udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 198 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 181-198
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

1998. augusztus 5.

Borbély Imre válaszolt Bodor Pálnak, mondván, Bodor Pál az Erdélyt érintő problematikában megfontolt, érzékeny, "baloldali és nemzeti médiaguru, sajnos, mihelyt az SZDSZ vagy a vele csereszabatos MSZP-s szoc-lib szárnyat éri a nemzetellenessé vádja, merőben megváltozik." /Borbély Imre: Bodor Pál most már érti… = Szabadság (Kolozsvár), aug. 5./

1998. augusztus 5.

Miként, milyen formában lehetne megvalósítani a határon túli magyarság anyaországi képviseletét? - tette fel a kérdést a Magyar Nemzet munkatársa, Botlik József. Négyen válaszoltak. Duray Miklós, a szlovákiai Együttélés Politikai Mozgalom elnöke a kétkamarás parlament híve. A második kamarában ülnének a magyarországi kisebbségek képviselői, továbbá a Magyarország határain kívül élő, de a Szent Korona által reprezentált területeken élő magyarság képviselői. Egy elképzelés szerint a határon túli magyarok képviseletére konzultatív tanácsot kellene felállítani, ez a parlament mellett működne. A kormány struktúrájához viszont nem egy tanácsnak, hanem a határon túli magyarokkal foglalkozó minisztériumnak kellene kapcsolódnia. Szőcs Géza szerint évszázados hagyományai vannak a felsőháznak. A kisebbségi magyarok képviselői nem döntései, hanem konzultatív, esetleg vétójoggal rendelkeznének az őket érdeklő kérdésekben. Egyetért a második kamara felállításával. Bihari Mihály politológus elvileg egyetért a második kamara felállításával. Aggályai vannak azzal kapcsolatban, hogy ez kamara vagy felsőház legyen. Inkább konzultatív tanácsot lát célszerűnek, amelynek mellérendelt közjogi státusa lenne a parlament mellett, ez több lenne, mint a Határon Túli Magyarok Hivatala /HTMH/. Funkciója hasonló lenne a Zsidó Világkongresszushoz. Törzsök Erika, a HTMH elnökhelyettese nem tartja megfelelőnek a felsőházat. A kétkamarás parlament - szerinte - feltehetően előidézné a magyarok tömeges méretű Magyarországra költözését. /Magyar Nemzet, aug. 5./

1998. augusztus 1.

Kereskényi Sándor szerint mindenki azt hitte, hogy mivel Tőkés László püspök támogatta Orbán Viktort, a miniszterelnök a Markó Béla és a tiszteletbeli elnök közötti konfliktusban a maga részéről Tőkést fogja támogatni. Orbán Viktor azonban vacsoravendég volt annál a Markó Bélánál, akivel egy évvel ezelőtt feszült viszonyba került. Az újságíró szerint ez hidegzuhany volt azon román szélsőségesek számára, akik abban reménykedtek, hogy a Markó-Tőkés rivalizálás fokozódni fog. Kereskényi megállapította: "A két RMDSZ-vezető közötti közvetítés reális súllyal bír az egyetemes magyarság viszonylatában is." /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 30., ismertette: Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 1./

1998. augusztus 1.

A júl. 29-i kormányülésen határozatot hoztak az év végéig tartó, búzára kivetett 25 %-os, lisztre 45 %-os importvámról, ami Adrian Dobrescu mezőgazdasági államtitkár szerint csak Magyarországra vonatkozik, hiszen a CEFTA-országok közül egyedül Magyarország exportál búzát és lisztet Romániába. Halász János, a bukaresti magyar kereskedelmi iroda vezetője kijelentette, hogy ez barátságtalan, diszkriminatív lépés, hiszen a Magyarországról behozott búzamennyiség a romániai felhasználás 1 %-át sem teszi ki. /Megszülték az importvámot. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 1./

1998. augusztus 1.

Dr. Hollanda Dénes tisztázta, hogy téves a román újságok híre arról, hogy a Hollanda Alapítvány magyar magánegyetem létrehozását tervezi. Az alapítvány egy önálló állami magyar nyelvű egyetem létrehozását akarja segíteni. Ez az elképzelés a legkevésbé sem kívánja gátolni a kolozsvári egy önálló állami magyar nyelvű egyetem létesítését, ellenkezőleg: azzal párhuzamosan a műszaki képzés egy részét akarja Marosvásárhelyen megvalósítani. /Dr. Hollanda Dénes: Kezdjük el az önálló magyar nyelvű egyetem felépítését. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 1-2./

1998. augusztus 1.

Toró T. Tiborral, az RMDSZ Reform Tömörülés platformja elnökével, a Bálványosi Nyári Szabadegyetem egyik fő szervezőjével készített interjút Wagner István. 1990 elején látogattak először az akkor frissen párttá szerveződött Fidesz képviselői Erdélybe azzal, hogy érdemes lenne nyári szabadegyetemet szervezni. 1990 júliusában tartották az első szabadegyetemet, akkor Átmenet a diktatúrából a demokráciába címmel. A szervezés már kezdetben kialakult, a három pillér volt a Fidesz /később a civil szférában a Pro Minoritate Alapítvány/, román részről a Smaranda Enache vezette Pro Europa Liga, a harmadik pillér a MISZSZ /Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége/ volt. Az volt a törekvésük, hogy elhozzák a társadalmi vagy politikai elit jelentős személyiségeit, és vitát indítsanak a tabutémákról. Smaranda Enache idén nem vállalta a részvételt, így a Pro Europa Liga helyett az új partner a Pluralizmusért Alapítvány, mely a román elnöki hivatal holdudvarához tartozik. - Az RMDSZ-en belül a szabadegyetem szervezőgárdája nem tartozik a csúcsvezetéshez, vannak nézeteltéréseik ezzel a csúcsvezetéssel. A Reform Tömörülés azonban sohasem kérdőjelezte meg az RMDSZ egységét és legitim vezetését. A szabadegyetemre majdnem minden évben meghívják Markó Bélát, ugyanígy Tőkés Lászlót, "mert mi hozzá közel állónak érezzük magunkat és szeretjük őt". A mostani szabadegyetemre meghívták Orbán Viktor miniszterelnököt, aki az előző években mindig eljött és Radu Vasile miniszterelnököt is. Nagy jelentősége lenne annak, ha a két kormányfő itt találkozna. /Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 1-2./

1998. augusztus 1.

Eddig nyolc alkalommal rendezték meg Szatmárnémetiben a Gellért Sándorról elnevezett vers- és prózamondó versenyt, melyek során Szilágyi Domokos versei gyakran hangzottak el. Ennek állított emléket Csirák Csaba Szilágyi Domokos költészete a Szatmár megyei versmondó pódiumokon /Kölcsey Kör, Szatmárnémeti/ című tanulmányában, amely most jelent meg. A kötet tartalmazza a legutóbbi versenyen elhangzott előadásokat is. /Újabb könyv Sziszről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 1-2./

1998. augusztus 1.

Aug. 2-án ünnepli Érendréd református gyülekezete az egyházközség fennállásának 450. évfordulóját. Ebből az alkalomból az egyházközség történetét bemutató emlékfüzetet jelentetett meg a helyi presbitérium. /Ünneplő egyházközség. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 1-2./

1998. augusztus 1.

Idén is megemlékeznek Nyergestetőn az 1849-es csatáról. A nyergestetői emlékműnél aug. 2-án a Szent Márton Alapítvány és a csíkszentmártoni polgármesteri hivatal közösen szervezi az emlékünnepséget. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 1-2./

1998. augusztus 1.

A Gyulafehérvár-főegyházmegyei Caritas újabb intézménnyel gazdagodott: aug. 1-jén nyílt meg Nagyenyeden a Szociális Gondozó és Otthoni Betegápoló Központ, másodikként ennek az intézménytípusnak a sorában, hasonló működik Déván. A további készülő állomáshelyek: Szecseleváros, Szászrégen, Székelyudvarhely, tervezett központok: Kolozsvár, Marosvásárhely, Gyulafehérvár. A központ feladata a betegápolás mellett az idősek, mozgáskorlátozottak, fogyatékosok gyógyszerrel való ellátása, vérnyomás stb. mérése, tolókocsikkal való ellátás, számlák kifizetése. A nagyenyedi központ megnyitásán részt vett dr. Jakubinyi György érsek mellett a német Caritas Konföderáció elnöke, Helmuth Puschmann prelátus is. /Joó Kristóf: Veled lenni gondjaidban. = Vasárnap (Kolozsvár), aug. 16./

1998. augusztus 1.

Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát részvételével tartotta háromnapos lelkigyakorlatát Nagyváradon a római katolikus püspökség a Bazilikában. /Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 1-2./

1998. augusztus 2.

Aug. 2-án négynapos hivatalos látogatásra Izraelbe utazott Radu Vasile miniszterelnök, népes küldöttség élén. Elutazása előtt nyilatkozott: az izraeli vezetőkön kívül valószínűleg találkozik Jasszer Arafattal, a palesztin autonóm hatóság elnökével is. Találkozik az Izraelben dolgozó román munkások és 400 ezer Izraelben élő, romániai származású zsidó képviselőivel is. Ion Iliescu 1991-ben tett hivatalos látogatást Izraelben, 1995-ben pedig részt vett a meggyilkolt Jichak Rabin temetésén. Victor Ciorbea 1997 szeptemberében tett látogatást Izraelben, Netanjahu miniszterelnök ezt ugyanabban a hónapban viszonozta volna egy közép-európai körút keretében, amit azonban a belpolitikai fejlemények miatt lemondott. Izraelben hivatalosan mintegy 40 ezer romániai vendégmunkás dolgozik, egyes becslések szerint azonban számuk 100 ezerre tehető. Románia és Izrael kereskedelmi forgalma idén mintegy 300 millió dollárt fog elérni. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 3./

1998. augusztus 2.

Szatmárnémetiben a római katolikus püspökség Pasztorációs és Ifjúsági Központjának új neve: Scheffler János Lelkipásztori Központ. Ebben a központban lelkigyakorlatokat szerveznek, azonkívül szeminárium jellegű találkozókat, katolikus felnőttképző szemináriumot vezetnek és egyéb programot is rendeznek. /Vasárnap (Kolozsvár), aug. 2./ Scheffler János /Kálmánd, 1887. okt. 29. - Jilava, 1952. dec. 6./ vértanú püspök börtönben halt meg.

1998. augusztus 3.

Corneliu Grigoras, a Külügyi Hírszerző Szolgálat /SIE/ tábornoka az Eveninemtul Zilei lap júl. 31-i számának adott interjújában kifejtette, hogy Severin volt külügyminiszter listája az idegen szolgálatban álló pártvezetőkről és újságírókról megfelel a valóságnak. A listán szereplő Petre Romanról, a szenátus elnökéről elmondta, hogy franciaországi tanulmányai alatt szolgálatot tett külföldi kémszervezeteknek, a kompromittáló iratokat azóta megsemmisítették. A SIE igazgatója, Catalin Harnagea felmentette tisztségéből Grigoras tábornokot, aki hatásköri túllépéssel vádolta a tábornokot. /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 1., A hét hírei rovat. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 3./

1998. augusztus 3.

Petőfi Sándor halálának 150. évfordulójára emlékezve szobrot kívánnak állítani Fehéregyházán 1999. júl. 31-én, jelentette ki Gábos Dezső, a Petőfi Sándor Művelődési Egyesület /Fehéregyháza/ elnöke. Máté István /Csongrád/ szobrászművész tervei alapján készül az egész alakos bronzszobor, melyet márványtalapzatra állítanak azon az emlékhelyen, ahol 1920-ig állt egy másik Petőfi-szobor. A költségekhez hozzájárul Kiskunfélegyháza önkormányzata is. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 3./

1998. augusztus 3.

Nagyszeben RMDSZ-szervezete súlyos anyagi gondokkal küzd. Az 500 fős tagság zöme nem járul hozzá a tagsági díj fizetésével a költségekhez. A marosvásárhelyi RMDSZ 5. körzete sietett a segítségükre, 300 ezer lejes adománnyal járult hozzá a költségekhez. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 3./

1998. augusztus 3.

A Pro Democratia Egyesület csíkszeredai klubja, az Esély Alapítvány /Gyergyószentmiklós/ és a Fiatal Fórum /Székelyudvarhely/ összefogásának eredménye a Hargita megyei Nem Kormányzati Szervezetek 1998-as Katalógusa /Státus Kiadó, Csíkszereda/. Kétszáz szervezet adatai sorakoznak a könyvben. A megyében közel hétszáz szervezet működik, közülük kétszáz töltötte ki az adatlapot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 3./

1998. augusztus 3.

A Szabadság Torockót mutatta be Falujárás című oldalán. Ughy István festőművész, aki szívesen foglalkozik régészettel, néprajzzal, a székelykeresztúri múzeum volt munkatársa, 1990-ben Pápára költözött. Torockói származású felesége révén azonban régóta visszatérő lakója a falunak. Szerinte Torockót és általában az erdélyi falvakat a szegénység mentette meg. Magyarországon volt pénz, így mindig átalakították a házakat, eltűntek a régi, népművészeti szempontból értékes házak. Torockó százszor szebb, mint Hollókő, vallja. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 3./

1998. augusztus 4.

Radu Vasile miniszterelnök Izraelben aug. 4-én találkozott a zsidó szervezetek képviselőivel, akik felrótták neki a zsidó temetők meggyalázása és egyes antiszemita kiadványok elleni fellépés hiányát. Vasile dühbe gurult és kijelentette, az izraeli hírforrások pontatlanok. Ugyancsak kifogásolták az elkobzott zsidó javak visszaszolgáltatása körüli huzavonát. Alexandru Porac, a zsidó szervezet képviselője szerint ötvenezer és százezer közé tehető a visszaigénylendő ingatlanok - házak, lakrészek, üzlethelyiségek, telkek - száma. /Radu Vasile kutyaszorítóban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 5./ Radu Vasile aug. 4-én találkozott Jasszer Arafattal, a Palesztin Hatóság elnökével. A román kormányfő kijelentette, hogy a közel-keleti békefolyamatban kész közvetítő szerepet vállalni. /Románia közvetítene a Közel-Keleten. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 5./ Radu Vasile miniszterelnök Izraelben a román hadiipar fejlesztését érintő együttműködésről is tárgyalt. Radu Vasile állítólag bejelentette, hogy aláírta azt a határozatot, amely zsidóktól elkobzott ingatlanokat juttat vissza jogos tulajdonosaiknak. /Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 5./

1998. augusztus 4.

Csomafáy Ferenc Kelemen Hunor művelődési államtitkárnak tette fel a kérdést: mikor határozzák el Tompa Gábor leváltását a kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatói posztjáról. Egyhamar erre nem kerül sor, válaszolta Kelemen Hunor. A műsorpolitikát nem a minisztérium határozza meg, hanem a színház igazgatója, művészeti vezetője és főrendezője /Kolozsváron mindhárom funkciót Tompa Gábor tölti be./ Tompa Gábor mint művész, kiemelkedő egyéniség, ismerte el Csomafáy, de a színház közönsége elpártolt, a színház üres. Kelemen Hunor egész védőbeszédet tartott Tompa Gábor mellett, kiemelve, hogy vezetésével a kolozsvári színház belekerült az európai színházi vérkeringésbe, Spiró-darabokat játszik. Az sem baj, hogy kevesen jönnek a színházba, hiszen az egész világon csökken a színházba járók száma. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 4./

1998. augusztus 4.

Júl. 27-én védték meg diplomamunkájukat a Gábor Dénes Főiskola erdélyi tagozatának első végzősei. Négy év után 18 hallgató veheti át az informatikus mérnökdiplomát, akik távoktatás útján végezték tanulmányaikat. Négy éve 100 hallgató kezdett, közülük 61-en fejezték be tanulmányaikat, húsz hallgató jelentkezett záróvizsgára, közülük 18 végzett sikeresen. /Megvédték diplomamunkájukat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 4./

1998. augusztus 4.

Nagy Pál válogatásában jelent meg Bözödi György irodalomtörténeti tanulmányait, szociográfiáit tartalmazó kötete Földre írt történelem /Pallas-Akadémia, Csíkszereda/ címmel. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 4./

1998. augusztus 5.

Tokay György kisebbségvédelmi miniszter, az egyetem létesítésének módozatait vizsgáló bizottság elnöke nyilatkozott azzal kapcsolatban, hogy Andrei Marga oktatási miniszter kijelentette: az önálló magyar egyetem nem szerepel a kormányprogramban. "Az önálló magyar egyetem megteremtése a kormányprogram lényegéből következik. Ugyanakkor a tanügyi törvényt módosító sürgősségi kormányrendelet is előírja ezt." - nyilatkozta. A tizenkét tagú bizottság nem arról fog dönteni, hogy kell-e az egyetem, vagy sem, hanem arról, hogy miképpen lehet azt beindítani. Romániában az elmúlt nyolc év alatt 42 egyetemet indítottak be, akkor a negyvenharmadikra is kell lennie pénznek. Arra a kérdésre, hogy mit tervez az RMDSZ, ha az egyetem kérdését nem támogatja a politikai akarat, Tokay határorozottan válaszolt: "nehezen tudnék olyan kormányban tovább dolgozni, amelyik nem tesz eleget ennek a kérdésnek." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 5., a Szatmári Friss Újság nyomán./

1998. augusztus 5.

Corneliu Vadim Tudor, a Nagy Románia Párt elnöke arra a hírre, hogy Magyarország különleges státust biztosítana a romániai magyaroknak, felszólította Magyarországot, hogy mindenestől takarítsa ki a magyarokat Erdélyből, közölte a Jurnalul National. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 5./

1998. augusztus 5.

Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke magyarázatot vár Radu Vasile miniszterelnöktől Andrei Marga oktatási miniszter nyilatkozatával kapcsolatban. A miniszter ugyanis több ízben ellenezte az önálló állami magyar egyetem gondolatát. Markó a Ziua lapnak nyilatkozva kifejtette, hogy Marga ellentmond saját kormánya álláspontjának. Amennyiben Marga nem vonja vissza nyilatkozatát, az RMDSZ kérni fogja a miniszter tisztségéből való felfüggesztését. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 5./

1998. augusztus 5.

Mikó Lőrinc /Kolozsvár/ városi tanácsos elmondta, hogy az 1998/150-es törvény értelmében külön alapot hoznak létre a határon túli románok támogatására, ezt a románok oktatására fordítják. A Monitorul lap szerint a kormány 5 milliárd lejt utalt ki a határon túli románok támogatására. Jelenleg hozzák létre a világ összes románjainak oktatási központját Eudoxiu Urmuzachi néven. /Milliárdok a határon túli románok támogatására. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 5./

1998. augusztus 5.

Dr. Neményi Ágnes egyetemi tanár, a Bolyai Társaság alelnöke elfogadhatatlannak tartja Marga oktatási miniszternek a Romania Libera aug. 1-jei számában közölt nyilatkozatát. Marga szerint az egyetem csak törvényes keretek között hozható létre. Neményi Ágnes helyesített: nem létrehozásról van szó, hanem az egyetem visszaállításáról. Margának a magyar egyetem elleni legfőbb érve az, hogy azt olyanok kezdeményezték, akiknek nincs egyetemi gyakorlatuk. Ez a kisebbségek szellemi lebecsülése! Neményi egyetért Ana Bladianával abban, hogy a meglevő és az elmúlt rendszer között szerves kapcsolat mutatható ki, a rendszerváltás nem volt teljes. "A multikulturalizmus nálunk nem egyéb, mint román hegemónia." / Dr. Neményi Ágnes: Az önálló magyar egyetem időszerűségéről. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 5./

1998. augusztus 5.

Mészáros Miklós, aki 29 éve dolgozik tanárként és kutatóként a Babes-Bolyai Tudományegyetemen, a biológa-geológiai karon, vitatta Andrei Marga miniszternek a magyar egyetemmel szembeni érveit. Mészáros bemutatta a biológia-geológiai kart. Biológia szak, I. évf.: 50 román, 10 magyar hallgató, országos viszonylatban 1,5 %, biológia-kémia szak, I. évf.: 25 román 10 magyar, 2 %, ökológia és környezetvédelem szak, I. évf.: 25 román, 10 magyar, 1 %, geológia és ásványtan szak, I. évf.: 20-20 román, magyar nincs, geológia-földrajz szak, I. évf.: 25 román, 10 magyar, 0,25 %. Ezek az arányok távol állnak a magyarságot megillető átlagtól. A kar vezetőségében csak a titkár magyar. A diktatúra idején kedvezőbb volt a helyzet, a cikkíró Mészáros Miklós nyolc évig dékán-helyettes volt, egy évig tanszékvezető. A régi időkben az egyetemi szenátusban mindig volt a karnak magyar képviselője is. /Mészáros Miklós: Multikulturális egyetem. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 5./

1998. augusztus 5.

Gheorghe Funar polgármester nem hajlandó visszaszolgáltatni a magyar közösségnek Kolozsváron azt a két épületet, amelynek jogi helyzetét rendezték. Funar bejelentette: amennyiben a kormány nem vonja vissza a 13-as sürgősségi kormányrendeletet, amely a kisebbségektől elkobzott 17 ingatan visszaadásáról rendelkezik, bepereli a román kormányt. Funar szerint az Erdélyi Múzeum-Egyesület nem jogutódja a hajdani egyesületnek, tehát nem tarthat igényt a főtéri ingatlanra. A Dávid Ferenc utcai volt unitárius nyugdíjpénztár épületében pedig 9 lakást megvásároltak a bérlők. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 5./

1998. augusztus 5.

A kormányprogram tartalmazza az önálló állami magyar egyetem létrehozását, ez a program érvényes Marga miniszter számára is, aki ezt nem akarja elfogadni. Ezzel szembehelyezkedik a kormányprogrammal, állapította meg nyilatkozatában Markó Attila, a Kisebbségi Hivatal igazgatója. Számára furcsa, jelentette ki, hogy Marga az anyanyelvi oktatást szeparatizmusnak minősíti. /Máté Zsófia: Önálló magyar egyetem ügye. = Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 5./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 181-198




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998