udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 221 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 211-221
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

1998. szeptember 1.

Gyakorlatilag mindenki vállrándítással intézte el Corneliu Vadim Tudor Tordán elhangzott tízparancsolatát, bár annak számos pontja sérti az alkotmányt, a büntető törvénykönyv számos paragrafusát. Tudor kiáltványa ugyanis felhívás a demokratikus rend erőszakos megdöntésére, a kisebbségek jogainak megszüntetésére, végeredményben lassú etnikai tisztogatásra. Miért ez a passzivitás a demokratikus erők részéről - tette fel a kérdést Gyarmath János. Netán egyetértenének a kiáltvánnyal? A mai ellenzéki pártok mind gyakrabban fenyegetőznek erőszakkal, utcai tüntetésekkel. Iliescu is kirohant a koalíciós pártok képviselői ellen, felhívott arra, hogy fogjanak kaszát a hatalmat demokratikusan megszerzettek letaszításáért. Ez összecseng Tudor tordai tízparancsolatával: általános sztrájk kirobbantása, az elnök lemondatása, ideiglenes nemzeti egységkormány alakítása és általános választások kiírása. C. V. Tudor régi rögeszméje, hogy be kell tiltani az RMDSZ-t. Iliescu ezt nem mondta ki, de Vatradornán beszédében a választási vereségért a magyarokat és a városiakat okolta. Ő is elment Tordára, ahol beszédében azt állította, hogy Románia abban a helyzetben van, mint a bécsi döntés előtti időszakban. Akkor a magyar kisebbség Budapest által támogatott vezetői az egységes román nemzeti állam ellen munkálkodtak. /Gyarmath János: Mekkora /lehet/ a demokrácia türelme. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 1./ Tudor kiáltványa, "tízparancsolata": C. V. Tudor, a Nagy Románia Párt elnöke Tordán felolvasta kiáltványát, amely tíz intézkedést tartalmaz arra az esetre, ha pártja megnyeri a választásokat. Ezek között szerepel a "fasiszta RMDSZ" törvényen kívül helyezése, a cigányok gyors társadalmi integrálása, ellenkező esetben telepeken való elkülönítésük, továbbá Hargita és Kovászna megye militarizálása. /Brassói Lapok (Brassó), aug. 21./

1998. szeptember 1.

A Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt aug. 31-i sajtóértekezletén Ion Diaconescu pártelnök kijelentette: a Demokrata Párt politikusainak az utóbbi támadásai a koalíció és a kormány ellen megtévesztésig hasonlítanak azokhoz a csatározásokhoz, amelyek végül a Ciorbea-kormány bukásához vezettek. Diaconescu figyelmeztetett a kormány tagjai közötti széthúzás, az egymás elleni áskálódás veszélyeire, és egységre, együttműködésre szólította fel a koalíciós partnereket. A parasztpárt vezetője úgy nyilatkozott: pártja mindvégig támogatni fogja a Vasile-kormányt, csakúgy, mint egykor a Ciorbea-kabinetet. Diaconescu ugyanakkor cáfolta, hogy pártja kilépne a kormányból, amennyiben ez mégis elfogadja a pénzügyőrség hatáskörének kibővítésére vonatkozó kormányrendeletet. A kormány tegnap rendkívüli ülésen tárgyalta meg az említett rendeletet, amit végül visszavontak. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 1./

1998. szeptember 1.

Radu Vasile miniszterelnök a Rompress hírügynökségnek adott nyilatkozatában cáfolta parasztpárti kollégái, elsősorban elődje, Victor Ciorbea vádjait, miszerint Románia biztos gazdasági katasztrófa fele tart. Vasile ugyanakkor nagyfokú átszervezést ígért az Állami Vagyonalap keretében, és nagy reményeket fűzött a kormányátszervezéshez is. Megjegyezte: "nem azért harcoltunk hat évig, hogy most az egész hatalmat átengedjük a demokratáknak". /Szabadság (Kolozsvár), szept. 1./

1998. szeptember 1.

Markó Béla, az RMDSZ elnöke aug. 31-én munkaebéden látta vendégül Max van der Stoelt, az EBESZ kisebbségi főbiztosát. A vendég hivatalos, romániai látogatása alkalmából szervezett találkozón jelen volt John Packe, a főbiztos jogtanácsosa és Niculescu Antal, a kormány európai integrációs főosztályának államtitkára. Az RMDSZ elnöke a romániai kisebbségi kérdésekről, valamint az általános romániai politikai helyzetről tájékoztatta van der Stoel. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 2./ Szept. 1-jén az RMDSZ vezetősége fogadta a főbiztost. Max van der Stoel kifejtette: nagyon reméli, hogy a 36-os sürgősségi kormányrendeletet eredeti formájában fogadják el. Az RMDSZ vezetőivel folytatott megbeszélések központi témájaként az anyanyelvű oktatás, illetve az önálló magyar egyetem kérdésköre szerepelt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 3./

1998. szeptember 1.

Szept. 1-jén Tokay György kisebbségügyi miniszter kabinetjében megtartotta első ülését a magyar nyelvű állami egyetem létrehozásának módozatait vizsgáló bizottság. Megegyeztek abban, hogy a bizottság döntései konszenzus alapján születnek, eltérő vélemények esetén pedig minden álláspontot feljegyeznek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 3./

1998. szeptember 1.

A hargitafürdői tanácskozásról Neményi József Nándor államtitkár, a Versenytanács tagja elmondta, hogy a gazdasági helyzet általános romlása, valamint a gazdasági téren előirányzott reformok elmaradása indokolta a tanácskozás szükségességét. Neményi rámutatott: amennyiben a közös gazdasági program nem valósul meg, "akkor alapos ok van arra, hogy felülvizsgáljuk: kivel folytatjuk tovább a kormányban való közös tevékenységet". Az államtitkár ugyanakkor úgy vélte, az RMDSZ fontos szereplője a kormánynak: "az RMDSZ gazdasági szakemberei nagyon képzettek, képesek a valós helyzet értékelésére, elemzésére. Kidolgozhatnak a mai kritikus helyzetből való terápiát is. A mai kormánykoalíción belül és rajta kívül azonban olyan óriási a harc, az ellentét, hogy kötve hiszem: a mai kormány ki tudná vezetni az országot a gazdasági csődhelyzetből" - állapította meg az államtitkár. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 1./

1998. szeptember 1.

A sepsiszentgyörgyi helyi tanács tiltakozást juttatott el a sajtóhoz, melyben az RMDSZ tanácsosai a helyi csendőrlaktanyának a tanács jóváhagyása nélküli felépítése ellen tiltakoztak. A tanácsosok úgy látják, a laktanya építésének "egyedüli célja a város etnikai összetételének megváltoztatása". A lap szerint a határozatot megküldik az elnökségnek, a kormánynak és az ET kisebbségi tanácsának is. A tanácsosok egyik érve a kaszárnya mérete, amit túlzásnak tartanak a megye és a város lakosainak számához viszonyítva. Váncsa Árpád, a határozat kezdeményezője, úgy vélte, hogy a városban állomásoztatott csendőrök száma több százra fog rúgni, tekintettel arra, hogy csupán a hivatásos káderek számára 80 lakást terveznek építeni. Ekkora állomány megváltoztatja a város etnikai összetételét, ami éles ellentétben áll a román-magyar alapszerződésbe is beépített 1201-es ajánlattal - szögezte le Váncsa. A javaslat éles szópárbajt váltott ki a román és a magyar tanácsosok között. A Háromszék szerint "Bumbu Ion egységpárti tanácstag kifejtette, a laktanya-telepítés az egységes román nemzetállam dolga, és nem néhány más nemzetiségű állampolgáré". Czimbalmos Csaba alpolgármester azt sérelmezte, hogy az építkezést mégis folytatják, holott előzőleg megegyezés született arra vonatkozóan, hogy a kérdést tárgyalások útján fogják rendezni. Albert Álmos polgármester fájdalmasnak nevezte, hogy a belügyminisztérium más intézményekkel és pártokkal tárgyal, a helyi közigazgatás képviselőivel nem. Miután a belügyminisztérium képviselőjével a helyszínen is tárgyaltak, és arról volt szó, hogy először a megyei rendőrség székhelyét építik fel, jelenleg nem azon dolgoznak. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 1./

1998. szeptember 1.

Szilágyi Pál, a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) rektor-helyettese a vele készült interjúban a kolozsvári egyetem sokat emlegetett multikulturalitását elemezve kifejtette: a romániai magyarságnak saját intézményekre van szüksége, melyek fenntartják a romániai magyar kultúrát: "nem lehetünk másodhegedűsök egy intézményben". A multikulturalitást "igen hangzatos szó"-nak nevezte, ami a BBTE-n tulajdonképpen nem valósult meg. A rektor-helyettes szerint a magyar egyetemnek Kolozsváron a helye, azért, mert "a kincses város Erdély és az itteni magyarság központja". Ugyanakkor Kolozsváron van az a tanári gárda, itt vannak olyan szakmai feltételek, melyek az egyetem zökkenőmentes működését biztosítanának. A mai helyzetben, állapította meg Szilágyi Pál, a romániai magyar fiatalok kisebb arányban jutnak be az egyetemekre, mint a románok. Ezen az előnytelen helyzeten a főiskolai hálózat kiterjesztésével lehetne segíteni. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 1./

1998. szeptember 1.

A központi költségvetésből Maros megyének kiutalt összegek országos szinten igen kevésnek minősíthető. Virág György, a Maros Megyei Tanács alelnöke szerint ennek két oka van: az 1992-es helyhatósági választások következtében a Maros Megyei Tanács a helyi politikai erőviszonyok okozta "patt-helyzet" miatt nagyon későn, csak 1993 februárjában alakult meg, így a tanács a már leosztott központi költségvetés megmaradt összegeiből gazdálkodhatott. A második ok egyszerűen az, hogy Marosvásárhely polgármestere magyar. Az alelnök úgy véli: a kényszeregyensúly megteremtése érdekében lett a megyei tanács elnöke román nemzetiségű. Kényes helyzet alakult ki a megyei tanácsban, mert "a mai napig bizalmatlanul, gyanakvással fogadnak bármely olyan javaslatot, ami RMDSZ-oldalról fogalmazódik meg". A megyei prefektusok többsége úgy viselkedik, mint a hajdani első titkárok. A jelenlegi hatalom is központosító jellegű, a parasztpárti prefektusok lemondással fenyegetőznek, ha nem ruházzák fel őket szélesebb hatáskörrel. /Szentgyörgyi László: Kényszeregyensúly és hátrányos megkülönböztetés. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 1./

1998. szeptember 1.

Romániában az ipari termelés nem éri el az 1989-es esztendő 70 százalékát sem, nem megy a privatizáció. Ezen akar segíteni Sorin Dimitriu privatizációs miniszter az "egydolláros" ötlettel, hogy a veszteséges, nehezen értékesíthető vállalatokat kínálják fel mélyen áron alul, annak reményében, hogy működőképes tőkét csábítsanak az országba. A 150, zömmel állami tőkével működő mamutvállalat továbbra is veszteséget termel. - Daniel Daianu a halmozódó államadósság csökkentése érdekében drasztikus intézkedéseket jelentett be: javasolta a közköltségek 8000 milliárd lejjel való csökkentését, ezzel kevesebb pénzt kap a tanügy, az egészségügy és más tárca. /Krilek Sándor: Előttünk szeptember. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 1./

1998. szeptember 1.

Napvilágot látott a meghívó Alsócsernátonba, a fórumra, ezután megindult a nyilatkozatosdi. Az RMDSZ vezetése "úgy reagált, mint akit bolha csípett meg. Hogy jön ahhoz egy tiszteletbeli elnök", hogy a mellény újragombolására szólítson föl az RMDSZ-ben? "Markót megint Tőkésre uszította a politbüró, Tőkésnek is magyarázkodnia kellett, de Csernáton immár valósággá vált." /Dénes László: Kis magyar nyilatkozatháború. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 1./

1998. szeptember 1.

Veres József hozzászólásában kifejtette, miért nem megy Csernátonba, a Székelyföldi Fórumra. Hangsúlyozta, hogy az utca embere hangját szólaltatta meg: azért nem megy el, mert nyugdíjasként erre nincs pénze, sok időt elvesz az utazás, kevesebb idő jut a tanácskozásra. Kérdésesnek tartja, hogy egy ilyen népgyűlés jogosult-e a romániai magyarság nevében beszélni. Szerinte a széthúzás jelei mutatkoznak, várható a jelenlegi vezetők lejáratása. Veres József szerint a feladat a széthúzás megakadályozása lenne, ezért sokan kételkedve várják ezt a fórumot. /Veres József: Nem megyek Csernátonba! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 1./

1998. szeptember 1.

Gazda József kiállt a magyar egyetem mellett, rámutatva, hogy a román koalíciós pártok és az ellenzékiek egyaránt az erősítik: nem kell magyar egyetem. Azonban ez az ellenkezés segít, írta Gazda József, mert segít fenntartani a kérdést, felhívja a világ figyelmét, hogy itt valami nincs rendben a kisebbségi jogok körül. /Gazda József: Az egyetem ellen, az egyetemért. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 1./ Ugyancsak a magyar egyetem problémáját feszegette Ujj János is: mindegy, melyik párt lesz többségben a parlamentben, a homogén nemzetállam óhaja egy táborba sodorja őket. /Ujj János: (Eredeti) román demokrácia és magyar egyetem. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 1./

1998. szeptember 2.

A parasztpárti Aureliu Sandulescu javaslatára 19 szavazattal mellette, 2-vel ellene /az RMDSZ képviselői/ és 2 tartózkodással /kisebbségi képviselők/ a bizottság által elfogadott változat szerint "az állami egyetemi felsőoktatásban, kérésre, a törvény biztosította lehetőségek közepette csakis multikulturális intézmények keretében működhetnek anyanyelvű csoportok és részlegek". A lap szerint Asztalos Ferenc RMDSZ-képviselő, a szakbizottság alelnöke ezt a változatot "katasztrofálisnak" minősítette, kijelentve, hogy az ülésen "egy abszurd dráma" résztvevője volt. Asztalos a Szabadságnak elmondta, hogy ez a forma a szenátus által jóváhagyott szövegváltozatnál is elfogadhatatlanabb, mert csupán részlegről szól, tehát még a három éves főiskolák működtetésének lehetőségét is kizárja, a vegyes felsőfokú tanintézmények mellett foglalva állást. Szerinte a koalíciós partnerek által előidézett helyzet "arra kényszerít bennünket", hogy "valóban jussunk el minél hamarabb oda, hogy olyan újabb politikai alternatívát tudjunk megfogalmazni, amelynek eredményeképpen nem maradunk továbbra is ilyen kiszolgáltatott és megalázó helyzetben" - mondotta Asztalos Ferenc. A National a képviselő azon nyilatkozatát idézte, mely szerint a szakbizottságban történtek "a román demokrácia arculcsapását jelentik". /Szabadság (Kolozsvár), szept. 3./

1998. szeptember 2.

A Romania Libera teljes egészében közölte két egyesült államokbeli honatya Emil Constantinescu elnökhöz intézett, július 15-i keltezésű levelét, melyben arra hívták fel a figyelmet, hogy Romániában továbbra is jelentős helyet foglalnak el az antiszemita és idegengyűlölő nézetek, és arra szólították fel az államfőt, járjon közbe a "diszkrimináció nélküli" tulajdonjog visszaállítása érdekében, mivel ez azt fogja bizonyítani, hogy Románia valóban elindult a jogállamot érvényre juttató úton, gyorsítani fogja a szabadpiaci gazdaság létrehozását és ösztönzően fog hatni a külföldi befektetésekre. / Romania Libera, szept. 2., MTI/

1998. szeptember 2.

Szept. 2-án 12 igen- és egy ellenszavazattal a szenátus oktatási szakbizottsága leváltotta George Pruteanu független szenátort a bizottság elnöki tisztségéből. A tájékoztatók szerint Pruteanu helyét Florin Bogdan KDNPP-politikus vette át. A lapoknak nyilatkozó Pruteanu úgy véli, távozásának döntő oka az volt, hogy "a tanügyi törvényt román szellemben értelmezte", ugyanakkor "mocskos zsarolásnak" nevezte a KDNPP képviselőinek személye leváltását célzó politikai nyomását. /Brassói Lapok (Brassó), szept. 4./

1998. szeptember 2.

Sergiu T. Chiriacescu, a romániai Rektorok Országos Tanácsának elnöke a Jurnalul Nationalban közzétett, Constantinescu államfőhöz intézett nyílt levelében a "kizárólagosan etnikai alapon szerveződő egyetemek" létrehozása ellen foglal állást. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 3. - Jurnalul National, szept. 2./

1998. szeptember 2.

Poul Thomsen, a Nemzetközi Valutaalap Romániáért felelős főbiztosának váratlanul Romániába látogatott. Szept. 2-án találkozott Daniel Daianu pénzügyminiszterrel. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 3./ Thomsen aggasztónak nevezte Románia pénzügyi helyzetét, és arra hívta fel a figyelmet, hogy a költségvetési deficit kordában tartására a román kormánynak növelni kellene az adózás mértékét. A megbeszélések után Daianu úgy nyilatkozott, hogy találkozón nem esett szó egy újabb stand-by hitel folyósításáról. /MTI/

1998. szeptember 2.

Szept. 2-án megnyílt a törvényhozás őszi ülésszaka. Megválasztották a szenátus állandó bizottságát, a bizottság titkárává választották Bálint Zoltán Kovászna megyei szenátort. Az RMDSZ képviselőházi frakciója tisztújításának eredményeképpen csak annyi a változás, hogy Böndi Máramaros megyei képviselő lett az RMDSZ-frakció titkára. Varga Attila /Szatmár/ továbbra is frakcióvezető, Márton Árpád /Kovászna/ és Vajda Ferenc /Tulcea/ szintén alelnökök maradtak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 4./

1998. szeptember 2.

Radu Vasile miniszterelnök visszatért kétnapos libanoni látogatásáról, amelyet Rafik Harari miniszterelnök meghívására tett a közel-keleti országban. Románia hajlandó részt vállalni a bejrúti újjáépítési programban. /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 2./

1998. szeptember 2.

Szept. 1-jén első alkalommal ülésezett Tokay György kisebbségügyi miniszter kabinetjében a magyar nyelvű állami egyetem alapításának tanulmányozására létrehozott bizottság. A kibocsátott közlemény szerint áttekintették az egyetem létrehozásával kapcsolatos javaslatokat. Megegyeztek abban, hogy készülő jelentésüknek foglalkoznia kell a jelenlegi magyar nyelvű felsőoktatás kritikai elemzésével is. Tokay György szerint a magyar egyetemen belül működő német karok létesítésének gondolata nem képezheti a bizottság munkájának tárgyát. /Ülésezett az egyetemalapítás módozatain munkálkodó bizottság. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 3./

1998. szeptember 2.

Kötő József oktatásügyi államtitkár a vele készített interjúban elmondta, hogy országos átlagban a diákok 35 %-ának sikerült a pótérettségi. Maros megyében 74 százalékos volt az arány, a magyar nemzetiségűek tehát komolyan felkészültek. Szükség volt a szigorú érettségi vizsgára, a szigorú megmérettetésre, hogy szembe lehessen szállni a társadalmi méretekben eluralkodott szemlélettel, hogy minden elintézhető, minden kijárható. Az államtitkár kifejtette, hogy az önálló magyar egyetem létrehozásával foglalkozó kormánybizottság működéséhez mintegy 500 millió lejt biztosító kormányhatározat várható elfogadásával megteremtődnek a feltételek az önálló magyar egyetem tervének előkészítési munkáihoz, a kormánybizottság első munkajellegű találkozójára szeptember 1-jén került sor. A bizottsági munkálatok előkészítésére a Romániai Magyar Felsőoktatási Tanács Kolozsváron ülésezett, ahol azok a tagok, akik részt vesznek a kormánybizottság munkájában, valamint a többi felsőoktatási tag megbeszélte azt a stratégiát, amelyet képviselniük kell a kormánybizottságban. A Felsőoktatási Tanács által kifejtett több mint nyolc éves kutatómunka és előtanulmányok alapján "kikristályosodott az oktatást és tudományt, oktatást és kutatást összekapcsoló tudományegyetemnek a szellemi struktúrája." Rendelkeznek az oktatásban dolgozó vagy főiskolai oktatásban számba jöhető oktatók teljes kataszterével, ennek alapján Kötő cáfolta azt a gyakran hangoztatott feltételezést, miszerint a nincs elég számú magyar oktató egy önálló magyar egyetem létrehozásához, úgy vélve, hogy az egyetem akkreditációjához szükséges oktatói létszám nehézségek nélkül előteremthető. Elkészítik a pontos igénylistát is arról, hogy még milyen speciális szakember-igénnyel kell számolni. Ennek alapján dolgozza ki az Erdélyi Múzeum-Egyesület a vendégtanár-programot és a doktorandus-programokat. Kötő megelégedéssel jelentette be, hogy a számos politikai botrány ellenére ez évtől kezdve sikerült beindítani a moldvai csángók körében - egyelőre egy faluban, Klézsén - a magyar nyelv tanítását. A döntés már a múlt évben megszületett, de parlamenti interpellációk és a felkavart ellenkezés miatt eddig nem indult be ez a két csoport sem. Kötő ígérte, hogy maga fogja ellenőrizni a tanítás beindítását. Ez nem végleges megoldás. Tánczos Vilmos és Pozsony Ferenc tanulmányt készített azoknak a csángóknak a földrajzi elhelyezkedéséről, akikben még pislákol az anyanyelvi tudat. Ennek alapján kidolgozták azt, hogy a moldvai csángó településeken milyen iskolatípusokat kell beindítani, az általános iskoláktól kezdve a fakultatív magyar órákig. /Zsehránszky István: Rosta után, egyetem előtt. Beszélgetés Kötő József tanügyi államtitkárral. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 2./

1998. szeptember 2.

Varga Gábor államtitkár rangú vezérigazgató otthon járt, Nagyváradon. Ezt az alkalmat kihasználta a helyi lap, megkérdezte, mi a véleménye az alsócsernátoni meghívóról. Fájdalmas volt végigolvasni a nyilatkozatháborút, jelentette ki. Szerinte sokban került az agyagfalvi és a hasonló kezdeményezés. Varga Gábor az agyagfalvi kezdeményezés hatásának tudja, hogy az alkotmányba nem került be az, hogy a kisebbségiek használhatják anyanyelvüket az igazságszolgáltatásban és a közigazgatásban. Varga mindent meg fog tenni, hogy az egység megmaradjon. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 2./

1998. szeptember 2.

Kocsis István határozottan kiállt az Alsócsernátonban rendezendő fórum mellett. Ő írta 1990. jan. 4-én a Szabadságban az első felhívást az RMDSZ-be való belépésre. Kocsis István már annak idején szembekerült a megalkuvó vezetőkkel, akik hallani sem akartak az autonómiáról. Tőkés László püspök soha jobbkor nem kezdeményezhette volna az RMDSZ megújulásáért szervezendő országos fórumot. /Kocsis István: Soha jobbkor /Hozzászólás az alsócsernátoni vitához/. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 2./

1998. szeptember 2.

Az Országos Közútigazgatóság alkalmazottai eltávolították Kőrösfő és Sárvásár kétnyelvű helységnévtábláit, miközben a Kolozsvár-Nagyvárad közötti útszakasz átadásának ünnepsége zajlott. Alexandru Farcas, Kolozs megye prefektusa pedig felszólította Antal Jánost, Kőrösfő polgármesterét, hogy azonnal távolítassa el a három évvel ezelőtt Vasvári Pál emlékére Kőrösfőn felállított kopjafát. Erről értesítették Takács Csabát, az RMDSZ ügyvezető elnökét, Tokay György kisebbségügyi minisztert és Demeter János kormányfőtitkár-helyettest. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 2./

1998. szeptember 2.

Szept. 2-án Budapesten tizenhét fiatal magyar író, költő és folyóirat-szerkesztő megalakította a Fiatal Írók Szövetségét /FISZ/. A kezdeményezéshez öt folyóirat /Előretolt Helyőrség /Kolozsvár/, Az Irodalom Visszavág /Budapest/, Symposion /Újvidék/, Magyar Műhely /Budapest/, Tiszavirág /Budapest/ szerkesztői csatlakoztak. Nyilatkozatukban kifejtették, hogy 35 évnél fiatalabb irodalmárokat, alkotókat tömörítenek. Megalakulásukat az indokolja, hogy a József Attila Kör monopolhelyzetbe került és a monopolhelyzet a hatalommal való visszaélést eredményezheti. A FISZ nem áll közel egyetlen politikai irányzathoz sem. Megválasztották a vezetőséget, elnök L.Simon László, az elnökség tagjai: Tallai Gábor, Tomkiss Tamás, Sántha Attila /Kolozsvár/ és Janox. Titkár: Tomkiss Tamás. /Napi Magyarország, szept. 3./

1998. szeptember 3.

Nem véletlen a képviselőház oktatási szakbizottságában történtek: a tegnapi szavazás az elmúlt hónapokban, hetekben a román közéletben, a sajtóban gerjesztett hangulat egyenes következménye - nyilatkozta Markó Béla, az RMDSZ elnöke a képviselőház oktatási szakbizottságának döntését értékelve. "Természetesen ezzel a szavazással még nem vált törvénnyé a rendelet, de ez a szakbizottsági véleményezés, sajnos, ez előrevetíti azt, ami majd a plénumban is történni fog. Rendkívül súlyos a helyzet: a koalíció ismételten megszegte az egyezségeket. A román politikai élet tragikomikumának tartom azt, ahogy az elmúlt napokban a román politikusok hitegették a kisebbségek helyzetéről tájékozódó Max van der Stoelt, és íme, alig egy nap múltán milyen szószegésre képesek" - mondotta a szövetségi elnök. Markó bejelentette, hogy a pénteki koalíciós csúcson központi téma lesz az egyetem kérdése, "hangsúlyosan meg kell tárgyalnunk az RMDSZ és a koalíció viszonyát". /Szabadság (Kolozsvár), szept. 3./

1998. szeptember 3.

Az RMDSZ vezetősége, valamint a szövetség gazdasági szakemberei Hargitafürdőn tanácskoztak aug. 29-30-án. Az általuk kidolgozott gazdasági javaslatcsomag teljes szövegét nyilatkozat címen foglalták össze. A gazdaság helyzete súlyosbodott, az első félévben 20 %-kal csökkent az ipari termelés, nőtt a külkereskedelmi mérleg hiánya. A veszteséges állami vállalatok átalakítása, felszámolása lassan halad. Mindezek miatt ki kell dolgozni a gazdasági növekedést támogató pénzügyi politikát, be kell vezetni a személyi jövedelemadót, ki kell dolgozni az energiapolitikát, át kell szervezni az Állami Vagyonalapot. /Nyilatkozat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 3./

1998. szeptember 3.

Traian Basescu miniszter, tudomást szerezve arról, hogy emberei leszerelték és el is vitték Kőrösfőről és a hozzá tartozó Sárvásárról a falu nevét magyarul jelző táblákat, azonnal utasítást adott, hogy szereljék vissza a helységnévtáblákat. /Csomafáy Ferenc: Le-leszerelgetünk? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 3./

1998. szeptember 3.

A bukaresti törvényszék döntése értelmében az annak idején nagy erővel megkezdett cigaretta-csempészési ügy gyanúsítottjai közül már csak Gheorghe Trutulescu ezredes és gépkocsivezetője fogva tartását hosszabbították meg./ Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 3./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 211-221




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998