udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 406 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 391-406
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

2000. május 2.

Ápr. 27-28-án Markó Béla szövetségi elnök vezetésével RMDSZ-küldöttség látogatott a Vajdaságba, eleget téve a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) meghívásának. A küldöttségben részt vett Takács Csaba ügyvezető elnök, Kötő József államtitkár, valamint Szepessy László, a Szövetségi Elnöki Hivatal igazgatója. A két küldöttség megegyezett abban, hogy a kétoldalú kapcsolatokat területi szervezeti szintig rendszeresítik. Az RMDSZ ismertette a kormányzati tevékenységére vonatkozó tapasztalatokat, amelyeket az MVSZ vezetői hasznosíthatnak; megítélésük szerint ugyanis igen valószínű, hogy a VMSZ hasonló helyzetbe kerül a szerbiai demokratikus ellenzék választási győzelme esetén - mondták. A sajtótájékoztatón Markó Béla elmondta: az RMDSZ számos kérdést tekintve elégedetlen a román kormány négy éves tevékenységével, az erdélyi magyarságot érintő számos kérdésben sikerült eredményeket elérnie, főként a kisebbségi intézmények létrehozása, az anyanyelvű oktatás kiszélesítése, a kisebbségi joggyakorlatot célzó törvényi keret megteremtése terén. - A két küldöttség áttekintette az egyetemes magyarság problémáit is, többek között a magyarországi alapítványok nyújtotta segítséget, a Magyar Állandó Értekezlet működését, a magyar közszolgálati médiumok tájékoztatását. A készülő státustörvényről egybehangzóan megállapították: a jogszabálynak elsősorban megengedőnek és nem kirekesztőnek kell lennie. Az RMDSZ és a VMSZ elsősorban a szülőföldön történő anyanyelvű képzést tartja követendőnek. - Az RMDSZ és a vajdasági szervezet képviselői közös lakossági fórumot tartottak Szabadkán. A látogatás másnapján az RMDSZ-küldöttség részt vett a vajdasági Ideiglenes Magyar Nemzeti Tanács (IMNT), valamint a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség (VMMSZ) ülésén. Ez utóbbi esemény során az VMMSZ és az EMKE együttműködési megállapodást írt alá. A két magyar érdekvédelmi szervezet vezetői ezt követően megkoszorúzták a zentai csata emlékművét. Ápr. 28-án, Zentán aláírták az Erdélyi Magyar Közművelődési Egylet (EMKE) és a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség (VMMSZ) közötti együttműködési megállapodást. A politikai határok által szétszabdalt magyar nemzetrészek országhatárokon átnyúló kézfogása jegyében, a magyar államiság millenniumának évében együttműködési megállapodást írt alá az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület /EMKE/ és a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség /VMMSZ/. A megállapodás értelmében a két művelődési szervezet kölcsönösen tájékoztatja majd egymást az éves programokról, eljuttatják egymáshoz kulturális eseménynaptárukat, minden évben közösen határozzák meg azt a három rendezvényt, amelyet együttesen szerveznek Erdélyben, a Vajdaságban és az anyaországban, figyelemmel kísérik egymás tevékenységét stb. A felek támogatnak minden olyan kezdeményezést, amely Magyarországon és annak határain kívül élő nemzetrészek közeledését, együttműködését és kölcsönös megismerését célozza. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 2. - 1712. sz./

2000. május 2.

A Kárpát-medence területén a hitleri és a sztálini egyházüldözés alatt rabságba vetett mintegy ezer pap, valamint a más módon meghurcolt több ezer szerzetes, apáca és hívő emlékére tartottak koncelebrációs szentmisét máj. 1-jén Budapesten, a Mátyás-templomban. A szertartást Regőczy István atya vezette. Az eseményt egy papi csoport kezdeményezte Rabpap Szolidaritás elnevezéssel. A Rabpap Szolidaritás által megfogalmazott írásos tájékoztató szerint az egykor meghurcolt kárpát-medencei papokat, akik közül ma már csak negyvenen élnek, más helyszínek mellett Kistarcsán, Márianosztrán, Recsken, a budapesti Markó utcában, Erdélyben Szamosújváron, a délvidéken Boribányán tartották fogva a börtönökben, koncentrációs lágerekben. A vértanúk közül sokaknak - így az egyház akkori főpapjának, Mindszenty József bíborosnak - az elmúlt tíz év alatt egyetlen szobrot, emlékművet sem állítottak. Tájékoztatójukban magyar holokausztnak nevezik a meghurcoltak tudatosan vállalt áldozatát, és felszólítanak arra, hogy emléküket ne hagyjuk feledésbe menni. A szentmisén II. János Pál pápa üdvözletét Keglevich István atya olvasta fel. /Szentmise a meghurcolt papokért. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 2./

2000. május 2.

Tíz évvel ezelőtt, az első rendezvényen, hatalmas tömeg emlékezett meg a szatmári béke megkötésének évfordulójáról. Immár tizedik alkalommal rendezték meg a zarándoklatot és hatodszor a történelmi tanácskozást Szatmárnémetiben, Az élő Rákóczi rendezvényt. A Majtényi síkon, mint az előző években is, Nagy Csaba nyíregyházi tárogatóművész és együttese nyitotta meg a műsort. Szép Gyula, az RMDSZ országos elnökségének tagja arról beszélt, hogy a kurucoknak nem csak az osztrákokkal kellett harcolniuk, hanem a magyar labancokkal is. Így van ez ma is, emiatt nem tudják elérni céljaikat. Dr. Németi János előadásában kidomborította, hogy az erdélyi fejedelemség biztosította a magyar államiság folytonosságát. /Megemlékezés Szatmárnémetiben és a Majtényi síkon. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 2./ A rendezvényre jöttek Kolozsvártól Nyíregyházáig, Nagyváradtól Eperjesig, de Máramarosszigetről is. Muzsnay Árpád, az EMKE alelnöke, a szatmári Kölcsey Kör elnöke volt a rendezvény főszervezője. Szatmárnémetiben, a Láncos templomban Tőkés László püspök hirdetett igét, ezután került sor a Lorántffy Zsuzsanna nevét viselő nőszövetségek találkozójára. A városban, a Scheffler János Lelkipásztori Központban kárpát-medencei történelmi találkozó volt. Reizer Pál szatmári megyéspüspök külön kitért az itteni katolikusok és reformátusok példaadó együttműködésére. Tempfli József nagyváradi római katolikus megyéspüspök felelevenítette annak a templomnak a történetét és működését, amelyet a múlt években közösen emelt a két egyház, a katolikus és a református, s nagy harmóniában közösen használ. A történelmi tanácskozáson Csetri Elek professzor az erdélyi fejedelmi hatalom XVII. századbeli gazdasági hátteréről értekezett, dr. Németi János Szatmár vármegye akkori helyzetét vázolta fel. Mandula Tibor a fejedelemasszony szatmári ténykedéséről beszélt, Zubánics László beregszászi történész Lorántffy Zsuzsanna Beregben címmel tartott előadást. Takács Péter debreceni professzor három erdélyi fejedelemasszony, Brandenburgi Katalin, Lorántffy Zsuzsanna és Báthori Zsófia életét vázolta fel. Sipos Gábor kolozsvári levéltáros az iskolaépítő-támogató Lorántffy Zsuzsannáról beszélt, kiemelve a fogarasi román iskola alapításának fontosságát. Kónya Péter eperjesi tanár Comenius ottani hatásáról beszélt, Tamás Edit sárospataki történész, muzeológus vetítéssel egybekötve elevenítette fel Lorántffy Zsuzsanna hagyatékát és ránk maradt tárgyi emlékeit. A hagyományokhoz híven most is majtényi zarándoklattal zárult az Élő Rákóczi ünnepségsorozat. /A Rákócziakra emlékezve: Ismét messze szólt a tárogató! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 2./

2000. május 2.

Ápr. 28-30-a között a Magyar Professzorok Világtanácsa a MTA Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei tudományos testületével együtt megrendezte Kolozsvárott a Romániai Magyar Professzorok Találkozóját. A találkozó célja volt a romániai magyar felsőoktatás - állami és magánegyetem - kérdéskörének megvitatása, a romániai magyar professzorok és intézmények együttműködése az anyaországi és más államokban lévő professzorokkal, intézményekkel, illetve a külhoni doktorandusz- és felsőfokú képzésben résztvevő hallgatók magyarországi oktatásának időszerű gondjai. A rendezvényen ünnepélyes együttműködési szándéknyilatkozatot is aláírtak a MPV, illetve az Erdélyi Múzeum Egyesület (Benkő Samu) és az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (Bíró Károly) között. /Megtartották a Romániai Magyar Professzorok Találkozóját. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 2./ Kecskés Mihály, a MPV elnöke elmondotta, hogy a szervezetnek 439 tagja van, akik 21 országban tevékenykednek. A több mint 150 romániai magyar professzorból 30-an a tanács tagjai. Jelezte: minden, Magyarországon rendezendő tudományos értekezleten szívesen látott vendégek a romániai magyar professzorok. Benkő Samu arról értekezett, hogy a történelmi Magyarország második egyeteme jött létre Kolozsváron. Itt létezett olyan háttér, tudományos intézetek, EME, könyvtárak, gyűjtemények, amikre ráépülhetett. Kroó Norbert, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára elmondta, hogy a magyar kutatóközösségek éltek a lehetőséggel, s az EU-s programokból még egy annyit pályáztak vissza, mint amennyit tagdíjként az ország befizetett. /Csomafáy Ferenc: Romániai Magyar Professzorok Találkozója. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 3./ Szilágyi Pál professzor azt kérte a magyar kormánytól, hogy olyan mértékben támogassa a különböző egyetemeket, amilyen mértékben hozzájárulnak a magyar értelmiség képzéséhez. A romániai magyar professzorok felszólalásaiból az derült ki, hogy legtöbbjük csapdának érzi a magánegyetem létesítését. Vanek Ferenc, a Bolyai Társaság elnöke és Szilágyi Pál professzor egyaránt azt hangsúlyozták, hogy a romániai magyar felsőoktatásnak egy kultúrát kell megmentenie, annak továbbélését kell biztosítania, épp ezért azonnali mentőövre, vagyis a meglévő oktatási formák elsődleges támogatására kell összpontosítani. Gyímesi Éva, Vanek Ferenc, Szilágyi N. Sándor kifogásolták a magyar kormány egyetem-politikáját, valamint a rendezvény során megnyilvánuló "paternalista magyarországi magatartást". Szilágyi N. Sándor és Gyímesi Éva azt hangsúlyozták, hogy nem lehet politikai határozatokkal, a szakma megkérdezése nélkül egyetemet létesíteni. "Azért vagyunk megsértődve, mert mi, akik egyetemi ügyekkel foglalkozunk, utólag értesültünk, hogy a magyar kormány mennyivel és mit támogat. Később a szakmát is megkérdezték, de véleményünk pusztába kiáltott szó maradt" - mondta Szilágyi N. Sándor. A végezetül megfogalmazott ajánlásban a professzorok elsődlegesen az önálló állami magyar egyetem támogatását kérték a budapesti kormányzattól. A magyar professzorok a következő prioritási sorrendet állították fel: a Bolyai Egyetem jogi-politikai rehabilitációja, a létező magyar tanszékek és karok megerősítése, és a komplementaritás elvén épülő új intézmények támogatása. /Gál Mária: Romániai magyar professzorok találkozója. Csapdának érzik a magánegyetemet? = Szabadság (Kolozsvár), máj. 3./

2000. május 2.

Kolozsvárott az etnikumok közötti civil kultúra megteremtését szorgalmazó Provincia c. új kiadványt mutatták be a szerkesztők, Bakk Miklós, Marius Cosmeanu, Marius Lazar, Molnár Gusztáv és Szokoly Elek, ismertetve azokat az elveket, melyek e két nyelven megjelenő kiadvány létrehozását vezérelték. A kiadvány anyagai mind magyar, mind román nyelven azonosak, s két erdélyi lapban - a Ziua de Ardeal és a Krónika - terjesztik. Szokoly Elek arra figyelmeztetett, hogy a két világháború között is történt próbálkozás a közös párbeszédre, s a Jakabffy Elemér munkásságát hozta fel példaként. Bakk Miklós rámutatott: Itt az ideje, hogy az erdélyiek felleltározzák közös gondjaikat. Molnár Gusztáv szerint a céljuk: Erdélyre vonatkozó kérdéseket európai szinten tárgyalni. Románia ugyanis olyan új történelmi helyzetben van, amelynek nincsenek történelmi hagyományai; nem értékátadásról, hanem új értékek közös létrehozásáról van szó. A lap internetes kiadása (www.provincia.ro) is ezt szolgálja. /Provincia. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 2./ A Provincia "Olyan témákat vet fel, amelyekről eddig nem beszéltek. Kritikai módon viszonyul mind a román, mind a magyar nacionalizmus hagyományaihoz, s egyben megpróbálja azt is megfogalmazni, hogy az új európai környezetben a román-magyar együttműködésnek milyen esélyei vannak az erdélyi regionalizmus újrafogalmazásában" - mondta az MTI-nek Bakk Miklós politológus, a szerkesztő bizottság tagja. A beköszöntő vezércikk szerint "Nem akarjuk, hogy a mi provinciánk ezután is egy harmadrangú ország másodrangú tartománya legyen. Azt akarjuk, hogy Erdély centrummá váljon. Nem mások fölött, hanem egyensúlyban és partnerségben más centrumokkal. Olyan Erdélyt akarunk, amelyben a vallási, etnikai, kulturális különbségek kölcsönösen kiegészítik egymást, az egész térség javára. Nem akarunk újjáéleszteni - és még kevésbé kiváltani vagy támogatni - valamiféle helyi érdekű, a román, magyar és német különbség fölötti vagy éppenséggel e különbségek ellen irányuló transzilvanizmust. Európai erdélyiséget akarunk, amely ezeket az eltérő hagyományokat és identitásokat modern, az egységesülő Európa szellemiségéhez közelítő rendszerbe tudja foglalni". Az első számban kilenc román és öt magyar nemzetiségű politológus, szociológus, egyetemi tanár, író, újságíró, emberi jogi szakértő írása kapott helyett. A két felelős szerkesztő - Molnár Gusztáv politológus és Alexandru Cistelecan, a marosvásárhelyi Vatra című kulturális havilap főszerkesztője - havonta egy-egy meghatározott témára kér fel szerzőket. /Kétnyelvű Provincia az európai erdélyiségért. = Brassói Lapok (Brassó), máj. 5./

2000. május 2.

Székelyudvarhelyen ápr. 30-án Rádiós munkanap címmel tartottak szakmai megbeszélést a hazai és anyaországi rádiósok, tévések, újságírók. Az eseményt kezdeményező udvarhelyi Príma Rádió meghívására a gondolatcserén részt vett Budai László, a Hungária Televízió Közalapítvány kuratóriumának elnökségi tagja, a Kossuth Rádió néhány munkatársa Kondor Katalin főszerkesztő vezetésével és Pekár István, a Duna Televízió alelnöke. Marosvásárhelyi és csíkszeredai rádiósok szintén jelen voltak. Szász Jenő polgármester szólt a hírműsorok egyhangúságáról, csaknem minden alkalommal ugyanaz a két-három személy nyilatkozik az erdélyi magyarság nevében rádióban és televízióban egyaránt. A polgármester azt is jelezte, hogy Udvarhelyen kétpólusú a sajtó, ez bizonyos vezető személyek/politikusok közt évek óta fennálló feszültséggel magyarázható. El kell érni, hogy számos műsorban jelen legyen a határon túli régió határon túli munkatársakkal együtt- mondta Kondor Katalin főszerkesztő. - A hazai jelenlevők elhatározták, hogy a közeljövőben érdekvédelmi szövetséget hoznak létre, ugyanis vannak helységek - például Szováta -, ahol a román tulajdonos az igényekkel ellentétben csak minimális adásidőt biztosít magyar nyelven. /Rádiós munkanap. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 2./

2000. május 2.

Ápr. 30-án Krasznamihályfalván a református gyülekezet és a helyi RMDSZ felavatta a volt református iskola falára elhelyezett, a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság által Tamás László emlékére készített emléktáblát. Geréb Miklós gondnok, a község polgármestere ismertette Tamás László életútját, majd leleplezte az emléktáblát. Tamás László 1856-ban született Krasznamihályfalván. Elvégezte a teológiát, majd visszatért szülőfalujába, hogy gyülekezetépítő munkát végezzen templom és iskola terén egyaránt. /Emléktábla-avatás Krasznamihályfalván. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 2./

2000. május 2.

Ápr. 30-án Mikolán hálaadó istentisztelet tartottak a református templom teljes felújításáért. Higyed István helybeli lelkipásztor üdvözölte a megjelenteket, a renoválásban nagy segítséget nyújtó holland gyülekezet képviselőit, a testvéregyházak papjait, majd összefoglalta azt a hároméves munkát, melynek során sikerült teljesen újjávarázsolni a templomot. /Hálaadó istentisztelet a templom felújításáért. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 2./

2000. május 2.

Sepsiszentgyörgyön az unitárus egyházközség ápr. 28-án immár második alkalommal szervezett vállalkozói fórumot, mely egyben információszerzés, tanulás, egyházzal való kapcsolattartás. A rendezvényen Barabás T. János, Magyarország bukaresti nagykövetségének sajtó- és kulturális titkára kifejtette: Románia és Magyarország kétoldalú politikai és gazdasági kapcsolatait 25 különböző szerződés és egyezség szabályozza. A magyar fél részéről a prioritások közt a környezetvédelmi problémák megoldásának felgyorsítása, a vízumlobbizás és a konzuli kapcsolatok bővítése szerepel. A román politikusok arra hivatkozva, hogy Romániában választási év van, az említett kérdések megoldását egyelőre elhalasztották. A romániai magyarságot illetően három kérdés vár rendezésre: az állami magyar egyetem, az önkormányzati nyelvhasználat és az egyházi közösségek javainak visszaadása. Tavaly megkétszereződött a magyar befektetések értéke Romániában. Azok a magyar cégek, amelyek a román piacon megjelennek, többnyire vagy részben nyugati tulajdonban vannak. A magyar cégekre a helyzetismeret miatt van szükség, mivel a nyugatiak az országban uralkodó bizonytalanságot észlelve óvatosak, vagy ide sem jönnek. /Jani Kinga: Unitáriusok fóruma. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 2./

2000. május 2.

Az erdélyi IKE /Ifjúsági Keresztyén Egyesület/ pályázatot hirdetett egyházi ifjúsági munkára való vezetőképzésre. Mindössze 18-an jelentkeztek, a Torockóban tartott első szemináriumra pedig már csak 14-en jöttek el. /Üzenet (Erdélyi Református Egyházkerület lapja, Kolozsvár, máj. 1. - IX. évf. 9. sz./

2000. május 2.

Makkay Botond köszöntötte a tízéves Üzenet folyóiratot, melynek első száma 1990. márc. 15-én jelent meg. /Üzenet (Erdélyi Református Egyházkerület lapja, Kolozsvár, máj. 1. - IX. évf. 9. sz./

2000. május 2.

Sepsiszentgyörgyön, a Székely Nemzeti Múzeumban bemutatták Beder Tibor Gyalogosan Törökországban című könyvét. A szerző elmondta, gyalogosan felkereste a törökörszági Magyarfalut /1700 kilométert tett meg/, hogy megtudja, mi a titka a megmaradásnak, hisz a 450 évvel ezelőtt elhurcolt székelyek, akik falut alapítottak Törökországban, mai napig magyar nemzetiségűnek vallják magukat, habár a nyelvet már nem beszélik. /A megmaradás titkának keresője. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 2./

2000. május 3.

Polgármester-jelölt minőségében máj. 2-án tartotta első sajtótájékoztatóját Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszter, szenátor. Ugyancsak máj. 2-án az RMDSZ polgármester-, illetve tanácsosjelöltjei a magyar történelmi egyházak vezetőit is felkeresték, akiknek támogatását kérték az idei választások alkalmával. Eckstein-Kovács Péter elmondta: pozitív kampányt szeretnének folytatni, jelszavuk az Egymásért. Gyökeres változásra van szükség, hiszen az, amit 1992-ben jónak tartottak, 2000-re már nem időszerű. A legsúlyosabb gondok között a munkanélküliséget, a lakásgondokat említette. Hangsúlyozta, hogy nemcsak a magyar közösség, hanem a románság szavazataira is számít, hiszen szenátori és miniszteri minőségében eddig sem csupán a magyarság érdekeit képviselte. Eckstein-Kovács Péter polgármester-jelölt, Kerekes Gábor, Molnos Lajos tanácsosjelöltek, Kónya-Hamar Sándor képviselő, megyei elnök, Mátis Jenő képviselő, Sebesi Karen Attila, a kampánystáb tagja Csiha Kálmán református és Szabó Árpád unitárius püspököt felkeresték, akiknek a segítségét, támogatását kérték a választási kampány alatt. Az egyházfők támogatásukról biztosították az RMDSZ-t, és ígéretet tettek arra, hogy mind Kolozsváron, mind vidéken megadják a kért segítséget. /Egymásért - egy másért. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 3./

2000. május 3.

A revizionista eszméket valló Göncz Árpádnak adományozta Románia legmagasabb állami kitüntetését Emil Constantinescu államfő" - írta máj. 2-i számában a Jurnalul National bukaresti napilap. A magyarellenes lap a magyar köztársasági elnök "revizionista" magatartását abban látta, hogy Göncz Árpád 1990-ben részt vett Bajcsy-Zsilinszky Endre 1944-ben írt Erdély - jelen és jövő című tanulmányának újrakiadásában. A magyar államfő "revizionista vétkei" között tartja számon a Jurnalul National azt az egyik német lapban megjelent interjút is, amelyben Göncz Árpád "azt kérte, hogy ismerjék el a romániai magyar kisebbség alapvető emberi jogait". /Constantinescu "magyar revizionistákat" tüntet ki? = Szabadság (Kolozsvár), máj. 3./

2000. május 3.

Sepsiszentgyörgyön a karrierbörze vitafórumán dr. Tonk Sándor kolozsvári egyetemi tanár, az Erdélyi Magyar Magánegyetem létrehozásán dolgozó Sapientia Alapítvány Kuratóriumának elnöke és dr. Kozma László, a magyarországi Apáczai Közalapítvány felügyelőbizottságának tagja, a budapesti oktatási minisztérium képviselője oktatási kérdésekről, stratégiákról beszélt. Dr. Tonk Sándor történész kifejtette, hogy jelenleg Romániában mintegy 15 000 magyar egyetemi hallgató tanul, egyharmada anyanyelvén. A magyar lakosság népességi számarányát tekintve 25 000 diáknak kellene képeznie magát a felsőoktatási intézményekben. - A Sapientia Alapítvány hosszú távú elgondolásai szerint létre lehet hozni egy teljes struktúrájú magyar egyetemet, ugyanakkor az egyetemalapítással párhuzamosan munkahelyeket is kell teremteni, mert pillanatnyilag az a legnagyobb gond, hogy a végzős magyar értelmiség nem jut álláshoz, ezért a fiatalok külföldön keresik az érvényesülési lehetőségeket. Dr. Kozma László úgy értékelte, az egyetemekről kikerülő magyar anyanyelvű értelmiségnek egyaránt szükséges a román nyelv magas szintű, valamint természetesen a magyar szaknyelv ismerete is, továbbá fejlett információs rendszer kiépítése vált időszerűvé. /Mózes László: Állandó pályamódosításra kell berendezkedni. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 3./

2000. május 3.

Román párt, a Nemzeti Liberális Párt színeiben indulnak Gyergyószentmiklóson a magyar független tanácsosok az RMDSZ jelöltjeivel szemben. Rokaly József, az RMDSZ helyi alelnöke a bomlás jeleként értelmezte ezt a döntést. A magyar független tanácsosok jelentkeztek a liberálisoknál, látván, hogy a választási törvény eleve esélytelenné teszi a független jelölteket. Arra a kérdésre, hogy miért nem az RMDSZ listáján indulnak, egyikük, Pázmán Attila elmondta, hogy 1996-ban így tettek, de a kialakított rangsor nem tükrözte a gyergyóiak akaratát. Rokaly József szerint a bomlás fokozatai: először elhagyták az RMDSZ-t, a függetlenség volt a második, román párthoz csatlakozás a harmadik. Szerinte ez először a Bánságban jelentkezett, most Kolozs megyében és már Székelyföldön is felütötte a fejét. /Gazda Árpád: Gyergyószentmiklósi magyar fiatalok román párt színeiben. = Krónika (Kolozsvár), máj. 3./

2000. május 3.

Örkény István színművét, a Macskajátékot eddig mintegy húsz ország számos színpadán mutatták be Ankarától Reykjavíkig, Brüsszeltől Minneapolisig, csupán az egykori Szovjetunióban közel húsz színház tűzte műsorára. Nagyváradon a Szigligeti Társulat két művésznője, Csíky Ibolya és F. Márton Erzsébet most ünnepli pályakezdésének 30. évfordulóját ők Macskajáték szereplői. Parászka Miklós a darab rendezője. /Nagy Béla irodalmi titkár: Bemutató a színházban. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 3./

2000. május 3.

Máj. 1-jén hálaadó szentmisével emlékeztek Szatmárnémetiben, a főtéri katedrálisban arra, hogy tíz évvel ezelőtt Reizer Pált szatmári megyéspüspökké szentelték és 48 évi kényszerszünet után újra megkezdte működését a római katolikus püspökség helybeli intézménye. Az ünnepi alkalomra megjelentek a helyi közélet képviselői is, köztük Ilyés Gyula, a megyei RMDSZ elnöke, s számos neves, határon inneni és túli vendég. A szentmise végén külön megemlékeztek azokról a lelkipásztorokról, akik vértanúságot szenvedtek hitükért és egyházukért a kommunizmus éveiben. Így dr. Scheffler János püspökről, aki 1952-ben a zsilavai börtönben halt meg, dr. Bogdánffy Szilárd püspöki titkárról, akit titokban váradi püspökké választottak, és szintén börtönben halt meg. A neves évfordulón Reizer Pál püspök több papot előléptetett. Dr. Tempfli Imrét püspöki helynökké nevezték ki, heten kapták meg a tiszteletbeli kanonok, ketten a tiszteletbeli főesperes, hárman a szentszéki tanácsos címet, egy pedig címzetes esperes lett. Ezt követően megkoszorúzták a nagy elődöket idéző emlékhelyeket, köztük a városépítő püspök, Hám János múlt év májusában felavatott szobrát a székesegyház előtt. /(Sike Lajos): Reizer püspököt köszöntötték, köszöntjük. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 3./

2000. május 3.

A Zimányi József magyarországi lelkész nevével jelzett "Zimányi-féle mozgalom" egyike a református egyházon belül jelentkező megújulási mozgalmaknak. Visky János kolozsvári, lelkészt, a mozgalom híve. Nem szereti, amikor "Zimányi-féle mozgalomról" beszélnek, fejtette ki. Az egyház lelki megújulása nem egy mozgalomé, még kevésbé egy emberé. Az úgynevezett "Zimányi-mozgalom" célja az egyházon belüli lelki ébredés. A történelmi egyházak intézményesített, nehézkés mozgású világába, dinamizmust, vonzó lelki életet szeretnének bevinni. Az evangelizáció nyomatékosabb formájú igehirdetés. Az erdélyi református magyaroknak csak elenyésző hányada jár rendszeresen a templomba. A távolmaradó többség irányába igénybe kell venni a lelkek megmentésének új eszközeit is. A megtérés sokkal több annál, hogy valaki meg van keresztelve. Az evangelizációban tehát ilyen értelemben hangzik a Krisztus hívása. - Nem céljuk az elszakadás. - A házi közösségi összejöveteleket nem Zimányi vezette be. Ez náluk már hosszú évek óta gyakorolt közösségi forma. Az emberek annyira elszigetelődtek egymástól, hogy igény van az ilyen családias, bensőséges hangulatú bibliaórai közösségekre. /Papp Annamária: "Nem célunk a szakadás" = Szabadság (Kolozsvár), máj. 3./

2000. május 3.

Egyhetes bánsági látogatást tett Jean-Claude Périsset, a Vatikán bukaresti nagykövete. A kiskrassói római katolikus templomban a krassószörényi horvátok (krassovánok) egyik központi templomában mutatott be szentmisét zsúfolt és szentbeszédet mondott román nyelven. Resicabányán a Havas Boldogasszony templomban Páll József esperes-plébános röviden bemutatta az egyházkerületét, illetve annak sok nemzetiségű papságát, kiemelve a bánsági nemzetiségi és felekezetközi együttműködés példaértékét. A látogatás a govondári Szent Ferenc és Klára közösségi ház bemutatásával ért véget. Makay Botond Roos Márton megyéspüspököt kérte villáminterjúra. A püspök tört magyarsággal nyilatkozott, kifejtve, hogy a nuncius látogatása számukra nagy esemény. /Makay Botond: Őexcellenciája Jean-Claude Périsset a Vatikán Bukaresti Apostoli Nunciusa Krassó-Szörvényben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 3./

2000. május 3.

Maros megye egyik legnagyobb községe, Marosszentgyörgy, a maga több mint nyolcezer lakosával /54 százaléka magyar, 14 százaléka cigány, a többi román nemzetiségű/, ahol a település védőszentje napjának (április 24.) tiszteletére egy héten át tartó rendezvénysorozatot szerveztek. Marosszentgyörgyön rendkívüli gyógyhatású sósvíz forrás található. Sósfürdője a marosvásárhelyiek egyik kedvenc üdülőhelye. Ennek sorsáról is szó lesz az alábbiakban. Vízi József polgármester elmondta, hogy változatos rendezvények voltak: sportvetélkedő, az óvodások fonójelentet adtak elő, iskolai gyermekkórus, népi tánccsoport lépett fel, megnyitották Bárczi András helyi festőművész kiállítását, helyi műkedvelők az István, a király rockoperából adtak elő részleteket, a reformátusok Jóreménység kórusa énekelt, a hagyományos Szent György napi búcsún Csató Béla, marosvásárhelyi főesperes hirdetett igét, , Baricz Lajos, a katolikus plébános, az egész ünnepség egyik fő szervezője Szent György alakját idézte fel. /Máthé Éva: Maros megye legnagyobb községének ünnepe. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 3./

2000. május 3.

Ápr. 29-én szentelték fel a Caritas Catolica által működtetett várad-szőlősi Szent Márton idősek otthonát. Az 1995-ben megnyílt intézmény szűkösnek bizonyult, szükséges volt a bővítése. Az öregek otthonával sok szegény rászorultan tudunk segíteni - mondta Tempfli József megyés püspök. - Jelenleg 21 lakója van az otthonnak. /K. Fekete Ildikó: Érezniük kell: szeretet veszi körül őket. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 3./

2000. május 3.

Battonyán ápr. 29-én tartották a Kultúrával a Nyugat Kapujában című millenniumi rendezvény kistérségi bemutatóját. A helybelieken kívül Dombegyházról, Kevermesről, Mezőhegyesről, Mezőkovácsházáról és az Arad megyei testvértelepülésről, Pécskáról is érkeztek vendégek. Az egész napos program végén a zsűri közölte, mely műsorszámok előadói esélyesek arra, hogy meghívják őket a megyei szakági fesztiválra. A határon túli résztvevők ­ a kiírás értelmében ­ teljesen azonos eséllyel indulnak a hazai fellépőkkel. A 25 vers- és prózamondó közül a pécskai Zabán Márta versmondása (Reményik Sándor: Eredj, ha tudsz!) nyerte meg leginkább a közönség és a zsűri tetszését. /Ménesi György, Békés Megyei Hírlap: Pécskai középiskolás bizonyult a legjobb versmondónak. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 3./

2000. május 3.

Sepsiszentgyörgyön a Szentgyörgy-napokon sok zenekar fellépett, a magyarországi Kormorán és más együttesek mellett Erdélyből a Forgotten, Téglagyári megálló, Kentucky Old Boys, Quo Vadis és Dancs Annamari. A három nap alatt a népzenét, szimfonikus és régizenét kedvelők is megtalálják szórakozásukat. Fellép például a kolozsvári Ördögtérgye táncegyüttes, a Hargita Állami Székely Népi Együttes, a Háromszék Népi Együttes. A néptáncokat kedvelők a vásári színpadon naphosszat csodálhatják, sőt: tanulhatják is a széki, szatmári, felcsíki, sóvidéki, ózdi rendet, a talpalávalót felváltva a debreceni Szeredás együttes és a budapesti Gázsa és zenekara húzza. /Zenélő Szentgyörgy-napok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 3./

2000. május 3.

A rendkívüli értékű országos kulturális örökségnek nyilvánított több mint hat és fél száz romániai műemlék jegyzékébe hatot vettek fel Kovászna megyéből. Ugyanakkor nyolc települést neveztek meg, ahol nagy számban található országos jelentőségűnek nyilvánított épített örökség. Háromszékről a kulturális örökség részei: Bálványosvár, erdőfülei középkori építmények és kápolnarom, illyefalvi református templom, gelencei római katolikus templom, kiskászoni dák erődítmény, tündérvölgyi dák erődítmény. Az országos jelentőségű épített örökség szempontjából nagy sűrűségű települések közé Háromszékről nyolc helységet vettek fel a listára: Sepsiszentgyörgy, Kovászna, Kézdivásárhely, Bardoc, Gelence, Illyefalva, Szentlélek és Torja. /Védendő épített örökség. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 3./

2000. május 3.

Magyarcsaholyban is van már teleház! A központ egy régi iskolaépületben kapott helyet, és felavatására május utolsó vasárnapján fog sor kerülni. A tervek között szerepel egy helyi újság és kábeltévé beindítása is. /Teleház, Magyarcsaholyban is. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 3./

2000. május 3.

Alig kétszázan laknak a háromszéki Cófalván. A kis falut a diktatúra idejében lebontásra ítélték, temetőjét is fel akarták szántani. Az elmúlt tíz évben Cófalva talpra állt. Az illyefalvi LAM Alapítvány segítségével pékséget és malmot hoztak létre. A faluban szívesen vállalják a gyermekáldást, az egyik családban most várják a tizenharmadik gyermeket. /Antal Erika: Tíz év alatt talpra állt Cófalva. = Krónika (Kolozsvár), máj. 3./

2000. május 3.

A Független Kisgazdapárt - a Fidesz egyetértésével - Mádl Ferenc professzort jelöli a köztársasági elnöki tisztségre - jelentette be máj. 3-án Torgyán József pártelnök Orbán Viktor miniszterelnökkel és Kövér László Fidesz-elnökkel közösen tartott sajtótájékoztatón. A jelölést az Orbán-Torgyán négyszemközti egyeztetés után mind az FKGP, mind a Fidesz elnöksége jóváhagyta. A két pártelnök és a kormányfő - ugyancsak máj. 3-án - több ciklusra szóló együttműködési megállapodást írt alá. Ennek értelmében célszerű arányban közös jelölteket indítanak a 2002-es országgyűlési választásokon. A megállapodás kitér arra, hogy a miniszterelnököt jövőben is a választáson eredményesebben szereplő párt adja, a koalíciós partnert pedig a köztársasági elnök jelölésének joga illeti meg. Mádl Ferenc /sz. Bánd, 1931. jan. 29./ tagja volt az Antall-kormánynak és 1995-ben az ellenzéki MDF, KDNP és Fidesz közös államfőjelöltje volt. Nemzetközi jogász, egyetemi tanár. Tagja, illetve résztvevője több nemzetközi szervezetnek, illetve legiszlációs fórumnak, többek között a Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Akadémiának. Pártonkívüli. 1993. február 22-től 1994. július 15-ig művelődési és közoktatási miniszterként tevékenykedett. 1999-től a kormány tudományos tanácsadó testületének tagja. /Mádl Ferenc a magyar államfőjelölt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 4./

2000. május 4.

Az Emberjogi Védelmi Liga elnöke (LADO) a választási kampányban megnyilvánuló súlyos rendellenességekre hívta fel a figyelmet. Kifogásolta, hogy még most sem véglegesítették a választási névjegyzékeket, holott azoknak már januárban készen kellett volna állniuk, nem nyomtatták ki a választási könyvecskéket, ami visszaélésekhez vezethet, a helyhatóságok nem büntetik meg azokat, akik megszegik a plakátragasztás szabályait. Azt is kifogásolja a LADO, hogy a megfigyelők száma kevés ahhoz, hogy lefedjék mind a 12 500 választási körzetet. /Máris választási rendellenességek. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 4./

2000. május 4.

Szilágyi Pál professzor /Kolozsvár/ összefoglalta a magyar nyelvű felsőoktatás helyzetét. A Babes-Bolyai Tudományegyetemen /BBTE/ jelenleg 25 000 diák tanul, ebből 5000 magyar nemzetiségű. Az egyetem 103 címen ad diplomát, alapképzésben. Ebből magyar nyelvű képzés 35 szakon folyik. Teljes magyar nyelvű képzésben részesül az egyetemen majdnem 3500 diák. Az elkövetkező évek beiskolázási keretszáma szerint körülbelül 1400-as évfolyamokkal lehet számolni, természetesen az összes szakok alapul véve. Tehát négy év múlva évente 1400 magyar értelmiségit ad az egyeteme a romániai magyarságnak. A BBTE szinte teljesen el tudja látni a tanárképzést, majdnem teljesen a tanító- és óvónőképzést. Van újságíróképzés, a politikai tudományokban, és legújabban - pár hete - jogi karon is elindítottak egy kurzust, a közgazdaságin kettőt. Végre a jogi karon is elindulhat a magyar nyelvű képzést, ami azt jelenti, hogy az ott sikeresen felvételizett magyar hallgató részlegesen magyar nyelven tanulhat. A közgazdasági karon szintén indíthattak két magyar nyelvű kurzust. Ígéret van rá, hogy ősztől három szakon el tudjuk indítani a magyar nyelvű képzést. Külön beiskolázási számot kaptak, 25+25+25, tehát 75 helyet. Ezzel majd sikerül elérni a jogi és közgazdasági képzést magyar nyelven. - Minden olyan karon, ahol magyar nyelvű képzés is folyik magyar dekánhelyettest, vagy tudományos titkárt tudtak megválasztani. Külön tudták választani minden tanszéken a román, magyar és német tanári állásokat. - 1990-ben a BBTE-n 80 fős volt a magyar tanári kar. Jelenleg a BBTE-n tanító magyar nyelvű, főállású tanárok száma 260, nagy részük fiatal, az átlagéletkor 32-35 év között van. Mindezek a pozitív változás nem véglegesnek mindaddig, amíg a BBTE struktúráját, beleértve a magyar tagozat struktúráját, törvényileg nem szentesítik. Elég csak egy rosszabb politikai helyzet, és nem adnak megfelelő beiskolázási keretszámot. Törvényi megerősítés nélkül felszámolható a magyar részleg, úgy ahogy történt a két egyetem egyesítése után. Szükséges, hogy a BBTE-n a magyar tagozat önállósuljon: magyar karok, magyar tanszékek és magyar szenátusi csoport legyen. - Jelenleg 24 magyar szenátusi tag van a 101-ből, ez nem elhanyagolható szám egy szavazás alkalmával. - Megoldatlan a magyar nyelvű műszaki oktatás, mezőgazdasági oktatás, zene-, képzőművészeti és - még ha három szakon el is indult- a közgazdászképzés. Kolozsváron az Agronómiai Intézetben volt magyar nyelvű oktatás. A Műszaki Egyetemen nagyon sok magyar nyelvű tanár dolgozik. A Gh. Dima Konzervatóriumban volt magyar tagozat, de a zenekonzervatórium botrányos módon szabotálta, hogy visszaállítsák e tagozatot. A képzőművészetin ugyanaz a helyzet. Itt a kormánynak kell lépnie. A professzor hangsúlyozta, hogy politikai segítség nélkül nem lehet lépni. A Petőfi-Schiller Egyetem nem a legjobb megoldás, mégis ez is egy lehetőség. Amit a BBTE profilja miatt nem tud megvalósítani, azt megvalósíthaná ez az egyetem, állami pénzből. /Csomafáy Ferenc: A romániai magyar egyetemről, felsőfokú oktatásról Szilágyi Pál professzor számol be olvasóinknak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 4./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 391-406




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998