udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 379 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 361-379
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

2000. június 1.

Gyergyószentmiklóson zajlott május 25-26-án A magyar államalapítástól a kisebbségi sorsig címmel rendezett történészkonferencia. A megnyitón dr. Garda Dezső történész, parlamenti képviselő elmondotta, a történészkonferencia kettős ünnep jegyében zajlik: a millennium tiszteletére és a Gyergyói Népfőiskola fennállásának 10. évfordulója alkalmából. Rangos történészek tartottak előadást, mint dr. Toroczkay Gábor, dr. Bertényi Iván, dr. Csukovics Enikő, dr. Tringli István, dr. Kruppa Tamás és dr. Horn Ildikó a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemről, dr. Tüdős Kinga a bukaresti N. Iorga Történeti Intézettől, dr. Bona Gábor, a magyar Hadtörténeti Intézet igazgatója, dr. Egyed Ákos a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemről, dr. Vincze Gábor a szegedi József Attila Tudományegyetemről, Boér Hunor a sepsiszentgyörgyi Székely Múzeumtól és dr. Garda Dezső, a gyergyószentmiklósi főiskola tanára. Erdély történelmével is foglalkozott több előadás, így a székely kérdés megfogalmazásáról az utolsó rendi országgyűlésen dr. Egyed Ákos, a 48-49-es magyar szabadságharc katonai történetéről dr. Bona Gábor, a székely közbirtokosságról dr. Garda Dezső, dr. Vincze Gábor pedig Kis magyar-román kapcsolattörténetet adott elő az 1945-1965 közötti időszakból. - A Gyergyói Népfőiskola dr. Garda Dezsőnek köszönhetően évről évre megrendezi a rangos történészkonferenciát. /Gál Éva Emese: Történészkonferencia kettős ünnep jegyében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 1./ Dr. Vincze Gábor elmondta, örült, hogy népes volt a hallgatóság, mert a rendezvénynek tankönyvpótló jellege volt. Generációk nőttek fel úgy, hogy alig ismerik nemzetük múltját. Hozzátette? Erdélyben nagyon kevés a kutató-publikáló, aktív magyar történész. Nagy probléma, hogy megszakadt a folytonosság, kiesett egy egész generáció. Egyed István, Jakó Zsigmond, Imreh István nemzedéke mellé csak most kezd csatlakozni egy egészen fiatal váltás. Jelenkorkutatók pedig éppenséggel nem voltak, most van két fiatal, a Pécsen doktoráló Nagy Mihály Zoltán és a Babes-Bolyai Tudományegyetemen Lonhardt Tamás. Csucsuja István tanársegéde, mindketten az 1945 utáni évekkel foglalkoznak. - Dr. Vincze Gábor kifejtette, Romániában is fog kutatni, ha kap engedélyt, de a magyarországi anyag is nagyon gazdag. - Dr. Bertényi Iván megjegyezte: Budapesten rendeztek beszélgetést a Szent Koronáról, alig jöttek el ötvenen, kevés történészhallgató volt jelen, viszont itt, Gyergyószentmiklóson telt ház volt és a közönség végigülte a két nap előadásait. Bertényi óvott a dilettantizmustól, ilyennek tartja Holler Lászlónak a Századokban közölt tanulmányát a Szent Koronáról. Csomor Lajost nem fogadja el szakértőnek, de elismeréssel fogadta, hogy Csomor kamerával ellátott parányi szondát vezetett be a korona illesztései közé. A külső képek ráhajlanak az alsó koronára, Csoma felfedezte, hogy alattuk nincs ott az apostol, csak a fölirat, tehát ott valamikor el volt törve a koronaív. /Barabás István: A történelem házhoz jön. = A Hét (Bukarest), jún. 8./

2000. június 1.

A millenniumi megemlékezésekbe az unitárius egyház is bekapcsolódik. Többek között az 1568-as tordai országgyűlésre is emlékeznek, amely a vallás- és lelkiismereti szabadság kihirdetésének és az unitárius egyház megalakulásának kiemelkedő eseménye volt. A rendezvénysorozat jún. 2-án, a tordai római katolikus templomban, az országgyűlés színhelyén tartott ökumenikus istentisztelettel kezdődik, majd az országgyűlés eseményének megörökítésére emléktáblát helyeznek el. Jún. 2-án tudományos ülésszak kezdődik Kolozsváron, az Unitárius Kollégiumban. /Az unitárius egyház millenniumi rendezvénysorozata. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 1./

2000. június 1.

A Bolyai Nyári Akadémia és az anyaországi, valamint a Kárpát-medence országaiban szervezendő pedagógus-továbbképzésekre a szakok többségében túljelentkezés van - közölte Burus Siklódi Botond, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége /RMPSZ/ főtitkára. A tanítók, az angol nyelvtanárok számára szervezett továbbképzőn, valamint a drámapedagógián majdnem kétszeres a túljelentkezés. Hely igényelhető viszont még az ének-zene, testnevelés, műszaki szaknyelv és földrajz szakokra. /Túljelentkezés a Bolyai Nyári Akadémián. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 1./

2000. június 1.

Jún. 2-án kezdődik - az Udvarhelyi Fiatal Fórum szervezésében - az Udvarhelyszéki Színjátszó Fesztivál. Fellépnek zetelaki, lövétei, kápolnásfalui színjátszó csoportok, a Tamási Áron Gimnázium, a székelyszentléleki Vadrózsák Művelődési Egylet és az UFF színjátszói. /Udvarhelyszéki Színjátszó Fesztivál. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 1./

2000. június 1.

Máj. 8-án elhunyt dr. Ferenczi István régész-történész. Apját, Ferenczi Sándor régészt követhette testvérével, Ferenczi Géza régésszel együtt az erdélyi tudomány szolgálatában, egyetemen dolgozott, a kolozsvári Történelmi Múzeumban, az Erdélyi Múzeum-Egyesületben, és még két évvel ezelőtt is népszerűsítő előadásokat tartott. Az utóbbi években az erdélyi gyepükkel kapcsolatban végzett régészeti feltárásokat, szakfolyóiratokban és napilapokban ismertette elért eredményeit. Ferenczi sokat beszélt László Gyuláról, akit a magyar honfoglalás érdekelt a legjobban. Nem volt könnyű a marxista világban magyar régésznek lenni Romániában, de ő vállalta. Részt vett a kolozsvári és Kolozsvár környéki ásatásokban (Óvár, Hója-erdő, Kisbács, Szászfenes) is. /Kovács Ferenc: Búcsú dr. Ferenczi Istvántól. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 1./ Dr. Ferenczi István /Kolozsvár, 1921. ápr. 15. - Kolozsvár, 2000. máj. 8./ a Bolyai Tudományegyetem előadója, adjunktusa, tanára 1959-ig, majd a Történeti Intézet, utána a Történeti Múzeum munkatársa. Tavaly jelent meg Besenyő szállások a Nagy-Szamos-Sajó mentén /Erdélyi Gondolat, Székelyudvarhely, 1999/ című munkája.

2000. június 1.

A templomot s az iskolát címen Pilisborosjenőn tartottak konferenciát, ahol az Apáczai Alapítvány, a Rákóczi Szövetség és a HTMH vezetőivel találkoztak a határon túli egyházi iskolák képviselőivel. Szabó Tibor, a HTMH elnöke biztosította az egyházakat, hogy továbbra is előnyben részesülnek a határon túliaknak juttatandó segítség kezelésében, elosztásában. A résztvevők megegyeztek abban, hogy a határon túli egyházi iskolák képviselőivel együtt akciótervet készítenek. /Nótáros Lajos: Budapest kiemelt támogatást ígér az egyházi tanintézeteknek. = Krónika (Kolozsvár), jún. 1./

2000. június 2.

Markó Béla, az RMDSZ elnöke megállapította, hogy sikeres volt a szervezet választási kampánya. Marosvásárhelyen az RMDSZ vezetése kénytelen volt felfüggeszteni a megyei RMDSZ-elnököt tisztségéből. "Marosvásárhelynek azonban egészen sajátos, különös magyarsága van, amely minden pillanatban kész a szolidaritásra. A belső zavaroktól, konfliktusoktól nem kell félni, ha tudjuk azokat kezelni" - mondta. Erdély-szerte több olyan városban indított az RMDSZ polgármester-jelöltet, ahol nem magyar többségű a lakosság. Ez is növeli az RMDSZ ázsióját, hiszen nem az első forduló előtt, hanem reményeink szerint a két forduló között minden ilyen helyen eredményesen tudunk majd tárgyalni a szavazatok átadásáról, vagy át nem adásáról, állapította meg Markó. Az előrejelzések azt mutatják, hogy az RMDSZ döntheti majd el, ki jut be másodikként az elnökválasztás második fordulójába, és adott esetben az RMDSZ szavazatai azt is eldönthetik, ki lesz Románia államfője. Markó elítélte azokat, akik független jelöltként, vagy a román pártok listáján indultak. Az egyházak támogatták az RMDSZ-t. "Nagyon szép körlevelet küldött híveinek a gyulafehérvári érsek, a szatmári, a nagyváradi katolikus püspök, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület is arra biztatja az embereket, hogy menjenek el szavazni és szavazzanak egységesen. Ugyanakkor az ő körlevelükben valóban szerepel ez az egészen különös, kissé megmosolyogtató kitétel. Nem hiszem, hogy bármely jelöltünk az egyház akarata ellenére lett volna azzá és az egyház érdekei ellen cselekedne. Az RMDSZ érdekei meggyőződésem szerint teljes egészében egybeesnek egyház érdekeivel" - hangsúlyozta Markó Béla. /Sikeres volt az RMDSZ kampánya - véli Markó Béla szövetségi elnök. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 2./

2000. június 2.

Sütő András író, a Magyarok Világszövetsége korábbi tiszteletbeli elnöke elmondta, hogy amikor azt tapasztalta, hogy a világszövetségben az RMDSZ erdélyi belső ellenzéke válik hangadóvá, az alapszabályzatot pedig olyképpen módosítják, hogy a tiszteletbeli elnöki funkció egy szűk védnökség függvényévé válik, tisztségéről lemondott. Nem sokkal lemondása előtt jött létre a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társasága (VET), amelynek marosvásárhelyi előzetes tanácskozásán tiszteletbeli elnöki minősége folytán hivatalból is részt vett. De ez volt az első és utolsó kapcsolata a VET-tel. Újabban több ízben is elhangzott, hogy e társaság tagjaként, szellemiségének vállalójaként tartják őt számon egyesek. Ennek kapcsán kijelentette: ez nem igaz. "A VET-ről ugyanaz a véleményem, ami Markó Bélának, az RMDSZ szövetségi elnökének, vagyis, hogy nem képviseli, nem képviselheti egészében az erdélyi-romániai magyarságot". /Sütő csak hivatalból volt ott. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 2./

2000. június 2.

A szatmárnémeti Vállalkozók Fóruma részéről Muszka János tájékoztatta a krasznai vállalkozókat az elmúlt hónapban beindult mikrohitel nyújtásáról, Elek Károly ismertette a PHARE által nyújtott régiós támogatásokat. A Határon Túli Vállalkozásfejlesztési Központ egyik képviselete Szatmárnémetiben található. A Vállalkozók Fóruma 1996 után a határokon átnyúló regionális együttműködésre is hangsúlyt fektetett, európa uniós támogatásokat szerzett meg programokra, amelyeket Brüsszelben hagytak jóvá. Az Új Kézfogás Alapítvány szerződés alapon május 15-től hiteltámogatási rendszert indított el azzal a céllal, hogy a határon túli magyar közösségek gazdasági felemelkedéséhez nyújtson pénzügyi támogatást; hogy munkahelyek létesítésével az itt élők szülőföldön való megmaradását segítse. Muszka János elmondta, hogy a budapesti székhelyű intézmény Erdélyben futtatott kísérleti jellegű programjaihoz jelenleg a Hargita és Kovászna megyei vállalkozók a csíkszeredai székhelyű kirendeltségen át juthatnak mikrohitelhez: a szatmárnémeti székhely bonyolítja le ugyanezt Máramaros, Szatmár és Szilágy megyei vállalkozók részére. Az Új Kézfogás Alapítvány három rendszerben nyújt pénzügyi támogatást mikrovállalkozások számára: vissza nem térítendő hitel, a visszatérítendő hitelt csak privatizációra lehet igényelni, végül a mikrohitelprogram pénzügyi támogatást biztosít a már működő mikrovállalkozásoknak. /Fejér László: A szülőföldön maradásért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 2./

2000. június 2.

Krizbai Jenő, Bethlen Gábor Kollégium /Nagyenyed/ igazgatója elmondta, hogy a nemzeti kollégiumi minősítést kaptak a minisztériumtól. A minősítéssel az intézmény autonómiája megnőtt, most már maguk döntenek több kérdésben, elsősorban a tanszemélyzet esetében. Ismeretes, hogy tavaly ősztől a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem kihelyezett főiskolai tanítóképző intézete kezdte meg működését a kollégiumban. A kollégiumban építkezés is zajlik: európai uniós pénzekkel a nagyenyedi kollégium is bekerült a nemzetközi felújítási programba. A román minisztérium semmiféle anyagi támogatást nem adott, a Teleki Alapítvány viszont 800 ezer forinttal támogatja a felújítást. - A kollégium keretében működő református tagozat önállósodásához a minisztériumi jóváhagyás szükséges. /Győrfi Dénes Beszélgetés KRIZBAI JENŐVEL, a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium igazgatójával. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 2./

2000. június 2.

1920. június 4. "Trianon történelmi szükségszerűség, a magyar nemzet alkalmatlanná vált volna arra, hogy alkotmányos jogrenddel minden itt lakó őshonos nemzetiség számára jóléti államot vezessen?" - tette fel a kérdést cikkében dr. Újvári Ferenc ügyvéd. "A szentistváni államprincípium mindenki előtt felemelte a magyar országhatár sorompóit, és fajra, nyelvre, vallásra való tekintet nélkül mindenki alkotmányos jogvédelemben részesült." "Ami 1100 éven át összeillett történelmileg, földrajzilag, gazdaságilag, kulturálisan, hitvallási alapon, Trianonban bűnösen szétdarabolták, és olyan országokhoz csatolták, amelyekhez soha nem tartoztak. Ezt a döntést viszont nem lehet másként minősíteni, mint minden alapot nélkülöző kollektív büntetésnek." Újvári a Helsinki Alapokmányra hivatkozott, amely lehetővé teszi az országhatárok békés, kétoldalú tárgyalásokkal, etnikai alapon való igazságos módosítását. Az az elcsatolt területeken élő magyarság a magyar nemzet szerves része, őket egyenlő partneri jogok illetik meg, amelyet nemzeti autonómia keretein belül (lásd Svájc, Dél-Tirol példáit) érvényesítenek és élnek meg. /Dr. Újvári Ferenc ügyvéd: Trianon árnyékában. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 2./

2000. június 2.

Trianon megtörtént nemzeti tragédia, függetlenül attól, hogy beszélünk róla vagy sem, állapította meg Makkay József. A békediktátumot követő 20. századi magyar történelem az utódállamokba került magyarság kisebbségi jogaiért folytatott anyaországi és helyi közelharc krónikája lehetne. Az új nemzetállamok prioritása a helyi magyar kisebbség beolvasztási, felszámolási kísérlete lett. "A sokat hangoztatott Európa Ház évtizedek reménytelensége után határmódosítás nélküli magyar egységet jelenthet, ahogyan azt a Magyarok V. Világkongresszusán Orbán Viktor miniszterelnök megfogalmazta." "A Trianon előtti Magyarország határainak visszaállításáról álmodozni értelmetlen, esélytelen és ugyanakkor káros is. De az egészséges nemzettudat kialakítása szempontjából legalább ugyanolyan káros elfelejteni a történteket." /Makkay József: Nyolcvan év. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 2./

2000. június 2.

Nagyenyeden, a Bethlen Gábor Tanítóképző Főiskolán máj. 30-án volt a 23 főiskolás tanévzárója. Krizbai Jenő igazgató üdvözölte a főiskolásokat. Demény Piroska magyar irodalom szakos tanárnő mondott beszédet. Az ünnepségen verses, zenés összeállítás is elhangzott. /Bakó Botond: Tanévzáró a Bethlen Gábor Tanítóképző Főiskolán. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 2./

2000. június 2.

Borbély Imrével, a Magyarok Világszövetsége Kárpát-medencei régiójának elnökével készített interjút a Bihari Napló. Elmondta, hogy elődje a Kárpát-medencei régió szervezetét létre sem hozta, elsősorban ezt kell pótolni. Borbély Imre a szubszidiaritás elvének híve. Egyeztető fórum lenne szükséges. A VET például eredménycentrikus szervezet. Ezt a rendszert szeretné látni a többi országos tanácsban is. - Úgy látja, hogy "nem nagyon fogják jól érezni magukat a Világszövetségben azok, akiknek semmi közük sincs a nemzeti gondolathoz, akik internacionalisták, kozmopoliták. Az MVSZ a nemzeti gondolat műhelye, a tiszta nemzetpolitika helye." A kisebbségi létben, egy "nyelvidegen, fajidegen vagy vallásidegen uralom alá került közösségben a meghatározó politikai törésvonal az idegen hatalomhoz fűződő viszony mentén alakult ki: kollaboráció vagy önállóság, kooperáció vagy autonómia. Ez olyan vízválasztó, amely fölött nincs átjárás." Az elzász-lotaringiai németek, akik a kollaborációt választották, negyven év alatt eltűntek, míg az autonómiát választó dél-tiroliak 1971-ben megkapták az önrendelkezést. Borbély Imre fontosnak tartja a regisztrációt. "Tudnunk kell, hányan vagyunk, hol élünk; a regisztráció alapján egy belső magyar postát is lehetne működtetni, amely például a sajtótermékek közvetítését megoldhatná." A státustörvény az első olyan intézkedés, "amely köti az anyaországhoz a határon túli magyarokat", de az csak az első lépés. Ideális megoldásnak a teljes állampolgárság megadását látja. Szerinte ezt az úgynevezett külhoni állampolgárság oldaná meg. /Máté Zsófia: Interjú Borbély Imrével, a Magyarok Világszövetsége Kárpát-medencei régiójának elnökével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 2./

2000. június 2.

A hajdan népes, mára kétszázra fogyó kalotaszegi Kispetri temetője befogadta első hétvégi lakóját, Daróczi tanár urat. Mintha az őshaza régi elvesztése óta egy falut hordoznánk szívünkben, amíg élünk. Hány pusztuló erdélyi falut menthettünk volna meg, ha Marosvásárhelyről, Kolozsvárról, Nagyváradról vagy Székelyudvarhelyről örökbe fogadjuk őket, ha odafigyelünk a kiöregedő falvakra és az elmagányosodó emberekre, írta Vetési László. Daróczi szántott, vetett, barátkozott és otthon volt a kevesek között. Szinte saját kertje végében nyugszik a falu barátja, fejfát is faragtak neki, melyen neve után ott áll az is, hogy a "tanár úr". /Vetési László: Köszönet Kispetrinek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 2./

2000. június 2.

A kereszténység 2000 éves, a magyar államiság 1000 éves és a magyarok kereszténységre való áttérése 1000 éves évfordulóját ünnepelték Besztercén máj. 28-án, a református templomban megtartott ökumenikus istentiszteleten. A rendezvényt az RMDSZ Beszterce-Naszód megyei szervezete kezdeményezte, az első ilyen jellegű, rendezvény, amit a városban tartottak és amikor együtt ünnepelt a magyarság vallási hovatartozás nélkül. Igét hirdetett Andrásy György unitárius egyházi tanácsos, Csenkei Ágoston római katolikus főesperes, Geréd Péter római katolikus plébános, Harcsár Sándor evangélikus lelkész és Czirmai Csaba Levente református lelkész a házigazda szerepében. Ünnepi előadást tartott dr. Egyed Ákos történész a magyar államiság fontosságáról a megmaradás érdekében. /Kresz Béla: Légy hűséges nemzetedhez és egyházadhoz. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 2./

2000. június 2.

Jún. 1-jén A határon túli - kárpát-medencei - magyar épített örökség dokumentálása és megóvása címmel kétnapos szakmai konferencia kezdődött Budapesten. Visy Zsolt, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának helyettes államtitkára elmondta, hogy az épített örökséghez tartozó emlékek jelentős része Magyarország határain kívül van. Magyarország ez évben is képes ezen műemlékek restaurálására olyan anyagi hátteret nyújtani, mint tavaly, sőt még valamivel többet is. /Műemlékvédelmi konferencia nyílt Budapesten. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 2./

2000. június 2.

A budapesti Márton Áron Szakkollégium (MÁK) ösztöndíjas nyári szakmai gyakorlatot szervez. A romániai Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége (MISZSZ), a budapesti Márton Áron Kollégiumban működő Karrier Iroda felkérésére olyan erdélyi partnereket - polgármesteri hivatalokat, művelődési házakat, cégeket, újságokat, rádiókat, ifjúsági szervezeteket, intézményeket - keres, akik Budapesten tanuló diákokat nyári, egy-két hetes szakmai gyakorlatra fogadnának. Bölcsészhallgatókról, jogászokról, nyelvészekről, informatikusokról, pedagógusokról, művelődésszervezőkről, közgazdászokról és más szakmai területen tanuló, erdélyi fiatal diákokról van szó. A MÁK ösztöndíjas nyári szakmai gyakorlatának célja a Magyarországon továbbtanuló erdélyi fiatalok hazatérési lehetőségének elősegítése. A szakmai gyakorlatot végző fiatalok munkájának ellenértékét a MÁK biztosítja. Budapesti diákok /Erdélybe jönnének nyári gyakorlatra. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 2./

2000. június 2.

Új magyar lap indult májusban, a Brassóban kiadott, Bencze Mihály által alapított, Borzási Dávid szerkesztette Erdélyi Matematikai Lapok, amelynek hasábjain híres matematikusokról szóló írásokat, illetve a szakmabelieknek címzett feladványokat, híreket olvashatunk. A kiadvány jogelődei az 1978-1989 között megjelent Gamma, illetve az 1996-1999 között létezett szINFOnia. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 2./

2000. június 2.

Megbízatásának lejártával elutazott Chisinauból Hodicska Tibor, aki az elmúlt négy évben nagykövetként Magyarországot képviselte a Moldovai Köztársaságban. Elutazása előtt a nagykövet nyilatkozott az MTI-nek a súlyos gazdasági problémákkal küzdő Moldovai Köztársaság belső helyzetéről. - Moldovának alapvetően meg kell oldania az energiafüggősség felszámolását - amit az energetikai szektor magánosítása, a monopóliumok felszámolása hozhat meg - és a mezőgazdaság átalakítását. Ezeken a területeken népszerűtlen intézkedéseket kell hozni, mert amíg ezek a kérdések meg nem oldódnak, addig az életszínvonal csökkenni fog. /A távozó moldovai magyar nagykövet helyzetelemzése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 2./

2000. június 3.

Újabb állásfoglalást juttatott el a román vezetés az Európai Unió vezetőihez. Petre Roman külügyminiszter jún. 2-án Bukarestben az EU nagyköveteinek átnyújtotta azt a dokumentumot, amely a csatlakozásról folyó tárgyalások nyolc témakörét érintő román álláspontot összegzi. A kereskedelmi társaságokról, a konkurenciáról, a szállításügyről, a statisztikai munkákról, a távközlésről, a fogyasztóvédelemről, a vámügyről és az audiovizuális kultúráról szóló témaköröket várhatóan ez év végéig megvitatják. Ugyanakkor öt másik vonatkozásban (kis- és közepes vállalkozások, oktatásügy, szakmai képzés, tudomány és kutatás, külpolitika) időlegesen leállította az egyeztetéseket a két fél. Roman tegnap hozzátette: ezekben a témákban is meg fog felelni az elvárásoknak Románia, mire csatlakozhat a közösséghez, nevezetesen 2007-ig. - Fokion Fotiadis, az Európa Tanács bukaresti megbízottja a román középtávú fejlesztési stratégiát jónak mondta. /Szeghalmi Örs: Románia uniós csatlakozása. = Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 3./

2000. június 3.

Jún. 4-én lesz a helyhatósági választások első fordulója, az országban 17,6 millió szavazásra jogosult állampolgár 84 municípiumnak, 179 városnak és 2688 községnek választ új polgármestert s dönt a helyi és a megyei tanácsok összetételéről. Az RMDSZ több mint 300 polgármester- és hatezer helyi, illetve megyei tanácsi jelöltet indít. A szövetség abban bízik, hogy a választás két fordulója után 150-200 polgármestere, 2-3 ezer tanácstagja lesz. /Helyhatósági választások, 2000. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 3./

2000. június 3.

Az unitárius egyház szervezésében jún. 2-án Tordán kezdődött az a millenniumi rendezvénysorozat, amely az 1568-as tordai országgyűlésre emlékezik, melyen a világon elsőként törvénybe foglalták a lelkiismereti szabadságot és a vallási türelmet. Az egykori országgyűlésnek helyt adó római katolikus templomban ökumenikus istentiszteletet tartottak, majd háromnyelvű emléktáblát avattak a templom előterében. Igét hirdettek az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökei: Szabó Árpád unitárius, Csiha Kálmán református, Mózes Árpád evangélikus, Tempfli József nagyváradi magyar római katolikus püspök. Orbán Viktor miniszterelnök levélben küldte el jókívánságait, a HTMH-t Báthory János alelnök képviselte. A rendezvénysorozat délután Kolozsváron tudományos ülésszakkal folytatódott. /Gál Mária: Unitárius millennium Erdély a tolerancia úttörője volt. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 3./

2000. június 3.

A Kárpát medencei kisebbségben élő magyar közművelődési szervezetek képviselői tanácskoztak június 2-4-én Budakalászon. A szervezők dokumentációs füzetet adtak ki, bemutatva azon civil szervezeteket, melyek jelezték részvételi szándékukat. Összesen 73 civil szervezet jelentkezett, kétharmaduk Erdélyből, a többi Szlovákiából, Jugoszláviából, Ukrajnából és Horvátországból. A tanácskozás célja az volt, hogy átfogó képet kaphassanak a Kárpát-medencében élő magyarság civil szférája által végzett kulturális, közművelődési munkáról, a másik cél a módszertani, szakmai segítségnyújtás volt a határon túli magyar civil szervezetek munkájához. Egyetlen anyaországi központi segítő intézmény sem tett eleget a meghívásnak, akárcsak a határon túli úgynevezett ernyőszervezetek, mint pl. Erdélyből az EMKE országos szervezete. Viszont helyi EMKE-szervezetek képviselői szép számmal voltak jelen. Az első nap délutáni tanácskozásán ott volt Szabó Tibor, a HTMH elnöke is. A résztvevők igényelték e találkozási lehetőség legalább évenként egyszeri biztosítását és a szervezők között szeretnék ott látni a HTMH-t is. A résztvevő szlovákiai, ukrajnai, horvátországi, romániai és jugoszláviai közművelődési civil szervezetek képviselői felhívást fogadtak el. Ebben szerepel, hogy szükségesnek tartják a magyarságtudat megőrzését, fejlesztését, a magyarság állandó képzését népfőiskolák, teleházak, magyar házak létesítésével, tanfolyamok szervezésével, információs központok létrehozását, a civil szervezetek támogatását és a Kárpát-medencei Közművelődési Civil Szervezetek Fórumának évenkénti összehívását. /Guther M. Ilona: Budakalászi fórum a civil társadalom erősítéséért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 5./

2000. június 3.

Negyedik alkalommal szervezett építészeti konferenciát az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társasága Építészeti Szakosztálya. Az ÉPKO 2000 nevet viselő találkozót jún. 4-én nyitották meg a csíksomlyói Jakab Antal Tanulmányi Házban. A konferencia célja a tudományos eredmények bemutatása, kölcsönös tájékozódás az építőipar helyzetéről, kapcsolatfelvétel és tapasztalatcsere. Jancsó Árpád a temesvári hidakról, dr. Köllő Gábor Vonattal két évszázadon keresztül címmel, dr. Murádin Katalin a népi építészet és a faluturizmus kapcsolatairól, Pál József pedig az állam és a MÁV kapcsolatairól tartott előadást. Jún. 3-án szekcióelőadásokkal folytatódik a konferencia. /Építészeti konferencia. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 3./

2000. június 3.

Kézdivásárhelyen a helyi Szentkereszty Stefánia Kórházalapítvány kuratóriuma bővített közgyűlésen ünnepelte az alapítvány fennállásának tizedik évfordulóját. Az alapítvány egy évtizedes történetét dr. Boga Olivér ny. főorvos, az alapítvány elnöke ismertette. 1991-ben restaurálták a Szentkereszty-kápolnát. 1992-ben átadták az ötszáz négyzetméteren fekvő új élelmezési komplexumot, 1993-ban korszerűsítették a belgyógyászat kétszáz éves épületét, intenzív részleggel gazdagodott az egység, új szárnnyal bővítették az épületet. Leleplezték a kórházalapító báró Szentkereszty Stefánia bronzplakettjét is, és Lemhényben Szentkereszty-emlékszobát avattak. A kórház fiatal orvosai az anyaországban, Németországban és Franciaországban vettek részt továbbképző tanfolyamokon. 1994-ben műveseközpont indult be. 1995-ben egy rehabilitációs öregotthon felépítését határozták el, mostanra az épület tető alá került. Sok támogatójuk volt, köztük a Mocsáry Lajos Alapítvány. A bajor szeretetszolgálat irodavezetője elmondta, három célt követtek: a kórház, az öregotthon és a gyermekek támogatását. Tíz esztendő alatt 121 teherautónyi segélyt hoztak Kézdivásárhelyre. /Iochom István: Tízéves a kézdivásárhelyi Szentkereszty Stefánia Kórházalapítvány. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 3./

2000. június 3.

Veress Dániel író, művelődéstörténész, az erdélyi emlékirodalom legkitűnőbb ismerője. Ezt mutatta Vékára tett mécses. Esszék a XVI-XVIII. századi erdélyi magyar kortörténetek és emlékírások köréből /Pallas-Akadémia Kiadó, Csíkszereda, 1998/ című könyve. Legújabb könyve a Férfibú és történeti gyász. Glosszák Wesselényi Miklós életéhez, művéhez, eszmevilágához /Pallas-Akadémia Kiadó, Csíkszereda, 2000/. A szerző több évtizede foglalkozik Wesselényi Miklós munkásságával. Veress Dániel könyvében arra figyelmeztetett, hogy nemcsak múltunk meghamisítása, hanem a nemzeti amnézia ellen is szüntelenül védekeznünk kell. /Kozma Mária: Pallas-Akadémia sarok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 3./

2000. június 3.

A trianoni döntés 80. évfordulóján, jún. 4-én megemlékezést szervez az Udvarhelyi Fiatalok Fóruma Székelyudvarhelyen, a Vasszékely szobra előtt. /Emlékezés Trianonra. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 3./

2000. június 3.

Tóth Pál Péter /Budapest/ szociológus Szórványban /Püski, Budapest, 1999/ című könyvéről tartott előadást Nagyenyeden, a Bethlen Könyvtárban. Elmondta, hogy Észak-Erdélyben 1942 januárja és 1944 decembere között - azt követően, hogy a terület visszakerült Magyarországhoz - az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület irányításával a magyar és a nemzetiségileg vegyes családok körében kérdőíves vizsgálatot végeztek. A kitöltött családlapokat a háború végén Budapestre menekítették, de feldolgozásukra már nem került sor. A vizsgálat 709 településén 9998 magyar és 2854 vegyes, azaz összesen 12 852 családra terjedt ki, és több mint 130 ezer személyt érintett. A szerző munkájában kísérletet tett az anyanyelv, az otthon használt nyelv, a vallási életben való részvétel, valamint a különböző kulturális szimbólumok egymásra vonatkoztatott összefüggéseinek feltárására. A családok több mint 67 %-a olyan településen élt, ahol a magyar nemzetiségűek aránya nem érte el az 5 százalékot. Tóth Pál Pétert az adatfelvétel arról győzte meg, hogy a mindenkori hatalom törekvései mellett a magyar származásúak asszimilációjában a spontán folyamatok jelentős szerepet játszottak. /Győrfi Dénes: Szórványban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 3./

2000. június 3.

Új sorozatot indított útnak az Osiris Kiadó és a Magyar Tudományos Akadémia Kisebbségkutató Műhelye, Kisebbségek Kelet-Közép Európában címmel. A tavaly megjelent három kötet - Kisebbségi önkormányzatok Magyarországon, Identitás, kultúra, kisebbség, valamint a Lakosságcsere a Délkelet-Alföldön - az Akadémia Kisebbségkutató Műhelyében készült tanulmányokat adja közre. A Kisebbségi önkormányzatok Magyarországon című, az Európában páratlan kísérletnek számító magyarországi kisebbségi önkormányzati modell első négy évének tapasztalatait összegezte. Az Identitás, kultúra, kisebbség című kötet a kilencvenes évek elején elvégzett magyar-magyar kultúrszociológiai vizsgálat eredményeit dolgozta fel. A nyolc közép-kelet-európai országra kiterjedő kérdőíves vizsgálat tapasztalatai szerint a Magyarország határain kívül élő közép-európai magyarok - főleg azokban az országokban, ahol nagyobb arányszámban élnek - döntően magyar identitásúak, a kettős, illetve többes identitás kevésbé jellemző rájuk- összegezett Gereben Ferenc. A Lakosságcsere a Délkelet-Alföldön című kötet a második világháború utáni 1946-os magyar-csehszlovák lakosságcsere egyezmény végrehajtásának délkelet-alföldi történetét és népességföldrajzi következményeit dolgozta fel. /Gál Mária: Kisebbség és tudomány. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 3./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 361-379




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998