udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 341 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 331-341
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

2000. december 1.

Nov. 28-án Budapesten, a Határon Túli Magyarok Hivatalában találkoztak az erdélyi, felvidéki, vajdasági és kárpátaljai magyar történelmi egyházak elöljárói annak érdekében, hogy egyeztessék álláspontjukat a határon túli magyarok különleges jogállásáról szóló törvény tervezetéről. Az erdélyi magyar egyházak püspökeinek augusztus 31-én kibocsátott Állásfoglalását - egyetlen módosítással - elfogadták a jelen lévő felvidéki, vajdasági és kárpátaljai református, római katolikus és evangélikus egyházi elöljárók is. Az Állásfoglalás utolsó előtti pontját - ″Javasoljuk, hogy a nemzeti hovatarozás megállapításának egyik kritériuma legyen a vallási hovatartozás, illetve az egyháztagság″ - egészítette ki azzal, hogy: ″Az egyház ezen tevékenysége opcionális.″ Ennek a kitételnek a bevételét az indokolta, hogy a Magyarországgal szomszédos államokban nem minden esetben olyan egyértelmű a jelzett egyházak nemzetiségi összetétele, mint Erdélyben. Például a Felvidéken a római katolikus egyháznak nincs magyar püspöke, a reformátusok pedig nem mind magyarok. Másrészt a jelzett kitétel nélkül ez a pont félreértelmezhető, hisz ha valaki magyar nemzetiségű ugyan, de nem tagja ezeknek az egyházaknak, ez nem lehet kizáró jellegű. A találkozó után Tőkés László református püspök hangsúlyozta, hogy "abban a nagy megosztottságban, mely mind földrajzilag, mind politikailag, mind határok által, mind felfogásbélileg népünket megosztja, az egyházak szeretnének hozzájárulni a különleges jogállás vonatkozásában minél szélesebb konszenzus kialakításához, ez által is hivatásuk szerint szolgálva a nemzet érdekét, megkönnyítve ennek a rendkívül bonyolult és nehéz ügynek a legoptimálisabb rendezését a jövőben.″ Huzsvár László római katolikus püspök (Délvidék) kifejtette: mindinkább kibontakozik az egykori Nagy-Jugoszlávia társköztársaságai között az az elképzelés, hogy ezek az egykori társköztársaságok késznek mutatkoznak arra, hogy külhoni állampolgárságot adjanak egymás más nemzetiségű állampolgárainak. Furcsa lenne, ha nekünk, akik ott élünk most délvidéki térségben, esetleg arra kellene panaszkodnunk, hogy míg a más nemzetiségűek élvezik a külhoni állampolgárságot a saját anyanemzetünk irányában, addig mi ezt nem tehetjük meg.″ - A határon túli magyar történelmi egyházak elöljáróinak találkozóját megelőzően az erdélyi magyar egyházak jelen levő képviselői az alapítványi egyetem kérdésében önálló tanácskozást tartottak, melyen részt vettek a Magyar Külügyminisztérium, az Oktatási minisztérium, a Határon Túli Magyarok Hivatalának, a Programtanácsnak, a Sapientia Alapítványnak és a Pro Universitate Partium Alapítványnak a képviselői is. /Guther M. Ilona: Tanácskoztak a határon túli magyar történelmi egyházak elöljárói. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 1./

2000. december 1.

A Demokrata Párt ellenzéki tömörülés létrehozását javasolta, az RMDSZ nov. 30-án a Nemzeti Liberális Párttal tárgyalt. Verestóy Attila szenátor tájékoztatott a tárgyalás eredményéről. Az RTDP memorandumáról megállapították, hogy ez a dokumentum egy jó elvekből felépített szándéknyilatkozat, amely nem tartalmaz garanciákat. Legtöbb pontját vállalja az RMDSZ is, hiszen saját programjában is szerepelnek. Ilyen pontok az integráció elősegítése és felgyorsítása, a társadalmi reform folytatása, az infláció visszaszorítása, a költségvetési hiány minimálisra szorítása, a privatizáció folytatása, a kis és középvállalatok támogatása. Az RMDSZ sajátos igényeinek teljesítését is kéri. Pillanatnyilag még nem ismert mennyire hajlik az RTDP az ellenzék kéréseinek teljesítésére, ugyanis közös tárgyalásra még nem került sor. /Gál Mária: Folyamatosan egyeztet a demokratikus ellenzék. A támogatás fejében konkrét garanciákat kér az RMDSZ, a DP és az NLP. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 1./

2000. december 1.

Az RTDP által kezdeményezett megállapodás aláírása nem függ az elnökválasztások második fordulójának időpontjától - jelentette ki Ion Iliescu, az RTDP elnökjelöltje. Azzal kapcsolatban, hogy az NLP, DP és RMDSZ kéréseit is foglalják be az RTDP kormányprogramjába, Iliescu úgy vélekedett: az RTDP saját és nem mások programjáért vállalt felelősséget. - Corneliu Ciontu, az NRP alelnöke kijelentette: pártja hajlandó közösen kormányozni az RTDP-vel. Elmondta: az NRP vezetősége az együttműködést világosan megfogalmazott, dokumentumban rögzített megállapodás alapján képzeli el. /Iliescuék szívesen fogadják a demokratikus ellenzék ötleteit. Az NRP hajlandó közösen kormányozni az RTDP-vel. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 1./

2000. december 1.

A Solidaritatea szakszervezeti szövetség és a Nagy-Románia Párt egyezséget írt alá, hogy az elnökválasztás második fordulójában Corneliu Vadim Tudort fogják támogatni. Ugyanakkor a Simon Wiesenthal Központ felszólította Ion Iliescut, hogy nyíltan foglaljon állást az ultranacionalista, xenofób és rasszista Vadim ellen. Szerintük ez egyértelműen jelezné az Európa Uniónak, hogy Románia kész folytatni az euroatlanti integrációs törekvéseket. Amennyiben az NRP kormánykoalícióra lépne, legitimizálnák a gyűlöletet, és megkérdőjeleznék Románia további státusát az Európa Tanácsban. /Vadimot támogatja a Solidaritatea. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 1./

2000. december 1.

Az utolsó tíz évben 367 ezer ember hagyta itt végleg Romániát - nyilatkozta Nastasia Constanta, a lakosságnyilvántartási főigazgatóság sajtófőnöke. - Eddig 502 883 személy települt ki, közülük 157 ezren közvetlenül 1989 előtt. A 2000. január-október időszakban 19 163 kivándorlási kérelmet nyújtottak be, ebből 9093-at az országban és 10 071-et más országok romániai diplomáciai képviseletein. A kivándorlók többsége 17 és 40 év közötti. A nemzetiség tekintetében az idén 9793 román, 420 magyar, 366 német és 51 zsidó hagyta el Romániát. /Kis román kivándorlási statisztika. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 1./

2000. december 1.

Brassó megyében november 26-án a választásra jogosultak 67,84 %-a voksolt, 1996-ban nagyobb volt a részvétel, 78,2 %-os. Az államelnökjelöltek közül a szavazatok 28,7 %-át C.V. Tudor, 23,7 %-át Ion Iliescu, 18,4 %-át Theodor Stolojan, 12,2%-át Mugur Isarescu szerezte meg. Frunda Györgyre Brassó megye szavazópolgárainak 7,3% (23 958 szavazat) voksolt. Petre Roman 3, míg Teodor Melescanu 2,5%-ot ért el. A képviselőházi jelöltekre leadott szavazatok aránya a következőképpen oszlik meg: az RTDP 27,3, az NRP 17,7, az NLP 10,7, a DK 2000 6,61, a DP 5,6, a SZR 5,29 % szavazatot kapott. Kovács Csaba RMDSZ-képviselőre 26 957-en (8,62 %) szavaztak. A szenátorjelöltekre leadott szavazatok aránya: RTDP 25,9 %, NRP 21,1 %, NLP 11,5 %, DP 9,2 %, RMDSZ 8,75 %, SZR 5,8 %, DK 2000 5,2 %. Aranyosi István RMDSZ-szenátorjelöltre 27 483-an szavaztak, s kevesebb mint kétezer szavazattal maradt le a demokrata párti jelölt mögött. Az RTDP-nek négy képviselője és egy szenátora, az NRP-nek két képviselője és egy szenátora, az NLP-nek és a DP-nek egy képviselője és egy szenátora, míg az RMDSZ-nek egy képviselője lesz a parlamentben. - Összehasonlításképpen: 1996-ban Frunda György államelnök-jelölt Brassó megye szavazatainak 7,4 %-át szerezte meg. Az RMDSZ szenátorjelöltje akkor 31 300 szavazatot (8,5 %), míg a képviselőjelölt 28 300 szavazatot (7,7 %) kapott. /Jól szerepelt az RMDSZ. = Brassói Lapok (Brassó), dec. 1./

2000. december 1.

A Szekusdossziékat Átvilágító Bizottság (SZÁB) által közzétett listán megjelent Aranyosi István brassói RMDSZ-szenátorjelölt neve is. Aranyosi István cáfolta ezt , mondván, soha semmiféle kapcsolata nem volt a Szekuritátéval, nem írt alá semmiféle nyilatkozatot. Megfellebbezte a SZÁB-döntését. Szerinte lejáratási kísérletről van szó. Kevesen tudják, hogy Brassó megyében az NRP, a DP, a Szövetség Romániáért és az RMDSZ közel azonos eséllyel pályázott a szenátori tisztségre. Nem véletlen, hogy az NRP és a DP jelöltjeinek az átvilágítását a SZÁB a választások utánra halasztotta, őt pedig megpróbálták lejáratni. /Aranyosi István válaszol a vádakra. = Brassói Lapok (Brassó), dec. 1./

2000. december 1.

December 2-4. között Erdély-szerte megemlékezéseket és találkozókat szerveznek a helyi magyar közösségek a moldvai csángósággal szembeni szolidaritás és segítőkészség jegyében. Erdély kisebb-nagyobb települései egy-egy moldvai csángó falu küldötteit fogadják, és velük közös ünnepi megemlékező programot szerveznek. Ezzel kívánják felhívni a helyi közösségek figyelmét arra, hogy a moldvai csángómagyar lakosság teljes felszámolásának megakadályozása magyar közösségünk összefogása nélkül nehezen elkerülhető. Kolozsvár Klézse csángómagyarjainak küldötteit fogadja. Dec. 2-án nyílik a Kriza János Néprajzi Társaság székhelyén a kiállítás, a csángók életét bemutató vetítéssel és kerekasztal-beszélgetéssel. Délután a Heltai Alapítvány Pinceklubjában bemutatják egy csángó néptáncegyüttes németországi útjának rövid filmjét. A klézsei vendégek bemutatják zenéjüket és táncműsorukat a kolozsvári érdeklődőknek. A csángó táncház keretében tanítani is fogják táncukat. Kolozsvári látogatásukat Mátis Jenő és Kónya-Hamar Sándor képviselők, az RMDSZ Kolozs megyei szervezete és több kolozsvári vállalkozó pénzadománya, az Apáczai Csere János és Báthory István Líceum szállásadó támogatása, a Kriza János Néprajzi Társaság, a Tranzit Ház, valamint a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány programszervezési együttműködése tette lehetővé. A Heltai Alapítvány Magyar meséskönyvet a csángó földre elnevezésű karácsonyi könyvgyűjtő akciót indít. /Pillich László: Kolozsvári csángó napok. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 1./

2000. december 1.

Az unitárius egyház millenniumi zsinatán /Kolozsvár, nov. 25./ ünnepi nyilatkozatot adott ki. Ebben megállapították, hogy az unitárius egyház méltó módon járult hozzá az erdélyi, a magyar és egyetemes keresztény kultúra értékeinek gyarapításához, mindvégig a vallás- és lelkiismereti szabadság hirdetője volt. /Az unitárius egyház millenniumi zsinatának ünnepi nyilatkozata. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 1./

2000. december 1.

Az Audiovizuális Tanács rádió hullámhosszot ajánlott fel a magyar történelmi egyházaknak. A 10 éve működő kolozsvári Angus stúdió 2001-ben megpályázza a 88,3 FM-en felajánlott 18 órás sugárzási lehetőséget. Az Erdélyi Református Egyházkerület Angus stúdiója 1990 januárja óta készít műsorokat, amelyeket jelenleg a kolozsvári és a marosvásárhelyi közszolgálati rádiók magyar nyelvű adásaiban sugároz. A 10 éve heti rendszerességgel elkészülő egyházi műsorok mellett egy éve gyerekműsorokat is készítenek. Dr. Csiha Kálmán püspök és Adorjáni László lelkész, a stúdió létrehozója hangsúlyozta: holland segítséggel és közösségi összefogással elérhető az, hogy Kolozsváron is működjön egy helyi magyar kulturális keresztény közösségi rádió. A tervezett három nyelven - magyarul, románul és angolul - sugárzó rádióban helyet kapnának az egyházi műsorok mellett a kulturális, gazdasági sőt politikai műsorok is. A rádió ökumenikus lesz, és akárcsak az Angus stúdió, amely keresztény egyházak bemutatását, istentiszteleteinek sugárzását is felvállalta. /Közösségi keresztény magyar rádiót terveznek. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 1./

2000. december 1.

Az 1910-es népszámlálás adatai szerint 60 808 lakosa volt Kolozsvárnak, ebből 50 704 magyar (83,3%), 7562 román (12,4%), 1676 német (2,8%); felekezetek szerint 19 021 katolikus, 20 726 református, 8646 görög katolikus, 7046 izraelita, 2016 lutheránus, 1994 unitárius, 1359 görögkeleti. /Gaal György: Kolozsvár kétezer esztendeje dátumokban. Kolozsvári kronológia. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 1./

2000. december 1.

Nov. 30-án Nagyváradon dr. Indig Ottó irodalomtörténész bemutatta Nikolits Árpád-Ferenczy Béla: Embermesék állatoknak /Háttér Kiadó, Budapest/ című kötetét. A könyv a Kárpát-medencei valóságot tárta fel. Nikolits Árpád történetei mellett Ferenczy Béla illusztrációi sorakoznak. /Élettapasztalatokból született embermesék. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 1./

2000. december 1.

Gellért Sándor költőre emlékezett a Szatmári Friss Újság. Gellért Sándort csak részben értette meg kora. Mikolán élt, Mikola számára a hűség jelképévé vált. Kéziratban maradt több verseskötete és tanulmánykötete. /Gellért Sándorra emlékezünk. Gellért Sándor, a költő. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), 2000. dec. 1./ Gellért Sándor /Debrecen, 1916. dec. 11. - Szatmárnémeti, 1987. nov. 14./ munkáit az utóbbi években kezdik kiadni: A magyar Kalevala énekei /Literator, Nagyvárad, 1999/.

2000. december 1.

A budapesti Balázs Ferenc Intézet ügyvezető igazgatója, Apró István és Dobos Ferenc kutatási igazgató a Határon Túli Magyarok Hivatalánál tartott sajtótájékoztatón hozta nyilvánosságra az Intézet által hét év óta - Erdélyben, Felvidéken, Vajdaságban és Kárpátalján - végzett szociológiai felmérések részleges eredményeit a kisebbségben élő magyarság helyzetéről, összevetve ezt azokkal a kutatásokkal, melyek során az anyaországi lakosság viszonyulását vizsgálták a szomszédos országokban élő magyarsághoz. A vizsgálat a következőkre terjedt ki: I. A határon túli magyarsághoz való általános viszonyulás és a velük való anyaországi kapcsolattartás intenzitásának mértéke; II. A határon túli magyarsággal kapcsolatos kormányzati politika, HTMH, az alapszerződések, az EU-integráció, valamint az anyaországi támogatások megítélése; III. A "szomszédos országokban élő magyarokat megillető egyes kedvezményekről szóló - úgynevezett státus - törvénnyel″ kapcsolatos vélemények; IV. Vélemények az erdélyi magyar egyetem, valamint a határon túli magyarok oktatásának támogatásával kapcsolatban; V. Vélemények a nyugati magyarság státustörvényben való potenciális érintettségéről. - Az Interetnica Alapítvány által 1994-ben létrehozott Balázs Ferenc Intézet olyan civil kezdeményezésből alakult, politikailag független tudományos műhely, amely a közép-európai társadalmi viszonyok objektív kutatását tűzte ki célul, kiemelten a térség legnagyobb etnikai kisebbségének számító, Magyarország határain kívül élő magyar közösségek átfogó vizsgálatát. Az Intézet a falukutató, társadalomszervező, a kisebbségi lét mostoha viszonyait átvészelni tudó erdélyi magyar közösség megteremtésén fáradozó Balázs Ferenc nevét viseli. Partnerszervezeteik: Szlovákiából a Spectator Társadalomkutató Műhely (Pozsony), Romániából a Stúdium Alapítvány (Gyergyószentmiklós), Jugoszláviából a Sensor Társadalomkutató Műhely (Ada) és Ukrajnából a Spektrum Társadalomkutató Műhely (Beregszász). Magyarország várható EU csatlakozása - valamint a szomszédos országok valószínű kimaradása esetén - a határon túli magyarság kettősből hármas kisebbségben találhatja magát. Az érintett közösségek tagjainak, állampolgári és nemzeti hovatartozásuk elkülönülésén túl, alighanem azzal is szembe kell majd nézniük, hogy kisebbségi létük óta először az anyaországétól merőben különböző társadalmi kondíciók közé és attól huzamos ideig alapjaiban eltérő fejlődési pályára kerülhetnek. /Guther M. Ilona: Integrációs esélyek és veszélyek. Reprezentatív mintákon regisztrált határon túli és anyaországi vélemények a szomszédos országokban élő magyarság helyzetéről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 1./

2000. december 4.

A román nemzeti ünnep alkalmából küldött üzenetében Bill Clinton elnök leszögezte, hogy az Egyesült Államok többek között a kisebbségek védelmének biztosításához köti a választások nyomán létrejövő új román vezetés támogatását. - Stuart Eizenstat amerikai pénzügyminiszter-helyettes kiemelte, hogy a választások nyomán felálló új román kormányzat és az Egyesült Államok közötti együttműködés attól függ, mennyire osztják a továbbiakban is az új vezetők az euroatlanti normákat, különös tekintettel a demokráciára, a törvények tiszteletére és az emberi jogok betartására, ideértve a kisebbségi jogokat is. /Kisebbségvédelem és amerikai támogatás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./

2000. december 4.

Nyilvánosságra hozták a parlamenti mandátumok megoszlását. Ion Iliescu volt államfő párja, a PDSR 65 szenátori és 155 képviselői hellyel rendelkezik majd az új román törvényhozásban, a szenátori helyek 46,4 %-át, a képviselőházi helyek 44,9 %-át szerezte meg. A szélsőjobboldali Nagy-Románia Párt következik 37 szenátori mandátummal / 26,4 %/ és 84 képviselői hellyel /24,3 %/. A Petre Roman vezette Demokrata Pártnak 13 szenátora /9,3 %/ és 31 képviselője /9 %/ lesz. A Nemzeti Liberális Párt 13 szenátorral /9,3 %/ és 30 képviselővel /8,7 %/, míg a Romániai Magyar Demokrata Szövetség 12 szenátorral /9 %/ és 27 /7,8 %/ képviselővel rendelkezik majd. További 18 képviselői helyet osztottak ki a különböző nemzeti kisebbségeknek. A szenátus összesen 140, míg a képviselőház 345 főből áll majd. Ez az arány a szavazatok újraosztásával alakult ki, eredetileg, a kapott szavazatokkal például Iliescu pártja a szenátusi helyek 37, a képviselői helyek 36,6 %-át nyerte el. /Mandátumok megoszlása. = Krónika (Kolozsvár), dec. 4./

2000. december 4.

Közzétették a november 26-i szavazás végleges eredményeit. Az RMDSZ a 140 fős szenátusban az eddigi 11 mandátummal szemben 12 mandátumhoz, a 327 fős képviselőházban a korábbi 25 hellyel szemben 27 helyhez jutott. Az RMDSZ hat erdélyi megyében végzett az élen. A szövetség szerezte meg Szatmár megye mindkét szenátori helyét, s a korábbi kettő helyett három képviselőt küldhet. Hargita megyének továbbra is csak RMDSZ-es szenátorai és képviselői lesznek, Kovászna megyében pedig csak a választásokon győztes PDSR jutott egy képviselői helyhez az RMDSZ-en kívül. A szórványban élő magyarok Hunyad megyében képviselői mandátumhoz jutottak, és első alkalommal lesz parlamenti képviselője az RMDSZ bukaresti szervezetének. Ez utóbbi a külföldön leadott szavazatoknak köszönhetően történhetett meg. Az RMDSZ képviselői: Arad megye - Tokay György (ügyvéd, 61 éves) Bihar - Szilágyi Zsolt (politológus, 32), Fazakas László (református lelkész, 43), Székely Ervin (jogász, 43); Brassó - Kovács Csaba (jogász, 45); Bukarest - Pataki Júlia (jogász, 33); Hargita - Ráduly Róbert (mérnök, közgazdász, 32), Asztalos Ferenc (tanár, 55), Garda Dezső (tanár, 52), Antal István (mérnök, 52), Kelemen Hunor (állatorvos, tanár, 33); Hunyad - Winkler Gyula (mérnök, 36); Kolozs - Kónya-Hamar Sándor (filozófus, tanár, 52), Vekov Károly (tanár, 53); Kovászna - Márton Árpád (színész, 45), Tamás Sándor (jogász, 34), Birtalan Ákos (közgazdász, 38); Máramaros - Böndi Gyöngyike (közgazdász, 48); Maros - Kelemen Atilla (állatorvos, 52), Kerekes Károly (jogász, 52), Borbély László (közgazdász, 46), Makkai Gergely (meteorológus, 48); Szatmár - Varga Attila (jogász, 37), Pécsi Ferenc (közgazdász, 56), Erdei Doloczky István (mérnök, 45); Szilágy - Vida Gyula (jogász, közgazdász, 68); Temes - Toró Tibor (fizikus, 43). Az RMDSZ szenátorai: Bihar megye - Pete István (közgazdász, 47), Calarasi - Vajda Borbála (geofizikus mérnök, 42); Hargita - Verestóy Attila (mérnök, 46), Sógor Csaba (református lelkész, 36); Kolozs - Eckstein Kovács Péter (jogász, 44); Kovászna - Puskás Bálint (jogász, 51), Németh Csaba (tanár, 49); Maros - Markó Béla (tanár, 49), Frunda György (ügyvéd, 49); Szatmár - Szabó Károly (mérnök, 57), Kereskényi Sándor (tanár, 49); Szilágy - Seres Dénes (jogász, 47). /Harminckilenc RMDSZ-honatya a parlamentben! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./

2000. december 4.

Az RMDSZ Területi Elnökeinek Konzultatív Tanácsa (TEKT) az államelnök-választás első fordulójának eredményei ismeretében felkéri a választókat, hogy a második fordulóban vegyenek részt a választáson, és szavazzanak Ion Iliescura, a PDSR elnökjelöltjére, a szélsőségesen nacionalista PRM jelöltjével szemben. Az RMDSZ területi elnökeinek hét végén tartott konzultatív tanácskozásáról kiadott közlemény hangsúlyozza, hogy a romániai Magyarok távolmaradása a szavazástól a szélsőségesen nacionalista, demokrácia‑ és magyarellenes erők győzelmének esélyét növelné. Ezzel kapcsolatban Markó Béla szövetségi elnök hangsúlyozta: Amikor jövő vasárnap Iliescura szavazunk, ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy az RMDSZ a PDSR-vel való együttműködés mellett döntött. Iliescu támogatásával a szélsőségesen nacionalista erők visszaszorítására törekszünk - mondotta Markó Béla, aki viszont nem zárta ki az PDSR parlamenti támogatásának a lehetőségét. /Sz. K. [Székely Kriszta]: TEKT: Iliescu megszavazása az egyetlen lehetséges döntés. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 4./

2000. december 4.

Hiába reménykedtek Kolozs megyében, az RMDSZ-nek nem sikerült a harmadik képviselői mandátum, a megyében maradt az egy szenátori /Eckstein-Kovács Péter/ és két képviselői /Kónya-Hamar Sándor és Vekov Károly/ mandátum. - 1990-ben Kolozs megyében az RMDSZ képviselőházi lista 88 126 szavazatot kapott, a szenátori pedig 89 953-et. Ez a szavazatarány akkor 3 képviselői és 1 szenátori mandátumot ért. /Pillich László, Eckstein-Kovács Péter, és Podrádszky László, majd az 1992 februárjában lemondott Eckstein-Kovács helyébe lépő Balázs Sándor képviselő, a szenátor pedig Szőcs Géza volt./ 1992-ben az RMDSZ 3 képviselői mandátumot (74 216 szavazat), 1 szenátusi mandátumot (74 684 szavazat) nyert. Képviselők: Sinkó István, Kónya-Hamar Sándor, Mátis Jenő. A Sinkó István halálával megüresedő helyet Neményi-József Nándor vette át, akit később kineveztek a Versenytanács tagjává, ezért le kellett mondania mandátumáról. Őt Bitay Levente követte. A Kolozs megyei szenátori tisztséget 1992-1996 között Buchwald Péter töltötte be. 1996-ban: 2 képviselői mandátum (72 633 szavazat), 1 szenátusi mandátum (74 181 szavazat). Képviselők: Kónya-Hamar Sándor és Mátis Jenő, szenátor: Eckstein-Kovács Péter. 2000-ben tovább csökkent a szavazatszám: a képviselői listára 69 323-an, a szenátori listára pedig 69 221 érvényes szavazatot adtak le. Fehér megyében 1990-ben egy RMDSZ-es képviselő jutott be Brendus Gyula személyében, 1992-ben pedig egy szenátor, ezt a tisztséget Incze István töltötte be. 1996-ban, és 2000-ben sem sikerült képviselői vagy szenátori mandátumra szert tenni. Beszterce-Naszód megye 1990-ben 1 RMDSZ-es képviselővel rendelkezett (Szilágyi János), 1992-ben szintén egy képviselőt küldött (Szilágyi Zoltán), 1996-tól nincs RMDSZ-es parlamenti képviselője. Szilágy megyének 1990-től 1 képviselője, és 1 szenátora van. 2000-2004 között Vida Gyula a negyedik, Seres Dénes pedig a harmadik mandátumát kezdi. /Sz. K. [Székely Kriszta]: Több RMDSZ-mandátum a törvényhozásban. Kolozs megyének mégsem jutott harmadik képviselői hely. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 4./

2000. december 4.

Az EU-tagországok bel- és igazságügy-miniszterei dec. 1-jén politikai megállapodásra jutottak arról, hogy feloldják a Bulgáriával szemben fennálló vízumkényszert, és - feltételesen - hasonló lépést helyeznek kilátásba Románia esetében is. Az RTDP vezetői elégedetlenül vették tudomásul, hogy az Európai Unió csak Bulgária esetében hozott politikai döntést a vízumkényszer feltétel nélküli feloldásáról, míg Romániával szemben a vízumok eltörlését feltételekhez kötötték. A közép- és kelet-európai EU-tagjelöltek közül az uniós tagállamok már csak e két országgal szemben tartottak érvényben vízumkötelezettséget, elsősorban az illegális bevándorlással kapcsolatos gondok miatt. Az uniós miniszterek egyelőre csak elvi döntést hoztak, felkérve egyúttal az Európai Bizottságot, hogy két hónapon belül terjesszen elő jelentést arról, milyen intézkedéseket tett Bulgária a határellenőrzés megszigorítása és az illegális bevándorlás megfékezése érdekében. Adrian Nastase kijelölt miniszterelnök szerint az EU ″szerencsétlen diszkriminációt alkalmazott, ami Románia nemzetközi besorolását tükrözi″. Ion Iliescu pártelnök hangsúlyozta, hogy a románokat kevéssé érdekli a vízumprobléma. Ezt a kérdést véleménye szerint a román gazdaság talpraállításával lehet megoldani, hogy a románok ne másutt a világban kényszerüljenek munkát keresni maguknak. - Markó Béla RMDSZ elnök a Mediafaxnak kijelentette: az EU döntése a szélsőséges erők előretörésének tulajdonítható. /Még várni kell a vízumkötelezettség feloldására. Az RTDP elégedetlen az EU-döntésével. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 4./

2000. december 4.

Dec. 3-án Csíkszeredán az ünnepi csángó-misét Tamás József segédpüspök celebrálta, a szentbeszédet Darvas Kozma József esperes-plébános mondta. Mindketten kitértek arra, hogy a moldvai csángómagyarságra mint embertársainkra kell tekintenünk, érezniük kell az erdélyi magyarság szeretetét. A szentmise előtt Ádám Gyula Csángósors című fotókiállítása nyílt meg a Szakszervezetek Művelődési Házában. Rendhagyó könyvbemutatón Ferenczes István Duma-István András költészetét méltatta. Délután a megyei kulturális központban a csángó-ügy aktuális kérdéseiről szerveztek fórumot. A csíkszeredai csángó-napot a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes és a külsőrekecsinyi hagyományőrző csoport közös produkciója zárta, ezt moldvai magyar táncház követte. Valamennyi rendezvényen jelen voltak a külsőrekecsinyiek, akárcsak a gyimesfelsőloki Szent Erzsébet Gimnáziumban tanuló csángó fiatalok is. /A csángókért szólt a harang. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 4./

2000. december 4.

Dec. 2-4-e között több erdélyi városban és Bukarestben első ízben tartottak olyan rendezvényeket, amelyek felhívják a közvélemény figyelmét a moldvai csángókra, a hányatott sorsú magyar közösség ügyére. Dec. 2-án a kolozsvári eseményeket a Kriza János Néprajzi Társaságnál fényképkiállítással és videovetítéssel egybekötött előadás/beszélgetés nyitotta meg. Hegyeli Attila tanár a Szeret-Klézse Alapítvány részéről a csángók magyar nyelvű oktatásának jelenét és jövőjét mutatta be. Klézsén egy éve működik közösségi ház, ahol hatvan gyermek önkéntes alapon tanulja az alapfokú magyar nyelvi ismereteket, a matematikát és az informatikát. A következő fél évben Forrófalván és Pusztinán indul be hasonló központ. Olyan közösségről van szó, ahol családonként átlagosan 7-10 gyermek jövőjéről kell gondoskodni. Közismert az a következetes beolvasztási erőszak, amelyet a jászvásári római katolikus püspökség tanúsít a mélyen vallásos moldvai csángósággal szemben. A magyarságtudat felélesztéséhez nagy türelemre, és nem utolsósorban, bátorságra van szüksége a mostanában hozzájuk kiköltöző fiatal szakembereknek. Hiányoznak a magyar ábécéskönyvek. Pozsony Ferenc, a Kriza János Néprajzi Társaság elnöke kifejtette: meggyőződése, hogy a csángó kérdésben fontos szerepet játszhat a népi diplomácia. Vagyis kapcsolatok fejlődjenek ki erdélyi kis magyar közösségek és csángó falvak között, búcsúk alkalmával kölcsönlátogatásokat lehet szervezni, és ezeket minden bizonnyal a gazdasági kapcsolatteremtés fogja követni. /Csángó Napok Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 4./

2000. december 4.

Szamosújváron dec. 3-án rendezték meg a csángó napot. Róka Szilvia, a Magyar Csángók Szövetségének alelnöke, Kolozsváron Hegyeli Attila klézsei magyartanár vett részt a rendezvényeken. Becsületbeli kötelességünknek tartottuk a Csángó Nap megszervezését - jelentette ki Balázs-Bécsi Attila, a Téka Alapítvány elnöke. Párhuzamot vont a többszáz éven keresztül szórványban megmaradt csángók és a rohamosan szórványosodó mezőségi magyarok helyzete között. Emlékeztetett a tavaly novemberben a Téka házban tartott csángó konferenciára, amikor ismertették a moldvai magyarok szokásait, kultúráját. - Adományokat ajánlottak fel a klézsei Magyar Ház számára többek között az Örménymagyarok Baráti Társasága, az Arménia - Kolozsvár, a helyi RMDSZ-szervezet, a szamosújvári Cserkész Szövetség, a Téka Alapítvány, a református egyház, valamint a Szabadság napilap. - Tíz táncosból, négy zenészből és 30 klézsei, magyarul tanuló gyermekből álló csoport érkezett dec. 1-jén Kolozsvárra. Hegyeli Attila köszönetét fejezte ki az Apáczai és a Báthory líceumoknak, melyek biztosították a szállást, valamint a Heltai Alapítványnak és a Kriza János Néprajzi Társaságnak segítségükért. /Sikeres Csángó Nap Szamosújváron. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 4./

2000. december 4.

Sokszor képezte vita tárgyát az új fogalmak pontos megnevezése, a román kifejezések magyarba ültetése. A kihívásra az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége a Román-magyar közigazgatási szójegyzék előpéldányának a kiadásával válaszolt. A szakmai vitára bocsátott, egyelőre csak kis példányszámban megjelent AESZ-füzetet dec. 1-jén az Erdélyi Múzeum-Egyesület kolozsvári székházában mutatták be. Péntek János professzor felvázolta a szótár születésének alaphelyzetét. A nyelvi szabályozás, kodifikáció újabb kiadványaiban természetes igény, hogy az az egész magyar nyelvterületre kiterjedjen. Nem ritka, hogy a kisebbségi sorban élő magyarok bizonyos szakmai területeken, szórványban pedig eléggé általánosan, anyanyelvük hiányzó vagy általuk nem ismert szavait a többségi nyelvből vett kölcsönzésekkel pótolják. A megjelent szójegyzékről annak szerkesztői, Fazakas Emese, Szász Alpár Zoltán, Szász Lőrinc és Vremir Márta beszéltek. A szerkesztők mindenkit felkértek, hogy a munkapéldánnyal kapcsolatos észrevételeiket juttassák el a Babes-Bolyai Tudományegyetem Bölcsészkarának címére. A találkozón Péntek János átnyújtotta az AESZ oklevéllel és szerény pénzösszeggel járó Nyelvőrzés Díját a 70. évét ünneplő Murádin László nyelvésznek, a kolozsvári Nyelvészeti Intézet munkatársának, tudományos kutatónak. /Román-magyar közigazgatási szójegyzék. Nyelvőrzés Díja Murádin Lászlónak. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 4./

2000. december 4.

Dec. 3-án Zsibón az idősebb Wesselényi Miklós halálának 250. és az ifjabb, a reformer Wesselényi Miklós halálának 150. évfordulójára emlékeztek a református templomban, ahol a Wesselényi-emléktáblát megkoszorúzták. A városi művelődési házban Egyed Ákos professzor előadást tartott a két neves személyiségről. A megemlékezést népizenekar és -táncegyüttes fellépése, szórakoztató műsor zárta. /Zsibón a Wesselényiekre emlékeztek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./

2000. december 4.

A székelyudvarhelyi székhellyel bejegyzett Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány idén is kiosztotta a díjakat. A meghirdetett esszépályázat legjobbjai kaptak elismerést: Balázs Imre József, Demény Péter és Szakács István Péter. Dicséretet kapott Fábián Lajos és Végh Balázs. Ezután a hetvenéves és a hetvennél idősebb írókat köszöntötték, név szerint Létay Lajost, Hornyák Józsefet, Csávossy Györgyöt és Szabó Gyulát. /Öreg írók gyér udvara. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./

2000. december 4.

Kaffka Margit 1880 júniusában született Nagykárolyban, és 1918. december elsején hunyt el, Budapesten. Az írónő halálának 82. évfordulója alkalmából dec. 2-án Nagykárolyban a Kaffka Margit Művelődési Társaság, illetve a helyi RMDSZ képviselői az RMDSZ-székház Kaffka-termében tartottak megemlékezést, majd megkoszorúzták a parkban lévő szobrot, amelyet a Színek és évek szerzőjének tavaly állítottak a szülővárosában. /(bor): Nagykároly. Kaffka Margit-megemlékezés. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 4./

2000. december 4.

Dec. 2-3-án, tizenegyedik alkalommal szervezték meg a Gellért Sándor vers- és prózamondó verseny Kárpát-medencei döntőjét Szatmárnémetiben. A temetőben Veres István, a Szatmári Friss Újság főszerkesztője, Gellért Sándor személyes ismerőse mondott beszédet a költő sírjánál. Az idei döntőn huszonkilenc versenyző vett részt, akik a Vajdaságban, Felvidéken, Magyarországon és Erdély megyéiben megrendezett elődöntőknek voltak a győztesei. Az idei versenyt a zsűri az eddigi legszínvonalasabb vetélkedőjének minősítette. Az első vajdasági lány lett /Elor Emina, Palics/, a második Czompa Andrea /Szatmárnémeti/. Valamennyi versenyzőnek díjat adott a Szent-Györgyi Albert Társaság, a Bíró Lajos Ökológiai Társaság és a Szatmár Megyei Múzeum Kisebbségi Osztálya. /Elek György: Gellért Sándor vers- és prózamondó verseny tizenegyszer. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 4./

2000. december 4.

Dec. 3-án felavatták az újabb teleházat, ezúttal Mezőpetriben. A teleház által nyújtott szolgáltatások: ügyintézési segítségnyújtás (információk továbbítása, nyomtatványok kitöltése, kérelmek fogalmazása), közhasznú tájékoztatás, irodai szolgáltatások, álláslehetőségek közzététele, kulturális, sport-, közösségfejlesztő rendezvények szervezése, tanfolyamok indítása, szociális problémák felkarolása. Bertus Gabriella, az intézmény vezetője elmondta: szeretnék megjelentetni a községi újság, a Mezőpetri Hírmondó első számát. A teleház révén sikerülni fog megszüntetni Mezőpetri információs elszigeteltségét. /Fodor István: Mezőpetri. Tegnap felavatták a teleházat. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 4./

2000. december 4.

Dec. 3-án Szatmárnémetiben a Szamos-negyedi református templomban a gyülekezet nőszövetsége, névadója, Árva Bethlen Kata születésének 300. évfordulója alkalmából ünnepi istentiszteleten vett részt. Előzőleg nőszövetségi találkozót szerveztek, amelyen több gyülekezet nőszövetsége vett részt. Igét hirdetett dr. Csiha Kálmán püspök. Árva Bethlen Kata életéről ifj. Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület generális direktora tartott előadást. Csiha Kálmán Bethlen Gábor idézete: ″Ha Isten velünk, kicsoda ellenünk?″ /D.dr. Csiha Kálmán püspök tegnap Szatmárnémetiben hirdetett igét. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 4./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 331-341




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998