udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 506 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 481-506
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

2009. április 1.

Április 1-jétől bevezeti a kormány a 300 lejes minimálnyugdíjat, és három százalékkal növeli a nyugdíjpont értékét is. Az időseknek így nem lehet kevesebb, mint 300 lej nyugdíjuk, októbertől pedig 350 lejes nyugdíjat biztosít az állam a február végén elfogadott sürgősségi kormányrendelet értelmében. Az intézkedés 808 ezer nyugdíjast érint, október 1-jétől már több, mint egymillió személyt. /Nő a nyugdíj, az alsó határ 300 lej. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 1./

2009. április 1.

Továbbra sem hajlandó Emil Boc kormányfő visszahívni a parlamentből és közvitára bocsátani a törvénykönyvtervezeteket, amelyeknek egyes szakaszai a sajtószervezetek szerint súlyosan korlátozzák a szólásszabadságot. A kormányfő a Román Sajtóklub (CRP) képviselőivel folyatott tárgyalása után elmondta, felkéri a törvénykönyvek véleményezésére összeállított bizottságok elnökeit, hogy folytassanak szélesebb körű egyeztetést a sajtó érdekeit képviselő civil szervezetekkel. A tervezet szerint ha a közszereplők úgy érzik, hogy valamely sajtóorgánum emberi méltóságukat készül megsérteni, a bíróságtól kérhetik nemcsak a róluk készülő sajtóanyag megjelenésének megakadályozását, esetleg egy televíziós műsor bizonyos képeinek kivágását (pl. csúszópénz átvételéről), de magának a terméknek a forgalomból való teljes kivonását is. Lehetőség nyílik arra is, hogy a sértett fél, az anyagi kártérítés mellett kérje az anyag legyártásához, megírásához felhasznált eszközök – számító- és fényképezőgépek, mikrofonok, nyomtatók – elkobzását, megsemmisítését. /O. M. : „Megálljt a törvénykönyveknek!” = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 1./

2009. április 1.

Sem árulással, sem kémkedéssel nem vádolják Nagy Zsolt volt informatikai minisztert az úgynevezett kémbotrányban. A volt tárcavezető ellen az ügyészek a bűnszövetkezet erkölcsi támogatását fogalmazták meg. Nagy Zsolt megalapozatlanoknak tartja az ellene felhozott vádakat, és jogi lépéseket kíván tenni a szerinte törvénytelen ügyészségi eljárás ellen. Elfogadhatatlannak nevezte, hogy a sajtóból értesült a vádemelésről, holott az ügyészségnek őt magát kellett volna először értesítenie. /-or-: A főügyésznél tesz panaszt Nagy Zsolt. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 1./

2009. április 1.

Március 31-én a parlament együttes ülésen ünnepelték meg a honatyák, a kormány- és az államfő Románia NATO-tagságának öt, az Észak-Atlanti Szövetség fennállásának hatvanadik születésnapját. Az ülésre igyekvő Traian Basescu államfőnél az Antena 3 hírtelevízió egyik munkatársa az államfő lánya házvásárlási botrányával kapcsolatban érdeklődött. „Te kis mitugrász” – szólt oda a riporternek Basescu. /NATO-születésnap államelnöki sértéssel. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 1./

2009. április 1.

Gyurcsány Ferenc és az MSZP általános erdélyi megítélését leginkább az határozza meg, hogy sokan úgy érzik, a most leköszönő miniszterelnök a kettős állampolgárság ügyében méltóságában alázta meg Erdélyt. Erdélyben Gyurcsány Ferenc az egyik legnépszerűtlenebb magyar politikus. Kelemen Attila Ármin, a Transindex portál igazgatója Gyurcsány védelmére kelt: „Gyurcsány szembesített bennünket azzal, hogy kettős (többes) nemzetépítés zajlik, és ez a status quo már annyira nyilvánvaló, hogy akár intézményesülhetne is bizonyos szimbólumok megerőszakolásán keresztül. ” A cikkíró Gyurcsány mellett az MSZP-t is megvédte. /Kelemen Attila Ármin: Az ünneptelen időszámítás. Gyurcsány Ferenc és az MSZP. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 1./

2009. április 1.

Bolsevik módszerekkel keresi a fecsegőt az MSZP-ben a pártvezetés. A kormányközeli Népszabadság értesülése szerint bekérették az elnökségi tagok szombati mobil híváslistáját, hogy kiderüljön, ki szivárogtatta ki idő előtt Gyurcsány Ferenc lemondásának hírét. Bajnai Gordon megkezdte a tárgyalásokat kormánya minisztereiről. A Népszabadság úgy tudja, a jelölt teljes diszkréciót próbál tartani, ezért még a legközelebbi munkatársai sem tudhatnak arról, kiket szemelt ki a kulcsfontosságú tárcák élére. A titoktartás oka, hogy Bajnai maga is kutyakomédiának tartja az elmúlt hét miniszterelnökjelölt-keresését, és szeretné megelőzni, hogy az általa kiszemelt, tiszteletben álló embereket meghurcolja a politika és a sajtó. /Keresik Gyurcsány lemondásának kiszivárogtatóját. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 1./

2009. április 1.

A magyar nemzet egészébe mi, a határokon kívülre szorult magyarok is beletartoznánk, írta Sylvester Lajos. Az ország vagyonának elherdálásáért, a közönséges lopások, tolvajlások, kétes eredetű vagyongyarapítások miatt egy új választás után felelősségre vonható bűnszövetkezetek, kamarilla-politikusok, a következményektől való félelmükben ugyancsak berezelt zsurnaliszta bértollnokok újra elétárták a Fidesz-győzelem esetére a kettős állampolgárság visszaállításának rémét. Orbán Viktor ungvári beszéde után, amely a KMKSZ 20. évfordulóján hangzott el, kórusban kiabálják, hogy „ezek” – mármint mi, határon kívül rekedt magyarok –, ha szavazójogot kapunk, akkor az elsöprő győzelmet arató mai ellenzéki párt alkotmánymódosító javaslatainak érvényt szerezhet az Országgyűlésben. Így a cigánytéma, a „másságtéma”, a fasisztázás, az „antiszemitázás” újfent háttérbe szorult, a 23 millió román beözönlésének rémét is ejtették, és maradnak bűnbankoknak a határokon kívül rekedt magyarok. Hiába hangzott el annak idején milliószor, hogy nem kell a csonkaországi szavazójog. /Sylvester Lajos: Mi, a rémmagyarok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 1./

2009. április 1.

Lakatos Péter képviselő, az RMDSZ kongresszusi programfelelőse elmondta, mostanában egész Európában, sőt világszerte újra kell gondolni az állam szerepét a makrogazdaságban, különös tekintettel a kibontakozó gazdasági válságra. A kongresszuson is hangsúlyosan szerepelnie kell az ország és a romániai magyarság szociális helyzetének. A kihívásokra megoldást kell találni. A jelenlegi gazdasági helyzetekben a nemzetek hajlamosak mindenért a kisebbséget felelőssé tenni, erre fel kell hívni az Európai Unió és a nemzetközi közvélemény figyelmét. /Lokodi Imre: Programszemle Kolozsvár előtt. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 1./

2009. április 1.

Az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) javára döntött a Brassó megyei Táblabíróság a Tamás Sándor háromszéki tanácselnök által indított perben. Tamás Sándor a bíróságon fellebbezte meg a CNCD decemberi döntését, amelyben a testület elmarasztalta, amiért a megyei könyvtár igazgatói állásának meghirdetésekor a magyar nyelv ismeretét is kérte a jelentkezőktől. A tárgyaláson a jogász végzettségű Tamás Sándor személyesen képviselte álláspontját, többek között a Keretegyezmény a nemzeti kisebbségek védelméről című dokumentumra, valamint a könyvtárak működéséről szóló, 334-es számú törvényre hivatkozva. Kovászna megye lakosságának 74 százaléka magyar anyanyelvű és ez az arány a könyvtár olvasóinak számában is tükröződik, a könyvtárigazgató hetente két alkalommal fogadóórát tart, tehát találkozik az olvasóközönséggel, érvelt a megyei elöljáró. A bíróság azonban nem adott helyet keresetének, és megerősítette a CNCD döntését. /Bíró Blanka: Diszkriminált Tamás Sándor? = Krónika (Kolozsvár), ápr. 1./

2009. április 1.

Szász Izolda jogász immár harmadik mandátumát viszi a segesvári tanácsban. Az RMDSZ-nek az elmúlt évek során sikerült megtartania a három tanácsosi tisztséget. Amikor magyar kérdésről van szó, megfagy a levegő a tanácsülésen. Sok vita, meggyőző munka előzi meg a szavazást ilyen ügyekben. Például a háromnyelvű városnévtáblák kihelyezésére vonatkozó határozattervezetnél is volt ellenszavazat. Amikor kérték az Apor Vilmos- emléktábla kifüggesztését a tanács épületére, ketten szavaztak ellene. Az egyik azt hozta fel, hogy nem ismeri a magyar személyiségeket, nem ismeri Apor Vilmos tevékenységét. /Antalfi Imola: „Ha magyar kérdésről van szó, megfagy a levegő”. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 1./

2009. április 1.

A múlt héten a Sapientia Egyetemen szerveztek konferenciát az új médiáról. A digitális televíziózás Romániában az óriási költségek és az érintettek passzivitása miatt valószínűleg nem következik be teljes mértékben az uniós irányelvben meghatározott időpontig, 2012-ig – jelentette ki dr. Gáspárik Attila, a Marosvásárhelyi Színházművészeti Egyetem rektora. Szerinte a digitalizációra való áttérés során a romániai magyar média kimarad mindenből, mert egyelőre nincsenek egy frekvencián több csatornát működtető digitális multiplex rendszerek. „A hazai magyar nyelvű műsorok összidőtartamát és számát senki sem ismeri, a közszolgálati tévének nincs magyar nyelvű teletextje, az egyes csatornák nincsenek beszélő viszonyban egymással, ugyanakkor hiányzik a digitalizációs stratégia” – sorolta a romániai televíziózás fogyatékosságait a rektor. /Nagy Székely Ildikó: „Az új média sem mindenható”. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 1./

2009. április 1.

Ünnepélyesen felavatták március 31-én Brüsszelben az Európai Parlament központjában az Antall József néhai magyar miniszterelnökről, valamint a Willy Brandt egykori német kancellárról elnevezett két új épületszárnyat. Ugyancsak felavatták az új és a régi épületeket összekötő, Konrad Adenauer volt német kancellárról elnevezett átjáró folyosót. Hans-Gert Pöttering, az Európai Parlament elnöke beszédében méltatta mindhárom államférfit – Adenauert a háború utáni talpra állás és a szomszédokkal való megbékélés, Brandtot a keleti politikai nyitás, Antallt pedig az európai megosztottság leküzdése után a kontinens újraegyesítéséhez való hozzájárulás okán. Az EP Elnöksége januárban döntött arról, hogy a két új brüsszeli épületszárny egyikét Willy Brandtról, a másikat pedig Antall Józsefről nevezik el. Az indítványnak heves ellenzői is akadtak, elsősorban a romániai demokrata-liberális képviselők soraiban. Egyikük, Rares Niculescu, a román néppárti küldöttség egyik tavaly januári zárt ülésén kijelentette: Antall József horthysta és szélsőséges politikus volt. /Felavatták az EP Antall-épületét. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 1./

2009. április 1.

A román–magyar viszonyt megzavaró fölösleges hangulatkeltéssel, történelemhamisítási próbálkozással vádolta meg Tabajdi Csaba magyar szocialista európai parlamenti képviselő két román képviselőtársát. A politikus levélben kérte fel a szintén a szocialista frakcióhoz tartozó Adrian Severint és Victor Bostinarut, halasszák el konferenciájukat, amit Közép- és Kelet-Európa politikai stabilizációja az első világháború után: a Magyar Szovjet Köztársaság bukása címmel rendeznek Brüsszelben. Tabajdi már a konferenciának címét is megdöbbentőnek tartja. „A történelmi tényeket veszi semmibe az, aki az 1919-ben megalakult Tanácsköztársaságot Szovjet Köztársaságnak nevezi” – érvelt a szocialista politikus, aki levelében történelemhamisítási kísérletnek minősíti a szervezők szándékait. Szerinte az Európai Parlament nem lehet terepe történelmi sérelmek megvitatásának. A rendezvényre szlovák, román és lengyel történészeket hívtak meg. A meghívottak között szerepel egy erdélyi magyar történész – a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem tanára –, Hunyadi Attila neve is. /Cs. P. T. : EP: Tabajdi Severinék ellen. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 1./

2009. április 1.

Módosítani kényszerül a hangos utastájékoztatás formáját áprilistól a Magyar Államvasutak (MÁV), miután közfelháborodást keltett, hogy a magyarországi pályaudvarokon az adott ország hivatalos nyelvén mondják be a határon túli magyar városok elnevezését. A MÁV azzal indokolta az utastájékoztatásban bekövetkezett változást, hogy segíteni szeretné a nemzetközi járatokon utazók könnyebb eligazodását. A vasúti társaság érvelése azonban sántít, mivel számos európai főváros esetében nem alkalmazták a „nyelvújítást”, így például Prága és Varsó kapcsán a magyar elnevezést, és nem a hivatalosat, azaz Prahát és Warszawát használják. Értelmetlennek tartja a gyakorlatot Péntek János kolozsvári nyelvészprofesszor is, aki az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségének havilapja, az Édes Anyanyelvünk hasábjain 2002-ben közölt írásában szóvá tette mindezt, akkoriban ugyanis szintén Cluj és Kosice volt hallható a pályaudvarokon. „Ez egyszerűen szamárság. A magyar nyelvű szövegekben a települések magyar elnevezését kell használni, hiszen aki érti a tájékoztatást, az ezt ismeri, és nem a menetjegy alapján tájékozódik, egy román anyanyelvű személy pedig úgysem érti a szöveget. Ha angol nyelven tájékoztatnák az utasokat, akkor elhangozhatna a városok román neve, ellenkező esetben viszont az eljárás nem szolgálja a tájékoztatást” – nyilatkozta a Babes–Bolyai Tudományegyetem nyelvészeti tanszékének vezetője. Az eljárást övező felháborodás nyomán Molnár Csaba közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter néhány nappal ezelőtt arra kérte a MÁV-START Zrt. vezetőit: a magyar nyelvű hangos utastájékoztatásban a lehető legrövidebb határidőn belül térjenek át a határon túli történelmi magyar városok nevének magyarul történő közlésére a magyarországi pályaudvarokon. Összehasonlításképpen: a székelyföldi vasúti állomásokon magyar nyelven is beharangozzák az érkező és induló vonatokat, a romániai nagyvárosok pályaudvarain pedig angol nyelvű utastájékoztató is elhangzik. /Rostás Szabolcs: MÁV: Cluj helyett Kolozsvár. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 1./

2009. április 1.

Magyarul megcímzett leveleket továbbított a Román Postán keresztül az elmúlt időszakban a marosvásárhelyi Civil Elkötelezettség Mozgalom (Cemo). A Kétnyelvűség Program keretében lebonyolított akció célja az volt, hogy teszteljék az erdélyi postai szolgáltatásokat, A Cemo magyarul címzett borítékokban brosúrákat küldött a Lármafa-levelezők címére. Egyetlen küldemény érkezett vissza a marosvásárhelyi Párkány sétányról (Aleea Cornisa), ennek magyar neve még a magyar lakosok körében sem közismert. „A Marosvásárhelyre küldött levelekre a postai alkalmazottak legtöbb esetben golyóstollal ráírták az illető utca román megfelelőjét. A Székelyföldre címzett levelek az eredeti állapotukban érkeztek meg” – mondta Szigeti Enikő, a Cemo ügyvezető igazgatója. A Cemo folytatni szeretné az akciót, felkéri az erdélyi lakosságot, kapcsolódjon be a Postai címzések magyarul mozgalomba. A Román Posta Társaság bukaresti sajtóirodája a magyar címzésre vonatkozó kérdésre csupán annyit válaszolt, hogy a levél- vagy más küldemény esetén mit kell tartalmaznia a címzésnek. Kifejtik, ennek olvashatónak kell lennie, és akkor is kikézbesítik a küldeményt, ha azon nem szerepel a postai irányítószám. Nicoleta Vartic szóvivő úgy vélte, a magyar nyelvű címzésekkel csupán az lehet a gond, hogy a postás, aki kézbesíti, nem ismeri a magyar nyelvet. /Máthé Éva: Magyar címzéssel tesztelik a postát. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 1./

2009. április 1.

A szatmárnémeti polgármesteri hivatal kezdeményezésére március 30-án újabb egyeztetést szerveztek a Kölcsey Ferenc Főgimnázium ügyében. Az egyház, a városi és megyei tanács, a megyei tanfelügyelőség és a két iskola képviselői megtárgyalták, és aláírták az iskolák épületcseréjére vonatkozó ütemtervet. Elek Imre, a költözni kényszerülő főgimnázium igazgatója nem látta el kézjegyével a dokumentumot. „Nem írhattam alá a felkínált szerződést, mert azzal az általam képviselt tantestület, szülő- és diákközösség, valamint a szatmári magyarság érdekei sérültek volna” – magyarázta az intézményvezető. „A törvény a másik félnek ad igazat, ezt nem is vitatom, ám azt kifogásolom, hogy a kialakuló helyzet Erdély egyik legjobban működő magyar középiskolájának munkáját lehetetlenítené el” – nyilatkozta Elek Imre. Szerinte a három épületben nem lehetne folytatni az eddigi minőségi oktatást. Annak, hogy az igazgató nem látta el kézjegyével a szöveget, különösebb jogi vonzatai nincsenek, a dokumentum alapvetően morális erejű megállapodás, amit azért kezdeményeztek, hogy egy mindenki számára elfogadható megoldást találjanak –mondta Kereskényi Gábor jogász, alpolgármester. Hangsúlyozta, a városvezetés megpróbálja megoldani, hogy a Kölcsey ne kerüljön ki a városszélre, relatíve központi helyen maradjon, a jelenlegi épületétől mintegy 50 méterre. „Ez csak három épület igénybevételével oldható meg. Mást nem tehetünk, az nem lenne jó senkinek, ha a végrehajtók lakoltatnák ki az iskolát” – tette hozzá az alpolgármester. Szatmár megye tanácsa vállalja a jelenleg református épületben működő kisegítő iskola elköltöztetését. Az ütemterv szerint első lépésben a 2008/2009-es tanév lezárásakor, az érettségi vizsgák után a református gimnázium átadja a Kölcsey Ferenc Főgimnáziumnak a Béke tér 10. szám alatti épületét. A főgimnázium továbbra is korlátlanul használhatja majd a főépület új szárnyát, mivel az nem képezi a református egyház tulajdonát. /Végh Balázs: Elosztották a Kölcseyt. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 1./

2009. április 1.

A Hargita Népe régi gazdasági vezetőjének és főszerkesztőjének nyugalomba vonulása után az új menedzser, Karda Emese tavaly önkényesen leváltotta a főszerkesztőt, Sarány Istvánt, Kozán István személyében új főszerkesztő került a lap élére. Azóta tizenkét munkatárs hagyta ott a lapot. Úgy hírlett, a megyei tanács átszervezné a kiadót, menesztené a vezetőjét, leváltaná a főszerkesztőt, illetve bővítené a szerkesztőséget. A szándék hamar kitudódott, ami taktikaváltásra késztette Borboly Csabát. A tanácselnök előbb megpróbálta „lekenyerezni” Kardát egy gazdasági igazgatói állással, majd meghátrált. /Simó Erzsébet: Puccskísérlet a Hargita Népénél. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 1./

2009. április 1.

Két és fél esztendeje fiatal lelkésze van a Lécfalva református egyházának. Incze Hunor, akinek oroszlánrészt kellett vállalnia az egyre öregedő és anyagilag gyengülő egyházközség gondjainak rendezésében. A harangok megnémultak, miután a villám két alkalommal alaposan megrongálta a három harang villamos meghajtását szolgáló berendezést. A templom tetőzetének állapota lassan tarthatatlan. Beomlott a mennyezet egy része, megdőltek az épület két oldalán a tűzfalak. Kőtárat szeretnének létesíteni a templom cintermében annak a közel harminc-negyven elhagyott és tulajdonos nélküli régi sírkőnek a felhasználásával, amely szerteszét hever a régi temetőben. /Kisgyörgy Zoltán: Megszólaltatni elnémult harangokat (Lécfalva). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 1./

2009. április 1.

Az ötvenöt kiállító között egyetlen romániai magyar könyvkiadó sem képviselteti magát az április 1-jén kezdődő, tízedik alkalommal megrendezett kolozsvári Gaudeamus Könyvvásáron. Az eddigi évek során a kisebbségi – így a magyar – könyvkiadók helyett is a Nemzeti Kisebbségi Tanács fizette ki a standok bérleti díját, idén azonban, a költségvetés késése miatt erre nincs lehetőség. A magyar könyvkiadók vezetői úgy tartják, önerőből egyszerűen képtelenek részt venni a vásáron, Zsehránszky István, a kisebbségi hivatal főtanácsosa viszont a kiadók érdektelenségét tartja a legfontosabb akadálynak. Tavaly mindössze a kolozsvári székhelyű Koinónia és a Kriterion Könyvkiadó képviseltette magát a Gaudeamus Könyvvásáron. Ennek ellenére idén lesznek magyar könyvek, amelyeket a Babes–Bolyai Tudományegyetem és a Kolozsvári Egyetemi Lapok szerkesztősége hoz el. A kisebbségi könyvkiadókat idén meg sem hívták, illetve nem is értesítették őket a részvételi feltételekről. Káli Király István, a Mentor igazgatója elmondta: a marosvásárhelyi kiadónak anyagi okok miatt nem éri meg, hogy részt vegyen a könyvvásáron. „A könyveink iránti érdeklődés a kolozsvári könyvesboltokban nagyon alacsony, a Gaudeamus Könyvvásárra pedig ez különösen igaz. Egyik évben a kötetek Kolozsvárra szállítása, a kiszolgáló személyzet étkeztetése, illetve a különböző költségek 500 lejre rúgtak, miközben csak 350 lejre árultunk” – fejtette ki. Káli Király. Kolozsváron nagyon nehéz megszólítani a célközönséget. /Ferencz Zsolt: Nem lesznek magyar kiadók a Gaudeamus könyvvásáron. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 1./

2009. április 1.

Fehér megyei látogatásán ezúttal Bethlenszentmiklóson időzött Kötő József parlamenti képviselő, aki vállalta a Fehér megye magyarság parlamenti képviseletét. Bethlenszentmiklóson a legfontosabb lenne a helyi iskola jogi személyiségének visszaszerzése. Az iskola és óvoda összevonásával a gyermekek létszáma meghaladná a 200 főt, ez pedig lehetővé tenné, hogy önállóan gazdálkodhassanak. A szomszédos községben több magyar gyermek román osztályban tanul, őket is szeretnék bevonni a helyi magyar oktatásba, ehhez szükség lenne egy államilag finanszírozott mikrobuszra is. /S. B. Á. : Cél az önálló iskola. Bethlenszentmiklós. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 1./

2009. április 1.

Torockón elhatározták: olyan szülői batyusbált tartanak, ahol a fehér asztal mellett az iskola tanári kara más oldaláról mutatkozzon be, pl. egy szórakoztató műsorral. Megvolt az első batyusbál, ott volt az egész tantestület, jöttek a Szent Teréz gyermekotthon nevelőnői is, akik neveltjeikkel a torockói iskola összlétszámának csaknem a 40%-át adják. /Bakó Botond: Hagyomány születik. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 1./

2009. április 1.

Az elmúlt két évtizedben nagyon sok lap indult a református egyház keretében, nemcsak egyházkerületi szinten, hanem megyei, esetleg egy-egy gyülekezeten belül vagy kistérségenként is. Újév után jött az ötlet, hogy Vajdahunyad és környéke is foglalja össze egy kisújságban a gyülekezetek tevékenységét. Így a Cserna-völgyében Vajdahunyad, Rákosd, Hósdát, Alpestes és Csernakeresztúr közösen adja ki a Keskeny Út című gyülekezeti lapot, amelyet három lelkész és két lelkészfeleség szerkeszt és állít össze. /Új közösségi lap jelent meg. Vajdahunyad. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 1./

2009. április 1.

Első díjat nyert a Kolozsvári Református Kollégium kamaraénekkara a múlt hét végén Szatmárnémetiben megrendezett líceumi énekkarok versenyének területi szakaszán. A Székely Árpád igazgató által vezetett énekkar a felekezeti tanintézetek kategóriában versenyzett. Ez a díj feljogosítja a református kollégium kamaraegyüttesét, hogy részt vegyen a május 1–3. között Focsaniban megrendezendő országos szakaszon. /N. -H. D. : Első díj a refis kórusnak. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 1./

2009. április 1.

Több amerikai város után Los Angelesben is bemutatták Visky András Júlia: párbeszéd a szerelemről című darabját. A közönség a Los Angeles-i Első Magyar Református Egyházban láthatta a monodrámát. Júlia szerepében Melissa Hawkins jelenítette meg a magyar asszony és hét gyermekének a kommunizmus idején egy büntetőtáborban megélt kálváriáját. Hawkins harmadik hónapja járja az Egyesült Államok nagyvárosait a monodrámával: többek között Chicagóban, Bostonban és Floridában láthatta a közönség. A József Attila-díjas szerzőnek szentelik a Pécsen indult kortárs magyar drámák felolvasó-színházi sorozatának második előadását is április 6-án: bemutatják Visky legújabb, Gyáva embert szeretsz című verseskötetét és felolvasó-színházi előadásként a Pécsi Nemzeti Színház művészei megtartják a Megöltem az anyámat című dráma magyarországi ősbemutatóját. /Júlia és Bernadett meséi. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 1./

2009. április 1.

Március 31-én megkezdődött a Bukaresti Nemzeti Táncközpont (CNDB) kortárs tánc évada a Kolozsvári Állami Magyar Színházban. A miniévad megszervezésével a táncközpont célja, hogy a kolozsvári közönség megismerhesse a különböző szemléletű és alkotói világgal rendelkező táncművészeket. Május 28-ig további tíz bukaresti előadást láthatnak az érdeklődők a kincses város új stúdiótermében. /Táncművészet mindenkinek. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 1./

2009. április 1.

A kolozsvári Bretter György irodalmi kör meghívottja Cseke Róbert pályakezdő költő volt, aki a Jokerman zenekar alapító tagja, több erdélyi, magyarországi városban koncertezett. Az egyik hozzászóló szerint Cseke szükségtelenül sok idegen szót és zárójelet használ. /Varga Melinda: Metaforamágia a „Bretteren”. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 1./

2009. április 1.

A sepsiszentgyörgyi Gyárfás Jenő Képtárban április 1-jén Baász Orsolya, Éltes Barna, Kristó Róbert, Sipos Gaudi Tünde, Péter Alpár és Vetró Bodoni Zsuzsa háromszéki útirajzait megörökítő kötetét mutatják be /Háromszéki útirajzok/, mely a Kovászna Megyei Művelődési Központ kiadásában jelent meg. Az alkotók csaknem mindegyike fiatal művész; szerteágazó tevékenységük mellett vállalták a háromszéki vándorlást és e klasszikus műfaj felelevenítését. A kiállításon látható a kötetben szereplő csaknem száz grafika. /(-):Kiállítás és könyvbemutató. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 1./

2009. április 1.

A székelyudvarhelyi Infoprint Kiadó a kézdivásárhelyi Bujdosó vendéglő konferenciatermében bemutatta a Felső-háromszéki Omnibus 2009-es cégkatalógusát. A több mint egy évtizede indított helyi katalóguscsalád legfrissebb, több mint százoldalas kiadványa ezúttal nem csak Kézdivásárhely és Kovászna, hanem egész Kézdi-Orbaiszék vállalkozásainak, intézményeinek, egyházainak, civil szervezeteinek szakszerű, rendszerezett elérhetőségét kínálja. Vass Dénes, a kiadó igazgatója elmondta: a teljességre törekedtek, munkatársai több mint ezer céget, intézményt stb. kerestek fel személyesen, de így is kimaradtak az adatgyűjtés után alakult cégek. /Iochom István: Bemutatták a Felső-háromszéki Omnibust. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 1./

2009. április 2.

Az Osztrák Európai Ügyek és Nemzetközi Kapcsolatok Minisztériuma által összeállított dokumentum, amelyet a Romániába látogató tárcavezető számára készítettek, számos kínos részletet tartalmaz a román belügyekre, politikai viszonyokra vonatkozóan. Az anyag szerint Romániában jelentősen lassult az igazságügyi reformok életbe léptetése és az ország a korrupcióellenes harcban is lemaradt Bulgáriához képest. A helyzet jelentős javulása nélkül az EB végső jelentése alapján ismét monitoring alá vehetik az országot és legvégső esetben akár befagyaszthatják az uniós forrásokat. /M. Á. Zs. : Fejeket kért az államelnök? = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 2./

2009. április 2.

Dragos Basescu, az államfő unokaöccse cáfolta, hogy a múlt héten őrizetbe vett Puiu Popoviciu üzletember által alkalmazott „recept” szerint jutott gyanús körülmények között egy harminc hektáros telekhez Konstanca közelében. A vádat a Mugur Ciuvica vezette Politikai Tényfeltáró Csoport (GIP) röppentette fel. A „Popovicu-recept” abban áll, hogy a bukaresti üzletember is eredetileg azzal a feltétellel kapott koncesszióba a fővárosi agrártudományi egyetemtől 224 hektár telket, hogy a területen gyümölcstermesztéssel foglalkozik majd. Ehelyett Puiu Popoviciu kiirtotta a fákat, és építkezésbe kezdett. /Basescu család vagyonát firtatják. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 2./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 481-506




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998