udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 291 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 271-291
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

1999. november 1.

A diákszervezetek vezetői elégedetlenül távoztak a kormány képviselőivel folytatott okt. 29-i megbeszélésről. Úgy döntöttek, hogy mindaddig nem hagyják abba a tiltakozó akciókat, amíg a kormány nem teljesíti követeléseiket. A diákok képviselői egy hét múlva ismét találkoznak Radu Vasile kormányfővel. Mint ismeretes, az egyetemisták 135 milliárd lejt követeltek a kormánytól. Ebből az összegből év végéig fedezni tudnák az ösztöndíjak, a bentlakások költségeit, valamint a kedvezményes bérletek árát. /Végsőkig kitartanak az egyetemisták. A diákszervezetek készek bojkottálni az egész tanévet. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 1./

1999. november 1.

Okt. 30-án Temesváron jelképes bírósági tárgyaláson nyolc civil szervezet /köztük az Újraegyesítés Nemzeti Mozgalom, a Temesvári Független Ifjúsági Mozgalom, a Vatra Romaneasca és a Ion Antonescu Marsall Liga/ erkölcsileg rehabilitálta Antonescu marsallt és munkatársait. Szerintük az Antonescut elítélő bíróság törvénytelen volt, ezáltal a meghozott ítélet is törvénytelen, erkölcsi szempontból pedig igazságtalan, ezért a per újratárgyalását kérik az illetékes szervektől. A Romániai Zsidók Közösségének képviselőit nem hívták meg a szervezők, mert nem tudták őket telefonon elérni. Vádlók hiányában a marsall elleni vádiratként az Alex. Mihai Stoenescu: Antonescu és a zsidók című könyvét használták, amely 1998-ban a román könyvpiac legkeresettebb terméke volt. Stoenescu könyve szerint a népbíróság törvénytelen fórum volt, ezáltal ítéletei is semmisek, Antonescu 400 ezer romániai zsidót mentett meg azáltal, hogy nem adta ki Németországnak őket. - A temesvári "erkölcsi bíróság" fehérre mosta a véreskezű marsallt. - A román nép ötven éven át nem ismerhette meg valódi múltját, azt tanították, hogy Antonescu "megmentette a romániai zsidókat". Arról hallgattak, Besszarábiában és Bukovinában előrenyomuló román hadsereg szinte teljes mértékben kiirtotta a zsidó lakosságot. Matatias Carp, a romániai holokauszt adatainak összesítője szerint 265 000 zsidó áldozat írható az Antonescu-rezsim számlájára. Itt nem voltak gázkamrák, itt addig verték az embereket, míg minden erejüket elvesztették, vagy eladták a kiszemelt áldozatot (a kijelölteket kilőtték a menetoszlopból, hogy a ruháikat eladhassák), darabokra vágták a zsidókat, hogy vérükkel a szekerek tengelyét kenjék és így tovább" - írta Carp. /Gál Mária: Antonescu erkölcsi rehabilitációja. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 1./

1999. november 1.

Okt. 30-án A romániai magyar politikai elit és a hatalom (1989-1999) címmel vitafórumot szervezett a Szabadelvű Kör Kolozsváron. A rendezvényt Eckstein-Kovács Péter kisebbségvédelmi miniszter, a liberális platform vezetője nyitotta meg. Ezután Egyed Péter, Bakk Miklós, Magyari Nándor László és Székely István tartott előadást, majd a vita követekezett. Eckstein-Kovács Péter szerint a vitafórum eredményes volt. /Erdei Róbert: Eszmecsere a romániai magyar politikai elit és hatalom viszonyáról Vitafórumot szervezett a Szabadelvű Kör. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 1./

1999. november 1.

A Magyar Reformátusok Világszövetsége és a Királyhágómelléki Református Egyházkerület szervezésében október 25-27. között nemzetközi egyházi-etnikai-kisebbségi értekezletet tartottak a Nagyváradhoz közeli Félixfürdőn. A konferencia résztvevői közleményt adtak ki. Az értekezlet résztvevői egy olyan Európában képzelik el népeik és egyházaik közös jövendőjét, mely a kisebbségek jogait tiszteletben tartja és védelmezi. Olyan ország, mely kisebbségi, vallási és nemzeti közösségeit a többség nevében elnyomja, azokat önazonosságuktól megfosztja, nem lehet tagja az egységes Európának. /Közlemény. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 1./

1999. november 1.

A Hygeia Alapítvány munkatársai A Szatmár megyei civil szervezetek dinamikája címmel készítettek tanulmányt. Szatmár megyében 1990?1998 között 518 civil szervezetet jegyeztek be. A bejegyzett szervezetek közül mintegy 120 bizonyult aktívnak. Nem lehet beszélni a civil szféra széles körű támogatottságról sem a politika, sem a közvélemény részéről. A civil szervezetek a tevékenységükhöz szükséges összegek 51%?át hazai és külföldi finanszírozó szervezetek állták. A szponzorálásból 6%, adományokból 5%, tagsági díjakból 6% folyt be, a fennmaradó részt más úton?módon tették hozzá. - A vallási, szociális és környezetvédelmi szervezeteknek van a legtöbb önkéntesük, de ők sem használják ki a fellelhető teljes potenciált. - A lakosság 79%?a nem is hallott soha az alapítványokról, nem ismeri céljaikat, tevékenységüket. - Szept. 24?25?én Szatmárnémetiben másodízben megtartott KONTAKT?99 Civil Fórumon kiderült, hogy a résztvevők szükségesnek tartják egy együttműködési stratégia elemeinek kidolgozását, valamint civil szervezetek munkájának professzionális szintre emelését, oktatási programok segítségével. Fontosnak tartották a találkozó évenkénti megtartását. /Helyzetkép a szatmári civil szféra állapotáról. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 1./

1999. november 1.

Okt. 31-én Nagyváradon a Sportcsarnokban több mint kétezren gyűltek össze a reformáció emléknapja alkalmából rendezett ünnepségre. Az istentiszteleten Tőkés László püspök, a Magyar Reformátusok Világszövetségének elnöke hirdetett igét. "Hitében él a nemzet! Ha meg akar maradni, csak ez a biztosítéka annak, hogy fennmarad - mondta többek között -, és ez érvényes Nagyvárad reformátusaira is.". Ezután Erdélyi Géza püspök, a Magyar Reformátusok Világszövetségének alelnöke szólt az egybegyűltekhez. /Dérer Ferenc: A reformáció emlékünnepe. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 1./

1999. november 1.

Okt. 31-én Sepsiszentgyörgyön kopjafaavatással tisztelegtek az egykori magyar katonák és foglyok emlékének. A vártemplom mellett leleplezték György Benedek baróti faragómester alkotását. Az emlékoszlop oldalain négy eseményt rögzítettek: a 896-os évszám a honfoglalást, az 1848/49-es évszám a magyar forradalmat és szabadságharcot, az 1918/19, valamint az 1942/52-es évszám a két világháborút és az utolsó magyar foglyok hazatérésének időpontját jelöli meg. /Kopjaavatás a vártemplom udvarán. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 1./

1999. november 1.

Okt. 30-án Kolozsváron rendezett irodalmi esten Szőcs Gézával beszélgetett Orbán János Dénes és Bréda Ferenc. Szőcs Géza otthonosan mozgott a pinceklubban, mintha hazaérkezett volna. Elmondta: itt nőtt fel, édesapjának, Szőcs Istvánnak, a "magyar irodalom legnagyobb misztifikátorának" lakása még mindig abban az épületben található. Szőcs Gézának 1992-ben megjelent kötetének borítóján ez olvasható: "Sz. G. utolsó verseskönyve". Ennek ellenére továbbra is ír verseket. Szőcs Géza olyan, eddig még nem publikált és kevesek által ismert Radnóti-kéziratok birtokában van, melyek a költő ifjúkori verseit tartalmazzák. Ezeket továbbra sem kívánja megismertetni a nyilvánossággal. A költő felolvasta néhány versét magyarul, románul (Mircea Dinescu fordításában) és németül. Ez utóbbi azért érdekes, mert nemrégiben jelent meg német fordításban egy verskötete, melyet a híres frankfurti könyvvásáron nagyon pozitívan fogadott a német kritika. /Erdei Róbert: "Ezt majd megtudjátok az emlékirataimból" = Szabadság (Kolozsvár), nov. 1./

1999. november 1.

Kolozsváron megnyílt a kincses városból Magyarországra áttelepült két festőművész, Zsombori Erzsébet és Szenczy Zoltán kiállítása. Zsombori Erzsébet 1975-ben mutatkozott be először Kolozsváron, aki azóta a batik technikájában is tökéletesítette magát. Az akvarell és a selyem ötvözéséből született selyemfestés új utakat, új lehetőségeket villantott fel számára. Grafikusi, festői és textilművészi erényeit egyaránt megcsillanthatta a selymen. Munkáinak New Yorkban is sikere volt, egyes alkotásait pedig Japánban megvásárolta a toyamai Modern Művészetek Múzeuma. - Szenczy Zoltán először 1982-ben mutatta be pasztelljeit és kollográfiáit a Korunk Galériában. /Festői négykezes. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 1./

1999. november 1.

Nov. 3-án nemzetközi tudományos konferencia színhelye lesz Nagyenyed, amely Kőrösi Csoma Sándor emlékével kapcsolatban a magyar őstörténet kérdéseit boncolgatja. A konferencia elnöksége: dr. Csetri Elek és dr. Egyed Ákos akadémikusok, Gazda József közíró, András Imre (MVSZ), dr. Buzogány Dezső és Ördög Gyárfás Lajos (VET). Dr. Csetri Elek főelőadása után az több előadás hangzik el. Az előadók között van - többek között - Szilágyi Ferenc, Kubassek János, Ikeda Tetsuro /Japán/, Zheng Xian Fa /Kína/, Zágoni Jenő/, Palkó Attila és Ferenczi István. /Kőrösi Csoma Sándor és keleti gyökereink - Nagyenyeden. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 1./

1999. november 1.

Nov. 1-jén halottaira emlékezett Futásfalva. Az eseményre hazasereglettek az elszármazottak is. Az 1856-ban felszentelt és az utóbbi években felújított templomban Tifán Lajos római katolikus plébános celebrált szentmisét. A lelkipásztor a falu elhunytaira emlékezett, ugyanakkor felidézte a földvári fogolytáborban 1945 februárjában elhunyt futásfalvi Bardocz Mózes mezősámsondi plébános és a kommunista diktatúra által meghurcolt és börtönbe vetett, szintén vértanúhalált halt Páll Gyula plébános emlékét. Megkoszorúzták a futásfalvi negyvennyolcasok és Bardocz Mózes, illetve Páll Gyula emlékművét. /Futásfalva. Emlékezés a vértanúkra. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 2./

1999. november 1.

Marosvásárhelyen a Pro Európa Liga /PEL/ hamarosan fennállásának tizedik évfordulóját ünnepli. Egyik legnépszerűbb rendezvénye a Demokrácia Kollégiuma, mely amolyan társadalmi-politikai, egyéves szabadegyetem középiskolások és egyetemi hallgatók részére. Szokoly Elek, a liga ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a kollégium olyan alternatív oktatási forma, mely az iskolai oktatás bizonyos fajta hiányosságait igyekszik pótolni. Támogatóit között van az Európa Tanács bukaresti kirendeltsége és a Nyílt Társadalomért (Soros) Alapítvány. Eddig 114 marosvásárhelyi és Maros megyei fiatal végezte el a (természetesen tandíjmentes) kollégiumot, akik közül többen már a sajtóban dolgoznak, szervezeteket vezetnek. Idén csak 26-on lehetnek a kollégium hallgatói, mert az anyagi keret csak ennyi hallgató programjának finanszírozását teszi lehetővé, melyben egy évzáró, több napos bukaresti és budapesti út is szerepel, ezek keretében a hallgatók a magyar és román államelnökökkel, miniszterelnökökkel, házelnökökkel találkoznak, ismerkednek. /Máthé Éva: Európai gondolkodásmódra tanít. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 1./

1999. november 1.

Vagyon-e fájdalom az enyémhez hasonló? címmel okt. 31-én Sepsiszentgyörgyön, a Székely Nemzeti Múzeumban megnyílt a gyászjelentésekből készült kiállítás. A múzeum teljes gyászjelentés-állománya közel tízezer darabos, zömét az Apor Péter gyűjteményből örökölték, tájékoztatott Szőcsné Gazda Enikő, a kiállítás anyagának válogatója. /Farkas Réka: Kiállítás a Székely Nemzeti Múzeumban. Két évszázad gyászjelentői. = Krónika (Kolozsvár), nov. 1. - 2. sz./

1999. november 1.

A Magyar Nemzet május 15-i számában Hankiss Elemér cikket közölt Merre, Magyarország? címmel. Erre szeptember 22-ig mintegy huszonöt hozzászólás jelent meg a lap hasábjain. A nemzet mai nagy sorskérdései sorában három szerző vetette fel a magyarok népességcsökkenésének fenyegető rémét. - Az 1997. október 13-i száma beszámolt a Tusnádon véget ért, Népbetegségek a Kárpát-medencében elnevezésű nemzetközi orvoskongresszusról. Megrendítő volt Burány Béla újvidéki orvosprofesszor jelzése: a vajdasági magyarság az 1961. évi 442 561 főről 1991-re 340 946-ra csökkent. Burány professzor elmondta, hogy az anyaország lakossága évente 30-40 ezer fővel csökken. Három évtized mérései alapján kimutatható, hogy a Kárpát-medencében naponta 100-200 fővel csökken a magyarság lélekszáma. "Demográfiai szemléletváltozásunk egy új honfoglalással érne fel" - zárta előadását Burány Béla professzor. - Romániában az 1992. január 7-i népszámlálás 1 625 ezer magyar lakost mutatott ki, a lélekszám 1995. január 1-re 1 586 ezerre csökkent. Hargita megyében az 1990. évi 361 856 lakosból 1996-ra 344 898 maradt, miközben 3000 fővel nőtt a 60 éven felüliek száma. A temesvári református egyházmegyében 1996-ban 151 kereszteléssel szemben 571 temetés volt. /Barabás István: Ne ilyen "tisztaságot"! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 1./

1999. november 1.

Okt. 31-én a pákozdi (Magyarország) doni emlékkápolnánál örök nyugalomra helyezték a Don-kanyarban elesett ismeretlen katona földi maradványait, amelyet okt. 30-án szállítottak haza. A koporsót katonai ünnepség keretében fogadták a tököli repülőtéren. A katona földi maradványaira a Dontól 300 méterre találtak rá. A 38-40 év körüli férfit valószínűleg 1943 januárjában ölte meg egy gránátszilánk. Becslések szerint a Don-kanyarban ekkor 10 nap alatt összesen 147 ezer magyar pusztult el. /Pákozdon eltemették a Donnál elesett ismeretlen katonát. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 1./ Ökumenikus gyászszertartás keretében, katonai tiszteletadással helyezték végső nyughelyére a Don-kanyar Emlékkápolna szarkofágjában az elesett ismeretlen magyar katona földi maradványait. Göncz Árpád köztársasági elnök kifejtette: a magyar településeinken mindenütt emléktáblák, emlékoszlopok őrzik a világtörténelem két, talán legvéresebb háborújában elesettek nevét. Azokét, akik - ma már nyugodt lélekkel mondható - áldozatok voltak, s akiket megillet a tisztelet, mert katonahalált, hősi halált haltak. Tisztességben képviselték hazánkat a Don mellett is, ahol az óriási túlerővel vívott csatában három nap alatt felőrlődtek, a fegyverek, a tömeg ereje legyőzte őket. Az egyházi szertartás keretében mondott imát az ő és hős társai lelkiüdvéért Paskai László bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek, Márkus Mihály református püspök, valamint Labosa Lajos evangélikus püspök-helyettes, Fröhlich Róbert dandártábornok, vezető tábori rabbi pedig emlékbeszédet mondott. /Végső nyughelyén az ismeretlen magyar katona. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 2./

1999. november 1.

Okt. 28-án Budapesten tartott előadást Sabin Gherman, a Pro Transilvania Alapítvány elnöke. A találkozót "Erdély, ha felnő - Van-e lehetőség Erdély közigazgatási és gazdasági autonómiájának kivívására?" témakörben hirdették meg. Sabin Gherman ismertette a Pro Transilvania Alapítványt, majd csoportosulásuk pártalakítási tervét. Egyes felszólalók vitatták Sabin Ghermannak azt a kijelentését, hogy Erdélyre a tolerancia szelleme jellemző, addig, amíg a közvélemény-kutatások szerint az erdélyi románok 52 százaléka tartja azt a magyarokról, hogy nem lojálisak a román államhoz, s ugyanok megválasztják Funar urat kétszer is. /Guther M. Ilona: Erdély, ha felnő. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 1./

1999. november 2.

A Transilvania Jurnal nov. 1-jei száma terjedelmes interjút közölt Tőkés László püspökkel, az RMDSZ tiszteletbeli elnökével. Ebben a kérdezett igen kemény vádakkal illette az RMDSZ-t és Markó Béla elnököt. Tőkés László szerint az RMDSZ "egyfajta kommunista párttá változott át", amelyben minden hatalmat egy elit birtokol. A szövetségi elnököt és a köré csoportosult "klikket" a tiszteletbeli elnök azzal vádolja, hogy feladták az RMDSZ fő célkitűzéseit - az autonómiát és a magyar egyetem ügyét -, s a kormányszereplés érdekében konformistákká és opportunistákká váltak. A nyilatkozattal kapcsolatban Wagner István Markó Béla véleményét kérdezte. Markó Béla kifejtette, hogy "Tőkés püspök úr szeret nagyot mondani, és szereti, ha ezáltal a közvélemény figyelmének középpontjába kerül". Nyilatkozatában közvetve vagy közvetlenül lekommunistázta az RMDSZ többségét. Markó Béla leszögezte: nem bocsátkozik polémiába ezzel kapcsolatosan, "mert az méltatlan lenne hozzám." /Wagner István: "Fel a nagyotmondás spirálján" = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 2./

1999. november 2.

Megtartotta alakuló ülését a Romániai Magyar Középiskolás-szövetség (RMKSZ). A középiskolások azzal indokolják az új alapokon induló kulturális és érdekképviseleti szerv életre hívását, hogy korábbi szervezetük, a MAKOSZ több éve rossz ügyvitelt folytat, s ezt az ifjúság részéről érkező negatív visszajelzések is megerősítik. Az alakuló ülésen a szatmárnémeti Kölcsey Ferenc Kollégium, a kolozsvári Brassai Sámuel Líceum, a székelyudvarhelyi Benedek Elek és a kézdivásárhelyi Bod Péter Tanítóképző, a csíkszeredai Márton Áron Elméleti Líceum és a szecselevárosi Zajzoni Rab István Líceum diáktanácsainak képviselői vettek részt. Kidolgozták az alapszabályt és a cselekvési programot, amelyben megjelölték, hogy rövid távon a tömörülés programszervezéssel és a diáktanácsoktól érkező tervezetek anyagi és szellemi támogatásával kíván foglalkozni. Az RMKSZ-t támogatásáról biztosította a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége, a Romániai Magyar Diákújságírók Szövetsége (DUMA) és több közéleti személyiség. /Új diákszövetség alakult. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 2./

1999. november 2.

Sepsiszentgyörgyön rendezték meg október 26-a és 30-a között a Concordia Napok nevű V. magyar amatőr színjátszó fesztivált. A fesztiválon 11 együttes és Márkus Ervin fogarasi egyéni előadó jelent meg. Fellépett a szilágycsehi Tövishát csoport, a sepsiszentgyörgyi Padlódeszka együttes, a sepsiszentgyörgyi Visky Árpád csoport, a dicsőszentmártoni Népszínház, a baróti Nevesincs együttes, a gyergyószentmiklósi Fábián Ferenc csoport és az erdőszentgyörgyi Bodor Péter csapat, a torjai Apor Péter együttes, a sepsiszentgyörgyi Mandala , a kolozsvári Maszkura, a nagybányai Lendvay Márton Színjátszó Kör. A sok előadás bebizonyíthatta az amatőr-mozgalom létjogosultságát. Jancsó Árpád, a Jádzó Társaság elnöke kifejtette, gyakrabban, évenként kellene fesztivált szervezni, de nincs rá pénz. Ezért csak kétévente lehet jelentkezni. /Színház az egész sepsiszentgyörgyi világ. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 2./

1999. november 2.

Ismét megrendezték a nagyváradi kilenc református gyülekezet által meghonosított Reformációi Gyülekezeti Napot okt. 31-én. Tőkés László püspök, a Magyar reformátusok Világszövetsége elnöke hirdetett igét. Az emlékünnepségen együtt szolgáltak a történelmi egyházak képviselői, helybeli, erdélyi, anyaországi és határon túli vendégek. /A Reformáció Emlékünnepélye. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 2./

1999. november 2.

Bandi Dezsőt a Székelyföldön élő magyarság azonosságtudatának és a magyar- román barátság ápolása érdekében - különösen a népművelés területén - kifejtett munkássága, eddigi életútja elismeréseként 80. születésnapja alkalmából aranyéremmel kitüntette ki Göncz Árpád köztársasági elnök. Bandi Dezső életműve: a népi kultúra értékeinek tudatosítása, a tárgyalkotó népi művészek felpártolása, segítése, irányítása. Most is faragókört irányít Marosvásárhelyen, a Bolyai Farkas Líceumban kapott erre helyet. Elmondta, hogy élete során munkájához segítséget kapott a romániai magyar értelmiségtől, a legnagyobb segítséget a lapok és folyóiratok felkínált tere jelentette. Bandi Dezső nem tartja megfelelőnek azt az elgondolást, hogy csak a civil szerveződésekre bízzák a népi kultúra ápolását. /B. D. [Bölöni Domokos]: Göncz Árpád: Örülök, hogy személyesen is találkozhattunk. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 2./

1999. november 2.

Csehországban, Novy Borban rendezik meg kétévente a Christal Chor kórusfesztivált. Idén a 16 benevező közül a hét legjobb együttes közé került a sepsiszentgyörgyi Pro Muzica kamarakórus is. Végül a Sipos Zoltán vezette énekkar kétszeres elismerésben részesült: ezüstérmet szerzett, és a zsűri különdíjjal tüntette ki a folklór kategóriában. A nemrég alakult együttesnek az ankarai harmadik helyezés után a mostani ezüstérem újabb nemzetközi elismerést jelent, amelyért szívből gratulálhatunk. A verseny előtt a Pro Muzica koncertturnét tett, nagy sikerrel léptek fel Kiskunlacházán és a felvidéki Jókán. /Ezüstérmes a Pro Muzica. Kimagasló siker. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 2./

1999. november 2.

A zilahi Wesselényi-szoborcsoport renoválását határozta el a városi önkormányzat RMDSZ-frakciója. Az Illyés Közalapítvány az előtanulmányok elkészítésére 200 ezer Ft-ot hagyott jóvá, a költségelőirányzat dokumentumát állítja jelenleg készíti Venczel Árpád kolozsvári szobrászművész. /Zilah. Restaurálják a Wesselényi-szoborcsoportot. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 2./

1999. november 2.

Okt. 31-én tartotta évi tisztújító közgyűlését Bánffyhunyadon a Pro Kalotaszeg Kulturális Egyesület. Péntek László leköszönő elnök jelentését - annak hangvétele miatt - a közgyűlés nem fogadta el, és átírására újabb határidőként december 31-ét jelölte meg. Az új vezetőséget, valamint az elnököt, Buzás Pál kolozsvári zenetanárt a közgyűlés egyhangúlag választotta meg. /Bánffyhunyad. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 2./

1999. november 2.

Kocsis István a Nagyváradon létesítendő magyar magánegyetem elleni kifogásokról mondta el véleményét. Tőkés László püspök sok mindenbe belefogott, de képtelen e rengeteg dolgot egybefogni, uralni. Nem tanügyi szakember, és így nem vette figyelembe mindazt, amit egy ilyen egyetem szervezése igényel: megfelelő épület, szakkönyvtár, felkészült tanári kar, bentlakás stb. Anyaországi vendégtanárok meghívásával kapcsolatban megkérdezte, miért nem Kolozsvárra mennének a vendégtanárok? /Kocsis István: Váradi egyetem. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 2./

1999. november 2.

Az Állami Vagyonalap (FPS) árveréses részvényeladási ajánlatot hirdetett meg a bukaresti Kriterion Könyvkiadó tulajdonában levő (100 százalék) 6646 részvényének értékesítésére. /Privatizálják a Kriteriont! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 2./

1999. november 2.

Hetedik alkalommal rendezik meg Marosvásárhelyen november 3?7-e között az Alter-Native Nemzetközi Rövidfilmfesztivált. A fesztiválra 25 országból 162 rövidfilm érkezett, az előzsűri ebből válogatta ki azt a körülbelül ötven filmet, mely a rendezvényen bemutatnak. Az idén a fesztivál fővédnöki tisztét Jancsó Miklós tölti be, a zsűri tagjai pedig olyan neves filmes szakemberek, mint Simó Sándor, a Hunnia Filmstúdió elnöke; Enyedi Ildikó magyarországi rendező; Radu Gabrea, a miniszterelnöki hivatal filmművészeti kérdésekkel foglalkozó főtanácsosa; Jan Kidawa Blonski lengyel filmrendező; Dinu Tanase filmrendező; Florin Mihailescu operatőr, a bukaresti Színház és Filmművészeti Akadémia rektora. /Alter-Native. Rövidfilmfesztivál Marosvásárhelyen. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 2./

1999. november 2.

Székelyudvarhelyen a Tomcsa Sándor Színház első teljes évadjának második premierje vígjáték, Carlo Goldoni a Két úr szolgája című komédiája. A sikeres előadás rendezője a magyarországi Gáspár Tibor. /Thália új hajlékában. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 2./

1999. november 2.

Alighanem az idei évad legnagyobb közönségsikert hozó színpadi produkciójaként tartható számon Szatmárnémetiben a helybéli Harag György Társulat és a Csíki Játékszín közös előadásában bemutatott Molnár Ferenc-vígjáték, A doktor úr. /Molnár Ferenc mosolya. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 2./

1999. november 2.

November elsejétől a PRO Tv marosvásárhelyi nézői magyar nyelven is hallhatnak hírösszeállítást, amelyet hétfőtől péntekig 22 óra 25 perckor sugároznak román feliratozással. Stefan Ghergheli, a kolozsvári PRO Tv igazgatója szerint Kolozsváron is megszülethet egy magyar nyelvű hírműsor, de az 2001 előtt semmiképp sem indulhat meg. /Magyar nyelvű PRO tv-hírek Kolozsváron is? = Szabadság (Kolozsvár), nov. 2./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 271-291




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998