udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 530 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 511-530
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

2009. február 1.

Tempfli József nagyváradi püspök nyugalomba vonulási kérelmét elfogadva XVI. Benedek pápa Böcskei László temesvári általános helynököt nevezte ki a váradi egyházmegye élére. Az ünnepélyes püspökszentelés március 7-én lesz. Böcskei László elmondta, közel húsz esztendeig szolgálta a temesvári egyházmegyét. Itt született, ezer szállal kötődik ehhez a vidékhez. Hálával tartozik Kräuter Sebestyén megboldogult megyéspüspöknek, aki titkárává nevezett ki, valamint Roos Márton főpásztornak, akivel közel húsz esztendeig dolgozott együtt. Nagyváradon a római katolikus püspökség mellett még három található: református, görög katolikus és ortodox. Böcskei László tovább szeretné erősíteni a vallásfelekezetek közötti testvéri kapcsolatokat. Példaképének tekinti az elhunyt dr. Boros Béla érseket. Mindig csodálta azt az egyszerűséget, ahogyan élt. A hűségét, amelyet a hosszú börtönévek sem törtek meg. Böcskei László püspöki jelmondata – Erősítsd hitünket – is ezeket a gondolatokat tükrözi. Erre utalnak továbbá a címerében lévő szimbólumok, amelyeket így értelmez: tiszta hitben és áldozatos szeretetben virágozzék Szent László egyházmegyéje. /Sipos Enikő: Tiszta hitben és áldozatos szeretetben virágozzék Szent László egyházmegyéje. = Vasárnap (Kolozsvár), febr. 1./

2009. február 1.

Január 22-én a magyar kultúra napja alkalmából a Bihar megyei RMDSZ életműdíjban részesítette Tempfli József nagyváradi megyéspüspököt, aki kora miatt 2008 decemberében nyújtotta be lemondását. = Vasárnap (Kolozsvár), febr. 1./

2009. február 2.

Január 29-én tárgyalt Marosvásárhelyen Markó Béla szövetségi elnök vezette RMDSZ és a Tőkés László vezette Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács. Az RMDSZ vezetői felajánlották az első helyet Tőkés László EP-képviselőnek, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökének, aki két hét múlva ad választ. „Javaslatunk az, hogy az RMDSZ égisze alatt indítsunk közös listát – a magyar összefogás listáját – az európai parlamenti választásokon”– jelentette ki Markó Béla. Tőkés László püspök, az EMNT elnöke kijelentette, a két szervezet álláspontja ezúttal sem találkozott, „noha nincs is egymással antagonisztikus ellentétben”. Tőkés egy olyan nemzeti lista összeállítását szorgalmazza, amely pártokon felül áll. „Sajnos az RMDSZ ettől elzárkózott, a szövetség a nevében is az RMDSZ-t megjelenítő listában gondolkozik. A következő találkozóig meg kell gondolnunk, hogyan viszonyuljunk az RMDSZ javaslataihoz. Számomra megtisztelő az RMDSZ javaslata, de nem akarom egy európai parlamenti helyért feladni az elveimet. Most megint az a gond, hogy a pártjelleg és a nemzeti lista ütközik egymással” – fejtette ki Tőkés László. Szepessy László, az RMDSZ Szövetségi Elnöki Hivatal igazgatója kifejtette: a listát jogilag csak az RMDSZ nyújthatja be, hiszen vagy egy független jelölt, vagy egy jogilag bejegyzett szervezet indulhat a választásokon. Toró Tibor, az EMNT alelnöke szerint, amikor Tőkés László pártlistát emleget, nem feltétlenül a jogi keretre gondol, hanem arra, hogy az RMDSZ engedjen beleszólást abba, még kik szerepeljenek rajta, és mit képviseljenek a jelöltek. A marosvásárhelyi találkozó előtt az EMNT küldöttsége Kolozsváron, Tőkés László kolozsvári EP-irodájában találkozott a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) és az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI), valamint a Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetségének (MCSZESZ) képviselőivel. AZ EMNT vezetősége ezután a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) küldöttségével találkozott Marosvásárhelyen. Izsák Balázs SZNT-elnök röviden ismertette a székelyföldi önkormányzatok által felvállalt népszavazási kezdeményezések jelen helyzetét, és felhívta a figyelmet a regionális, hangsúlyosabban a székelyföldi összefogás pártpolitikákon felülemelkedő szükségességére. /Benedek Sándor, Lokodi Imre: Tulipán Tőkés LászlónakElső helyet ajánlott az EP-listán az EMNT elnökének az RMDSZ. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 2./

2009. február 2.

Bíróságon támadta meg Hargita megye prefektusi hivatala több helyi tanácsnak a 2009. március 15-ére tervezett autonómia-népszavazásról szóló határozatát. A kormányhivatal több ízben is figyelmeztette a tanácsokat: vonják vissza határozataikat. A települések közül többen eleget tettek a felszólításnak, azonban akadt helység – mint például Csíkszereda, Székelyudvarhely, Borszék, valamint Újszékely –, amelynek vezetőtestülete nem volt hajlandó erre. Gyergyószentmiklós tanácsa a referendum megszervezése mellett szavazott, de időpontjáról később döntenek. Sepsiszentgyörgyön, Kovászna megyében szintén népszavazás megtartása mellett szavaztak, március 15-i dátummal. /Prefektusi nem a referendumra. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 2./

2009. február 2.

Valószínűleg perekhez vezet majd a decentralizált intézmények vezetőinek leváltása, és eddig mintegy 80 százaléka nyert azoknak, akik ilyen jellegű pert indítottak, nyilatkozta Borbély László képviselő, volt fejlesztési miniszter. Borbélyt aggasztja az a „hevesség”, amellyel a PSD és a PDL osztja egymás között ezen intézmények tisztségeit. /Perelni fog az RMDSZ. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 2./

2009. február 2.

Az egész RMDSZ szószegő-e vagy csak a vezetője az – tette fel a kérdést Kiss Sándor, az RMDSZ Bihar megyei elnöke a szervezet választmányának január 29-én tartott ülésén. Elmondta, hogy Markó Béla szövetségi elnöknek bizalmi szavazást kell kérnie azok után, hogy kiderült, rosszul tárgyalt a kormánykoalícióban való részvételről. Kiss felrótta Markónak, hogy egyedül tanácskozott az államfővel, majd bejelentette, hogy a szövetség a Nemzeti Liberális Párt mellől átáll a Demokrata–Liberális Párt oldalára. Ennek következtében az RMDSZ elszigetelődött, mert „nincs már olyan román alakulat, amit ne árultunk volna el” – mondta Kiss. Bizalmi szavazás formájában Kiss Sándor kikérte a választmány véleményét álláspontjáról. Azt is szavazásra bocsátotta, hogy a testület egyetért-e a Nemzeti Liberális Párt megyei szervezetével kötött együttműködési megállapodással. Biró Rozália választmányi elnök, a Szövetségi Képviselők Tanácsának elnöke elmondta, hogy személyesen és telefonon is számon kérték már Markó Bélától az egyeztetés elmaradását a Szövetségi Állandó Tanács tagjaival. „Nem kérünk többet, mint amit munkánk alapján kiérdemeltünk, de ahhoz ragaszkodunk” – fogalmazott. Pető Csilla képviselő megosztotta friss törvényhozói tapasztalatát: a frakcióülésen azt érzékelte, mintha az RMDSZ-ben a bihariak ellenzékben lennének, pedig a szövetség a megyében megnyerte a parlamenti választást. Kovács Zoltán érmihályfalvi polgármester szerint nem új keletű a partiumi–székely ellentét a szövetségben. Kiss Sándor megyei elnök kritikus kiállását egyedül Kosztandi Mihály, a szövetség micskei szervezetének elnöke kérdőjelezte meg. Szabó Ödön megyei ügyvezető elnök elmondta: az RMDSZ-vezetőségben voltak már viták, de azok nem kerültek nyilvánosságra. Ha a csapat veszít, a szövetségi kapitányt váltják le előbb, nem a játékosokat. Mint mondta, a bihari véleményt esetleg támogató más területi szervezeteken kívül elsősorban abban bíznak, hogy van véleményszabadság az RMDSZ-ben. Végül a választmány 129 tagjából jelen lévő 67 személy egy tartózkodás mellett bizalmat szavazott Kiss Sándor elnöknek, és ugyanilyen arányban elfogadták a liberálisokkal kötött egyezményt. /Máté Zsófia: Ellenzékben a Bihar megyei RMDSZ? Kiállnak Kiss mellett. = Reggeli Újság (Nagyvárad), febr. 2./

2009. február 2.

A lakosság és az önkormányzat elképzelése szinte összhangban van a város költségvetésének elosztását illetően, jelentette ki Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester, aki a városháza által első ízben kezdeményezett lakossági költségvetés-tervezés eredményeit ismertette. Legtöbbet, a büdzsé 14,9 százalékát infrastruktúra-fejlesztésre költené a lakosság, 11,7 százalékot pedig művelődésre, miközben ez utóbbira az önkormányzat 21 százalékot szán. A tanügyre a büdzsének 10 százalékát javasolja a lakosság, a városvezetés pedig 20 százalékot. A kérdőíveket kitöltők 9 százalékot szánnának munkahelyteremtésre. Ilyen fejezet a város költségvetésében nem szerepel, Antal Árpád szerint oda kell figyelni erre a problémakörre is. /Kovács Zsolt, Horváth István: Költségvetés javaslatokkal. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 2./

2009. február 2.

Tízszer nagyobb adóssága van a regionális fejlesztési és lakásügyi minisztériumnak, mint a tavalyi év elején – nyilatkozta Vasile Blaga tárcavezető. Szerinte elődje, Borbély László törleszthette volna az adósságot, „ha a kormány becstelen módon nem értékelte volna túl ötmilliárd lejjel az államháztartás bevételeit, hogy 600 millió lejjel tömhessék meg a politikai klientúra zsebeit”. Az új miniszter azt is nehezményezte, hogy a minisztérium egyetlen eurót sem hívott le 2008-ban a csatlakozás utáni uniós alapokból a Regionális Operatív Program (POR) befektetési projektjeire. Borbély László képviselő, volt lakásügyi miniszter elmondta, nem csodálkozik Blaga kijelentésein, hiszen „minden új miniszter bizonyítani szeretne, és próbál ujjal mutogatni arra, akitől átvette a stafétabotot”. „Szó sincs arról, hogy a minisztérium adósságot halmozott volna fel, csupán a decemberi számlák kifizetésének elmaradásáról van szó. Ezek kifizetése azért maradt el, mert a kormány az országos büdzsé elkészítése miatt csupán január végén adott pénzt a tárcának, így most kell törleszteni az elmaradást” – nyilatkozta Borbély. Az uniós alapok lehívásának elmaradására reagálva, a volt miniszter kijelentette: „Én elmondtam már nagyon sokszor, a 2008-as év a szerződések éve volt, 2009 pedig a lehívások éve, ez minden országban így van. Ezen a téren három minisztérium áll a legjobban, a környezetvédelmi, a munkaügyi és a fejlesztési minisztérium”. /O. M. : Adósságot hagyott hátra miniszterként Borbély László? = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 2./

2009. február 2.

Az Oktatásügyi Minisztérium közbenjárására úgy döntöttek, további hét, magyar tannyelvű 9. osztályt indíthatnak a következő tanévtől Maros megyében. Az intézkedés a magyar pedagógusokat is meglepte, mivel a tanfelügyelőség által tervezett 50 osztály helyett ők 60-at kértek, nem 67-et. A tárca az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) állásfoglalása után vette rá Ion Tusnea főtanfelügyelőt, hogy módosítsa a beiskolázási tervet. Előzőleg a Maros megyei tanfelügyelőség vezetősége még csak átvenni sem akarta azt a közel tízezer tiltakozó aláírást, mellyel a magyar Pedagógus Szövetség és a Civil Elkötelezettség Mozgalom az egyértelmű diszkriminációra kívánta felhívni az illetékesek figyelmét. Az újabb hét újabb osztály sem fedi a teljes palettát, állategészségügyi vagy erdészeti szakokon továbbra is csak románul tanulhatnak a magyar diákok. /Szucher Ervin: Újabb hét magyar osztály indulhat Maros megyében. = Krónika (Kolozsvár), febr. 2./

2009. február 2.

A Pécska–Battonya vasútvonal újraépítésére irányuló törekvések is napirendre kerültek a hétvégén Battonyán, ahol Winkler Gyula EP képviselő megbeszélést folytatott Karsai József, battonyai polgármesterrel és Traján Kresztával, a magyarországi Országos Román Kisebbségi Önkormányzat elnökével. Traján Kreszta elismeréssel nyilatkozott az RMDSZ képviselők által kifejtett brüsszeli kisebbségvédelmi törekvésekről. A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma tavaly ősszel készített átfogó tanulmányt a XX. században felszámolt magyar határ menti kommunikációs vonalak felélesztéséről. Nagy jelentősége lenne a Trianon, illetve a második világháború során felszámolt közlekedési vonalak újraépítésének. A román-magyar határszakaszon is közel 20 ilyen köz- és vasúti átkelőt vettek leltárba. A Pécska-Battonya vasút a gazdaságilag indokolt kommunikációs vonalak szférájába esett – mondta Winkler Gyula. A határ menti operatív program finanszírozására az Európai Bizottság jóvá hagyott egy 450 millió eurós keretet, amelyből többek közt a Pécska-Battonya vasút újraépítése is megvalósulhat. /Gáspár-Barra Réka: A Pécska–Battonya vasútvonal is napirendre került. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 2./

2009. február 2.

Erősíteni kell a szolidaritást az erdélyi magyar közösségen belül – hangsúlyozta Winkler Gyula európai parlamenti képviselő és Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere, bejelentették, hogy partnerséget kezdeményeznek a Székelyföldön és a szórványban, valamint interetnikus környezetben élők között. Nemcsak politikai, hanem művelődési, oktatási, civil szervezetek közötti együttműködésben gondolkodnak. „Szolidárisak kell lennünk egymással, fontos, hogy érezzük és ismerjük egymás gondjait. A Székelyföld is erősebb lesz attól, hogy törődik a szórványban és interetnikus környezetben élőkkel” – mondta Antal Árpád. Első lépésként Kovászna megye a Hunyad megyei magyarokkal szeretné szorosabbra fűzni a kapcsolatot: a dévai Téglás Gábor Iskolaközpont és a sepsiszentgyörgyi Berde Áron Kereskedelmi Iskolaközpont vezetői már megtették az első lépéseket ez ügyben. A Székelyföld-Szórvány Partnerséget Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke és Sógor Csapa EP-képviselő is támogatja és aktívan részt kívánnak venni a kezdeményezésben. /Székelyföld – Szórvány Partnerség. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 2./

2009. február 2.

1993 szeptemberének egyik hétvégéjén közel ezren szorongtak a csíkszeredai Mikó-vár udvarán. A szórványból érkeztek ide, olyan erdélyi falusi településekről, ahol a magyarság kisebbségben van. A Lármafának nevezett találkozót a Julianus Alapítvány szervezte, majd a búcsúmegbeszélésen megfogadták, hogy hasonló nagyságrendben vagy még inkább kiszélesítve a Székelyföld–szórvány egymásrautaltságát, összefogását sugalló találkozókat évi rendszerességgel megtartják. Nem így történt. A Lármafa-találkozók ugyan megmaradtak, de különböző történelmi jelképek jegyében szervezték. Többen megírták, jó lenne, ha egy-egy székely falu egy-egy szórvány magyar közösséget fogadna testvértelepülésnek, egy székelyföldi magyar iskola egy hasonló szórványbeli iskolát. Az elmúlt évtizedben sor került néhány közös rendezvényre. A népi együttesek – és főleg a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes – a lehető legtudatosabban foglalta programjába az évi mezőségi vendégjátékokat, a székelyföldi táncházas fiatalok nagyon szívesen rajzottak ki szórványtelepüléseken megtartott nyári táborokba. Erdélyi színházi turnék gyakorlatilag nem léteznek (pénzszűke van). Éppen ideje volt, hogy Winkler Gyula európai parlamenti képviselő és Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere, partnerséget kezdeményezett a Székelyföldön és a szórványban, valamint az interetnikus környezetben élők között. /Székedi Ferenc: Székelyek, szórványok, spanyolok. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 2./

2009. február 2.

Kézdivásárhelyen sajtótájékoztatót tartott Fekete Károly és Rácz Károly, az MPP helyi elnöke és a város MPP-s polgármestere, aki többek között az ország új, tervezett közigazgatási felosztásáról beszélt. Fekete Károly kifejtette, időszerűnek találják, hogy az önkormányzatok elfogadják a Székely Nemzeti Tanács autonómia-népszavazásra vonatkozó tervezetét. A regionális újraszervezés időszerű ― fejtette ki Fekete Károly ―, mert ha a közeljövőben bekövetkezik Románia regionális újraszervezése, akkor az MPP úgy látja, ezért most kell cselekedni, és most kell kérni, hogy a Székelyföld önálló régióvá váljék. Kézdivásárhely volt az első székelyföldi település, amely egyhangúan fogadta el az autonómia-népszavazás kiírásáról szóló határozatot. Ezt a határozatot György Ervin akkori prefektus megtámadta, eddig egy tárgyalás volt. /Iochom István: A megyei törvényszéken a kézdivásárhelyi határozat (Autonómia-népszavazás). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 2./

2009. február 2.

Az Új Magyar Szó internetes portálja azon élcelődött, hogy sokan keresztet állítanak Nyerges-tetőn, felírva rá a nevüket. A „keresztállító neve még kitart, mert sokkal fontosabb, valójában érte volt állítva a kereszt. ” /Egyed Ufó Zoltán: Nagy-Magyarországot már megette a moly. = manna. ro, febr. 2./

2009. február 2.

Hetedik alkalommal adta át Markó Béla az RMDSZ nevében az Ezüstfenyő-díjat azoknak, akik a szülőföld visszaszerzéséért fáradoztak. Marosvásárhelyen a Kultúrpalotában 24 személy – köztük lelkipásztor, tanár, közíró, politikus, újságíró, polgármester és köztisztségviselő – vette át az elismerést. /Antal Erika: Ezüstfenyő-díjak hetedszer. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 2./

2009. február 2.

Óriási hiba lenne az aradi InfoTV magyar adásának megszűnését kizárólag Pálfi Kinga szerkesztőnő fizetésén keresztül szemlélni. Aradon magyar adás 1990 januárja óta létezik, hosszabb-rövidebb szünetekkel. A magyar adást általában kényszerműsornak tekintették, örökké megitta a levét a román műsorok elcsúszásának, választási kampányoknak, munkamódszereknek. Ezért stratégiát és nem bérforrást kellene kitalálnia az RMDSZ-nek, valamint a civil szervezeteknek. El kell dönteni, hogy közérdekből kell a magyar adás, vagy csak azért, hogy pirosbetűs napokon lefilmezzék a kiválasztottakat. Az aradi magyar adások szerkesztői, operatőrjei közel húsz éve filmezik a helyi eseményeket, kulturális programokat, több ezer órányi anyag született. Vajon eszébe jutott-e az RMDSZ-nek, vagy valamelyik civil szervezetnek, hogy a nyers, vágatlan anyagot archiválják? Az október 6-i koszorúzásokat, beszédeket, sajtótájékoztatókat, előadásokat, koncerteket, interjúkat például. DVD-kre másolva húsz év elfér egy rövid kis polcon, húsz év múlva elővehető, száz év múlva kutatható, mert félő, ezek lesznek az egyetlen, aradi magyarokról megmaradó igaz képek. /Irházi János: Megnézhetjük magunkat. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 2./

2009. február 2.

Hat alkalmazottját bocsátotta el a nagyváradi TVS kábeltelevízió. Az elbocsátottak között van Cseresznyés Zoltán műszaki igazgató és Fejér Iván marketingigazgató. A napi híradók mellett a TVS heti három alkalommal sugároz félórás magyar nyelvű műsort, az elbocsátások következtében egyetlen magyar szerkesztő, Szomoru Edina maradt a televíziónál. /Pengő Zoltán: Elbocsátások a nagyváradi TVS-nél. = Krónika (Kolozsvár), febr. 2./

2009. február 2.

A csíkszeredai református templomban ökumenikus istentisztelet keretében február 1-jén, vasárnap adták át a Németh Géza-emlékdíjakat. A Németh Géza Egyesület minden évben kitüntet egy pedagógust és az általa javasolt tanítványt, aki kiemelkedő tevékenységével hozzájárult a magyar kultúra ápolásához, megmaradásához. Az egyesület ebben az évben Nyisztor Ilona csángó óvónő-énekesnőnek ítélte a díjat, illetve az általa javasolt tanítvány, a pusztinai Tamás Júlia Roxána, hetedik osztályos tanuló kaphatta meg azt. Roxána több népdalvetélkedő díjazottja, legutóbb az V. Szeret menti népdalvetélkedő első helyezettje. Nyisztor Ilonáról a gyimesbükki Deáky András, nyugalmazott történelemtanár mondott laudációt. Nyisztor Ilona a Románia területén élő moldvai csángómagyarok egyik legismertebb énekese. A csángómagyar kultúra őrzőjeként, a csángó zenei kultúra követeként tartják számon. Nyisztor Ilona tánccsoportokat, énekkarokat szervez és vezet, népdalokat gyűjt, hangversenyeket ad Erdélyország-szerte és külföldön egyaránt. Eddig öt önálló lemeze jelent meg, rendszeres vendége a nagy magyarországi fesztiváloknak. /Deáky András: Némert Géza-emlékdíjjal tüntették ki Nyisztor Ilonát és tanítványát. = Erdely. ma, febr. 2./

2009. február 2.

Erdély-szerte egyre gyakrabban emlegetett szükségszerűség a magyar ház, a szórványban a helybeli magyar közösségek identitásőrzést segítő otthona. Az RMDSZ-politizálás jövőjéről megkezdődött a vita. A volt államtitkár Csutak István így tette fel a kérdést: „képes lesz a közeljövőben a romániai magyar elit és vele együtt az egész közösség tudatosan kissé eltérni a statisztikai átlag diktálta viselkedésmintáktól?” Czika Tihamér úgy véli, hogy az erdélyi magyar szolidaritás hosszú távú munka, a mentalitás modernizálása nélkül nem számíthat sikerre. Parászka Boróka, az A Hét láthatóan talajvesztett főszerkesztőnője, miután gyakorlatilag felszámolta előbb a lap nyomtatott változatát, 2008 márciusa óta pedig az internetest is, most a budapesti Mozgó Világban, „egy frappánsra fabrikált jegyzetben” fejtette ki otthontalanságérzetét. Szerinte a magyar és a román ház, pontosabban a két ország között nincs különbség, „közös akol ez már, ez a két ország”. Parászka ilyen patetikusan halálhangulatosan zárta írását: „2009-ből a száz évvel ezelőtti Adyra visszatekintve bizony tudni már, hogy itt nem minden egész törött el, nem törött el semmi. Eleve szilánkos, széteső és huzatos a mi nem létező házunk. ” Arról, hogy P. B. -nek milyen másik ház kellene, arról nincs szó írásában. /Kántor Lajos: Kolozsvári néző. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 2./

2009. február 2.

A kolozsvári Bretter Gyögy Irodalmi Körön résztvevőket megkérné Jancsó Noémi, hogy amíg a meghívott szerző felolvassa a verseit és a vita lezajlik, ne fogyasszanak alkoholt és ne cigarettázzanak. Ezzel a Bretter-kör inkább hasonlítana egy kulturális rendezvényhez, mint egy kocsmai beszélgetéshez. /Jancsó Noémi: Megújuló Bretter-kör. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 2./

2009. február 2.

A nagy népszerűségnek örvendő Adj, király, katonát! vetélkedő-sorozatot első ízben szervezik meg Nagyváradon. A 4–8. osztályos tanulók számára rendezett verseny célja a család szerepének és a gyermekvállalás felelősségének hangsúlyozása a fiatalok körében, valamint egy egészséges nemzettudat kialakítása. A helyi fordulót Nagyváradon február 7-én tartják. A vetélkedőn a jelentkezők csoportokban fognak versenyezni, a nyertes csoport továbbjut a márciusi országos döntőre. /Vetélkedő: Adj, király, katonát! = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), febr. 2./

2009. február 2.

A hét éve elhunyt Engel Köllő Károly /Kisszederjes, 1923. szept. 25. – Kolozsvár, 2002. aug. 12./ kolozsvári közíró, művészettörténész, bibliográfus tudományos tevékenységével és az utókor szellemi gazdagodása érdekében hátrahagyott munkáival ismerkedhettek meg az érdeklődők január 30-án Kolozsváron az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) Szabédi-emlékházában. Engel széleskörű munkásságáról Bartha Katalin Ágnes, Egyed Emese, Dávid Gyula és Kötő József beszélt. Bartha Katalin Ágnes irodalomtörténész, a Szabédi-emlékház könyvtárának és levéltári hagyatékának gondozója kifejtette: az emlékházban őrzött hagyatékban Engel tanulmánykötete mellett műfordításai, irodalomtörténeti tanulmányai, román nyelvű írásai, lexikon-szócikkei és bibliográfiái is megtalálhatók, továbbá az ún. műhelyforgácsok, az ötszáz gyászjelentés (köztük Kiss Elek püspök, Balogh Edgár közíró, Szentkirályi Aladár magyartanár) hátára írt szövegek és értékes irodalomtörténeti dokumentumok (Meltzl Hugóhoz, Gozsdu Elekhez címzett levelek). Dávid Gyula irodalomtörténész Engel Károly komparatisztikai munkásságáról írt szövegét felolvasták, Kötő József színháztörténész pedig az Engel által 1966 és ‘76 között műsorfüzetekbe írt, színházkritikának is felfogható jegyzeteit ismertette. /Ferencz Zsolt: Engel Károlyra emlékeztek a Szabédi-házban. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 2./

2009. február 2.

Cyber-romance (Kaland, béke, háborúk és gumimacik) címmel nyitotta meg közös kiállítását két ifjú képzőművész, Szabó András és Ferenczy Botond Tamás a marosvásárhelyi Kultúrpalota földszinti galériáiban. Szabó András Kolozsváron a Ion Andreescu Képzőművészeti Egyetemen szerzett művészetpedagógiai képesítést, majd a hiperrealizmusból mint filozófiai és művészeti irányzatból doktorált. Eddig négy-öt egyéni tárlata volt. Ferenczy Botond Tamás képregények világát idéző munkái a pop arthoz és a street arthoz sorolhatók. A kolozsvári származású művész a képzőművészeti egyetem grafika szakán tanult. /Máthé Éva: Cyber-romance Marosvásárhelyen. = Krónika (Kolozsvár), febr. 2./

2009. február 2.

Nyolcvanötödik születésnapjuk alkalmából új kötetekkel köszöntötte két szerzőjét a marosvásárhelyi Mentor Kiadó: Nagy Pál irodalomtörténészt a Gond és remény címmel publicisztikai írásait összegyűjtő kiadvánnyal, Jánosházy György költőt, műfordítót pedig a Királyok éjszakája címmel megjelentetett Shakespeare-fordításaival és a 77 Michelangelo-szonettfordítását tartalmazó kötettel. Az új kötetben a Mentor Nagy Pál 1990 után megjelent írását gyűjtötte össze. A szerző méltatója, Bölöni Domokos író olyan fogalmakat társít a tanár-irodalomtörténész munkásságához, mint magyarságtudat, szórványlét, sorsvallás és -vállalás, az anyanyelv védelme. Nagy Pál legjobb barátja, Sütő András is a szórványból, Pusztakamarásról indult, és Wass Albert is szórványvidékről származott. Nagy Pál szerkesztette a Mentornál eddig megjelent harminc Wass Albert-kötetet. „Állítom, hogy a szórványkérdés a romániai magyarság legkomolyabb, legmélyebb problémája, és az lesz a jövőben is” – vélekedett az irodalomtörténész. Jánosházy György műfordítói tevékenységét a kiadó munkatársa, Gálfalvi Ágnes méltatta. /Nagy Pált és Jánosházy Györgyöt köszöntötte a Mentor kiadó. = Krónika (Kolozsvár), febr. 2./

2009. február 3.

Február 2-án Traian Basescu román államfő kétnapos látogatásra érkezett Magyarországra. Budapesten magyar partnerével, Sólyom László köztársasági elnökkel tárgyalt. Sólyom László szerint Magyarország továbbra is lehetségesnek tartja az autonómiát. Traian Basescu találkozott Gyurcsány Ferenc kormányfővel és Szili Katalin országgyűlési házelnökkel. Délután megkoszorúzta a Magyar Hősök Emlékművét, valamint az Új Köztemetőben a román hősök sírját is. Basescu már járt hivatalos úton a magyar fővárosban. Bukarest főpolgármestereként 2001-ben Demszky Gáborral aláírta Bukarest és Budapest testvérvárosi szerződését. „Arra a kérdésre, hogy mikor lesz területi autonómia Székelyföldön, azt tudom válaszolni, hogy sohasem, mivel Románia egységes, szuverén nemzetállam” – hangsúlyozta Traian Basescu a magyar államfővel folytatott megbeszélése után. Románia sohasem fogja elismerni a nemzetiségi kollektív jogokat. Ugyanakkor továbbra is elismeri a nemzetiségek képviselőinek egyéni jogait, így például az anyanyelvi oktatást, a kultúra fejlesztését és a parlamenti képviseletet – tette hozzá. Traian Basescu kiemelte: támogatja a politikai autonómiát, tehát a helyi közigazgatás erősítését. Románia úgy értékeli, hogy kisebbségi politikája megfelel az uniós standardoknak. Sok dolgot kell azonban még tenni a Romániában élő 19 kisebbségért – mondta Traian Basescu. Sólyom László erre reagálva kiemelte: „Magyarország a területi autonómiát lehetségesnek tartja. A romániai magyarság ez irányú törekvését támogatja” – hangsúlyozta, rámutatva, hogy ezt csak alkotmányos keretek között lehet kivívni. Hozzátette: nem vonja kétségbe, hogy Románia nemzetiségi politikája megfelel az európai standardoknak, hiszen ezek „minimumstandardok”. A kulturális autonómiát nyilván Románia is elismeri, hiszen például megvan az anyanyelvi oktatáshoz való jog. Ezt azonban Románia egyéni jognak tekinti, annak ellenére, hogy ez nyilvánvalóan kollektív jog: egyedül nem lehet egy nyelvet beszélni, képviselni – fűzte hozzá. A magyar alkotmány szerint a kisebbségek államalkotó tényezők, Magyarország tehát nem egységes nemzetállam. Magyarországon a nemzeti kisebbségek kollektív jogokat élveznek, jogaik a kulturális autonómia minden elemére kiterjednek – tette hozzá. A megbeszélésen a kisebbségi kérdések mellett tárgyaltak a pénzügyi és gazdasági válságról és az energiabiztonságról is – mutatott rá Sólyom László. A két ország prioritásnak tartja, hogy összekapcsolja energiarendszereit, és fontosnak tartja a Nabucco-projekt megvalósulását. Nagy jelentősége van a magyar–román területi együttműködési program végrehajtásának, a határ menti fejlesztésnek. A köztársasági elnök felvetette azt is, hogy vontatottan halad az egyházi ingatlanok visszaadása Romániában. Traian Basescu szerint a két országnak nagyobb hatékonysággal kell kihasználnia a Duna–Rajna–Majna víziutat. A Sapientia Egyetemmel kapcsolatban a román elnök hangsúlyozta, hogy magánegyetemek nem részesülhetnek állami finanszírozásban Romániában, ugyanakkor ők is részt vehetnek állami és uniós pályázatokon. /Basescu: soha nem lesz területi autonómia Székelyföldön. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 3./

2009. február 3.

Sólyom–Basescu találkozók 2005. szeptember 14. : Sólyom László köztársasági elnök, aki New Yorkban részt vett az ENSZ-Közgyűlés jubileumi ülésszakán, kétoldalú megbeszélést folytatott Traian Basescu román elnökkel. 2007. február 11–13. : Sólyom László köztársasági elnök hivatalos látogatást tett Romániában. Bukarestben a magyar államfő Traian Basescu román elnökkel, Calin Popescu Tariceanu miniszterelnökkel folytatott megbeszélést az Európai Unión belüli együttműködés formáiról, a román–magyar kétoldalú kapcsolatokról, a nemzeti kisebbségek, a romániai magyar társadalom jogairól, az ötvenhatos romániai elítéltek rehabilitálásáról. 2008. október 23–27. : Sólyom László köztársasági elnök székelyföldi magánlátogatásán Csíkszeredában, Marosvásárhelyen, Sepsiszentgyörgyön találkozott erdélyi szervezetek képviselőivel. Csíkszeredában négyszemközti beszélgetést folytatott Traian Basescu román államfővel a pénzügyi válság hatásairól, a székelyföldi fejlesztési régiók kérdéséről, a két ország kapcsolatairól, a romániai ötvenhatosok kárpótlásáról, és együtt vettek részt az erdélyi magyarok ünnepségén, amelyen 1956-os hősökre emlékeztek. /Sólyom–Basescu találkozók. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 3./

2009. február 3.

Traian Basescu államfő Budapesten megbeszélést folytatott Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel a Parlamentben, majd Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke adott ebédet a tiszteletére. Gyurcsány Ferenc kifejtette, legitim törekvés az erdélyi magyar autonómia. Emlékeztetett arra is, hogy Európa több országában, Skóciától Spanyolországig létezik ez a megoldás, hangsúlyozta ugyanakkor, a kérdést Romániában kell rendezni. – Basescu Orbán Viktorral, a Fidesz elnökével is folytatott megbeszélést. Románia csak az alkotmány szerint nemzetállam, a valóságban régóta nem az – mondta a román államfő kijelentésére reagálva Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke. Markó szerint Traian Basescu Budapesten az eddigiekhez képest sokkal élesebben, kevésbé diplomatikusan fogalmazott. „A politikában nem szokás olyat mondani, hogy soha” – tette hozzá Markó. /Gyurcsány: legitim törekvés az autonómia. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 3./

2009. február 3.

Tőkés László EP-képviselő február 2-án Strasbourgban felszólalt a székelyföldi autonómia ügyében. Kifejtette: „Az ENSZ alapokmánya szerint az önrendelkezés joga minden népet megillet. Ez a másfél-két milliós erdélyi magyarságra is érvényes. Két évvel ezelőtt a Székely Nemzeti Tanács helyi, véleménynyilvánító népszavazást szervezett Székelyföld területi autonómiájáról. A mozgóurnás referendumon – a mesterségesen gerjesztett magyarellenes propaganda ellenére – a megkérdezett 210. 000 választópolgár 99%-a igennel szavazott a kérdésre. Legutóbb Székelyföld települési önkormányzatainak jelentős része újabb, teljes körű hivatalos népszavazást kezdeményezett. Az állami szervek és területi képviselőik, a prefektusok a székelyföldi magyarok békés, törvényes és demokratikus akaratnyilvánítását minden erővel gáncsolni igyekeznek. Kérem az Európai Parlamentet, Hans-Gert Pöttering elnök urat, hogy kövessék szoros figyelemmel a népszavazással kapcsolatos romániai fejleményeket, és vegyék védelmükbe a hatóság által fenyegetett önkormányzatokat. ” /Felszólalás a székelyföldi autonómia ügyében. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 3./

2009. február 3.

„Semleges marad a Kolozs megyei RMDSZ a február 15-i kolozsvári időközi polgármester-választás kampányában” – nyilatkozta Molnos Lajos helyi RMDSZ-es tanácsos. A Demokrata–Liberális Párt (PD-L) nem kérte az RMDSZ támogatását. Az RMDSZ korábban megegyezett a demokrata-liberálisokkal arról, hogy nem indít saját jelöltet a polgármester-választáson, a szövetség cserében megtarthatja többek között a megyei tanácsi alelnöki, a kolozsvári alpolgármesteri és az alprefektusi tisztséget. Gergely Balázs, az MPP polgármesterjelöltje úgy nyilatkozott, nem a polgármesteri tisztség elnyerésére törekszik, inkább figyelemfelkeltő jellegű kampányt folytat. Gergely Balázson kívül még egy magyar jelölt indul, László Csaba a Zöld Párt részéről. /Varga Melinda: Kolozsvári választási kampány RMDSZ nélkül. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 3./

2009. február 3.

Gheorghe Pogea pénzügyminiszter átiratában arra szólította fel a költségvetésbeli intézményeket, hogy állítsák össze a nyugdíjazási dossziékat azoknak az alkalmazottaknak az esetében, akik teljesítik az életkorra és a ledolgozott időre vonatkozó nyugdíjaztatási feltételeket. Ezzel az intézkedéssel megközelítőleg 6 500 közalkalmazottat fognak nyugdíjba küldeni. A nyugdíjasok szervezetei pert indítanak a kormány ígéretének betartására: a nyugdíjpontot az átlagbérnek csupán a 43,2 százalékára növelték, a tervezett 45 százalék helyett. Perrel fenyegetnek a közalkalmazottak is, a különböző fizetési pótlékok megvonásáért. /Kötelezően nyugdíjazott közalkalmazottak. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 3./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 511-530




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998