udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 522 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 511-522
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

2003. május 31.

A száz éve született Haszmann Pálra, a nevét viselő múzeum alapítójára emlékeztek Csernátonban 2002. júl. 20-án. Haszmann Pál 1902. máj. 20-án született Kommandón. Tanítói képesítést nyert, tanítói pályáját Kézdikőváron kezdte, 1934-től Alsócsernátonban tanított. 1977. szept. 13-án bekövetkezett haláláig a falu történetére vonatkozó adatokat gyűjtötte. Néprajzi gyűjtésén kívül a régészeti kutatás is érdekelte, nagy része volt abban, hogy Csernáton környékén régészeti ásatások folytak. Ő létesítette a gazdag múzeumot, melynek állományát fiai azóta is bővítik. /Haszmann Pál emléknap – Csernáton, 2002. július 20. = Csernátoni Füzetek (A Bod Péter Közművelődési Egyesület kiadása), Csernáton, 2003. máj. – 31. sz./

2003. május 2.

Az Európa Tanács parlamenti közgyűlése júniusban plenáris ülésen tárgyalja meg a magyar kedvezménytörvény kérdését - közölte Gheorghe Prisacaru szenátor, a szenátus külügyi bizottságának elnöke, az ET munkájában részt vevő román küldöttség vezetője. A szenátor szerint a bizottság által jóváhagyott jelentés sajnálatosnak tartja, hogy Magyarország a kedvezménytörvényt a szomszédos államokkal történő konzultálás nélkül fogadta el. Prisacaru hangsúlyozta, hogy a jelentés arra kéri a magyar kormányt, hogy folytassa a tárgyalásokat a szomszédos államokkal a kölcsönösen megfelelő megoldások megtalálása érdekében. /Folytatódnak a tárgyalások a szomszédokkal. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 2./

2003. május 2.

II. János Pál pápa ápr. 30-án Schönberger Jenő máramarosszigeti plébánost, máramarosszigeti kerületi esperest nevezte ki a már egy éve üres szatmári püspöki székbe. Az új püspök 1959. június 18-án született Túrterebesen. Teológiai tanulmányait a gyulafehérvári teológián végezte. 1985-ben dr. Jakab Antal gyulafehérvári püspök szentelte pappá a szatmári egyházmegye számára. 1997 és 2001 között a gyulafehérvári teológián spirituális és liturgika tanár volt. 2002-től máramarosszigeti plébános és kerületi esperes. /(egy): Kinevezték a Szatmári Római Katolikus Egyházmegye új püspökét. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 2./

2003. május 2.

Néhány elkorhadt ablakkeret cseréjének ürügyén diplomáciai incidenst igyekezett provokálni a kolozsvári polgármesteri hivatal a városban működő magyar főkonzulátussal. A Kolozsváron megjelenő Ziarul Clujeanului című helyi lap ápr. 30-án adott hírt arról, hogy a polgármesteri hivatal ellenőrei helyszíni szemlét akartak végezni a főkonzulátus területén, arra hivatkozva, hogy nem az előírásnak megfelelően cseréltek ki két ablakot az épület második emeletén. A Kolozsvár főterén álló épület műemlék jellegű, a hivatal szerint megsértették az előírásokat azzal, hogy az eddigi fakeretes ablakokat korszerű thermopan ablakokkal cserélték ki. A hivatal helyszínre küldött ellenőreit nem engedték belépni a magyar diplomáciai képviselet területére. Az épület tulajdonosa, a Kolozsvári Református Egyházközösség az előírásoknak mindenben megfelelő fakeretes thermopan ablakokat szereltetett be a két teljesen elkorhadt keretű ablak helyére. A diplomáciai képviseletek működését szabályozó nemzetközi megállapodások értelmében pedig természetes, hogy a polgármesteri hivatal ellenőrei nem léphetnek a magyar főkonzulátus területére - közölte az MTI-vel Cseh Áron konzul. A polgármesteri hivatal ezek után 3 millió lej - mintegy 20 ezer forint - büntetésre ítélte a Kolozsvári Református Egyházközösség kuratóriumát az építési törmelék szakszerűtlen elhelyezése miatt. /Zűr a magyar főkonzulátus ablakai körül. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 2./

2003. május 2.

Ápr. 26-án Temesváron Demeter András, a Csiky Gergely Állami Magyar Színház igazgatója megnyitotta a temesvári magyar színjátszás 175. és az állami magyar színház intézményes létének 50. évfordulója előtt tisztelgő színházi rendezvénysorozatot. Köszönetet mondott azoknak, akik segítettek abban, hogy ez az ünnepség létrejöhessen. Az ünnepségen vendégszerepelt Budapestről a Nemzeti Színház Székely János Caligula helytartójával. Az előadás után került sor a jelképes alapkőletételre: fémtokba zárták a társulat névsorát, valamint a színházban folyó átalakításról szóló iratokat. /Mészáros Ildikó: Magyar színházi jubileum Temesváron. = Heti Új Szó (Temesvár), máj. 9./

2003. május 2.

Kézdivásárhelyen hetvenöt csángó gyermeket fogadtak, a csángómagyar gyermekek a moldvai katolikusság ,,székelyes" településeiről valók, Klézséből, Frumószából, Somoskáról, Pusztinából és Lujzikalagorból. Moldva-szerte több mint kétszázezren vannak római katolikus hiten, s ezek bizonyosan valamennyien magyar származásúak, de ma már csak ötven-hatvanezerre tehető azok száma, kik anyanyelvüknek tudják és vallják a magyart. Hegyeli Attila és néhány társa elindította azt a hősi küzdelmet az anyanyelvi oktatásért folyik. Megszállottság és legyűrhetetlen hit kellett ehhez, írta Magyari Lajos. Hegyeli és társai egy ilyen világ ellenében szánták el magukat cselekvésre, s ezzel a legjobbak - Petrás Incze János, Zöld Péter, Domokos Pál Péter, Kallós Zoltán - mellé kerülnek a sokat vitatott ,,csángó történelemben". /Magyari Lajos: Csángók Háromszéken. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 2./

2003. május 2.

Felvidéken a kormány kezdeményezésére (!), természetesen a Magyar Koalíció Pártjának eredményes parlamenti tevékenysége nyomán magyar nyelvű egyetemi képzés indul. A hazai lapokban az RMDSZ sokszor elmarasztalt csúcsvezetőségének alájátszó nyilatkozat jelent meg: ,,A kompromisszumok révén sikerült elérni, hogy talán már idén megnyitja kapuit a révkomáromi magyar egyetem. Elértük, hogy a pozsonyi parlament elfogadta a magyar kisebbségnek a nyelvhasználatot megengedő nyelvi chartát." Bugár Béla nyilatkozatát Salamon Márton László a Krónikában rögzítette (Bugár: a politika kompromisszumok művészete). Beder Tibor, a Magyarok Székelyföldi Társaságának elnöke az elmúlt hetekben Felvidéken járt a Rákóczi-év jegyében is fogant IV. Lármafa-találkozó megszervezése végett. Hazatérve a június 25-30. között sorra kerülő rendezvényfüzérről, a tervezett vendégfogadásról minden jót feltételezve mesélt, egyedül a tervezett révkomáromi magyar egyetemről szólt lehangolóan. Beder Tibort rozsnyói vendéglátói, a szlovákiai magyar pedagógusok vezető emberei meghívták a városukban szervezett országos pedagógusértekezletre. A több mint háromszáz magyar (!) delegátus előtt voltak, akik afölött vitatkoztak órahosszat, hogy miért nem kell a szlovákiai magyarságnak magyar egyetem. Szóval, mintha itthon lennénk, Erdélyben, ahol némely jó magyarok körében néhány iskola egyházi tulajdonba helyezése után mostanság a főtéma, hogy miért nem valósítható meg a tervezett Székelyföld régió, írta Sylvester Lajos. A rozsnyói magyar felszólalók azt firtatták, hogy a révkomáromi (Komarno) magyar egyetem ,,elszívná" a pozsonyi magyar egyetem vonzásköréből a hallgatókat, ugyanígy járna a nyitrai magyar felsőfokú képzés is. És egyébként is Révkomáromnak ,,nincs egyetemi múltja", a felsőoktatásnak nincsenek hagyományai... A végzősök mind ,,áttelepednek majd Magyarországra..." Közben a jelenlegi szlovákiai egyetemi képzésben a magyar fiatalok részaránya a szlovák részvétel 50 százalékát éri el, és a pozsonyi ,,magyar" egyetemen csak a magyar szakosok tanulnak magyar nyelven, Nyitrán, az ilyen alkalmakkor ugyancsak ,,magyarként" aposztrofált felsőfokú oktatási intézményben magyar nyelven lehet ugyan felvételizni, de az oktatás nyelve 70 százalékban szlovák, a vizsgáztatás szlovák nyelven történik... /Sylvester Lajos: Gyepűjárás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 2./

2003. május 2.

Erdőcsinádon sárpataki huszárok vonultak fel, a mezőcsávási fúvós zenekar is jelen volt a X. nemzetközi kárpát-medencei jubileumi Gyöngykoszorún. Tavaly ezernél is többen voltak, idén sincsenek kevesebben. Az ökumenikus istentisztelet utána tánc volt a színpadon és a szabadban. A Tíz év az úton című fotókiállítás bemutatta az eddigi seregszemlék képanyagát. A Gyöngykoszorú-találkozók újraindításának ötlete a Szabó házaspártól származott. A Gyöngykoszorú-mozgalom 1991-ben indult, Nyárádszeredában volt az első találkozó. Erdőcsinádon 1994 márciusában szerveztek először néptánctalálkozót. Azóta hagyomány az, hogy minden évben voltaképp az első Gyöngykoszorúra itt kerül sor - mondta dr. Ábrám Zoltán, az EMKE Maros megyei elnöke. Maros megyében évente általában még öt-hat- hét hasonló seregszemlére kerül sor. /Bölöni Domokos: Színes forgatag Erdőcsinádon. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 2./

2003. május 2.

Zetelaka római katolikus temploma előtt áll az emlékkereszt, rajta felirat: "PRO MEMORIA HIC AEDIFICATARUM ECCLAESIARUM 1092-1914.". Ezek szerint Szent László király uralkodása (1077- 1095) idején Zetelaka már egyházközség volt. Az első település Cseleháza volt, a tatárjárás alatt elpusztult. A visszatérő lakosság az ősi településtől 6 km-re délre, a mai helyre építette a második falut. Az új falut a nép Zetelakának nevezte el. Az elnevezés Zetevárral kapcsolatos. Az új településen a nép új templomot épített, amelyet 1615-ben ugyancsak a tatárok kiraboltak és felgyújtottak. 1666-ban a templomot újjáépítették. 1694-ben a tatárok újból megjelentek, és a templomot ismét lerombolták. Újjáépítésére csak 1775-ben került sor. Ez a templom 1914-ig állott. 1914-1924 között épült a mai templom. Zetelaka a kirajzással keletkezett öt falu községközpontja. Idetartozik: Zeteváralja, Ivó, Deság, Sikaszó és Küküllőmező.Egyházilag új egyházközség alakult ki Zeteváralja központtal, a hozzá tartozó Ivó, Deság, Sikaszó, Küküllőmező és Libán falvakkal. /Pomjánek Béla: Zetelaka emlékkeresztje. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 2./

2003. május 2.

Csengerbagos faluban a román nemzetiségűek magyarul beszélnek, még egymással is. Aki ennek a követelménynek nem tud megfelelni, annak nincs más lehetősége, mint továbbállnia innen. A faluban a lecsapolt láp helyén lévő szántóterületek nyolcvan százaléka marad megműveletlenül, körülbelül négyszáz hektár. A fiatalok városon keresnek boldogulást. /Fodor István: Csengerbagos: Egy falu, ahol a románok magyarul beszélnek egymással. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 2./

2003. május 2.

Új épületszárnnyal egészül ki a Marosszentgyörgyi I-IX. osztályos Török János Általános Iskola - közölte Nagy Csaba iskolaigazgató. Előreláthatólag 2005-ben fejeződnek be majd az építkezési munkálatok. Az iskolában több mint 740 diák tanul huszonegy teremben. /Járay F.Katalin: Megoldódnak a beiskolázási gondok. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 2./

2003. május 2.

Máj. 1-jén Nagybányán, a Teleki Magyar Házban Dudás Gyula festőművész köszöntötte szatmári származású, jelenleg Németországban élő Paulovits László festő- és grafikusművészt, tárlata megnyitásán. A művészt dr. Sasi Nagy Béla mutatta be a megjelenteknek. /(déel): Egy erdélyi művész Németországból. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), máj. 2./

2003. május 2.

A Reménység Központ (a szatmárnémeti Caritas-idősklub) ápr. 30-án ünnepelte alapításának tizedik évfordulóját, továbbá az áprilisban született klubtagok hagyományosan egyszerre megtartott születésnapját. /B. É.: Májusfa, bál és hangulat - az idősklubban is. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 2./

2003. május 2.

Megjelent az erdélyi magyar ballagók IX. évkönyve, a Maturandusok évkönyve /Tinivár Kiadó, Kolozsvár/. A kötet tartalmazza valamennyi erdélyi és az egyetlen bukaresti magyar középiskola végzős osztályainak névsorát, osztályfőnökeinek nevét. Dr. Bartha Zoltán szerkesztő-igazgató beszámolt arról, hogy a könyv zárófejezetében sorakoznak azok a tíz, húsz, harminc évvel ezelőtt elballagott véndiákok, közéleti személyiségek, tanárok, akik saját életútjuk felidézésével nyújtanak útravalót. /Maturandusok évkönyve. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 2./

2003. május 3.

Markó Béla RMDSZ-elnök máj. 2-án a Kolozsváron zajló 5. Magyar Civil Fórumon kijelentette: a Székelyudvarhelyi Fórum egyszerű szabad véleménynyilvánítási gyakorlat volt, az ott kifejtett gondolatok pedig nem újak. Hozzátette: a Fórumon kísérlet történt egy politikai alakulat létrehozására, amely azonban nem képes alternatívát képviselni a szövetséggel szemben. Markó úgy véli, a Székelyudvarhelyi Fórum nem érinti az RMDSZ és az SZDP viszonyát, de hiányolta, hogy Adrian Nastase kormányfő nem konzultált vele a főügyészség értesítését megelőzően. Somai József, az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány elnöke szerint túl korai lenne vita tárgyává tenni a Székelyudvarhelyen megfogalmazott területi és kulturális autonómia kérdését. Az RMDSZ támogatni fogja az alapítványok bejegyzését és működését szabályozó törvényrendszer módosítását és egyszerűsítését - jelentette ki Markó Béla.Az RMDSZ elnöke elmondta: a magyar civil szervezetek vezetőivel folytatott megbeszélések során kiderült, a romániai magyar közösség keretében konzultációs mechanizmusokat kell teremteni a szövetség által képviselt politikai szféra és a nem-kormányzati szervezetekből álló civil szféra között. Somai József, az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány elnöke szerint az RMDSZ vezetése növekvő érdeklődést tanúsít a magyar civil társadalom iránt. Somai hiányolta az erdélyi magyar és a román civil társadalom egymáshoz való közeledését. /Magyar Civil Fórum Kolozsváron. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 3./

2003. május 3.

A magyar állam az idén közel hatmilliárd forintot különített el a romániai magyar nem-kormányzati szervezetek támogatására, közölte Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) vezetője az 5. Magyar Civil Fórumon. A HTMH vezetője szerint a magyar kormány által kiutalt támogatások felhasználását mindig ellenőrizték, az RMDSZ pedig, a romániai magyar társadalom legitim képviselőjeként, a magyar vezetés egyetlen hivatalos partnere. Bálint-Pataki József hangsúlyozta, a civil társadalomnak el kell érnie az uniós szintet, mivel az EU-hoz történő csatlakozás Magyarország és Románia számára egyaránt fontos célkitűzés. /Hatmilliárd forint. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 3./

2003. május 3.

Sütő András új könyve, az Erdélyország, mit vétettem? /Neptun Impex Rt., Csíkszereda, 2002/ bővített kiadása a debreceni Kossuth Kiadónál Erdélyi változatlanságok címmel, Cs. Nagy Ibolya jegyzeteivel és szerkesztésében megjelent kötetnek. Sütő András jelezte, hogy folytatja könyvét. ,,Ez a könyv nem Budán született, hanem a végeken - szólítja meg olvasóját a szerző az előszóban. - Ahol magyar várak már nincsenek, de magyarok vannak szép számmal. Végváriak. Ostromlottak. Önvédelmi harcban fogyatkozottak. Új hódítók évszázados támadásait szenvedik és verik vissza a forgandó szerencsével. Ahogy lehet." Sütő arra is kiért könyvében: ,,Küzdelmünk keservesebb annál, mint Balassi Bálint idejében volt. A török hódoltság idején mindenünk odaveszhetett, de lelkünk, nyelvünk, vallásunk, nemzeti mivoltunk a kontyos rablót nem érdekelte. Új hódoltságban mai magyarok személyi-közösségi létének utolsó mentsvárait ostromolják a végeken. Anyanyelvi bástyát, a nemzeti önazonosság tudatának minden védfalát." Sepsiszentgyörgy szeretettel fogadták az írót. /Sylvester Lajos: Sütő András új könyve. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 3./

2003. május 3.

Ráduly Róbert Kálmán területi RMDSZ-elnök beszámolt arról, hogy a Csíki Területi RMDSZ a közvetlen belső választások mellett döntött. A demokrácia arról szól, hogy közvetlen választásokat tartanak, emelte ki. A közvetett, elektoros választás egy letűnt rendszer választási módszeréhez hasonlít. A területi elnöki tisztségre ő az egyedüli jelölt. Elvárta volna, hogy legyen valaki, aki versenyre kel vele. A területi elnöki tisztséggel rengeteg munka van, működtetni kell a szervezetet a számos helyi szervezettel, ezt nem szívesen vállalják az emberek. /Daczó Dénes: Belső választások előtt a Csíki Területi RMDSZ . = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 3./

2003. május 3.

Máj. 1-jén érkezett Gyergyószentmiklósra Komlóssy József svájci mérnök, az Európa Parlament tanácsadója, hogy Remete és Csomafalva földjeinek tagosításáról tárgyaljon polgármesterekkel és faluközösségekkel. Komlóssy nyilatkozott szülőföldje, a Székelyföldhöz való ragaszkodásáról. A fogadáson részt vett dr. Garda Dezső parlementi képviselő is, aki Gyergyóditróról szóló kismonográfiáját nyújtotta át ajándékba Komlóssy Józsefnek. /(Gál Éva Emese): Svájci vendégek Gyergyószentmiklóson. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 3./

2003. május 3.

Nagybányán, a magyar nyelv és irodalmi tantárgyverseny országos szakasza második napján, a versenydolgozatok megírása után került sor Koltón, a Teleki kastély egyik termében a résztvevők szavalóversenyére. A verseny magas színvonalú volt. A verseny után a koltói táncház-csoport népzene és a néptánc örvendeztette meg a jelenlévőket. /(Farkas E. Zoltán): Szavalóverseny az országos Mikes Kelemen tantárgyversenyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 3./

2003. május 3.

A Határtalan tantárgyversenyt Szekszárdon először 12 évvel ezelőtt szervezték meg, hogy lehetőséget teremtsenek a határon túli magyarok találkozójának. Idén Nagyváradon zajlott a Határtalanul tantárgyverseny. Összegzésként elmondható, hogy nem tartalmatlan négy napot tudhatnak maguk mögött a gyermekek. Kiss István György, a főszervező pedagógus szerint nemes versengés folyt, s felkészült csapatok jöttek el. Az idei vetélkedők nemzetköziségét a szekszárdi és a felvidéki gyermekek 30-30 fős csoportja és az őket kísérő pedagógusok adták. A megjelentek találkoztak Fábián Imre költővel, ellátogattak Arany János szülővárosába, Nagyszalontára. Az utolsó napon városismereti vetélkedőn volt, majd F. Diósszilágyi Ibolya új mesekönyvét vehették kézbe a gyerekek. A legeredményesebben szereplő tanulók pedig Budapestre utazhatnak, a gyereknapi rendezvényekre. /Balla Tünde: Határtalanul Nagyváradon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 3./

2003. május 3.

A nagyenyedi Dr. Szász Pál Magyar Közösségi Házban ápr. 29-én, az Áprily-esték irodalmi kör keretében Wass Albert három regényét ismertette az összegyűlt hallgatósággal Csávossy György helybéli költő, neves borászmester. Az irodalmi kör irányítója, Józsa Miklós nyugdíjas magyartanár tartotta a bevezetőt. /Wass Albert műveivel ismerkedtek. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 3./

2003. május 4.

Tíz éve hunyt el Jakab Antal püspök. 1909-ben született a gyergyói Kilyénfalván. Tizenhárom év börtön ellenére 84 évet élt népével, egyházával, papjaival. 1990-ben, a Szentszéktől felmentését kérte, előrehaladott korára és egészségi állapotára hivatkozva. Kérését a Vatikán március 14-i hatállyal elfogadta. Ekkor nevezte ki II. János Pál pápa a romániai katolikus püspököket. Jakab püspök visszavonult, 1993. május 5-én elhunyt. Jakab Antalt 1972. febr. 13-án VI. Pál pápa püspökké szentelte, hogy Márton Áron segédpüspöke legyen. Nagy elődjétől 1980. április 2-án vette át az egyházmegye vezetését, és irányította azt 1990. március 14-ig, nyugalomba vonulásáig. Találóan írta róla Bajor Andor a Keresztény Szó 1990 áprilisi számában: "Dr. Jakab Antal nagy idő pusztításakor, a társadalom mesterséges sötétjében került egyházunk élére. Dr. Jakab Antalnak, nyugdíjba vonuló és híveitől búcsúzó püspökünknek, egy révületbe meredt világgal kellett fölvennie a mindennapi küzdelmet a besötétített élet útjain botorkáló híveiért. ... A látszat szerint megváltozott helyzetben dr. Jakab Antalnak kellett az egyházat védelmeznie és a banditizmus erkölcsi szintjén álló állami vezetőkkel tárgyalnia. Egyenlőtlennek és teljesen reménytelennek tűnhetett az a jogi dialógus, amely papok kinevezéséért, teológiai hallgatók fölvételéért, omladozó templomok kijavításáért, vagy csak épületromok és romló lelkek megtartásáért folyt. Rejtélyes körülmények között meghalt papokért, titokzatosan eltűnt szellemi értékekért, lerombolásra ítélt templomokért, betiltott vallásos ünnepekért küzdött egész napos munkaidejében... Az ő érdeme, hogy egyházunk nincs megosztva és utódja sziklára épült templomot vehet át, nem falmaradványokat és romokat. Vele volt a papság, vele a hívei. És főként vele volt Isten." /Vencser László: Tíz éve hunyt el Jakab Antal püspök. = Vasárnap (Kolozsvár), máj. 4./

2003. május 4.

P. Godó Mihály SJ Testamentum /Gloria Kiadó, Kolozsvár, 2002/ című könyve önéletrajz és egyháztörténelem. Azt, hogy erdélyi és romániai katolikusok, a kommunizmus ötvenes éveiben nem lettek szakadár-egyház, az a Gondviselésnek és eszközének, Godó Mihály jezsuita atyának köszönhető. Amikor még itt volt a bukaresti nuncius, az ő révén érkeztek az utasítások Rómából, s mentek az itteni helyzetjelentések. A páter 64 munkatársával együtt tudatta a helyzetet és Róma üzeneteit. Persze felfigyeltek rá, végül börtönbe vetésével sikerült elhallgattatniok, de akkorra ő már megtette a magáét, a békepapság megbukott, a skizmából nem lett semmi. Páter Godó tizenkilenc év börtönnel fizetett működéséért, de a 64 munkatársa közül senkit sem adott ki. A kihallgatások során rendszerint ez volt a válasza: "Nincs joguk kérdezni. Tudom, de nem mondom". A börtönből kiszabadulva, Istentől még húsz évet kapott, s betegen bár, csodálatos lelkipásztori munkát tudott végezni. /Hesz Ágnes Márta SJC: P. Godó Mihály SJ: Testamentum. = Vasárnap (Kolozsvár), máj. 4./

2003. május 4.

Az egyházi ünnepkörökhöz fűződő szokásokat is ismerteti a Harangszó, a marosszentgyörgyi római katolikus egyházközség kiadványának húsvéti száma. Az egyházközség nagy gondot fordít arra, hogy a hagyományok ne menjenek feledésbe. A lap arról is tudósított, hogy lezajlott a Mindent Tháliáért című találkozó, a Maros megyei amatőr színjátszók fesztiválja. A római katolikus plébánia támogatásával működik Marosszentgyörgyön a Mozaik színjátszó csoport. 1994-től évente 20-25 csángó gyermek táborozik Marosszentgyörgyön, az egyházközségben, a híveknél és a plébánián elszállásolva. /Marosszentgyörgyi szokások. = Vasárnap (Kolozsvár), máj. 4./

2003. május 5.

Cristopher H. Smith amerikai kongresszusi képviselő, a Helsinki Bizottság társelnöke szombaton felkérte Romániát és több más államot, hogy töröljék el a sértegetéssel és rágalmazással kapcsolatos jogszabályaikat. Smith szerint Románia ezáltal bebizonyíthatná a tényleges reformok iránti elkötelezettségét. "Remélem, hogy folytatódni fognak a román parlament erőfeszítései a büntető törvénykönyv tényleges megreformálására. A sértegetésre és a rágalmazásra vonatkozó törvényfölösleg eltörlése - nem puszta kozmetizálása - Románia igazi reformok általi elkötelezettségének fontos megnyilvánulása lenne" - áll a Helsinki Bizottság honlapján olvasható közleményben. A testület a hét folyamán megvizsgálta az EBESZ- térségbeli sajtószabadság helyzetét. - A Helsinki Bizottság régóta figyelemmel követi a sértegetésről és rágalmazásról szóló törvények alkalmazását és a segítségükkel elkövetett visszaéléseket... Határozottan felkértük a posztkommunista országok vezetőit, töröljék el ezeket a jogszabályokat, és ezáltal konkretizálják a véleménynyilvánítás és a sajtó szabadságával kapcsolatban vállalt retorikai elkötelezettségeiket - fogalmaz Smith. /"Sértegetés és rágalmazás" nélkül! = Népújság (Marosvásárhely), máj. 5./

2003. május 5.

A budapesti kormány "szájonveri" Tőkés radikálisait. A magyar végrehajtó hatalom az egyetlen hiteles partnerének az RMDSZ-t tartja, írta az Adevarul. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 5./

2003. május 5.

Máj. 4-én leleplezték Marosvásárhelyen Izsák Márton bronzszobrát, amely a holokauszt helybeli áldozatainak állít emléket. Az avatáson a romániai hitközségek szövetségének vezetője, a temesvári főrabbi, a helyi hivatalosságok és lakosok mellett Skóciából és a világ más tájairól érkezett vendégek vettek részt. Hakohen Menachem, Románia főrabbija és Ovidiu Natea prefektus leplezte le Marosvásárhely díszpolgárának alkotását, amely a fájdalomtól megtört zsidó családot ábrázol. Dr. Neumann Ernő temesvári főrabbi arra figyelmeztette a hallgatóságot, hogy nem elég a zsidógyűlöletet tiltó törvényeket megalkotni, miközben a valóságban továbbra is őrökkel kell megvédeni a zsidó intézményeket, templomokat, óvodákat, temetőket... A kultuszminiszter üzenetében a gyűlöletes diktatúrát, és a magyar csendőrök túlkapásait hangsúlyozta, nem említette az Antonescu diktatúra zsidóellenes bűntetteit. Dorin Florea polgármester a marosvásárhelyi zsidóságnak a város építésében, gazdagításában játszott szerepére emlékezette a hallgatóságot. Spielmann Mihály marosvásárhelyi zsidóként és az RMDSZ képviselőjeként megemlítette Petőfi Sándor és Kossuth Lajos példáját, akik a zsidók egyenjogúságáért álltak ki. Véleménye szerint fölösleges az a két szó, amely a szobor talapzatára a Remember Holocaust! alá kitett román nyelvű táblácskán a fasiszta magyar kormány felelősségére utal. Az ígéretek ellenére a művelődési és vallásügyi miniszter utasítására a szobor talapzatára mégiscsak kitették a vitatott feliratot, az emlékmű felállítását támogató Fodor Imre alpolgármester nem vett részt az avatáson. A közönség egy részének megrökönyödésére viszont az első sorokban foglaltak helyet a marosvásárhelyi Antonescu-kultusz leghangosabb zászlóvivői. /(b. gy.): Felavatták a Holokauszt emlékművet. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 5./ Köztéri holokauszt-emlékművet avattak máj. 4-én. Helyi magyar vélemények szerint Románia úgy kíván saját holokausztjával, a mintegy 270 ezer áldozatot követelő moldvai, besszarábiai és transznisztriai zsidógyilkosságokkal szembenézni, hogy a magyarok elkövette atrocitásokra utal. /Holokauszt-emlékmű Marosvásárhelyen. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./

2003. május 5.

Máj. 2-án és 3-án a hagyományoknak megfelelően a Bethlen Kata Diakóniai Központ adott otthont az immár ötödik alkalommal megrendezett országos civil fórumnak. Fő szervezője ezúttal is az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány (ERMACISZA) volt, amelyet tíz társszervező és kilenc támogató segített. A kétszáz résztvevő hazai, anyaországi és újvidéki civil szervezeteket, politikai erőket és egyházakat képviselt. Az Együttműködés, érdekvédelem és szakmaiság a civil szférában című rendezvény első napja a plenáris üléseké volt. Somai József ERMACISZA-elnök arra hívta fel a figyelmet, hogy a hazai civil szféra állandóan növekszik. Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, az önszerveződés erdélyi hagyományaira emlékeztetett. A magyar kormány partnernek tekinti a civil társadalmat, ideértve a határon túliakat is. Napjainkban Erdélyben körülbelül kétezer magyar szervezet működik, de az EU-tagság révén majd kitárulnak az eddigi szűk keretek- mondotta. Dr. Göncz Kinga, a magyar Egészségügy, Szociális és Családügyi Minisztérium politikai államtitkára szerint fontos, hogy a civil szervezetek úgy kapjanak minél stabilabb támogatást, hogy közben ne kényszerüljenek feladni saját érdekeiket. Szociális téren a határon túli magyarokkal való együttműködésre két pozitív példát hozott fel: a Segítő Jobb Alapítvány és a Mocsáry Lajos Alapítvány esetét. Ezután Egyed Ákosnak, az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnökének vezetésével előadások hangzottak el. Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke a következő témát célozta meg: Mit tehet az erdélyi magyar politikum az erdélyi magyar civil szféráért? Ha elfogadjuk, hogy Romániában kétezer magyar civil szervezet működik, továbbá azt, hogy ezerszáz olyan település van, ahol a magyarság részaránya eléri a 20%-ot, és figyelembe vesszük az Illyés Közalapítvány évi 200 millió forintos erdélyi alkuratóriumának költségvetését, kiderül: egy-egy civil szervezet átlagban 100 ezer forinthoz jut hozzá, de jóval több ilyen szervezetnek kellene tevékenykednie. A romániai alkuratórium pályázatokat nem bírál el és nem módosít. Idén a Communitas Alapítvány több mint 10 milliárd lej fölött rendelkezik, és az RMDSZ keretében a Szövetségi Egyeztető Tanács rendszeresen konzultál a civil szférával. Hargita, Kovászna, Maros, Szatmár és Bihar megyében már sok önkormányzat támogat civil szervezeteket- mondta az elnök.Kolumbán Gábor, a Civitas Alapítvány elnöke szerint a civil szférának és a politikumnak arról kellene beszélnie, miért nem tudnak egymással kommunikálni, a társadalmat a gazdasági uralom helyett a szellemi-kulturális autoritásnak kellene vezetnie. Megoldásul a két fél kölcsönös elfogadását sugallta, és azt, hogy saját közösségünkön belül is alkalmazzuk a szubszidiaritás elvét (a politikum ne avatkozzék be a civil szférába, pl. az Illyés Közalapítvány alkuratóriumait ne az RMDSZ nevezze ki). Az V. Civil Fórum a nyolc szekció (egyházi, épített kultúra, gazdasági, ifjúsági, környezetvédelmi, művelődés és média, oktatási, szociális) üléseivel folytatódott, este pedig plénumban értékelték ki a tanácskozás eredményeit. /Ördög I. Béla: Civil Fórum 2003 Kolozsváron. Az együttműködés, az érdekvédelem és a szakmaiság jegyében. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./ A Romániai Magyar Szó részletesen beszámolt a Civil Fórumról, azonban Kolumbán Gábornak, a Civitas Alapítvány elnökének kritikai észrevételét /az Illyés Közalapítvány alkuratóriumait ne az RMDSZ nevezze ki/ nem közölte. /Csomafáy Ferenc: Minőségi szabad civil társadalom. Ki a civil? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 6./

2003. május 5.

A Kolozsvárott megtartott Civil Fórum megmutatta, hogy létezik immár egy erős, önmagát a politika nélkül, sőt olykor azzal szemben is elgondolni tudó erdélyi magyar civil társadalom.Markó Béla megelégedett néhány általánosság kimondásával, és nem adott választ arra a kérdésre, hogy mi táplálja az RMDSZ-szel szembeni tamáskodások köztermését. Nem adott választ a magyar kormányt képviselő Bálint-Pataki József, a HTMH elnöke sem néhány fontos kérdésre. Nem mondta el hogy miért nem sikerül Magyarországnak meghatároznia azt, hogy a GDP hány százalékát fordítaná a határon túli magyar kultúra és civil szféra támogatására./Bakk Miklós: Polgárok, politika előtt. = Krónika (Kolozsvár), máj. 5./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 511-522




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998