udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 708 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 691-708
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

2005. október 1.

A hamarosan megkezdődő közös, román–magyar kormányülést készítették elő szeptember 30-án Gyulán, a román és magyar külügyminiszter találkozóján. Mihai Razvan Ungureanu román és Somogyi Ferenc magyar külügyminiszter szerint eredményes volt a megbeszélés, a konzuli hálózatok bővítését és a kulturális problémákat is megtárgyalták. A közös találkozón 11 memorandumot, 8 egyezményt, 3 közleményt és 4 kormányhatározatot fogadnak majd el. A Gozsdu Alapítvány létrehozásáról is szó esett, de időpontot nem közöltek. /Sólya R. Emília: Megegyezésre jutottak a külügyminiszterek. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 1./

2005. október 1.

A Babes-Bolyai Tudományegyetem vezetősége szerint az intézmény két tanára, Hantz Péter és Kovács István Lehel magánvéleményének adott hangot Strasbourgban, amikor az állami támogatású magyar egyetem újraindítását szorgalmazta. A magyar kisebbség hátrányos megkülönböztetése most is jelen van a közoktatásban, túlnyomó részt a politikusok magyarellenes magatartása miatt – nyilatkozta a két tanár majd kijelentette: újra kell indítani a magyar tannyelvű állami egyetemet, a román kormánynak pedig támogatnia kell az erdélyi magyar magánegyetemeket. Az egyetem közlemény viszont leszögezte: az intézményben 12 000 magyar diák tanul anyanyelvén, több mint 50 szakon. 305-ön mesterképzésen vesznek részt, a magyar tanárok száma 230, közülük 28-an doktori témavezetők. /Tiltakozik a BBTE. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 1./

2005. október 1.

Könnyebben és olcsóbban utazhatnak október elsejétől a románok a schengeni térség országaiba, de Lakatos Péter, RMDSZ-es parlamenti képviselő szerint a rendelkezés számos jogszerűtlen elemet is tartalmaz. Október elsejétől az Európai Unióba utazó románoknak kilépéskor a határon távollétük minden napjára csak 30 eurót kell felmutatniuk az eddigi 50 helyett. A magánügyben vagy turisztikai célból kiutazóktól a célországból küldött hivatalos meghívót is kérhetik a határon. Nem kell felmutatniuk ugyanakkor az említett összeget a szülők útlevelében szereplő, 14 évesnél fiatalabbaknak, a hivatalos külföldi munkavégzésre utazóknak, továbbá azoknak a román állampolgároknak, akik rendelkeznek valamely, európai uniós tagállam területén való tartózkodásra jogosító engedéllyel, illetőleg a határ menti települések lakosai, akik „rövid utazást” tesznek a szomszédos országokba. Lakatos Péter nehezményezte, hogy a jogszabály és a hozzá tartozó utasítások egybemossák a schengeni tagállamokat az összes többi uniós állammal, így Magyarországgal is. A képviselő törvénytelennek tartja a rendelkezésnek azt az előírását, miszerint a schengeni övezeten kívüli országokba is csak hivatalos meghívóval utazhatnak a román állampolgárok. /Könnyebben és olcsóbban utazhatnak külföldre. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 1./

2005. október 1.

A magyar nemzet tagjai – határon belül és kívül – komplexusoktól gyötörve élik életüket. Az elsőt a trianoni békediktátum, az utolsót a tavaly decemberi népszavazás alakította ki bennünk. A bezárkózás, a sérelmi politizálás azonban sehová sem vezet: a nemzet egyre fogy számban, erőben, vagyonban, ítélte el ezt a gondolkodást Koncz Attila Budapestről. Elítélte, hogy sokan még mindig a Szent Korona alattvalójaként gondolkodnak, történelmi küldetésről beszélnek. A szerző a kettős állampolgárságot sem tartja sokra, az autonómia sem csodaszer. Az erdélyi magyar közélet szereplőit elsősorban saját egzisztenciális érdekeik irányítják. Koncz Attila megmagyarázta: az autonómia nem bezárkózás, hanem éppen ellenkezőleg: együttműködés. /Koncz Attila, Budapest: Még mindig el nem veszett illúziók. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 1./

2005. október 1.

Mircea Raceanu román diplomata, akit annak idején Ceausescu halálra ítéltetett, s akit mint ellenállót 2002-ben kitüntettek, Bukarestbe érkezett, hogy emlékiratait tartalmazó kötetét bemutassa. A szerző szerint sok mai politikus is szekus ügynök volt, többek közt Mircea Pascu, Teodor Melescanu volt külügyminiszter, Traian Chebeleu volt elnöki szóvivő, Misu Negritoiu, Bogdan Baltazar stb. (Cotidianul) /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 1./

2005. október 1.

Vita alakult ki erdőügyben Tamás Sándor parlamenti képviselő és Valentin Ionascu megyei erdészeti igazgató között a polgármesterek szeptember 30-án tartott munkaülésén, Sepsiszentgyörgyön. Felvetődött a visszaszolgáltatandó erdők nagyszabású kitermelésének, valamint az erdei utak visszaszolgáltatásának kérdése. Vajda Lajos, a megyei tanács alelnöke azért hívta meg az erdészeti igazgatót, mert több polgármester jelezte, amióta megszületett a legújabb restitúciós törvény, nagyszabású fakitermelés kezdődött a visszaadandó erdőkben. Tamás Sándor konkrét példákat is felhozott. /Szekeres Attila: Az erdőirtást nem tudják leállítani. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 1./

2005. október 1.

Nagyváradon a jövő évben megkezdheti munkáját Transzborder Egészségügyi Fejlesztési Konzorcium (TESZ) által létrehozott szaruhártyabank és -átültető központ. Erről állapodtak meg a Debreceni Egyetemen a két ország képviselői. A 15 éve megalakított Segítő Jobb Alapítvány kezdeményezésére létrehozott konzorciumban a román orvosi akadémia, a Debreceni Egyetem Orvosegyetemi Centruma, valamint öt partiumi megye képviselői döntöttek az együttműködés újabb formájáról. A konzorcium társelnöke, Kalmár László, elmondta, a Segítő Jobb Alapítvány – melynek szintén elnöke – 15 év alatt hetvenezer határon túli beteg ellátásában vett részt, működése Románián kívül Ukrajna, illetve Szerbia magyar lakta területeire terjed ki. Eddig a gyakorlat úgy történt, hogy az ottani szakrendelésen megjelent betegekkel kapcsolatban küldtek javaslatot magyarországi egészségügyi intézményekbe, ahonnan visszajelezték a fogadókészséget. A cél azonban az – folytatta a társelnök –, hogy ne Magyarországra importálják a határon túli betegeket, hanem ott, helyben láthassák el őket. Ezért szeretnének a jövőben a nagyváradihoz hasonló gyógyító központokat létrehozni. A jövő évben kialakítandó szaruhártyabank és -átültető központtal kapcsolatban Kalmár László elmondta, magyar orvosok képezik majd ki ottani kollégáikat. Az eddigi tevékenységüknek köszönhetően elérték azt is, hogy a romániai társadalombiztosítás finanszírozza az intézményben folyó tevékenységet. Megemlítette, hogy a romániai munkavállalók Magyarországon mintegy húszmilliárd forintot fizetnek be a társadalombiztosítás kasszájába, s eközben mindössze félmilliárd az, amit az ellátásukra kell fordítani. Azt szeretnék – hangsúlyozta Kalmár –, hogy a különbséget a határon túli betegellátás további kiszélesítése finanszírozásához megkaphassák. /Konzorcium a határon túli betegekért. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 1./

2005. október 1.

Szeptember 30-án ülésezett az RMDSZ Maros megyei szervezetének Területi Képviselők Tanácsa (TKT). Kelemen Atilla megyei elnök kifejtette, hogy megyei szinten a koalíció „elég sterilen” működik, nemigen történik semmi. Nehéz koalícióban dolgozni, egy asztalnál ülni olyan emberekkel, akik két hete még nagy-romániások voltak, most meg demokratáknak mondják magukat. Dorin Florea polgármester a Parasztpárt megyei elnöke elnöke volt, után függetlenné vált, majd a PSD-hez közeledett, most pedig demokrata lett. – Cáfolták, hogy feszültség lenne Lokodi Emőke, a megyei tanács elnöke és Benedek Imre között. Benedek tagadta, hogy el akarja foglalni Lokodi Emőke elnöki székét. Kelemen Atilla szerint az RMDSZ egyelőre támogatja a megyei tanács elnökét. /Mózes Edith: Hosszú, forró nyár után. Sajtótájékoztató az RMDSZ-nél. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 1./

2005. október 1.

Kelemen Hunor parlamenti képviselő, az Iskola Alapítvány elnöke közölte, hogy a kedvezménytörvény alapján kiírt pályázatot lebonyolító szervezet június folyamán megkezdte a 2004–2005-ös tanévi nevelési-oktatási, valamint tankönyv- és taneszköz-támogatások kifizetését. Az Iskola Alapítvány szeptemberben 33 775 támogatásra jogosult gyermek után postázta az értesítő levelet, azonban a magyar kormány a Határon Túli Magyarok Hivatala által jóváhagyott összegnek csak egy részét bocsátotta az Iskola Alapítvány rendelkezésére, az alapítvány a kiértesített pályázók közül csak 6362 személynek folyósíthatja a támogatást. – Ezért az áldatlan helyzetért Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnököt tartom felelősnek – hangsúlyozta Kelemen Hunor –, hisz az általa vezetett kormány megszegte nemcsak az ígéreteit, hanem a megkötött szerződést is. A képviselő megjegyezte: ha a magyar kormány olyan nehéz anyagi helyzetben van, hogy ez a pár millió forintnyi ösztöndíj csődbe viszi, akkor az erdélyiek szolidaritásból akár gyűjtést is rendezhetnek megsegítésére. /Sarány István: Késik a nevelési-oktatási támogatás kifizetése. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 1./

2005. október 1.

Október 1-jén lesz az évnyitó a Modern Üzleti Tudományok Főiskolája Székelyudvarhelyi Képzési Központjában. Idén negyvennégy elsőéves nappali hallgató és negyvenkét levelező tag iratkozott be a főiskolára és kezdi el tanulmányait. Az ünnepségen jelen lesz dr. Kandikó József, a tatabányai anyaintézet főigazgatója is. /Tanévnyitó a MÜTF-ön. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 1./

2005. október 1.

A Beszterce Művelődési Alapítvány célja, hogy szórványban tanuló diákokat támogasson, ezért különböző pályázatokon vesz részt. Az alapítvány elnöke Jakab Mihály, titkárnője pedig András Irma, akik ugyanazon a székhelyen működtetik a Beszterce Művelődési Alapítványt és a Besztercei Magyar Iparosok Közművelődési Egyesületét (BMIKE). Az alapítvány fő támogatója a magyarországi Apáczai Közalapítvány, amely néhány éve jelentős pályázati pénzeket juttatott. Idén nem kapták meg a támogatást, de megígérték, hogy jövőre megpróbálják ismét biztosítani számunkra. /D. I.: Oktatási támogatás szórványban tanulóknak. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 1./

2005. október 1.

Ellentétes folyamatok zajlanak a dévai és lupényi magyar oktatásban. Déván, a megyeszékhelyen a gyermeklétszám nem jelent különösebb gondot, inkább a félkész épület okoz fejfájást, addig Lupényban a magyar tagozat a város legjobb iskolaépületébe költözött, gyermekhiány miatt azonban osztályösszevonásra került sor. Petrillán és Vulkánban gyermekhiány miatt már évekkel ezelőtt összevonták az elemi osztályokat, Urikányban és Petrozsényban pedig jóformán meg is szűnt a magyar oktatás, Lupényban külön osztályban indult. A válság mégsem kerülte el a bányavidék legéletképesebb magyarságú városát sem. A prefektúrai főtitkárrá előléptetett Dézsi Attila korábbi RMDSZ-es tanácsos segítségével sikerült elintézni, hogy a több tanintézményben szétszórt magyar tagozat és óvoda a városháza tőszomszédságában nemrég teljesen felújított épületbe kerüljön. Varga Károly, a dévai iskolát létesítő Geszthy Ferenc Társaság vezetője iskolabuszt ígért a lupényiaknak. Azonban Lupényban végül első osztályba csak 5 gyereket írattak, így a 4 másodikossal, 10 harmadikossal és 12 negyedikessel együtt csak 31-en vannak. Az összevont osztályok pedig tovább riasztanak el egyes szülőket a magyar iskolától. – Az a legnagyobb baj, hogy a magyarság nem érzi magáénak az iskolát, véli Farkas Éva tanárnő. /Chirmiciu András: Felemás lupényi magyar iskola. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 1./

2005. október 1.

A budapesti Muzsikás nyolcnapos erdélyi koncertkörútja teljes bevételét az udvarhelyszéki árvízkárosultak megsegítésére ajánlotta fel. – A komolyzene világában sikerült elfogadtatnunk a magyar népzenét, mint koncertműfajt – mondta a Hargita Népe kérdéseire válaszolva a sikeres fellépés után Hamar Dániel. Hozzáfűzte, hogy Amerika és Európa nagy hangversenytermeiben léptek fel. A turné költségeit – utazás, szállás, terembérlés – a Mol Rt. vállalta. /Sarány István: A Muzsikás együttes segélykoncertjei. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 1./

2005. október 1.

Bikafalva általános iskolája számára ajánlotta fel egyhavi fizetését az RMDSZ szenátusi frakciója. A tizenkét RMDSZ-szenátor azért döntött az iskola támogatása mellett, mert az árvíz után háttérbe szorult a tanintézmény helyzete. A szenátorok küldöttei Malomfalvára is ellátogattak. Az ott élő árvízkárosultak számára elkezdték a székelyudvarhelyi Famos Rt. által felajánlott, összesen 2 milliárd lej értékű, 140 teljes bútor-együttes átadását. A faluban 156 házba folyt be a víz és 140 helyen mosta ki az alsó szintet. A károsultakat szobabútorral segítik, családonként egy kihúzható kanapét, egy kétajtós szekrényt, egy asztalt, valamint négy széket kapnak. /Szenátori adományok. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 1./

2005. október 1.

Szeptember 30-án Marosvásárhelyen emlékeztek Oltyán László /1935-1990/ újságíróra, íróra. A Népújság szerkesztősége, a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete, valamint a Marosvásárhelyi Írói Egyesület szervezésében emléktáblát helyeztek a Népújság szerkesztőségi épületének falára. Oltyán László, mint a Vörös Zászló, majd több mint egy év megszakítással, a Népújság munkatársa itt írta emlékezetes, meg nem alkuvó riportjait, cikkeit. Az emléktábla-leleplező ünnepségen Szucher Ervin újságíró, a Krónika munkatársa, a Pro Novum Kulturális Egyesület elnöke elmondta: egyedi alkalmon vehet részt az emlékező közönség, hiszen tudomása szerint eleddig nem állítottak még Erdélyben emléktáblát újságírónak. Oltyán László meg merte tenni, hogy amikor a rendszert dicsőítő cikkeket rendeltek tőle, megtagadta a „parancsot” és letette tollát. Kényelmes szerkesztőségi irodáját gyári műhellyel cserélte fel, inkább az inasságot választotta, és a rendszerváltásig gyári munkásként kereste kenyerét. Tófalvi Zoltán írókollégaként és barátként beszélt Oltyán Lászlóról, aki most lenne hetvenéves és tizenöt éve már nincs közöttünk. Az 1989 után továbbra is a gyárban „felejtett” újságíró – a marosvásárhelyi fekete március egyik legmegrázóbb riportjának szerzője – éles szemmel, szinte hihetetlen pontossággal jósolta meg a következményeket, elkövetkező éveket. Végül leleplezték az emléktáblát, Kolozsvári Puskás Sándor szobrászművész alkotását, Balogh József öntőmester munkáját. /Nagy Botond: Volt, aki meg merte tenni... = Népújság (Marosvásárhely), okt. 1./

2005. október 1.

Bendek Elekre emlékeztek szeptember 30-án Kisbaconban, az emlékháznál. Általános iskolások ki mit tud versenye zajlott, majd a temetőben virággal borították el Benedek Elek és felesége sírját. A rendezvényt Szabó Réka, az emlékház gondnoka, Elek apó dédunokája nyitotta meg. A gyermekek olvasómaraton keretében kedvenc meséiket olvasták fel. /(hecser): Elek apóra emlékeztek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 1./

2005. október 1.

Első alkalommal szervezték meg Háromszéken is a népmese napját, követve a Magyar Olvasótársaság kezdeményezését, jelezte Kiss Jenő, a megyei könyvtár igazgatója. /mózes: A népmese napja. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 1./

2005. október 1.

Bereckben szeptember 30-a és október 8-a között negyedik alkalommal tartják meg a nemzetközi fotóművészeti alkotótábort tizenhat hazai és határon túli fotóművész részvételével. /(Iochom): Nemzetközi fotóművészeti alkotótábor Bereckben. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 1./

2005. október 1.

Hármas testvértelepülési szerződés született szeptember végén: a kalotaszegi Kőrösfő a magyarországi Pátkával és a szlovákiai Heténnyel írt alá testvértelepülési megállapodást. Kőrösfő és Pátka kapcsolata 1999-ben kezdődött. Hetényben tartották a három település együttes tanácsülését, ahol egyhangúan elfogadták a testvértelepülési szerződést. A három település kulturális, sport, oktatás terén kíván együttműködni. /Kőrösfő. Három testvértelepülés. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 1./

2005. október 1.

Remélték, hogy idén a Homo Ludens Alapítvány és vezetője, Vincze László a legszínvonalasabb bábos találkozót szervezi meg Kolozsváron. Sajnos nem sikerült, a temesvári csoport idén sem volt jelen a seregszemlén, a bábszakos egyetemistákat pedig idén nem hívták meg. A magyarországi meghívottak sem jelentek meg. Talán jövőre jobban megszervezik a találkozót és lesz szakmai beszélgetés is. A cikkíró nem tartja jogosultnak Hatházi András ítélkezését a Szabadság szept. 27-ei számában. Kis előrelépések volt idén: a Puck Bábszínház több előadáshoz biztosított színházi körülményeket. A rendezvény főattrakciója pedig a 80 éves Kemény Henrik volt. A bábos felsőoktatás és a felkészülés hiánya jelenti a szakma legnagyobb problémáját. /Hegyi Réka: A király meztelen – avagy a félig üres pohár. Bábos seregszemle szervezési hibákkal és kis előrelépésekkel. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 1./

2005. október 1.

Kovács Ildikó kitűnő bábszínházi rendező is hozzászólt a vitához. A bábszínház mágikus művészet, a néző szemeláttára történő csoda. Az évente megrendezésre kerülő romániai magyar bábszínházak fesztiválja Vincze László kezdeményezése, szervezése. A nagyszerű megvalósítás, célja a találkozás, számbavétel, tapasztalatcsere. A találkozók szükségesek, minden pozitívumaival, hibáival együtt, szögezte le Kovács Ildikó. Amíg a bábos találkozókra nem jönnek el a színházak igazgatói, a főiskola vezetői, a kultúra hivatalos képviselői, addig kevés remény van a találkozóra. /Kovács Ildikó: Polémia helyett ... = Szabadság (Kolozsvár), okt. 1./

2005. október 1.

Tornyán a templombúcsú alkalmából adták át rendeltetésének a helybeli temető kápolnáját, amelyet kívül-belül felújítottak és ravatalozó kápolnaként fogják használni /Tornyán felújították a kápolnát. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 1./

2005. október 1.

Dr. Sütő Csaba Marosvásárhelyről települt át Magyarországra hosszú évekkel ezelőtt, Szentendrén él. Nem csak szájsebész főorvosként vált ismertté, műgyűjtőként, művészetpártolóként és szervezőként is gyakran hallat magáról. Ő a Szentendre Művészetéért Közhasznú Alapítvány ügyvivője. Kezdeményezésére a híres szentendrei MűvészetMalom új vállalkozásba fogott, Európa művésztelepeit bemutató tárlatsorozatot kezdeményez. A sorozatnyitó kiállítás október 1-jén lesz, a Nagybányai Művésztelepet állítja a figyelem középpontjába. A két város, a két művészközösség mostani kapcsolatfelvételét dr. Sütő Csaba kezdeményezte. A nagybányai román félből még mindig elő-előbújtak a régi beidegződések, a kiállításra kölcsönkért képeket megannyi bürokratikus akadály miatt nagyon nehéz volt megszerezni. A kiállítást Murádin Jenő kolozsvári művészettörténész nyitja meg. /Európa művésztelepei. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 1./

2005. október 1.

Megjelent Dáné Tibor A gálánskor breviáriuma /Appendix Könyvkiadó, Marosvásárhely/ című művelődéstörténeti kötete, amelyet a szerző jelenlétében ismertettek szeptember 29-én Kolozsváron, a Györkös Mányi Albert Emlékházban. A XVIII. század Európáját, főként a francia udvart idézi fel a szerző, a frivolsággal telített kort. Dáné Tibor elmesélte, hogy könyve mintegy 30 éve elkészült, kiadására azonban nem kerülhetett sor, mivel nem illett az 1990 előtti kiadópolitikába. Az 1975-ben befejezett kézirathoz mintegy 35 éven át gyűjtötte az anyagot. /F. I.: A gálánskor breviáriuma. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 1./

2005. október 1.

„Legfontosabb munkámnak tekintem, sokat olvastam hozzá, reális élményeim kapcsolódnak a könyvemben feldolgozott témához” – vallja Méhes György író Kolozsvári milliomosok című kötetének újbóli megjelenése alkalmából, aki hosszú évtizedekig Kolozsváron élt, áttelepült Budapestre. A regény Renner Frigyes bőrcserző élettörténetét dolgozza fel. A könyv kolozsvári bemutatóján részt vett számos magyarországi sajtóorgánum képviselője, valamint Vándor Ágnes a kötet megjelentetőjének, az anyaországi Ulpius-ház Könykiadónak képviseletében. A bemutatón Orbán János Dénes, Szőcs Géza és Kányádi Sándor elutasították az Élet és Irodalom minősítését. Azt követően, hogy Méhes György 2002-ben megkapta a Kossuth-díjat, a hetilap az írót középszerű szerzőnek nevezte, valamint kommunista propagandával vádolta. A felszólalók leszögezték: nem értenek egyet a fenti vádakkal. /Köllő Katalin: Méhes György kolozsvári milliomosai. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 1./

2005. október 1.

Értékes népköltészeti kiadvány látott napvilágot. Vadrózsa virága (Edelény, Sepsiszentgyörgy 2004) címmel közkinccsé vált Farkas Jenő tanárnak és tanítványainak gyűjteménye, amelynek feldolgozása közel fél évszázadig húzódott. A Sepsiszentgyörgyön élő Péter Sándor vállalta – Farkas Jenő egykori tanítványaként – a szöveggondozás, szerkesztés munkáját, ugyanakkor neve – Hadobás Pál társaságában – felelős kiadóként is szerepel. Farkas Jenő 1908-ban született Nyárádszeredában, a marosvásárhelyi Református Kollégiumban érettségizett, előbb lelkészi diplomát, majd francia-filozófia-pedagógiai képesítést is szerzett. 1948-tól Székelykeresztúron tanár. 1968-ban vonul nyugdíjba. Marosvásárhelyen hunyt el 2000-ben, 92 éves korában, végső nyughelye a székelykeresztúri temetőben van. 1957-ben és 1958-ban végezte Székelykeresztúr és vidéke népköltészetének gyűjtését, diákjaival. A könyvben kilencvennyolc mese és tréfás történet kapott helyet. Péter Sándor szerint a könyv másik erősségére, a húsvéti öntözőversek fejezete. /Ráduly János: Vadrózsa virága. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 1./

2005. október 1.

Megjelent a Hadak útján /Sándor Könyvkiadó, Székelyudvarhely/ című, a hunok történelmét tárgyaló kétkötetes munka átdolgozott harmadik kiadását. A könyv részletesen ismerteti a hun nép történelmét. /Könyv a hunokról. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 1./

2005. október 3.

Mintegy 2500 romániai állampolgárnak tiltották meg a határőrök az ország területének elhagyását, mivel nem tudták igazolni az uniós térségbe való kiutazásuk pontos célját. Az érintettek nem rendelkeztek érvényes meghívólevéllel, illetve az uniós országokba való kiutazáskor szükséges, a szállásfoglalást igazoló irataik is hiányosak voltak. A határrendőrség szóvivője, Florin Oprisa elmondta: kötelező módon fel kell mutatni a meghívólevelet, amelyet román nyelvre is le kell fordíttatni és ami csak hitelesítve érvényes. Az új rendelet október 1-jétől érvényes. Az RMDSZ Arad, Bihar, Kolozs, Máramaros, Szatmár, Szilágy megyei szervezeteinek vezetői aggályosnak tartják, hogy noha többször is felhívták a figyelmet a határátkelést szigorító belügyminisztériumi rendelettervezet elfogadhatatlan kitételeire, az eredeti formában lépett érvénybe. Szerintük a jogszabály ellentmond az alkotmány által biztosított szabad utazási jogoknak, és a határok átjárhatósági elvének. /Újabb vasfüggönnyel szembesítenek. Most már nem elég a pénz, meghívólevél is kell a kiutazáshoz. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 3./

2005. október 3.

A mostani rendelkezés elsősorban a magyarokat sújtja, a magyarokat alázza meg, állapította meg Sylvester Lajos. A határnál ugyanis a 250 euró mellé társítani kell a román nyelvre lefordított és közjegyző által hitelesített meghívólevelet. Mindez pénzbe kerül. A belügyminiszteri rendelkezés Magyarországot egybemossa a schengeni államokkal. A beutazóktól a meghívóleveleket ugyanis csak azok az államok kérik. Magyarország illetékesei viszont bejelentették, hogy a magyar állam az eddigi beutazási feltételeken nem változtat. Továbbá a magyar nyelv hivatalos uniós nyelv, Brüsszelben is meg kell érteniük. Mégis fordítást követelnek a román határon. A román szenátusban ,,Ázsia fenekéből jött népségnek”, ,,a lovak nyelvén beszélőknek” nevezték a magyarokat. Az új rendelet a hálás román kormányzat ajándéka azért, hogy december elsején a magyar kormány képviselői együtt koccintgatnak, és hogy Románia uniós csatlakozását feltétel nélkül szavazzák meg az Ázsia mélyéből ide vetődött és a lovak nyelvén beszélő magyarok. /Sylvester Lajos: A könnyítések nehezéke. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 3./

2005. október 3.

A dél-erdélyi autópálya fontossága mellett érvelt Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök, aki leszögezte, hogy a 2006-ban elkezdendő autópálya megépítése előtt nem kezdenek más autópálya építésébe. Hozzátette: ma nem lehet ugyanakkor a dél-erdélyi és az észak-erdélyi autópálya megépítésén is dolgozni. Korábban az RMDSZ vezetői kifejtették, hogy az észak-erdélyi autópálya elodázása szakítópróbája lehet a koalíciónak. Tariceanu erre a felvetésre azt válaszolta, hogy a dél-erdélyi autópálya nyomvonalán is élnek magyarok. /Tariceanu: fontosabb a dél-erdélyi autópálya. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 3./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 691-708




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998