udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 543 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 541-543
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

2002. október 1.

Kolozsváron Unitárius Püspökség dísztermében tartotta tanévnyitó ünnepségét a Sapientia-Erdélyi Magyar Tudományegyetem kolozsvári Természettudományi Kara. Az egyetem kolozsvári székhelyének felújítása nem fejeződött be, így a Sapientia húsz kolozsvári diákja az egykori Báthory Apor Szeminárium épületében, az úgynevezett Szentjóskában bérelt helyiségben tanulhat. Tonk Sándor, a Sapientia-EMTE rektora becslése szerint az ingatlan felújítása október végéig megtörténik. A kolozsvári épülethez a Sapientia úgy jutott hozzá, hogy megvásárolta Pászkány Árpád üzletember Syntax (majd Sodalitas) nevű cégét, az ingatlannal együtt. A Kolozsvár központjában, Mátyás király szülőháza mellett levő épületet /Bocskai István szülőházát/ az egyetem egymillió dollárért vásárolta meg. "Az induló Természettudományi Karral Kolozsvár felzárkózott Marosvásárhely, Csíkszereda és Nagyvárad mellé" - hangsúlyozta beszédében Tonk Sándor. Mócsy Ildikó, a tanszék vezetője tudománytörténeti visszapillantásában elmondta, a tizenkilencedik század második felében Dániában már oktatták a környezetvédelemmel kapcsolatos ismereteket felsőbb szinten. /Rostás-Péter Emese: A "Szentjóskában" kezdik a Sapientia diákjai. = Krónika (Kolozsvár), okt. 1./ Kolozsváron is évnyitót tartott a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, amelyre aligha került volna sor az előző magyar kormány intézményépítő és -támogató döntései nélkül. Megjelent többek között Entz Géza magyarországi egyetemi tanár, Mózes Árpád unitárius püspök áldotta meg az évnyitót. Tonk Sándor rektor hangsúlyozta: Kolozsvár nem szűnt meg az erdélyi magyar szellemi élet központja lenni. Végül Pap Géza református püspök beszédében a hit és az ismeret összefüggéseire hívta fel a figyelmet. /N. Á.: Magyar egyetemi tanévnyitó. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 8./

2002. október 1.

Ecaterina Andronescu miniszter asszony ígérete szerint pár napon belül megjelenik az érettségi vizsga szervezésének és lebonyolításának módszertana, bár a törvény szerint azt legkésőbb szept. 1-ig közölni kellett volna. Jelenleg közel 200 ezer végzős diák, illetve tanáraik sem ismerik az érettségi programot, a vizsgák lebonyolítását és azt sem, hogy milyen tantárgyakból kell majd vizsgázniuk. /(anikó): Kétszázezer végzős még nem tudja miből fog érettségizni. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 1./

2002. október 1.

Eckstein-Kovács Péter szenátor szept. 30-i politikai nyilatkozatában ismertette azt a tűrhetetlen helyzetet, amely Kolozsváron alakult ki Gherghe Funar polgármester visszaéléseinek következtében. Funar felszólította a városban működő intézményeket, hogy ne vegyék figyelembe az államhatalmat képviselő szervek intézkedéseit és rendeleteit; sőt újabban arra buzdítja a polgárokat, hogy feljelentsék a prefektust és az alprefektust. Egy neves szakorvos megfogalmazta: Funar patológiás eset, ezért tarthatatlan az a tény, hogy még mindig Kolozsvár önkényes vezetője. Bizonyos mértékben ő felelős a város válságos gazdasági helyzetéért. Eckstein-Kovács Péter továbbá kifejtette: a helyi RMDSZ által megfogalmazott feljelentéseket különféle kibúvókkal egyszerűen nem fogadják el. /Autonómiát igen - hatalmi visszaéléseket nem. = RMDSZ Tájékoztató, okt. 1., 2295. sz./

2002. október 1.

Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke következetesen próbálja az RMDSZ-en belüli polarizációt a párbeszéd-konfrontáció ellentétpárból levezetni, állapította meg Kiss István, a Reform Tömörülés Maros megyei elnöke. A szövetség elnöke és csapata állandó párbeszédet folytat a mindenkori román kormánnyal. És mi az eredménye a párbeszédnek az erdélyi magyarság szempontjából? 1993 és 1996 között is folyt a párbeszéd az akkori kormánypárttal a nyilvánosság kizárásával, titokban. A legismertebb esemény ebben az időszakban Neptun-ügy néven ismert. Akkor, nem sokkal az RMDSZ brassói kongresszusa után Frunda György, Borbély László és Tokay György titokban tárgyaltak az akkori kormánypárt képviselőivel, azt a káros látszatot keltve - elsősorban a nemzetközi közvéleményben -, hogy a romániai magyarság helyzete jó, a kisebbségi kérdés ebben az országban megoldott. A Szövetségi Képviselők Tanácsa - többek között Tőkés László kérésére - Állásfoglalásban jelentette ki Neptun után: "Az SZKT 1993. szeptember 25-ei ülésén a tiszteletbeli elnök és a politikai alelnök helyzetelemzései, valamint Tokay György és Borbély László képviselők beszámolói és a frakciók állásfoglalásai alapján megállapította, hogy az RMDSZ három közismert politikusa mandátum nélkül vett részt és tárgyalt a hatalom képviselőivel, ami következményeivel jelentős politikai károkat okozott a szervezetnek." Ez volt a valóság és kilenc év után az SZKT állásfoglalásával akkor egyetértő Markó úgy emlékszik, hogy Tőkés embereket akart megsemmisíteni! Ugyancsak 1993-ban Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke kijelentette, hogy egyfajta etnikai tisztogatás folyik Erdélyben. Ez ellen Bukarestben pánikhangulatban tiltakoztak egyes RMDSZ-képviselők, együtt a román politikai pártok vezetőivel. Pedig nyilvánvaló volt a magyarság háttérbe szorítása majdminden területen. - 1996 végére az RMDSZ-ben már megszokottá vált, hogy a döntéshozó testületeket megkerülve egypár vezető politikus párbeszédet folytat a román pártok képviselőivel, egyezségeket kötnek, s utólag az elnök elfogadtatja ezeket az SZKT-val. Ez történt az RMDSZ kormányba lépésekor is. Később lehetett dicsekedni azzal, hogy az egyházak visszakapnak egypár ingatlant, de ez általában csak papíron történt meg. Lehetett a romániai magyar oktatás bővítéséről beszélni, de az RMDSZ Operatív Tanácsa volt az, amely talán véglegesen aláásta a kolozsvári állami magyar egyetem ügyét és - természetesen "párbeszéd" útján - bevitte a köztudatba a multikulturalitás fogalmát. Ezután az SZKT határidőt szabott a kormánynak a Bolyai-egyetem visszaállítására. A határidő lejárta előtt pár órával hathatós RMDSZ-közreműködéssel kitalálták a Petőfi- Schiller-egyetemet (1998/687-es Kormányhatározat, egyik aláírója Tokay György miniszter). Emiatt az RMDSZ a kormányban maradt, egyetem azonban nem lett. Az RMDSZ-programban szereplő autonómiáról Frunda György kijelentette: "Nem lehet etnikai alapon létrehozni az autonómia intézményét, hanem a helyi közösségek kell létrehozzák. Véleményem szerint a kulturális autonómia biztosítva van Romániában". Frunda: "Az etnikai alapú területi autonómia létrehozására nem látok esélyt". Clinton elnök modellértékűnek minősítette a román kormány kisebbségpolitikáját. Az utóbbi időben létrejönnek az SZDP és az RMDSZ között a protokollumok, de a megszabott határidőket a kormánypárt nem tartja be (például a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Középiskola esetében, ahol négy évig húzzák-halasztják a megoldást, jóllehet a kormánypárttal kötött megállapodás csak egy évre szól!), vagy az országos protokollum lejárta előtt pár hónappal a megyei szintűeket nem hajlandó megkötni (Bihar, Kolozs és Kovászna megye). Az erdőket, földeket a sikerpropagandával ellentétben még mindig nem adják vissza, a Hargita megyei 85 ezer hektár visszajuttatott közbirtokossági erdő csak töredéke annak, amit a román kommunista állam elvett az erdélyi magyaroktól. A jó viszonyt fenntartandó, 1993 óta az RMDSZ vezetői sorozatban szervezték és szervezik a magyarországi baloldal politikusainak hivatalos erdélyi találkozóit, lakossági fórumait. A Fidesz, MDF és MIÉP politikusai is elég gyakran megfordulnak Erdélyben, de nem az RMDSZ hívására. Az együttgondolkodást szorgalmazó Markó elnök a megoldásokat közösen keresve általában a jobboldal, a nemzeti oldal rendezvényeit nem tiszteli meg jelenlétével. Azért gratulált oly gyorsan az erdélyi magyarság nevében is Medgyessy Péternek. A magyarázatot a villámgyors gratulációra Borbély Zsolt Attila adja: "A kormányváltásnak szurkolt, mert egy MSZP-SZDSZ-kormány alatt nem kell attól félni, hogy a közösség-önfeladás egy adott pontján Budapesten egy nemzetileg elkötelezett kabinet kijelenti, hogy eddig és ne tovább. Hogy elég volt az erdélyi magyarság érdekeinek kiárusításából". Ezért nem vett részt az idei bálványosi szabadegyetem rendezvényein. "Fölösleges a rendezvény-ellenrendezvény-féle rivalizálás", mondta Markó azután, hogy irányításával az RMDSZ létrehozta a MIT ellenében a MIÉRT-et, és első dolga volt a nyárádszentmártoni szabadegyetem megszervezése, melyen felvonult a magyarországi és romániai neokommunista politikusok egész sora. Kiss István emlékeztetett arra a hadjáratra, melyet Markó és csapata folytatott a halálosan beteg Zonda Attila ellen azért, mert az egy olyan demokratikusan működő megyei szervezetet akart kialakítani Maros megyében, amelyben a tagság véleményét is meghallgatják. Csapó József szenátor kiiktatása azért volt fontos, mert autonómia-statútuma nem tetszett a román kormányköröknek. Verestóy Attila szenátori széke annyira fontos volt, hogy a Kolumbán Gábor ellen folytatott sikertelen lejárató kampány után választási csalástól sem riadtak vissza. Udvarhely Erdély legrendezettebb, leglátványosabban fejlődő magyar városává vált Szász Jenő polgármestersége alatt, de a Verestóy uralta helyi "szövetség" évek óta áskálódik ellene. És a példákat lehet sorolni. Szőcs Gézától, Borbély Imrétől, András Imrétől, Kincses Elődtől, Bardóczy Csabától szabadulni kellett, mert másként gondolkodtak, mint a "párbeszéd" emberei. 2001 februárja óta húzzák-halasztják a Maros megyei Reform Tömörülés képviselőjének TKT-ba való kooptálását, Markó elnök hivatalának közreműködésével. Botrányos, ahogyan az RMDSZ-ben semmiféle vétséget el nem követő jelöltet megfosztották TKT-tagságától. Ez ügyben Markó Attila bizottsági elnök időhúzása ellenére 2002 áprilisában a Reform Tömörülésnek igazságot szolgáltató döntést hozott a Szövetségi Szabályzatfelügyelő Bizottság. Az elnöki hivatal alkalmazottai - nyilvánvaló, hogy utasításra - egyszerűen nem gépelik le (!) a határozatot és nem hozzák nyilvánosságra a döntést. /Kiss István, a Reform Tömörülés Maros megyei elnöke: Párbeszéd vagy konfrontáció? = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 1./

2002. október 1.

Nits János városi tanácsos javasolta, hogy Szatmárnémetiben legyen Kossuth Lajos utca és park, továbbá állítsanak Kossuth-szobrot. Ehhez kérte az RMDSZ-frakció segítségét. Szatmárnémeti jelenlegi 368 utcájából 110 román és csak 9 viseli magyar személyiség nevét. Százalékban kifejezve a nemzetiséghez köthető utcanevek viszonylatában 90,16% román, 7,37% magyar. Szatmárnémeti legalább 40%-a magyar nemzetiségű és egyben adófizető állampolgár, akinek joga van száma és súlya arányában visszakapni az 1990-ben elvett utcanevek legalább egy részét, amelyek hagyományosak voltak a városban, és ma is sokan csak a régi néven emlegetik (Vörösmarty, Arany János stb.). Nits János javasolta még Kossuth-szobor állítását is. /Nits János városi tanácsos: Kossuth Lajosról elnevezendő utca, park és szobor. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 1./

2002. október 1.

A Bihar megyei kistérségek létrehozásának szükségességéről szervezett kerekasztal-beszélgetést Nagyváradon az RMDSZ Bihar megyei szervezete és a Határmenti Vállalkozásfejlesztési Iroda. A résztvevők megismerkedhettek az Új Kézfogás Közalapítvány önkormányzati pályázataival. Hargita megyében a megyei tanács által kistérségfejlesztésbe befektetett 2 milliárd lej meghatszorozódott a megyébe befolyt pályázati pénzekből. A Sapard programból és számos EU pályázatból is azért esik ki Bihar megye, mert hiányoznak a közös tervek. /Balla Tünde: Miért nem lépnek a bihari települések? Közös akcióterv kidolgozásával előbbre jutna a megye. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 1./

2002. október 1.

Matekovits Mihály Arad megyei főtanfelügyelő-helyettes, egyben a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége Arad megyei elnöke visszautasította az Aradon a helyzet /Erdélyi Napló, szept. 24./ címmel megjelent, vele kapcsolatos megállapításokat. Nem igaz, hogy kierőszakolta a Csiky Líceumban történt igazgatócserét. A cikk szerint Matekovits Mihály a Szabadság-szobor felállítását mellékesnek tartja. Valójában a Szabadság-szobor megőrzését felvállaló minorita rend megbízásából a szobor őrzésének megbízottja Matekovics, naponta megnézi a szobrot, zsebből fizeti a takarítást végzőket. Nyáron kb. 60 csoportnak nyitotta ki a vasrácsot és mutatta meg a szobrot. A felállítás viszont az RMDSZ feladata. Matekovits a nehéz időkben, önzetlen segítséggel, csapatmunkával rengeteget tudott tenni a minorita rendért. Még akkor is, amikor börtönben voltak a rend tagjai. Matekovits matematika szakos tanár, három megjelent példatár társszerzője és az egyetlen olyan matematikatanár Aradon, aki magyarul, románul, németül és angolul tud tanítani, és ezt teszi is. Arad megye 237 magyar pedagógusát személyesen ismeri. /Matekovits Mihály, Arad: Szóra bírtak. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 1./

2002. október 1.

Székelyudvarhelyen a Tomcsa Sándor Színházat magában foglaló udvarhelyi Művelődési Házat és a polgármesteri hivatalt is a működésképtelenség határára sodorta a helyi tanács szept. 30-án megszavazott költségvetés-módosító határozata. Elekes Gyula, a Művelődési Ház igazgatója több, az intézmény pénzügyi helyzetét tükröző kimutatást is átadott Borbáth Istvánnak, RMDSZ-frakciójának elnöknek, de hiába, ugyancsak hiába érveltek a kulturális intézmény és az ott alkalmazott színészek érdekében az Udvarhelyért Polgári Egyesület /UPE/ tanácsosai. Az UPE tanácsosai szept. 30-án vehettek részt utoljára szavazati joggal a helyi tanács munkálatain. A marosvásárhelyi táblabíróság végleges ítélete elfogadta azt, hogy a tanács RMDSZ-frakciója formai hibákra hivatkozva megsemmisítette az UPE nyolc tanácsosának mandátumát. /Zilahi Imre: Szivattyú vagy színház. Költségvetés-kiegészítésről döntött a helyi tanács. = Krónika (Kolozsvár), okt. 1./

2002. október 1.

A Nemzeti Kulturális Alapprogramnál /Budapest/ is támogatnak határon túli magyarokat, általában a keret 10%-át fordítják erre a célra. Pályázni az NKA szakmai kollégiumainál - folyóirat-kiadás, levéltár, fotó, iparművészet, mozgókép, múzeum, képzőművészet, színház, könyvtár, népművészet, táncművészet, zene, közművelődés stb. - lehet /Új koncepció a Nemzeti Kulturális Alapprogramnál. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 1./

2002. október 1.

Kolozsváron szept. 30-tól az Impuls Rádió és a Regie Radio Music -között társulási szerződés jött létre, amelynek következtében napi 20 órán át közvetítik a Radio 21 adását. A maradék négy órában a volt Impuls Rádió csapata által készített műsorok hallhatók. Ennek következtében a hét közben este fél héttől kilenc óráig tartó magyar adás műsorideje is lecsökkent: ezentúl csak este 8 óráig lesz magyar nyelvű műsor. Jelenleg az Impuls Rádió - most már Radio Impuls 21 - az egyetlen olyan kolozsvári helyi kereskedelmi adó, amely magyar nyelven is sugároz. /(balázs): Majdnem felére csökkent a magyar adás. Rövidebb az Impuls 21 Esti meséje. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 1./

2002. október 1.

A Hargita megye határán lévő Kissolymos település unitárius gyülekezete őszi hálaadásra gyűlt össze szept. 29-én a templomban. Megjelent a falu szülöttének, néhai Simó Istvánnak Visszasütő napsugár /Hargita Kiadó, Csíkszereda/ című könyve. A harminc éve elhunyt szerző könyve a falu életébe enged betekintést. Simó István a huszadik század első felének szokásait, a falu hétköznapjait örökítette meg. /(Daczó Dénes): Kettős ünnepre gyűlt össze Kissolymos lakossága. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 1./

2002. október 1.

A marosvásárhelyi Rádió GaGa három évvel ezelőtt, okt. 12-én kezdte meg műsora sugárzását. A főként magyarországi tulajdonosok kezdeményezésére létrejött kereskedelmi rádió (10 % erejéig Frunda György szenátor a tulajdonos) Marosvásárhelyen a "legmagyarabb" rádióadó. Ügyvezető igazgatója, Nagy István színművész, aki most a városban a Tompa Miklós Társulata új bemutatóján /Molnár Ferenc: A testőr/ főszerepet játszik. A rádió eddig reggel 6-tól 10 óráig magyarul, majd 10-től román nyelven sugározta műsorát. Délután is négyóránként változott az adás nyelve. Ezentúl reggel hattól délután hatig egyfolytában magyar nyelven sugároznak. Ezzel 50 százalékos lesz a magyar és román nyelvű adás részaránya. /Máthé Éva: Fordulóponton a Rádió GaGa. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 1./

2002. október 1.

Szept. 28-án Kossuth Lajos születésének kétszázadik évfordulójára emlékezett Gencsen a Szent István Kör. A rendezvényen Kónya László történész és megyei főtanfelügyelő-helyettes tartott előadást. /B. É.: Kossuth-megemlékezés Gencsen. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 1./

2002. október 1.

Harminc éves a lugosi irodalmi kör. Az emlékezést író Pongrácz P. Mária szintén jelen volt Anavi Ádámmal együtt 1972. jan. 30-án Lugoson, az alakuló ülésen. Ott volt többek között Berinde György tanár, Udvardy László mérnök-író, Graur János, a Szabad Szó lugosi tudósítója, Fülöp Lídia, gyári tisztviselő. Elnöknek Berinde György tanárt választotta meg az újonnan alakult irodalmi kör, mely József Attila nevét vette fel. Megfordult e körben Anavi Ádám, Banner Zoltán, Beke György, Dávid Gyula, Domokos Géza, Kántor Lajos és Kányádi Sándor is. 1976-ban Berinde György visszavonulása és Udvardy László Temesvárra költözését követően a kör vezetését Fülöp Lídia vette át, aki rövidesen megjelentette első verseskötetét Az én ibolyáim címmel. Fülöp Lídia a kör irányítója, gondnoka, lelki felelőse lett. Megpróbálták bevonni a tevékenységbe Lugos környéki települések, Bodófalva, Igazfalva, Facsád értelmiségét is. 1990. jan. 30-án a kör felvette a lugosi pap-költő, Szombati Szabó István nevét. 1997-ben az irodalmi kör negyedszázados fennállását ünnepelte, s ebből az alkalomból Lugosi krónika címmel könyvet adtak ki, mely a kör életének naplóját is magába foglalta. Fülöp Lídia több kötetes íróként, hetvenen túl, fiatalos lendülettel folytatja a munkát. /Pongrácz P. Mária: Szép szó a szívekben. Harminc éves a lugosi irodalmi kör. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 1./

2002. október 1.

Szept. 28-án ünnepelte Simonyifalva a falu alapításának 120. évfordulóját. Az RMDSZ-fórum után Szívós László községi tanácsos falubemutatója következett. Dr. Árpási Zoltán, a Békés Megyei Hírlap főszerkesztője Simonyi Imrével kapcsolatos emlékeit elevenítette fel. Magyar népviseletbe öltözött táncosok énekelve, táncolva vonultak végig a főutcán. Legelöl haladt a gyulai Körös Népitánc Együttes, amelyet a simonyifalvi Pitypang, a kisiratosi iskola néptánccsoportja, a nagyzerindi Ibolya követett, a sort pedig a helybeli Leveles zárta. Simonyi Imre emlékkiállítást tekintettek meg az érdeklődők, a másik szobában pedig Simonyi óbester lovasszobrának kicsinyített változatát, illetve a korára emlékeztető helytörténeti kiállítást. A nagy teremben került sor az irodalmi, tudományos értekezletre, amelyet a Simonyi Társaság elnöke, dr. Hevesi József vezetett. Méltatta a két Simonyi, Simonyi Imre, a költő, valamint báró Simonyi József, a legendás Simonyi óbester helybeli kötődéseit. Megköszönte az 500-500 ezer forint támogatást a gyulai, valamint a debreceni önkormányzatoknak, Haász Tibor polgármester pedig Simonyifalva Díszpolgára oklevelet nyújtott át Dancs László gyulai polgármesternek, valamint Kósa Lajos debreceni polgármester részére ennek megbízottjának, dr. Mazsu Jánosnak. Köszöntötték a Simonyi Társaság tiszteletbeli elnöki címe várományosát, Böszörményi Zoltánt, aki 1200 dollárral járult hozzá a Simonyi-díj létrehozásához. /Balta János: Simonyifalva 120 éves. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 1./

2002. október 1.

Okt. 1-jén nyílik Aradon Dinyés László budapesti képzőművész kiállítása /festményei, grafikái, szobrai és bronzplakettjei/. Dinyés László tagja a magyarországi Aradi Vértanúk Öröksége Egyesületnek. Kiállított Kossuth-domborművének gipsz-mintapéldányát a művész az Arad Megyei RMDSZ-nek adományozta, hogy annak bronzba öntött változatát későbbi időpontban Aradon megfelelő helyen állítsák fel. /Kiállítás. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 1./

2002. október 1.

A Nap-kelte adása visszaköltözött a magyar közszolgálati tévébe. Tényleg ezek kellenek a magyar népnek? Ezek a borostás, megfiatalított, elhájasodott, öregesen bölcsködő arcformák? Vagy: Orbán Viktorból nem lehetett volna jó cipőt készíteni? És ezek az ostobaságban mélyrepülési rekordokat döntögető reklámok? Közben az Aranyfüst és más kedvelt műsorok adásidejét csökkentik. És még mi várható a közszolgálati tévében (is) zajló politikai tisztogatástól?! Mintha az MSZP-SZDSZ-cenzúra azt a célt tűzte volna maga elé, hogy az erdélyi magyarokat átterelje a román tévécsatornákra, jegyezte meg Nits Árpád. A magyarországi baloldalon kitermelődött ripacsok produkciójától az embert a sírás környékezi. A magyarországi választóknak állítólag ezek visszajövetele kellett. De mi mit vétettünk? Mi lélekben egészen másként szavaztunk, írta. /Nits Árpád: Mit vétettünk? = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 1./

2002. október 2.

A Népszabadság okt. 1-jei száma szerint közös megegyezéssel okt. 1-jén leköszön az Illyés Közalapítvány (IKA) eddig hivatalban levő kuratóriuma. Körülbelül két hét múlva ülhet legkorábban össze az új kuratórium. Az eddigi kuratórium egyik tekintélyes tagja, Pomogáts Béla lesz az új testület elnöke. Rajta kívül megőrzi mandátumát Laborczi Géza és az író lánya, Illyés Mária. Az új tagok között van Jászkuti László, Szarka László történész, kisebbségkutató. Az MSZP Géczi Józsefet, az MDF Herényi Károlyt, a Fidesz pedig Potápi Árpádot delegálta a testületbe. A korábbi kuratóriummal ellentétben a Külügyminisztérium - ahonnan az IKA felügyelete átkerült a MeH-be - nem delegálhatott képviselőt, helyét a Határon Túli Magyarok Hivatalának küldötte (Bátai Tibor) vette át, megmaradt viszont az oktatási (Bretter Zoltán) és a kulturális tárca (Lakatos Mihály) egy-egy helye. Megszűnik az IKA budapesti irodavezetőjének, Veress Lászlónak a munkaviszonya is. Utóda a Népszabadság értesülése szerint Hadnagy Miklós, az MSZP kisebbségügyi szakértője lesz. Az új kuratórium át akarja világítani az IKA előző négy évét. Szabó Vilmos államtitkár szerint az IKA előző kuratóriumának tevékenysége nem kifogásolható, annál inkább az előző kormány politikailag inkorrekt eljárása. (A Népszabadság nyomán) /Leköszön a régi, jön az új Illyés-kuratórium. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 2./

2002. október 2.

A Szilágy megyei RMDSZ Operatív Tanácsa és az RMDSZ Zilah városi szervezetének elnöksége határozottan visszautasította Makkay József félretájékoztató írásának állításait /Zilahi önfeladás?, Szabadság, szept.20./ Szerintük az újságíró súlyosan megrágalmazta a zilahi és a Szilágy megyei RMDSZ tisztségviselőit. Valótlan, hogy az évfordulós ünnepségre a zilahi és a Szilágy megyei szervezet tisztségviselői nem voltak kíváncsiak. A cikkíró viszont az évek óta mesterségesen szított iskola-ügyet az RMDSZ nyakába varrta. Makkay "egy különutas rendezvény ürügyével, képtelenséget állít, miszerint Zilahon az egyház és az RMDSZ szinte hermetikusan elzárva él." /A Szilágy megyei RMDSZ Operatív Tanácsa. A Zilah városi RMDSZ elnöksége: Képzelt önfeladásról a válaszadás jogán. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 2./ Makkay József válaszolt erre: az ottani RMDSZ nem fogadja el a Királyhágómelléki Református Egyházkerület vezetőségnek a beleszólását a zilahi Református Kollégium ügyébe. Egy olyan iskolának az életébe, amely normális körülmények között az egyház és a minisztérium közös fennhatósága alá kellene hogy tartozzon. Makkay írásával nem bomlasztani akart, hanem figyelmeztetni egy olyan jelenségre, amely hosszabb távon önfeladáshoz vezet. /Makkay József: Zilahon a helyzet változatlan. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 2./

2002. október 2.

Hatodik tanévnyitóját tartotta Sepsiszentgyörgyön a Babes-Bolyai Tudományegyetem kihelyezett tagozata, Domokos Ernő, a főiskola igazgatója beszédével. A sepsiszentgyörgyi főiskolán 150 elsőéves diák kezdte meg az évet vállalatgazdaság és helyi közigazgatás szakon; összesen 380-an tanulnak a főiskolán. Az öt évfolyamról két és félszáz diák kapott eleddig képesítést. /(Éltes Enikő): Hatodszorra Gaudeamus. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 2./

2002. október 2.

Kolozs megye közoktatási intézményeinek alig 57 százaléka rendelkezik jelen pillanatban azzal az egészségügyi engedéllyel, amely nélkül - legalábbis az érvényben levő törvények értelmében - nem nyithatja meg kapuit ősszel egyetlen iskola sem. A városi tanintézményeknek csak 10 százaléka jár jelenleg e téren tilosban. A falvakban viszont valódi nyomort jeleznek a mutatók. Nádasberenden rozoga a plafon, nincs fény az osztályteremben, és működésképtelenek a kályhák. Nádasszentmihályon vakoskodnak az iskolában a gyermekek - hasonló a helyzet Melegföldváron és Havasnagyfaluban is. Egészségtelen (fertőzött) az ivóvíz a récekeresztúri, páncélcsehi, magyarpalatkai, tótfalusi, nádasberendi, nádasszentmihályi, havasnagyfalusi, katonai, bányabükki iskolákban, illetve ezek fiókintézményeiben is. /Szabó Csaba: Neves tanintézmények egészségügyi engedély nélkül Jobbak az idén az iskolai "nyomormutatók". = Szabadság (Kolozsvár), okt. 2./

2002. október 2.

Megszűnt a Csíki TV név - a csíkszeredai kábeltévés csatorna ezentúl Astral TV néven sugároz. Székedi Ferenc főszerkesztő jogszabályi kötelezettséggel magyarázta a változás okát. A kábelhálózat korábbi gazdája, a Kaho Kft. már korábban eladta tulajdonát az Astral Telecomnak, ezúttal az adónak miatt nevet is kellett változtatnia. Az Astral rendelkezik a műholdas adók továbbítási, valamint helyi szerkesztésű konzervműsorok kábelen való sugárzási engedélyével. A televízió szerkesztősége az utóbbi időben átalakult szolgáltató stúdióvá, a Pro TV helyi adója számára gyárt kereskedelmi jellegű híradókat. Emiatt a szerkesztőség elvesztette a város életében elfoglalt közéleti szerepét. A Csíki TV korábbi híradójának sávján ezentúl este negyed nyolctól, Csíkszereda közelképben címmel közéleti magazinműsort sugároznak. /Rédai Attila: Csík közelképben. Ezentúl Astral TV néven sugároznak. = Krónika (Kolozsvár), okt. 2./

2002. október 2.

1949-ben Kodály Zoltán tanácsára a tanítvány, Szegő Júlia nem maradt Budapesten, hanem hazatért Kolozsvárra énekelni, (szak)könyveket írni. Otthonában elindította az első zenés óvodát. 1999-ben jubiláltak: ötven éve megszakítás nélkül működött a zeneóvoda. Akkor az Agapé új vezetősége a zenés gyermekprogramot befagyasztotta, majd hangszerállományát, kelléktárát megsemmisítette. Három év után László Bakk Anikó az újrakezdését hirdeti a két helyen induló nagycsoporttal, az Erdélyi Református Egyházkerület Püspökségének védnöksége alatt. A házigazda Herédi Zsolt, RMDSZ körzeti alelnök. /László Bakk Anikó: Zeneóvoda - 2002, ötvenegyedik évjárat. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 2./

2002. október 2.

Több Szatmár megyei polgármester a magyar-jugoszláv Határmenti Együttműködések és Fejlesztések Konferencia résztvevőiként Horgoson, egy 89 százalékban magyarok által lakott jugoszláviai településen töltött három napot. Máncz Dezső, Kaplony polgármestere beszámolt arról, hogy vándorkonferenciáról van szó, amelyet Beke Pál, a Magyar Művelődési Minisztérium kulturális kuratóriumának a vezetője szervez, olyan, a Magyarországgal szomszédos 7 országban található határ menti magyarlakta településeken, amelyeknek az elöljárói készek bekapcsolódni az akcióba. A Trianon előtti Magyarországon ma nemzetiségiekként élők egyfajta tapasztalatcseréje ez. A Kanizsa-Horgos-Szabadka vasútvonalat még akkor építették, amikor Horgos Magyarországhoz tartozott, és Trianonban e miatt a vasútvonal miatt csatolták Horgost Jugoszláviához. A szerbek azt kérdezték: hogyan utazhatnak vonattal Kanizsáról Szabadkára, ha Horgos Magyarországhoz kerülne? Horgoson Máncz Dezsőnek elsőként az utcák, utak, általában a környezet rendezettsége, patyolattisztasága tűnt fel. Vajdaság kisebb területi-adminisztratív övezetekre van felosztva. Kb. akkorákra, amilyenek azelőtt a járások lehettek. Az ilyen területi-adminisztratív egységeket ott községeknek nevezik. Vajdaságban, a magyar határ mentén, Zenta, Kanizsa (Magyarkanizsa) illetve Szabadka központtal három ilyen magyar többségű község működik. Kanizsán van polgármesteri hivatal, míg az ide tartozó kisebb településeken fizetett polgármesterek helyett javadalmazás nélküli önkéntesek, úgynevezett közösségi elnökök dolgoznak, akiknek a munkáját néhány, amolyan tanácsosi szerepet betöltő, de szintén ingyenesen dolgozó személy segíti. A horgosiak problémái felől is Kanizsán döntenek. /Boros Ernő: Szatmár megyei polgármesterek Jugoszláviában. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 2./

2002. október 2.

Vajdahunyadon a városi RMDSZ szervezésében, a római katolikus, református, baptista és pünkösdi magyar egyházak együttműködésével, valamint helybeli vállalkozók, a Nyugati Jelen napilap és a magyarországi Vas megye támogatásának köszönhetően tanszereket tartalmazó ajándékcsomagokat osztottak szét a magyar diákoknak. Kofity Magda kisebbségi tanfelügyelő hangsúlyozta a magyar nyelvű oktatás fontosságát, különösen szórványvidéken. Hauer Erich megyei RMDSZ-tanácsos, a dévai Traian Elméleti Líceum aligazgatója ekújságolta, hogy Hunyad megyében a magyar nyelvű oktatás jelentősen bővült az utóbbi években. /Chirmiciu András: Ajándék a vajdahunyadi magyar diákoknak. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 2./

2002. október 2.

Okt. 5-én a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége, a Gál Kelemen Oktatási Központ és a magyarországi Academia Ludi et Artis Művészetpedagógiai Egyesület szervezésében pedagógus-továbbképzés indul Kolozsváron, illetve Nagyenyeden. A téma: a művészeti nevelés a személyiségformálás eszköze. /Hétvégi pedagógus-továbbképző. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 2./

2002. október 2.

Budapesten a Fővárosi Önkormányzat különdíját a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház kapta Tadeusz Slobodzianek lengyel író, Ilja próféta című darabjának előadásért. A Bocsárdi László rendezte produkció a Vendégségben Budapesten - Határon túli magyar színházi estek sorozatban került színre a Thália Színházban. /A sepsiszentgyörgyiek különdíja. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 2./

2002. október 2.

Szeptember utolsó napjaiban a Kölcsey Színpad /Arad/ néhány tagja részt vett a gyergyószentmiklósi MÜSZIT (Műkedvelő Színjátszók Találkozója) tizedik, jubiláris rendezvényein. Okt. 5-én a budapesti székhelyű Kárpát-medencei Irodalmi Társaságok vezetőségi ülését tartják a Kölcsey olvasótermében, olyan neves irodalomtörténész jelenlétében, mint Dr. Medvigy Endre, a Szent László Akadémia tagja, a társaság elnöke. Okt. 6-án a belvárosi református templomban a Kölcsey Egyesület emléktáblát avat Kazinczy Lajos honvédezredes emlékére, akit 1849. okt. 25-én 29 éves korában végeztek ki Aradon és csontjai valahol a várárok ismeretlen zugában hevernek. Okt. 10. és 14. között a Kölcsey Színpad meghívottként vesz részt Kiskunfélegyházán a kétévenként megrendezett országos diákszínjátszó fesztiválon. Október 31-én újból megnyílik a Kölcsey Népfőiskola sorozata az egyesület olvasótermében. /Hírek a Kölcsey Egyesületből. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 2./

2002. október 2.

Birtók József, a csíkszeredai Státus Kiadó igazgatója visszaemlékezett: 1995-ben született meg a kiadó gondolata. A Szemtanú könyvek sorozatának első kötete Ferencz Imre szerkesztésében jelent meg Történetek a fogságból címmel: hatvan székely hadifogoly emlékeit tartalmazza. Két évvel később jelent meg Kristó Tibor szerkesztésében a Kuláksors c. antológia. A sorozat harmadik darabja Szabó Katalin Visszajátszás c. kötete, amelyben Csíkszereda régi épületeinek kapcsán bontja ki a város történetét. Kapcsolódik ehhez a következő, a Megyecsinálók c. munka, amely az 1968-as megyésítés körüli "cirkusszal" foglalkozik. Legújabb sorozatuk a Státus-Tanulmányok. Az első kötete: Vécsei Károly Magyarok és nem-magyarok Romániában. Demográfiai, statisztikai, szociológiai tanulmányokat tartalmaz. Halála előtt egy hónappal sikerült átnyújtani a kötetet az idős marosvásárhelyi akadémiai kutatónak. A kötet szerkesztője Vincze Gábor szegedi történész. A Csíksomlyói Ferences Kolostor Kincse című sorozat első könyve sikerkönyv volt, P. Gegő Eleknek a Moldvai Magyar Telepekről 1821-ben az MTA megrendelésére írt munkájának reprintje. Muckenhaupt Erzsébet, a Csíki Székely Múzeum dokumentációs könyvtárának vezetője, Erdély egyik legnagyobb régikönyvszakértője elvállalta e sorozat szerkesztését. A második kötet eredetijét 1537-ben nyomtatták Velencében latinul és magyarul. A reprintjét adták ki. A sorozat harmadik kötete Kájoni János nagy munkája, az Organum Missale. Kiadványaik között szerepel Gyergyószentmiklós monográfiája, a Szatmár megyei Csanálos monográfiája, Garda Dezső Székely közbirtokosság c. monográfiája és a román-magyar műszaki szótár is. 1989 után Beke György első erdélyi kötete náluk jelent meg, Gyulafehérvár árnyékában címmel. /Daczó Dénes: A betűk súlyával helyzetünkről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 2./

2002. október 2.

Napvilágot látott a Hepehupa /szilágysági művelődési folyóirat, Zilah/ harmadik száma. A kiadvány száznégy oldalas. A mostani szám középpontjában Wesselényi és Kossuth - a két történelmi személyiség - áll. Idén van Fadrusz két monumentális művének, a Mátyás- és a Wesselényi-szobor állításának a centenáriuma. Az Irodalom rovatban Fodor Sándor, Hajdú Attila, B. Simon György írásai, László László hangjáték-monodrámája, Kiss Lehel, B. Simon György és Kincses Anna versei találhatók. Gazdag a néprajzi, helytörténeti rész is. A Hepehupa főszerkesztője Fejér László. /B.D. [Bölöni Domokos]: Szilágysági Hepehupa. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 2./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 541-543




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998