udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 241 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 241-241
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

1999. május 1.

Máj. 1-jén Kolozsváron tartották RMDSZ-politika és értelmiségi felelősség címmel a Kolozs megyei RMDSZ rendezte értelmiségi fórumot, amely az Alsócsernátonban elkezdett polgári fórumok folytatása volt. A fórumon Erdély legtöbb régiója képviseltette magát. Az előző fórumoktól eltérően ezúttal az RMDSZ hivatalos csúcsvezetősége is jelen volt Takács Csaba ügyvezető elnök, Péter Pál gazdasági alelnök, Kötő József ügyvezető alelnök és államtitkár személyében. Jelen voltak az RMDSZ-megújulási rendezvénysorozat szervezői, kezdeményezői, így Tőkés László, Somai József, Pillich László, Czirják Árpád, Kincses Előd, Toró T. Tibor, Katona Ádám, Vekov Károly, Patrubány Miklós, Csapó I. József, Borbély Imre, Szilágyi Zsolt és sokan mások, akik a közelgő RMDSZ-kongresszus figyelmébe egész sor módosító javaslatot ajánlottak. Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke mondotta el vitaindító beszédét, amelyben hangsúlyozta: az RMDSZ szavazóbázisának drasztikus csökkenése egyenes következménye a mai hivatalos RMDSZ-politizálásnak. Az RMDSZ-t alapjaiban kell megújítani, ami azt is jelenti, hogy az eredeti célkitűzésekhez kell visszatérni! Tőkés László kiemelte: a jugoszláviai eseményeket követően többé már nem beszélhetünk úgy kisebbségi ügyekről, mint ahogyan addig tettük. Pillich László a legtöbb beszélőhöz hasonlóan a Küldöttek Országos Tanácsa által 1992-ben elfogadott történelmi állásfoglaláshoz tért vissza, jelezve: akik akkoriban vehemensen ellenezték az önrendelkezés gondolatát, azóta komoly pénzügyi és képviseleti, sőt kormányzati karriert futottak be. Kincses Előd keresztmetszetét nyújtotta az RMDSZ kormányzati sikertelenségének. Kincses szerint Washingtonban egyértelművé vált: a NATO számára nagy fontossággal bír a kisebbségi ügyek rendezése. Ez Románia számára is kötelező. Kötő József az értelmiség politikában történő részvételének fontosságáról szólva elmondotta: az értelmiség hátat fordított a politikának. Az értelmiség egyik alapvető célkitűzése a kulturális autonómia és az ehhez szükséges intézményrendszer kiépítése. Ehhez pedig abban a keretben kell cselekednünk, ami rendelkezésünkre áll. Toró T. Tibor az önkormányzati modell kiépítésének fontosságát hangsúlyozta, Erdély-központú politikát kért. Katona Ádám leszögezte: az értékek általános devalválódásának korában alternatíva a keresztény szellemiség, amihez elengedhetetlen az átvilágítás, a múlt feltárása. Szilágyi Zsolt javaslata szerint az RMDSZ-kongresszusnak Erdély regionális érdekeivel is kell foglalkoznia. Vekov Károly figyelmeztetett: túl sokat várnak az RMDSZ-kongresszustól, holott az eddigi tapasztalatok szerint a két nap vajmi kevés gondjaink tisztázására. Buchwald Péter szerint a fórum célja az alternatívák keresése kellene hogy legyen. Geszner Jenő a kolozsvári értelmiség, az egyetemi oktatók távolmaradására figyelmeztetett, feltéve a szónoki kérdést: mikortól lesz rájuk szükség? Takács Csaba az RMDSZ-vezetés szempontjából igyekezett tisztázni a vádakat, jelezve, hogy csalódottan távozik. Mint mondotta, nem hiszi azt, hogy politikusaink kötelesek minden hibáért felelősséget vállalni. Hangsúlyozta: egyetért az Erdély-centrikus politizálással, de nem szabad azt sem elfeledni, hogy kéréseink törvényes elfogadásának útja a bukaresti parlament. /Makkay József: RMDSZ-kongresszus előtti polgári fórum. Megújulás nélkül nincs jövő! = Szabadság (Kolozsvár), máj. 3./

1999. május 1.

Ápr. 31-én Kolozsváron Dávid Gyula irodalomtörténész és Tonk Sándor egyetemi tanár mutatta be dr. Imre Lajos hajdani teológiai tanár Önéletírás /Kolozsvár, Történelmi Füzetek 2./ című kötetét. Tonk Sándor a szerző emberi nagyságát emelte előtérbe. /Könyvbemutató a Protestáns Teológián. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 1./

1999. május 1.

Ápr. 29-én Budapesten átnyújtották Benkő Samu /Kolozsvár/ művelődéstörténésznek a Magyar Művészeti Akadémia aranyérmét. Az elismerést még február végén ítélte oda az intézmény közgyűlése, amikor is a testület megválasztotta rendes tagjának az erdélyi tudóst. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 1./ Benkő Samu /sz. Lőrincfalva, 1928. február 25./ 1949 és 1952 között a Bolyai Tudományegyetem gyakornoka, majd tanársegéde. 1953-tól több mint két évtizeden át a Román Tudományos Akadémia Kolozsvári Történeti Intézetének, majd 1975-től 1988-ig, nyugdíjba vonulásáig az Akadémia kolozsvári könyvtárának volt tudományos főmunkatársa. Az erdélyi művelődéstörténész 1990 óta a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja. Fő kutatási területe a 18?19. századi művelődéstörténet, Bölöni Farkas Sándor, Kemény Zsigmond, Ormós Zsigmond, Bolyai János, Újfalvi Sándor kéziratos hagyatéka. Benkő Samu a szerzője többi között A felvilágosodás meggyökerezésének néhány sajátossága az erdélyi magyar művelődésben című munkának is. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 3./

1999. május 1.

Ápr. 15-i határozatában az oktatásügyi minisztérium elfogadta a kolozsvári Báthory István alapította iskola ismételt kérését, hogy a tanintézményt az alapítójáról nevezzék el. Az iskola hivatalos neve: Báthory István Elméleti Líceum. Az új elnevezést tartalmazó névtáblát az iskola 420. születésnapját ünneplő tanárok és meghívottak május 1-jén, leplezték le. Mások mellett ünnepi beszédet mondott Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszter, az iskola volt diákja. Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke, aki ugyancsak diákja volt az iskolának, egyetértett viszont azzal, hogy akarni kell, s akkor az eredmények megsokszorozódhatnak. A püspök reményét fejezte ki, hogy valamikor a jövőben a szemben lévő egyetem épületén is táblaavatásra kerülhet sor. Tőkés László az iskolákat a várakhoz hasonlította. Azoknak a megvédésével tudtak megmaradni. Hozzátette: arra kell vigyáznunk, hogy ezek az intézmények ne exportra termeljenek. /Balló Áron: Most már hivatalosan is Báthory István Líceum. Tőkés László: Iskoláink ne exportra termeljenek! = Szabadság (Kolozsvár), máj. 3./

1999. május 1.

A budapesti Nemzeti Színház társulata máj. 1-jén Marosvásárhelyen mutatta be Sütő András Balkáni gerle című színművét, amelyet Budapesten nagy sikerrel játszanak. A szerző is jelen volt az előadáson, a közönség nagy lelkesedéssel ünnepelte a vendégjátékot, Sinkovits Imrét, Agárdy Gábort és a többieket. /A Balkáni gerle ünnepe. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 3./

1999. május 1.

Máj. 1-jén Nagyszőlősön felavatták a város egykori lakójának, Bartók Bélának a szobrát. A világhírű magyar zeneszerzőnek a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és a nagyszőlősi közönség állított emléket - a Magyar Nemzeti Kulturális Alap és a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának támogatásával - a város egyetlen magyar tanintézménye, a Perényi Zsigmond Középiskola parkjában. Az eseményhez az szolgáltatta az alkalmat, hogy - korabeli újságok tudósításai szerint - 1892. május 1-jén a mostani iskola, akkori vármegyeháza épületében adta a 10 éves Bartók Béla első hangversenyét, amelyen saját szerzeményeit is játszotta /Bartók-szobrot avattak. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 4./

1999. május 3.

Tony Blair brit miniszterelnök máj. 3-án Macedóniából Bukarestbe érkezett, néhány órás látogatásra. Blair személyében első alkalommal látogatott brit miniszterelnök Romániába. A vendég találkozott Emil Constantinescu államfővel, tárgyalásokat folytatott Radu Vasile miniszterelnökkel, és beszédet mondott a parlament két házának együttes ülésén. Andrei Plesu külügyminiszter nyilatkozata szerint a brit miniszterelnök romániai látogatása is igazolja azt, hogy a Nyugat nem csak konjunkturális érdeklődést mutat Délkelet-Európa iránt. Plesu szerint a tárgyalások fő témája a koszovói válság elemzése, a válságból kivezető utak megvitatása. Emellett külön hangsúlyt kap majd a konfliktus befejezése utáni helyzet értékelése, az, hogy Románia és a Jugoszláviával határos többi állam milyen szerepet játszhat az újjáépítésben - mondta Plesu. A parlamentben elmondott beszédében Tony Blair kijelentette: Nagy- Britannia támogatni fogja az Európai Unióban azt a javaslatot, hogy Romániát hívják meg a csatlakozási tárgyalásokra, és azt szeretné, ha minél rövidebb időn belül tagja lenne a NATO-nak. A brit miniszterelnök szerint Románia sikeresen oldott meg számos történelmi kérdést szomszédaival - Ukrajnával és Magyarországgal -, és a "térségben példaértékű módon sikerült kezelnie a nemzeti különbözőségeket". /Tony Blair brit miniszterelnök Bukarestben. Nagy-Britannia támogatja a román integrációs törekvéseket. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./

1999. május 3.

Nagy érdeklődést és némi szorongást keltett Erdélyben az, hogy az illetékes magyar minisztérium a feketemunka elleni harc részeként megállapodást kíván aláírni román partnerével a szezonális munkavállalásról - jelentette ki máj. 1-jén Õry Csaba, a szociális és családügyi minisztérium politikai államtitkára. A magyar államtitkár máj. 1-jén Nagyváradon fejezte be egyhetes romániai látogatását, amelynek során Bukarestben jegyzőkönyvet írt alá a szociális és munkaügyi területen való magyar-román együttműködésről. Ez a jegyzőkönyv már a szezonális munkavállalásról és a gyakornokcseréről szóló megállapodásokat készíti elő. Az államtitkár elmondta: Magyarországon több tízezer román állampolgár dolgozik feketén. Az illegális munkavállalás nemcsak a magyar költségvetésnek okoz károkat, azért is elfogadhatatlan, mert teljesen kiszolgáltatott helyzetben vannak a munkavállalók. /Érdeklődés és szorongás egy látogatás után. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 3./

1999. május 3.

Demeter János OÖT-elnök elnökletével máj. 2-án ülésezett Nagyenyeden az Országos Önkormányzati Tanács, amely az RMDSZ-kongresszus előtt számba vette a Szövetség megvalósításait és további terveit a helyi önigazgatás területén. A tanácskozáson részt vett és tájékoztatót tartott Markó Béla szövetségi elnök., Takács Csaba ügyvezető elnök az Ügyvezető Elnökség képviseletében és Székely István ügyvezető alelnök, a Területi Szervezetekért és Önkormányzatokért Felelős Főosztály vezetője /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), 1999. május 3. - 1467. sz./

1999. május 3.

Az 1992-es januári népszámlálás szerint a 26 363 összlakosságú Nagykárolyban a 40,93% román és 51,72% magyar anyanyelvű lakosból az áprilisban újságra előfizetők száma a következő: Szatmári Friss Újság 1070 példány, Romániai Magyar Szó 93, Gazeta de Nord-Vest 200, Informatia Zilei 150, Adevarul 70, Evenimentul Zilei 30. Az arányokat tekintve, fölösleges a kommentár. Igaz, hogy csak postai megrendelésekről van szó. Mert például a Nagykároly és Vidéke hetilap példányszáma 2000, ami a nagykárolyi olvasói igény kielégítését tekintve fölényesen lepipálja valamennyi más sajtóterméket. /Kétszer annyi. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 3./

1999. május 3.

Az aradi Jelen és a temesvári Heti Új Szó kiadói évek óta keresik az együttműködés lehetőségét. Májustól az aradi és temesvári régióban párhuzamosan két magyar nyelvű lap jelenik meg: a pénteki Heti Új Szó ismert formájában és szerkezettel, valamint a két lap közös szerkesztésében napvilágot látott Nyugati Jelen napilap. /Új napilapunk: a Nyugati Jelen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 3./ Balta János, a Jelen kiadójának igazgatója jelentette be ezt a változást: Jelen című aradi napilap ezentúl Nyugati Jelen címen jelenik meg. Az első, 20 oldalas szám az 1999. április 30. ? május 2. dátumot viselte. Az ország legnagyobb városai közé tartozó Temesvárnak nem szabad saját magyar napilap nélkül maradnia - írta beharangozójában Jámbor Gyula, a Jelen főszerkesztője. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 6./

1999. május 4.

Román illetékesek felháborodottan visszautasították azokat a bolgár vádakat, amelyek szerint Jugoszlávia romániai finomítókban dolgoztat fel nyersolajat üzemanyagnak. Traian Basescu közlekedési miniszter nyilatkozatában "rosszindulatú ostobaságnak" minősítette azt a bolgár jelentést, hogy szerb uszályok visznek a Dunán kőolajat Romániába, s a romániai finomítókban feldolgozott üzemanyag ugyanezen az útvonalon kerül vissza Jugoszláviába. A kormány ápr. 29-i ülésén hozott döntést arról, hogy csatlakozik a Jugoszlávia elleni olajembargóhoz. Bukarestben azonban közölték, hogy a döntést csak akkor tudják érvénybe léptetni, ha a gyakorlati útmutatást a román kormány megkapja az Európai Uniótól. /Román-bolgár vita. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 4./

1999. május 4.

Máj. 3-án találkoztak a koalíciós pártok vezetői, elemezték az RMDSZ-nek a tanügyi, a köztisztségviselők jogállását szabályozó, valamint a helyi közigazgatási törvénnyel kapcsolatos elégedetlenségét. A megbeszélést követően Markó Béla szövetségi elnök kijelentette, hogy a találkozón a koalíciós pártok között létrejött jegyzőkönyv tiszteletben tartását kérte, amit a kollégák meg is ígértek. Markó továbbá elmondta: a koalíciós pártok vezetői úgy döntöttek, hogy tárgyalni fognak a pártok parlamenti frakcióival a három törvény elfogadásához szükséges szavazatarány megszerzése érdekében. Ion Diaconescu szerint a keddi találkozó egyfajta "bíráskodás" volt az RMDSZ támasztotta problémák kapcsán. A parasztpárt elnöke kiemelte, hogy a legfontosabb problémákat sikerült megoldani, és tévesnek ítélte meg az RMDSZ elégedetlenségét. Markó Béla máj. 3-án a szenátusban cáfolta azt, hogy lemondtak volna az anyanyelvi felsőfokú intézmény létesítéséről. /Koalíciós egyeztetés kisebbségi kérdésekben. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./

1999. május 4.

Kijevben nemrég a román és ukrán aláírta az előegyezményt, amely utat nyit Csernovicban a multikulturális egyetem beindításának. A tervek szerint a létesülő egyetem tannyelve román, ukrán, német és héber lesz. Az anyagi támogatás Romániából, Németországból, a Moldvai Köztársaságból és Ukrajnából érkezne. Andrei Marga szerint ősztől beindítható az új egyetem. Ugyanakkor ellenzéki /Iliescu-párti/ szenátorok olyan törvénytervezetet nyújtottak be, amely megtiltaná etnikai jellegű felsőoktatási intézmények létesítését Romániában. /Bukarest két mércéje az oktatásban. = Új Kelet (Gyergyószentmiklós), máj. 4. - II. évf. 18. sz./

1999. május 4.

A PER a hét végén Poiana-Brassó üdülőhelyen szervezett zárt ajtók mögötti kerekasztal tanácskozást a koalíciós pártok vezetőinek részvételével annak megvitatására, hogy a kormányzati szerepvállalás milyen hatással volt a romániai magyar kisebbségre és a Romániai Magyar Demokrata Szövetségre. A kormánykoalíció rendkívül jól és ígéretesen kezdett 1996-ban, ám alig egy év alatt kiderült, hogy a nemzeti többség és a nemzeti kisebbségek kapcsolatai zsákutcába jutottak. A román politikában megerősödött a nacionalista áramlat - jelentette ki Dan Pavel politológus, az alapítvány bukaresti irodájának vezetője a román sajtóban megjelent nyilatkozatában. A konferencián az RMDSZ vezetői hasonlóan értékelték a helyzetet. Markó Béla, az RMDSZ elnöke ismételten leszögezte: a jelen pillanatban semmiképpen nem igaz az a megállapítás, hogy Romániát a kisebbségi kérdés megoldási modelljének lehetne tekinteni. /A kormányzati szerepvállalás hatása a romániai magyar kisebbségre és az RMDSZ-re. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 4./

1999. május 4.

Marosvásárhelyen a tanács jóváhagyta azt a határozattervezetet, amelynek értelmében a Kossuth és Arany János utcák találkozásánál Petőfi-szobrot fognak felállítani. A mintegy 3 - 3,5 méteres műalkotás elkészítésének és felállításának költségeit a kezdeményező, vagyis az RMDSZ állja. /Döntött a tanács. Petőfi-szobor lesz a Kossuth utcában. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 4./

1999. május 4.

A "Bánsági, Vaskapui és a világ más tájain élő románok Astra Romana Szövetsége" temesvári szervezete felhívással fordult Románia elnökéhez, a parlament két házának elnökeihez, a miniszterelnökhöz, és a külügyminiszterhez, kifejezve aggodalmát a kelet-szerbiai Timok völgyében élő románok helyzete miatt, a jelenlegi jugoszláviai konfliktus kapcsán. A levelet Nicolae Corneanu, Bánság ortodox mitropolitája mint tiszteletbeli elnök és Cristea Sandu Timoc, a szövetség főtitkára és a szerbiai fiókszervezet tiszteletbeli elnöke írták alá. Ebben a Timok völgyében élő románok aggodalmukat fejezik ki amiatt, hogy a román sajtó ahelyett, hogy jövőbeni sorsukkal is foglalkozna, paradox módon inkább törődik a szerb üggyel, mint a románság helyzetével. A szövetség a "Srpska Rec" c. statisztikai évkönyv 1996 májusi kiadására hivatkozik, amely szerint Kelet-Szerbiában 1.100.000 vlah (oláh, azaz román) él, tehát ők képezik Szerbiában a második legnagyobb lélekszámú etnikai közösségét a szerbek után. A felhívásban olvasható, hogy "az embertelen és erkölcstelen bánásmód, amelynek ki vagyunk téve, súlyosabb még annál is", mint amit a koszovói albán kisebbségnek kell elszenvednie. A román parlamentnek ki kellene használni a jelenlegi egyedülálló, történelmi lehetőséget." A vajdasági románok kérése: "legalább az anyaország nyújtson felénk testvéri jobbot". /Szerbiai románok panasza. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 3./

1999. május 4.

Az 1999-2000-es tanévben tanítóképző főiskola indul Nagyenyeden. Az intézet, amely a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem keretében szerveződik, a középiskolát elvégzett és leérettségizett fiatalokat hároméves pedagógia-francia nyelv képzésben részesíti. Az oktatás magyar nyelven történik. /Tanítóképző főiskola Nagyenyeden. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 4./

1999. május 4.

Jó két évvel ezelőtt alakult meg Székelyudvarhelyen a Profán irodalmi kör és Alteregó irodalmi lap. A Farkas Wellmann Endre által szerkesztett lap és vezetett kör azonban megszűnt. Néhány hónapja a Kontakt egy ifjúsági alapítvány vállalta fel hasonló jellegű klub szervezését. Az alapítvány elnöke, ifj. Thamó Csaba elmondta hogy Székelyudvarhelyen hiányzott egy irodalmi klub, most ezt hozták létre. Minden héten volt rendezvényünk. Irodalmárokat hívtak meg, olyanokat, akik most jelentették meg köteteiket. Az Udvarhelyszéki Zeneklubnak a Kontakt ifjúsági alapítvány jogi kereteket biztosít. /Zene, irodalom, kapcsolatok. Fiatal alapítvány - fiatalokért. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 4./

1999. május 4.

A Varadinum keretében az elmúlt héten Nagyváradon Események, tendenciák, intézmények a jelenkori képzőművészetben címmel rendezett képzőművészeti fórumot tartottak. Romániában eddig mindössze néhány megyében sikerült bevezetni az ún. kulturális járulékot. Bihar megyében a járulékra vonatkozó határozatot éppen két értelmiségi képviselőtársa vétózta meg. Jakobovits Miklós, a Barabás Miklós Céh elnöke az erdélyi műkritikusi, művészetelméleti képzés hiányára hívta fel a hallgatóság figyelmét, amelyen szerinte ösztöndíjak, pályázatok révén lehetne segíteni. /Rostás Szabolcs: Hasznot húzni a művészetből. Kárpát-medencei képzőművészeti fórumot tartottak Nagyváradon. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 4./

1999. május 4.

Ünnep volt a hét végén Beszterce-Naszód megye egyik szórványtelepülésén: Óradnán. Az iskolájától 1965-ben végképpen megfosztott, közel 800, magát magyarnak valló római katolikus hívő egy népnevelő ház birtokosává vált. Az új épület falára emléktábla került Reményik Sándor nevével. Reményik Sándornak köze volt Óradnához. Ugyanis a közigazgatásilag ide tartozó Borbereken sok időt töltött nyaranként. Dávid Gyula, az EMKE elnöke, irodalomtörténész Reményik Sándor költészetét elemezte, különös tekintettel a Borbereken írott versekre. Az ünnepségen részt vettek a kolozsvári Heltai Alapítvány, a Reményik Sándor Alapítvány és a közelmúltban bejegyzett Reményik Sándor Jótékonysági és Művelődési Társaság képviselői. Ez utóbbi elnöke, Farkas Zoltán közölte: ősztől kezdve évenként ösztöndíjat biztosítanak egy magyar nyelven továbbtanulni akaró óradnai diáknak. A névadó és táblaavató rendezvényt megelőzte a 175 éves helybeli plébánia-templom megünneplése, és az Óradnán eltemetett gróf Zichy Domonkos veszprémi püspök sírjának megkoszorúzása, emléktábla leleplezése a templomban, 120 évvel halála után. /S. Muzsnay Magda: A szórványvidék ünnepe. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 4./ Háromnapos ünnepségsorozat keretében, máj. 4-én Óradnán Reményik Sándor Római Katolikus Kulturális és Népnevelő Házat avattak. A szentmisét Bálint Lajos érsek celebrálta. Az óradnai magyarságot törekvéseiben támogatta a Soproni Erdélyi Kör, a Salgótarjáni Erdélyi Kör és Máltai Szeretetszolgálat, az Illyés Közalapítvány, a Calgary Magyar Kultúregyesület, Toso Vincenzo Olaszországból, Tőkés László püspök, a kolozsvári Reményik Sándor Jótékonysági és Művelődési Egyesület, a Reményik Sándor Művészeti Stúdió Alapítvány, a Heltai Gáspár Alapítvány, a besztercei RMDSZ és EMKE, a Beszterce Művelődési Alapítvány és nem utolsósorban a helybeliek. /Guther M. Ilona: Küzdelem a megmaradásért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 8./

1999. május 4.

Idén április 30-án és május elsején rendezte meg Gyergyóremetén a hagyományos Cseres Tibor Napokat az íróról elnevezett közművelődési egyesület és a Fráter György Általános Iskola. A rendezvényen, az előző évekhez hasonlóan, községi szintű szavalóversennyel ünnepeltek a diákok. Megkoszorúzták a Cseres Tibor emlékművet, emlékezve a falu nagy szülöttére, majd Kozma Mária csíkszeredai írónővel találkoztak, aki a közelmúltban megjelent Asszonyfa című kötetét mutatta be az egybegyűlteknek. /Cseres Napok. = Új Kelet (Gyergyószentmiklós), máj. 4. - II. évf. 18. sz./

1999. május 4.

1991-ben indult Guguc címen a zilahi diáklap, amely közel egyéves szünet után 1999 áprilisában megjelentette 19. lapszámát. A régi szerkesztők helyét egy teljesen új csapat vette át, minek következtében a lap tartalmilag is nagymértékben átalakult. A Guguc, a zilahi magyar diákságot összefogó "abroncs" és a helyi diákélet hiteles "tükre" kíván lenni. /Kovács Zoltán Csongor: Zilahi diáklap. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 4./

1999. május 4.

A Szabadság napilap részben módosult összetételű, részben pedig meg is fiatalodott vezetősége több változtatással akarja a lap minőségét javítani. Az újság elsősorban a Kolozs, Szilágy, Fehér és Beszterce-Naszód megyében élőknek szól, a változások mindenekelőtt az őket érdeklő anyagok javára történnek. Ezentúl egyre gyakrabban tizenhat oldalas lapszámot adnak ki. Hétfőtől újabb melléklettel gazdagodik a Szabadság, ráadásul olyasmivel, ami a romániai magyar sajtópiacon, mondhatni, teljességgel hiányzik: Digitália néven számítógépes, internetes melléklet lesz kéthetente. /Balló Áron: Átalakulások első napjait éli lapunk. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 4./

1999. május 4.

Felújították a Gyergyószárhegyen álló ferences kolostor orgonáját. Az ünnepi átadáskor Barta Tibor orgonahangversenyt adott. /Orgonaavató Szárhegyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 4./

1999. május 5.

Máj. 5-én Bukaresten Markó Béla RMDSZ-szövetségi elnök és Frunda György szenátor, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének RMDSZ-képviselője, az ETPK jogi és emberjogi bizottságának alelnöke vett részt az RMDSZ-vezetés szokásos heti sajtóértekezletén. Markó Béla bevezetőjében a sajtóértekezlet fő témájaként a Frunda György szenátor által az ET Parlamenti Közgyűlésén Strasbourgban egyhangúlag elfogadott, a titkosszolgálatok működésére vonatkozó jelentését jelölte meg, tekintettel arra, hogy a sajtóban félremagyarázások láttak napvilágot e jelentéssel kapcsolatban. A máj. 4-i koalíciós tárgyalásokkal kapcsolatban a szövetségi elnök kijelentette, a találkozót az RMDSZ kérte, azzal a céllal, hogy koalíciós szinten tisztázzák az álláspontokat a parlament asztalán álló néhány fontos törvény nemzeti kisebbségeket érintő cikkelyeivel kapcsolatban. Ezúttal ismét ígéretet kaptak, hogy partnereink támogatni fogják a kisebbségi vonatkozású cikkelyek elfogadását. Az egyetemmel kapcsolatban az RMDSZ álláspontja változatlan: magyar nyelvű felsőfokú oktatási intézményekre van szükség. Frunda Györgynek a titkosszolgálatokról szóló jelentését az ETPK egyöntetűen elfogadta, ezzel az ET ajánlásává vált, és alkalmazását külön bizottság fogja monitorizálni az egyes országokban. A jelentés pontos előírásokat tartalmaz a titkosszolgálatok megszervezésére, hatáskörére és demokratikus ellenőrzésére vonatkozóan. A titkosszolgálatok nem használhatók fel elnyomó szervként a politikai pártok, etnikai vallási közösségek és más kisebbségi csoportok ellen. A jelentést Strasbourgban a román ellenzéki pártok képviselői is megszavazták, itthon viszont bírálják egyes - a nemzeti kisebbségeket érintő - kitételeit. /RMDSZ-sajtóértekezlet. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 6./

1999. május 5.

Megjelent a 75 éve elhunyt Bálint Benedek grafikus, fametsző emlékét idéző Szentkatolnai Bálint Benedek /Ambrozia Könyvkiadó, Kézdivásárhely/ című kötet Borcsa János szerkesztésében. A szülőfaluban, Szentkatolnán emlékülést rendeztek a művész tiszteletére, s javarészt az ott elhangzott előadásokból állt össze a gazdagon illusztrált könyv. Elkészítette többek között, az éppen Párizsban élő Munkácsy Mihály nagyméretű alkotásainak fametszetes változatait, hogy hozzájárulhasson magyarországi népszerűsítésükhöz. Bálint Benedek népművészeti gyűjtőtevékenységet is folytatott. /Szentkatolnai Bálint Benedek. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./

1999. május 5.

Május 2-án Jegenyén Kájoni Jánosra emlékeztek. Egy éve annak, hogy Jegenyén, Kalotaszeg egyetlen színtiszta katolikus falujában emlékművet állítottak a falu nagy szülöttjének, Kájoni Jánosnak. Müller Tamás főtanácsos a polihisztor, tudós, író és zeneszerző Ferenc-rendi barátra emlékezett. /Péntek László: Kájoni Jánosra emlékeztek Jegenyén. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./

1999. május 5.

Gazdag programot ígér Böjte Lídia, a Kemény János Művelődési Társaság /Szászrégen/ vezetője. Május 18-án Boér Ferenc kolozsvári színművészt várják, aki Ady Endre szerelmes verseiből tart előadóestet. A júniusi hagyományos szászrégeni könyvtári napok keretében a városi könyvtárral közösen a Kemény János Művelődési Társaság Nyírő Józsefre emlékezik. A kultúrház magyar nyelvű báb-csoportja a Székelyudvarhelyen nemrég megtartott bábfesztiválon első díjat nyert Tamás Ibolya módszertani szak-előadó rendezői munkája nyomán. A díjazott bábcsoport máj. 8-án indul Budapestre. /Verses május várható. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 5./

1999. május 6.

Folytatta munkáját az anyanyelvű felsőfokú intézmények létesítéséről dönteni hivatott egyeztető bizottság. Az egyeztető bizottság elfogadta a felekezeti oktatásra vonatkozó szakaszt. Ennek értelmében a vallásoktatás a kötelező tanterv részét képezi. Heves vita után a honatyák megszavazták: a felekezeteknek a teológiai oktatás mellett a magánoktatás szférájában joguk van bármilyen köz-, illetve felsőoktatási intézmény létrehozására és működtetésére. /Papp Annamária: Tovább tart a tanügyi egyeztetés. Iskolát és egyetemet alapíthatnak az egyházak. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 6./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 241-241




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998