udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 129 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 121-129
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

1999. április 1.

Andrei Plesu külügyminiszter márc. 30-án telefonbeszélgetést folytatott Madeleine Albright amerikai külügyminiszterrel a jugoszláviai konfliktusról, elsősorban a jugoszláviai menekültek helyzetéről. Márc. 31-én Bukarestben üléseztek a dél-kelet-európai államokat tömörítő szervezet tagországainak képviselői. A jugoszláviai menekültek megsegítéséről tárgyaltak. A rendezvényen jelen volt Albánia, Bulgária, Görögország, Törökország, Macedónia, Horvátország, Románia és az Amerikai Egyesült Államok küldöttsége. - Jugoszlávia visszautasította a tárgyalásokon való részvételt. - A találkozón a jelenlévők egy sor olyan kérdéskört szeretnének tisztázni, amelyet az ápr. 1-re Petersbergbe összehívott nemzetközi konferencián vitatnának meg. A rendezvényen Németország, Finnország és Ausztria küldöttei mellett jelen lesznek Románia, Albánia, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Horvátország, Macedónia, Szlovénia és Magyarország képviselői is. /Bukarestben találkoztak a délkelet-európai államok küldöttei. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 1./

1999. április 1.

Bukarestben megalakult a Jobboldali Erők Szövetsége, amely a Demokrata Konvencióból kilépett Románia Alternatíva Pártjából jött létre. Varujan Vosgnian szenátor, pártelnök szerint az országot a jobboldali ideológia mentheti meg. /Pulzus (Székelyudvarhely), ápr. 1./

1999. április 1.

Magyarország nagyon komolyan veszi a nyitott kapuk politikáját, és pontosan tudja, hogy NATO-tagságából adódóan növekedett a felelőssége a román?magyar kapcsolatok kedvező alakulásáért - jelentette ki ápr. 1-jén Bukarestben Gyuricza Béla, Magyarország politikai államtitkára, a Miniszterelnöki Hivatal nemzetbiztonsági főtanácsadója, aki márc. 29-én érkezett Bukarestbe. Az államtitkár rámutatott, hogy a koszovói válságot illetően jó és megfelelő a román és a magyar kormány nemzetbiztonsági együttműködése. A két fél véleménye megegyezik abban, hogy a NATO katonai fellépésére szükség volt. /Gyuricza Béla Bukarestben. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 2./ Gyuricza leszögezte: látogatásának célja az volt, hogy félreérthetetlenül közölje a román állam biztonságáért felelő tisztségviselőkkel, hogy Magyarországnak - amióta NATO-taggá vált - nem változott meg a Romániával való kapcsolata. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 2./

1999. április 1.

Akisz Aposztolosz Cohacopulosz görög védelmi miniszter Bukarestbe érkezett és tárgyalt román kollégájával. A Jugoszlávia elleni NATO-csapás nem megoldás a koszovói válságra, csupán a nyomásgyakorlás eszköze a kérdés politikai-diplomáciai megoldásához vezető tárgyalások felújítása érdekében - jelentette ki ápr. 1-jén Bukarestben Victor Babiuc és Akisz Aposztolosz Cohacopulosz görög védelmi miniszter. A görög védelmi miniszter hangsúlyozta, hogy Délkelet-Európa három országát - Romániát, Bulgáriát és Szlovéniát - fel kell kérni Washingtonban a NATO-csatlakozásra, mivel ezeket az államokat hátrányosan érinti a térségbeli válság. /Görögország és Románia a politikai megoldás híve. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 2./

1999. április 1.

Márc. 31-én Kolozsvárott a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége szervezett tanácskozást az 1999-2000-es tanév beiskolázási tervéről. Török Ferenc, Kolozs megye főtanfelügyelője kiemelte, hogy a nyolcadikosok 65 %-a elméleti líceumokban akar továbbtanulni, annak ellenére, hogy érettségi után nehéz lesz elhelyezkedniük azoknak, akik nem folytatják tanulmányaikat egyetemen. /Szabó Csaba: Az 1999-2000-es tanév beiskolázási terve. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 1./

1999. április 1.

Márc. 31-én a lengyelországi Krosznóban Gheorghe Miclaus, a Szatmár Megyei Tanács elnöke és Romeo Nicoara, a Kárpátok Eurorégió romániai nemzeti titkára egyeztető tárgyaláson vett részt, a következő, Nyíregyházán megrendezendő ülésszak előkészítése céljából. A magyar fél ragaszkodna az 1997?ben hozott határozat további érvényesítéséhez: két évvel ezelőtt, a Szatmárnémetiben tartott ülésszakon egy olyan döntést hoztak a lengyel és magyar partnerek közti nézeteltérés feloldására, hogy két évig Lengyelországban működjék a titkárság és az ügyvezető igazgató, az elnöki tisztség ellenben Magyarországot illesse, 1999-ben pedig további két évre a két ország helycserével lássa el ugyanezeket a funkciókat. A román megyék most azt szeretnék elérni, hogy a következő mandátum két év helyett csak egy évre szóljon, 2000?ben pedig Románia vegye át a titkári és elnöki teendőket is. /Jövőtől Románia szeretné betölteni a Kárpátok Eurorégió titkársági és elnöki tisztségeit. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 1./

1999. április 1.

A 17 romániai nemzeti kisebbség képviselői márc. 31-én úgy döntöttek, hogy módosító indítványt terjesztenek a szenátus és a képviselőház állandó bizottsága elé a választási törvényre vonatkozólag. Ennek a kezdeményezésnek az elfogadása lehetővé tenné, hogy a romániai nemzeti kisebbségek több választási körzetben is elhelyezhessék jelöltjeik listáját. /Több parlamenti képviselőt óhajtanak a romániai nemzeti kisebbségek. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 1./ Márc. 31-én három fontos problémát tárgyalt a Nemzeti Kisebbségek Tanácsa: a faji, nemzeti, nyelvi, etnikai eredet vagy vallási hovatartozás alapján történő (hátrányos) megkülönböztetés minden formájának kiküszöböléséről szóló törvénytervezetet; a nemzeti kisebbségek jelenlétét a romániai tömegkommunikációban; valamint az országos választási törvény módosítását a nemzetiségek parlamenti képviselőinek jelölésével és megválasztásával kapcsolatosan. A törvénytervezetről folytatott vita fölvetette a kérdést: a nemzetiségi alapon történő hátrányos megkülönböztetés kihágás-e, vagy bűntett? A törvénytervezet készítői kihágásnak tekintik. Erőszakos kitelepítésért, áttelepítésért, asszimilációért például bírságot írnak elő, amit az elkövető vidáman kifizet, s folytatja művét zavartalanul. A tervezet csak az állami tisztviselőket, hatósági közegeket szankcionálja, holott az új kisebbségügyi miniszter véleménye szerint is e szankciók hatályát ki kell terjeszteni természetes személyekre, sőt, ami nagyon fontos, csoportokra, illetve csoportosulásokra is. Eckstein-Kovács Péter hiányosságként említette azt is, hogy alacsony a tervezet szerint megítélhető jóvátétel: maximum 3 havi fizetés. Arra is figyelmeztetett a miniszter, hogy a készülő jogszabály ne zavarja a gazdasági tevékenységet. Például alkalmazás esetén valóban ki kell zárni a nemzeti megkülönböztetést, de érintetlenül kell hagyni a lehetőséget, hogy a vállalkozó azt vegye fel, aki szakmai rátermettség tekintetében a legmegfelelőbb, illetve annak ígérkezik. Eckstein-Kovács Péter véleménye szerint a megkülönböztetés bűntettként való besorolását meg lehet oldani a Büntető Törvénykönyv folyamatban lévő módosítása keretében is. Itt kell bevezetni azt, hogy a hátrányos megkülönböztetés elleni megtorlás terjedjék ki a fizikai személyekre és csoportokra is. A második kérdés vitája során két megállapítás kristályosodott ki: a közszolgálati televízió és a nemzeti kisebbségi szervezetek kapcsolatai korrektek, viszont elégtelenek. Továbbá: az alkalmazott nem nézheti a nemzetiségeknek szóló adást, mert azt továbbra is a 2. műsoron, a déli órában sugározzák, amikor ő még a munkahelyén van. A harmadik kérdésben a Nemzeti Kisebbségi Tanács tagjai megegyeztek: kérik a választási törvény megváltoztatását olyan értelemben, hogy a kisebbségi szervezetek számára lehetővé tegyék az egységes országos lista szerinti jelölést, illetve szavazást is, a megyei listák szerinti mellett. Így nem vész el a nemzetiségi jelölteknek járó szavazat; s valóban a nemzetiségi szervezetek jelöltjeinek jut az - nem pedig másoknak, miként 1996-ban az albánok és a görögök szavazataival történt. /Törvény - a hátrányos megkülönböztetés ellen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 2./

1999. április 1.

Gheorghe Dumitrascu, a magyarellenességéről ismert szenátor felhívta az Országos Audiovizuális Tanácshoz és a Román Hírszerző Szolgálathoz, hogy figyeljék a tévé magyar adását. A szenátor szerint a magyar adásban az 1990 márciusi marosvásárhelyi eseményekre való emlékezés felbujtó hatású volt. /Brassói Lapok (Brassó), ápr. 2./

1999. április 1.

Az RMDSZ világos állásfoglalást vár az ellenzékiektől a NATO koszovói intervenciója ügyben - jelentette ki márc. 31-i sajtóértekezletén Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Egyszersmind leszögezte, hogy etnikai viszonylatban nem kell analógiákat keresni, hanem támogatni kell azon kisebbségek erőfeszítéseit, amelyek bizonyos jogokat politikai eszközökkel igyekeznek kivívni és pozitív választ várnak törekvéseikre. A két ház márc. 30-i együttes ülésén elhangzott szónoklatában Markó Béla kifejezésre juttatta az RMDSZ helyeslését a NATO jugoszláviai intervenciója tekintetében, lévén, hogy a tárgyalásos megoldási lehetőségek egyelőre kimerültek, az erőszak és az etnikai tisztogatás eszkalációja pedig tűrhetetlen lett volna. /Az RMDSZ világosabb állásfoglalást vár az ellenzéktől. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 1./

1999. április 1.

Florian Pantazi brassói ellentmondásos, külföldöt járt újságíró az Erdélyi Köztársaság szervezésén "ügyködik", legalábbis erre utal a különböző román lapokhoz, politikusokhoz eljuttatott kiáltványa, amelyben az új állam statútumát, közigazgatását, hivatalos nyelvét (román, magyar, angol), pénznemét (erdélyi euro) stb. is tárgyalják. E nyilvánvaló diverzió szerzője szabadúszó újságíró. /Szabó Csaba: Brassóban is divat - Erdélyi Köztársaság. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 1./

1999. április 1.

Victor Bostinaru, az alsóház külügyi bizottságának elnöke NATO-nagykövetekkel találkozott, akik "kiegyensúlyozottnak" nevezték a román parlament által elfogadott, a koszovói válsághelyzetre vonatkozó nyilatkozatot. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 1./

1999. április 1.

Papp Sándor Zsigmond ironikusan írt az önálló magyar egyetem ügyével kapcsolatos vitáról és nagy tisztelettel említve Cs. Gyimesi Évát, valamint Colloquium Transsylvanicum című könyvét, elismételte Cs. Gy. É. érveit. Az egyetem siralmas, lepusztult állapotáról nem tudósítanak a sajtóban. A cikkíró szerint a romániai magyar sajtó leplezni kívánja, hogy "mit tettünk/teszünk azért, hogy a jelenlegi állapotokon javítsunk?" Talán azért távoznak külföldre a legtehetségesebb diákok, mert nem tapasztalják a korszerű gondolkodást, mert inkább "a nemzetféltés a divat?" /Papp Sándor Zsigmond: Egyetem-begyetem tengertánc. = A Hét (Bukarest), ápr. 1./ Papp Sándor Zsigmond nem idézte Cs. Gyimesi Éva nagy vihart kavart megállapítását. Kolozsváron az önálló magyar egyetem Cs. Gyimesi Éva szerint a következőt jelentené: "egy szabadalmazott, és a bevált modellekkel nem törődő, helyi gyártmányú, barkácsolt torzszülöttet és egyfajta szellemi gettót: bezárkózást a nyelvi-nemzeti sajátosságba". Ehelyett két- vagy akár többnyelvű egyetem szükséges, vallja Cs. Gyimesi Éva. /Cs. Gyimesi Éva: Erdélyi tudományegyetem. = Szabadság (Kolozsvár), 1997. febr. 12./

1999. április 1.

Murvai László, az Oktatási Minisztérium kisebbségi főosztályának vezérigazgatója kifejtette, hogy a közvéleményben még nem tudatosodott a valóság: 1990 után a minisztérium már nem ellenőrzi a tankönyveket, mondván, a kiadónak van lektora a szakmai követelmények ellenőrzésére. A Világbank 1992-től anyagi segítséget nyújt új tankönyvek kiadásához, ezt a minisztérium reformnak nevezte el, holott csak a tankönyvek kicseréléséről volt szó. A Világbank egészséges versenyszellemet is bevezetett: bárki beküldhetett tankönyv-kéziratot, melyet azután a szakértők értékeltek. - Magyarországi tankönyv akkor használható, ha az megfelel a romániai tanterveknek és megkapta a minisztérium engedélyét. /Barabás István: A selejt leckéje. Tankönyvkiadásunk néhány égető kérdése. = A Hét (Bukarest), ápr. 1./

1999. április 1.

Seres László rendkívül durván támadta Tőkés László püspököt, az RMDSZ tiszteletbeli elnökét. Kirohanásának az oka: Csurka István kijelentette: szeretné, ha Tőkés László lenne a jövőben a magyar köztársasági elnök. Seres véleményt mond a püspökről: "Tőkés László az utóbbi időben azzal múlatta szabad idejét, hogy az RMDSZ tiszteletbeli elnökeként az RMDSZ és elnöke ellen, a szervezet kormányzati részvétele ellen, valamint Székelyföld elszakadása /na jó: -autonómiája- mellett szervezett etnocentrista baráti piknikeket, felbecsülhetetlen szívességet téve a Román Igazság és Élet Pártjának." Seres Csurka Istvánt karlendítő pártelnöknek nevezte és hozzátette, ha a jelölést Tőkés László megtisztelőnek vette, akkor "ez az ember és ez a párt megérdemlik egymást, csak minket hagyjanak békibe." /Seres László: Dekóder. = Mancs (Budapest), ápr. 1./

1999. április 1.

A marosvásárhelyi Kemény Zsigmond Társaság meghívta Pálffy Gézát, a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének munkatársát, aki Erdély önállóságának fénykoráról tartott előadást. /Lokodi Imre: Kemény Zsigmond Társaság. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 1./

1999. április 1.

Dr. Kovács Ferenc Vilmost, a temesvári Műszaki Egyetem professzorát, a Romániai Robotikai Társaság /ARR-ROMSIR/ elnökét az 1998-1999-es év Nemzetközi Emberének nyilvánította a cambridge-i székhelyű Nemzetközi Életrajz Központ /International Biographical Center/, a díjazottnak a kutatásban elért eredményei elismeréseként. /Szakmai elismerés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 1./

1999. április 1.

Elhunyt Palotás Dezső /1951. márc. 11. - 1999. márc. 7./ író és képzőművész. Négy könyve jelent meg, két verseskötet /Negyedik kívánság, 1979, Incidens, 1982/ és a két prózai kötet /A ház, 1983, Ég veled, pokol leánya, 1985/. 1976-ban fejezte be tanulmányait az Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskolán, Kolozsváron, majd Calarasi-ba helyezték tanárnak, a 80-as években pedig Gyulakután volt tanár. Grafikusként is dolgozott. Az egyik szerkesztőségben munkára jelentkezett, de nem kellett. Ez volt az utolsó csepp a pohárban, ezért 1990. jan. 1-jén elhagyta Romániát. Magyarországon volt újságíró, parlamenti tudósító, rajzait közölték lapok. /Egyed Péter: Búcsú. = A Hét (Bukarest), ápr. 1./

1999. április 2.

A Háromszéki Képviselők Tanácsa (HKT), az RMDSZ területi vezetőszerve megválasztotta azon személyeket, akik az övezet tagságát a szövetség májusi, csíkszeredai kongresszusán fogják képviselni. A résztvevők, többségi szavazattal, Markó Béla szövetségi elnökké való újraválasztása mellett foglaltak állást. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 2./

1999. április 2.

A Szabadság dr. Brendus Gyulával, az RMDSZ Fehér megyei szervezetének március 26-án újraválasztott elnökével közölt interjút. Brendus a megyei szervezet legfontosabb feladatának a jövő évi helyhatósági és általános választásokra való felkészülést, valamint az RMDSZ társadalomszervezői szerepének növelését tartotta. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 2./

1999. április 2.

Markó Béla, március 30-án, a parlament koszovói helyzettel kapcsolatos vitáján elhangzott felszólalását közölte a lap. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 2./

1999. április 2.

Gheorghe Dumitrascu, a magyarellenességéről ismert szenátor felhívta az Országos Audiovizuális Tanácsot és a Román Hírszerző Szolgálatot, hogy figyeljék a tévé magyar adását. A szenátor szerint a magyar adásban az 1990 márciusi marosvásárhelyi eseményekre való emlékezés felbujtó hatású volt. /Brassói Lapok (Brassó), ápr. 2./

1999. április 2.

B. Kovács András sürgette a székelyföldi napilap megindítását. Az egyes megyei lapok valósággal feldarabolják a nyilvánosságot. Mindegyik lap csak a megyében történtekről ír. /B. Kovács András: Egy székelyföldi napilap szükséges voltáról. = Brassói Lapok (Brassó), ápr. 2./

1999. április 2.

A MÚRE Szovátán tartotta tisztújító közgyűlését márc. 27-28-án. Makkai János, a Népújság főszerkesztője hangsúlyozta, hogy a román tőkével működő magyar lapok veszélyesek, mert szakmailag igénytelenek, s a magyar nyelv romlását, beolvadását segítik elő. /Brassói Lapok (Brassó), ápr. 2./

1999. április 2.

Jún. 10-én Kaffka Margit születésnapján, Nagykárolyban szeretné leleplezni a Kaffka Margit Társaság az írónő mellszobrát. A szobrot Deák Ernő nagyváradi szobrászművész készíti. /Nagykároly. Kaffka Margit-szobrot állítanak. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 2./

1999. április 3.

Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke április 8-án az RMDSZ bukaresti székházában tart sajtóértekezletet. Ápr. 8-án este Budapesten, Csáky Pál szlovák miniszterelnök-helyettessel együtt részt vesz a Friedrich Ebert Alapítványnak A határon túli magyarság kormányzati stratégiái című vitaestjén, Ápr. 11-én pedig a Kőrösi Csoma Sándor emlékünnepségen lesz jelen Csomakőrösön. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 3./

1999. április 3.

Jugoszlávia bombázása miatt működésképtelenné vált a négy romániai, négy magyarországi megyét, illetve a Vajdaságot magába foglaló Duna-Maros- Körös-Tisza Eurorégió. A szervezet soros elnöke, Viorel Coifan Temes megyei tanácselnök bejelentette, hogy a NATO-támadás miatt lemondták a soron következő eurorégiós találkozót, melyre Kecskeméten került volna sor. Az Eurorégió temesvári elnöke - mint mondotta - rokonszenvéről biztosította Bosko Perovics vajdasági vezetőt, aki válaszában felrótta, hogy a bombázók a magyar légtérből támadják Jugoszláviát. - A román-szerb határállomásokról olyan hírek érkeznek, miszerint a háborús állapotok ellenére újból beindult a Romániából Jugoszláviába irányuló üzemanyag- csempészet. /A jugoszláviai konfliktus hatására. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 3./

1999. április 3.

Tízéves a Korondon megjelenő Hazanéző folyóirat. Ambrus Lajos főszerkesztő írta: "a Sóvidék hungarológiai folyóirataként jelezzük: kik vagyunk és milyen kincset rejtegetünk." "Elkerülhető-e a csapda, hogy törekvéseink ne csupán öncélú múltidézgetőkké sekélyesedjenek", tette fel a kérdést. A lap tíz évfolyama igennel válaszol. Az 1990-től megjelenő Hazanéző egyéni hangjával könnyen felismerhető a többi folyóirat között. Az egyes számok megszületésében közel másfél száz munkatárs működik közre önzetlenül, akik legfeljebb egy tiszteletpéldányt kapnak. /Tízéves a Hazanéző. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 3. Múzsák mell./

1999. április 3.

A Magyarok Világszövetsége soros küldöttgyűlését tartja Budapesten, ápr. 9-10-én. A rendezvényre a szervezők várják a világ 52 országában működő szövetség 300 küldöttjét és tisztségviselőit. A küldöttgyűlés ápr. 9-én megtárgyalja az MVSZ alapszabályzatára vonatkozó módosító indítványokat és szavazással dönt. Ápr. 10-én a Világszövetségről szóló törvénykoncepció tervezetét vitatják meg. E nap témája lesz a 2000. évi tisztújító közgyűlés előkészítése és a Magyarok V. Világkongresszusa szabályzatának megvitatása. A közelgő millenium jegyében születő MVSZ-programok általános vitájával és feltehetően azok elfogadásával zárul a program. /MVSZ-küldöttgyűlés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 3./

1999. április 5.

Strobe Talbott amerikai külügyminiszter-helyettes Románia látogatott, ápr. 5-én Andrei Plesu külügyminiszterrel tárgyalt a jugoszláv válságról. Románia mintegy 6000 menekültet képes befogadni, de ehhez támogatásra - menekültenként és naponta 15 dollárra - van szüksége, jelentette ki Plesu. Plesu kifejtette, hogy a NATO-hadműveletek a menekültek hazatérését és nem a jelenlegi határok megváltoztatását célozzák. /Nyugat kész anyagilag is támogatni Románia humanitárius akcióit. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 7./

1999. április 6.

A nyugati politika "mindig csak az események mögött kullog", nyilatkozta Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke, a koszovói válság kapcsán. Megítélése szerint változtatni kell a nyugati világ értékrendjén, hogy inkább a békés, biztonságot szavatoló kisebbségi magatartást kellene értékelniük, mint ami a romániai magyarságot jellemzi. Azt azonban tendenciózus beállításnak tartja, hogy Erdély Koszovó sorsára juthat. Csak azok a magyarellenes politikusok hangoztatják ezt, akik ütni akarnak a magyarságon. - Nem kell kettős mércével mérni, az autonómia nemcsak Koszovónak jár. /Fodor István: Tőkés László szerint. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 6./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 121-129




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998