udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 570 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 541-570
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

2005. szeptember 1.

Augusztus 31-én ülésezett a Szülőföld Alap tanácsa. Idén Vajdaság és Kárpátalja részesül kiemelt támogatásban – nyilatkozta Kiss Elemér, a tanács elnöke. Elmondta, hogy a pályázati támogatásoknál hét prioritást jelöltek meg, ezekben kiemelt szerepet játszanak az oktatási, kollégiumi, kulturális és területfejlesztési-önkormányzati területek. A tanács egyhangúan támogatta, hogy idén Vajdaság és Kárpátalja kapjon kiemelt támogatást. Idén egymilliárd forint áll rendelkezésre, és a tanács hozzájárult, hogy a felálló kollégiumok kötelezettséget vállalhassanak a jövő évi hasonló összeg 15 százalékára, vagyis 150 millió forintra a pályázatok elbírálásánál. A tanács három kollégiumra tesz javaslatot a Külügyminisztériumnak: az egyik az oktatással, kultúrával, szociális és egyházi támogatásokkal, a másik gazdaságfejlesztéssel, a harmadik az önkormányzati és területfejlesztési témakörökkel foglalkozik. Amint a külügyminiszter megteszi javaslatát a három kollégium elnökére, a tanács tagjai szavaznak róluk. Az ülésen a tanács alelnökévé választották Kelemen Hunort, a romániai magyar közösség delegáltját, az elnök távolléte esetén ő fogja ellátni feladatait. – A határon túli magyarok Európai Unión belüli utazását a magyar kormány – görög mintához hasonló – speciális személyi okmánnyal kívánja biztosítani. Az erről szóló javaslatot a miniszterelnök szeptember 5-én ismerteti a határon túli szervezetek vezetőivel – közölte Avarkeszi Dezső kormánymegbízott. A megoldás vízummentes beutazást és korlátozott tartózkodást tenne lehetővé a schengeni térséghez tartozó államokban a határon túli magyaroknak, hasonlóképpen, mint az Albániában élő görögök esetében. A speciális személyi okmányt az kaphatná meg, aki valamilyen módon igazolni tudja nemzetiségi hovatartozását. Avarkeszi Dezső szerint ebben a magyarigazolványnak is lehet szerepe. Arra hívta fel ugyanakkor a figyelmet, hogy az elképzelést el kell még fogadtatni az Európai Unióval, továbbá tárgyalásokat kell folytatni az érintett szomszédos országokkal. /Vajdaság és Kárpátalja kap kiemelt támogatást. Kelemen Hunor lett a Szülőföld Alap Tanácsának alelnöke. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 1./

2005. szeptember 1.

A szerző szándékaival ellentétesre sikeredett Markó Béla szerint az a cikk, amely a Cotidianul című napilapban jelent meg róla, s amely azt sugallta, hogy az RMDSZ elnöke 1989 előtt “szívélyes viszonyt” ápolt az őt megfigyelő szekus tisztekkel. Az írás csak azt bizonyítja – mondta az MTI kérdésére válaszolva Markó –, hogy őt a Securitate 1989 előtt folyamatosan követte, lehallgatta, nem pedig azt, hogy együttműködött a Ceausescu-diktatúra titkosszolgálatával. “Azt is mondhatnám: meg kell köszönnöm, hogy közzétették ezt az anyagot, amelyet egyébként nagyon is jól ismertem, csakhogy eddig nem hivalkodtam vele. E dokumentum azt bizonyítja, hogy engem a Securitate 1989 előtt folyamatosan lehallgatott, követett, nem engedtek külföldre utazni. Úgymond a legszigorúbban a nyomomban voltak minden pillanatban. Ez a kis újságcikk megerősíti a múltamat” – mondta Markó. Arra a kérdésre, hogy kinek állhatott érdekében ilyen cikket írni, a politikus így felelt: a román politikai életben még mindig vannak, akik nem szeretik az RMDSZ-t. “Ez a cikk azonban egyebet is akart bizonyítani, mégpedig azt, hogy itt a magyarok már 1989 előtt is irredenta tevékenységet folytattak” – vélekedett Markó. /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 1./

2005. szeptember 1.

„Tulajdonképpen nem voltam különösebben kíváncsi Markó Béla múltjára, csak feltűnt, hogy Csendes László minden eszközzel akadályozni akarja az RMDSZ-elnök szekusdossziéjának tanulmányozását” – jelentette ki a Krónikának Mirela Corlatan. A Cotidianul című napilap azt követően nyilatkozott, hogy a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) magyar tagja, Csendes László – az újságíró megfogalmazása szerint – több mint két hónapja fiókjában őrzi a Markó Béla szekusdossziéjáról kért fénymásolatokat. Az újságíró a Cotidianul augusztus 30-án számában írt minderről, és megemlítette, hogy Markó Bélát az 1980-as években a hírhedt politikai titkosrendőrség megfigyelte, emellett nyilatkozatot is kért tőle, amelyben az RMDSZ mai elnöke ígéretet tett: amennyiben bármely törvényellenes cselekedetről vagy olyan dologról szerez tudomást, amely „nem megfelelő közhangulathoz” vezetne, erről azonnal értesíteni fogja az állambiztonsági hatóságot. A cikkíró megírta, hogy 1988-ban a Szekuritáté megtagadta Markótól útlevele kiadását. Csendes László, a CNSAS magyar tagja és egyben titkára leszögezte: a Cotidianul újságírójának kutatási engedélyét nem ő, hanem a teljes bizottság egyhangú szavazással azért vonta vissza, mert a kutató nem tartotta be a szabályokat. Ráadásul Mirela Corlatan arra utalt, hogy Markó Béla jó viszonyban volt a Szekuritáté egyes embereivel. Ez ugyanis nem igaz, egyetlen dokumentumból sem derül ki, „de a jelek szerint pártérdekek megkövetelik, hogy egyes lapok újabb magyarellenes rágalomhadjáratot indítsanak” – foglalta össze Csendes László. /Benkő Levente: Csendes: magyarellenes hadjárat indult. = Krónika (Kolozsvár), szept. 1./

2005. szeptember 1.

Újabb titkos jegyzőkönyvek kerültek nyilvánosságra Magyar Bálint magyar oktatási miniszter és Lorin fedőnevet viselő minisztériumi beosztott között folytatott telefonbeszélgetésekről, utóbbit több lap is Szatmári Ildikóval, az oktatási tárca volt alkalmazottjával azonosította. A Román Hírszerző Szolgálat vezetője ismét tagadta, hogy a román félnek bármiféle köze is lenne a magyar kémsztorihoz. A magyarországi Index hírportál szerint az egyetlen példányban készült lehallgatási jegyzőkönyvek egész sora került ki a Nemzetbiztonsági Hivataltól, a jelentésekben Magyar Bálint oktatási miniszter és a titkosszolgálat által megfigyelt Lorin fedőnevű nő beszélgetéseit rögzítették. Az Index azt írja, hogy a birtokába került, elvileg titkos és több szakértő által hitelesnek nevezett dokumentumok szerint a miniszter 2004. május 18-án egyszer, 19-én kétszer is felhívta mobilján a titkosszolgálat által megfigyelt Lorin fedőnevű személyt, aki a jegyzőkönyvek tanúsága szerint jelentős szerepet játszott a román–magyar oktatási szerződés előkészítésében. A hírportál által ismertetett jelentések szerint Magyar Bálint tehát három beszélgetést is folytatott az időközben kémkedés gyanújába keveredett egykori minisztériumi munkatárssal, Szatmári Ildikóval. Ebből az állítólagos lehallgatási jegyzőkönyvből közölt augusztus 25-én több részletet a Cotidianul című napilap is. A Magyar Nemzet múlt héten megjelentetett cikkében arról ír, hogy egy – akkor még meg nem nevezett – bukaresti kémnőt „szorítottak ki” férjével együtt Magyarország területéről, miután a nő három magyarországi hivatalossággal is intim kapcsolatba került. A magyarországi és a hazai sajtóban is nagy teret kapott sztori szereplői tagadják a vádakat, ahogyan a román titkosszolgálat is. /Újabb titkos jegyzőkönyvek. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 1./

2005. szeptember 1.

Megjelent a feltételezett kémügyről szóló hír a Magyar Nemzet hasábjain. Elkezdődik a találgatás: van-e kémügy, kik a kémek? Az erdélyi Krónika szolgálatkészen megnevezte a lavinaindító hírben csak monogrammal szereplő kém-gyanúsítottakat. Napokkal később két romániai hírforrás: a Cotidianul és a Transindex hasábjain nyilvánosságra kerül egy lehallgatási jegyzőkönyv a kémügyben. Parászka Boróka, a hetilap főszerkesztője élesen elítélte a Magyar Nemzetet, a kolozsvári Krónikát és a kolozsvári Transidex hírportált a történtek tálalásáért. /Parászka Boróka: Hogyan nyúljunk magunkhoz? Hazádnak rendületlenül. = A Hét (Marosvásárhely), szept. 1./

2005. szeptember 1.

Tőkés László püspök reagált Parászka Borókának A Hét augusztus 11-i számában megjelent, Tőkés: a román című írására. A megsemmisítő célzatú írás szerzője az általa Tusnádfürdőn mondottak tárgyában sem tájékozott, írta Tőkés László. Ennek következtében írása mintapéldájává válik a rosszhiszemű előítéletességből fakadó félreértésnek és félremagyarázásnak. Parászka alaptalanul bélyegezte meg őt románellenes nacionalizmussal. Tőkés László valójában nem is beszélt „a románokról”, hanem kizárólag „a magyarul beszélő román politikusok” képezték beszéde tárgyát. A püspök álláspontja: a román politikusok értelemszerűen a román nemzetet és a román érdekeket képviselik. Ehhez hasonlóan: a – romániai – magyar politikusok a magyar nemzeti közösséget hivatottak képviselni. Az RMDSZ azonban akarva vagy akaratlanul a román többségi érdekeket részesíti előnyben. A tusnádfürdői vita erről szólt. Ezt szem előtt tartva, minden alapot nélkülöz az a vád, hogy Tőkés Markót „lerománozta” volna. Markó Béla felkérésére példát is mondott erre a jelenségre: a budapesti Kempinski-szállóbeli esetet vagy az RMDSZ–SZDP kormányszövetséget. Az az RMDSZ-politikus, aki Trianon gyásznapján fogadáson koccintgat, másfelől pedig azok a magyar politikusok, akik a román utódkommunista párttal cimborálnak, azok nem a magyar, hanem sokkal inkább a román politikai érdekeknek kedveznek. Becsülnivaló, hogy Boróka még akkor is a románok védelmére kel, amikor őket nem támadja senki. Önzetlen igazságérzetében erdélyi népünkre ismerek, írta Tőkés László. /Tőkés László: Parászka Boróka, „a román”. = A Hét (Marosvásárhely), szept. 1./

2005. szeptember 1.

Udvarhelyszék árvíz sújtotta, elszigeteltebb településeit járta be augusztus 31-én Nagy Zsolt távközlési és informatikai miniszter. Az RMDSZ-miniszter látogatása során tájékozódott a kommunikációs hálózatok általános állapotáról, mind a telekommunikáció, mind a posta területén. A tárcavezető ígérete szerint a kormányülésen tájékoztatni fogja Románia kormányát a térségben tapasztaltakról, a távközlési infrastruktúrában keletkezett károkról. Augusztus 31-én Székelyudvarhelyen ülésezett az RMDSZ Országos Operatív Munkacsoportja, melyen Nagy Zsolt miniszter is részt vett. A munkacsoport az árvízkárosultak megsegítéséért, illetve a veszteségek felszámolásának ügyintézése céljából jött létre. A Takács Csaba RMDSZ-ügyvezető elnök vezetésével sorra került munkaülésen a károkat összesítették, az érintett önkormányzatok képviselőivel közösen a bizottság tagjai. Az ülésen további támogatásokról, prioritásokról, a beérkező segélyek elosztási rendszeréről tárgyaltak. /Szász Emese: Miniszteri látogatás. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 1./

2005. szeptember 1.

Elszántan dolgoznak Udvarhelyszéken az árvízkárok felszámolásán. Nem lehet tétlenkedő embert látni, mindenki csinál valamit, szomszédain, ismerősein is segít. Nyikómalomfalván száznyolcvanöt gazdaságot öntött el a víz, a károsultakat, akik nem tudtak visszatérni házaikba, a rokonok, barátok, ismerősök fogadták be. A környező falvakból, de távolabbi településekről, Székelyudvarhelyről is jönnek ismerősök és ismeretlenek, segítenek a takarításban, a helyreállításban. Magyarországról érkezett tartálykocsi ivóvízzel. Büszke vagyok az udvarhelyi, udvarhelyszéki emberekre – mondta Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere –, büszke vagyok arra, hogy mindenki kivette részét az áradás következményeinek felszámolásából. /Sarány István: Lelkierőre van szükségünk ahhoz, hogy túléljük ezt a csapást. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 1./

2005. szeptember 1.

Már 1997-ben megfogant az ötlet, hogy a székelyvéckei kultúrotthont a település neves szülöttéről, Visky Árpád színészről nevezték. A névadó bizottság elutasította a székelyvéckei helyi tanács tervét. Dr. Kincses Előd hívott össze sajtótájékoztatót, kifejtve, Visky Árpádot, a szocialista rendszer áldozatát ismerte személyesen, és ügye mindvégig foglalkoztatta. Visky a marosvásárhelyi színházi élet tehetséges művészeként többször konfliktusba keveredett a Szekuritátéval. Sepsiszentgyörgyre költözött, ahol egy pohár bor mellett hangoztatott „nacionalista, irredenta” kijelentéseinek vádjával letartóztatták. 1983-ban öt év börtönre ítélték. Visky két évi börtön után szabadult, eleinte nem tudott színészként elhelyezkedni. Később újból a sepsiszentgyörgyi színtársulathoz került. Itt hunyt el tisztázatlan körülmények között. A művész holttestét a marosvásárhelyi református temetőben helyezték el. Temetése 1986-ban a rendszer elleni néma tüntetéssé vált. Kincses Előd a bukaresti katonai törvényszékhez a Visky-ügyben. Idén áprilisban érkezett a válasz, hogy azok már nem találhatók a törvényszék archívumában, átkerültek a Szekuritáté Iratait Tanulmányozó Tanácshoz. Az ügyvéd véleménye szerint már ez a tény is annak bizonyítéka, hogy Visky Árpád a kommunista rendszer ellenségének számított. /Mészely Réka: A párt vagy az állam ellen vétett Visky Árpád? = Népújság (Marosvásárhely), szept. 1./

2005. szeptember 1.

Halász Ferenc Temes a megyei főtanfelügyelő-helyettesi kinevezését tavasszal úgy kapta, hogy „a versenyvizsga megszervezéséig, de nem tovább, mint augusztus 31-ig” töltheti be a posztot. Halász Ferenccel nem közölték, hogy maradhat-e vagy sem Versenyvizsgát nem írtak ki, a megbízását nem hosszabbították meg. Reméli, hogy még főtanfelügyelő-helyettes, mondta Halász Ferenc. /P. L. Zs.: Főtanfelügyelő-helyettes vagy sem? = Nyugati Jelen (Arad), szept. 1./

2005. szeptember 1.

Nagy sajtóbotrányok a hazai magyar médiapiacon nincsenek. Súlyos leleplező cikkek sem jelennek meg. A magyar felsőbb vagy megyei politikai szféra viszonylag jól megúszta a több mint tizenöt éves sajtószabadságot, viselt dolgaikról, esetleges törvénytelen üzleteikről, korrupciós üzelmeikről nagy ritkán a román lapok adnak hírt. Azt veszik át jó esetben a magyar újságok, s kommentálják saját ízlésük, tudásuk szerint. A sajtóleleplezések alapján a magyar gazdasági és politikai elit remekül áll. Alig van köztük korrupt ember. A MÚRE, a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete főként sajtóetikai dolgokban próbál igazságot tenni, de túl sok dolga nincs. Valójában néhány megyei lap áll viszonylag biztosan a lábán, egyik mert lefeküdt az RMDSZ-nek, másik éppenséggel azért, mert nem. Az irodalmi lapok, a gyermeklapok, a tudományos kiadványok munkatársai a minimálbért alig meghaladó fizetésért dolgoznak. A romániai magyar sajtó, néhány kivételtől eltekintve, a lét és nemlét határán billeg. /Simó Erzsébet: Szegény lapok, gazdag újságok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 1./

2005. szeptember 1.

393 tanári állás maradt betöltetlen Háromszék megyében a szakképzettek versenyvizsgáztatása után, melynek eredményeként 255 katedrát foglaltak el. A napokban a helyettes tanárokkal való feltöltés kezdődött el, az eddigi gyakorlathoz képest újdonság, hogy egyetlenegy állást sem lehet sikeres versenyvizsga (legalább 5-ös jegy) vagy teszt nélkül elfoglalni. Keresztély Irma megyei főtanfelügyelő tájékoztatása szerint legnagyobb a hiány továbbra is a román és angol szakos tanárokból (79, illetve 39 katedrára kell helyettesítőt találni), az előző években tapasztalt túlkínálat után némiképp meglepően óvónőből és tanítónőből sincs elég (47, illetve 27 hely betöltetlen), a magyar nyelv- és irodalom-, valamint matematikatanároknál még 22–22 szakképzett személyre lenne szükség. A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem első végző évfolyamából több román–angol szakos friss diplomás fiatal hazajött, és itthon próbál elhelyezkedni. /(demeter): Hazajönnek a Sapientia végzősei (Négyszáz tanárral kevesebb). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 1./

2005. szeptember 1.

A zabolai Basa Tamás Gazdasági Művelődési Egyesület a Gróf Mikó Imre-emlékév ünnepi rendezvénysorozata házigazdájául Zabolát jelölte meg, ugyanis a magyar kultúra kimagasló személyisége 200 évvel ezelőtt az itteni Mikes-kastélyban látott napvilágot. Az egyesület felhívással fordul minden hazai és külföldi, egyházi, közművelődési, kulturális intézményhez, hogy támogassák az emlékév megrendezését. A rendezvénysorozat szeptember 4-én kezdődik. /Pásztori Tibor Endre református lelkész: Megünneplik Erdély Széchenyijét. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 1./

2005. szeptember 1.

Erdős Irma az egykori Székely Színház művésznője volt. Az elhunyt színésznő férje, az 1957 óta Svédországban élő dr. Erdős Bartha István nemrégiben Erdős Irma ösztöndíjat és díjat alapított, amelynek átadására először tavaly került sor, szeptember 8-án, az elhunyt művésznő születésnapján. Az (ösztön)díjakat egy-egy tehetséges, fiatal színésznő és színész kaphatja, odaítéléséről titkos szavazással kuratóriumi bizottság dönt. Tavaly Darabont Mikold és Ördög Miklós Levente érdemesült a pénzösszegből, oklevélből és Hunyadi László szobrászművész Erdős Irmát ábrázoló plakettjéből álló elismerésre. Idén a szeptember 2-án nyolcvanadik életévét töltő férjét is – távollétében ugyan, de – megünneplik. Ugyancsak átadják az Erdős Irma-emlékgyűrűt, amelyet egy idős kolléga vagy egykori tanítvány vehet át szintén titkos szavazás alapján. A tavalyi évben Székely M. Éva részesült az elismerésben. /Nagy Botond: „Ma már nem számolom az egyforma, színház nélküli napokat” = Népújság (Marosvásárhely), szept. 1./

2005. szeptember 1.

Életműdíjat adományoz a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) Farkas Árpádnak, a Háromszék főszerkesztőjének. A díjátadásra a MÚRE hagyományos őszi szakmai tábora keretében, szeptember 3-án kerül sor a gyergyószárhegyi Lázár-kastély Lovagtermében. Az egyesület további két díjazottja Ferencz Imre (Hargita Népe) sajtó- és Majtényi Ágnes (Bukaresti Rádió) elektronikus média kategóriában. /MÚRE-életműdíjak. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 1./

2005. szeptember 1.

Újabb díjjal tért haza Olaszországból Kocsis Tibor Új Eldorádója. A Cerro Veronese-ben megrendezett 11. Premio Lessinia Filmfesztiválon Ezüst Tölgyfa-díjjal jutalmazták a Verespatakról szóló dokumentumfilmet. /Újabb díj az Új Eldorádónak. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 1./

2005. szeptember 1.

Tíz éve hunyt el dr. Octavian Buracu, a kolozsvári Etnikumközi Párbeszéd Szövetség alapítója. Az emberi jogok nemzetközileg elismert harcosa, Octavian Buracu azon román értelmiségiek közé tartozott, akik mertek szembeszállni a nacionalista önkénnyel, és ennek megtestesítőjével, Kolozsvár rossz emlékű polgármesterével, Funarral. Egyike volt azon keveseknek, akik kiálltak az erdélyi magyarság jogkövetelései mellett, nem számolva a megtorló következményekkel. Ott volt a Mátyás-szobor „megbélyegzése”, vagy az ásatások elkezdése miatt tiltakozásokon is. /Sz. K.: Octavian Buracura emlékezünk. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 1./

2005. szeptember 1.

Tavaly megalakult Marosvásárhelyen egy új színházi és összművészeti egyesület, a Yorick Stúdió. Már bizonyították sokoldalúságukat a Nasztasszja Filipovna című, Dosztojevszkij-regényen alapuló, háromszereplős előadásukkal. Az idei művészeti évadban első rendezvényük Losonczi Bélának, a Zsámbéki Rakétabázis Csoport tagjának Párhuzamok című egyéni tárlata. A különleges hangulatú kiállításon a látogatók kérésére többször is levetítették Harsányi Zsolt immár Simfest-díjas rövidfilmjét, A kapcsolatot is. /Nagy Botond: Yorick második tárlata. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 1./

2005. szeptember 1.

Megjelent Pongrácz P. Mária Arckép lepkékkel /Irodalmi Jelen Könyvek, Arad/ című novelláskötete. /Irodalmi Jelen Könyvek. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 1./

2005. szeptember 2.

Csendes László, a Szekuritáté Arhívumát Átvilágító Bizottság magyar tagja joggal bírálta a Cotidianulban megjelent, Markó Béláról szóló cikket, elfogadhatatlan hírlapi kacsának tartva azt. Csendes László a 2004. évi általános választások előtt hatalmas botrányt okozott, amiről több ízben nyilatkozott, de hitelesen felmentetni magát egy alkalommal sem sikerült. Akkor a felügyelőbizottságban az ő szavazata döntötte el, hogy Corneliu Vadim Tudor megkapja a ,,tiszta” voltát bizonyító iratot, s ne legyen akadálya a választásokon való indulásának. Akkor Andrei Plesu, Horia-Roman Patapievici és Mircea Dinescu a bizottság rendelkezésére álló iratai alapján igennel szavazott, vagyis arra, hogy Tudor együttműködött a szekuval, Csendes meg nemmel. Ennek a szavazatnak hála Corneliu Vadim Tudor bejutott pártjával együtt a parlamentbe, ma a szenátus alelnöke, az SZDP legmegbízhatóbb szövetségese. Az RMDSZ-ből Frunda György szenátor akkor kivizsgálást ígért, de az ügynek semmiféle következménye nem lett. Különben épp az RMDSZ-nek lenne a feladata, hogy magyar kutatócsoportok dolgozzák fel a szekus irattár magyar vonatkozásait. /Simó Erzsébet: Az RMDSZ csendes embere. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 2./

2005. szeptember 2.

Kelemen Hunor, a Szülőföld Alap tanácsa alelnökévé választott erdélyi képviselő elmondta, hogy médiafejlesztést is bevették az idei évi támogatási prioritások közé. Az egyházak részéről érkező pályázatok előzetes elbírálását is ugyanerre a tanácsra bízták. Idén kiemelt szerepet kapnak az oktatási, kollégiumi, kulturális és területfejlesztési-önkormányzati területek. Egymilliárd forint áll rendelkezésre, és a tanács hozzájárult, hogy a felálló kollégiumok kötelezettséget vállalhassanak a jövő évi hasonló összeg 15 százalékára, vagyis 150 millió forintra a pályázatok elbírálásánál. Az erdélyi pályázók az idei keretből 450 millió forintra számíthatnak. A két legnehezebb helyzetben lévő határon túli magyar közösség, a kárpátaljai és a vajdasági az arányosnál nagyobb összegű támogatást kap. A megszokott elosztás szerint a határon túlra szánt magyarországi támogatások 58 százaléka érkezik Erdélybe. Most azonban az erdélyi magyarság az egymilliárdos keret 45 százalékára számíthat. Kelemen Hunor kívánatosnak tartaná, ha a Szülőföld Alap nem az emléktábla-avatásokat és az ehhez hasonló eseményeket támogatná, hanem a nagy horderejű tervek finanszírozására összpontosítana. /Gazda Árpád: Kelemen: nagy terveket támogatunk. = Krónika (Kolozsvár), szept. 2./

2005. szeptember 2.

Csak a Bánságban mintegy 780 házat kell újjáépíteni az idei árvizek miatt, november végéig várhatóan ezt sikerül is teljesíti – mondta Borbély László, a területfejlesztéssel és közmunkálatokkal megbízott miniszter, hozzáfűzve, hogy az ugyancsak áradás sújtotta Moldvába és Hargita megyébe építőanyagokat küld a kormány. Hargita megyében rendkívül sürgős a leomlott galambfalvi híd rendbe hozása, hiszen e nélkül Székelyudvarhelyről nem lehet Segesvár felé haladni. A miniszter a jövő heti kormányüléstől azt várja, hogy a kormány tartalékalapjából minél nagyobb összeget utal majd ki a minisztérium hatáskörébe tartozó utakra, a megyei és községi utakra, hidakra, illetve más, infrastruktúrát érintő beruházásokra. /A kormány folytatja a házak újjáépítését. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 2./

2005. szeptember 2.

Székelyudvarhelyen az árvíz következtében a városi infrastruktúrában keletkezett kár 36 milliárd, a vízügyi helyreállítások költsége 30,5 milliárd, a cégeknél keletkezett kár pedig 30 milliárd lej. A város közintézményeiben, városi sportcsarnokban, könyvtárban, kórházban, óvodákban összesen 15 milliárd lejes kárt számoltak össze. A felmérések szerint további 56 milliárdra rúg a lakóházakban, a közel ezer udvarhelyi családnál keletkezett kár. Egyetlen családi ház sem rendelkezett biztosítással. /Mlf: Egyetlen családi ház sem volt biztosítva. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), szept. 2./

2005. szeptember 2.

Egy hónappal a legutóbbi Temes megyei látogatása után tért vissza az árvíz sújtotta bánsági településekre Borbély László miniszter. Egyes helyeken el sem takarították az áprilisban, májusban összedőlt házak romjait, így el sem kezdődhetett az újjáépítés. Július végén Borbély azt nyilatkozta, hogy szeptember elejére 130 új lakóépületet adnak át a károsultaknak, ehhez képest alig 50 van kulcsrakészen. “Az összesítés szerint a Bánságban 780 házat kell újjáépíteni, ebből eddig 49-et adtak át. Szeptember végéig további százat kell átadnunk” – jelentette ki. Marossy Zoltán Temes megyei alprefektus jelezte, hogy 26 családnál nem történt meg a kárfelmérés, így nem kerültek be az állami lakásépítési programba. “Három keresztesi, 10 szigetfalui és 13 óteleki családról van szó. Egész egyszerűen kimaradtak, vagy kifelejtették őket. A házaik látszólag nem szenvedtek nagy kárt az árvízben, de utólag kezdtek düledezni a falak. Azon vagyunk, hogy ezeknél a családoknál is felmérjék a kárt, és javítsák meg, vagy ha kell, építsék újjá a házaikat” – nyilatkozta Marossy. /P. L. Zs.: Újabb miniszteri látogatás az árvíz sújtotta településeken. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 2./

2005. szeptember 2.

A júliusi és augusztusi árvizek során károsult családok és személyek anyagi támogatásban részesülnek, döntött a kormány. Összesen 700 ezer új lej értékű összeget juttatnak mintegy 400 családnak, akik elveszítették házaikat az augusztusi árvizek során az ország 30 megyéjében. Az összegeket az elszenvedett károk függvényében osztják el. Augusztusban az áradások és földcsuszamlások 31 megye 651 települését érintették, elárasztva 8138 házat, tönkretéve 394 lakóházat, illetve 31 személy halálához vezettek. /Állami segélyek az árvízkárosultaknak. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 2./

2005. szeptember 2.

Példaértékű szolidaritásról tettek tanúságot a különböző kormányzati szervek, önkormányzatok, magáncégek az udvarhelyszéki árvizet követően. Számottevő a magyarországi segítség. Gazda László, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei közgyűlés elnöke személyesen jött el a térségbe. Intézkedésére 9000 liter fertőtlenítőszert hoztak az iszappal borított területek fertőtlenítésére. Hasonló tartalmú küldeményt ígért meg Gyárfás Ildikó, Borsod-Abaúj-Zemplén megye önkormányzatának elnöke. Segélyszállítmány érkezett Jász-Nagykun-Szolnok, valamint Somogy megyéből is. Dr. Biri István, Békés megye főjegyzője ugyancsak felajánlotta segítségét. A felsorolás nem teljes, folyamatosan érkeznek az újabb segélyszállítmányok Udvarhelyszékre. /Segítenek a magyarországi testvérmegyék. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 2./

2005. szeptember 2.

Szeptember 1-jén három árvíz sújtotta faluba látogatott el Cseh Áron kolozsvári magyar konzul. Dézsi Zoltán alprefektus, a katasztrófa-elhárítási operatív bizottság elnökének kíséretében Bikafalván, Hodgyában és Farcádon tekintette meg az árvízkárokat. Alkalmi gyorssegélyt hozott, amit a konzulátus személyzete az intézményen belül gyűjtött össze, és amelyet olyan családoknak adott át, akiknek elsodorta házukat az árvíz. Ittlétének fő célja a tájékozódás volt, illetve a magyar kormány tájékoztatása a természeti katasztrófát szenvedett települések azon kárairól, melyeket anyagi segítség nélkül a helybéliek nem tudnak helyreállítani. /bágyi: Boldogfalva községben járt a magyar konzul. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), szept. 2./

2005. szeptember 2.

A Román Hírszerző Szolgálatnak (SRI) semmi köze a Magyarországon kémkedéssel meggyanúsított két román állampolgár (Szatmári Ildikó és Szatmári Tibor) ügyéhez – jelentette ki Radu Timofte, a SRI igazgatója a titkosszolgálatokat felügyelő parlamenti bizottság és a hírszerző szolgálat vezetői között lezajlott találkozón. Verestóy Attila szenátor, a parlamenti bizottság alelnöke az említett találkozóról azt is elmondta, hogy a Külföldi Hírszerző Szolgálatnak (SIE) sem volt része ebben az ügyben. A titkosszolgálatok vezetői egyébként már korábban is – rögtön a kémügy kirobbanása után – cáfolták részvételüket vagy tüntetően megtagadták az eset kommentálását. Augusztus 23-án a SRI illetékesei például azzal hárították el a Gandul című napilap munkatársának kérdését, hogy „nem a megfelelő hivatalhoz fordult” (hiszen a SRI a belföldi titkosszolgálat). A lap ennek nyomán fordult a külföldi hírszerző szolgálathoz (SIE) is, amelynek meg nem nevezett illetékese egyenesen „lázálomnak”, „félrebeszélésnek” minősítette a magyar sajtóban megjelenteket. /A kémügyben a SRI cáfol. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 2./

2005. szeptember 2.

Kezdetét vette a jövőre esedékes magyarországi parlamenti választásokat megelőző kampány. A felek a politikai csatározásokból immár a titkosszolgálatokat sem hagyják ki. Tibori Szabó Zoltán, a lap munkatársa, a Népszabadság kolozsvári tudósítója szerint a kormányváltás után az ároktemetés a Fidesznek is rendkívül fontos volt, nem állt érdekében, hogy kitudódjék: „mennyi pénz is került esetleg honi vagy magyarországi pártkasszába, netán magánzsebekbe azokból az összegekből, amelyek Erdélyben alapítványok számlái között eltűntek.” Tibori szerint a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem ingatlanügyeivel kapcsolatban több millió dolláros összegek sorsáról a mai napig nincsenek világos információk. Az újságíró szerint Erdélyben elkezdtek kerengeni az első információk arra nézve, hogy Szatmári Tibor és felesége kémek. „A Fidesznek nem maradt más hátra, mint bosszút állni azokon a személyeken, akik az egész ügyet, bizonyítékokkal együtt, kiszivárogtatták. Elkezdték tehát egyre hangosabban mondogatni a „kémügyet”, amelyet nyilvánosan, sok hónappal ezelőtt, a kolozsvári Transindex internetes lap egyik névtelen fórumán dobtak be először.” Mások szerint az ügyet a szocialisták szivárogtatták ki. Ezzel akarták megbüntetni az RMDSZ-t a Fideszhez történő közeledése miatt. „Mit is tudott volna megszerezni Szatmári Ildikó Bálint-Pataki Józseftől, Hiller Istvántól vagy pedig Magyar Bálinttól? Azt a titkot, hogy a HTMH-nak valójában milyen kevés beleszólása van a határon túlra szánt nagypénzek elosztásába?” „Az egész ügy valószínűleg nem egyéb, mint a kezdődő kampány keretében történő elmaradt leszámolások egyik legelső felvonása.” /Tibori Szabó Zoltán: Visszalövő lövészárok. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 2./

2005. szeptember 2.

Magyar Bálint oktatási miniszter állítólagosan lehallgatott telefonbeszélgetéseiből készült jegyzőkönyvekből közölt részleteket augusztus 31-én az index.hu internetes lap. A hírportál állítása szerint az egyetlen példányban készült lehallgatási jegyzőkönyvek egész sora került ki a Nemzetbiztonsági Hivataltól, a jelentésekben Magyar Bálint oktatási miniszter és a titkosszolgálat által megfigyelt Lorin fedőnevű nő beszélgetéseit rögzítették. Súlyos bűncselekmény, de legalább jogsértés történt akkor, amikor kikerült a Nemzetbiztonsági Hivatalból (NBH) Magyar Bálint oktatási miniszter telefonbeszélgetéseinek szövege – mondta Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos. Hozzátette: az adatvédelmi törvényt biztos, hogy megsértette az, aki nyilvánosságra hozta a lehallgatási jegyzőkönyvek részleteit. /Lehallgatták Magyar Bálint telefonbeszélgetéseit. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 2./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 541-570




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998