udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 605 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 601-605
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

2005. április 1.

A magyar kormány visszautasít. Még nem jutott odáig, hogy tiltakozzék, de visszautasítja Iliescu kijelentését, amely szerint a magyarok felelősek a marosvásárhelyi fekete márciusért. A jelenlegi MSZP–SZDSZ kormány, mint ahogy elődje, az 1994 és 1998 közötti koalíció sem arról nevezetes, hogy tiltakozott volna. Ezzel próbálja magát tisztára mosni a népszavazás miatt. Ion Iliescu 1959 februárjában – akkor még IMSZ főtitkárként – Ceausescuval együtt személyesen részt vett a Bolyai Egyetem felszámolásában; 1990 januárjában a magyar iskolák újralétesülésekor erdélyi „szeparatista tendenciákról” beszélt. Amikor 1990-ben a Bolyai Egyetem újraindítását szorgalmazó Bolyai Társaság küldöttsége fölkereste őt, az akkor elnökjelölt politikus elutasította kérésüket. A marosvásárhelyi pogrommal kapcsolatban Iliescu volt elnök ma is úgy látja, hogy az „esemény” egyenes következménye volt annak, ahogyan a magyarok március 15-ét ünnepelték. /Asztalos Lajos: A fekete március és Iliescu szemüvege. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 1./

2005. április 1.

Alaptalan a magyar kormány felháborodása, amelyben visszautasítja Ion Iliescu kijelentését a 15 évvel ezelőtti marosvásárhelyi véres eseményekről – áll a volt államfő irodájának sajtóközleményében. Néhány napja Ion Iliescu egy marosvásárhelyi sajtóértekezleten kijelentette: visszautasítja azokat a vádakat, miszerint őt is felelősség terhelné a „fekete márciusért”, mivel nem volt hajlandó személyesen is részt venni a magyarok és románok közti konfliktus csillapításában. Úgy vélekedett, a 15 évvel ezelőtti tragikus eseményekért csakis a magyarok a felelősek. Ezt a kijelentést utasította vissza a magyar kormány, és hasonló szellemben szólalt fel az üggyel kapcsolatban Frunda György is a szenátusban. Iliescu, a volt államfő sajnálatát fejezte ki a 15 évvel ezelőtti tragikus eseményekért, de nem hajlandó vállalni a „szolgálatos bűnös” szerepét mindenért, ami mandátuma alatt Romániában történt. /Iliescu visszautasít. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 1./

2005. április 1.

Fennakadhat a Diszkriminációellenes Tanács szűrőjén az RMDSZ által kidolgozott kisebbségi törvénytervezet, nyilatkozott Asztalos Csaba, a tanács elnöke. Az államtitkár szerint el lehet kerülni a diszkriminációt, ha a törvényalkotó követi a Velencei Bizottságnak a tavalyi választási törvények kisebbségi fejezetével kapcsolatos 2004/300-as számú véleményezését. A törvénynek nem szabad különbséget tennie a parlamenten kívüli és a parlamenti képviselettel rendelkező szervezetek között. A Magyar Polgári Szövetség elnöksége szerint határozott lépést kell tenni a romániai magyar nemzeti közösség autonómiatörekvéseinek megvalósítása érdekében. Az MPSZ leszögezte: közösen jobb törvényt tudnak készíteni. Markó Attila kisebbségügyi államtitkár leszögezte, a beküldött véleményekből kiderült, a romániai magyar közösségen belül egyetértés van abban, hogy a reprezentativitási kritériumoknak létezniük kell. /Gazda Árpád: Asztalos bekeményít. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 1./

2005. április 1.

Átlagosan 5 százalékkal drágul a benzin, a villamos energia, a földgáz, a személygépkocsi, a dohányáru, az alkohol, a fotó- és video-felszerelés, az arany ékszer és még sok minden más is, mert jelentősen – körülbelül 13,5 százalékkal – növekszik az árukban foglalt luxusadó. Április elsejétől egész sor áfa-kedvezmény is megszűnik, s a gyógyszer, a sajtó, a könyvek és a kulturális előadások kivételével mindenre, még a kábeltelevízióra is 19 százalékos áfát kell majd fizetni. A hőenergia ára április elsejétől 12 százalékkal nő. A Rompetrol és a Petrom olajtársaság bejelentette, hogy literenként 2000 lejjel drágítja a gázolajat. Július elsejétől újabb áremelési hullámra kell számítani. /Mától szinte minden drágul. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 1./

2005. április 1.

Kolozsvár belvárosában húsvétkor, vasárnapról hétfőre virradóan két fiatal fiú lépett ki az egyik belvárosi magyar bár ajtaján, s amíg egyikük taxiért intett, ismeretlen tizenévesek támadták meg a gyanútlanul várakozó, 24 éves S. P.-t. Szitkokat szórtak rá, tudtára adták, hogy azért jár pórul, mert magyar az anyanyelve, hátulról fejbe szúrták, majd elszaladtak. A fiatalt súlyos vérveszteséggel szállították a sürgősségre, az mentette meg, hogy lófarokba fogott haja részben felfogta a vágószerszámot. Egyre gyakrabban ér szóbeli vagy tettlegességig fajuló támadás kolozsvári magyarokat pusztán azért, mert magyarok. A látszatbéke megőrzéséért nem kerülnek nyilvánosságra ezek az esetek. Asztalos Csaba, az Országos Diszkriminációellenes Tanács elnöke közölte, az áldozat, de a nemzeti önérzetükben sértettek is panaszt tehetnek. Asztalos Csaba szerint elsősorban a roma kisebbséget éri diszkrimináció, a magyarellenes megnyilvánulások elenyészőek. „A múlt héten Nagyváradon, azelőtt Marosvásárhelyen volt egy-egy esetünk” – mondta. Adrian Marian rendőr-főfelügyelő az ügyészségre irányította az újságírót, mivelhogy valószínűleg gyilkossági kísérletről van szó. Az ügyészségre viszont „nem érkezett” meg az ügy. /Farkas Imola, Balázs Bence: Magyarnak lenni veszélyes. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 1./ „Paste fericit, bozgorule!” (Boldog húsvétot, te hontalan!) Ezzel a felkiáltással támadt rá néhány nappal ezelőtt két fiatalember Kolozsváron a magyar nemzetiségű T. Z.-re, majd egyikük fejen szúrta őt. A 27 éves férfi éppen zárni akarta a főleg magyar egyetemisták által látogatott Mikó utcai szórakozóhelyet, miközben kollégája megpróbált leinteni egy taxit. – Azért kötöttek belém, mert magyarul beszéltem munkatársammal – emlékezett vissza a történtekre az áldozat. A tettesek után szaladtak, a közelben felbukkant két rendőr. A rendőrök valamennyiüket megállították, azonban amikor az áldozat megpróbálta elmondani, mi is történt, a járőrök azt ajánlották, menjenek mielőbb a sürgősségre. Eközben a két suhanc hangoztatta: nem ők voltak a tettesek. Az áldozat társával együtt tovább próbálta ismertetni a történteket, az egyik rendőr azonban „Menjenek már innen!” felszólítással durván ellökte T. Z. kollégáját. A két férfi ekkor elindult a közelben levő Mikó utcai sürgősségi kórház irányába, távozásukkor látták, amint a rendőrök tovább beszélgetnek a tettesekkel. „Nem állítottak ki jegyzőkönyvet, nem is hallgattak végig. Nem tudjuk, mi történt utána” – idézte fel az esetet az áldozat. A kolozsvári sürgősségen súlyos vérveszteséget állapítottak meg T. Z.-nél, majd helyben bevarrták a sebét. Az orvos úgy vélte, nem követett el vétséget, amikor a seb bevarrása után nem értesítette a hatóságokat. Arra a kérdésre, hogy szerepel-e nyilvántartásukban az eset, Adrian Marian rendőrségi szóvivője elmondta, tudnak az esetről, de részletekkel nem szolgálhat, mivel az iratcsomót már továbbították a kolozsvári ügyészségre. Violeta Treistaru ügyészségi szóvivő szerint hozzájuk nem továbbították azt. Oana Teoc bírósági szóvivő közölte, hozzájuk sem érkezett vádemelési javaslat a rendőrségről. Másodszori megkeresésre Adrian Marian rendőrségi szóvivő előző nyilatkozatához képest homlokegyenest mást mondott: biztos, hogy történt valami, kérdezte. Végül írásban kérte az újságíró kérdését. Marcel Bontidean kolozsvári rendőrparancsnok nem tudott a történtekről. „Ha lenne ilyen esetünk, tudnék róla” – tette hozzá a rendőrfőkapitány. /Bálint B. Eszter: Véres húsvét a Mikó utcában. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 1./

2005. április 1.

Március 30-án megszavazta az Európai Parlament Külügyi Bizottsága az úgynevezett Románia-jelentéseket. Ehhez nyújtott be módosító indítványt Gál Kinga /Fidesz/ képviselőasszony többek között a környezetvédelem (vizek tisztasága, Verespatak) és a magyar kisebbség védelme tárgyában, amelyek lényeges elemeit elfogadták. A kisebbségek helyzetének általános javítása terén kiegészítő intézkedéseket kell tenni a magyar kisebbség védelmének érdekében a szubszidiaritás és önkormányzatiság elveinek tiszteletben tartásával. /Gál Kinga módosító indítványainak sikere az EP-ben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 1./

2005. április 1.

A romániai magyarság egységének fontosságát elsősorban az RMDSZ vezetői hangsúlyozták. Néhány hete Sepsiszentgyörgyön egy új RMDSZ-platform jelentkezett, a Nemzeti Szabadelvű Kör (NSZK). Március 11-én megkeresték a városi RMDSZ-irodát, információt kértek. Írásban választ azóta sem kaptak. Elkészítették a bejegyzéshez szükséges teljes dokumentációt. Kiderült, előbb tisztázniuk kell az Eckstein-féle Szabadelvű Körrel, engedélyezik-e a név használatát. Az RMDSZ-szabályzat sem ír elő ilyesmit. A választmányi ülésen Tóth Birtan Csaba és Tischler Ferenc ügyvezető elnök már azt is fontosnak tartotta, hogy törvényszéken jegyeztessék be az új platformot. Ez azonban csak pártok esetében indokolt, platformoknál nem. Az RMDSZ városi választmánya elnapolta a döntést. Az NSZK kezdeményezőiaz RMDSZ felső vezetőségéhez fordultak támogatásért. A javaslatok alapján arról született döntés, hogy több településre terjesszék ki platformjukat, és az április 2-i SZKT-n elnyerik a hivatalos bejegyzést. /Farkas Réka: Nyitott, de nem bárkinek (RMDSZ-tisztújítások). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 1./

2005. április 1.

Nagyváradon az Ady Endre Múzeumnak félszáz éve otthont adó Mülleráj kávéházat az ortodox püspökség tulajdonába helyezte az ítélőtábla. Az Ady-emlékházat működtető Körösvidéki Múzeum mostanáig a városi önkormányzattól bérelte a vármegyeháza előtti ingatlant. Március 31-én a Nagyváradi Ady Társaság tiltakozó nyilatkozatot adott ki, amelyben a magyar és román művelődési tárca, Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ, a városi és megyei önkormányzat, a Magyar Írószövetség és minden jóérzésű magyar támogatását kérik az Ady-múzeum megmentésének érdekében. /(Lakatos Balla Tünde): Mülleráj nélkül maradhat az Ady Endre Emlékmúzeum. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 1./

2005. április 1.

Szatmárnémetiben a múlt évi sikeres választások óta vezető nélkül volt az RMDSZ városi és a megyei szervezetének otthont adó RMDSZ-székház. A volt városi és egyben megyei ügyvezető elnök, Kabai István január elsejétől az Apaserv szolgálató vállalathoz ment dolgozni, helyettesét viszont csak nemrég választották meg. Kereskényi Gábor városi elnök viszont tanulmányai miatt (EU-jogot hallgat Debrecenben) nem tud állandóan itt tartózkodni. Koncz Andrea mérnök, városi tanácsos személyében néhány napja igazgató fogja át a székházban az ügyeket. /(Sike Lajos): Koncz Andrea az RMDSZ- székház igazgatója. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 1./

2005. április 1.

Versenyvizsgát ír ki a Figura Stúdió Színház igazgatói állására Gyergyószentmiklós tanácsa. Az eddigi megbízott igazgató, Szabó Tibor kijelentette: kizárt, hogy ismét megpályázná a címet. A testület ugyanis kétszázmillió lejt faragott le a színház alkalmazottjainak fizetési keretéből, később tévesnek bizonyuló indokkal. Az erdélyi színházak között alternatív, kísérleti műhelyként számon tartott Figurának megalakulása óta nincs saját székhelye és színpada; a városvezetés pedig kizárólag az alkalmazottak bérét állja. /Gergely Edit: Igazgatót keres a Figura Stúdió Színház. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 1./

2005. április 1.

A Maros Művészegyüttes Nyárádtőn vendégszerepelt a Kalotaszeg című műsorával. A polgármesteri hivatal kifizette az együttes kiszállási költségeit. Nyárádtőn háromezer román és ötszáz magyar él. Nyárádtőn 1963-ban fellépett már egyszer a Maros Művészegyüttes, de akkor nem tudta befejezni műsorát, mert kifütyülték őket. Most viszont zsúfolásig megtelt a kultúrház, nagy sikere volt a magyar táncoknak. /Simon Virág: Nyitottabbak lettünk? = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 1./

2005. április 2.

Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ szövetségi elnöke április 1-jén Borbély László területrendezési miniszterrel tartott közös sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy a kormányülésen bemutatták a kisebbségi törvénytervezet első változatát, és remélhetőleg két hét múlva elfogadják és a parlament asztalára teszik. Az elnök fontosnak nevezte a törvényt, mert meghatározza a kisebbségi közösségek státusát. /Mózes Edith: Az RMDSZ nem mond le az erdélyi autópályáról. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 2./

2005. április 2.

Számos módosító indítvány, bírálat fogalmazódott meg az RMDSZ által a kormány elé terjesztett kisebbségi törvénytervezettel kapcsolatban: a tervezet felszámolná a közösségen belüli pluralizmust, szentesítené az RMDSZ politikai és pénzosztó monopóliumát, stb. A bírálatokkal kapcsolatban Márton Árpád képviselő, a szövegező bizottság tagja kifejte, hogy az RMDSZ tervezetét módosították: a parlamenti képviselettel rendelkező szervezeteknek is újra be kell hogy jegyeztetniük magukat, az RMDSZ-re tehát éppúgy érvényes a 25 ezer támogató aláírás összegyűjtése. Márton Árpád szerint az EU egyetlen államában sem indulhatnak kisebbségi szervezetek a választásokon. Többen kifogásolták, hogy a tervezet az RMDSZ monopóliumát szentesíti. /Székely Kriszta: Bírálatok kereszttűzében a kisebbségi törvénytervezet. Interjú Márton Árpád képviselővel. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 2./

2005. április 2.

A kormánynak megküldött kisebbségi törvénytervezetet alig különbözik attól, amit a tervezet megalkotói a közelmúltban juttattak el néhány napra a civil szféra és a politikai ellenzék asztalára. A súlyos kifogásokat ért részek változatlanul benne maradtak a jogszabálytervezetben, írta Makkay József, a lap munkatársa. A süketek párbeszéde folyik: a történelmi magyar egyházak, az SZNT, az EMNT és az MPSZ képviselői pontokba szedve jelezték, miért rossz a törvény. Az RMDSZ válaszát Márton Árpád képviselő foglalta össze: a romániai magyarság még nem érett meg az autonómiára. Az erdélyi magyar szervezetek közös megegyezése helyett ismét a kiszorítósdi éli virágkorát. Az RMDSZ azon dolgozik, hogy hosszú távon se lehessen politikai vetélytársa. /Makkay József: Kisebbségi ügyeinkről. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 2./

2005. április 2.

Markó Attila kisebbségügyi államtitkár szerint a kisebbségi törvénytervezet vitája megerősítette a törvény szellemét és céljait, annak ellenére, hogy voltak módosító indítványok is. Az RMDSZ támogatja mindazokat a javaslatokat, amelyek a parlamentben már képviselt kisebbségi szervezetek privilegizált jogállását törölni kívánják. A kulturális autonómia intézményrendszerének létrehozási folyamata nem tesz különbséget „politikai” vagy más (egyházi vagy civil) szervezetek között. A legtöbb javaslat oktatási témakörben érkezett, és jelentős részük beépítése után az oktatási alfejezet mérete megduplázódott. /Markó Attila kisebbségügyi államtitkár: A készülő kisebbségi törvényről – a teljes nyitottság jegyében. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 2./

2005. április 2.

Az egyik román napilap zokon vette azt, hogy mindmáig nem férhettek hozzá az RMDSZ által beígért és sürgetett kisebbségi törvény tervezetéhez, amely a szerző szerint „suba alatt” készül. Gyarmath János főszerkesztő szerint csattanós választ ad erre: a Romániai Magyar Szó mai számában közölték a tervezetet, amelyet hetek óta véleményezhetnek a többi kisebbségi szervezetek, de a magyar civil társadalom képviselői, szakemberei is. Az utóbbiak rövidnek tartották azt a néhány napot, amely alatt véleményt kellett formálniuk. Gyarmath János megmagyarázta: amikor az RMDSZ közhírré tette, hogy reális esély van a kisebbségi törvény parlamenti elfogadtatására, bárki javaslatokkal fordulhatott a munkabizottsághoz. Ezt sokan meg is tették. Toró T. Tibor temesvári képviselő, az RMDSZ háromszéki szervezete és sokan mások. /Gyarmath János: Ami késik, nem múlik. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 2./

2005. április 2.

A Romániai Magyar Szó (Bukarest), közölte az RMDSZ által összeállított kisebbségi törvény tervezetét. /Törvénytervezet. Törvény a nemzeti kisebbségek jogállásáról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 2./

2005. április 2.

Óriási diplomáciai sikert könyvelhet el a Székely Nemzeti Tanács – adta hírül néhány elektronikus forrás. ,,Brüsszelben március 30-án az Európai Parlament (EP) Külügyi Bizottsága a Kárpát-medencei magyarság számára sorsdöntő javaslatot fogadott el. Az unió a román csatlakozás feltételéül szabta az erdélyi magyar önkormányzat megteremtését” – jelentette Reiter Szilvia, a Magyar Demokrata munkatársa Brüsszelből. A dél-tiroli Michael Ebner és Ignaci Guardan katalán képviselő nyújtotta be azokat a javaslatokat, amelyekben az önkormányzatiság megteremtését szorgalmazták. A bizottság fideszes tagja, Gál Kinga saját javaslatával csatlakozott az előterjesztéshez. Tabajdi Csaba /MSZP/, a hírek szerint, az RMDSZ autonómiapótlékként az asztalra tett nemzetiségi törvénytervét elégségesnek tartja az önkormányzatiság helyett. Az SZDSZ-es Szent-Iványi István azt javasolta, hogy a Külügyi Bizottság a romániai romakérdéssel foglalkozzék. Gál Kinga EP-képviselő a Magyar Nemzet riporterének arra a kérdésére, hogy többféleképpen értelmezték a külügyi bizottság határozati javaslatát, a következőket válaszolta: Ami a konfúzióhoz vezethetett, talán az, hogy a francia nyelvben az önkormányzatiságot ,,autonómiának” fordítják. Ez így is maradt a francia szövegváltozatban, azzal a kijelentéssel, hogy hozzáteszik az angol self-governments szót. Óriási előrelépés történt, de nem mondhatnánk, hogy az önkormányzatiságot tűzték volna ki a román EU-csatlakozás feltételeként. Ez nagyon messzemenő következtetés lenne. – Michael Ebner dél-tiroli képviselőt és Ignaci Guardan katalán EU-parlamentert a kisebbségvédelem kiválóságának és magyar nemzet jeles képviselőinek kell tekintenünk, állapította meg Sylvester Lajos. Sylvester Lajos: Székelyföldi önkormányzat. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 2./

2005. április 2.

Történelmi mélyponton van a magyar-magyar viszony, az anyaország és a határon túli magyarság között nagy a bizalmatlanság, a magyar kormány pedig csupán pótcselekvéseket tesz a helyzet rendezése végett – jelentette ki Újvidéken Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke. Németh a külügyi bizottsági négytagú küldöttsége élén tárgyalt Újvidéken Kasza Józseffel, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnökével, illetve a tartományi kormány VMSZ-es tagjaival. Kasza a tárgyalások után azt hangoztatta, hogy a határ mindkét oldalán élő magyarságnak kötelessége a kettős állampolgárságról szóló, december 5-i magyarországi népszavazás után kialakult feszültség enyhítése. Németh Zsolt szerint a Szülőföld-csomag néven ismertté vált kezdeményezés inkább pótcselekvésnek tekinthető. A Magyar Állandó Értekezlet kiváló alkalmat jelentene szerinte a teendők megfogalmazására. Németh Zsolt szerint a kettős állampolgárság kérdése nem vehető le a napirendről a népszavazás után sem, és megkerülhetetlen feladat a magyar közösségek autonómiatörekvéseinek elősegítése. Magyarországnak támogatnia kell a vajdasági tartományi autonóm hatáskörök kiszélesítését is. Kasza rámutatott arra, hogy VMSZ a perszonális autonómia megerősítésére törekszik. /Történelmi mélyponton a magyar-magyar viszony. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 2./

2005. április 2.

„Nem jellemző az erdélyi közéletre, hogy atrocitás érjen valakit azért, mert nem románul beszél” – jelentette ki Eckstein-Kovács Péter szenátor a kolozsvári incidens kapcsán, amelynek vélhetően etnikai okai voltak. – Nem szabad elbagatellizálni az ilyen eseteket, ezért mind a politikusoknak, mind a rendőröknek meg kell tenniük a magukét, mert könnyen kialakulhat egy olyan hangulat, miszerint magyart bántani szabad. A lap értesülése szerint a rendőrség azonosította a gyanúsítottakat, az incidenst követően a menekülő két román fiatalt megállította és igazoltatta egy járőr, aki adataikat is felvette. /-or-: Folytatódik a nyomozás a Mikó utcai incidens kapcsán. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 2./

2005. április 2.

Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsával akarja elfogadtatni Eckstein-Kovács Péter Kolozs megyei szenátor azt a határozattervezetet, amely arra kötelezné az RMDSZ vezetőit, hogy tegyenek meg mindent az észak-erdélyi autópálya megépítésének az ügyéért. A szenátor cáfolta azt az értesülést, miszerint az RMDSZ kilátásba helyezte volna a partnereinek, hogy távozik a kormánykoalícióból, ha nem folytatják az építési munkálatokat. Markó Béla miniszterelnök-helyettes az RMDSZ kormányzati tisztségviselőinek legutóbbi tanácskozásán megerősítette: az észak-erdélyi autópálya megépítését feltétlenül folytatni kell. /Nem lép ki a kormányból az RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 2./

2005. április 2.

Az a hír járja, hogy most már nem lesz erdélyi magyar televízió, holott erre a Medgyessy-kormány állítólag pénzeket is kiutalt. Markó Béla miniszterelnök-helyettest kiejtette, valóban kaptak egy ígéretet az előző magyar miniszterelnöktől. Ez az ígéret nem teljesült, csak részben. Kaptak 300 millió forintot, ez az összeg azonban nem elegendő. A magyar kormánytól nem kaptak semmiféle garanciát újabb összegekre, ezért az erdélyi magyar televíziót nem tudják beindítani. Esély van viszont arra, hogy a román televízió keretén belül a területi adók kiszélesítik, illetve új területi adókat hoznak létre. Júniusra ígérik, hogy Kolozsvár és Marosvásárhely számára is rendelkezésre áll majd a külön frekvencia. /(mózes): Füstbe ment terv. Nincs pénz erdélyi magyar televízióra. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 2./

2005. április 2.

A kormánypártok Hargita megyei szervezetei aláírták a helyi együttműködési megállapodást. Az egyezmény alapján a megyénkben működő 22 decentralizált intézmény igazgatói tisztségéből 16 jut az RMDSZ-nek, hat pedig a D. A. Szövetségnek. A protokollumot Ráduly Róbert Kálmán, a Csíki RMDSZ elnöke; Dézsi Zoltán, a Gyergyói RMDSZ elnöke; Verestóy Attila, az Udvarhelyi RMDSZ elnöke írta alá. Ráduly Róbert Kálmán ugyancsak az egyezség létrejöttének fontosságát hangsúlyozta. /Szüszer-Nagy Róbert: Megkötötték a megyei protokollumot. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 2./

2005. április 2.

Közpénzből származó tizenkilenc millió forintból szervez egyestés gálát „a népszavazási csalódás feloldására” fél évvel december 5. után egy MSZP-közeli vállalkozás Nagyváradon – írta a Transindex internetes hírportál. Az április 29-én tartandó rendezvény sztárja a francia zongoraművész, Richard Clayderman lesz. A rendezvény költségvetése 27 millió forint. Ebből az összegből nyáron, Tusnádon egyhetes, koncertekkel tűzdelt diáktábort lehet szervezni. A Népszava szerint a magyarországi médiahatóság összesen százmillió forintot osztott szét pályáztatás nélkül különböző rendezvények támogatására. /Megarendezvénnyel enyhítenék a december 5-i csalódást. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 2./

2005. április 2.

Bölcskei Gusztáv tiszántúli püspök, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke Kolozsváron hirdet igét. Ötszáz magyarországi református lelkész érkezik a határon túli magyar gyülekezetekbe április 3–án és a következő hétvégén. A magyarországi lelkipásztorok határon túli testvéreik tavaly év végi szolgálatát viszonozzák. Az elmúlt év két adventi vasárnapján, november 28-án és december 5-én mintegy ötszáz határon túli magyar református lelkész hirdetett igét a magyarországi templomokban. /Kolozsváron hirdet igét Bölcskei Gusztáv püspök. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 2./

2005. április 2.

Március 17–19-én az utóbbi 30 év legnagyobb árvize sújtotta Hargita megyét, a károk összértéke 19,4 milliárd lej. A legnagyob összegű kár Gyergyószárhegyen keletkezett, ahol 7 híd, több áteresz semmisült meg, és 2 kilométeren a 12-es országút alapozása is károsodott. /Összesítették az árvízkárokat. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 2./

2005. április 2.

A gyulafehérvári római katolikus főegyházmegyében a 2004. év végén 368 016 hívet tartottak nyilván. A 15 főesperesi kerület közül egyetlen egyben sem gyarapodott a hívek száma. 2004-ben a gyulafehérvári főegyházmegyében 4018 csecsemőt (illetve 1 vagy 7 évesnél idősebb gyermeket, felnőttet) kereszteltek – az újszülöttek száma tehát valójában az ismertetett adatnál kisebb – ugyanakkor 5434 embert temettek, a veszteség tehát bő másfélezer ember. Gyulafehérváron majdnem kétszerese az elhalálozottak száma a születőkének, Hunyadban jó egyharmaddal több az elhunyt a megkereszteltnél. /A fogyás szomorú statisztikája. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 2./

2005. április 2.

A gyergyószárhegyi Kájoni János Gyermekvédelmi Központ a dévai Szent Ferenc Alapítvány filiája. Szárhegyen a házigazda, P. Ferencz Ervin atya elmondta, hogy a kolostor télen üresen állt, így alkalmas volt arra, hogy a székelyföldi gyermekeket befogadja. Hunyad megyében ugyanis a hatóságok nehezményezték, hogy Déván székelyföldi gyermekeket is befogadtak. Lakást, napi négyszeri élelmet és sok szeretetet biztosítanak a gyerekeknek. Igyekeznek az iskola számára előkészíteni őket, hiszen nagyon gyenge előképzettséggel rendelkeztek. Még mindig rendezetlenek a birtokviszonyok, de részben sikerült visszaszerezni az egyház birtokait. (Egy telkünket azonban a főút mellett átadták az ortodoxoknak.) Az épület fenntartása, a fűtés, villany, víz nagyon sokba kerül, az intézménynek pedig semmi biztos jövedelme nincs. Az alapítvány a gondviselésre hagyatkozik, elsősorban Ausztriából és Németországból kapnak segítséget. A rászoruló gyerekek csak iskolaidő alatt vannak Szárhegyen. Nyáron ugyanis a kultúráé, a művésztáboroké a szárhegyi kolostor. /Takács Éva: Ajándék a Szent Ferenc Alapítvány szárhegyi gyerekeinek. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 2./

2005. április 2.

Fehér megyében Marosdécsen a református egyház visszakapta az iskolát. Kiss Levente lelkész elmondta, hogy a református hívek adományaiból 1929-re épült fel az iskola, az államosításkor a román állam tulajdonába került. Az iskola visszaadása nem jelent birtokba tételt is, a törvény szerint a tanintézmények öt esztendeig megmaradnak eredeti rendeltetésükben. Célszerű lenne az épületet meghosszabbítani és megépíteni egy kisebb konyhát, raktárral, valamint egy mintegy 100 személy befogadására alkalmas termet. Ha sikerül megegyezni a polgármesterrel, a román elemit kiköltöztetnék, a felszabadult termet pedig a hozzáépítendő résszel egyfelől a magyar elemi, másfelől az egyház és a közösség használhatná. /T. A.: Összefogó erő lehet. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 2./

2005. április 2.

Április 1-jén Csíkszeredában második alkalommal került sor a Kosz Szilveszter nevét viselő gyermek néptánc-fesztiválra. Színpadra léptek: a tusnádfürdői Gyöngyvirág, a csíkrákosi Csalogány, a kozmási Bojzás, a borzsovai Küküllő, a gyimesfelsőloki Kesice, a csíkmadarasi, szentmiklósi, marosfői, csíksomlyói egyházközségek néptánccsoportjai, valamint a csíkszeredai ifjú Kosz Szilveszter néptáncosai. /Gyermeknéptánc-fesztivál másodszor. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 2./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 601-605




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998