udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 620 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 601-620
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

2005. május 3.

Ellentmondó nyilatkozatok születtek a budapesti Fővárosi Bíróság által a tiszai ciánperben hozott május 2-án született ítélet kapcsán. Szecskay Andrásra, a felperes magyar állam jogi képviselőjére hivatkozva az MTI azt közölte, hogy a ciánkatasztrófa miatt beperelt nagybányai Transgold Rt.-nek azonnali hatállyal 85 százalékkal vissza kell fognia termelését. Ezzel szemben Májai László, a színesfémbánya romániai ügyvédje leszögezte: a magyar bíróság mindössze arról döntött, hogy a Transgold 15 százalékkal nem növelheti ipari termelési kapacitását. Mint ismeretes, a Budapesten zajló polgári perben a 2000. január 30-án bekövetkezett környezeti katasztrófa miatt 28,6 milliárd forintot és annak kamatait követeli Magyarország az Aurul Rt.-ből időközben Transgolddá alakult cégtől. /Rostás Szabolcs: Ellentmondásos nyilatkozatok. = Krónika (Kolozsvár), máj. 3./

2005. május 3.

A vízszint csupán néhány centiméterrel csökkent, Jánosfölde majdnem teljesen, Ótelek közel fele összedőlt már. Fényen több mint 130, Torontálkeresztesen közel száz lakóház romokban áll, a számuk pedig bizonyára tovább nő. A bánsági árvíz miatt eddig közel 4000 embert kellett kimenteni, több mint 500 lakóház összedőlt. A Bánság romániai részén két helyen szakadt át a Temes gátja, 200 millió köbméternyi víz több mint 32 ezer hektár termőföldet árasztott el a román–szerb határ mindkét oldalán. Mindkét országban magyarok, románok és szerbek segítenek egymáson. A Bánság szerbiai részén a szerbek ruhával és étellel kínálták a magyarokat, a színmagyar Magyarittebe lakosai pedig a párdányi szerbeknek nyújtottak menedéket. A magyar külügyminisztérium saját válságalapjából 3 millió forintot bocsátott az Ökumenikus Szeretetszolgálat rendelkezésére. Romániában az egész országból folyamatosan érkeznek az élelemből, ruhából, állatoknak szánt takarmányból álló segélyszállítmányok. Sulfina Barbu környezetvédelmi miniszter megerősítette, a kormány tartalékalapjaiból őszig két-, illetve háromszobás típusházak épülnek a romba dőltek helyébe. A magyar kormány megbízásából az ukrán, szlovák, magyar és román katonákból álló Tisza nemzetközi műszaki zászlóalj 250 magyar katonát és eszközöket ajánlott fel a romániai árvízi védekezéshez. /Benkő Levente: Százával pusztulnak a bánsági lakóházak. = Krónika (Kolozsvár), máj. 3./

2005. május 3.

Április 30-án Csáky Pál szlovákiai kormányfő-helyettes Nagyváradon találkozott a romániai magyar közélet vezetőivel. – Markó Béla RMDSZ-elnöknek, valamint Tőkés László királyhágómelléki református püspöknek is felajánlottam, hogy Szlovákiában üljenek le tárgyalni egymással – jelentette be Nagyváradon Csáky Pál, a szlovák kormány miniszterelnök-helyettese, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) alelnöke. Csáky Markó Béla miniszterelnök-helyettessel együtt vett részt a Kisebbségek kormányzati szerepvállalása a Kárpát-medencében című fórumon. A felvidéki magyar politikust Tőkés László református püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke is fogadta hivatalában. A fórumon Csáky kifejtette, a hatalomban való részvétel szempontjából a magyar közösség politikai érdekképviselete Romániában és Szlovákiában azonos helyzetben van. Csáky Pál az egység mellett szállt síkra. Markó Béla leszögezte: fontos a politikai pluralizmusról beszélni, de ennek ma Romániában semmiféle valóságalapja nincs. Tőkés László szerint a felvidéki magyarság példát mutatott a Selye János Egyetem ügyével. „Az EU-integráció most kedvező, kényszerítő helyzetet teremtett, amelyben ki lehetne vívni az állami magyar egyetemet is” – fogalmazott. Tempfli József római katolikus megyés püspökkel a szlovákiai katolikus egyház helyzetéről, illetve az ottani fiatal papok elvándorlása nyomán előállt problémákról tárgyalt a szlovákiai magyar politikus. /Markó–Tőkés-csúcs Szlovákiában? = Krónika (Kolozsvár), máj. 3./

2005. május 3.

Időt kér a kisebbségi törvénytervezet véleményezésére a civil szféra. – A kisebbségi törvénytervezet megalkotását követően a civil szférának mindössze öt nap jutott a véleményezésre, amely túl kevésnek bizonyult ahhoz, hogy érdemleges módosító javaslatokat állítson össze – mutatott rá Egri István, az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány (Ermacisza) ügyvezetője. Egri szerint az időzítés szándékos volt: a politikum azt a látszatot próbálja fenntartani, hogy érdekli a civil társadalom véleménye. Az ügyvezető hibának tartja, hogy a törvénytervezet nem veszi alapul a ma is létező, 1945-ben hozott kisebbségi törvényt. A tizennyolc Maros megyei magyar civil szervezet képviselői szerint a törvénytervezet parlamenti ismertetését el kell halasztani, hogy a civil szféra is tehessen javaslatot a módosításokra. /P. A.: Látszatot tart fenn a politikum. = Krónika (Kolozsvár), máj. 3./

2005. május 3.

Nem az EU-csatlakozás előtt kellett volna felvetnie a kisebbségi törvénytervezetet az RMDSZ-nek – hangzott el a Varga Attila alkotmányjogász, Szatmár megyei RMDSZ-es parlamenti képviselő által vezetett hétvégi vitaesten Szatmárnémetiben. Varga kifejtette: az Európai Unió semmilyen hatást nem gyakorol az autonómiára. Hozzátette: a tervezett jogszabály egyik legfontosabb kitétele a kulturális autonómia biztosítása. „Az RMDSZ-nek az a szándéka, hogy a tervezet magyar–román vagy román–román vitákat szüljön, és ne értelmetlen vitákat a magyarok között” – mutatott rá a képviselő. /Antal Erika: Vitaest a kisebbségi törvényről Szatmáron. = Krónika (Kolozsvár), máj. 3./

2005. május 3.

Május 1-jén, a Festum Varadinum egyik záróeseményeként Nagyváradon felavatták József Attila egész alakos szobrát, a nagyváradi születésű Wagner Nándor alkotását. – Mától új polgára van városunknak – adta hírül Bíró Rozália, Nagyvárad alpolgármestere az ünnepségen, amelyen mintegy ezren vettek részt, jelen volt Tőkés László református püspök, Tempfli József római katolikus megyés püspök, Kalász Márton, a Magyar Írószövetség elnöke, Pomogáts Béla irodalomtörténész és a szobor nagyváradi születésű alkotója, Wagner Nándor japán özvegye, Wagner Csijo is. Bíró Rozália gondolataihoz kapcsolódott beszédében Barabás Zoltán költő, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) sajtóreferense szerint József Attila elfoglalta méltó helyét Ady Endre és a Holnap városában. Kalász Márton rámutatott: József Attila nemcsak a huszadik, hanem a huszonegyedik század egyik legnagyobb költője is. Wagner Nándor 1954-ben készült, de félszáz éve gipszben rejtőzködő alkotását a művész özvegye adományozta a városnak. A magyar nemzet három jelentős költőjének, Petőfinek, Adynak, valamint József Attilának is áll szobra Nagyváradon. /Balogh Levente: Új polgár Ady városában. = Krónika (Kolozsvár), máj. 3./

2005. május 3.

Elhangzott Markó Béla miniszterelnök-helyettes állásfoglalása, amelynek lényege: a túszok sorsától független a román katonák további iraki szerepvállalása. Vajon éppen a romániai magyar nemzeti közösség politikai képviseletének a véleményére kíváncsi ebben a kérdésben a hazai és világközvélemény? – kérdezte Nits Árpás cikkében. Nem csodálkozna, ha a többségiek kikérnék maguknak, hogy a romániai magyarok román nemzeti érdekre hivatkozva hagyjanak román nemzetiségű polgárokat valamely fanatikus csoport martalékául. Színtiszta román megyébe az RMDSZ jelölt kormánymegbízottat. Az RMDSZ ezzel akarja cáfolja a nagyromán vádat, miszerint a kormányba jutva, a magyarok csak saját problémáik megoldásával foglalkoznak. /Nits Árpád: Minden lében előzménytelen kanál. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), máj. 3./

2005. május 3.

A Nagyváradi Állami Színház bejáratánál a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom néhány aktivistája fogadta mindazokat, akik eljöttek A tavasz színei című hétvégi zenés gálára, és szórólapokkal próbálták felhívni a figyelmet arra, hogy az erdélyi magyarság nem kér a magyar kormány által – több mint húszmillió forintért szervezett rendezvényből. A tavasz színei című rendezvény megszervezésére a budapesti Eurofilm. Co. Hu produkciós iroda 19 millió 605 ezer forintot pályázott és nyert el az Országos Rádió és Televízió Testülettől (ORTT). A produkció idején nem esett szó arról, amivel korábban beharangozták az eseményt, hogy azt a december ötödikei népszavazás miatti fájdalom enyhítésének céljával rendezték volna. Székely Gabriella az ORTT Műsorszolgáltatási Alapjának igazgatója viszont a Krónikának megerősítette, hogy „a pályázati kérelem tartalmazott olyan hivatkozást, érvet, hogy a népszavazás kudarca miatt érzett fájdalom lenne a támogatás megítélésének alapja”. A legnagyobb ovációt az est sztárvendége, Richard Clayderman kapta, alig több mint húsz percig szórakoztatta a nagyérdeműt. /Balogh Levente: Mégsem enyhítették a népszavazás fájdalmát. = Krónika (Kolozsvár), máj. 3./

2005. május 3.

Magyari Tivadar sajtószociológus rámutatott, a romániai magyar politika megosztottabbá vált, és így a romániai magyar sajtó is. Nehéz azonban arányokról beszélni, a két tábor közötti sajtóhatárok nagyon relatívak. Aki közelebb van a támogatási forrásokhoz, jobban befolyásolhatja a romániai magyar sajtót. Fontos, hogy létezzen fórum az alternatív vélemények megfogalmazására. Magyari szerint a magyar sajtóban létezik ez a fórum, a szerkesztők több helyen vigyáznak arra, hogy a vélemények legszélesebb skálája megnyilvánuljon. A romániai magyar sajtó sokkal kiszolgáltatottabb. Nemcsak fél, vagy óvatos, hanem megszokta azt a helyzetet, hogy nem vitatkoznak. Az erdélyi magyar politikában soha nem aktuális vitatkozni, vagy mert választások jönnek, vagy mert voltak, bizonyos témákat soha sem lehet, soha nem időszerű feszegetni. Az évek során a politika egyre kevésbé jelent tabutémát. /Sz. K.: Terroristák, támogatások, tabuk túsza. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 3./

2005. május 3.

Káros, hogy a magyar politika színeváltozásai tükröződjenek a határon túli magyarok körében – szögezte le Entz Géza, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) első vezetője azon a találkozón, amelyet Magyarország és a határon túli magyarság címmel, a korábbi HTMH-elnökök és a határon túli magyar ügyekkel foglalkozó államtitkárok részvételével rendeztek Nagyváradon. A Bárdi Nándor történész /Budapest/ által vezetett beszélgetésen a hivatali idejük alatt elért sikerekről és kudarcokról számoltak be az egykori és a mai vezetők. Bálint-Pataki József, a HTMH jelenlegi vezetője a folyamatosságot hangsúlyozta, rámutatva, hogy az intézmények megteremtése mellett legalább annyira fontos azok fenntartása is. Elmondta, idén kétmilliárd forinttal tudják támogatni a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetemet, és megemlítette a Szülőföld Alapban rejlő lehetőségeket is. /Balogh Levente: HTMH-elnökök találkozója a Körös-parti városban. = Krónika (Kolozsvár), máj. 3./ Entz Géza az intézményépítést nevezte a legnagyobb sikernek. Hangsúlyozta: sikerült megtalálni a magyar közigazgatásban a HTMH helyét. Lábody László, egykori HTMH elnök is a határon túli magyarok támogatását szolgáló intézményrendszer kiépítésének fontosságát hangsúlyozta. Szabó Tibor, a HTMH 1998 és 2002 közötti elnöke sikernek vélte, hogy akkoriban egyetértés uralkodott a kedvezménytörvény kérdésében, hiszen mint emlékeztetett, felmérések szerint, a törvényt a magyarországiak több mint 60 százaléka támogatta. Szabó Tibor szerint konszenzus volt tapasztalható a magyar kormány és a határon túli magyar érdekképviseleti szervezetei között, emellett a magyar kormányon belül is egyetértettek a kisebbségben élő magyarok ügyében. Szabó Tibor kudarcként értékelte, hogy gazdaságilag nem sikerült megerősíteni a határon túli magyar közösségeket. Németh Zsolt volt politikai államtitkár sikerként könyvelte el a státustörvényt, amely közjogi viszonyt létesített a határon túli magyarok és a magyar állam között. A fideszes kormányzás eredménye volt a Magyar Állandó Értekezlet újbóli és diplomáciailag előkészített összehívása 1999-ben. A politikus harmadik sikerként az 1998 és 2002 között nagyságrenddel növekedett támogatást nevezte. Németh Zsolt a sikertelenségek között említette azt, hogy ma nem mondható egyértelmű igen arra, hogy a magyarság megmaradásának az esélyei nagyobbak, mint 1990-ben. A politikus szerint az autonómia megteremtése nélkül a magyarság drámai fogyása nem állítható meg. Bálint-Pataki József, a HTMH jelenlegi elnöke eredménynek tekinti, hogy 2002 után sikerült működtetni a Fidesz-kormány idején létrehozott intézményeket, mint például a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetemet, amely – mint mondotta – fennállása óta az idén először kap a magyar költségvetésből valóban 2 milliárd forintot. /Borbély Tamás: Sikerek és kudarcok a magyarságpolitikában. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 3./

2005. május 3.

Román Győző korábbi cikkében megírta, hogy az RMDSZ háza táján szép számmal forgolódnak politikai szélkakasok, akik jól élnek abból, hogy egykori elveiket sutba dobva a hatalomnak, a szövetség vezetőinek gazsulálnak. Megnevezte Kereskényi Sándort, aki ellenzéki újságíróból lett „a jelenlegi RMDSZ-vezetés csicskása”. Kereskényi amikor szenátor lett, az újságíróknak elmesélte: mennyire félreismerte korábban pl. Verestóy Attilát, most be kellett látnia, hogy ő az egyik legnagyobb erdélyi magyar. /Román Győző: Megjegyzés a megjegyzéshez. Csicskássirató. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), máj. 3./ Előzmény: Román Győző: Tiszta vizet a nyílt kártyákba. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 8.) Kereskényi Sándor: A kéjhölgy lehajtja szép fejét (Megjegyzések Román Győző cikkéhez). = Erdélyi Napló (Kolozsvár), ápr. 5./

2005. május 3.

Április 30-án Kolozsváron fennállásának 15. évét ünnepelte a Bolyai Társaság. Balázs Sándor volt elnök kifejtette, a Bolyai Társaság 1990-ben alakult azzal a céllal, hogy újra létrehozzák a Bolyai Tudományegyetemet. Amikor Ion Iliescut államfőt a Bolyai Társaság képviselői felkeresték, Iliescu kijelentette: a Bolyai Egyetem 1956 után a nacionalizmus fertőjévé vált és ezért nem lehetett engedélyezni működését. Péntek János egyetemi professzor hangsúlyozta, hogy az egyetem igénylése mindmáig jogos. Péntek rámutatott, hogy a BBTE a tanárképzés terén rossz fontossági sorrendet állított fel, elhanyagolván a tanító és tanárképzést. /Kiss Bence: Tizenöt éves a Bolyai Társaság. Már nemigen hozható létre külön állami magyar egyetem. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 3./

2005. május 3.

Rákóczi halálának 270. évfordulójára emlékeztek Domahidán. Radu Bud Szatmár megyei prefektus is részt vett a hétvégén a II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharc emlékére szervezett ünnepségen. A domahidai vasútállomás melletti emlékművet, az 1711-es szatmári béke emlékművét a Szatmárnémeti–Nagykároly vasútvonalat kiépítő munkások állították 1971-ben. A megemlékezésen a nagykárolyi Collegium régizene-együttes Deák Endre vezetésével előadta a Rákóczi imáját, valamint kuruc nótákat. /Pesek Attila: Radu Bud a Majtényi síkon. = Krónika (Kolozsvár), máj. 3./

2005. május 3.

A kolozsvári Báthory István Elméleti Líceum napjai rendezvénysorozat keretében első ízben szerveztek történelmi vetélkedőt Mit tudunk a piaristákról? címmel. A résztvevők tudásukkal bizonyították, hogy ismerik a piarista tanítórend történetét, a nagyhírű elődiskola, a Zágoni Mikes Kelemen Piarista Főgimnázium múltját. /Balás Kornél, öregdiák: A Báthory-líceum napjai. Piarista történelmi vetélkedő, először. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 3./

2005. május 3.

Kolozsváron április 29-én tartotta idei első ünnepi megemlékezését a Szabó Dezső Egyesület. Somogyi Botond lelkész-újságíró tartott előadást Szabó Dezső hatása az Erdélyi Fiatalokra címen. Az 1930-ban alapított Erdélyi Fiatalok nemcsak folyóirat volt, hanem mozgalom is. A fiatalok faluszemináriumokat, kultúresteket szerveztek, pályázatokat hirdettek meg a falu felemelkedése érdekében. Szabó Dezső írásai, előadásai nyomán széles körű falumozgalom bontakozott ki. A folyóirat szerkesztősége vállalta az író könyveinek terjesztését, írásainak népszerűsítését. Somogyi Botond Jancsó Bélát idézve hangoztatta: nem lebecsülendő Szabó Dezső hatása az erdélyi magyar irodalomra sem. Somogyi Botond a Szabó Dezső Egyesület felkérésére immár második alkalommal tartott előadást. Az első előadás tavaly ősszel hangzott el Szabó Dezső nemzetlátása címmel, a harmadik júniusban lesz (Szabó Dezső egyházlátása). /Előadás Szabó Dezsőről. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), máj. 3./

2005. május 3.

A megmaradt Magyarországnak annyira kimosták – és mossák ma is – 1945-től kezdve az agyát, hogy immár nem képes az „anyaország” szerepét betölteni. Ez a szerep így Erdélyre hárul, annak minden felelősségével és feladatával együtt – írta Bagoly Zsolt. Mint mindenhol, Erdélyben is elkezdte hódítását a kozmopolita ál-liberalizmus, mely köztudottan a nemzeti összetartozás és értékrendszer leghatékonyabb ellenszere. Dilettáns humoristák István, a sirály címmel adnak teltházas műsorokat Kolozsváron, a Kolozsvári Magyar Diákszövetség lapja szélsőliberális kiállásában SZDSZ-közeli újságokkal versenyezhetne, a szociológus hallgatókba azt sulykolják, hogy a nemzet fogalmát politikai erők találták fel önnön térnyerésük céljából. Az EMI tevékenységnek középpontjában a nemzeti ébredés elősegítése áll, hangozatta cikkében Bagoly Zsolt. /Bagoly Zsolt, Erdély: Erdélyi fiatalok és Erdélyi Magyar Ifjak. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), máj. 3./

2005. május 3.

Az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) nevében Soós Sándor elnök, Bagoly Zsolt alelnök nyílt levéllel fordult Magyarország miniszterelnökéhez és a kormánypárti képviselőkhöz Ne vagyonokba kerülő zongoraestet szervezzenek a Partiumban, hanem kérdezzék meg az embereket, mire van szükségük. Árvíz pusztít a Bánságban, az ár eddig több mint száz helységet öntött el, több ezer embert kellett kimenekíteni, lakóházak ezreit, szántóföldek és legelők hektárjainak tízezreit borította el. Ezen emberek egy része magyar nemzetiségű, eddig kilenc magyar falu lakosságáról van szó. Ne szervezzenek táncdalestet egy hónap múlva Temes megyében, hanem segítsenek ezeknek az embereknek házaik újjáépítésében. /Az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) nevében Soós Sándor elnök, Bagoly Zsolt alelnök: Nyílt levél Magyarország miniszterelnökének és kormánypárti képviselőinek. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), máj. 3./

2005. május 3.

Amióta Asztalos Csaba személyében magyar nemzetiségű elnöke van az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnak, azóta az ODT igencsak figyel az erdélyi magyarokra. – A nyilatkozatokat lobogtató, írogató értelmiségiek vajon tudatában voltak, vannak-e ama ténynek, hogy valójában parányi pártmunkásokká degradálódtak? A jól értesült Magyar Nemzet szerint az Eörsi Mátyás mellett kiálló értelmiségiek nyilatkozatát az SZDSZ pártszékházából küldték szét a sajtónak, írta Fábián Tibor. Az aláírók egyetlen tagja mikor tiltakozott utoljára vagy valaha a szűnni nem akaró magyar- és cigányellenesség ellen? Két magyart támadtak meg Kolozsváron. Hol vannak ilyenkor a listák, hol vannak az elhatárolódók, akik diszkriminációt kiáltanak? Eörsi Mátyás még neki is rohan az ellene tiltakozó fiataloknak. Hátha valamelyikük finoman lök rajta egyet. Akkor aztán lehet világgá röpíteni a szenzációt: Felháborító! Kolozsváron megverték az SZDSZ képviselőjét! /Fábián Tibor: Még egy gondolat erejéig… Műbalhé. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), máj. 3./

2005. május 3.

Az Egyesült Magyar Ifjúság alapító okiratában is kárpát-medencei szervezetként jelölte meg önmagát. Felvidéket – sajátos helyzete miatt – nehezen tudták bekapcsolni az EMI munkájába. Ezen a területen – a többi elszakított területhez képest – viszonylagos nyugalom és jólét tapasztalható a magyarság köreiben. Április 5-én történelmi jelentőségű esemény történt: több magyar civil szervezet a Bugár Béla vezette Magyar Koalíció Pártjával /MKP-val/ az élen aláírt egy közös nyilatkozatot a Kassai Kormányprogram kihirdetésének 60. évfordulóján. (1945. április 5-én kelt Kassán az a koalíciós kormányprogram, amely később a „Benes-dekrétumok” néven vált hírhedtté, s a magyarok kollektív háborús bűnösségét és jogfosztását mondta ki.) Az aláíró felek április ötödikét nemzeti emléknappá nyilvánították, valamint kifejezték a felvidéki magyar nemzeti közösség igényét a nyilvános bocsánatkérésre és a kárpótlásra a szlovák fél részéről az elszenvedett üldöztetésekért és sérelmekért. Az Egyesült Magyar Ifjúság is megindította felvidéki munkáját, s hétvégés vetítőkörúton bemutatta Koltay Gábor Trianon c. filmjét a felvidéki közönségnek. A „turné” nyitánya április 22-én a kis Duna menti községben, Pathon tartott vetítés volt. Másnap, április 23-án Komáromban folytatódott a program. Itt megjelent Raffay Ernő történész is, a budapesti Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Karának dékánja, az Antall-kormány honvédelmi államtitkára. A vetítés harmadik állomása a komáromi járásbeli református nagyközség, a Bulcsú vezértől eredeztetett Búcs volt. Az EMI-nek tehát sikerült nyitnia Felvidéken is a fiatalság felé. /Skrivanek Dániel, Felvidék: Szárnyait bontogatja a felvidéki EMI. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), máj. 3./

2005. május 4.

Hárommillió forint értékű humanitárius gyorssegélyt ajánlott fel a magyar kormány Románia árvíz sújtotta területei számára – közölte Polgár Viktor, a külügyi tárca szóvivője. A felajánlott gyorssegély kiegészíti azokat a támogatásokat, amelyeket felajánlottak magyar részről. /Hárommillió forintos humanitárius segély.= Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 4./

2005. május 4.

Május 3-án Markó Béla RMDSZ-elnök, miniszterelnök-helyettes vezetésével eligazító tanácskozásra került sor, amelyre meghívást kaptak a magyar prefektusok, alprefektusok, megyei tanácselnökök, alelnökök, vezérigazgatók és igazgatók. A meghívottak beszámoltak gondjaikról, és választ kaptak a megyékben fölmerülő gyakorlati kérdésekre. Markó Béla összegezte a tanácskozás jelentőségét: arról beszéltek, hogy az RMDSZ elő akar készíteni a kormányon belül egy decentralizációs törvénycsomagot. /(Béres Katalin): Magyar helyi tisztségviselők tanácskozása Bukarestben.= Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 4./ Áttekintették a koalíciós kormány első négy hónapjának eredményeit. Markó Béla a készülő kisebbségi törvény kormány elé terjesztett tervezetével kapcsolatban elmondta: nagyon nehezen megy a jogszabály elfogadtatása. /Az RMDSZ a közigazgatás decentralizációját szorgalmazza. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 5./

2005. május 4.

Az a cél, hogy a határon túl élő magyar nemzetiségűek részére a magyarországi belépés, tartózkodás, letelepedés és az állampolgárság megszerzése könnyebb legyen, fejtette ki Lamperth Mónika belügyminiszter a magyar állampolgárságról szóló törvény és az idegenrendészeti törvény módosításáról szóló javaslat vitájában. Bevezetik a nemzeti vízum új intézményét, amely legfeljebb öt évre biztosít folyamatos tartózkodási lehetőséget, de nem jogosít fel munkavállalásra, tanulásra és családegyesítésre. A költséges hatósági orvosi vizsgálat kötelezettségét is megszüntetik. A parlamenti pártok vezérszónokai támogatásukról biztosították az előterjesztést. Avarkeszi Dezső, (MSZP) összefoglalva a javaslatot, elmondta: a jelenlegi 42 hónapról 19–20 hónapra csökkenti a határon túl élő magyarok állampolgárságának megszerzését. A módosítás értelmében a letelepedési engedély megszerzése után rögtön kérhető a honosítás, és a belügyminiszternek 12 hónapja van arra, hogy az államfő elé terjessze. Visszahonosítás esetén ez hat hónap – tette hozzá. Az állampolgári vizsga díja 28 ezer forintról ötezer forintra csökken, és vizsgamentességet kapnának mindazok, akik magyar nyelven érettségiztek. Szentgyörgyvölgyi Péter (Fidesz) szerint az előterjesztés pótcselekvés, „a bűntudat megnyilvánulása”, amiért a kormánypártok „nemtelen eszközökkel” kampányoltak a kettős állampolgárság ellen a decemberi népszavazást megelőzően. /A könnyített honosítás vitája kezdődött az Országgyűlésben. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 4./

2005. május 4.

A Magyar Állandó Értekezlet (Máért) ülésének mielőbbi összehívását szorgalmazták a határon túli magyarok képviselői az Országgyűlés külügyi bizottságának május 3-i budapesti ülésén. Az ülésen a kormány határon túli magyarságot érintő politikájáról számolt be Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára. Elmondta, hogy továbbra is a szülőföldön való boldogulást akarják segíteni. Szabó Vilmos szerint a Fidesz felelős azért, hogy a határon túlra kerültek a magyar belpolitikai csatározások. Németh Zsolt (Fidesz), a testület elnöke „válságösszefogást” javasol a határon túli magyarság ügyében. Úgy látja, holtponton vannak a kapcsolatok a magyar kormány és a határon túli szervezetek között. Dudás Károly, a Vajdasági Magyarok Szövetségének alelnöke szomorúnak nevezte a december 5-én történteket. Délvidék kritikus pillanatban van, ezért fontos lenne a kormány határozott kiállása az ott élő magyarok mellett. Úgy látja, Magyarország schengeni állammá válásával a Vajdaság körül bezáródhat a „balkáni kalitka”, ahol mára állami szintre emelkedett a magyarellenesség. Bárdos Gyula, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának frakcióvezetője december 5-ét az egész magyar politika csődjeként értékelte, az azt követő kormányzati tevékenységet pedig a tűzoltáshoz hasonlította. Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke élesen bírálta a magyar kormány politikáját, mert véleménye szerint beavatkozik a kárpátaljai magyar szervezetek életébe, amikor az „ellen-KMKSZ-t” támogatja. „A magyar kormány miért nem tud visszavonulni”, miután az általa támogatott szervezet vereséget szenvedett a választáson, kérdezte. Szabó Vilmos kifejtette, nem tudja miről beszél Kovács Miklós, mint mondta, „nincs ilyen helyzet”. A határon túli politikusok sérelmezték azt is, hogy az őket érintő döntések előtt a magyar kormány nem kéri ki a véleményüket. /A Máért mielőbbi összehívását szorgalmazzák a határon túli magyar szervezetek. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 4./

2005. május 4.

Az RMDSZ kisebbségi törvénytervezetet fogalmazott, és elindította a törvényhozás megfelelő bürokratikus útján. A parlamenten kívüli magyar ellenzék keményen bírálja a tervezetet. Önfeladás, szemfényvesztés, balkáni együttműködés a pártállami maradványokkal, bizánci trükk, neptunista kézfogás… Baranyai Péter szerint az autonómia-követelés a szórvánnyal nem törődik. /Baranyai Péter: Kisebbségi törvény – vagy amit akartok? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 4./

2005. május 4.

A második világháború lezárása óta most kellene elfogadtatni a második nemzetiségi törvényt Romániában. Az első 1945-ben még I. Mihály király jegyezte ellen, nem is volt rossz törvény, bár messze elmaradt tartalmában a sokszor emlegetett gyulafehérvári ünnepélyes ígéretektől. A törvény pozitív előírásából semmi nem teljesült. Az RMDSZ ,,reálpolitikusai” előkészítették a második nemzetiségi-kisebbségügyi törvényt, s azt az új kormány asztalára tették. A kormány húzza-halasztja érdemi megvitatását és elfogadását. Ebből az a tanulság, hogy a maximumot kell követelni, s akkor talán mégis lesz valami szerény előrelépés, írta Magyari Lajos. /Magyari Lajos: Itt állunk – ,,törvénytelenül”. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 4./

2005. május 4.

Rombolás címen tett rendőrségi feljelentést a Maros megyei RMDSZ ellen a marosvásárhelyi Hankó Gábor. A károsult elmondta, a székházként működő épületet kétéves késéssel elhagyó RMDSZ az eredeti egyezség ellenére leszerelte a központi fűtés elemeit, a fűtőtesteket és a kazánt, a légkondicionáló berendezést, de kitépték a falból az összes csatlakozót és villanykapcsolót, az illemhelyeket csapok, kagylók és zuhanyzófülke nélkül hagyták, a parketta szegélyét pedig feltépték. Hankó Gábor 2003-ban kapta vissza a család emeletes házát, és hosszas tárgyalássorozat után úgy egyezett meg Brassai Zsombor volt ügyvezető elnökkel, hogy elengedi a két évre visszamenőleg felszámított házbért, ennek fejében a szövetség a bútorzaton kívül semmit nem visz el a székházból. Végül megegyeztek abban, hogy mindent visszavisznek. /Szucher Ervin: Hankó Gábor feljelentette a rendőrségen a Maros megyei RMDSZ-t. = Krónika (Kolozsvár), máj. 4./

2005. május 4.

A Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság Fiatal kutatói díjban részesítette Vallasek Júlia és Veres Valér külső köztestületi tagokat. A két díjazott május 2-án vehette át a kitüntetést az akadémia székházában, Vizi E. Szilvesztertől, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnökétől. Az MTA évi rendes közgyűlése keretében harmadízben megrendezett, az úgynevezett külső tagok fórumának résztvevői a Kárpát-medencei és nyugati magyar tudományos műhelyekben folyó kutatás-fejlesztésről tanácskoztak. Vizi E. Szilveszter szerint az MTA sikertörténete, a Mindentudás Egyeteme – amelynek előadásait a határon túli oktatásban segédanyagként használják – átlépte a magyar államhatárt. Révkomáromban a hidakról, a földeket és „szétszakított országrészeket összekötő” hidakról hangzott el előadás, Kolozsváron pedig a magyar nyelvről. /Határon túli magyar tudósok találkozója. Vallasek Júlia és Veres Valér is díjban részesültek. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 4./

2005. május 4.

Április 30-án és május elsején negyedik alkalommal került sor az immár hagyományos falunapokra Kézdiszentkereszten. Volt minifoci-bajnokság, fellépett az Akusztika együttes. Másnap a szentmisét követően az iskola udvarán Jakab Edit is felköszöntötte a jubiláló házaspárokat, majd kézdivásárhelyi tanulók klubja fúvószenekara és mazsorettcsoportja lépett fel. /Iochom István: Kézdiszentkereszti falunapok – negyedszer. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 4./

2005. május 4.

Miután sikeres versenyvizsgát tett, dr. György Ágostont kinevezték a Szatmár Megyei Közegészségügyi Igazgatóság élére. A neves orr-, fül-, és gége szakorvosnak kellő tapasztalata van az egészségügy vezetésében, korábban (a koalíciós kormány idején) is igazgatója volt a megyei szakintézménynek, de négy év után a szocialisták leváltották és egy katonaorvost tettek helyére. Az RMDSZ által javasolt magyar igazgatók kinevezése nagyon elhúzódik. Szőcs Péter múzeumi aligazgató mellett eddig csak György Ágostont és valamivel korábban Szász Piroska tanárnőt iktatták be a Tanügyiek Háza igazgatói tisztségébe. Az évek óta posztjukon lévő magyar igazgatók helyükön maradtak: Lengyel Ferenc (kateszteri hivatal), Bartos Bertalan (munkaügy), dr. Scholcz Béla (mezőgazdasági tanácsadó központ). /Újabb két magyar igazgató.= Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 4./

2005. május 4.

Szatmárnémeti első magyar rádiója a hét végén indul. Túros Loránd, a vállalkozás tulajdonosa elmondta, a City Rádió 6 órától 18 óráig sugároz magyar nyelvű adást. Este hat óra után, négy órán keresztül román nyelvű program következik, és a tervek szerint a közeljövőben heti egy órányi német nyelvű adást is műsorra tűznek. A rádióban műsorvezetőként többek között Nagy Csongor és Rappert Gábor színművész, Dancs Artúr, valamint Bartos Erzsébet szórakoztatja a hallgatókat. A City Rádió 106,4 FM-en sugárzott műsorai egyelőre harminc kilométeres körzetben hallhatók, idővel azonban terjeszkedni szeretnének a megye területén. /Pesek Attila: Szombattól sugároz a City Rádió. = Krónika (Kolozsvár), máj. 4./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 601-620




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998