udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 575 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 571-575
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

2004. november 1.

Okt. 29-én tartották Marosvásárhelyen az RMDSZ Maros megyei szervezetének kampánynyitó rendezvényét. Megtelt a sportcsarnok, a megjelenteket Kelemen Atilla, majd Frunda György köszöntötte az Edda-koncerten. Markó Béla, az RMDSZ elnöke hangsúlyozta, mindenkinek el kell menni szavazni. Nagy István kifejtette, Markó Bélát nem kötelező szeretni, de bízni kell benne. Ugyanúgy az RMDSZ-ben is. Bemutatta az RMDSZ megyei szenátor- és képviselő-jelöltjeit. Szenátor-jelöltek: Frunda György, Szakács János, Tatár Béla, Gál Éva. Képviselő-jelöltek: Kerekes Károly, Borbély László, Kelemen Atilla, Benedek Imre, Jakab István, Dávid Csaba, Náznán Jenő, Orbán László, Csata Edit. /Mózes Edith: Fergeteges RMDSZ-kampánynyitó a sportcsarnokban. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 1./

2004. november 1.

Okt. 31-én zsúfolásig megtelt a kolozsvári Sportcsarnok, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének kampánynyitó rendezvényén. Az egybegyűlteket Kónya-Hamar Sándor képviselő, megyei RMDSZ elnök köszöntötte, aki hangsúlyozta: együtt vagyunk újra az autonómiáért, önmagunkért, a magyarságért, a szebb és jobb jövőért. Ezt követően Markó Béla, az RMDSZ elnökjelöltje szólt a közönséghez. – Hoztam egy ajándékot, egy esernyőt, az RMDSZ esernyőjét. Ez azt jelképezi, hogy az RMDSZ esernyője ép, egyben van, és mindannyian beférünk alá. – Tegyük ismét Kolozsvárt Erdély fővárosává az elkövetkező négy évben – fejezte be beszédét Markó Béla. Ezt követően bemutatkoztak a megye szenátor- és képviselőjelöltjei. A kampánynyitó ünnepséget a Republic együttes koncertje zárta. /P. A. M.: Az RMDSZ esernyője ép és egyben van. Kampánynyitó ünnepséget tartott a Kolozs megyei RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 1./

2004. november 1.

Sike Lajos, a Romániai Magyar Szó munkatársa azelőtt Torgyán Józsefen nevetett, most Kövér Lászlót Fideszes politikust figyeli a tévében, hogy viduljon egy kicsit. A napokban Kövér László kifejtette, hogy az erdélyi magyarság „egyedüli felkent" képviselője a Magyar Polgári Szövetség. /Sike Lajos: Felkenve. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 1./

2004. november 1.

Kisebbségi létben a szülőföldön maradás, boldogulás fontos feltétele az anyanyelv mellett a többségi társadalom nyelvének az ismerete – jelentette ki Berényi Dénes akadémikus Debrecenben, a „Megmaradás, korszerű felsőoktatás, tannyelvválasztás" című konferencia megnyitóján. A Magyar Tudományos Akadémia külföldi magyar tudományossággal foglalkozó bizottságának elnöke hangsúlyozta: azért tűzték napirendre a határon túli magyar felsőoktatási intézmények nyelvoktatását, mert az fontos szerepet játszik az értelmiségképzésben. „Az a kisebbség, amelyiknek nincs értelmisége, eltűnik" – mondta. A kétnapos tannyelv-konferencián erdélyi, felvidéki, kárpátaljai és vajdasági magyar felsőoktatási intézmények mintegy harminc képviselője cserélt véleményt az intézményükben folyó anyanyelvi képzésről. Tannyelv-konferencia Debrecenben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 1./

2004. november 1.

Kétnapos konferenciát tartanak Szegeden a magyar–román történelem kérdéseiről. Az előadásokat és vitákat Stefan cel Mare egykori moldvai uralkodó és Hunyadi Mátyás magyar király személyisége és politikája köré építik fel. /Magyar–román történelmi konferencia Szegeden. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 1./

2004. november 1.

Szókimondásáért Kónya Ádám nyugalmazott múzumigazgatót, Sepsiszentgyörgy köztiszteletben álló polgárát érte támadás. Múlt héten két alkalommal is kővel dobálták meg a képviselő Konsza Samu utcai házát, betörték szobájuk ablakát. A Kónya Ádáméval szemközti házban a Román Hírszerző Szolgálat székel, de ők nem hallottak semmit. Kónya Ádám az önkormányzat urbanisztikai bizottságának elnökeként számtalanszor felemelte szavát a törvénytelen építkezések ellen. /(vop): Agresszió Kónya Ádám ellen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 1./

2004. november 1.

Thália nyomdokain címmel első ízben szerveztek műkedvelő színjátszó találkozót Mákófalván. A szervező, Kovács Pali Ferenc, a Bokréta Egyesület elnöke elmondta, pályázat útján 70 ezer forintot nyertek a találkozó megszervezésére. A színjátszó találkozó az alig két éve alakult Bokréta Egyesület idei negyedik rendezvénye, a kalotaszegi szépségverseny, a Kalotaszegi csillagok című inaktelki régiók találkozója, a mákófalvi bútorfestő és fafaragó tábor után. A mostani találkozón fellépett a kolozsvári Horváth Béla Stúdiószínpad, a mákófalvi Bokréta Színkör, a szucsági Randevú színjátszó csoport és magyarországi színjátszók is szerepeltek. /K. E.: Amatőr színjátszók Mákófalván. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 1./

2004. november 1.

A református templomokban okt. 31-én a reformáció ünnepére emlékeztek szerte a Kárpát-medencében. A kolozsvári Iriszi Református Egyházközség lelkipásztora, Nagy Levente a reformáció napján ökumenikus találkozót szervezett, katolikus, unitárius és evangélikus híveket egyaránt meghívott az ünnepségre. Az igét hirdető Katona Jenő Los Angelesből látogatott Erdélybe. /Makkay József: Emberközeli református egyházat! Iriszi ünnepség a Reformáció Napján. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 1./

2004. november 1.

Hetedszerre is sikeres Marosvásárhelyen a Bernády Napok rendezvénysorozat. A szervező dr. Bernády György nevét viselő közművelődési alapítvány ezúttal is kitett magáért: volt rövidfilmpremier, Bálint Zsigmond fotóművész fotóalbumának bemutatója, fotókiállítás-megnyitó, emléktábla-avatás, vetélkedő és koncert. A résztvevők közösen megkoszorúzták dr. Bernády György szobrát és református temetőbeli sírját, majd a Bernády-vetélkedő döntőire került sor. A Bernády György-terem falán levő emléktáblát Borbély László leplezte le. /Nagy Bontond: Élni, túlélni, reménykedni... = Népújság (Marosvásárhely), nov. 1./

2004. november 1.

Okt. 30-án huszárok vonultak végig Marossárpatak főútján. Kezdetét vette a sárpataki hagyományőrző huszárezred lovasai szervezte rendezvény. – A 156 évvel ezelőtti, Sárpatak határában lezajlott csatára egy szemtanú feljegyzései révén emlékezünk – e szavakkal nyitotta meg az ünnepséget Miholcsa József, a 15. Mátyás Huszárezred Marossárpataki Hagyományőrző Lovascsoportjának vezetője. A nyertes csatára emlékezve a gyergyószentmiklósi Földváry Károly Hagyományőrző Egyesület képviselőivel együtt megkoszorúzták a Sebesült huszár emlékművét. Ezután első alkalommal tartottak huszárbált. /Nagy Annamária: Huszárbál Sárpatakon. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 1./

2004. november 1.

A csíkszeredai Soros Oktatási Központ a Határon Túli Oktatás Fejlesztéséért Programirodával közösen szervezi az oktatáskutatói képzéssorozatot Csíkszeredában. Erdélyben és a többi elcsatolt részen oktatáskutatói képzés nem volt, ezt a hiányosságot szeretnék pótolni. A csíkszeredai programhoz hasonló képzéssorozat indult Beregszászon és Szabadkán is. A mostani képzéssorozatban olyan témákat dolgoznak fel, mint: Az oktatási intézmények fejlesztési lehetőségei az Európai Unió strukturális politikája alapján; Az oktatási rendszerek átalakulása, ifjúság és munkaerőpiac; A román felsőoktatás reformkísérletei; A felnőttoktatás főbb trendjei az EU tagállamaiban; Minőségbiztosítás Romániában. Az oktatási minőségbiztosítás bevezetésének esélyei. Az oktatáskutatói képzéssorozat az Apáczai Közalapítvány támogatásával jöhetett létre. /Takács Éva: Oktatáskutatókat képeznek ki. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 1./

2004. november 1.

Okt. 30-án osztotta ki a Hunyad megyei Rákosdon az Erdélyi Református Egyházkerület és a Diaszpóra Alapítvány a Czelder Márton- és Földes Károly-díjakat a szórványban munkálkodóknak. Vetési László, a Diaszpóra Alapítvány elnöke közölte, hogy idén Kabai Ferenc szamosújvári lelkipásztor és felesége, Kabainé Hegyi Margit, valamint Vitéz Sándor, a hosdáti gyülekezetet több évtizeden át szolgáló gondnoka kapta a díjat. A Kabai lelkész házaspár hosszú évtizedeken keresztül szolgálta a szórványvidéki gyülekezeteket, megalapította az Emanus, illetve a Zakariás Házat, melyek több száz szórványban élő magyar gyermeknek nyújtják a délutáni foglalkoztatás, illetve a teljes kollégiumi ellátás lehetőségét. Czelder Márton lelkipásztor 1861-ben vándorolt ki a Kárpátokon túlra, Havasalföldre, hogy lelki támaszt nyújtson az 1848–49-es forradalom leverését követően idemenekülőknek. Földes Károly egy mezőségi elhaló gyülekezetet élesztett újjá, erősített meg. A 200 lelkes rákosdi gyülekezet felújított templomában került sor a díjátadásra. A maroknyi rákosdi gyülekezet valósággal kiharcolta magának, hogy saját lelkésze legyen, és önerőből újította fel templomát és parókiáját. /Gáspár-Barra Réka: Czelder Márton- és Földes Károly-díjak átadása Rákosdon. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 1./

2004. november 1.

Okt. 30-án a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének Arad megyei elnöksége átadta a Márki Sándor-díjat és Márki Sándor-életműdíjat, ez utóbbit nyugdíjas pedagógusoknak. Post mortem Márki Sándor-díjat kapott Hévizi Otília 2003-ban elhunyt simonyifalvi magyar nyelv- és irodalomtanár. A díjazottak emlékoklevelet, egy szerény összeget tartalmazó borítékot és egy szál piros szegfűt kaptak. /Kiss Károly: Átadták a Márki Sándor-díjakat. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 1./

2004. november 1.

Irodalomtörténészt, költőt és történelemtudóst jutalmazott idén az Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány (EMIA): Ilia Mihály szegedi professzor Hídverő-, Kányádi Sándor Életmű-, Egyed Ákos történész pedig EMIA-díjat kapott. A díjátadó ünnepségre okt. 30-án Székelyudvarhelyen, a Polgármesteri Hivatal Szent István-termében került sor. Lőrincz György, az EMIA elnöke köszöntötte az ünnepelteket és ünneplőket. Ilia Mihály sokrétű munkásságát Pomogáts Béla irodalomtörténész, az Illyés Közalapítvány elnöke; Gálfalvi György, a Látó főszerkesztő-helyettese és Kántor Lajos nevében Balázs Imre József, a Korunk szerkesztője méltatta; Egyed Ákos történész gazdag termésű életpályáját tanítványa, Hermann Gusztáv és Domokos Géza értékelte; Kányádi Sándor költészetéről Gálfalvi Zsolt olvasta fel esszéjét. Rászolgáltak az elismerésre – erősítette meg a laudálók szavait Kalász Márton, a Magyar Írószövetség elnöke. /Borbély László: Jó ügyekre kész emberek. – Az Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány díjkiosztó ünnepsége. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 1./

2004. november 1.

Pomogáts Béla hetvenedik születésnapjára szervezett ünnepséget a kalotaszentkirályi polgármesteri hivatal, az Ady Endre Iskola és az Ady Endre Kulturális Egyesület. A Széchenyi- és József Attila-díjas irodalomtörténész, kritikus, az Illyés Közalapítvány elnöke Nagyváradon tartott előadása után Székelyföldre igyekezett könyvbemutatóra, előtte azonban a kalotaszentkirályiak meghívásának tett eleget. /Kalotaszentkirály is ünnepelte Pomogáts Bélát. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 1./

2004. november 1.

Okt. 22-én töltötte be hetvenedik életévét Pomogáts Béla Széchenyi- és József Attila-díjas irodalomtörténész, kritikus. 1934-ben született Budapesten, a piaristáknál érettségizett 1953-ban, majd az ELTE magyar szakán szerzett diplomát 1958-ban. 1956-ban bekapcsolódott a forradalmi egyetemista szövetség munkájába, ezért 1959-ben hat hónapra internálták. Szabadulása után 1961-től tanított, majd 1965-ben az MTA Irodalomtudományi Intézetének munkatársa lett. 1992-95 között igazgatóhelyettese volt az intézménynek, s 1996 óta tudományos tanácsadója. 1974-től szerkesztője, 1990-től főszerkesztője a Literatúra című folyóiratnak, emellett szerkesztőbizottsági tagja többek között a Vigiliának és a Valóságnak. 1980-ban kandidátusi, majd 1985-ben doktori címet nyert irodalomtudományból. Irodalomtörténészként kezdetben a XX. századi magyar irodalom történetével – különösen a népi írómozgalommal, az avantgárddal – és alkotóival foglalkozott (Az újabb magyar irodalom 1945-1981, Kuncz Aladár, Déry Tibor, Radnóti Miklós, Jékely Zoltán monográfiák, életműelemzések), majd érdeklődése a határon túli magyar irodalom felé fordult (A transzszilvanizmus, A nyugati magyar irodalom 1945 után). Az erdélyi irodalomról az elmúlt évtizedekben 14 könyvet írt, ezzel is úttörő szerepet töltve be a határon túli magyarság irodalmának megismertetésében. Legutóbb megjelent művei: 2002-ben a Villanófényben című cikkgyűjtemény és a Kulcsok Erdélyhez, 2003-ban az Irodalmi nemzet. 1987-től 1990 tavaszáig a Magyar Demokrata Fórumnak is aktív tagja volt. 1989-93-ban az Erdélyi Szövetség alelnökeként, 1993-95-ben a baloldali Demokratikus Charta szóvivőjeként tevékenykedett. 1995-2001-ben a Magyar Írószövetség elnökeként meghatározó szerepe volt a megosztott szervezet "egybetartásában". Jelenleg többek között az Anyanyelvi Konferencia és az Illyés Közalapítvány elnöke, tagja a Magyar-Román Történész Vegyes Bizottságnak, szóvivője az Ötvenhatos Emlékbizottságnak. /Pomogáts Béla hetvenéves. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 1./

2004. november 1.

Kolozsváron megnyílt a nyolcvanhat éves Abodi Nagy Béla festőművész első önálló gyűjteményes kiállítása a Bánffy-palota emeleti öt termében. Hosszú pályafutása során a művész egy pillanatig sem fordult el saját nemzeti közösségétől. A kiállítás megszervezésében fontos szerepet játszott a Barabás Miklós Céh. Abodi Nagy Béla harminc évig volt a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskola tanára. /Ördög I. Béla: Abodi Nagy Béla önálló kiállítása. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 1./

2004. november 2.

Több megyeszékhely és kisváros polgármesteri hivatalának tisztségviselői nov. 1-jén sem fogadták a polgárokat: a kormány nem jelezte, hogy tárgyalni akar a közigazgatásban dolgozók szakszervezeti képviselővel, így tovább tart az általános sztrájk. A jelek szerint a kormány semmilyen hajlandóságot nem mutat a helyzet megoldására. Jelenleg az országban 110 polgármesteri hivatal és megyei tanács alkalmazottja sztrájkol. /K. O.: Tovább tart a közigazgatási sztrájk. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 2./

2004. november 2.

Szűknek bizonyult a kolozsvári Sportcsarnok annak a több, mint ötezer embernek a befogadására, akik okt. 31-én a Romániai Magyar Demokrata Szövetség államelnök-jelöltjének Kolozs megyei bemutatásán vettek részt. Elsőként Kónya Hamar Sándor szólt a tömeghez. Együtt az autonómiáért, együtt önmagunkért, megálmodható jövőt, megvalósítható álmot! – fogalmazott a Kolozs megyei RMDSZ elnöke. Markó Béla államfőjelölt a Kolozs megyei RMDSZ elnökének, Kónya Hamar Sándornak az RMDSZ ernyőjét nyújtotta át. Markó emlékeztetett arra, hogy nem egészen fél évvel ezelőtt ugyanitt, Kolozsváron az RMDSZ vezetői a kincses város hírhedt polgármesterének menesztését tűzték ki célul. – Ez megvalósult, hiszen ha valamit vállalunk, minden bizonnyal teljesíteni fogjuk – erősítette meg Markó. /Legyen ismét Kolozsvár Erdély fővárosa! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 2./

2004. november 2.

Szilágy megyében tíz politikai párt és szintén tíz kisebbségi szervezet állít jelöltet, köztük a rutén, olasz, bolgár, albán, lengyel, ukrán, török, horvát, örmény és két roma szervezet pályázik a kisebbségi parlamenti képviseletre. A Magyar Polgári Szövetség jelöltjei Szilágy megyében is az Emil Constantinescu vezette Népi Cselekvés listáin indulnak. A szenátorjelöltek közül az egyik dr. Sándor József, aki négy évvel ezelőtt az RMDSZ keretében vett részt az előválasztásokon, akkor Seres Dénes szenátor 230 szavazattal az első, ő pedig 200 szavazattal a lista második helyezettje lett. /J. L.: Szilágy megyében is NCS-listákon az MPSZ jelöltjei. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 2./

2004. november 2.

Okt. 8–11. között Gyulafehérvár vendégül látta a Congresul spiritualitatii romane (A román szellemiség kongresszusa) elnevezésű kirakatrendezvényt, 1993 óta sorrendben a nyolcadikat. Huszonnégy ország román nemzeti kisebbségének, illetve diaszpórájának 300 képviselője egyhangú szavazattal nyilvánította ki egyetértését olyan javaslatokkal, mint a határok fölött átívelő érdekképviselet, a románok világszövetségének megalakítása, az anyanyelvű oktatás feltételeinek megteremtése, az autonómia, a nemzeti jelképek szabad használata. Mélységes elismeréssel és követendő példaként emlegették, hogy Besszarábiában, Szerbiában, Magyarországon élő testvérközösségek szobrokat, egyéb emlékműveket állítanak a román kultúra nagyjainak. A román média nem vett tudomást a gyulafehérvári eseményről, mert a kongresszust kisajátította a szélsőséges sovén-nacionalizmus. Már az 1993. évi első herkulesfürdői összejövetelén ott bábáskodott Adrian Paunescu szenátor, akkor még a Román Kommunista Párt hagyományait felvállaló Szocialista Munkáspárt 2. számú (Ilie Verdet után) élharcosa. Most, 11 év után, a VIII. kongresszuson az igazgatótanács elnökének visszaválasztott Adrian Paunescu mellett a vezetőségben helyet kapott a fia, Andrei Paunescu is. Jelen volt Raoul Sorban, a román sovinizmus veteránja, Mircea Chelaru, a Román Nemzeti Egységpárt (PUNR) elnöke, Carolina Ilica, a Vatra Romaneasca alapító tagja, valamint Viorel Roman, a Iosif Constantin Dragan ex-vasgárdista milánói román hazafi, Vatra-díszelnök Natiunea című extrémista hetilapjának németországi munkatársa. Az 1993. évi első kongresszus elnöki asztalánál ott volt Gheorghe Funar, akkor még PUNR-elnök, ma a Nagy-Románia Párt főtitkára. 1993-ban Augustin Buzura író vezette Román Kulturális Alapítvány szervezte meg Mamaián A keleti románság konzultatív összejövetele című fórumát, és azóta azt évente megtartják. Paunescunak tehát állandó versenytársa van. /Barabás István: Jó anya? Rossz anya? Határon túli nemzetrészek örök dilemmája. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 2./

2004. november 2.

„A kettős állampolgárságról szóló magyarországi népszavazás kérdéséhez fűzött kommentárjainkat egyenesen a magyar kormányhoz továbbítjuk majd” – vetett véget a román külügyminisztérium és a Krónika közötti, több napon át tartó levelezésnek Catalin Ionita, a szaktárca szóvivője. Eduard Kukan szlovák külügyminiszter nemrégiben „nem modern megközelítésnek” nevezte a kettős állampolgárság intézményéről tartandó magyarországi népszavazást. /Salamon Márton László: Bukaresti no comment a kettős állampolgárságra. = Krónika (Kolozsvár), nov. 2./

2004. november 2.

A Beszterce-Naszód Megyei Törvényszék álláspontja alapján csupán egyetlen személy felel majd a bíróság előtt Koncz Jenő, az RMDSZ szászzsombori szervezete elnökének három támadója közül. A besztercei ügyészség határozata megkérdőjelezhető, hiszen október elsejére virradóra hárman hatoltak be Koncz Jenő családi házába, és a vasvillával felfegyverkezett támadók egyformán ütlegelték Kékes község RMDSZ-es önkormányzati képviselőjét. A másik két tettes jó viszonyt ápol Kékes volt polgármesterével, valamint a rendőrséggel, amely megpróbálja tisztára mosni őket. Koncz Jenő megveretésének indítékát nem vizsgálták ki, holott az RMDSZ-elnök nyilvánosságra hozta: bántalmazóit az idei helyhatósági választások idején csaláson érte, emiatt azok közölték vele, hogy „éberségéért” lakolni fog. Szilágyi János, az RMDSZ területi elnöke elmondta, a Koncz Jenő által gyűjtött aláírások máig sem kerültek elő. /Rostás Szabolcs: Tisztára mostak két támadót. = Krónika (Kolozsvár), nov. 2./

2004. november 2.

Jeszenszky Géza nyílt levelet intézett Markó Bélához és az erdélyi magyar választókhoz. „Annak a kormánynak voltam a külügyminisztere, amelynek elnöke meghirdette, hogy politikájában sosem fogja szem elől téveszteni a magyar nemzet egészének, mind a 15 milliónak az érdekeit” – írta. Célszerű, ha egy nemzeti kisebbség egyetlen pártba tömörül. A nemzeti kisebbségek pártjainak ezért szervezetükön belül kell biztosítaniuk a vélemények sokszínűségét, a pluralizmust. Az RMDSZ vezetése nem állt feladata magaslatán, nem tudta sikerrel integrálni a különféle irányzatokat. Elmarasztalhatók azok is, akik a viták nyomán külön politikai szervezetet hoztak létre. Most már csak egy kiút van, ha a magyar választók bölcsebbek, mint a politikusok, és mégis elmennek választani. A magyarországi politikai erőket is komoly felelősség terheli a kialakult vészhelyzetért. /Jeszenszky Géza: Nyílt levél Markó Bélához és az erdélyi magyar választókhoz. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 2./

2004. november 2.

Minden eddiginél népesebb, 232 általános és középiskolai részvevővel tartották meg a hatodik Partiumi Diákszínjátszó Fesztivált (PADIF) október végén Szilágycsehben. Az idei rendezvényen Partiumon kívüliek is jelentkeztek: a székelykeresztúri Petőfi Sándor Általános Iskolából, a Maros megyei Gernyeszegi Általános Iskolából, a székelyudvarhelyi Tamási Áron Elméleti Líceumból, a bánffyhunyadi Octavian Goga Elméleti Líceumból, a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Elméleti Líceumból, a szilágycsehi, tasnádi, szilágynagyfalui, sarmasági, krasznai, nagybányai diákegyüttesek társaságában. /Partiumi Diákszínjátszó fesztivál. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 2./

2004. november 2.

A Dózsa György (Luka) Ilencfalva határán felépített református templomban okt. 31-én, vasárnap, a reformáció emléknapján Rákossi Lajosra, az egykori lelkész-esperesre, iskolaalapítóra és az elhunytakra is emlékeztek. Rákossi Lajos 1883-1895 között a Marosi Református Egyházmegye esperese volt, aki jövőt teremtett ennek a vidéknek. Airizer László történelemtanár Rákossi Lajost egy tevékeny, alkotó nemzedék tagjaként mutatta be. Rákossi Lajos adományokból iskolát alapított. Hétszázötven lelket számlál Dózsa György (Luka) Ilencfalva társközösség. /Mészely Réka: Hármas ünnepség Dózsagyörgyben. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 2./

2004. november 2.

Dani József Vajdaszentivány RMDSZ-es polgármestere elmondta, hogy három hónapja kezdődött el a vízhálózat cseréje. A munkálatok eredményeként a szentiványiak jobb minőségű vizet kapnak. Az önkormányzat pályázatot fog benyújtani a település csatornarendszerének kiépítésére, a Sapardtól illetve a Phare-tól 3-4 milliárd lejt igényelnek a szennyvízcsatorna-hálózat kiépítésére. Új lelkésze van a vajdaszentiványi gyülekezetnek, Dénes Csaba református lelkész korábban tíz évig Görgényszentimrén lakott. Elmondta, hogy háromszor is sikertelenül próbálták beindítani a magyar nyelvű iskolát és óvodát Görgényszentimrén. 887 lélek alkotja a szentiványi református gyülekezetet. A templomot négy éve újították fel. Az óvoda három terméből kettőben magyar gyerekek játszanak, tanulnak, a harmadik a román tagozaté. Dénes Csaba református óvodát és iskolát szeretne indítani napközis jelleggel. Vajdaszentiványhoz egyetlen falu tartozik: Toldalag. A 400 lelket számláló település alig négy kilométerre fekszik a községközponttól. /Nagy Annamária: Vajdaszentiványi vendégoldal. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 2./

2004. november 2.

“Székely Lászlót nem szabad elfelejtenünk, s emlékének ébrentartására mi sem jobb, mint egy köztéri szobor. Addig nem nyugszom, míg szobrot nem állíttatok Székely Lászlónak” – jelentette be egy évvel ezelőtt Temesváron Szász Enikő, akkor még megyei tanácsos. Az ország egyik legszebb városát álmodta meg Székely László (1877–1934), gyönyörű paloták, középületek, magánházak, ipari épületek születtek tervei nyomán. Két évvel ezelőtt városi tanácsosok (Halász Ferenc, Fórika Éva) kísérelték meg a valamikori Carmen Sylva park nevét Székely László nevére változtatni, de a helyi tanács leszavazta indítványukat. Idén a Kulturális Felügyelőség megadta a szoborállítási engedélyt, sőt a városi és a megyei önkormányzat is juttatott költségvetéséből. A választás Szakáts Béla mellszobor-tervére esett. Jelenleg az emlékműállítás előmunkálatai folynak. /Szekernyés Irén: Készül Székely László emlékműve. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 2./

2004. november 2.

Két nap alatt két bemutatón, összesen 3 kiadványt ismertettek Sepsiszentgyörgyön, a Székely Nemzeti Múzeumban. Az első, az Erdély–Székelyföld sorozatban, a Kovászna és vidéke című kiadvány, a második, Török Árpád tollából, az Olt és vidéke, s végül bemutatták a Kisgyörgy Benjamin által írt és szerkesztett kis füzetet, amelynek címe: Városom, Sepsiszentgyörgy. Ez utóbbi, a szerző Szentgyörgyhöz kötődő, válogatott írásait foglalja magában. A házigazda, Kónya Ádám, a múzeum nyugalmazott igazgatója volt. /Könyvismertetők. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 2./

2004. november 2.

Csomafáy Ferenc Erdélyi arcképcsarnokom című fotókiállítása – romániai körútja után – Budapestre érkezett. A Duna Televízió székházának aulájában okt. 28-án nyílt meg a tárlat. A művészt és alkotásait Sükösd Levente műsorvezető mutatta be. Kiemelte, több mint 400 ezer felvétel van Csomafáy Ferenc tulajdonában és közel egy évig tartó válogatás eredménye a bemutatott 36 portré, melyek 2002 óta számos kiállító teremben láthatóak voltak. /Guther M. Ilona: Csomafáy Ferenc portréfotói Budapesten. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 2./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 571-575




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998