udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 251 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 241-251
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

1996. március 1.

Márc. 1-jén, a helyhatósági törvény vitája során Márton Árpád RMDSZ képviselő javasolta, hogy ahol jelentékeny számú kisebbség él, a helyi közigazgatásban és közhivatalokban az illető kisebbség anyanyelvét is értő személyeket is alkalmazzanak. Javaslatát elvetették, ehelyett elfogadták az 54. cikkelyt, melynek értelmében a helyi közigazgatásban az érintkezési nyelv a román. A nemzeti kisebbségek anyanyelvükön is folyamodhatnak a hatósághoz, az írásban foglalt kérést azonban román fordításban kell mellékelni. Tolmácsot igénybe lehet venni. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 1. 730. sz./

1996. március 1.

Ion Iliescu államfő a Mediafax hírügynökségnek nyilatkozva kijelentette: "Jobb lett volna, ha Alfred Moses, az Egyesült Államok bukaresti nagykövete tartózkodott volna a szélsőséges pártoknak a kormányban való részvételére vonatkozó nyilatkozatoktól, mivel a szélsőségesség meghatározása vitatható kérdés". Az amerikai nagykövet a múlt héten Kolozsváron beszédében hangsúlyozta: egy szélsőséges pártok nélküli kormány a választások után előmozdítaná Románia NATO-csatlakozásának ügyét. Moses nyilatkozatát követően mind a Román Nemzeti Egységpárt, mind a Nagy-Románia Párt, mind a Szocialista Munkapárt élesen támadta az amerikai nagykövetet, szavait a belügyekbe való beavatkozásnak minősítették, sőt elhangzott olyan nyilvános állásfoglalás is, amely kiutasítását követelte. /A szélsőségesség vitatható. Ion Iliescu is "kioktatja" az amerikai nagykövetet.= Szabadság (Kolozsvár), márc. 1., Kinél a józan ész? A szélsőségesek után az elnök is bírál. = Új Magyarország, márc. 1./

1996. március 1.

Gheorghe Funar, a Román Nemzeti Egységpárt elnöke a bukaresti Jurnalul National napilap márc. 1-jei számában megjelent interjújában támadta Alfred Moses amerikai nagykövetet, amiért elítélte a szélsőséges pártokat. Arról, hogy az RMDSZ megünnepli a honfoglalás millecentenáriumát, Funar kijelentette: "Romániában nincsenek magyarok. Csak Magyarországon vannak, ebben a szomszédos, ezer éve barátságtalan országban. Másrészt a magyarok bejövetele és letelepedése a Balaton körül nem 1100 éve történt, még ezer év sem telt el bejövetelük óta. Kolozsváron a románok, beleértve a magyar etnikumúakat is, december 1-jét ünneplik, Romániának, annak az államnak a nemzeti ünnepét, amelynek kenyerét eszik. Nekünk, románoknak március 15. rossz emlékű nap, az 1848-as forradalom idején megölt több mint 40 ezer románra és a magyar megszállók, az Európába ezer évvel ezelőtt érkezett hordák leszármazottai által felégetett 230 román falura emlékeztet." /Népszava, márc. 2./ Funar közleményt adott ki: Kolozsvár Polgármesteri Hivatala március 15-én ünnepi gyűlést rendez, amelyen az 1848-as forradalom vezéreiről és a hódítók által meggyilkolt több tízezer románról emlékeznek meg. Ez alkalommal az Avram Iancu utca 20. szám alatti épületen emléktáblát helyeznek el, amely román és angol nyelven hirdeti: Itt szálltak meg 1848-49-ben a román forradalom nagy személyiségei, George Baritiu és Nicolae Balcescu. Továbbá, hogy a román nép szent eszményei váltották ki a magyar nemesek véres megtorlásait, amelyeknek 40 000 román esett áldozatául, 230 falut felgyújtottak és megsemmisítettek. /Amíg Bukarestben a román-magyar megbékélésen ügyködnek, Kolozsváron készítik az újabb etnikai konfliktust. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 1./

1996. március 1.

Febr. 29-i ülésén a szenátus megvitatta és jóváhagyta az egyeztető bizottsági jelentéseket a párttörvény, valamint a menekültügyi törvénytervezet kapcsán. A párttörvény értelmében egy pártot az ország legalább 15 megyéjéből származó 10 000 alapító taggal lehet létrehozni, de a tagok száma egy megyében nem lehet kevesebb 300-nál. /Enyhítettek a párttörvény előírásain. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 1./

1996. március 1.

A helyhatósági törvény parlamenti vitáját, a tanácsülések kötelező nyelvével kapcsolatban hozott képviselőházi döntést említette Markó Béla példaként arra, milyen akadályok állnak a román-magyar történelmi megbékélés, az ezzel kapcsolatos tárgyalások útjában. A képviselőház többsége az RMDSZ javaslatát elutasítva úgy döntött, hogy a tanácsüléseket az államnyelven, azaz románul kell lefolytatni ott is, ahol jelentős számú más anyanyelvű kisebbségi él, vagy ahol éppenséggel ők alkotják a település lakosságának szinte teljességét. Markó megjegyezte: Nem hiszi, hogy bizonyos eltúlzott, érzelmi indokokon kívül bárki ésszerű érvet hozhatna fel arra, hogy egy olyan helyi tanácsban, ahol minden tanácsos magyar és a helyi közösség problémáinak megbeszélésére gyűlnek össze, nem szabad használniuk anyanyelvüket. A parlament állásfoglalása tehát azt mutatja, hogy nincs politikai akarat a kisebbségi kérdés megoldására. Mindez akkor történik, amikor intenzív tárgyalások folynak a román-magyar megbékélési dokumentumokról, s hasonlóak esedékesek az alapszerződésről. A román-magyar tárgyalásokkal kapcsolatban a szövetség elnöke elmondta, hogy az RMDSZ szeretne részt venni a kétoldalú tárgyalásokon azoknak a kérdéseknek a megvitatásában, amelyek a romániai magyar kisebbséget érintik, s tett is ilyen javaslatot. Egy ilyen szerepvállalás megfelelne az Európa Tanács útmutatásainak is. Magyar részről ez elé nem gördítenének akadályt, de a román félnek hiába javasoltak ilyen megoldást. /Nincs politikai akarat a kisebbségi kérdés megoldására Markó Béla nyilatkozata. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 1./

1996. március 1.

A megbékélésről folytatott tárgyalásokról fejtette ki véleményét az Új Magyarországnak Nemes Antal, az RMDSZ Sepsiszéki Területi Szervezetének elnöke: Iliescu megbékélési javaslata szemfényvesztés, félrevezetés. Milyen "történelmi megbékélés" az, ahol a kétmilliós romániai magyarságnak nem akarják megengedni, hogy anyanyelven tanulhassák saját nemzeti történelmüket és földrajzukat. Hetvenhét éve a román hatalom állandóan ígér, de vajmi keveset tart meg ebből. Nemes Antal nem ért egyet azzal, hogy a tárgyalásokból kizárják a romániai magyarság képviselőit. /RMDSZ-vélekedés az Iliescu-féle javaslatról. = Új Magyarország, márc. 1./

1996. március 1.

Márc. 1-jén Szatmárnémetiben három elsőkötetes író mutatkozott be, Vida Gábor, a marosvásárhelyi Látó folyóirat szerkesztője Búcsú a filmtől című novelláskötetével, Papp Sándor Zsigmond, az Erdélyi Napló rovatvezetője 72-es blues című novelláskötetével és Jánk Károly verseskötetével /Álom a nyomokban/ jelentkezett. /Az irodalom pillanatai. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 4./

1996. március 1.

A gyergyószentmiklósi művelődési ház négyoldalas, sokszorosított Művelődési Kalauzt is kiad, Benedek Zsuzsa szerkeszti. Megjelent a 16. száma, ez a kis lap jó lehetőség fiatal tehetségek számára. /Záróra rovat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 1./

1996. március 2.

A romániai magyarság egészét közvetlenül meghatározó kérdésekben konzultált az RMDSZ márc. 2-án a romániai magyar társadalmi szervezetek képviselőivel a Szövetségi Egyezető Tanácsban /SZET/. A romániai magyarság gazdasági törekvéseivel kapcsolatos stratégia kidolgozásának fontosságát, másrészt a személyi elvű autonómiakoncepciót gondolták tovább. A SZET tárgyalt a határon túliak részvételéről a médiákat felügyelő kuratóriumokban, és ajánlásokat dolgozott ki erre. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 5./

1996. március 2.

Márc. 2-án Székelyudvarhelyen tartotta rendkívüli küldöttgyűlését a Romániai Magyar Ifjúsági Tanács /MIT/. Az ülésen az Állampolgári Menedzser Egylet, az Ifjúsági Keresztyén Egyesület, az Országos Magyar Diákszövetség, a Romániai Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége /MISZSZ/, a Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége küldöttei, Ráduly Róbert, a MIT elnöke és Nagy Zsolt, az RMDSZ ifjúsági elnöke voltak jelen. A MIT vállalja a romániai magyar fiatalok és a Századvég Politikai Iskola közötti közvetítést. A MIT sem a Magyar Ifjúsági Világszövetségnek, sem a Magyar Ifjúsági Hálónak nem kíván tagja lenni. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 5., 732. sz./

1996. március 2.

Szokásos sajtóértekezletén Markó Béla szövetségi elnök beszámolt a szövetség életében végbement legutóbbi eseményekről, szólt a Takács Csaba ügyvezető elnökkel és Fekete Zsolt Hunyad megyei képviselővel együtt a Zsil völgyében tett látogatásáról, az ottani magyarság képviselőivel létrejött találkozókról, az RMDSZ választási előkészületeiről, parlamenti munkájáról. Madaras Lázár Brassó megyei képviselő 69-es számú helyhatósági törvénymódosításával kapcsolatosan megelégedéssel nyugtázta, hogy ezentúl a polgármestereket és a helyi tanácsosokat csakis végleges törvényszéki döntés alapján függeszthetik fel tisztségükből. Seres Dénes szenátor, a Dél-Tirolban járt RMDSZ-küldöttség tagja leszögezte: nem igaz az - a képviselőházi vita alatt elhangzott - állítás, miszerint a világon mindenütt csak az állam hivatalos nyelvét használják a helyi tanácsok ülésein. Olaszország északi részén fekvő tartományában hivatalosan elfogadott és gyakorolt a kétnyelvűség. Dél-Tirol állami hivatalaiban (törvényszékein, helyi tanácsaiban, oktatási intézményeiben stb.) kötelező az arányossági alapon gyakorolt kétnyelvűség. /Kormányválság, bankprivatizáció, helyi tanács az RMDSZ sajtóértekezletén. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 2./

1996. március 2.

Az Illyés Közalapítvány romániai alkuratóriumának ifjúsági szaktestülete pályázatot hirdetett ifjúsági szervezetek számára: romániai magyar közösségfejlesztés, ifjúsági vezetőképzés, kulturális és művészeti programok, kutatások, felmérések támogatására. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 5., 732. sz./

1996. március 2.

A budapesti Heti Világgazdaság márc. 2-i száma adatgazdag mellékletet állított össze Magyarság a határokon túl címmel. A demográfiával foglalkozó rész címe: Körkörös fogyás. A romániai magyarok kételkednek a hivatalos statisztikában, kétmilliósra teszik lélekszámukat, a hetilap szerint viszont a statisztika pontos /ennek alátámasztására Magyari László Nándort idézi/. Az 1,6 milliós romániai magyarság átlagos életkora 37 év, míg a románoké 2,5 évvel kevesebb. Szlovákiában ez a különbség 3,5 év a szlovákok javára. Romániában ezer aktív korú románra 372 gyermek és 266 /60 év feletti/ öreg jut, a magyaroknál ugyanakkor csak 313 gyermek, de 321 öreg. - Romániában a kinevezett állami tisztviselők közt a magyarok aránya mindössze 2,7 %-os, azaz nem éri el a népességen belüli 7,1 %-os arány felét sem. - A betelepítések miatt egyre csökken a magyarok aránya a nagyobb városokban. Marosvásárhelyen 1990 körül 84 493 magyar élt /51,4 %, 1910-ben még 86,8 %/, Kolozsváron 74 871 fő /22,8 %. 1910: 81,6 %/, Nagyváradon 74 225 magyar /33,3 %, 1910: 91,3 %/, Szatmárnémeti: 54 013 fő /40,9 %, 1910: 91,4 %/, Sepsiszentgyörgy: 38 937 fő /74,7 %, 1910: 96,6 %/, Székelyudvarhely: 38 937 /97,4 %, 1910: 96,9%/, Csíkszereda: 38 359 fő /83 %, 1910: 97,9 %, még 1960-ban is 92,2 %/, Temesvár: 31 785 fő /9,5 %, 1910: 38,7 %/, Brassó: 31 546 fő /9,7 %, 1910: 43,4 %/, Arad: 29 944 fő /15,7 %, 1910: 62,9 %/. /Heti Világgazdaság, márc. 2./

1996. március 2.

A Sepsiillyefalván működő KIDA és LAM Alapítvánnyal kapcsolatban joggal lehet beszélni lejáratási kampányról. Az illyefalvi Hentil Kft. részére Svájcból olyan korszerű felszerelés érkezett az ottani egyházi segélyszervezettől, amely a kezdetleges taglót helyettesíti. Már fél éve használták a készüléket, amikor rendőrség szállt ki a helyszínre, megállapították, hogy a berendezéshez használt töltények engedélyezésre szoruló "robbanószereknek" tekinthetők. A felhasználók nem tudtak az engedélyezési kötelezettségről, mert a szállítmány a vámhivatalon keresztül érkezett hozzájuk. Ezután egymást érték a rendőrségi kiszállások, sőt az egyik központi napilap "Robbanószer az evangélikus segélycsomagban" címmel adott tudósítást. Kató Béla tiszteletes szerint egy rosszindulatú előítéletről van szó: a magyar egyházak fegyvereket kapnak külföldi segélyek formájában. A svájci segélyszervezetek joggal háborodtak fel a rosszindulatú gyanúsításon, immár másodszor, mert 1995 tavaszán a pénzügyőrség kifogásolta a KIDA és a LAM tevékenységét. A pénzügyőrök akkor 120 millió lej értékű pénzbírságot és vagyonelkobzást rendeltek el. A bírósági tárgyalások azonban a két alapítványnak adtak igazat. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 2./

1996. március 2.

Nagyszalontán minden évben március elején megünneplik a város legkiválóbb fiának, Arany Jánosnak az emlékét. A megújult Arany János Művelődési Egyesület /élén Nagy-György Józseffel/ idén ezt márc. 2-3-án az előzőleg meghirdetett szavalóverseny és a helyi alkotóverseny döntőjével tette eseménydússá.. A szavalóversenyre Székelykeresztúrtól Temesvárig közel százan jöttek el, megjelentek a testvérvárosok, Nagykőrös, Hajdúböszörmény, Túrkeve versenyzői is. Az alkotóversenyre tizenegy tollforgató küldte be írását, ezzel is jelezve, hogy Arany János, Sinka István, Erdélyi József és Zilahy Lajos szülőföldje most sem terméketlen. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 12./

1996. március 2.

Sylvester Lajos az 1944 végi Úz-völgyi csatára emlékezik kollektív riportregényben /Úz-völgyi hegyomlás (Háromszék Könyvkiadó, Sepsiszentgyörgy, 1996, Kaláka Könyvek) igazságot szolgáltat a túlélőknek. Hősök voltak? Nem ez a lényeg, egy véres háborúban csak vesztesek vannak. Ez a kollektív székely memoárkötet a szenvedésre, a veszteségekre koncentrál. A könyv a névtelen katonahősöknek és mártíroknak is emléket állít, s teszi ezt méltóságteljesen. Hiányt pótolva hozzájárul a közös történelem fehér foltjainak eltüntetéséhez. /Bogdán László: Visszaperelt történelem. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 2./

1996. március 2.

A Trianonnal elveszett magyar területek "békés visszakebelezéséről" kezdeményez tárgyalásokat Kávássy Sándor FKGP-képviselő. Módosító indítványával azokat a területi veszteségeket tette szóvá, ahol a békeszerződéssel megvont határ egy-egy településbe hasított bele. Kárpátalja esetében ide sorolta Barabást, Beregdarócot, Beregsurányt, Lónát, Tiszakerecsenyt és Milottát. Eörsi Mátyás, az Országgyűlés külügyi bizottságának SZDSZ-es elnöke "szörnyűségesnek" nevezte ezt az indítványt, kifejtve, hogy Magyarország nem a határmódosításban, hanem a határok átjárhatóságában érdekelt. /Népszabadság, márc. 2./

1996. március 4.

Teodor Melescanu külügyminiszter meghívására az RMDSZ küldöttsége márc. 4-én találkozott a külügyminiszterrel és munkatársaival, az alapszerződésről és a megbékélési dokumentumokról volt szó. Markó Béla, az RMDSZ elnöke kifejtette, hogy az RMDSZ álláspontja az alapszerződésről változatlan: annak tartalmaznia kell a romániai magyarság helyzetének rendezéséhez szükséges elveket és megoldásokat, beleérte az ET 1201-es ajánlását. A valóságban nem tapasztalható szándék a romániai magyarság helyzetének megoldására: az eddiginél rosszabb oktatási törvényt fogadott el a parlament, a napokban pedig visszautasított a helyi közigazgatásban a kisebbségek nyelvének használatával kapcsolatos olyan módosító javaslatot, amely a parlament által ratifikált kisebbségi keretegyezmény szellemében született. Az RMDSZ képviselői ismét felvetették a romániai magyarság és a kormány közötti intézményesített dialógus szükségességét. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 5., 732. sz./

1996. március 4.

Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége febr. 29-i ülésén Takács Csaba ügyvezető elnök bejelentette, hogy márc. 1-jei kezdettel kinevezte Béres Andrást az Oktatási Főosztály élére, megbízott ügyvezető alelnöki jogkörrel. A kinevezést Markó Béla szövetségi elnök megerősítette. A magyarországi kárpótlási folyamattal kapcsolatban az Ügyvezető Elnökség újabb intézkedéseket hozott az RMDSZ által a hazai igényjogosultaknak nyújtható szolgáltatások hatékonyságának biztosítására. A testület kidolgozta az SZKT elé terjesztendő javaslatát az Ügyvezető Elnökség keretében létrehozandó Mezőgazdasági Főosztály szervezési formájára, továbbá egy szociális kérdésekkel foglalkozó iroda létrehozására vonatkozóan. /Mezőgazdasági főosztály és szociális iroda létesül érdekvédelmi szervezetünknél. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 4./

1996. március 4.

Egy viharos ügy végkifejlete címen számolt be Sütő András a Nemzetközi Transsylvania Alapítvány ügyéről, amelyet alapítói kérésére a budapesti főügyészség 1995. nov. 14-én hozott ítéletével megszüntetett. Az alapítvány eredeti célját, a külföldre menekült erdélyi magyarok hazatérésének támogatását nem tudta elérni, ehelyett alkalmi segélyek kiutalása, céltámogatással érkező pénzösszegek továbbítása történt. Az NTA kuratóriumának 1993 nyarán lezajlott viharos közgyűléséről készült jegyzőkönyv a nyilvánosság elé került. Az ekkor kirobbant sajtóhadjáratban több cikk főleg Ábrahám Dezsőt, az NTA főtitkárát igyekezett erkölcsileg megsemmisíteni, írja Sütő András. Az alapítványra olyan vádak zúdultak, "amelyek félreértés következményei." A céladományokat a főtitkár törvényesen továbbította annak tudatában, hogy az erdélyi átvevők bármikor készek számot adni. "Ilyen elszámolásra sajnos nem került sor." Tőkés László püspök és Sütő András is több levélben kérte a törvényességi felülvizsgálatot, Sütő a Határon Túli Magyarok Hivatalához is fordult, Tabajdi Csabának köszöni a közbenjárását. /Népújság (Marosvásárhely), márc. 4./ Sütő írása után következik Ábrahám Dezső közleménye, aki a birtokában levő okmányok, nyugták alapján felsorolta, hogy működése idején a kuratórium milyen összegeket szavazott meg, továbbá jelezte, kik nem számoltak el. Listájából kiderül, hogy Szőcs Géza a több ízben felvett, összesen 13 millió forinttal nem számolt el. A költségek között szerepel: helység bérleti díja: 785 ezer forint. /Népújság (Marosvásárhely), márc. 4./ Mindkét cikket átvette: Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 6./ Előzmény: Sok vitacikk megjelent az alapítvánnyal kapcsolatban, Szőcs Géza is nyilatkozott: Mindenről elszámoltam. /Népszabadság, 1995. ápr. 19./

1996. március 4.

Ábrahám Dezső, a megszűnt Nemzetközi Transsylvania Alapítvány volt főtitkára azt állítja, hogy 1992-ben a Magyar Hitel Bank által folyósított 8 milliós támogatás őket illette volna meg, nem Szőcs Géza Eurotranssylvania Alapítványát. Szőcs Géza elmondta, hogy sajtóügynökség létrehozására kértek támogatást, ebből hozta létre az Erdélyi Híradót. Ábrahám Dezső márc. 1-jén kelt, a Fővárosi Főügyészségnek címzett feljelentésében csalással és sikkasztással vádolta meg Szőcs Gézát, aki szerint viszont az ügyet már három évvel ezelőtt tisztázták. Szőcs Géza szerint éppen az Ábrahám Dezső vezette alapítványnál történtek könyvelési szabálytalanságok. /Magyar Nemzet, márc. 4./

1996. március 4.

Márc. 15-én Gheorghe Funar kolozsvári polgármester, a Román Nemzeti Egységpárt elnöke a kolozsvári Petőfi Sándor emléképület homlokzatára táblát kíván elhelyezni, a Romania Libera szerint ezzel a felirattal: "A románok szentséges eszményeinek szorgalmazása robbantotta ki a magyar nemesek által vezetett ama véres megtorlást, amelyben 40 ezer románt gyilkoltak le, 230 falut perzseltek és dúltak fel." /Népszava, márc. 4./

1996. március 4.

Márc. 4-én sok újságíró volt kíváncsi a szenátorok véleményére. Kozsokár Gábor RMDSZ-szenátor a vezető kormánypárt tagtoborzását a régi katonafogdosáshoz hasonlította. Állami hivatalokban, vállalatoknál csak az lép előre, csak az maradhat a helyén, aki belép a pártba. Más szenátorok az országos tömegtájékoztatási eszközök kisajátítása, választási propagandára való felhasználása ellen keltek ki. Ugyancsak elítélték azt, hogy a kormány rendkívül magas összegért, külföldi hitelből új, szupermodern nyomdát vásárolt a civil őrszolgálatnak, az SPP-nek. /Zsehránszky István: Parlamenti ügyelet. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 6./ Megjegyzés: A kilenc román titkosszolgálat egyike az SSP, az államelnökség mellett működő testőrszolgálat /SPP/, élén Dumitru Iliescu vezérőrnaggyal, Iliescu elnök unokatestvérével. Ezen szolgálaton belül működik az Elnöki Politikai Információs Iroda /BIPP/, amely az elnök ellen irányuló lehetséges veszélyek elhárításával foglalkozik. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), 1995. ápr. 12./

1996. március 4.

A Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt alelnöke, Gabriel Tepelea márc. 4-i sajtóértekezletén kifejtette, hogy pártja nem támogatja az RMDSZ személyi elvű autonómiatervezetét, mert az szerinte regionális és etnikai autonómiát, kollektív jogokat jelent. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 6./

1996. március 4.

Magyarországon a médiatörvény elfogadása után megkezdték az MTV, a Duna TV, a Kossuth és Petőfi Rádió átszervezését, a médiákat működtető közalapítványok kuratóriumának kinevezését. Az Országgyűlés az ellenzéki pártok javaslatára megszavazta, hogy a határon túli magyarságot a Hungária Televízió kuratóriumában Szőcs Géza képviselje. Az RMDSZ kifogásolta, hogy erről előzőleg nem konzultáltak velük. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 4./

1996. március 4.

Belgrádban a román és jugoszláv külügyi szakértők háromnapos tárgyalás után megállapodtak a román-jugoszláv alapszerződés szövegében, amelyet a végső simítások után külügyminisztériumi szinten fognak ellenjegyezni. Febr. 27-e és márc. 1-je között Bukarestben folytak a tárgyalások a román-ukrán alapszerződésről. A kiadott külügyminisztériumi közlemény szerint a tárgyaló külügyi szakértők szinte minden vitatott kérdésben megegyeztek, a nemzeti kisebbségek kérdéseiről is. A kijevi rádió szerint az alapszerződés 99 százalékban elkészült. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 4./ Az ukrán-román alapszerződéssel kapcsolatban Bukarest abba is beleegyezett, hogy külön vitassák meg a határkérdéssel foglalkozó cikkelyt. Besszarábia és Bukovina sorsa okoz problémát a két ország viszonyában. /Magyar Hírlap, márc. 4./

1996. március 4.

Tőkés Elek kolozsvári magyar tanfelügyelő 1995. okt. 26-án lemondott, mert a tanügyi inspektor törvénysértést követett el, ártatlan magyar iskolaigazgatókat váltott le. Azóta nem akadt jelentkező a helyére. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 4./

1996. március 4.

Márc. 4-én sztrájkba léptek a bukaresti metró dolgozói. A közlekedési minisztérium illegálisnak minősítette a sztrájkot. Az alkalmazottak 34 %-os béremelést követelnek, elutasították az igazgatóság 14 %-os ajánlatát. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 5./

1996. március 4.

Kolozsváron a Spectator Sajtóházban tartott sajtóértekezletet a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete. Kántor Lajos elnök és Gáspár Sándor ügyvezető elnök számoltak be a szervezet eddigi tevékenységéről, Cseke Péter egyetemi tanár az újságíróképzés jelenlegi helyzetéről és gondjairól tájékoztatott. Markó Béla szövetségi elnök az RMDSZ és a magyar sajtó kapcsolatáról beszélt. Az anyagi gondokkal küszködő magyar sajtót a Magyarországról kapott támogatás elosztása érdekelte. Az Illyés Alapítványtól kapott támogatás az erdélyi alkuratórium elosztása után, a MÚRE által kijelölt sajtószaktestület elbírálása nyomán kerül a sajtóhoz. A Nemzeti Kisebbségi Tanács által a román parlamenti költségvetésből kapott összegek viszont egyrészt az érdekvédelmi szervezet költségeit fedezik, másrészt pedig a szervezet saját sajtójának, a Szövetségnek, az RMDSZ-közlönynek és -tájékoztatónak, dokumentumoknak, a Romániai Magyar Szóban megjelenő Törvénytárnak és a saját lapnak tekintett Nagykároly és vidékének kiadására szolgál. A MÚRE szociális alapot kíván létrehozni, amelyből támogatást nyújthat tagjainak. /Szabó Piroska: Sajtógondokról tájékoztatott a MÚRE. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 4./

1996. március 4.

Tóth Mihály kárpátaljai parlamenti képviselő javasolta, hogy az ukrán törvényhozás iktassa alapdokumentumba, hogy a kisebbségek is államalkotó népek a többségi mellett. A képviselő bízik abban, hogy erre március végén sor kerül. A kárpátaljai magyarságnak soha sem volt autonómiája, most van, szabad az anyanyelvhasználat, a feliratozás két- vagy háromnyelvű, zászlóikat kitűzhetik, énekeiket szabadon énekelhetik. - A kárpátaljai magyarság évekkel ezelőtt a határon kívül rekedt magyar népességből a legszerencsétlenebb volt, a háború is őket tizedelte meg a legjobban, mintegy negyvenezer férfit hurcoltak el "málenkij robotra". A lakosság szándékos összekeverését mutatja, hogy Csapon a lakosság 28 nemzetiséghez tartozónak mondja magát. A térségből kikerült értelmiségieket szétszórták, ennek egyik következménye, hogy Alma-Atában erős magyar szervezet működik, de Tallin, Riga és Kijev, Lvov magyarsága is Kárpátaljáról került ki. - Most készül az ukrán-román alapszerződés. Elképzelhető, hogy az ukránok tesznek ajánlatot a kisebbségi ügyek pozitív rendezésére? - tette fel a kérdést Sylvester Lajos. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 4./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 241-251




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998