udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 289 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 271-289
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

1999. december 1.

Nov. 30-án tartotta első sajtóértekezletét a Sabin Gherman által alapított Erdély-Bánát Liga. A párt elnökjelöltje, Sabin Gherman üdvözlő beszédében hangsúlyozta, hogy ez az új párt nem a Pro Transilvania Alapítvány politikai kicsapódása, hanem egy magát jobbközépnek tartó, korszerű párt. A párt elnökjelöltje felolvasta a frissen alakult politikai szervezet szándéknyilatkozatát, valamint statútumának lényeges pontjait. Ezek szerint az Erdély-Bánát Liga síkra száll Románia területi egységéért, és nem ért egyet azokkal a politikai szervezetekkel, amelyek Románia etnikai alapú föderalizálásáért kardoskodnak. A párt határozottan síkra száll viszont Románia hét régiójának pénzügyi-közigazgatási autonómiájáért. Az Erdély-Bánát Liga minden régió esetében egy olyan Regionális Tanács és Regionális Kamara felállítását szorgalmazza, amely miniparlamentként működik majd. Az előbbinek végrehajtó, az utóbbinak törvényalkotó szerep jutna. - Erdélyben és Románia más régióiban is természetes dolognak kell tekinteni a kisebbségek nyelvének hivatalossá tételét - mondta Gherman. /Szabó Csaba: Regionális kormány felállítását kérik Megszületett Sabin Gherman pártja, a Bánát-Erdély Liga. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 1./

1999. december 1.

Nov. 30-án fogadta Emil Constantinescu államfő a romániai látogatáson tartózkodó William Cohen amerikai védelmi minisztert. Cohen kijelentette: az Egyesült Államok támogatni kívánja a román haderő reformját, s ezt minél több hazai katonatiszt felkészítésével kívánja elérni. Constantinescu elnök a civil ellenőrzés alatt álló, profikból álló katonaság megteremtése mellett foglalt állást. /Constantinescu-Cohen találkozó. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 1./

1999. december 1.

A magyar történelmi egyházak vezetői dec. 2-án, Kolozsváron fognak tanácskozni annak az alapítványnak a bejegyzéséről, amely létre hozza az erdélyi magyar magánegyetemet. Foglalkoznak annak a kuratóriumnak a kijelölésével is, amely az egyetemalapításra kiutalt kétmilliárd forint nagyságrendű magyarországi támogatás felhasználásáról hivatott dönteni - jelezte Mikó Lőrinc, az unitárius egyház jogtanácsosa. A magyar Országgyűlésben nov. 30-án szavaztak a jövő évi költségvetési törvénnyel kapcsolatban. Az említett törvényben szereplő kétmilliárd forint rendeltetésére vonatkozóan több módosító indítványt is nyújtott be az ellenzék. - Az RMDSZ vezetői nov. 29-én ismertették álláspontjukat magánegyetem-ügyben a budapesti tanácskozásukon. A budapesti találkozón az RMDSZ közvetítette az erdélyi civil szervezetek, szakmai testületek, önkormányzatok kérését, hogy a magyar kormány a továbbiakban is támogassa a magyarul tanuló egyetemi hallgatók és oktatókat és segítsen a különböző háttérintézmények kiépítésében. (Jó példa erre: az Iskola Alapítvány, az RMDSZ oktatási alapítványa, az Apáczai Alapítvány támogatásának köszönhetően Kolozsváron máris telket vett a tanári kollégium létrehozására.) /Sz. K. [Székely Kriszta]: Kuratóriumot hoznak létre a magyar kormánytámogatás kezelésére. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 1./

1999. december 1.

Max van der Stoel, az EBESZ kisebbségügyi főbiztosa nov. 29-én kezdett négynapos látogatást Romániában. Útjának célja, hogy felmérje miként és milyen mértékben alkalmazzák a multikulturalitás gyakorlatát az egyetemi oktatásban. A kisebbségi főbiztost romániai látogatására elkíséri három, a multikulturális oktatásban jártas professzor, az angliai Schöpflin György, a belgiumi de Groof professzor és a kanadai Beillard professzor, akik Kolozsváron megvizsgálták, milyen konkrét lehetőségeket biztosít a nemzeti közösségek számára az új tanügyi törvény. /Max van der Stoel romániai látogatása. = RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 30. - 1613. sz./ Max van der Stoel, az EBESZ főbiztosa Kolozsváron tárgyalt egyetemi tanárokkal, majd azt nyilatkozta, hogy a multikulturalitás elvének továbbfejlesztése, gyakorlatba ültetése azt fogja eredményezni, hogy a magyar és német diákok is jól érezzék magukat az egyetemen. Példaértékűnek tartotta a Babes-Bolyai Tudományegyetemet, hozzátéve, hogy a multikulturalitás elvét ki kell terjeszteni a jogi és közgazdasági oktatásra is. Szilágyi Pál ideiglenes rektor a főbiztos tudomására hozta a romániai magyarságnak az önálló állami magyar egyetem alapítására való törekvését, amit az tesz indokolttá, hogy jelenleg nincs olyan struktúra, ami biztosítaná a magyar nyelvű oktatás tartós fennmaradását. /Max van der Stoel példaértékűnek tartja a Babes-Bolyai Tudományegyetemet. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 1./ Dec. 1-jén Markó Béla szövetségi elnök, Eckstein Kovács Péter kisebbségvédelmi miniszter, Verestóy Attila szenátusi frakcióvezető és Kötő József tanügyi államtitkár az RMDSZ bukaresti elnöki hivatalában fogadták Max van der Stoelt, az EBESZ kisebbségügyi főbiztosát és a küldöttségében levő oktatásügyi szakértőket. Az EBESZ főbiztosa beszámolt arról is, hogy javasolni fogja az Európa Bizottságnak: jelentős anyagi támogatást biztosítson a Babes-Bolyai Tudományegyetem számára multikulturális jellege fejlesztése, a kisebbségi tannyelvű tanszékek és karok kiépítése céljából. Markó Béla emlékeztetett arra, hogy az RMDSZ kitart az önálló állami magyar egyetem gondolata mellett. A BBTE esetében a multikulturalitáshoz a magyar oktatást kell bővíteni, elsősorban a jogi és a közgazdasági karon, valamint a döntéshozatali struktúrák létrehozására a magyar oktatási vonal esetében. Markó Béla hangsúlyozta, hogy az RMDSZ közpénzekből fenntartott magyar nyelvű oktatás fejlesztéséért küzd, ezért a megalakulandó egyházi hátterű magánegyetem nem lehet alternatívája a magyar nyelvű állami egyetemnek. /Markó Béla találkozott Max van der Stoel kisebbségi főbiztossal. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./

1999. december 1.

Ion Iliescu pártja az 1989. decemberi, forradalomnak indult, puccsá fajult események 10. évfordulóján általános amnesztiát követelt a volt gyilkosok számára. Azokra a cselekményekre kért kegyelmet, amelyek "az 1989 decemberében érvényes törvények és katonai szabályzatok, valamint az ezek szellemében kiadott parancsok következményei voltak". Magyarán: azoknak, akik a kommunista diktatúra védelmében fegyvert használtak, avagy fegyverhasználatra parancsot adtak ki és továbbítottak. Iliescu sürgősségi eljárást követelt az amnesztia ügyében. Iliescuék a hadsereg, a Securitate, a milícia, mindenféle fegyveres testület tagjait akarják megajándékozni az amnesztiával. Mindezt akkor javasolják, amikor - tíz év elteltével - végre több törvényszéki eljárás a végéhez közeledik. /Szilágyi Aladár: Az RTDP ajándéka. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 1./

1999. december 1.

Almásmálom Beszterce-Naszód megye szórványmagyarságának aktív református egyházközsége nov. 27-én emléktáblát avatott az első és a második világháború hőseinek emlékére. Tőkés László püspök hirdetett igét. Szilágyi Zoltán nyugalmazott besztercei történelemtanár az elesett hősökről tartott előadást, Máthé Ilona az emléktábla történetét elevenítette fel. A tábla elsősorban a Besztercei Művelődési Alapítvány anyagi támogatásával készült, melyet Tőkés László és Vetési László tiszteletes leplezett le. Aznap rendezték meg a faluból elszármazottak találkozóját is. /Tóthpál Tamás: A két világháborúban elhunyt katonákra emlékeztek. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 1./

1999. december 1.

Jövőre elkezdődhet Szatmárnémetiben a református egyházközség által kezdeményezett Kálvin Öregek Otthona építése. Az elképzelés szerint egyelőre 28 személy befogadására lesz képes, és elsősorban a gyülekezet magára hagyatott öregjei kapnak majd benne helyet. Konyháján diabetikus ételek is készülnek majd cukorbetegek számára. Az eddigi költségeket egy holland egyházközösség állta. /Fodor István: Jövőre megkezdődhet az építkezés. Felavatták a Kálvin Öregek Otthona névtábláját. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 1./

1999. december 1.

Nagy István fia, Nagy Károly cáfolta Vincze Gábor kronológiájának az egyetemek egyesítését szolgáló üléséről szóló részben apja magatartásával kapcsolatos megállapítást. Valójában Nagy István több ízben is ellenezte az egyetemek egyesítését, és "renitensen" szóvá tette a nemzetiségi és a munkássérelmeket. Az első gyűlésen igenis fellépett az egyetemek egyesítése ellen, rendkívül rossz román tudása és Ceausescu dühös és durva rendreutasításai ellenére kifejtette, hogy a Bolyai Egyetemet a párt lenini nemzetiségi politikájának vívmányaként fogja fel, s az egyesítést a külföld kisebbségellenes lépésnek fogja tekinteni. Azt is leszögezte, hogy az egyesítés nem szolgálja a két nép testvériségét. A második egyesítési gyűlésen részben visszavonta felszólalását, de azt így is megmondta, hogy "lehet, az előző felszólalásomban eltúloztam a különálló magyar egyetem fontosságát az anyanyelvű oktatásban, holott a lényeg nem az, külön vagy tagozat keretében, hanem az, hogy az anyanyelvűség biztosítva legyen". Nagy Károly még hozzátette: a korabeli sajtóban az egyesítést ellenzők felszólalásai (Balogh Edgár, Földes László, Nagy István, Szabédi László) megrövidítve és meghamisítva jelentek meg. /Nagy Károly: Nem igaz. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 1./

1999. december 1.

A szovjet csapatokat nem 1957 júniusában vonták ki Romániából, amint az Vincze Gábor Az 1956-os magyarországi "események" kihatása Erdélyben című kronológiájában megjelent, hanem 1958 júliusában. Ennek nyomán a mindinkább nacionalista pártvezetés elérkezettnek látta az időt, hogy magyarellenes terveit valóra váltsa. Kolozsváron például a tanügyből eltávolították a régi, nagy tudású tanárokat, így többek között Jánki Jánost, Kerekes Jánost, Heinrich Lászlót, Mikó Imrét, ugyanakkor a politikai ellenfélnek tekintett egyetemi hallgatókat. - A november 17-én megjelent részben, a Bolyairól eltávolított diákok közül kimaradt Delbács Endre és Veress Zoltán. /Asztalos Lajos: Helyesbítés. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 1./

1999. december 2.

Az Európai Parlament és az EU-hoz csatlakozni vágyó országok parlamenti elnökei elnökei immár nyolcadik találkozójukat tartották Brüsszelben. A találkozó résztvevői támogatták az Európai Bizottság javaslatát, hogy újabb hat országgal kezdjék meg a tárgyalásokat, köztük - mint ismeretes - Romániával is. Az eseményen jelen volt Ion Diaconescu, a képviselőház és Petre Roman, a szenátus elnöke is. /Brüsszelben találkoztak az Európai Parlament és az EU-hoz csatlakozni kívánó országok parlamenti elnökei. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./

1999. december 2.

Dec. 1-jén tegnap Gyulafehérváron a román nemzeti ünnep alkalmából tartott rendezvényeken több mint 10 000-en vettek részt Ion Diaconescu parasztpárti és Petre Roman demokrata párti elnökök Brüsszelben, Ion Iliescu, az RTDP vezetője pedig Lengyelországban ünnepel. Gyulafehérváron Emil Constantinescu államfő jobbnak látta, ha nem az Egyesülés temploma előtt szól a néphez, akkora volt a füttykoncert. A katonai ceremónia és az egyházi liturgia alatt nem hagyták abba a kurjongatást. Az államfő kijelentette, hogy az effajta viselkedés tiszteletlenség a katonasággal és az egyházzal szemben. Az elnök emlékeztetett: hasonló esetre volt már példa, 1990. december 1-jén a Vatra Romanesca tagjai rendeztek hasonló cirkuszt, a kilenc évvel ezelőtt miniszterelnöki minőségben jelen levő Petre Roman a zavargások megfékezése helyett még bátorítón "vezényelte" is a csőcseléket. /Gyulafehérvár: Hagyományos díszszemle és füttykoncert. Emil Constantinescu nem mondhatta el szabadtéri beszédét. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./

1999. december 2.

Dec. 2-án Kolozsváron tanácskoztak a magyar történelmi egyházak vezetői a vallásügyi törvénytervezetről, valamint az erdélyi magánegyetemet létrehozó alapítvány megszervezéséről. A megbeszélésen jelen volt dr. Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus püspök, dr. Csiha Kálmán, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke, dr. Szabó Árpád unitárius püspök, Mózes Árpád evangélikus püspök, valamint a Királyhágómelléki Református Egyházkerület és a szatmári római katolikus püspökség képviselői. A magyar történelmi egyházak vezetői újabb tiltakozó levelet fogalmaztak meg a vallásügyi törvénytervezettel kapcsolatban, ezúttal Radu Vasile kormányfőhöz intéztek levelet, amelyben ismételten az egyházügyi törvénytervezet visszavonására szólították fel a kormányt. A törvénytervezet ugyanis több olyan előírást tartalmaz, amely nem tartja tiszteletben az egyházi autonómiát, továbbá nem szavatolja az elkobzott ingatlanok visszaszolgáltatását, illetve a kommunista rendszer által betiltott felekezeti oktatás újjászervezését. Diszkriminatív előírás az is, amely szerint csak azok a parókiák válhatnak önálló jogi személlyé, amelyek híveinek száma eléri az illető település lakosságának 5 százalékát. - Az erdélyi magyar magánegyetem alapítványa létrehozásának időpontjáról nem született döntés. A jelképes védnöki szerepet betöltő kuratórium összetételét maguk az alapítók, azaz a nyolc magyar történelmi egyház vezetői alkotnák. A kuratórium elvileg irányítaná azt a szakértői testületet, amely konkrétan foglalkozna az erdélyi magyar magánegyetem létrehozásával. A testület tagjainak kijelöléséről sem született még döntés. /Papp Annamária: Újabb felszólítás a kormánynak Vonják vissza a kultusztörvényt! = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3., Magyar Történelmi Egyházak. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 4./

1999. december 2.

Az elmúlt héten az RMDSZ vezetősége konzultációk sorozatát folytatta a magyar nyelvű felsőoktatás megteremtésével kapcsolatban a különböző régiók szakembereivel, a civil szervezetek és önkormányzatok vezetőivel. A tanácskozássorozat nov. 22-én kezdődött a szovátai Teleki Oktatási Központban, ahol Hargita és Kovászna megye képviseltette magát. Nov. 23-án a Maros és a Kolozs megyei érdekeltekkel találkozott a szövetség vezetősége, ezt követte a partiumi megbeszélés. A Felsőoktatási Tanácsnak - amely nov. 26-án ülésezett Marosvásárhelyen - az volt a feladata, hogy a régiók szintjén lezajlott megbeszélések alapján kidolgozza azt a szakmai álláspontot, amit az RMDSZ vezetősége politikailag felvállalhat. Asztalos Ferenc képviselő elmondta, hogy a Felsőoktatási Tanács neves magyar nemzetiségű egyetemi tanárokból tevődik össze. A tanácskozásokon körvonalazódott: a magánegyetem központja Kolozsváron legyen, az egyetemnek különböző városokban is működnének karai. Székelyföld sem akar kimaradni ebből az építkezési folyamatból. /(Jakab Árpád): Kolozsváron lesz a magánegyetem központja. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 2./

1999. december 2.

Dec. 2-án Kolozsváron, a Bethlen Kata Diakóniai Központban megnyílt a Barabás Miklós Céh harmadik, országos tárlata, hatvanhét művész százötvenkét alkotásával. A tárlat a legjelesebb hazai magyar képzőművészeket tömörítő Barabás Miklós Céh tagjainak és meghívottainak munkáit mutatja be. Az 1929-ben Kós Károly és Szolnay Sándor vezetésével megalakult céh 1994-ben újjáalakult, és immár harmadik országos tárlatát rendezi meg. A művészek közel fele, harmincketten kolozsváriak. A megnyitón dr. Csiha Kálmán püspök, majd Jakobovits Miklós festőművész, a Barabás Miklós Céh elnöke és Abodi Nagy Béla festőművész, a Barabás Miklós Céh tiszteletbeli elnöke mondott beszédet. /Megnyílt a Barabás Miklós Céh harmadik, országos tárlata. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./

1999. december 2.

Nov. 29-én a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület /Kovászna/ irodalmi klubja meghívta a Székelyföld /Csíkszereda/ folyóirat szerkesztőit. Ferenczes István főszerkesztő elmondta, hogy az első szám 1997. okt. 23-án került ki a nyomdából. A lap alapítása abból a felismerésből született, hogy Székelyföld értékei nem integrálódtak kellőképpen az összmagyar kultúrába. A folyóiratot úgy szerkesztik, hogy látlelet legyen a korról, Erdély, tegnapi és mai jeles embereiről /Academia Transilvanica/, a dokumentumokban megörökíthető múltról /Ujjlenyomat/, hagyományokról /Aranyág/, a művészpályákról /Műteremtés/. /Gazda József: Kovásznai találkozás a Székelyföld szerkesztőivel. = Krónika (Kolozsvár), dec. 2./

1999. december 2.

Dec. 2-án kezdődött Bukarestben a délkelet-európai együttműködési folyamatban (SEECP) részt vevő államok külügyminiszteri összejövetele. Megvitatják a Koszovóra vonatkozó ENSZ-határozat elfogadása után keletkezett helyzetet, szó lesz a stabilitási egyezmény mechanizmusairól, és egyeztetik a tagállamok álláspontját a regionális kérdésekről. /Külügyminiszterek találkozója. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 3./

1999. december 2.

Varsóban a Magyar Kulturális Intézet a határokon túli magyar írókat bemutató új sorozata keretében nov. 29-én tartották Szőcs Géza romániai magyar költő szerzői estjét. Az est házigazdája Jerzy Snopek irodalomtudós, műfordító volt. Szőcs Géza, aki hat év után másodszor volt a kultúrintézet vendége, egyebek között egykori ellenzéki múltjáról, kényszerű svájci emigrációjáról, majd a RMDSZ szenátoraként, főtitkáraként a kisebbségi jogokért folytatott politikai tevékenységéről beszélt. Szőcs Géza verseinek lengyel nyelvű kiadása várhatóan a jövő évi millenniumi rendezvények keretében lát napvilágot. /Szőcs Géza szerzői estje Varsóban. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./

1999. december 2.

Nov. 26-án Székelyudvarhelyen megtartották a II. Székelyföldi Műkedvelő Bábostalálkozót, melynek szakmai irányítója Nagy-Kopeczky Kálmán volt, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház bábos csoportjának rendezője. Elmondta, hogy a bábos a legmostohább műfaj a művészetek közül: nincs kritika, egyre kevesebb a szakember. Magyar nyelven semmilyen szinten nincs bábos oktatás, képzés. Már szervezet nyáron bábosképzést műkedvelőknek. Balla Zoltán, a találkozót szervező Humán Reform Alapítvány elnöke elmondta, hogy a mostani találkozón jóval többen voltak, mint az elsőn. Sikerült felderíteniük az összes létező bábos csoportot; legtöbb el is jött Udvarhelyre. /P. Buzogány Árpád: II. Székelyföldi Műkedvelő Bábostalálkozó. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 2./

1999. december 2.

Magyarnagykapuson a helyi könyvtárban 10 034 kötet van, ezekből magyar nyelvű csupán 1851, tehát a könyvállomány 18 százaléka, bár a község magyar lakosainak aránya jóval nagyobb ennél. Siralmas a helyzet a gyermekirodalom területén: 116 kötet (ennek csupán egynegyede magyar nyelvű) áll a legfiatalabb olvasók rendelkezésére. /Kerekes Edit: Bár az olvasók nagy része diák, 29 magyar gyermekregény van a nagykapusi könyvtárban. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./

1999. december 2.

Dec. 2-án Budapesten a nemzetképről szóló konferenciát rendezett a Fidesz parlamenti frakciója. Magyarországnak szüksége lenne egy jól megragadható önképre - hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök a konferencián. A nemzetkép formálásával kapcsolatos kormányzati szerepről szólva úgy vélte, hogy a nemzetképet nem a kabinetnek kell kitalálnia és megalkotnia. A kormány feladata ennek a munkának az összehangolása, koordinálása. Orbán Viktor úgy fogalmazott, hogy hiányzik egy biztos ecsetvonásokkal felvázolt vízió és az ezt bemutató összehangolt egységes stratégia. A miniszterelnök véleménye szerint az alföldi parasztvilághoz, a magyar nemes híres virtusához és a magyar ember találékonyságához kapcsolódó elemeket meg kell próbálni belefoglalni abba a képbe, amely egy másik, modernebb, megváltozott Magyarországról szól. Tempfli József nagyváradi püspök az állam és az egyházak együttműködésének nemzetformáló szerepére fektette a hangsúlyt. Duray Miklós, a Szlovákiai Magyar Koalíció Pártja ügyvezető alelnöke leszögezte: a nemzetkép megrajzolásához önmagában kevés csak Magyarország, mint ahogy kevés lenne az anyaország nélkül a határon túli magyarság is. /Magyar nemzetkép. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 3./

1999. december 3.

A Vallásügyi Államtitkárság elkészítette a vallásügyi törvény tervezetét. Az államtitkárság élén három éve Gheorghe Anghelescu craiovai teológiaprofesszor áll. Gabriel Andreescu, a Helsinki Bizottság elnöke szerint az államtitkár eddig a többségi ortodox egyháznak kedvező döntéseket hozott. A törvénytervezet több diszkriminatív rendelkezést tartalmaz, az ortodox egyházat nemzeti egyháznak nyilvánítja. /Bakk Miklós: Nemzetivé kívánják avatni az ortodox egyházat. = Krónika (Kolozsvár), dec. 3./

1999. december 3.

December elsejétől Buzsi András ezredes a kézdivásárhelyi rendőrség parancsnoka. Eddig a megye öt városa rendőrségének mindegyikét román etnikumú parancsnok vezette. /(Flóra Gábor): Ezredes a kézdivásárhelyi rendőrség élén. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 3./ Buzsi András ezredes eddig a megyei rendőrségen dolgozott. Elődje, Palade Eugen saját kérésére vált meg eddigi tisztségétől. Buzsi András az 1989-es változások óta Kézdivásárhely ötödik rendőrfőnöke. 1989. december 22-e után két-három hétig Benkő András ny. ezredes, majd az ugyancsak rövid időre kinevezett Tüzesi Kolumbán Sándor irányította a rendőrségi munkát. Lévai László Attila 1990. január közepétől 1995 májusáig volt rendőrfőnök, majd májustól november 15-ig Stoleru Ionic, Palade pedig 1995. novemberétől mostanáig volt Kézdivásárhely rendőrfőnöke. /Új rendőrfőnök Kézdivásárhelyen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 2./

1999. december 3.

November 26-án tartotta meg a Nagybánya központú Területi RMDSZ jubileumi küldöttgyűlését, emlékeztek a helyi szervezet 10 éves fennállására és tevékenységére. Valójában 1989. dec. 25-én alakult meg a városban az RMDSZ, azonban a decemberi zsúfolt eseménynaptárra tekintettel előrehozták a megemlékezést. A szervezők meghívták az RMDSZ országos vezetőségét, a helyi civil szerveződések képviselőit, a helyi egyházak vezetőit, a koalíciós pártok küldötteit. Dr. Márton Árpád, aki - néhány ideiglenes elnök után - első vezetője volt a helyi szervezetnek, adott történelmi összefoglalót. Csiha Tamás, az első helyi RMDSZ-szenátor majd szervezeti elnök beszédében emlékeztetett a helyi szervezet két halottjára, Zonda Attila képviselőre és Olajos Pál ügyvezető alelnökre. /Farkas E. Zoltán: Egy RMDSZ-emlékrendezvény margójára. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 3./

1999. december 3.

Az RMDSZ-színvallató sorozatban Kelemen Hunor államtitkár válaszolt a körkérdésre, Tőkés László püspök minősítésére. Nem érzi magát egy kommunista párt típusú szervezet tagjának, az RMDSZ egyetlen vezetője részéről sem érezte egyetlen pillanatig a kommunista típusú vezető magatartását. Feltette a kérdést: egy kommunista típusú szervezet tiszteletbeli elnöke vajon nem egy kommunista típusú tiszteletbeli elnök-e? - Kelemen Hunor kifejtette, hogy jelölése az államtitkári tisztségbe számára meglepetés volt, hiszen 1997 januárja előtt semmilyen szerepet nem vállalt az RMDSZ-ben. A minisztériumban minden területen kuratóriumokat hoztak létre és a közpénzek elosztását nyílt pályázati rendszerben végzik, ez lehetővé tette azt is, hogy az elmúlt tíz évben először a jelentős erdélyi magyar könyvkiadók is részesüljenek a román állam költségvetéséből. /Kelemen Hunor, a Kulturális Minisztérium államtitkára - RMDSZ- színvallató. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 3./

1999. december 3.

Dec. 1-jén, Birtalan Judit vezényletével, budapesti vendégszereplésre indult Marosvásárhely Vártemplomának Psalmus vegyes kara. A Határon Túli Magyarok Hivatala 150.000 forinttal segítette a kórust. /Budapesten vendégszerepel a Psalmus. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 3./

1999. december 3.

András Imre mérnök, az RMDSZ egykori parlamenti képviselője ma a Magyarok Világszövetségének az egyik, az erdélyi régióért felelős alelnöke az MVSZ stratégiaváltásáról beszélt, amely az MVSZ-ben az elmúlt három év során végbement. Az MVSZ kinyilatkoztatta: el kíván távolodni a napi politikától, és egy olyan távlatos nemzetpolitikát kíván képviselni, amelynek erkölcsi és szellemi kereteit az ötvenes évek végén Németh László rajzolta meg. - A nemzet - vállalkozás, ebből indult ki Németh László. Az MVSZ úgy látta, hogy talán kevésbé kultúracentrikus, mint inkább hangsúlyozottabban társadalomközpontú programmal kell előállniuk. /András Imre az MVSZ stratégiaváltásáról. Az új program a nemzet egészének érdekeire figyel. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 3./

1999. december 4.

A svéd parlament (riksdag) elfogadta, hogy 2000. április elsejétől a finn is hivatalos nyelv lesz Svédországban. A 8,9 milliós Svédországban az évtized közepén mintegy 450 ezer finn élt, felerészben finn anyanyelvű, másik felerészben pedig svéd ajkú finn állampolgár. A riksdag egyúttal elismerte hivatalos nemzetiségi nyelvnek a finn egyik ágát, amelyet mintegy 50-60 ezer svéd beszél az ország északi részén fekvő Tornealven folyó völgyében. A képviselők hivatalos rangra emelték a Svédországban beszélt többi nemzetiségi nyelvet is: a szamit, a romanit és a jiddist. A szamit, amely mintegy 9000 svédországi lapp anyanyelve, három formában is elismerték: az északi szamit, a Lulea környéki szamit, és a déli szamit. A romanit a svédországi cigányok beszélik, a jiddis - a közép- és észak-európai zsidóság régebbi német elemekből álló, szláv és héber sajátosságokkal kevert nyelve - a XVIII. század eleje óta használatos a skandináv országban. A parlamenti döntést az is indokolta, hogy a szomszédos Finnország, amely 1809-ig a svéd királyság része volt, 1918-ban keletkezett alkotmányában két hivatalos nyelvet említ: a finnt és a svédet. A második hivatalos nyelvet, amely a finnel egyenértékű státust élvez, a lakosságnak alig több mint 6 százaléka beszéli. /A finn nyelv hivatalos lesz Svédországban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./

1999. december 4.

Dec. 3-án az RMDSZ SZET-SZKT együttes ülést tartott Marosvásárhelyen. Új rendszer szerint újítják meg a magyarországi Illyés Közalapítvány Romániai Alkuratóriumának szaktestületeit. Eddig az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége jelölte ki a szaktestületek összetételét. A jövőben ez a feladat az RMDSZ-szel társult civil szervezetek képviselőit tömörítő Szövetségi Egyeztető Tanácsra (SZET), pontosabban a SZET szakbizottságaira hárul. A SZET dec. 3-i ülésén véglegesítette a szaktestületek összetételét. Az RMDSZ szövetségi, tiszteletbeli és ügyvezető elnökéből, a SZET, illetve az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) elnökeiből álló romániai alkuratórium a SZET-javaslatokat közvetíti majd a budapesti kuratórium felé elfogadás végett. A SZET tanácskozását a SZET és az SZKT együttes ülése követte. Markó Béla tartott beszámolót az elmúlt hónapok politikai eseményeiről, a felerősödő nacionalista támadásokról. - A Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom állásfoglalás- tervezetében felszólította Tőkés Lászlót, hogy vonja vissza nyilatkozatát, amelyben kommunista jellegű pártnak minősítette az RMDSZ-t, vagy fontolja meg, hogy tagja akar-e lenni e párt vezetőségének. A küldöttek a ?89-es események évfordulójához méltatlannak tartották, és levették a napirendről ezt a javaslatot. /Sz. K. [Székely Kriszta]: SZET-SZKT együttes ülés Marosvásárhelyen Véglegesítették az Illyés Közalapítvány Romániai Alkuratóriumának szaktestületeit. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 6./

1999. december 4.

Gyergyószárhegyen, a ferences kolostorban nov. 15-én, immár 20. alkalommal nyílt meg a népi kultúra hagyományait ápoló mesterek kéthetes alkotótábora, a Szépteremtő Kaláka. Kis Portik Irént, a Szárhegy Kulturális Központ munkatársa elmondta, hogy idén a honfoglalás kori technikákhoz tértek vissza. A rézdomborítás, a tojásfestés bemutatása és oktatása folyt, továbbá a rojtkötés, csipkevarrás technikájának bemutatása. - Szeretnék létrehozni Gyergyószárhegyen a tárgyi kultúra dokumentumtárát, köztük a csipkevarrás teljes mintakészletét. A millecentenárium alkalmából azt vizsgálják, mi az, ami a népi kultúra fölleltározásából kimaradt, mi az, ami pótolandó. /Gál Éva Emese: Szépteremtő Kaláka a honfoglalás jegyében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./

1999. december 4.

Kolozsváron A tanítóképzés dilemmái tárgykörű megbeszélésen jelen levők, közöttük dr. Egyed Emese, dr. Ferenczi Gyula, dr. Fóris Ferenczi Rita, dr. Kozma Dezső, dr. Péntek János és Vetési László, az idei tanévtől beindult főiskolai szintű tanítóképzés jelenlegi helyzetét és tantervét elemezték. Megállapították, hogy az nem felel meg a szakmai szempontoknak, sem a magyar nemzetközösség elvárásainak. Ezért hozzá kell kezdeni egy korszerű tanterv kidolgozásához, amely figyelembe veszi az eddigi tapasztalatokat és azokat a szellemi és anyagi erőtartalékokat, amelyekkel a Kézdivásárhelyen, Székelyudvarhelyen, Nagyenyeden, Szatmárnémetiben és Kolozsváron beindult tanítóképző főiskolák rendelkeznek. Érvényesíteni kell ezen főiskolák belső önrendelkezési jogának érvényesítését. A főiskoláknak együttműködési stratégiát kellene kialakítaniuk, ezt az együttműködést célszerű kiszélesíteni a Kárpát-medence más régióiban tevékenykedő főiskolákkal is. Ki kell dolgozni a főiskolai szintű óvónőképzés tantervét. /A tanítóképzés dilemmái. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 4./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 271-289




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998