udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 731 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 721-731
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

2006. május 1.

A magyarországi választási kampányban alig esett szó a határon túli magyarságról. Erre a mai kormánypártokhoz közel álló magyarországi szociológus, Tamás Pál adott egyféle magyarázatot az elmúlt héten Kolozsváron, a magyar főkonzulátus rendezvényén. A szociológus szerint nem a magyarországi pártok önmegtartóztatása vezetett oda, hogy a határon túli magyarok kérdése nem vált a választási kampány témájává, hanem sokkal inkább az számított, hogy az elszakadt régiókban élő kisebbségi magyarokat semmilyen retorzió nem fenyegeti. A liberális baloldal által hangoztatott vélemény azonban alapjaiban hibás, írta Makkay József, az Erdélyi Napló főszerkesztője, mert a kárpát-medencei magyarság autonómiatörekvésének elodázása, az utódállamok által történő folyamatos visszautasítása önmagában súlyos retorzió. Ha ez a téma felszínre kerül és kampánybeli nyilvánosságot kap, óriási segítséget jelenthetett volna az autonomista törekvéseknek. Az idei magyar választási kampány nemzetpolitika-mentessége káros is lehet: az utódállamoknak azt üzeni: az erdélyi magyarság ügye Románia belügye.      Markó Béla, az RMDSZ elnöke sokkal szorosabb kapcsolatot épített ki az elmúlt négy évben a szocialistákkal, mint korábban a Fidesz-kormánnyal, bár a támogatások csökkentek, a MÁÉRT elmaradt. Most Markó Béla azt nyilatkozta, hogy a magyar kormánnyal minél termékenyebb együttműködést szeretnének kiépíteni. Tőkés László református püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke úgy vélekedett: a régi-új magyar kormánynak felül kell vizsgálnia a határon túli magyarsággal kapcsolatos politikáját. Ezt a véleményét osztotta többek között Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke, aki azt szeretné, hogy a leendő magyar kormány meghozza a nemzet egységére vonatkozó döntéseket is. Józsa László, a délvidéki Magyar Nemzeti Tanács (MNT) elnöke azt várja az új kormánytól, hogy érlelje ki támogatáspolitikáját, és mellőzze a „kényszerpályás lépéseket”.   Bugár Béla, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja elnöke azt szeretné, ha a budapesti kormány a jövőben nagyobb lépéseket tenne a határon túli magyarok felé, vagyis összehívná a Magyar Állandó Értekezletet. Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke pedig azt várja, hogy az új magyar kormány átértékeli feszült viszonyát a KMKSZ-hez. Változást sürget a Vajdasági Magyar Szövetség alelnöke, Bunyik Zoltán is.   Szász Jenő, az erdélyi Magyar Polgári Szövetség elnöke, Székelyudvarhely polgármestere szerint a romániai magyarságnak le kell vonnia a következtetést, miszerint első-, másod- és harmadsorban is csak önmagára számíthat, és csak negyedsorban az anyaországra. /Makkay József: Hiú ábrándok? Új magyar nemzetpolitikát akar a határon túli magyarság. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), máj. 1./

2006. május 1.

Választások voltak Magyarországon, a baloldal győzött. A balliberálisok képesek megragadni egymás kezét, hogy legyőzzék a jobboldalt. A MIÉP a Jobbikkal szövetkezett, és állandó vita volt közöttük. A Fidesz nem fogta meg a kezüket. Csurka a második fordulóban arra biztatta az embereket, hogy ne menjenek szavazni, mert nem támogatta őket a Fidesz. A legkegyetlenebbül Dávid Ibolya, a Magyar Demokrata Fórum elnök asszonya járt el a Fidesz ellen. Antal József nevét lobogtatva kampányolt a Fidesz ellen. Dávid Ibolya akkor is kitartott az Orbán elleni gyűlöletben, mikor Orbán Viktor visszalépett miniszterelnöki jelöltségéből, hogy ezzel is az ország érdekeit szolgálja.     Tőkés László püspök egy utolsó próbálkozást tett az Erdélyből küldött tiltakozó, kérő levéllel. Ez sem segített. Mi azt üzenjük: ne add fel, Fidesz! Hajrá, magyarok! – írta Plesa Vass Magda. /Plesa Vass Magda: Összefogásból elégtelen! = Erdélyi Napló (Kolozsvár), máj. 1./

2006. május 1.

Dávid Ibolya, az MDF-es elnök asszony megállás nélkül acsarkodott Orbán Viktor és a Fidesz ellen, közben a választókat arra sem érdemesítette, hogy megismertesse velük: miféle új konzervatív értékrendre akarja zsebpártocskáját felépíteni. Összekeveri a szocialista és a liberális eszméket.  Nem kell kétségbe esni, a Fidesz egyetlen képviselői mandátumot sem veszített 2002-höz viszonyítva. Orbán Viktorék rövid idő alatt talpra állnak. Megható volt látni a választások második fordulójának estéjén a Szentháromság térre összegyűlt rengeteg fiatalt. Az összetartozást kell tovább ápolni. /Fazekas Károly Csaba: Fel a fejjel! = Erdélyi Napló (Kolozsvár), máj. 1./

2006. május 1.

A székelyudvarhelyi dokumentációs könyvtár állománya 75–80 ezer kiadványt számlál. Ebből 13.000 régi könyv, melyből 3.000 kimondottan régi magyar könyv, de vannak német, holland, latin nyelvű ritkaságok is. Régi könyvnek számítanak a 15. század közepétől 1711-ig nyomtatott könyvek. Újabban az 1800. évig tágították ezt a korszakhatárt. A székelyudvarhelyi dokumentációs könyvtárban több könyvritkaság is található. Vannak könyvek, melyeknek csak két példányát ismerik, és ebből az egyik Udvarhelyen található meg – fejtette ki előadásában Róth András, a dokumentációs könyvtár vezetője, aki a régi könyvekből be is mutatott néhányat. /bbj: Ritka könyvek Udvarhelyen. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 1./

2006. május 1.

Ercsey Gyula: Farkasok árnyékában. Kolozsváriak a Gulágon címen megírta emlékeit, megjelent Murádin János Kristóf, fiatal történész, a BBTE történelem-filozófia karának doktorandusa szerkesztésében. Murádin elmondta, hogy 2003-ban kezdett foglalkozni az 1944-es „deportálással”. A kutatást megnehezítette, hogy kevés a forrásanyag. Ötven éven át tabutéma volt a Gulág. Murádin kezdte felkutatni a még élő személyeket, a fellelhető emlékiratokat. Ercsey Gyula kéziratára is így akadt rá. A szerző nagyenyedi kémiatanár volt, 1990–2000 között írta le emlékeit.    Kárpátaljáról 40 ezer magyar civilt vittek el, nemcsak férfiakat, hanem asszonyokat, gyerekeket is. Ez volt a legnagyobb civil deportálás a budapesti után. Budapestről mintegy 150 ezer embert vittek el, megbosszulva a hathetes ostromot. Erdélyben a deportálás kisebb méretű volt. Murádin szerint a kolozsvári deportálás annak tulajdonítható, hogy a tordai csata egy hónapon át tartott. A nagy orosz veszteséget nem lehetett másképp elfogadtatni Sztálinnal, csak ha sok hadifoglyot vittek. Erre utal az, hogy csak magyarokat, csak 15 és 55 év közötti férfiakat vittek el, és csak Kolozsvárról és Tordáról. A kolozsvári elhurcoltak kétharmada hazatért. De nagyon sokan egy-két év múlva meghaltak. Gyógyíthatatlan betegségeket szereztek a táborban. 1944. október 11-én bejöttek az oroszok Kolozsvárra, és október 12-étől 15-ig összeszedték az embereket. Először az utcákat fésülték át, majd házról házra jártak, s vitték az embereket. Ercsey Gyulát egy óvóhelyről vitték el. A Dermata gyárból 815 munkást vittek el.  A helyi románságnak is van szerepe az elhurcolásban. Sok interjúban elmondták, hogy egy Aurel Milea nevű helyi ügyvéd és néhány társa az orosz városparancsnokot arra buzdította, hogy Kolozsváron fogassa el a 15–50 év közötti férfiakat, mert ezek mind magyar és német katonák.  A lágerben embertelen körülmények között dolgoztak a foglyok. A túlélők többsége 1948-ban jött vissza, de volt, aki csak Sztálin halála, 1953 után került haza. A nagyon betegeket, akik nem haltak meg az első télen, de nagyon le voltak gyengülve, munkára képtelenek voltak, hazaengedték egy év után, például Csetri Elek professzort. Kolozsvárról csak magyarokat vittek el. Akiről kiderült, hogy nem magyar, hazaengedték. /Szentes Szidónia: Az orosz felszabadítók ötezer magyart hurcoltak el Kolozsvárról. Beszélgetés Murádin János Kristóf történésszel. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), máj. 1./

2006. május 2.

A magyar kisebbség helyzetét érintő kérdések nyíltabb és bátrabb felvetésére biztatott Gál Kinga europarlamenti képviselő. A fideszes politikus egy néppárti delegációval tartózkodott Bukarestben a hét végén. Találkozott Traian Basescu államfővel, és – többek között – Emil Boc demokrata párti elnökkel is. Mindkét politikusnak felvetette a kisebbségi törvény kérdését, de mindkettőtől elutasító választ kapott. Basescu nem ért egyet a tervezet jelenlegi formájával, Boc pedig nem szeretné, ha Románia a kisebbségi jogok kísérleti terepévé válna. Gál Kinga Bukarestben világossá akarta tenni, hogy az erdélyi magyarság által felvetett problémákat komolyan kell venni. Basescu elfogadhatatlannak tartja az önálló kolozsvári magyar egyetem ötletét is, ha a magyarok magyar nyelvű felsőoktatást akarnak, azt szerinte megtehetik magánegyetem formájában. Basescu még a magyar tannyelvű iskolák szeparálásának létjogosultságát is megkérdőjelezte – mondta Gál Kinga. /I. I. Cs.: Gál Kinga-Basescu-Boc vita a kisebbségi törvényről. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 2./

2006. május 2.

A Transparency International közzétett jelentése szerint Romániában akad még teendő a korrupcióellenes küzdelem terén, de ez nem lehet akadálya az ország uniós csatlakozásának. A jelentés kifogásolta, hogy a korrupciógyanúba keveredett magas rangú köztisztviselők ügyében még mindig nem született bírósági ítélet; gondok akadnak a közbeszerzési eljárások körül is. A jelentés elmarasztalóan szól arról, hogy Romániában még mindig nem hozták létre a közjogi méltóságok (többek között a politikusok) vagyonbevallásának ellenőrzésére hivatott ügynökséget. /Cs. P. T.: Közzétette jelentését a Transparency International. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 2./

2006. május 2.

A határon túli magyarok helyzetéről kezdeményez konferencia-sorozatot Sólyom László magyar köztársasági elnök. A konferencia célja, hogy pontos képet adjon a határon túli magyarok helyzetéről és problémáiról. A tervek szerint az éveken át tartó program első találkozóját május 4-én tartják a budai Sándor-palotában, a Magyarországgal szomszédos országokban élő magyar értelmiségiek részvételével. Erdélyből Bakk Miklós és Horváth István, a Babes–Bolyai Tudományegyetem oktatói, Jakabffy Tamás, a Keresztény Szó szerkesztője és az Erdélyi Unitárius Egyház médiareferense, Kiss Tamás szociológus-demográfus, az RMDSZ ügyvezető elnöksége demográfiai munkacsoportjának tagja, Székely István, a Magyar Kisebbség című folyóirat főszerkesztője és Vetési László református lelkész, a Diaszpóra Alapítvány elnöke, az Erdélyi Református Egyházkerület missziós szórványlelkésze kapott meghívót a rendezvényre. Komlós Attila, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke úgy vélekedett, hogy a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) és a köztársasági elnök által kezdeményezett konferencia-sorozat jól kiegészítheti egymást. /Civil Máért május 4-én? = Szabadság (Kolozsvár), máj. 2./ Komlós Attila, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) elnöke szerint a Magyar Állandó Értekezlet a napi politikai élet területe, amelynek a körében a mindenkori magyar kormány a határon túli, legitim politikai érdekvédelmi szervezetek vezetőivel folytat párbeszédet. Ez a kettő egymást nagyon jól kiegészítheti, ugyanakkor azonban szervezetileg teljesen független egymástól. Komlós Attila hozzátette, más a kapcsolatrendszer azon határon túli magyar közösségekkel, amelyek már EU-s tagországokban élnek, más azokkal, aki holnap, holnapután lesznek EU-s tagországok. Ugyanakkor szigorodik és komolyodik a helyzet az olyan országokban élő magyarok vonatkozásában, mint Ukrajna és Szerbia- Montenegró. Komlós megjegyezte, nem tudni, mikor lesz a Magyar Állandó Értekezlet következő ülése, amint megalakul a kormány, várhatóan sürgősen össze fogják hívni a Máért-et. /HTMH: jól kiegészítheti egymást a Máért és a köztársasági elnök kezdeményezése. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 2./

2006. május 2.

Sokan reménykedtek abban, hogy az idei választások nyomán fordulat következik be a magyar politikai életben, s a Fidesz veszi át a kormányrudat. A határon túli magyarság jelentős többsége is erre számított. Vélemények hangzanak el azóta is, miért lett a kampány kimenetele az, ami. Mondják, hogy a Fidesz bedarálta a kisebb jobboldali pártokat. Koncz Attila például nem átallotta azt állítani, hogy a Fidesz „Rákosi legjobb tanítványaként szalámizta az MDF-et”. Úgy látszik, nem tudja, Rákosi módszerének a kommunista vezérlésű politikai rendőrség, az ÁVO és a szovjet politikai rendőrség, az akkor még NKVD is szerves része volt. Ezek szerint tehát a Magyar Demokrata Fórum (MDF) a Fidesz miatt jutott oda, ahova: 1992-ben a Fidesz zárta ki az MDF-ből Csurka Istvánt és társait; nem Szabó Iván és társai váltak ki az MDF-ből és hozták létre a Magyar Demokrata Néppártot (MDNP), mert ez a Fidesz műve volt; tavaly nem Dávid Ibolya és társai zárták ki az MDF országgyűlési csoportjának majdnem a felét, köztük Lezsák Sándort, az MDF egyik alapítóját és vezéralakját, hanem a Fidesz. Ghiczy György, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) egykori elnöke volt az, aki addig fészkelődött elnöki székében, mígnem szétverte saját pártját. És mi történt a Független Kisgazdapárt háza táján? Torgyán József, a párt elnöke volt az, aki 2002 előtt, kormányszövetségben a Fidesz-szel, bezáratta a párt székházának kapuját és nem engedte be a vezetőségi tagokat. Addig-addig, míg őt is kizárták a maradék pártból. A Magyar Szocialista Munkáspártból lett Magyar Szocialista Párt, bár tagadja, de megőrizte szülője módszerét. Ugyanezt alkalmazza Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ) is. Goebbels mondta: a hazugságot addig kell ismételni, mígnem igazság lesz belőle. 1998-ban, miután a Fidesz került kormányra, az MSZP-SZDSZ megrémült, nyomban elindították a suttogó propagandától a nyílt támadásig terjedő hazugságfröcskölő gépezetüket. Szájról szájra terjesztették és terjesztik, hogy Orbán Viktor cigány, eredeti neve Orsós. „Csalnak, lopnak, hazudnak”, harsogták. Nyugaton terjesztették, hogy Orbán Viktor faj- és zsidógyűlölő. Horn Gyulával, az ’56-os pufajkással, Kovács Lászlóval, Kádár elvtárs sírig hű tanítványával az élen, a sajtószabadság „védelmében” tüntettek. Az „árokásó” Fidesz „kettészakította az országot” – Kádár idején bezzeg példátlan volt az egység: az ávósok, a III/III-as, a III/II-es ügynökök, a pártkáderek, a pufajkások és az értelmiségiek, a munkások meg a parasztok „egysége”, írta Asztalos Lajos. Orbán Viktor az autópályák építéséhez az apja bányáiból szállított dolomittal hatalmas vagyont harácsolt össze – nem úgy, mint „szegény” Gyurcsány. Keller László, a „nagy” MSZP-s vegy-ész „kiderítette”, felbecsülhetetlen kárt okozott, mert a dolomit az esővíztől „kénsavat fejlesztett”, ami „szétmarta” az utakat. Most, a választási kampány idején viszont arról zengett a kórus, hogy a Fidesz-kormány alatt „egyetlen km” autópálya sem épült. 2001 végén, 2002 elején a 23 millió románnal ijesztették a népet, 2004 novemberében 800 000 határon túli volt a mumus. Közben a költségvetési hiány eddig nem látott méreteket ért el, az államadósság pedig rekordmagasságot. /Asztalos Lajos: Választások, MDF-bedarálás és egyebek. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 2./

2006. május 2.

Az erdélyi magyarok nagy része kétségbeeséssel vette tudomásul, hogy Magyarországon nem a Fidesz győzött, írta Lokodi Imre, a lap munkatársa, ironikusan bemutatva Nagy Jánost, az erdélyi magyar embert, aki abban bízik, négy év múlva fodul a kocka. „ Az itthonnal pedig mi a fenének foglalkozni...” /Lokodi Imre: Gesta Hungarorum. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 2./

2006. május 2.

A héten frakcióülést tart a Fidesz, ahol már személyi kérdések is szóba kerülnek. A KDNP külön parlamenti csoportot alakítana. A Fidesz választási veresége után elsőként az elnökség és a leendő frakciótagok üléseztek. Orbán Viktor pártelnök bejelentette: mindenért ő vállalja a felelősséget. Simon Judit, a lap munkatársa szerint a Fidesz szövetségesei elhagyni készülnek a süllyedő hajót. A Fidesz vizein a képviselőházba evezett KDNP már bejelentette, hogy külön frakciót kíván alakítani, és hozzájuk csatlakozik a korábban soraikból a kormányzó Fideszhez átigazolt csoport, a Semjén Zsolt nevével fémjelzett MKDSZ. Lezsák Sándor, aki az MDF-ből kiváltakkal megalakította a Magyar Fórumot, azt nyilatkozta: nem biztos, hogy a Fidesz-frakció sorait fogják gyarapítani. Simon Judit szerint a Fideszben egyre gyarapszik az elégedetlenek tábora, továbbá a „vezér nemcsak arra ügyelt, hogy kézben tartson mindent a pártban, de arra is, hogy ő legyen a Fidesz „arca”„. A Fidesz érdeke, hogy megtartsa néppárti jellegét, valamint az elmúlt években 2,3 milliós táborát. Egyik oldalról Orbán Viktor az a személy, aki ezt a tábort képes összetartani. Elemzők szerint a Fideszben elkezdődik a mozgolódás. Várható, hogy az Orbánt és csapatát megkérdőjelezők is helyet kérnek maguknak. /Simon Judit: Merre tovább, Fidesz? = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 2./

2006. május 2.

A román kormány honlapján közzétett vagyonnyilatkozata szerint Markó Béla 2005-ben szerzői jogdíj címén többet keresett, mint kormányfő-helyettesként és RMDSZ-elnökként. Markó azt állította, hogy eladta versei kiadási jogát, a kiadókat azonban nem kívánta megnevezni. Kormányfő-helyettesi munkájából tavaly 3,3 millió forintnak megfelelő jövedelme származott. Ennél valamivel több, 3,45 millió forintnak megfelelő összegre rúgott az RMDSZ-elnöki illetménye. Szerzői jogdíjként viszont úgy könyvelt el 6,87 millió forintnak megfelelő összeget, hogy tavaly nem jelent meg kötete. Az összeg mintegy harmada annak a keretnek, melyet a román költségvetés a Communitas Alapítványon keresztül az erdélyi magyar könyvkiadásra juttatott 2005-ben. „Az összeg nem a már megjelent könyveim honoráriuma, hanem öt évre eladott verseim kiadási jogdíja” – magyarázta Markó Béla. Hozzátette: egy hazai és egy magyarországi kiadó közösen kezdi el egy sorozat kiadását, amelynek első kötete egy gyermekverskötet lesz, ez hamarosan megjelenik. Nem kívánta megnevezni a kiadókat. Markó Béla könyveit 1990 óta a Pallas Akadémia és a Mentor Kiadó jelentette meg. Markó az utóbbi időben a Pallasnak biztosított elsőbbséget. A Mentor Kiadóban ugyanis 22 százalékos tulajdonrésszel rendelkezik, és el szerette volna kerülni azt a vádat, hogy saját kiadójával adatja ki a könyveit. A csíkszeredai Pallas Akadémia adta ki egy hónappal ezelőtt A lábujjhegyre állt ország című interjúkötetet is, amelyben Ágoston Hugó kérdéseire válaszol. Itt jelent meg a 2004-es választási kampányban a politikus Markó Béla előadásait, beszédeit és néhány vele készült interjút tartalmazó Magyar dilemma, illetve korábban néhány verseskötet is. A Mentor adta ki Szétszedett világ címen Markó összegyűjtött verseit. A marosvásárhelyi kiadónál legutóbb 2002-ben jelent meg könyve Önállóságra ítélve címen. Tőzsér József, a Pallas Akadémia kiadó igazgatója elmondta, kortárs szépirodalmi köteteket általában 300-500 példányban adják ki, a verseskötetekre kisebb a kereslet. Szabó Gyula, a Kriterion könyvkiadó igazgatója elmondta, a kortárs erdélyi magyar szerzők közül csak Kányádi Sándort lehet nyereséggel kiadni. /Gazda Árpád: Gazdagabb a költő, mint a politikus. = Krónika (Kolozsvár), máj. 2./

2006. május 2.

Tizenhét erdélyi magyar civil szervezet, két RMDSZ-es honatya és a New York-i Magyar Emberi Jogok Alapítvány kezdeményezésével levélíró kampány indult Olli Rehn bővítési biztos felé. Cél volt meggyőzni az Európai Bizottság hivatalnokát arról, hogy vegye bele a romániai magyarság problematikus ügyeit jelentésébe. Közel ötezren szólították meg a bővítési biztost ebben a témában. A jelek szerint Rehn biztost nem érdeklik az erdélyi magyar problémák: a kisebbségi törvény megszavazásának elmaradása, a választási törvény diszkriminatív kitételei, az egyházi restitúció lassú üteme, a magyar felsőfokú oktatás hiányosságai. Az 1976-ban létrehozott Magyar Emberi Jogok Alapítvány (HHRF, www.hhrf.org) is így kezdte. Három évtizeddel ezelőtt amerikai magyar fiatalok szerveztek egy tüntetést, a New York-i román ENSZ-misszió előtt tiltakozva az országban hozott magyarellenes intézkedések ellen. Az Egyesült Államok kormányát és kongresszusát bombázták kéréseikkel: tízezrek írtak levelet, amiben kérték a washingtoni adminisztrációt és törvényhozást, hogy vonja vissza a Romániának nyújtott legnagyobb vámkedvezményt. Akkor mindezt nem vették figyelembe Azonban hosszú évek munkája eredményeként elérték, amit akartak, megváltoztatták az amerikai képet a Ceausescu-rezsimről és annak kisebbségellenes politikájáról. /Moldován Árpád Zsolt, a Magyar Emberi Jogok Alapítvány (HHRF) romániai képviselője: Nem győztük meg Rehnt, de győztünk. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 2./

2006. május 2.

„A meghívott önkormányzati tisztségviselőknek mindössze fele jött el, miközben egyesek azzal vádaskodnak, hogy nem tartunk elég sok nagygyűlést” – jelentette ki a hét végén az RMDSZ Maros megyei szervezete önkormányzati konferenciáján Kelemen Atilla megyei elnök Marosvásárhelyen. Markó Béla RMDSZ szövetségi elnök, kormányfő-helyettes emlékeztetett: a választásokkor Erdély felemelését, decentralizációt, autonómiát, a magyar közösség sajátos gondjainak megoldását ígérte az RMDSZ. A koalíció nem teljesített úgy, ahogy kellett volna. Markó Béla a legnagyobb eredményeknek az észak-erdélyi autópálya építési munkálatainak folytatását és a székelyföldi utak rehabilitációját tartja. „Az RMDSZ nyomására az elmúlt időszakban sikerült méltányos szintre növelni az erdélyi megyéknek szánt költségvetési és uniós fejlesztési pénzeket” – emelte ki Borbély László területrendezési miniszter. /Bögözi Attila: „Nincs kormány, kifogyott a benzin”. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 2./

2006. május 2.

Az RMDSZ gyergyóalfalvi választmánya beadvánnyal fordult a Területi Küldöttek Tanácsához (TKT), amelyben leszögezték: elhatárolódnak a szervezettől mindaddig, amíg a „területi szervezet konkrét lépéseket nem tesz a párbeszéd, az együttgondolkodás és a hatékony közképviseleti munka érdekében”. Úgy vélik, időszerű lenne, hogy tárgyalóasztal mellé üljön Markó Béla szövetségi elnök, Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, Szász Jenő, a Magyar Polgári Szövetség elnöke, valamint Csapó József, a Székely Nemzeti Tanács elnöke, az autonómiatervezet kidolgozója. A beadvány fogalmazói úgy gondolják, hogy a csíksomlyói zarándoklat után meg lehetne szervezni a találkozót, helyszínnek pedig a gyergyószárhegyi Lázár-kastélyt javasolták. /Jánossy Alíz: Párbeszédért emelnek szót. = Krónika (Kolozsvár), máj. 2./

2006. május 2.

Sikerül történelmet írnunk – jelentette ki Bunta Levente, Hargita Megye Tanácsának elnöke a Hargita Gaz Rt. és a OTP Bankcsoport között létrejött hosszú távú hitelszerződés aláírásakor. „Öt évvel ezelőtt Antal István képviselővel beszélgetve merült fel a Hargita megye egészére kiterjedő gázhálózat kivitelezésének gondolata” – mondta Nagy Gábor, a Hargita Gaz igazgatója. A székelyudvarhelyi székhelyű cég igazgatója hangsúlyozta: öt éves munka után, most már a 25 millió eurós beruházás forrásoldala nagyjából összeállt. A Hargita Gaz Rt. januári közgyűlésén döntött, hogy ebben az évben összesen huszonnégy községbe és városba vezetik be a gázt a megyében. Gyergyószentmiklós városában is elkezdik a városi hálózat kiépítését. /Daczó Dénes: OTP-eurómilliók gázhálózatra. Öt faluban indítja be a gázszolgáltatást a Hargita Gaz. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 2./

2006. május 2.

Háromszáz éves működése után főegyházmegyei rangra emelte XVI. Benedek pápa a balázsfalvi görög katolikus érsekséget. Lucian Muresan fogarasi és gyulafehérvári görög katolikus mitropolita-érseket Jean Claude Périsset bukaresti pápai nuncius szentelte fel „archiepiscopus major”-rá. Ezzel Balázsfalva ugyanazt a rangot kapta meg, amelyet az ukrajnai görög katolikus egyház, s amely gyakorlatilag önálló egyházi státust biztosít, saját zsinattal és autonóm jogkörökkel. Bullájával a pápa a kommunista időszak görög katolikus papjai, püspökei mártíromságának is emléket kívánt állítani. A hazai görög katolikusok úgy vélik, hogy a főegyházmegyei rang megszerzése ugyanolyan fontos esemény egyházuk életében, mint amikor azt 1853-ban mitropolitai provinciai rangra emelték. /Főegyházmegyei rang Balázsfalvának. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 2./

2006. május 2.

Április 28-án felavatták Budapesten az első egész alakos Németh László-szobrot, Csíkszentmártoni Róbert szobrászművész munkáját. Az 1901. április 18-án Nagybányán született nagy magyar íróról elnevezett, Budán, a Pasaréti út és a Radna utca találkozásánál lévő kis téren a szoboravatón Mádl Ferenc volt köztársasági elnök és Csoóri Sándor író méltatták az író irodalmi, pedagógiai tevékenységét, majd Szabó István, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke mondott áldást a szoborra és az ünneplőkre. Szabó András előadóművész, a budapesti Tamási Áron Általános Iskola kórusa, Nagy Gáspár költő és Bánffy György színművész irodalmi műsort tartottak. Monostori Imre irodalomtörténész az író nevét viselő iskolák diákképviselőivel együtt leplezte le a szobrot. Nagybányát a helybéli Németh László Középiskola jelenlegi igazgatója, a diákok képviselői és a Németh László Alapítvány kuratóriumi tagjai képviselték. Németh Ágnes külön köszöntötte az édesapja szülővárosából érkezett vendégeket, akikkel tárgyaltak a nagybányai iskolában remélhetőleg hamarosan felállításra kerülő Németh László-mellszobor körüli gondok megoldásáról. /Farkas E. Zoltán: Kézirat-ajándékok. Budapest után szülővárosában, Nagybányán is mellszobrot kapna Németh László. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 2./

2006. május 2.

A Magyarországon élő erdélyiek találkozóját tartották augusztus 30-án az Erdélyi Gyülekezet szervezésében a budapesti Reménység szigetén. A rendezvény idei központi témája volt: Az erdélyi magyar családok a XXI. században. Előadások hangoztak el, s kerekasztal beszélgetést folytattak Erdélyből érkezett szakemberek részvételével. A Reménység szigetére látogatók megismerkedhettek a népi mesterségek fortélyaival, az erdélyi könyvek vásárát is megtartották. /Magyarországon élő erdélyiek találkoztak. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 2./

2006. május 2.

Elnyerte végső formáját a nagyszebeni szórványkollégium. A múlt héten az Apáczai Közalapítvány vezetőinek jelenlétében felavatták a mosókonyha-szárító-főzőkonyhát és a felújított tanulótermet. A több mint hárommillió forintos befektetés elérte célját: a diákok jobb feltételek között lakhatnak, étkezhetnek és tanulhatnak. Méltatták az eseményt Keresztes Kálmán tanfelügyelő, Guttmann Szabolcs, Nagyszeben főépítésze, az Evangélikus Kollégium, valamint a nagyszebeni magyarok szervezeteinek és a kollégiumban lakó diákok szüleinek képviselői. Fellépett az Olajág Ifjúsági Énekkar és a Hozsánna gyülekezeti kórus. /Kollégiumavatás Nagyszebenben. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 2./

2006. május 2.

Lovasbemutatóval színesített ifjúsági majális volt augusztus 29-én a Riszeg-tetőn, az idén tizenhatodik alkalommal. A hagyományos rendezvényre Kalotaszeg apraja-nagyja kilátogat. A Kós Károly Kulturális Egyesület és az RMDSZ kőrösfői szervezete ez alakalommal is kitett magáért. A népdalvetélkedő mellett sor került a gyermekjáték-versenyekre is. /Riszeg-tetői ifjúsági majális Körösfőn. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 2./

2006. május 2.

Április 27-én az Erdélyi Múzeum-Egyesület kolozsvári székhelyén Bartók-ünnepséget tartottak. Dr. László Ferenc zeneakadémiai tanár bemutatta Szekernyés János temesvári helytörténész Bartók Béla és a Bánság című kötetét. Szekernyés János kifejtette: könyvében igyekezett eddig ismeretlen vonatkozásokra fényt deríteni. A könyvbemutató után került sor a tudományos ülésszakra. Dr. László Ferenc szakdolgozata Bartók kolozsvári és környékbeli látogatásait vette számba. Almási István népzenetudós a Bartók előtti időszakban tevékenykedő népzenekutatókról – Bartalus István, Vikár Béla és Seprődi János – értekezett. Szekernyés János ezúttal Bartók első temesvári hangversenyének körülményeit elevenítette fel. Angi István zeneakadémiai tanár zenei példával is illusztrálta a bartóki dallamok retorikájáról szóló dolgozatát. Fodor Attila doktorandusz a Csodálatos Mandarin című balett expresszionista vonásjegyeit ismertette. /Nagy-Hintós Diana: Könyvbemutató és Bartók-ünnepség az EMÉ-nél. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 2./

2006. május 2.

Mostanában divat elítélni a kommunizmust. Az államnak nincs világos programja a kommunizmus visszaéléseit kutatók finanszírozására. Megjelent az Ion Iliescu-féle Forradalom Intézménye, később a kormány által alakított, a Kommunizmus Bűneit Vizsgáló Intézmény. Ezek mind-mind pénzt kapnak. Már több mint tíz ilyen intézet van, például a Iorga, a jászvárosi Xenopol, a kolozsvári Baritiu, a Totalitarizmust Tanulmányozó Országos Intézet, a Száműzetés Emlékére Intézet, a Forradalom Intézete, a kormány bizottsága, az államelnök bizottsága, a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság /CNSAS/ ... Ezek átfedik egymást és nem hatékonyak. Tariceanu egy bizottságot hozott létre 60 milliárd lejes büdzsével, hogy „előkészítse a kommunizmus perének a bizonyítékait”. Erre replikázott Basescu a kommunista diktatúrát kivizsgáló „elnöki bizottsággal”. /Mózes Edith: Jó „biznisz”. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 2./

2006. május 2.

Az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság Gépészeti Szakosztálya XIV. alkalommal szervezte meg az országos gépésztalálkozót a hét végén a Sapientia EMTE marosvásárhelyi campusában. Több mint 150 egyetemi tanár és diák jött el a szaktanácskozásra. A konferencia megnyitóján, április 29-én Dr. Csibi Vencel, az EMT Gépészeti Szakosztályának elnöke köszöntötte a jelenlevőket. Csegzi Sándor alpolgármester az EMT marosvásárhelyi fiókjának elnökeként szólalt fel. A Sapientián is elindult a tudományos munka, ezt támogatni kell. A plenáris üléseken a résztvevők több száz szakdolgozatot mutattak be a szekciókban. /Vajda György: OGÉT 2006. Nemzetközi gépésztalálkozó a Sapientia campusában. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 2./

2006. május 2.

A Harag György Emléknapok tíznapos rendezvénye zsúfolt, tájékoztatott Tompa Gábor kolozsvári színházigazgató. Május 4. és 13. között tizenegy előadást tekinthet meg a közönség. A kolozsvári társulat előadásai mellett (Az elveszett levél, Tanítványok, Oidipusz király, Woyzeck) itt lesz a bukaresti Odeon Színház Dorian Gray arcképével, az Újvidéki Színház két előadással, Euripidész nyomán a Médeia-körökkel és a Pogánytánccal. Becket Godot-ra várva című darabját a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház és a nagyszebeni Radu Stanca Nemzeti Színház előadásában is meg lehet tekinteni. Vetítések is lesznek, Harag György három legendás rendezését idézik fel majd a felvételek. Könyvbemutatók, beszélgetések, kiállítások szerepelnek még az emléknapok műsorában. /Debreczeni Hajnal: Maraton két Godot-val. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 2./

2006. május 2.

A Woyzeck című előadást követően került sor április 29-én Kolozsváron az Állami Magyar Színházban a társulati díjak immár hagyományossá vált kiosztására. A műszaki díjak kategóriában az „ezüstérmet” Molnár Tibor színpadmester és Tenkei Tibor szcenikus, a műszaki fődíjat pedig Maier Sándor fővilágosító vehette át. Különdíjban részesültek Vallasek Magdolna jogtanácsos és Kovács Kinga szinkronfordító, igazgatói titkár. A „Profizmus”-díjat Borsos Levente művészeti titkár és főügyelő, valamint Kelemen Kinga dramaturg, a színház Management, Marketing&Pr. irodájának vezetője kapta meg. A művészeti díjak kategóriában díjazásban részesült Varga Csilla (A kék csodatortában nyújtott alakításáért), Fodor Edina (A kék csodatorta, Krimi), Sinkó Ferenc (a Bacchánsnőkbeli Dionüszosz alakításért), Orbán Attila (Bakkhánsnők, Velencei terecske), Bács Miklós (Velencei terecske, Woyzeck), valamint Hatházi András a Woyzeckben nyújtott Ezreddobos és a Bolond alakításáért. Díjat kapott Keresztes Attila rendező is, A kék csodatorta, valamint az Egyszer kettő néha sok című előadások rendezéséért. A társulat díját megosztva Hatházi András és Bogdán Zsolt kapták, mindketten a Woyzeckben nyújtott alakításukért. Bogdán Zsoltnak ítélték a tavalyi évad Művészeti fődíját is. Ezután Tompa Gábor ismertette a Bánffy Miklós Vándordíj és a Vlad Mugur Vándordíj nyerteseinek nevét. Az előbbi díjat az évad legkiemelkedőbb művészi teljesítményéért, az utóbbi, idén alapított díjat a legjobb vendégművészi teljesítményt értékelendő ítélik oda. A Bánffy Miklós Vándordíjat idén Kézdi Imola színésznő, a Vlad Mugur Vándordíjat pedig Mihai Maniutiu rendező veheti át a Harag György Emléknapok keretében, május 5-én. A művészeti díjakat a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, a Bánffy Miklós Vándordíjat pedig a Marshall Kft., és annak vezetője, Ambrus Csaba ajánlotta fel. /Átadták az elmúlt évad Művészeti Díjait. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 2./

2006. május 2.

Ünnepi istentisztelet keretében öregek otthonát avatta április 30-án Székelyudvarhely legfiatalabb református egyházközsége. Hegyi Sándor, a szombatfalvi 2-es számú református egyházközség lelkésze évekkel ezelőtt határozta el, hogy korszerű öregek otthonát hozza létre. Az építési munkálatok 2001 augusztusában kezdődtek holland egyházi segítséggel és a gyülekezet hozzájárulásával, valamint a helyi vállalkozók támogatásával. A létesítmény egy-, illetve kétágyas szobákkal, társalgókkal, étkezdével 30–40 rászoruló személynek tud ellátást biztosítani. /Szász Emese: Öregotthont adtak át Székelyudvarhelyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 2./

2006. május 2.

Fennállásának 120. évfordulóját ünnepelte május 1-jén a Magyar utcai kétágú református templomban a Kolozsvári Bethlen Gábor Földész Dalkör. Sipos Gábor levéltáros a dalkör történetét ismertette, majd bemutatta a most megjelent emlékkönyvet. Török József, a dalkör jegyzője is beszámolt a tevékenységről. Pál Csaba lelkész a hajdúhadházi református gyülekezet nevében átadta Adorjáni László lelkésznek annak a zászlónak a hasonmását, amelyet 1941-ben kaptak a kolozsváriak ajándékba, amelyik azóta elveszett. Az ünnepség zenében és versben gazdag műsorral folytatódott. /120 éves a kolozsvári földészek dalköre. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 2./

2006. május 2.

A Maros Művészegyüttes és a Folk Dancing and Music Egyesület szervezésében a múlt hét végén került sor az első Maros népzene- és néptánctalálkozóra Marosvásárhelyen. Fellépett a nyárádselyei, nyárádmagyarósi, mezőmadarasi, mezőpaniti hagyományőrző táncegyüttes, a mezőkölpényi hagyományos zenekar, a Maros Művészegyüttes tánckara és zenekara, valamint az utánpótlás együttes, a Napsugár fiatal tagjai. /Nagy Botond: Teljes telt ház az I. Maros néptánctalálkozón. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 2./

2006. május 2.

Május 1-jén a helyi Zöld Fák fúvószenekar bemutatkozott Csíkszentimre lakóinak. A kultúrotthon színpadán köszöntötték a fiatalokból verbuválódott zenekart és oktató-karmesterüket, Köllő Ferenc zenetanárt. Csíkszentimrének az ötvenes években volt már fúvószenekara. /Takács Éva: Zene- és Daloskaláka Csíkszentimrén. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 2./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 721-731




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998