris Industries Rt bérbe vette a területe és bérbe vett területet egy bukaresti apácarendnek adományozta. Ez érvénytelen szerződés, ezen folyik a vita. A helyi tanács ragaszkodik az eredeti tervhez, a helyi fogyatékosok megsegítéséhez, közben nagy nyomást fejtenek ki annak érdekében, hogy bukaresti apácák érkezzenek ide és román árvaházat nyissanak. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 3./

1996. október 1.

A Kisebbségi Adattár VI. köteteként megjelent Kuszálik Péter értékes bibliográfiája: Erdélyi hírlapok és folyóiratok 1940-1989 /Teleki László Alapítvány, Budapest, 1996/ A kötet tizenöt közgyűjteményben levő, a korszakban megjelent 690 időszaki kiadvány pontos leírását adja. A könyv szakbeosztásos mutatót, kiadási hely szerinti címmutatót, román, német és szerb nyelvű társ-, illetve testvérlapok adatait, valamint szerkesztők és kiadók névmutatóját is tartalmazza. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 1./

1996. október 1.

1990 óta Kolozsváron egyetlen olyan eset volt, hogy magánszemély a közösségre hagyta vagyonát, ingatlanát: Györkös Mányi Albertről van szó, a festőről, aki évekkel ezelőtt tragikus körülmények között hunyt el. A festő tragikus halálának egyrészt az értetlenség volt az oka, hogy hosszú évtizedekig e különös, a naivitást és népies formakultúrát ötvöző festményeket nem értékelték kellőképpen. E festmények egy része megtekinthető a Györkös Mányi Albert Emlékházban. Az emlékház kuratóriuma dönt az itt rendezendő kiállításokról, kulturális eseményekről, könyvbemutatókról, költői estekről. Balogh Éva, az emlékház gondnoka elmondta, hogy sok kiállítás volt már és több előadóest. Ősszel koncertsorozatot is rendeznek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 1./

1996. október 1.

Okt. 1-jén a Hargita megyei tanfelügyelőség a székelyudvarhelyi Benedek Elek Tanítóképző szervezésében neveléstörténeti tudományos konferenciát tartott Csíkszeredában, a magyar iskola fennállásának ezer éve alkalmából. Burus Botond, a Pedagógusok Háza igazgatója üdvözölte a megjelenteket, majd Kolumbán Gábor Hargita megye tanácselnöke beszédében kifejtette, hogy az ezeréves iskola ma új kihívás előtt áll. Szükség van a székelyföldi egyetemre. Dr. Mészáros István, az MTA tagja Az erdélyi fejedelmek iskolapolitikája címmel tartott előadást, kifejtve, hogy az évszázadok folyamán Erdély a kultúra, a szellemi élet, az iskolatörténet hatalmas kincseit adta az összmagyarságnak. Dr. Murvai László oktatási minisztériumi főosztályvezető a magyar oktatás 1990 és 1995 közötti szakaszát vizsgálta. Aggodalomra ad okot, hogy évről évre csökken az anyanyelvi oktatásban részesülő magyar tanulók létszáma. Míg 1990-ben ugrásszerűen, 50 ezerrel nőtt a magyar iskolába járók lélekszáma, elérve a 230 ezres létszámot, addig azóta ez a szám csökken, mára már csak 202 ezer a számuk. 1948-ban 206 ezer gyermek járt magyar iskolába, ez a mai létszám tehát figyelmeztető. A többi előadók a különböző felekezetek iskoláinak, oktatásának történetét ismertették. A tudományos konferencia idején a megnyílt a Nagy István Zene- és Képzőművészeti Gimnázium diákjainak kiállítása, valamint egy iskolai évkönyvekből, monográfiákból álló kiállítás. /Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 2./

1996. október 1.

Szovátán, a Teleki Oktatási Központban tartották meg a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete /MÚRE/ sajtófotó szakosztályának találkozóját. A háromnapos rendezvény-sorozaton Karácsony Zsigmond, a szakosztály elnöke tartott beszámolót. Tisztújító gyűlés volt, újraválasztották elnöknek Karácsony Zsigmondot /marosvásárhelyi Népújság munkatársa/, alelnök Nagy P. Zoltán lett /Hargita Népe/, a titkár Dreguss Gyöngyvér /Brassói Lapok/, területi megbízott Sükösd Tóth Krisztina /nagyváradi Bihari Napló/. /Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 1./

1996. október 1.

Hetvenhárom éves korában Majnafrankfurtban meghalt Dános Miklós, a volt Munkásélet főszerkesztője, az egykori Előre, az Új Élet, majd az A Hét munkatársa. Dános Miklós emellett több riportkönyv és kisregény szerzője. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 1./ Dános Miklós /sz. Marosvásárhely, 1923. jan. 16./ 1974 óta élt Németországban.

1996. október 2.

Okt. 2-án Frunda György, az RMDSZ államelnök-jelöltje a Román Írószövetség székházában találkozott a román értelmiségiekkel. A találkozó moderátora Szász János bukaresti magyar író volt, a vendéget Laurentiu Ulici, a Román Írószövetség elnöke köszöntötte. A baráti hangú eszmecserén jelen volt többek között Alexandru Paleologu szenátor, volt párizsi nagykövet, irodalomtörténész, Lucian Pintilie filmrendező, Gabriel Andreescu szociológus, a Román Helsinki Bizottság társelnöke és Victor Neuman, akinek most jelent meg könyve a romániai zsidókról. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 3., 879. sz./

1996. október 2.

Horn Gyula miniszterelnök gyakran ismételt, meggyőzőnek hitt tévedései közé tartozik az a tetszetős figyelmeztetés - írta Tőkés László -, hogy s szomszédos nemzeteknek túl kell tenniük magukat "történelmi sérelmeiken" és a múlt helyett a jövő felé kell fordulniuk. Tisztázni kell, hogy a romániai magyarság esetében nem "történelmi", hanem folyamatosan elkövetett jelenkori jogsérelmek okoznak gondot. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 2./

1996. október 2.

Márton Áron 1907 és 1914 között a csíksomlyói, illetve az időközben felépült csíkszeredai Római Katolikus Főgimnáziumba járt. Az iskola, a jelenlegi Márton Áron Gimnázium egész hetes rendezvénysorozatot szentelt a nagy püspök emlékének. Bálint Lajos nyugalmazott érdek celebrálta a szentmisét, volt diákvetélkedő, iskolamúzeum avatása, majd tudományos ülésszakon idézték fel a főpásztor emlékét. Jakab Gábor, a Keresztény Szó (Kolozsvár) főszerkesztője Márton Áron emberi és püspöki nagyságát domborította ki, dr. Balázs Lajos helyi tanár, néprajzkutató oral historyn alapuló tanulmányt terjesztett elő a püspök fiatalkori éveiről, Miklós József tanár Márton Áron iskolával, oktatással kapcsolatos nézeteiről szólt, Egyed Albert szociológus, a magyarországi Művelődési és Közoktatási Minisztérium osztályvezetője nemcsupán az erdélyi, hanem a huszadik századi magyar szellemi-közösségi élet egyik legfontosabb ihletőjének nevezte a püspököt. A jelenlevők megkoszorúzták az iskola folyosóján levő Márton Áron-emléktáblát. Lászlófy Pál, a Márton Áron Gimnázium igazgatója, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke és Szakács Lajos esperes, a városban levő Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium igazgatója kiválóan megszervezte az emlékezést. Ebből az alkalomból Emberkatedrális címmel helyi kiadványt is megjelentettek, mely a pedagógusok könyvészeti munkájának eredménye. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 2./

1996. október 2.

Kosáry Domokos történész, akadémikus nyitotta meg Az erdélyi magyar felsőoktatás évszázadai című kiállítást és konferenciát okt. 5-én, melyet a Bolyai Egyetem Barátainak Egyesülete rendezett Budapesten. A tárlat november végéig tekinthető meg az Országos Idegennyelvű Könyvtárban. A tudományos konferenciát a Magyarok Világszövetsége székházában rendezték meg, melyen budapesti, kolozsvári és temesvári tudósok, történészek és egyetemi oktatók tartottak előadásokat. Bakos István, az MVSZ főtitkára a tudásközpontú nemzetfejlődés mellett érvelt. Rámutatott arra, hogy az Erdélyben élő magyar kisebbség más európai nemzetiségekkel ellentétben mindig is a műveltség, az értelem és a tudás fegyverével harcolt fennmaradásáért. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 7., Új Magyarország, okt. 2./

1996. október 2.

A Népszabadság munkatársa, E. Fehér Pál okt. 1-jétől a lap állandó pozsonyi tudósítója lett. /Népszabadság, okt. 2./ E. Fehér Pál a kommunista rendszerben Aczél György embere volt, a Népszabadságban mindig a párt politikáját képviselte. 1968-ban a megszálló csapatokkal érkezett Pozsonyba, "internacionalista kötelességét teljesítve", ahogy nyilatkozott még 1969-ben, a Nagyvilág folyóiratban.

1996. október 2.

Szept. 22-től 29-ig tartott Zilahon a református gimnázium 350. évfordulója alkalmából rendezett jubileumi ünnepségsorozat, amelyet a Zilahi Református Wesselényi Kollégium Baráti Társasága szervezte. Szept. 26-a az újraindult zilahi Református Wesselényi Kollégium napja volt, szept. 27-én pedig a Zilahi Elméleti Líceum napja. Az emlékezésen magyar és román nyelvű emléktáblát helyeztek el az udvaron levő régebbi kollégiumi épület falán. Az egykori gimnázium volt diákjai eljöttek Zilahra Magyarországról, Amerikából, Németországból, Svédországból, és Izraelből. Az évfordulóra Adorján Ilona képzőművész Wesselényi Miklós portréját ábrázoló emlékplakettet készített, ezenkívül a megjelentek megvásárolhatták Lakóné Hegyi Éva A zilahi református egyház Váradi Bibliája és a benne levő feljegyzések című tanulmányát. A Szilágyság (Zilah) különszáma Kovács Miklós két, az iskola történetével foglalkozó munkáját közölte. /Fejér László: Jubileumi ünnepség Zilahon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 2./

1996. október 2.

A napokban jelent meg Székedi Ferenc újságírónak /aki három éven át a csíki RMDSZ elnöke is volt/ Hétköznapok, délibábok /Pallas-Akadémia, Csíkszereda, 1996/ című munkája, amely Szövegek 1990-1996 alcímmel a szerző beszédeiből és újságcikkeiből ad válogatást. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 2./

1996. október 3.

Okt. 3-án a képviselőházban sürgősségi eljárással tárgyalták és elfogadták a magyar-román alapszerződést. Nastase házelnök tájékoztatta a képviselőket, hogy a külügyi bizottság reggel összeült és elfogadásra ajánlotta az alapszerződést. Ion Diaconescu, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt elnöke kifejtette, hogy az alapszerződés nem elégít ki mindenkit, de megjavítja a légkört a két nép között. A vitához egyetlen óra elegendő volt. Vida Gyula, az RMDSZ frakcióvezetője a magyar képviselők nevében nyilatkozatot olvasott fel, kifejtve, hogy az alapszerződés fontos eszköze lehet a két ország közötti kapcsolatok rendezésének. Az RMDSZ tudomásul veszi az alapszerződést, amely bizonyos pozitív előírásokat is tartalmaz. Az alapszerződés azonban sok tekintetben nem elégíti ki a magyar közösség érdekeit, különösen az 1201-es ajánlás lábjegyzetes értelmezését fájlalja a szövetség, mert a kollektív jogok bizonyos formáinak intézményesítése nélkülözhetetlen a romániai magyarság helyzetének megnyugtató megoldásában. A képviselőház megszavazta az alapszerződést, egy ellenszavazattal és 27 tartózkodással. Az RMDSZ képviselői tartózkodtak. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 4./ A két szélsőséges párt, a Román Nemzeti Egységpárt és a Nagy-Románia Párt képviselői tiltakozásul kivonultak a teremből. /Magyar Nemzet, Népszabadság, Új Magyarország, okt. 4./

1996. október 3.

Okt. 3-án az RMDSZ bukaresti székházában sajtóértekezletet tartottak. Szabó Károly szenátor bírálta azt a törvénytelen kísérletet, hogy az RMDSZ-től megvonják az állami szubvenciót, amely 39 tagú parlamenti csoportjának jogán is megilleti a szervezetet. Vida Gyula a képviselőházi frakció négyéves működésének mérlegét vonta meg: ebben a törvényhozási ciklusban több mint 2500 törvénykezdeményezést, módosító javaslatot nyújtott be az RMDSZ, a gazdasági, társadalmi és politikai élet valamennyi területére vonatkozóan. Hosszú Zoltán kifejtette: ha a Vacaroiu-kormány nem tartja tiszteletben saját, Hivatalos Közlönyben is közölt határozatát az RMDSZ szubvencionálására vonatkozóan, akkor az RMDSZ szponzorokhoz kényszerül és bepereli a kormányt. A sajtóértekezleten kiosztották az RMDSZ képviselőházi frakciójának nyilatkozatát a magyar-román alapszerződés ratifikálásáról. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 3., 879. sz./

1996. október 3.

Okt. 2-án és 3-án vitatták meg a szenátusban a Nép Ügyvédje /Ombudsman/ intézményének törvénytervezetét. Hosszú Zoltán szenátor javasolta, hogy a Nép Ügyvédjének egyik helyettese a kisebbségeket képviselje, de javaslatát leszavazták. Dr. Csapó Károly javasolta, hogy ne csak a sérelmet szenvedett egyén fordulhasson az intézményhez, hanem a szervezet vagy közösség képviselője is, azonban ezt sem szavazta meg a többség. Szabó Károly figyelmeztetett, hogy ez csak kirakatintézmény lesz, hiszen sorra elvetették a módosításokat. Ez lett a sorsa Hosszú Zoltán másik javaslatának, amikor törölni akarta a korlátozásokat a katonai szolgálatukat és büntetésüket töltő személyek esetében. A tervezetet okt. 3-án a szenátus megszavazta, figyelmen kívül hagyva a módosító javaslatokat. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 4., 880. sz./

1996. október 3.

Szabó Károly szenátor okt. 3-án napirend előtti felszólalásában elítélte azt, hogy a kormány leállította az RMDSZ-t megillető kampánypénz kifizetését. A kormány ezzel megszegte a szept. 9-én a Hivatalos Közlönyben közzétett határozatát, amely az RMDSZ-t is a jogosultak közé sorolta. Hosszú Zoltán szenátor bejelentette: amennyiben nem utalják ki az RMDSZ-nek a törvényesen járó támogatást, a szövetség bepereli a kormányt. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 4., 880. sz./

1996. október 3.

Az RMDSZ a törvényben megszabott határidőre mind a 42 választási körzetben /az ország 41 megyéjében és Bukarestben/ letette a szenátusi és képviselőházi jelöltlistáit /összesen 84 listát/. Az RMDSZ valamennyi listáját elfogadták. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 4., 880. sz./

1996. október 3.

Félreértésen alapul az ellenzék azon véleménye, hogy a Temesváron aláírt alapszerződés hat-nyolc ponton különbözik a parlament által megvitatott szövegtől, nyilatkozta Molnár Gyula, a külügyi bizottság MSZP-s képviselője. Az ellenzék a Somogyi Ferenc államtitkár bukaresti tárgyalásai nyomán véglegesített szöveget használja összehasonlításként. Ez azonban az aug. 20-21-i újabb szakértői megbeszélések, illetve stilizálás nyomán néhány pontban valóban változott, mondta. /Népszabadság, okt. 4./

1996. október 3.

Feltételezések szerint egymillió telefonhívást kezdeményezett az úgynevezett közvélemény-kutató intézet, amelynek irodáit a Vegyipari Kutatóintézet tizedik emeletén fedezték fel a sajtó és a forradalmár szervezetek képviselői. A felháborodás hatására Miron Mitrea, a kormánypárt főtitkára beismerte, hogy ők rendelték meg a felmérést. A helyszínre látogató újságírók megállapították, hogy a százfős személyzettel dolgozó központban katonai fegyelem uralkodik. A készülékeket két hónappal korábban szerelte be a RomTelecom. A központ üzemeltetése máris legalább másfél milliárd lejt emésztett fel, csaknem annyit, amennyit a pártok összesen kaptak a választási kampányra, az RMDSZ viszont nem kapta meg a neki járó kampánypénzt. Megállapították, hogy a kormányzópárt nem rendelkezhetett ilyen összeggel - legálisan. A kormánypárt most támad: az újságírók "betörtek" az intézetbe és a rendőrséghez fordult, írja bukaresti tudósításában Gyarmath János. /Magyar Nemzet, okt. 3./

1996. október 3.

Teodor Melescanu külügyminiszter Willian Perryvel tartott washingtoni találkozóján Bukarest szerint nyomós érveket hozott fel annak bizonyítására, hogy országa igyekszik eleget tenni a NATO-tagság kritériumainak. /Magyar Hírlap, okt. 4./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 241-265




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998