udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 616 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 601-616
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

2009. december 2.

Átadták a forgalomnak december 1-jén az észak-erdélyi autópálya első, 42 kilométer hosszú szakaszát, amely a Kolozs megyei Gyalut és Tordát köti össze, Kolozsvárt elkerülve. Ennek az autópálya-szakasznak a megépítésén két éve dolgoztak. /Átadták az észak-erdélyi autópálya első szakaszát. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 2./

2009. december 2.

A csendőrök könnygázsprayt vetettek be december 1-jén a PSD ellen tüntetők lecsendesítésére Temesváron. /Összetűzések Temesváron. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 2./

2009. december 2.

Közös nyilatkozatot fogadtak el Brüsszelben a magyar kisebbségi szervezetek a lisszaboni szerződés hatályba lépésének napján. A magyar nemzeti kisebbségek képviselői a lisszaboni szerződés által megerősítve érzik azon álláspontjukat, hogy a kisebbségi helyzetű nemzeti és etnikai közösségek Európa számára értéket és erőforrást jelentenek. Ez hosszú távon megvetheti az őshonos, nemzeti kisebbségeket érintő, hatékony uniós jogvédelmi rendszer alapjait. A nyilatkozatot az RMDSZ nevében Winkler Gyula és Sógor Csaba európai parlamenti képviselő írták alá. További aláírók: Tőkés László európai parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, Bauer Edit és Mészáros Alajos a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának európai parlamenti képviselői, Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség alelnöke, Kőszeghy Elemér, Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség alelnöke, Dévavári Zoltán, Vajdasági Magyar Szövetség, Sepsei Gábor, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt alelnöke. A nyilatkozat elfogadásának házigazdája a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) brüsszeli irodája volt. /A magyar kisebbségi szervezetek üdvözlik a Lisszaboni Szerződést. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 2./

2009. december 2.

Új korszakba lépett az Európai Unió. A Lisszaboni Szerződés december elsejei életbelépésétől a dokumentum megalkotói abban bíznak, hogy alkalmazása nyomán az unió demokratikusabbá válik, főleg azáltal, hogy az Európai Parlament hatásköre fontos, új elemekkel bővül. A szerződés életbelépéséhez időzítette José Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság elnöke biztosjelöltjeinek megnevezését is. /Lisszabon első napja. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 2./

2009. december 2.

Már-már etnikai konfliktus alakult ki december 1-jén, amikor az Új Magyar Gárda Kulturális és Hagyományőrző Mozgalom Győri Wass Albert zászlóalja székely szakaszának mintegy tíz képviselője tartott volna megemlékezést a Székely Hadosztályról Kolozsváron. A résztvevők koszorút akartak elhelyezni Mátyás-király szobránál. Mivel a kolozsvári Polgármesteri Hivatal nem engedélyezte a megmozdulást, a rendőrök bekísérték a résztvevőket a rendőrségre, igazoltatták őket. A Noua Dreapta /Új Jobboldal/ szélsőséges román szervezet mintegy száz ellentüntetője ugyanis alig néhány méteres távolságra volt a Magyarország zászlaját illetve Árpád-sávos zászlót tartó Székely Gárda fiataljaitól. „Trianon, Trianon!” és „Ki a magyarokkal az országból”, skandálták a román nemzeti színű kokárdát viselő ellentüntetők, ugyanakkor trágár, obszcén szavakat kiabáltak a gárdások irányába. Baricz László, az Új Magyar Gárda Székely Szakaszának képviselője elmondta: „Mi engedélyt kértünk a polgármesteri hivataltól a Székely hadosztály létrehozása 90. évfordulójának megemlékezésére. Hangsúlyozom, megemlékezésről lett volna szó: nem provokatív szándékkal jöttünk ide, békés, nyugodt megemlékezést szerettünk volna a Mátyás-szobornál. Erre nem kaptunk engedélyt. A törvények szerint a megemlékezésre nem kell engedély, ezért mi eljöttünk egy koszorúval, és ha lehetséges, megkoszorúzzuk a szobrot. ” A rendőrség bekísérte a Székely Gárda akciójának résztvevőit a rendőrségre, ugyanakkor igazoltatott és megbüntetett több személyt az ellentüntetők közül. László Attila alpolgármester elmondta: az akció előtt az illetékes szervek folyamatosan tájékoztatták a fejleményekről. „Nem tartom normális dolognak, hogy Kolozsvár ilyen akciók színtere legyen. Szerintem az illetékes szervek szakszerű módon jártak el” – nyilatkozta. A magyar s fiatalok megmozdulása mintegy válasz volt arra, hogy az Új Jobboldal (Noua Dreapta) nevű szervezet Sepsiszentgyörgyön ünnepelte Románia nemzeti ünnepét. A sepsiszentgyörgyi események komolyabb incidens nélkül zajlottak: a mintegy 150 román szélsőséges fiatal ünneplését közel félszáz 64 vármegyés magyar „követte” alig 50 méterről – a feleket csendőrök választották el. A sajtónak nyilatkozva a román szervezet képviselői kifejtették: azért mentek Sepsiszentgyörgyre, hogy kihangsúlyozzák: Székelyföld román föld, és az is marad mindörökre, menetelésük során ezt többször skandálták. A 64 Vármegye nevű szervezet fiataljai éppen a fenti „szlogen” miatti nemtetszésüket kívánták kifejteni. „Nem keresünk konfliktusokat, de jelenlétünkkel jelezni kívánjuk, hogy mi is létezünk. Éppen az Új Jobboldal sepsiszentgyörgyi jelenléte a provokáció” – nyilatkozta egyikük. /K. O. : Feszült hangulat a Főtéren. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./ Sepsiszentgyörgyön hamis szórólapok jelentek meg, amelyek a Székely Nemzeti Tanács nevében arra szólították fel a város magyar lakosságát, védjék meg a román szélsőjobbtól Székelyföldet. Ferencz Csaba, az SZNT tájékoztatási alelnöke leszögezte: nem szerveznek ellentüntetést, és nem szoktak nyilvánvaló provokációkra válaszolni. Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester december 1-jére virradó éjszaka kiutasított a városból egy autóbusznyi, román zászlóba burkolózó fiatalt. Az érintettek a Mihai Viteazul kollégiumhoz érkeztek, de a polgármester megtiltotta, hogy oda bemenjenek. Az üvöltöző, szitkozódó román fiatalokat a helyszínre érkező rendőrök a buszba terelték, és kivezették a városból. /Oborocea Mónika, Kovács Zsolt: Szélsőségesek párbaja. A Magyar Gárda és a Noua Dreapta is felvonult december 1-jén. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 2./

2009. december 2.

Mintegy negyven-ötven, román zászlókkal és az Új Jobboldal szélsőséges szervezet jelképeivel felszerelkezett fiatal érkezett december 1-jére virradó éjszaka Sepsiszentgyörgyre. Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester látta, hogy a Mihai Viteazul Kollégiumba, a román iskolába tartanak a kopaszra borotvált fejű, kigyúrt testű román fiatalok. A helyszínre érkező polgármester megtiltotta, hogy az önkormányzat által támogatott tanintézményben kapjanak szállást. Felhívta az intézmény igazgatónőjét, aki meglepődve értesült a történtekről, a csoportot ugyanis Ioan Lacatusu, a Kovászna–Hargita Európai Tanulmányi Központ vezetője hívta meg, az iskola vezetője úgy tudta, teológusok érkeznek. Bozgorozás, szidalmazás, üvöltözés következett, a ,,vendégek” azt kiabálták, hogy ,,Székelyföld román föld”, azt állították, a magyarok Mongóliából származnak. Az elszállásolásuk ellen határozottan kiálló igazgatónő is megkapta a magáét, a bőrfejűek szerint őt is megvásárolták a magyarok. Az üvöltő tömeg láttán maga Lacatusu is megszeppent, magyarázkodni kezdett, mondván, nem ismeri őket, nem vállal felelősséget értük. Antal Árpád a rendőrséget hívta ki, így sikerült betuszkolni a szélsőségeseket az autóbuszba, és éjszaka kitenni őket a városból. Másnap mégis visszatértek, hogy méltó módon ünnepelhessék Románia nemzeti ünnepét. /Farcádi Botond: Román bőrfejűek érkeztek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 2./

2009. december 2.

Háborúskodás nyomta rá bélyegét december elsejére, Románia nemzeti ünnepére. Az ország több pontján az elnökjelöltek támogatói feszültek szembe egymással, Sepsiszentgyörgyön szélsőséges román és magyar fiatalok hergelődtek a csendőrkordon két oldaláról. Székelyföld Román föld – ordították Sepsiszentgyörgy központjában központon a szélsőséges román szervezet tüntetői. Egyetlen céljuk volt: megfélemlíteni az itt élő magyarságot, bizonyítani, hogy ők vannak többen, ők vannak otthon. Nem volt sokkal felemelőbb a ,,székely becsület megvédésére” érkezett Hatvannégy vármegyés ifjak látványa. Ünnepeltek a szélsőségesek. /Farkas Réka: Szélsőségesek ünnepe. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 2./

2009. december 2.

A Magyar Polgári Párt Hargita megyei szervezete közleményben utasította el Klaus Johannis támogatását.,,A nagyszebeni polgármester a háttérben megbúvó posztkommunista erők trójai falova – áll a közleményben –, aki 2004-ben az RMDSZ-szel, Verestóy Attilával és a Nastase–Hrebenciuc vezette szociáldemokratákkal közösen akadályozta meg a Magyar Polgári Szövetség indulását a helyhatósági választásokon. ” Az MPP emlékeztetett, hogy az akkor Német Fórum színeiben induló polgáriak ellen Klaus Johannis törvényszéki eljárást kezdeményezett. Azért sem lehet szavazni a Johannist támogató szövetségre, mert a szebeni polgármester elutasítja az autonómiát – szögezte le az MPP közleménye. /Belföldi hírek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 2./

2009. december 2.

December elseje nem feltétlenül gyásznap Erdővidéken és Baróton, hiszen a székely nép önszerveződésének példája, a Székely Hadosztály is ezen a napon született meg 1918-ban. A mintegy 649 tiszt és 12 000 honvéd tisztes helytállása a mai nemzedék számára is üzenettel bír – hangzott el december 1-jén a Bardoc-Miklósvárszék Egyesület, a Történelmi Vitézi Rend és a Magyar Polgári Párt által a református templom előtt tartott megemlékezésen. Egyed István történész 1918 utolsó hónapjainak eseményeit ismertette. Az önvédelem céljából szerveződött a Székely Hadosztály. A Marosvásárhelyen és Kolozsváron Székely különítmény néven megalakult, majd Baróton és Erdővidéken tovább szerveződő hadosztály jelentős szerepet vállalt Kelet-Erdély védelmében, majd a csucsai és partiumi védővonal harcaiban. A Bardoc-Miklósvárszék Egyesület elnöke, ifj. Csiki Béla a Székely Hadosztály emlékét őrző szoborállításról szólt. Elmondta, a Nagybaconi Zsigmond László által kezdeményezett szoborállítás a jelenlegi magyar kormánynál nem talált támogatásra, így Blaskó János képzőművész tízmillió forintba kerülő alkotását még nem sikerült kiönteni. Csiki Béla reméli, hogy a következő évfordulón felavathatják a székely honvédek helytállásának emlékét őrző szobrot. /Hecser László: A Székely Hadosztály hősei előtt tisztelegtek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 2./

2009. december 2.

Szlovák–magyar szakértői egyeztetést tartanak a szlovák nyelvtörvény végrehajtási rendeletéről december 4-én Pozsonyban. Szlovákia eljuttatta Magyarországnak a szeptember 1-jén életbe lépett szlovák nyelvtörvény végrehajtásáról szóló dokumentumot, amelyről az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) képviselőivel együtt tárgyal majd a szlovák és a magyar fél. A szlovák parlament június végén fogadta el a nyelvtörvény szigorítását. A szeptember elsején hatályba lépett jogszabály egyebek mellett arról rendelkezik, hogy a nyilvános érintkezésben szlovákul kell használni az ottani földrajzi elnevezéseket. Az egészségügyi és szociális intézményekben pedig csak ott beszélhet a kiszolgáló személyzet magyarul a pácienssel, ahol legalább 20 százaléknyi magyar él. Azt, aki helytelenül használja a szlovák nyelvet, akár ötezer eurós pénzbírsággal büntethetik. /Budapest és Pozsony a nyelvtörvényről egyeztet. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 2./

2009. december 2.

A szlovák kulturális minisztérium az államnyelvtörvény végrehajtási utasításait Szlovákia belügyének tekinti, s ebből kifolyólag ezekről a magyar féllel nem kíván konzultálni, csupán tudomására hozza azokat – erősítette meg a pozsonyi kulturális tárca. /Pozsony szerint a szlovák nyelvtörvény belügy. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 2./

2009. december 2.

A szerb közéletet felkavaró heves viták után november 30-án elfogadta a Vajdaság autonómiáját megerősítő új alaptörvényt a szerb parlament. A statútumot még múlt év októberében hagyta jóvá az újvidéki törvényhozás. Elfogadásában komoly szerepe volt a Vajdasági Magyar Szövetségnek (VMSZ), amely Szerbia egészében törpe párt ugyan a maga négy belgrádi parlamenti képviselőjével, de a Vajdaságban megkerülhetetlen politikai erő. Az alaptörvényre minden szerbiai nacionalista erő össztüzet zúdított, annak ellenére, hogy csak egy részét adja vissza az észak-szerbiai tartomány korábban élvezett, a milosevicsi időkben elvett jogosítványainak. A szerb ortodox egyház is hevesen támadta, s több parlamenti párttal együtt állította, hogy államot teremt az államban, az első lépés Szerbia – Koszovó elszakadását követő – további feldarabolásához. /Megerősítették Vajdaság autonómiáját Szerbiában. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 2./

2009. december 2.

Jól illusztrálja, hogy mit is jelent a romániai magyarok számára december elseje, a december elsejei kolozsvári kommandósakció, illetve a Szatmár megyei prefektus lépése, amellyel megtámadta a szatmárnémeti önkormányzatnak a Béke tér Kálvin térré átnevezéséről szóló határozatát. A többségi hatalmi gőgről tanúskodó, a ceausescui fasiszta kommunizmus elrománosítási törekvéseit idéző gesztus ugyanabba a sorba illeszkedik, mint a nagyváradi helységnévtábla magyar feliratának lefestése vagy a szélsőséges Új Jobboldal sepsiszentgyörgyi megfélemlítő demonstrációja. Mindezek részét képezi annak a törekvésnek, hogy elérjék: az őshonos magyar közösség tagjai a lehető legrosszabbul érezzék magukat Romániában. Létezik a kettős mérce – Sepsiszentgyörgyön háborítatlanul demonstrálhatnak a román neonácik engedély nélkül, míg Kolozsváron azonnal rohamrendőrök viszik el a magyar tüntetőket. /Balogh Levente: Kettős mérce. = Krónika (Kolozsvár), dec. 2./

2009. december 2.

A prefektúra levélben szólította fel Szatmárnémeti önkormányzatát, vonja vissza határozatát, miszerint a református Láncos templom előtti Béke tér ezentúl Jean Calvin nevét viselje. A névváltoztatásra vonatkozó határozatot október végén fogadták el. Kereskényi Gábor alpolgármester, a szatmárnémeti RMDSZ elnöke és Túrós Loránd városi képviselő sajtótájékoztató keretében elmondta: felháborítónak tartják, hogy a 21. században, az Európai Unióban még felmerülhetnek hasonló jellegű kérdések. „Semmilyen szín alatt nem vagyunk hajlandóak visszavonni ezt a határozatot. Jó lenne, ha végre nem tekintenék másodrendű állampolgároknak a magyarokat” – szögezte le Kereskényi. /Végh Balázs: Szatmárnémeti: prefektusi nem a Kálvin tér elnevezésére. = Krónika (Kolozsvár), dec. 2./

2009. december 2.

Az SZDSZ frakciója politikai értelemben megszűnt – jelentette ki november 30-án tartott sajtótájékoztatóján Retkes Attila, az SZDSZ elnöke. Elmondta, hogy az SZDSZ-nek és a párt egyetlen testületének sincs hatása közjogilag a parlamenti képviselőcsoportra. Hozzátette: „politikai értelemben azonban az az SZDSZ frakció, amely évek óta lehetetlenné tette a hiteles mértékadó, liberális politika megvalósítását, a mai napon beteljesíti ezt a dicstelen küldetését azzal, hogy a 2010. évi egyébként elfogadhatatlan költségvetést többségében megszavazza. ” Az SZDSZ elnöke azt is kijelentette, hogy az SZDSZ – mint párt – a vezető szerveinek korábbi döntéseihez igazodva nem támogatja a költségvetés elfogadását. (MTI) /Politikai értelemben megszűnt az SZDSZ frakció. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 2./

2009. december 2.

Európai uniós támogatással dolgozzák fel és teszik a nagyközönség számára elérhetővé az 1848/49-es forradalom és szabadságharc relikviáit őrző Aradi Ereklyemúzeum 17 ezer darabos gyűjteményét. Az Arad Megyei Múzeum és a szegedi Móra Ferenc Múzeum közösen nyert uniós támogatást a történelmi gyűjtemény megmentésére és közkinccsé tételére. Zombori István történész, a Móra-múzeum igazgatója szerint az elkövetkező esztendő során magyar és román szakemberek a budapesti Hadtörténeti Múzeum szakmai támogatásával rendszerezik és feldolgozzák a gyűjteményt: fegyvereket és katonai felszereléseket, egyenruhákat, zászlókat, numizmatikai és képzőművészeti anyagot, valamint a 1848/49-es forradalom és szabadságharc kultuszának tárgyi emlékeit. A gyűjtemény a két világháború között, majd az azt követő években is látogatható volt, a szabadságharc centenáriumára kiállítást is rendeztek. A hatvanas évektől azonban a tárgyak zömét a múzeumi raktárak mélyére száműzték. /Kezdődik az Aradi Ereklyemúzeum anyagának feldolgozása. = Krónika (Kolozsvár), dec. 2./

2009. december 2.

A Magyar Polgári Párt /MPP/ kolozsvári szervezetének egyik szakosztálya az agroturizmusra szakosodott. Keizer Róbert elnök elmondta, hogy a szakosztályt egy japán származású hölgy vezeti, aki a nyáron húsztagú japán turistacsoportot hozott el Mákófalvára. Hamarosan beindul az Erdélyi Magyar Vállalkozók Kerekasztalának honlapja (www.emvk.ro). /Erdélyi Magyar Vállalkozók Kerekasztala. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./

2009. december 2.

Hatalmas turisztikai potenciál rejlik a Székelyföldben, csak meg kell tanulni kihasználni a lehetőségeket – mondta el Nagy Benedek egyetemi adjunktus a Hargita megyei szállásadók hétvégi tanácskozásán. Kolumbán Gábor közgazdász előadásában a vendéglátók együttműködésének fontosságát emelte ki. Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke hangsúlyozta, hogy a helyi potenciált a helyieknek kell kiaknázniuk, csakis ebben az esetben marad a haszon a Székelyföldön. A találkozón az internetes népszerűsítés fontosságáról is szó esett. Fazakas Szabolcs egy olyan interaktív honlapot mutatott be, amelyet a panziókat, természeti, történelmi látványosságokat bemutató kisfilmek tesznek különlegessé. A több mint száz kisfilmet tartalmazó turisztikai honlap angolul is böngészhető, és a www.iranytu.ro, illetve a www.arrival.ro címek alatt néhány napon belül böngészhető is lesz. /Csáki Emese: A székelyföldi vendéglátás jövőjéről értekeztek. = Krónika (Kolozsvár), dec. 2./

2009. december 2.

A rendszerváltás huszadik évfordulójára és az RMDSZ megalakulására is emlékeztet a hamarosan felállítandó emlékmű a nagyváradi római katolikus püspöki palota kertjében. Az emlékoszlopot Deák Árpád képzőművész tervezte. A betonalapra állított függőleges mésztufatömbök között egy stilizált, turulra emlékeztető madáralak rajzolódik ki, két oldalán a nappal és a holddal. „Húsz évvel ezelőtt csodálatos dolog történt, a kommunista uralomnak vége szakadt. Helyi közösségünk számos tagja már az 1989 decemberében megteremtett változások első napjaiban elhatározta: új világot épít, szabadon a totalitárius rendszer félelmétől. Húsz év eltelt, sokan – sajnos nagyon sokan – azok közül az értelmiségiek közül már nincsenek köztünk” – indokolta az emlékmű állítását Fodor József vikárius A turul, illetve a nap és a hold jelképe alatt bronzbetűkkel a következő felirat áll majd: „A kezdet... ‘89. XII. 23. ” Az emlékművet december 23-án avatják fel. /Nagy Orsolya: Emlékmű a rendszerváltás évfordulójára Váradon. = Krónika (Kolozsvár), dec. 2./

2009. december 2.

November 27-én nyílt meg a marosvásárhelyi Bernády Házban az EKEArt fotóbiennálé. A kiállítást az Erdélyi Kárpát Egyesület Marosi Osztálya szervezte. A tárlatnyitón Dósa László, az EKE Marosi Osztályának vezetője szólalt fel, elmondta: a kétévente megrendezett kiállítás célja felhívni a figyelmet a természet, a túrázás szépségeire, a néprajzi, történelmi, kulturális értékekre. Dezső László, az EKE országos szervezetének elnöke emlékeztetett, az EKE megalakulásától kezdve, 1892-ben megjelenő, Erdély című, saját folyóiratában közölt természetfotókat. Az egyesület keretében 1930-ban alakult meg a fotószakosztály. /Vajda György: Természetfotó-biennále. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 2./

2009. december 2.

November 15-én a bekecsalji Torboszlón a falu és a gyülekezet kopjafát ill. jelfát állított Kovács Antal (1933-2006) hajdani református lelkész 43 évi szolgálata emlékére. A kis torboszlói templom megtelt, kb. 110 ember részvételével ünnepeltek. Versek és zeneművek hangzottak el, majd Nagy Béla selyei református lelkész beszélt. Biró János nyárádszeredai faragómester bemutatta a leleplezett jelfát. /Lakatos Gabriella református lelkipásztor: Kopjafaszentelés Torboszlón. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 2./

2009. december 2.

Negyedik alkalommal szerveztek Húszplusz konferenciát a kolozsvári Bulgária-telepi református templomban, november 13-15. között. Az idei konferencia központi témája a bizalom volt. Visky János helyi lelkész tartott áhítatot, majd Bodó Tóth Gyula pszichológus interaktív előadása következett. A Keresztút zenekar koncertet adott. /Butyka Anna: Hitélet – Húszplusz konferencia a bizalomról. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./

2009. december 2.

Hülyének nézik az olvasót, és a megosztás logikáját érvényesítik azok az intézmények, amelyek bizonyos szempontok alapján szétválasztják a magas és a populáris irodalmat, kultúrát. Adottnak veszik, hogy vannak az elitek, akik képesek arra, hogy a magas irodalmat befogadják, és vannak a kirekesztettek, akik számára csak egy megrágott, bizonyos mértékben stupid irodalom lesz elérhető – Selyem Zsuzsa irodalomkritikus fenti gondolata vitát szült a Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet, a Babes–Bolyai Tudományegyetem és a Kriza János Néprajzi Társaság hétvégi konferenciáján. A Kultúra és piac című kolozsvári rendezvényen Selyem Zsuzsa előadásában (A kortárs irodalom opciói a posztkom kapitalizmusban) kiemelte, vannak olyan több milliós példányszámban eladott regények (ide sorolta Stephenie Meyer, Paulo Coelho, Wass Albert műveit), melyek jól meghatározott célcsoportnak nyújtanak szolgáltatást: ready-made (készen kapott) közösségi identitást kínálnak megvételre anélkül, hogy az olvasót önreflexióra, kritikai gondolkodásra ösztönöznék. Wass Albert regényei „kényelmes monotonitással kínálják fel az olvasóknak a felsőbbrendűség érzését”. Selyem Zsuzsa szerint az irodalmi intézmények a pártpolitikai struktúrákat másolják „Azt mondják az általam igen tisztelt irodalomtanárok, hogy Coelho, Meyer azért jó szerzők, mert legalább rászoktatják a diákokat az olvasásra. Csakhogy Coelhótól soha nem fogunk eljutni Nádas Péter, James Joyce, Virginia Woolf olvasásáig” – magyarázta a kortárs irodalmat oktató egyetemi adjunktus. Fekete László, a Budapesti Corvinus Egyetem docense szerint Selyem pesszimista következtetéseket vont le a populáris és magas irodalmi kultúra elválasztásából. Elmondta, nem érti, miért újszerű és drámaibb most a különválasztás, amikor ez mindig is megvolt. Berszán István, a BBTE magyar irodalom tanszékének vezetője ellentmondást vélt felfedezni abban, ahogy „sajnálkoztunk a populáris és a magas irodalom szétválasztásán azután, hogy elmondtuk, milyen óriási szakadék van közöttük”. /O. M. : Olcsó identitást adó könyvek. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 2./

2009. december 2.

Heltai Gáspár, azaz Caspar Heltner (Heltensis) szász evangélikus lelkész történetéről hallgathattak meg előadást többek között a Bukarestben tartott hungarológiai konferencia résztvevői. A Bukaresti Tudományegyetem Hungarológiai Tanszéke és a Romániai Hungarológiai Társaság szervezett nemzetközi konferenciát az elmúlt hétvégén Bukaresten. Molnár Szabolcs professzor, volt tanszékvezető Heltairól szóló előadása mellett Zsigmond Győző jelenlegi tanszékvezető beszélt az éppen negyvenéves bukaresti hungarológiai oktatásról, Tarnóczi Mariann akadémikus pedig A Magyar Tudományos Akadémia kultúrnemzeti feladatai és törekvései címen tartott előadást. A Bányai Éva, a Romániai Hungarológiai Társaság elnöke által moderált nyitóelőadásokat követő szekcióelőadások mellett a Korunk, a Komp-Press és az RHT Kiadó tartott könyvbemutatót. /Heltai, kultúrák határán. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 2./

2009. december 2.

Huszadik születésnapját ünnepli az Udvarhelyi Fiatal Fórum (UFF). Az alapítók, tagok és támogatók szerint a szervezet „fiatalodik”. Húsz esztendő alatt igazi, ifjúságot megmozgató lett a székelyudvarhelyi fiatalok fóruma, az UFF. A tagok, elnökök változtak, a célok ugyanazok maradtak: az udvarhelyi ifjúság érdekeinek képviselete itthon és a határokon túl, a hagyományok, a nemzeti kultúra ápolása, a környezet védelme. 1989. december 29-e az UFF születésnapja. Akkor még SZISZ (Székelyudvarhelyi Ifjúsági Szolgálat) volt az elnevezés, később POLISZ-ra változott, és csak utána következett a mára már jól ismert UFF. Hajdó Csaba, a Zöld Párt megyei elnöke, az egykori alapító tagok egyike így emlékszik vissza a megalakulásra: „Sötét, hideg lyuk a Siculus ház bütüjében, nagy orosz írógép, vasszekrény, kis csapat, nagy tervek, nagy ház omladozó tetővel és szkeptikusok tömegével. Azok kórusa, akik a »nem lesz ebből semmi« című nótát fújták, mára elhallgatott és köddé vált. ” Az évek során az UFF számos, fiataloknak szóló, már több kiadást megélt rendezvénnyel büszkélkedhet: ilyen a Székelyudvarhelyi Diáknapok, a Városi Gólyabál, a Hóhányó Olimpia, az Erdélyi Labdarúgó Diákkupa, a Tea Pub-bulik és a különböző koncertek, a nemzeti ünnepekre való emlékezések. /Lázár Emese: Húszéves az UFF. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 2./

2009. december 2.

Sárral dobálták meg ismeretlenek Csíkszeredán az egykori Transilvania filmszínház homlokzatán látható műalkotást. Zsigmond Márton képzőművész december 1-jén vette észre a rongálást, amikor egy készülő albumhoz szerette volna lefotózni az 1994-ben felavatott Felszabadulás című alkotást. „Nem hinném, hogy valamilyen provokáció lenne, inkább gyerekek vagy meggondolatlan felnőttek szórakoztak” – mondta Zsigmond Márton. /Megrongált Felszabadulás. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 2./

2009. december 2.

A kolozsvári Vasárnap katolikus hetilap 2010-es évkönyvének középpontjába ez alkalommal a misztériumot s ennek megközelítési módját, az imát állította a hetilap főszerkesztője, az évkönyv szerkesztője, dr. Bodó Márta. Az évkönyv tartalmaz naptárrészt (Incze Dénes összeállításában) jelentős évfordulókkal gazdagítva. /(fodor): Hitélet – Megjelent a Vasárnap 2010-es évkönyve. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./

2009. december 2.

Deleanu Márta, Labancz Lóránt, Nagy Annamária és Suba László tordai képzőművészek alkotásaiból nyílt kiállítás november 28-án Kolozsváron a Gy. Szabó Béla Galériában. A 20. századi modern szobrászat kimagasló alakja, Etienne Hajdu Hajdú Istvánként Tordáról indult világhódító útjára, vagy az 1929. november 25-én született kétszeres Munkácsy- és Kossuth-díjas grafikus-festő Gross Arnold, akinek látomásos, meseszerű művészi világa szerzett elismerést alkotójának. A mostani kiállítók közül Suba László művészetszervezői képessége számos jeles művészt vonzott kiállítóként is a városba. A tordaiak kolozsvári szereplése immár évek óta eseményszámba megy a városban. Deleanu Márta festői-grafikai képeivel, Nagy Annamária, üvegbe fogalmazott vallomásával, Labancz Lóránt dekoratív faliszőnyegével van jelen. Suba László nem egy köztéri szobra díszíti szülőfaluja, Makfalva és művészi kiteljesedésének városa, Torda tereit, most újabb alkotásait hozta el. /Németh Júlia: Tordai képzőművészek kiállítása a Gy. Szabó Béla Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./

2009. december 2.

Megjelent a Hírlap Könyvek sorozat legújabb kötete: dr. Németi János nagykárolyi történész, muzeológus Barangolások Szatmárban című kötete, amelyet a Scriptor Alapítvány adott ki. /Újabb Hírlap-kötet. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), dec. 2./

2009. december 2.

Albert Ildikó klinikai pszichológusnak immár negyedik könyve jelent meg a Pallas–Akadémia Kiadó gondozásában Léleképítés címen. Bosszúságból születtek a könyvei, vallja. Sokat beszélnek a testépítésről, de keveset a léleképítésről. Nagyon sok lelki élettel foglalkozó könyv jelenik meg, divat azzal foglalkozni, hogy miként legyek boldog, hogyan alakítsam úgy az életemet stb. Ez jól kihasználható terület az ezotériának, a sarlatánoknak, a New Age-nek nevezett iskola tagjainak, a szcientológiának. Ők receptet adnak a boldogságra, a sikerre. Mind a négy könyve azért született meg, mert nagyon bosszantotta valami. Az elsőt, A mindennapi lelkünket azért írta, mert bosszantotta, hogy alapvető pszichológiai fogalmakat nem ismernek, rosszul használnak, másként értenek. Azt mondjuk, hogy légy toleráns, és fogadj el mindenkit. Ez megint hülyeség, nem lehet mindenkit elfogadni. Albert Ildikó leírta az önpusztító mechanizmusokat az Önpusztító lélek című könyvében. A harmadik könyve útikönyv. /Forró-Erős Gyöngyi: Interjú Albert Ildikó klinikai pszichológussal. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 2./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 601-616




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998