udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 747 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 721-747
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

2008. október 1.

Nem volt szerencsés, hogy a román parlament megváltoztatta a főügyészek kinevezési procedúráját, s ezzel ellentmondott az európai elvárásoknak – ismerte el Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök szeptember 30-án Brüsszelben, miután találkozott José Manuel Barrosóval, az Európai Bizottság elnökével. /L. I. : Bűnbánó Tariceanu. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 1./

2008. október 1.

A képviselőház jóváhagyta a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem akkreditálására vonatkozó törvényt. A Romániai Akkreditációs Tanács már 2004 júniusában elismerte a Partiumi Keresztény Egyetemen folyó oktatás jó minőségét, és akkreditálásra méltónak értékelte az intézményt. Az egyetem akkreditációjának parlamenti elfogadását személyes elégtételnek tekinti Markó Béla szövetségi elnök, ugyanis álláspontja szerint ezáltal bebizonyosodott, hogy közös céljaink érdekében lehet együtt munkálkodni – közölte az RMDSZ tájékoztatója. „A Partiumi Keresztény Egyetem akkreditálása egy rendkívül fontos döntés, mert egy újabb magyar oktatási nyelvű intézményünk ezáltal véglegesen beilleszkedett az erdélyi magyar anyanyelvű intézményhálózatba”. Ez az első magyar nyelvű alapítványi magánegyetem, amely most már végleges engedéllyel bír, ugyanakkor Markó reményét fejezte ki, hogy ez a Sapientia – Erdélyi Magyar Egyetem esetében is hamarosan bekövetkezik. „Tőkés László többször is kérte tőlem, hogy tegyünk meg mindent, a PKE akkreditálásáért, amire természetes módon igennel válaszoltam, és az RMDSZ szenátorai és képviselői rendkívül sokat dolgoztak azért, hogy ez a döntés megszülessen, hiszen menetközben többen is próbáltak akadályt gördíteni a román ultranacionalisták részéről” – fogalmazott Markó Béla. /Jóváhagyták a PKE akkreditálását. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 1./ A több hónapig tartó parlamenti bojkott után Márton Árpád frakcióvezetőnek sikerült előrehozatni a tervezet vitáját. János-Szatmári Szabolcs, a PKE kancellárja szerint rég várt döntés született meg, melynek köszönhetően a négy akkreditált szakra járó végzősöknek az egyetem adhat diplomát. „Már 2004-ben eleget tett az egyetem a minőségi elvárásoknak, az akkreditálás politikai síkon késett” – mondta el a kancellár. A PKE akkreditációjának törvénytervezete fél évvel ezelőtt került a szenátus oktatási bizottságának asztalára. Az első bizottsági ülésen román pártok képviselői az egyetem megnevezését kifogásolták, véleményük szerint a Partium kifejezés „sérti, megalázza a román nemzeti érzületet”. A következő ülésen a Nagy-Románia párti képviselők kifogásolták azt a cikkelyt, mely kimondja: az egyetem nyelve magyar. /Oborocea Mónika: Akkreditáció fondorlattal. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 1./ „Rendkívüli öröm számomra személyesen is, hogy végre betetőződik az akkreditáció megszerzését célzó, immár négyéves folyamat” – nyilatkozta Tolnay István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület tanügyi előadó-tanácsosa, a PKE vezetőtanácsának megbízott elnöke. /(-fia): Akkreditálták a PKE-t. = Reggeli Újság (Nagyvárad), okt. 1./ Asztalos Ferenc RMDSZ-es képviselő, az alsóház oktatási szakbizottságának alelnöke szerint a részleges állami finanszírozás megszerzéséhez további politikai lobbi szükséges. Az oktatási törvény szerint az állam ugyan támogathat akkreditált magánegyetemeket, de a jogszabály nem kötelezi erre. /Akkreditálták a PKE-t. = Krónika (Kolozsvár), okt. 1./

2008. október 1.

További támogatásáról biztosította az RMDSZ-t a parlamenti választásokon az Európai Néppárt (EPP) europarlamenti frakcióvezetője, Joseph Daul szeptember 30-i bukaresti látogatásán. /EPP-s támogatás az RMDSZ-nek. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 1./

2008. október 1.

Göncz Kinga külügyminiszter azt nyilatkozta, hogy az autonómiát csak a többség beleegyezésével, párbeszéddel lehet elérni, mert nyugaton is így történt. Ez jól jön a románoknak, nem sietnek, van türelmük a lassú beolvasztáshoz. A párbeszéd, amire esküszik az RMDSZ is, nagyon jól jön a románoknak, ők értenek az időhúzáshoz. Nem ülnek tétlenül, felvásárolnak, betelepítenek. Háromszéken, a Trident, Billa szupermarketekben román alkalmazottak vannak többségben, betelepítettek. A helyi sajtónak tiltakozott, ennyi volt. A Göncz-féle kijelentések felérnek egy nemzetárulással. Az erdélyi magyarok magunkra vannak utalva, még vezetőikre sem számíthatnak. /Nagy Attila, Puli: Székely autonómia – Göncz Kinga, nyilatkozatával, eladott a románoknak. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 1./

2008. október 1.

Szeptember 30-án a szenátus elfogadta az 1940 szeptembere és 1945 márciusa között etnikai okokból üldözött személyek jogaira vonatkozó törvényt. A tervezetet két RMDSZ-képviselő, Kerekes Károly és Máté András nyújtotta be. A megszavazott változatban a kormányhatározat rendelkezései alól eddig kimaradt kategóriák – menekültek és kiutasítottak is – a törvény hatálya alá kerültek; ezzel egy méltánytalan helyzetet sikerült orvosolni. A jogszabályról a képviselőháznak kell kimondania a végső szót. /Jogot kaptak a menekültek és kiutasítottak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 1./

2008. október 1.

Egységes álláspont várható az október 21-én Budapesten sorra kerülő román–magyar kormányülésen. „Nem lesznek kritikus kérdések a közös kormányülésen” – ígérte Korodi Attila román környezetvédelmi miniszter annak a román-magyar vegyes bizottsági ülésnek a végén, amelyet három napig tartottak a két ország környezetvédelmi tárcájának munkatársai Romániában. /Mihály László: Közös zöld bólogatás. Egységes álláspont várható a román–magyar kormányülésen. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 1./

2008. október 1.

A Magyar Polgári Párt (MPP) elnöksége szeptember elején eldöntötte, független jelölteket támogat az őszi parlamenti választásokon, ennek ellenére Szász Jenő, az MPP elnöke nem zárja ki a pártként való indulás elvi lehetőségét. Elmondta, hogy minden eshetőségre felkészülve bejelentették a Választási Irodának választási jelünket, a fenyőt, jelezve ezzel, hogy az MPP-nek joga van indulni a választáson. Szász Jenő szerint az RMDSZ nem tud a közös, nemzeti érdekben, csak párt, vagy egyéni érdekekben gondolkodni. Az MPP szerint jusson be az RMDSZ is, és az MPP által támogatott jelöltek is, mert ez a közösség érdeke. Az MPP területi szervezeteinek türelmetlensége érthető, de higgadtságra, türelemre, további építkezésre van szükség, szögezte le Szász Jenő. /Kovács Csaba: „Akár pártként is indulhatunk” Interjú Szász Jenővel, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnökével. = Krónika (Kolozsvár), okt. 1./

2008. október 1.

A képviselőház a napokban megszavazta azt a törvénytervezetet, amely megszabja, hány hektárnyi területet juttat vissza az ország mezőgazdasági kutatóállomásainak, így a kolozsvári kertészeti kutatóállomásnak is. Ezen törvénytervezet elfogadása – miszerint a 366 hektárból 171,7 hektárnyi marad a kutatóállomásnak – kétségbe ejtette a hóstáti gazdákat, akik több éve próbálják visszaszerezni jogos tulajdonukat. A hóstátiaknak nincs birtoklevelük, nem történt meg a birtokba helyezés. /Nagy-Hintós Diana: Ismét kisemmizték a hóstátiakat. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 1./

2008. október 1.

Az „ordonánca, csirkulára vagy referent ágrikol” és hasonló kifejezések jövőbeni elkerülése érdekében hivatásos fordítókat alkalmaz a Kovászna Megyei Tanács határozatainak fordítására, jelentette be Tamás Sándor tanácselnök. A közigazgatási törvény szerint magyarul is közzé kell tenni a határozatokat azokban a megyékben, ahol a lakosság több mint 20 százaléka magyar, ennek ellenére egyelőre csak belső használatra, a tanácsosok számára készülnek rossz minőségű fordítások. „Jóváhagyják a Reklám Panó Felállítás, A1 Tipus, Kökös, Kovászna Megye nevű beruházás elhelyezését Kökös község területén, a 35-ös tarla, 148-as parcelán, a 22/19. 02. 2008 számú szerzödés alapján. Kovászna Megye promoválása mint turisztikai termék, szükséges egy turisztikai brend megvalósítása... ” – így szól például a Kökös határában újra elhelyezendő Székelyföld tábláról szóló tanácsi határozat fordítása. A hivatal alkalmazottainak egy része még 1989 előtt, román tannyelvű osztályokban végezte tanulmányait, és ezért nehezebben fogalmaznak anyanyelvükön. A Kovászna Megyei Tanács internetes oldalán csak román nyelven jelennek meg a tanácshatározatok. A jövőben a tanács magyarul is közzétenné döntéseit. A Hargita Megyei Tanács magyar nyelvű közleményeiben szintén magyartalan megfogalmazások vannak. Megoldásként a megyei tanács közleményeit a jövőben a Hargita Népe napilap szerkesztői fordítják, a szerkesztőséggel között szerződés keretében. A szatmárnémeti önkormányzatnál már évek óta kétnyelvűek a tanácsi határozatok, a tanács hivatalos közlönyében is így jelennek meg. /Fordítókkal a „csirkulára” ellen. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 1./

2008. október 1.

Feljelentették az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál Tamás Sándort, a Kovászna megyei tanács elnökét. A FACIAS nevű civil szervezet vezetője, Dan Tanasa – több hasonló feljelentés szerzője – azt kifogásolta, hogy a Bod Péter Megyei Könyvtár igazgatói tisztségére kiírt versenyvizsgán a feltételek között szerepelt, hogy a jelentkezőknek beszélniük kell a magyar nyelvet. Tamás kijelentette: vállalja a versenyvizsga kritériumait, hiszen meggyőződése, hogy egy olyan intézménynél, amelynek látogatói elsöprő többséggel magyarok, az igazgatónak is beszélnie kell a magyar nyelvet. /Tamás Sándor nyelvi alapon diszkriminál? = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 1./

2008. október 1.

A szeptember 29-i, harmadik perújrafelvételi tárgyalás a bukaresti legfelsőbb bíróságon, akárcsak az első kettő, alig pár percig tartott. Héjja Dezsőt Constantin Nicolae fővárosi ügyvéd hivatalból, a Magyarországon tartózkodó Paizs Ottót a fia által fogadott ügyvéd, Szász Ferenc képviselte. A per tárgya az 1989-es események miatt elítélt Paizs Ottó és Héjja Dezső erkölcsi rehabilitálása és kárpótlása. A bíró bejelentette: hamarosan dönteni fog az ügyben, s a következő tárgyalás időpontját jövő év január 26-ra tűzte ki. Iochom István: Harmadszor is halasztottak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 1./

2008. október 1.

Dr. Dorin Florea, Marosvásárhely polgármestere nyílt levelet intézett Markó Bélához, az RMDSZ elnökéhez, melyet fizetett közleményként adott közre a Népújságban. Florea polgármestereként várta, hogy az RMDSZ kormányzati tisztségviselői tesznek-e valamit a marosvásárhelyiekért. Az RMDSZ galádsággal, képmutatással, ordináré politikai lobbival jelentkezett. Florea szerint az RMDSZ-t nem foglalkoztatta a város ügye, majd sorolta a problémákat, mindenért az RMDSZ-t okolva. Borbély László miniszter „felfuvalkodva dicsekedett az ANL-lakásokkal és a sporttermek megvalósításával”, holott ez a helyi tanácsok dolga. „Sajnos, Borbély Lászlóra bízták Románia fejlesztését, aki cserébe zsigeri gonoszsággal és rosszindulattal fizetett” – írta Florea. Büszkén számolt be saját megvalósításairól, ezzel szemben az RMDSZ vezetése nem tud maradandót felmutatni. /Dr. Dorin Florea, Marosvásárhely polgármesterének nyílt levele Markó Bélához, az RMDSZ elnökéhez. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 1./ (Fizetett közlemény)

2008. október 1.

Tizenegy esztendeje negyvenöt tanulni akaró alkotta a Babes–Bolyai Tudományegyetem gyergyószentmiklósi kihelyezett tagozatának diákságát, most pedig 310 egyetemista vett részt az új tanévköszöntő rendezvényen. A szellemi tőke fontosságáról szólt beszédében Mezei János, Gyergyószentmiklós polgármestere. Az egykor főiskolaként indult, ma egyetemi rangú képzést nyújtó Csiky-kerti tagozaton a turizmus földrajza mellett idéntől beindult a geodézia szakoktatás is; az intézményvezető, dr. Dombay István elmondta, a geodézia a turizmus után a leginkább keresett gazdasági ágazat, több ezer ilyen szakemberre lesz szükség országos szinten a következő évtizedekben. /Balázs Katalin: Gyergyószentmiklós. Csiky-kerti tanévkezdés. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 1./

2008. október 1.

Olvasva az RMDSZ elnökének, Markó Bélának egy elmaradt egyezségről szóló írását, nem hittem a szememnek, hogy a nemrég történtekről ennyi valótlant írhasson valaki, írta Román Győző. Markó be akarja csapni az erdélyi magyar szavazókat. Az RMDSZ megalakulása utáni „első” években nem voltak sem mérsékeltek, sem radikálisok, amint azt a szövetségi elnök állítja. Akkoriban Tőkés Lászlónak olyan befolyása volt az egész szervezetre, hogy a diktatúra felszámolása ellen semmit nem tett személyek meg sem mertek mukkanni. Az RMDSZ vezetésében bőven voltak olyanok, akik a sokszínűségben és az erdélyi magyarság szolgálatában hittek – Tőkés László mellett Szőcs Géza, Borbély Ernő, Kónya-Hamar. A mérsékelt–radikális ellentét később, a neptunosok külön utasságának kitudódása után jelent meg. Ekkor dolgozták ki az úgynevezett kis lépések politikáját. Markó Béla úgy lett elnök, hogy kívül maradt a csoportok vitáján, függetlennek tartották. Markó Verestóy Attila hatása alá került. Lekerült a napirendről az állami magyar egyetem újraindítása, de még az erdélyi magyarság megszámlálása is. Az RMDSZ-ben a mérsékeltek kezdték előbb a szélre, majd a szervezeten kívülre szorítani a radikálisokat. Sokakat – különböző manőverekkel –eltávolítottak, legutóbb Garda Dezsőt, aki már terhükre volt. Az MPP elég későn alakult meg. Az erdélyi magyarság hosszú távú érdeke a különféleképpen gondolkodó embereknek a nemzet létkérdéseiben való együttműködése. Markó Béla írása szerint az egyezség megkötésének elmaradása miatt mindenki hibás, csak éppen ők nem. /Román Győző: Csúsztatásos közelmúlt, hazug jelen. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), okt. 1./ Előzmény: Markó Béla: Egy elmaradt egyezség története. = Élet és Irodalom, 38. sz. 2008. szept. 19

2008. október 1.

Az RMDSZ hosszú időn keresztül takargatta a magyarországi baloldalhoz fűződő kapcsolatait. Ezzel párhuzamosan a szervezet sajtóholdudvara egyfajta konszolidált, finoman nemzeti hangvételt ütött meg. Az RMDSZ szemérmeskedése megszűnőfélben van. A választók nagy részét csak az olyan direkt kitételek sokkolják, mint Szent István jobbjának tetemcafatként való említése, vagy esetleg a Szent Korona tökfödőnek csúfolása. (Majsai Tamás írása a Magyar Narancsban). Másrészt egyre kevesebben olvasnak írott sajtót. E helyzetben az Erdélyi Riport, az Új Magyar Szó nem egy esetben az Élet és Irodalomra, Mozgó Világra vagy a 168 Órára emlékeztető balos szövegei a jövendő elit ideológiai indoktrinációját szolgálják. Kinevelnek sok kis Czika Tihamért, akik már függetlenek a magyar nemzeti értékrendtől. Mindeközben az RMDSZ egyre nyíltabban kokettál az SZDSZ-szel és az MSZP-vel, írta Borbély Zsolt Attila. Ide illeszkedik az is, hogy Markó Béla az Élet és Irodalomban írta meg vallomását az RMDSZ és az MPP viszonyrendszeréről. Ebben Markó kifejtette, hogy Tőkés Lászlóval azért nem jött létre a megegyezés, mert az ő lételeme az ellenkezés. Borbély Zsolt Attila emlékeztetett: mindaddig, amíg az RMDSZ az autonómia építésének útján haladt, addig Tőkés László és Markó Béla együttműködése kifogástalan volt. A Neptun ügyben sem ők feszültek egymásnak, Azután jött Nagy Benedek támadása a tiszteletbeli elnök ellen, amit a hivatalos vezetés hátulról fedezett, majd Markóék balfordulata. Tőkés László az autonómia markói tagadására mondott csak mindenkoron nemet, éppen az autonómia igenlésének jegyében, hangsúlyozta a cikkíró. Markó azt akarja igazolni, hogy Orbán Viktor nem is a magyar egységet, hanem valójában a magyar széthúzást kívánta elősegíteni. Ez a belemagyarázás arra a kérdésre is választ ad, hogy Markó Béla miért az Élet és Irodalomban s nem a Heti Válaszban közölte pamfletjét. /Borbély Zsolt Attila: A sapka. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), okt. 1./ Majsai írása: „El lehet temetni példának okáért a náci Horthyt, kísérgetni lehet István király tetemcafatját és soha nem használt tökfödőjét, kongatni lehet a vészharangot különféle nemzetszaporulati ügyekben vagy mondjuk eutanázia- /veszélyben az utolsó kenet!/ és hálószobakérdésekben. ” /Majsai Tamás: Dávid és Jonatán. Egyházak, keresztények, Biblia és homoszexualitás, Magyar Narancs, 2001. aug. 30./ Előzmény: Markó Béla: Egy elmaradt egyezség története. = Élet és Irodalom, 38. sz. 2008. szept. 19.

2008. október 1.

Szatmár megyében Toma Betea júniusban megválasztott polgármester a magyar Avasújváros községből a szomszédos románlakta településre, Ráksára költöztetné Avasújváros polgármesteri hivatalát. A szociáldemokrata párti elöljáró azért szeretné átköltöztetni a községi székhelyet a román faluba, mivel a települések két éve népszámlálás útján szerettek volna különválni, és a referendum sikerében bízva Ráksán korszerű infrastruktúrát létesítettek. Idén májusban adták át az országosan is egyedülálló felszereltségű polgármesteri hivatalt és rendőrséget. A lakosság érdektelensége és a referendum sikertelen parlamenti szereplése miatt meghiúsult a terv, így Ráksa lett az egyetlen olyan falu Romániában, amely korszerű épülettel rendelkezik ugyan, de nem községközpont. Avasújváros magyar lakossága azonban ellenzi a tervet. „Avasújváros lakossága nevében kijelenthetem, semmilyen módon nem egyezünk bele a községközpont elköltöztetésébe” – nyilatkozta az egyik helyi román lapnak Majláth Gábor, a Magyar Polgári Párt (MPP) színeiben megválasztott községi tanácsos. Az RMDSZ szerint kompromisszumos megoldás szükséges. Csehi Árpád megyei tanácselnök megállapodott Toma Betea polgármesterrel, hogy a polgármesteri hivatal felújításáig az alkalmazottak egy részét áttelepítik Ráksára, Újvárosban pedig továbbra is fenntartanak egy munkaközpontot az itteni lakosság és a távolabbi falvak, Kőszegremete, Negyhegy, valamint Muzsdaj számára. /Végh Balázs: Községközpont máshol? = Krónika (Kolozsvár), okt. 1./

2008. október 1.

Két hete avattak emlékoszlopot a bonchidai református temetőben a tordai csatában súlyosan megsebesült, és a Bánffy-kastélyba berendezett 25. hadikórházban elhunyt 109 magyar honvéd emlékére. Most pedig az aranyosegerbegyi református templomkertben avattak kopjafás emlékoszlopot az itt elesett 64 magyar katona tiszteletére. Mindez Solt Péter budapesti lakosnak köszönhető, akinek édesapja, dr. Solt Kornél zászlós részt vett a tordai csatában az aranyosegerbegyi vonalon. Élve hazakerült, s fiának, Péternek ő beszélt az iszonyú véres harcokról, aki ezért fontosnak tartotta emléket állítani az itt életüket vesztett katonáknak, saját költségén kopjafát és emléktáblát készíttetett. Szeptember 28-án volt az avatás a református templomkertben. Mihály Lajos esperes prédikációjában a hősökre emlékezett, hangsúlyozva, hogy felejtenünk nem szabad. Fábián Zsigmond történelemtanár az akkori háborús eseményekről tartott előadást, majd Pataky József, a Tordai Honvéd Hagyományőrző Bizottság (THHB) elnöke ismertette a civil szervezet szerepét a hadisírok létrehozásában és rendezésében. Aranyosegerbegy határában a harcok után a helyi magyar lakosság közös sírba temette az elhunyt honvédeket. Időközben az ortodox egyház saját területévé nyilvánította ezt a részt. 2001. november 1-re a helyi RMDSZ támogatásával sírkövet emeltek az elhunytak emlékére. Hamarosan a román veteránok a sírkő lebontását és a holtak magyar temetőbe való átszállítását követelték, mondván, román temetőben nincs helye magyar katonáknak és magyar feliratoknak. A polgármesteri hivatal egyeztetni próbált, sikertelenül. Az ortodoxok drasztikus lépést tettek: a sírkövet betonnal bevonták, eltüntetve a magyar feliratot, a betonkeretet pedig cementréteggel öntötték le. A THHB emiatt a templom falán helyezett el emléktáblát a hősök névsorával. /Pataky József, a THHB elnöke: Múltidéző. Honvédek emlékére avattak kopjafát Aranyosegerbegyen. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 1./

2008. október 1.

A nyelvtudomány születőben lévő új ága a nyelvrégészet. Lényege – szabatos fogalmazással – „a nyelvben megőrzött fogalmak, képek, elképzelések, eszmék stb. alapján következtetni régmúlt dolgok meg-, illetve hogyanlétére”. Nem a szavak eredetét kutatja, hanem a jelentéseket, a bennük megőrzött szemléletet, összefüggéseket. Czakó Gábor a nyelvrégészet magyarországi meghonosítója a budapesti Hitel szeptemberi számában kifejtette, hogy a módszer alkalmas a hagyományos régészettel feltárt tudás gazdagítására. A nyelvrégészet újabb bizonyítékkal szolgál ezeréves ittlétünkre. A székelyföldi falvak, városok többségének román elnevezése tükörfordítás a magyarból, vagy pedig hatósági úton megállapított. Így lett Nyárádszentlászlóból Sanvasi, Nyárádtőből Ungheni (Szöglakó?), Csíkszentlélekből Leliceni. Gazdagíthatnák vizsgálódási módszereiket a nyelvrégészettel a Székelyföldet kizárólagosan ősi román földnek vélő történészek, írta Borbély László. /Borbély László: Nyelvrégészet. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 1./

2008. október 1.

Két gyermekfolyóirat főszerkesztője Zsigmond Emese, aki a kisiskolásoknak szóló Napsugár és az óvodásoknak összeállított Szivárvány szerkesztőségét vezeti, mint minden tanév elején, most is levélben fordult az óvónőkhöz, tanítókhoz. Nem reklámfogás ez a levél, hanem meghívás az együttmunkálkodásra a gyermekek érdekében. /Takács Éva: Egy főszerkesztő levele. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 1./

2008. október 1.

A csernátoni Haszmann Pál Múzeum bérleti szerződése jövő év márciusában jár le, és azután nem tudni, mi lesz a Székely Nemzeti Múzeumnak alárendelt tájmúzeum sorsa. A Kovászna megyei önkormányzat székházvásárlással kívánja megoldani a csernátoni Haszmann Pál tájmúzeum sorsát. A csernátoni kulturális intézménynek otthont adó épületet mintegy hatévnyi pereskedés után 2006-ban kapta vissza a Damokos család. Haszmann Pál a pereskedés során mindvégig hangsúlyozta, hogy szeretné, ha a gyűjtemény helyben maradna. /Kovács Zsolt: Kilakoltatás fenyegeti a csernátoni tájmúzeumot. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 1./

2008. október 1.

Illyés Gyula nevezte a fiatal Sütőt a magyar irodalom egyik legnagyobb vigaszának. Életműve azóta beért, kiteljesedett, ő pedig búcsút mondott e földi világnak. Szeptember 30-án virággal borították Sütő András kopjafás sírját, halálának második évfordulóján tisztelői a marosvásárhelyi református temetőben. A nevét viselő baráti egyesület nevében Nagy Pál elnök helyezte el a kegyelet koszorúját. Elmondta: minden évben a születésnapon (június 17-én) ünnepi rendezvénnyel tisztelegnek a nagy író életműve előtt, halála napján, szeptember 30-án pedig megkoszorúzzák a sírt. /(bölöni): Vigaszunk, Sütő András. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 1./ Két éve hunyt el Sütő András Herder- és Kossuth-díjas erdélyi magyar író, az évforduló alkalmából, az RMDSZ Szövetségi Elnöki Hivatalának képviselői koszorút helyeztek el az író sírjánál. Sütő András halálával a magyar irodalom kiemelkedő alkotóját, ugyanakkor erdélyi magyar közösség egyik jelenkori szellemi vezetőjét veszítettük el – fogalmazott Markó Béla szövetségi elnök két évvel ezelőtti részvétnyilvánításában. /Két éve hunyt el Sütő András. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 1./

2008. október 1.

A magyarországi Színházi Kritikusok Céhe Pálffy Tibornak, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház Yvonne, burgundi hercegnő című előadásában nyújtott alakításáért ítélte oda a legjobb férfi mellékszereplőnek járó díjat. /Forró Eszter: Színikritikusok díja Pálffy Tibornak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 1./

2008. október 1.

Az Erdélyi Kárpát Egyesület (EKE) fotó szakosztályának fotókiállítást nyílt meg Kolozsváron, az Octavian Goga Megyei Könyvtár előcsarnokában. A tárlatot az EKE újraalakulásnak ötödik évfordulója alkalmából rendezték meg. Tizennégy alkotó munkáját láthatták érdeklődők. /Varga Melinda: A természet lencsevégen. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 1./

2008. október 1.

Szeptember 20-án a Békési Kulturális Központ aulájában felavatták Wass Albert szobrát. A műsorvezető bemondta: ,,Most fővédnökünk, Gál Kinga következik, aki Európa Parlamenti néppárti képviselő, bizottsági alelnök, Erdély szülötte, a Wass Albert Védnöki Kör tagja, és aki kizárólag azért repült ma Brüsszelből haza, hogy szobrunkat felavassa, és az ünnepség után azonnal utazik is vissza. ” Gál Kinga belevágott: ,,Hontalan vagyok, mert vallom, hogy a gondolat szabad, mert hazám ott van a Kárpátok alatt, és népem a magyar... ” Beszédében 2004. december ötödike egyik előjeleként említette a magyar állampolgárság meg nem ítélését az író számára, beszélt a népszavazást követő Wass Albert-reneszánszról, a szinte dermedten egymásra tekintő emberek nemzeti öntudatra. Példának állította a hallgatóság elé az erdélyi költő-író műveiből kisugárzó ember- és hazaszeretet, a nemzetért való elkötelezett, kitartó munkát. Gál Kinga leleplezte mellszobrot, Lipovics János munkáját /Pálmai Tamás: Wass Albert-szobrot avattak Békésen (Békési levelek). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 1./

2008. október 1.

Bemutatták Nagy László Mihály első kötetét: A csendestárs. Könyvcseppek a Könyvből /Juventus Kiadó, Marosvásárhely/. A novellafüzér és a kisregény között kapcsolatot teremtő művet tervezek, melyben a kommunizmus évtizedeitől a demokrácia koráig próbálnám meg feltérképezni az emberi lét apró győzelmeit, vallotta a szerző. /Nagy Székely Ildikó: Könyvcseppek délutánja. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 1./

2008. október 1.

A pákozdi csata 160. évfordulója alkalmából az 1848–49-es szabadságharc eseményeit, történéseit feldolgozó négy könyv jelent meg. A Molnár András által szerkesztett Pártvezér, miniszterelnök, vértanú – Tudományos emlékülés a 200 éve született Batthyány Lajos miniszterelnök tiszteletére című tanulmánykötetet a Zala Megyei Levéltár adta ki. Herman Róbert A Drávától a Lajtáig /Balassi Kiadó, Budapest/ című könyvében tanulmányokat gyűjtött össze a Batthyány-kormány által megszervezett fegyveres erőről. Szintén Batthyány Lajos miniszterelnök tevékenységeit öleli fel Csikány Tamás–Demeter Lajos–Egyed Ákos–Kedves Gyula–Urbán Aladár Székely határőrök /Timp Kiadó, Budapest/ című munkája; a könyve kiemeli az első független, felelős magyar miniszterelnök törekvéseit a honvédelem és az ehhez szükséges hadsereg megszervezésében, megvalósításában. Német György Gál Sándor honvédezredes 1848–1849-es tevékenysége /Pallas-Akadémia Kiadó, Csíkszereda/ című kötetből az olvasó megismerheti a honvédezredes élettörténetét. /Könyvek az 1848–49-es szabadságharcról. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 1./

2008. október 1.

A 15. évét betöltött csíkszeredai Pallas–Akadémia Kiadó tartott csoportos könyvbemutatót szeptember 30-án Sepsiszentgyörgyön. A kiadó az 500. címhez van közel, Pomogáts Béla romániai magyar irodalomtörténetének még idén megjelenő első részével érik meg a félezredik kiadványt. A mostani bemutatón négy szerző négy külön műfajban írott könyvét indították útjára: Fekete Vince gyerekverses /Csigabánat/, Bogdán László prózai kötetét /A felesleges utazás/, Albert Ildikó útleírását /Egy görög, egy török... / és Bíró Béla irodalomelméleti kötetét /Eszmélet és körkörösség/. /Váry O. Péter: Négy szerző, négy műfaj. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 1./

2008. október 2.

Október 1-jétől 20 százalékkal növekedtek a nyugdíjak, 50 százalékkal az oktatói fizetések, és 8 százalékkal lett magasabb a minimálbér – utóbbi januártól ismét nőni fog, a kétlépcsős emelés mértéke húsz százalékot tesz ki. A jobbközép kormány szavazatvadászatról van szó. Nem kérdezte senki, hogy miből fogják ezt kifizetni. /Benedek István: A számla mikor jön? = Népújság (Marosvásárhely), okt. 2./

2008. október 2.

Nem örülnek a kis pártok – köztük az RMDSZ – annak, hogy az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) döntése értelmében ezentúl a politikusoknak fizetniük kell a kereskedelmi rádió- és televízióadókon lejátszott kampányműsorokért. Ezentúl csak a közszolgálati adók kampányműsoraiban, illetve a vitaműsorokban történő szereplés marad ingyenes. /Fleischer Hilda: Kis pénz, kis politika. A pártoknak ezentúl fizetniük kell a kampányműsorokért. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 2./

2008. október 2.

A román és a magyar parlamenti bizottságok szorosabb együttműködését szorgalmazta Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke október 1-jén Budapesten a bukaresti törvényhozás alsóházának elnökével, Bogdan Olteanuval folytatott tárgyalásán. Szili a környezetvédelmi, az európai és a külügyi kérdésekkel foglalkozó bizottságok együttműködését nevezte elsődlegesnek, de támogatást kért a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem együttes finanszírozásához és a temesvári tiszteletbeli magyar konzuli poszt létrehozásához is. Egyúttal köszönetét fejezte ki, amiért a román képviselőház elfogadta a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem akkreditációjáról szóló törvényt. Bogdan Olteanu arról tájékoztatott, hogy a román képviselőház még októberben betilthatja a ciántechnológia alkalmazását a bányászatban. Magyarország ellenzi a tervezett bányaberuházást Verespatakon. /Szorosabb együttműködés szükséges. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 2./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 721-747




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998