udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 190 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 181-190
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

1996. december 1.

Dec. 1-je, Románia és Erdély egyesülésének ünnepe 1990 óta Románia nemzeti napja. Emil Constantinescu elnök Gyulafehérvárra utazott, részt vett az ünnepélyes hálaadó istentiszteleten, melyet Teoctist pátriárka, a román ortodox egyház feje celebrált, majd a hatalmas tömeg előtt fogadalmat tett választási programjának megvalósítására. Hangsúlyozta, hogy minden erővel az euroatlanti integrációra kell törekedni. /Gyulafehérvári ünnepség. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./ Constantinescu beszédében a nemzetről sok szó esett, a nemzeti kisebbségekről egy sem, állapította meg Szász János. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 3./ A szokásos dec. 1-jei ünnepségeken most először kerülték a nacionalista felhangokat. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke rádiónyilatkozatában hangoztatta: reméli, hogy az új román hatalom végre valóra váltja a Iulius Maniu vezette erdélyi Román Nemzeti Párt 1918. dec. 1-jén tett ünnepi ígéreteit. Akkor ugyanis megígérte az erdélyi kisebbségeknek, hogy joguk lesz a teljes körű anyanyelvi oktatáshoz, s a közigazgatásban és igazságszolgáltatásban is használhatják nyelvüket. Emil Constantinescu a Népszabadságnak nyilatkozott: államfőként gondoskodik róla, hogy "a kisebbségekre vonatkozó elvek a gyakorlatban is érvényesülhessenek". /Népszabadság, dec. 2./

1996. december 1.

Nov. 30-án és dec. 1-jén ünnepelte Sepsiszentgyörgyön fennállásának 5. évfordulóját a "Jádzó Társaság", a Romániai Magyar Nem Hivatásos Színjátszók Egyesülete. A 35 tagegyesületet nyilvántartó társaság közgyűlésén Sombori Sándor /Sepsiszentgyörgy/ tiszteletbeli elnök, Szabó Szende elnök, Jancsó Árpád és Nagy Attila /aki megalakuláskor volt az elnök/ emlékeztek az elmúlt öt esztendő történetére. Az egyesület minőségteremtő és szervező tevékenységét méltatták: Csortán Ferenc, művelődési minisztériumi küldött /Nemzetiségi Igazgatóság munkatársa/, Jánó Mihály, a Kovászna megyei Művelődési felügyelőség főfelügyelője és dr. Kötő József, az RMDSZ alelnöke. A tagcsoportok munkásságát a Tamási Áron Színház előcsarnokában rendezett kiállításon mutatták be. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 4./

1996. december 2.

Victor Ciorbea dec. 2-án tárgyalást folyatott a még hivatalában levő Nicolae Vacaroiu miniszterelnökkel a hatalomátadás technikai részleteiről. /Magyar Nemzet, dec. 3./ 2/ Emil Constantinescu elnök dec. 2-án a televíziónak adott nyilatkozatában kifejtette, hogy Románia mostantól a stabilitás tényezője. Az etnikai problémák az RMDSZ kormányzásban való részvételével "a legmagasabb szinten megoldást nyertek". Románia meg fogja kötni az alapszerződéseket szomszédaival. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 4./

1996. december 2.

Füzessy Tibor, az Országgyűlés alelnöke közölte: a Magyarok Világszövetsége /MVSZ/ kezdeményezte, hogy Tőkés László püspök felszólalhasson az Országgyűlésben a magyar-román alapszerződés ratifikációs vitájában. A kérdésről később dönt a házbizottság. /Magyar Hírlap, dec. 2./

1996. december 2.

A romániai magyar alapítványok Illyefalván tartották meg nyolcadik tanácskozásukat /nov. 28-30/, ezen nyolcvan alapítvány képviselői vettek részt. A romániai alapítványok nem tudnak egy lépést sem tenni táplálójuk, az Illyés Közalapítvány nélkül, ez derült ki a beszámolókból. Megint nem sikerült megalapítani információs központjukat. A romániai alkuratóriumi beszámolóban elhangzott, hogy az 1996. évi kétszázmillió forintos összeg 481 pályázó között oszlott meg /a benyújtott 780 pályázatból ennyit fogadtak el és 37-et elnapoltak/. Elhatározták, hogy oktatásfejlesztésre, az Iskolaalapítványra pénzalapot különítenek el. Arról, hogy szükség van-e az alapítványokat tömörítő szervezetre, a résztvevők többórás vitát folytattak, de döntés nem született. A tanácskozáson Hajduk Márta az Új Kézfogás Közalapítvány kis- és középvállalkozások számára létrehozott támogatási rendszeréről adott tájékoztatást. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 2., Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 10./ Az újságban elírás az, hogy kétmilliót osztottak szét, helyesen közel kétszázmilliót /pontosabban 195 milliót/.

1996. december 3.

A Lisszabonban tartott Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet /EBESZ/ ülésének zárónapján, dec. 3-án Horn Gyula miniszterelnök és Emil Constantinescu román elnök találkozott, mintegy 25 perces megbeszélést tartottak." Szívélyesnek, kifejezetten barátságos hangulatúnak" minősítette a találkozót Horn Gyula. Megállapodtak arról, hogy új román külügyminiszter ellátogat Budapestre. Egyetértettek abban, hogy több olyan szerződés van napirenden, amelynek tető alá hozása rövid időt venne igénybe. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 5./

1996. december 3.

A szenátus dec. 2-i ülésén jóváhagyták a bizottságokban való tisztségek elosztását, az RMDSZ egy bizottság /közigazgatási és területrendezési/ elnöki tisztségét nyerte el. /Elosztották a szenátusi szakbizottsági tisztségeket. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 4./

1996. december 3.

Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke támadást intézett a többségi koalíció ellen. Bírálta, hogy az RMDSZ tagja a koalíciónak, továbbá azt, hogy az új koalíció tagja a zsidó származású Petre Roman vezette Szociáldemokrata Unió. Vadim Tudor vállalkozott arra, hogy átveszi a "magyar veszély elleni nemzeti ellenállás vezetőjének szerepét". - A magyar történelmi egyházak beadvánnyal fordultak az új román államfőhöz panaszaik orvoslásáért. A magyar egyházfők találkozót kérnek Emil Constantinescu elnöktől, tudósított Bukarestből Bogdán Tibor. /Magyar Hírlap, dec. 3./

1996. december 3.

A Határon Túli Magyarok Hivatala /HTMH/ az Állami Privatizációs Vállalat /ÁPV/ Rt-vel együttműködve foglalkozott a határon túliak kárpótlásának ügyével. Az áramszolgáltatós társaságok részvényeinek kárpótlási jegyre történő cseréjénél a külföldi magánszemélyek részére elkülönítettek részvénycsomagot, tájékoztatott Varga Gyula, a HTMH munkatársa. A HTMH pályázatot hirdetett gyűjtőtársaságok számára: nonprofit vállalkozás formájában kapcsolódjanak be a külföldi alanyi kárpótoltak kárpótlási jegyeinek összegyűjtésébe és részvényre váltásába. Hat tőkeerős cég kapott lehetőséget, köztük az Alanyi Kárpótlási Jegykezelő Kft. a szomszédos országokban 41 képviseletet működtet. A HTMH elképzelései beváltak. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./

1996. december 3.

Fey László durván kirohant Eva Maria Barki ellen, azt állítva, hogy javaslatai sohasem a megbékélés irányába mutatnak, hanem a szembeszegülést, "a viszályok kiélezését célozzák." Legutóbb azt tanácsolta, hogy az RMDSZ ne vegyen részt a kormányzásban. Fey László szerint ez a tanács hitelrontás, diverzió, ezért "a fogadatlan prókátor rossz tanácsaiból nem kérünk". /Fey László: A kibicnek semmi sem drága. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./ Nits Árpád reagált erre a támadásra. Most is ugyanazok a hangok próbálják butítani a közvéleményt, mint hét évvel ezelőtt: "nem élt közöttünk, nem ismeri a helyzetünket, a távolból ne avatkozzon belügyeinkbe, ne rontsa a viszonyunkat a többségi politikusokkal" stb. Eva Maria Barki is szokott tévedni, de kevés csalhatatlan politikus van. /Nits Árpád: A Barki-jelenség. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 4./

1996. december 3.

Tankó Albert /sz. 1934, Szentegyháza/ 1958 óta tanító volt Székelyudvarhelyen, 1966 óta tanítja a fafaragást. 1979-ben megalakult a Fafaragó Klub a város Művelődési Házában, ebből nőtt ki később a Romániai Magyar Népművészeti Szövetség. Több alkotótáborban vett részt tanítványaival, többször Szárhegyen /Gyergyószárhegyen/, több kiállításon szerepelt munkáival. /Fekete B. Zoltán: Harminc éve nevel. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 3./

1996. december 3.

A Moldovai Köztársaságban a szavazás második fordulójának eredményeként Mircea Snegur elnök helyett az oroszbarát Petre Lucinschit választották az ország elnökének. Lucinschi /korábbi nevén Pjotr Kirillovics Lucsinszkij/ a múltban a moldovai kommunista párt főtitkára volt, azt ígérte választóinak, hogy mielőbb megköti a moldovai-orosz alapszerződést, orosz orientációt és baloldali értékeket ígért. /Népszabadság, Új Magyarország, dec. 3./

1996. december 3.

Sorra alakulnak a Duna Televízió baráti körei. Székelyudvarhelyen nov. 21-én alakult meg a Duna Televízió Baráti Kör, a Bibliofil Alapítvány elnöke, Györfi József könyvtárigazgató lett a kör elnöke. Az alapítók között vannak a város papjai is. A támogatás erkölcsi kiállás a Duna Tv mellett, de aktuálissá válik az anyagi oldal is, a költségvetés csökkentette a Duna támogatását. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 3./

1996. december 3.

Magyarországi kiállítását követően, a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjét adományozta életműve elismeréseként Ferenczy Júlia kolozsvári festőművésznőnek Göncz Árpád köztársasági elnök. Göncz Árpád nevében dr. Szabó Béla, a bukaresti magyar nagykövetség első tanácsosa nyújtotta át a művésznek a kitüntetést azon az ünnepséggel egybekötött kiállításon, amelyet Kolozsváron, a Gy. Szabó Béla Galériában rendeztek. /Ferenczy Júlia kitüntetése. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./

1996. december 3.

Megjelent a Nagyenyedtől a Himalájáig Kőrösi Csoma Sándorral című könyv. Szerzője, Bernard le Calloc'h elmondta, hogy a Francia Földrajzi Társaság választmányi tagjává, a Francia Finnugor Társaság alelnökévé választotta. Magyarországon vendégtanár volt 1947-től 1953-ig, megtanult magyarul, de más nyelveket is, oroszul, szerb-horvátul, finnül. Kőrösi Csoma Sándor élete fontos részévé vált, vallja, eddig 282 cikket és két könyvet írt róla. Összeállított egy 4000 szócikket és portrékat tartalmazó Kőrösi Csoma-lexikont. Előadásokat is tartott a Magyar Tudományos Akadémián. Bernard le Calloc'h foglalkozott Ujfalvy Károly életével is, aki Franciaországba költözött a múlt században, jelenleg pedig a franciaországi magyar vonatkozású emlékeket, épületeket, szobrokat, emléktáblákat térképezi fel. /Gervai András: Egy francia Csoma-kutató. = Magyar Hírlap, dec. 3./

1996. december 3.

Kolozsváron nov. 30-án megalakult az Erdélyi Magyar Nőszervezetek Szövetsége. Jelen voltak a nagyváradi Anna és Bethlen Kata Nőszövetség, a gyergyószentmiklósi Lorántffy Zsuzsanna Nőszövetség, a marosvásárhelyi Lorántffy Zsuzsanna Egyesület, a Bethlen Kata Alapítvány, az Unitárius Nőszövetség, a katolikus Keresztelő Szent János Egyesület és a Mária Nőszövetség, a kolozsvári Evangélikus Nőszövetség, a Magyar Pedagógusszövetség és a katolikus Caritas képviselői. Meghatározták céljaikat: helyreállítani a család szerepét a társadalomban, a nagy és csonka családokat felkarolni, a nemzettudat fejlesztése, kapcsolatok fejlesztése az anyaországgal, ismertetni az ifjúsággal a nemzeti értékeket stb. Megválasztották a vezetőséget: elnök Tokay Rozália, a Magyar Mozgássérültek Egyesületének vezetője, alelnök Szász Rózsa, a marosvásárhelyi Lorántffy Zuzsanna Nőszövetség elnöke, titkár dr. Bakos Katalin általános orvos. /Megalakult az Erdélyi Magyar Nőszervezetek Szövetsége. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./

1996. december 4.

Dec. 4-én a képviselőházban megalakultak a parlamenti bizottságok, az RMDSZ egy elnöki tisztséget nyert el /Vida Gyula a gazdaságpolitikai, reformügyi és privatizációs bizottság elnöke lett/, ezenkívül a következő posztokat: a mezőgazdasági, erdőgazdálkodási, élelmiszeripari szakbizottság alelnöke Elek Barna marosvásárhelyi, az oktatásügyi, tudományos, ifjúsági és sportbizottságé Asztalos Ferenc Hargita megyei képviselő lett, az ipar- és szolgáltatásügyi bizottság titkárává Antal István hargitai, az egészség- és családvédelmi bizottság titkárává Bárányi Ferenc temesvári képviselőt választották. A szenátus közigazgatási és területrendezési bizottságának elnöke Seres Dénes Szilágy megyei szenátor, a mezőgazdasági és területfejlesztési bizottság alelnöke Csapó József nagyváradi, a munkaügyi, népjóléti és a munkanélküliség problémáival foglalkozó bizottság alelnöke Hajdu Gábor hargitai szenátor lett. Frunda György marosvásárhelyi szenátor a jogi, kinevezési, fegyelmi, mentelmi jogi és mandátumvizsgáló bizottságban lett titkár, Puskás Bálint Zoltán kovásznai szenátor pedig a privatizációs bizottságban. /Megalakultak a parlamenti szakbizottságok. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 5./

1996. december 4.

"Szívélyesnek, kifejezetten barátságos hangulatúnak" minősítette találkozóját Emil Constantinescu elnökkel Horn Gyula magyar kormányfő. A mintegy 25 perces megbeszélésen, amelyet dec.3-án tartottak Lisszabonban, az EBESZ-csúcsértekezlet színhelyén, megállapodtak arról, hogy az új román külügyminiszter ellátogat Budapestre. Horn Gyula biztosította a román államfőt arról, hogy a magyar kormány szándéka szerint az országgyűlés jövő héten ratifikálja a magyar-román alapszerződést. Mindketten kifejezték szándékukat, hogy mindent elkövetnek az alapszerződés végrehajtása érdekében. Horn Gyula elmondta: tárgyalópartnerével együtt nagyra értékelték az RMDSZ részvételét a kormányban. A magyar kormányfő arról biztosította Constantinescu elnököt, hogy az RMDSZ vezetői reálpolitikusok, akik tudják, hogy az ország gazdasági, politikai felemelkedése jelenthet előrelépést a magyar kisebbség számára. /A magyar országgyűlés jövő héten ratifikálja az alapszerződést. Emil Constantinescu Horn Gyulával találkozott. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 4./ Emil Constantinescu elnök Lisszabonból hazaérve nyilatkozott a bukaresti rádiónak. Korrekt eljárásnak nevezte a magyarországi parlamenti vita elhalasztását a romániai választások utáni időpontra. Az alapszerződés "csak alapozás, amelyre széles körű együttműködési kapcsolatot kell építeni, elsősorban gazdasági téren", mondta. /Új Magyarország, dec. 5./ A televíziónak adott nyilatkozatában Emil Constantinescu elmondta, Románia a legutóbbi választások révén "tökéletesen demokratikus országgá vált". Constantinescu szerint ezt bizonyítja belső vonatkozásban az RMDSZ részvétele a kormányzásban, ami véget fog vetni mindenfajta vitának arról, hogy Romániában etnikai konfliktus lenne. Az etnikai problémák a kormányzásban való RMDSZ-részvétellel "a legmagasabb szinten megoldást nyertek" ? hangoztatta az államfő, megjegyezve azt is, hogy a parlamentben 15 más kisebbség is jelen van, amire más országokban nincs példa. /Constantinescu szerint az etnikai problémák a legmagasabb szinten megoldást nyertek.= Szabadság (Kolozsvár), dec. 4./

1996. december 4.

Marosvásárhelyen az Avram Iancu Társaság és a háborús veteránok szervezete 1994-ben fel akarta állíttatni a háborús bűnösként kivégzett Antonescu szobrát. A polgármesteri hivatal nem engedélyezte a szobor felállítását. A szobor felállítását kérelmezők beperelték a polgármesteri hivatalt, első fokon pert nyertek, azonban a marosvásárhelyi bíróság engedélyező határozatát a Legfelsőbb Bíróság elutasította. Most a hatalomátadás zűrzavarában ismét próbálkoztak: nov. 27-én egy márványtáblát helyeztek el a szobor tervezett helyén a következő Antonescu-idézettel: "Nekik azonban tudniuk kell, hogy a Szent István koronája által követelt jogokra mi békésen és emberségesen válaszolunk, azokkal a jogokkal, amelyeket Traianus babérkoszorúja biztosít számunkra." A polgármesteri hivatal eltávolíttatta ezt a táblát. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 4./ /A polgármesteri hivatal faxon tájékoztatta Románia főügyészét arról, hogy eltávolíttatta az engedély nélkül elrendelt Antonescu-emléktáblát. /Új Magyarország, dec. 3./

1996. december 4.

Ciorbea kinevezett kormányfő beismerte, hogy nehezen megy a kormányalakítás. /Magyar Nemzet, dec. 5./

1996. december 4.

Nov. 30-án a Fidesz meghívásának eleget téve Eckstein-Kovács Péter szenátor és Tamás Sándor képviselő Budapesten népes hallgatóság előtt beszámoltak a romániai választásokról. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), dec. 4., 923. sz./

1996. december 4.

Nov. 23-án tartották a Bihar megyei Árpád faluban a millecentenáriumi ünnepséget, melyen részt vett Lezsák Sándor, az MDF elnöke is. Lezsák Sándor a vele készült interjúban elmondta, hogy kerékpáron érkezett ide. Aug. elsejétől 1100 kilométeres millecentenáriumi kerékpártúrán járta az országot és a magyarlakat vidékeket. Megfordult a Bodrogközben, a Bereg vidékén, Zalában, Bácskában. Zuhogó esőben, hideg időben érkezett ide, Árpádra. Az MSZP-SZDSZ-koalíció azzal kezdte a millecentenáriumi ünneplést, hogy lemondta a világkiállítást, lélektelen, hivatalos ceremóniákat szervezett. Ugyanakkor a nemzet méltóképpen ünnepelt, kis közösségek, egyesületek, alapítványok mozgósító erejű ünnepségeket szerveztek szerte a Kárpát-medencében. Ezek közé tartozik a mostani, árpádi emlékezés is. - Lezsák Sándor levélben köszöntötte Emil Constantinescut elnökké választása alkalmából, gratulált neki, hogy képes volt megállítani a kommunista restaurációs kísérletet. Másrészt telefonon beszélt Markó Bélával, az RMDSZ elnökéve, akinek higgadt, felelősségteljes politikai munkájáért gratulált. Antall József 1990-ben nagyon pontosan meghatározta a magyar külpolitika hozzáállását az RMDSZ politikájával kapcsolatban: a romániai magyarság felelős vezetőinek bevonása nélkül a két ország között semmiféle olyan megállapodás nem jöhet létre, amelynek nem részese és elfogadója az itteni magyarság hivatalos érdekképviselete. "Ilyen szempontból akkor kezdődött a változás, amikor az MSZP és az SZDSZ kormányra került, hiszen az itt élő magyarság feje felett kezdett politizálni." - A nyári magyar-magyar csúcstalálkozó mutatta meg, hogy "képesek vagyunk a szomszédos országokban élő magyarság érdekeit is érvényesítő politikai együttmunkálkodásra." - Ezekben a napokban Lakitelken nemzetközi tanácskozást szerveztek /Duna Dialóg '96/ az európai keresztény-konzervatív pártokat tömörítő EDU /Európai Demokratikus Unió/ segítségével. Tizenkét ország politikusai, polgármesterei lesznek jelen, magyarországi, román, romániai magyar, szlovák, felvidéki magyar, ukrán, kárpátaljai magyar, délvidéki magyart. szerb és horvát résztvevők mellett nyugati vendégek is érkeznek. Az önkormányzatiság a témakör. A magyar önkormányzatiság alapelvei többszáz esztendősek, ezeket nem nyugati mintáktól vettük át. Az erdélyi önkormányzatok, például a székely falvak önkormányzatai óriási hagyománnyal rendelkeznek. Ez a Duna Dialóg '96 egy konferenciasorozat első része. Az MDF-nek az a célja, hogy a Kárpát-medencében kialakítsa a maga keresztény-konzervatív politikai erőterét, kapcsolatrendszerét. /Marián Antal: Párbeszédet mindenkor, a legnehezebb időben is. Beszélgetés Lezsák Sándorral, a Magyar Demokrata Fórum elnökével. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 4./

1996. december 5.

Szász János, aki az utóbbi időben a Romániai Magyar Szó minden számában publikál, terjedelmes írásában száll szembe /ismételten/ Borbély Zsolt Attilának az Erdélyi Naplóban kifejtett nézetével. Szász János nem fogadja el, hogy Frunda György tájbasimuló és azt sem, hogy Molnár Gusztáv cikke bizonyíték /Frundával kapcsolatban/, hogy "nem csak a román hatalomnak kényelmesebb egy kevésbé "izgága" neptuni tárgyaló, hanem a kommunista utódpárti magyar vezetésnek is". Molnár Gusztávnak ezt az írását közölte a bukaresti 22 és a Spiegel is. Nem "magyar átok" a vita, jegyezte meg Szász János, a "megbélyegzés, a kirekesztés, az ellenfélből ellenséggé átszidalmazás viszont már jószerével magyar védjegyet visel. (Nem monopóliumként ugyan.)". Szász János szerint a Frunda elleni támadásban az "autonómiaelkötelezett" csoport térvesztéséből fakadó politikai vereségérzet szólal meg. Borbély Zsolt Attila hiszi: "programunk föladásánál, a román hatalmi törekvések és az anyaországi nemzetellenes kurzus önkéntes legitimálásánál jobb az eddigi , amikor lassan bár, de lépkedünk előre az erdélyi magyar közösség tudatos önépítésének, önállóságának brassói útján". /Szász János: Vitát, ne háborút! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 5./

1996. december 5.

Nemrég jelent meg az Erdélyi Múzeum, az Erdélyi Múzeum-Egyesület /EME/ folyóiratának új, honfoglalásnak szentelt száma /LVIII. évf., 1996. 1-2. füzet/. Jakó Zsigmond Ezerszáz esztendő című írásában leszögezte: "A honfoglalásról ugyanis ma már évezredes távlatból nézve állítható, hogy napjainkban is ható erejű, valódi fordulópontot jelentett nem csupán a magyar nép és a Kárpát-medence, hanem az egész közép-európai térség további sorsa szempontjából". Emellett olvasható több tanulmány, így Ferenczi István: Az erdélyi honfoglalás kérdése a régészeti leletek világánál című tanulmányában gazdag szakirodalmat használt fel és egészítette saját fél évszázados kutatómunkájának eredményével. Sokoldalú képet nyújtott Erdély honfoglalás kori viszonyairól. Számos vitatott kérdést, egészen új megvilágításba helyezett. A tanulmány sok tekintetben új fejezetet nyit Erdély honfoglalás kori értékelésében. Emellett olvasható több tanulmány, így Tonk Sándor: A magyarság megtelepedése Erdélyben a középkori magyar krónikák tükrében, Benkő Loránd: Ezeréves küzdelem a magyar nyelvért, Sándor Klára: A székely írás megíratlan története(i?), Faragó József: A szabófalvi hejgetés stb. / /Palkó Attila: Az Erdélyi Múzeum honfoglalásnak szentelt száma.= Szabadság (Kolozsvár), dec. 5./

1996. december 5.

Dec. 5-én a Vatikánban a Szentté avatási kongregációjának átadták azokat az előzetes vizsgálati anyagokat, amelyek alapján Márton Áron gyulafehérvári és Schleffler János szatmárnémeti püspökök boldoggá avatását kezdeményezik az érintett egyházmegyék. A dokumentumokat Jakubinyi György gyulafehérvári érsek, Reizer Pál szatmárnémeti, Tempfli József nagyváradi püspök, valamint Szőke János páter, a két ügy posztulátora adta át a vatikáni illetékeseknek. A Márton Áronról készült mintegy 1000, a Schleffler Jánosról készült mintegy 500 oldalas dokumentum tartalmazza a jelöltek életéről valló tanúk nyilatkozatait, kritikai életrajzukat és nyomtatásban megjelent műveik listáját. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 7-8./

1996. december 5.

Puskás Attila hozzászólt a Tibori Szabó Zoltán kitüntetésével kapcsolatos vitához, ahhoz, hogy ezt Pillich László kifogásolta. Puskás szerint Pillichből az irigység beszélt. Puskás is háborgott előzőleg a Göncz Árpád köztársasági elnök által adományozott kitüntetések miatt, ugyanis kijárás, kilincselés alapján kaptak 1956-os emlékérmet arra érdemtelenek is. Puskás Attila szerint erdélyi magyarokat képviselők tűntek fel Budapesten, a különböző alapítványoknál, holott az erdélyi magyarságnak van szervezete, ezért az RMDSZ-nek kellene kijelölni az arra megfelelő embereket. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 5./ Előzmény: 2371. sz. jegyzet.

1996. december 5.

Egyhangúan Ion Diaconescut, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt elnökét választotta elnökévé dec. 5-én a választásokon győztes pártszövetség, a Demokratikus Konvenció végrehajtó bizottsága. A politikus az államfővé választott Emil Constantinescu helyét veszi át a konvenció élén. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 7./

1996. december 5.

Nemzeti kisebbségi törvény elfogadása mellett érvelt a 22 című román hetilap dec. 5-i számában Gabriel Andreescu, a román Emberjogi Központ-Helsinki Bizottság /APADOR-CH/ ismert politológusa. Hosszú távon a magyar kisebbség problémáját Gabriel Andreescu szerint nem lehet megoldani anélkül, hogy biztosítanák számára azokat a jogokat, amelyekkel rendelkezett legalább 1990-ig, s ha nem nyeri vissza jelképfontosságú intézményeit, mint a Bolyai Egyetemet. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 7./

1996. december 6.

Ünnepélyesen aláírták a kormányzati többséget alkotó Román Demokratikus Konvenció /RDK/, a Szociáldemokrata Unió /SZU/ és az RMDSZ koalíciós megállapodását. Az egyezmény hangsúlyozza, hogy "mind az új kormányzat politikai támogatása, mind az etnikumok közötti együttélés új modelljének kifejlesztése végett szívesen látott az RMDSZ részvétele a kormányzatban és képviselőinek bekapcsolódása a Románia előtt álló általános kérdések megoldásában." A kormánypolitika céljai: decentralizálás, a bürokrácia csökkentése, privatizálás, az állam szerepének csökkentése, a monopóliumok felszámolása, a szabad verseny feltételeinek biztosítása. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke az aláírás után tett nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy fontos döntés az RMDSZ részvétele a koalícióban. "Ez a részvétel egyfelől precedens nélküli, másfelől természetes, és ugyanakkor történelmi is véleményünk szerint szerint." /Szabadság (Kolozsvár), dec. 7., Gyarmath János: Szolidaritási megállapodás. = Magyar Nemzet, dec. 6./

1996. december 6.

A romániai katolikus püspökök ad limina látogatásra utaztak Rómába, a katolikus püspököknek ugyanis ötévenként kötelező megjelenni a pápa előtt, hogy beszámoljanak tevékenységükről. A püspökök dec. 6-án a Szent Péter bazilika altemplomában szentmisét mutattak be. A román nyelven végzett szertartáson egyetlen magyar szó nem hangzott el, kivéve azt, hogy a szentmise végén magyarul is elénekelték a pápai himnuszt. Dec. 6-án fogadta a pápa az erdélyi magyar főpásztorokat. Dec. 7-én II. János Pál pápa egyszerre fogadta az összes romániai püspököt. A pápa örömmel emlékezett vissza a romániai főpapok 1991-es ad limina látogatására, amikor 43 év után először érkezhettek Rómába. Románia püspöki konferenciáját különböző szertartású közösségek főpásztorai alkotják. Feladatuk, hogy közösen hirdessék az evangéliumot. A különféle szertartások nem vetélkedhetnek egymással az egyetlen katolikus egyházon belül. A pápa örömmel állapította meg, hogy egyre nagyobb az együttműködés a különböző rítusok hívei között. II. János Pál pápa utalt azokra nehézségekre, amelyekkel számolniuk kell: nincs megfelelő oktató személyzet, hiányoznak a taneszközök, könyvtárak és épületek. Figyelmeztetett, hogy a főpásztorok fordítsanak nagy gondot a papok állandó továbbképzésére is. Szükséges, hogy a fiatalokkal megismertessék a hitet, mert Romániában is terjednek a káros erkölcsi magatartásformák. Az alkoholizmus, a kábítószer-fogyasztás, az abortusz súlyosan veszélyeztetik a közösséget. A pápa utalt az egyházi javak visszaadásnak problémájára is. /Magyar Kurír (Budapest), dec. 9., 268. sz./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 181-190




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998