udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 544 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 541-544
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

2009. július 1.

Előbb cáfolták, rövidesen tényként fogják kezelni a kormánytagok a költségvetési alkalmazottak béralapjának 40 százalékos csökkentését. Az intézkedés ugyanis része a Nemzetközi Valutaalappal megkötött hitelegyezménynek Mindenki teszi a dolgát: a kormány bekeményít; a Szociáldemokrata Párt próbál elhatárolódni a népszerűtlen intézkedésektől; az államfő pedig szavazatgyűjteni megy Csíkszeredába, Marosvásárhelyre, és csöndesen távolodik attól a kormánytól, amelynek létrejöttét nemrég még személyes sikerének tekintette. Emil Boc lassan magára marad a válsággal. /Székely Ervin: A miniszterelnök magányossága. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 1./

2009. július 1.

Idén folytatódhat az észak-erdélyi autópálya Bihar megyei szakaszának az építése, mert a kormány újabb összeget folyósít az építő amerikai Bechtel cégnek. A Bechtel szerint eddig 18 kilométert már befejeztek, és újabb 12 kilométeren megépítették az alapot. /Tovább épül az autópálya. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 1./

2009. július 1.

Románia egyik legismertebb kommunistaellenes harcosa, a Kolozsváron élő Doina Cornea szerint az 1989-es rendszerváltás után megszűnt, majd röviddel később újjáalakult titkosszolgálat 1994-ig tartotta őt megfigyelés alatt. Erről a kommunista hatalmat kiszolgáló hírhedt Securitate által éveken keresztül zaklatott, házi őrizetre ítélt Cornea asszony a bukaresti francia kulturális központban június 30-án bemutatott naplójában írt. A Napló. Utolsó füzetek (1988-1989) című önéletrajzi vallomásokat tartalmazó könyv szerint 1991-ben egy német televízió forgatócsoportja készített interjút Cornea asszonnyal, miközben a fia az utca sarkán álló két autóra figyelt fel. Rendszámuk alapján felismerte, hogy az egykori Securitate által is használt járművekről van szó – olvasható az említett naplóban. Az egykori ellenálló szerint a rendszerváltás után telefonját is lehallgatták, hiszen 1994-ben például fölemelte a telefonkagylót, és a tárcsahangra várakozva visszahallotta a legutóbbi beszélgetésének egy részletét. Az ellenálló fia szerint 1990-ben és 1991-ben a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ le sem cserélte az édesanyját megfigyelő tiszteket, hanem ugyanazokat a személyeket foglalkoztatta, akik 1989 előtt is ezzel a feladattal voltak megbízva. 1989 előtt a Securitate a neves sportolókat is megpróbálta beszervezni. Ahogy Gica Popescuról, a román labdarúgó válogatott egykori kimagasló egyéniségéről is kiderült, hogy aláírt egy beszervezési nyilatkozatot, Bölöni Lászlóval is ugyanez történt 1972-ben. A Gazeta Sporturilor című sportújság által ismertetett akta szerint Bölöni később „kicselezte a Securitatét”, hiszen egy jelentést sem írt, majd megfigyeltté vált, mivel ki akart telepedni külföldre, és magyar diplomatákkal tartotta a kapcsolatot. /B. T. : Doina Cornea: 1994-ig figyelt a Securitate. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 1./

2009. július 1.

Vádat emeltek Radu Timofte, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) 2006-ban lemondott volt vezetője ellen, aki az ügyészek szerint törvénytelenül vásárolta meg lakását a hírszerző hivataltól. /Vádat emeltek Timofte ellen. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 1./

2009. július 1.

„A kisebbségben élő közösségek önbecsülését ébren kell tartani, és erre az egyik lehetőség a választási eredmény. ” – fejtette ki Kelemen Hunor, az RMDSZ államfőjelöltje. Évek óta nyílt titok, hogy Markó Béla utódjául szemelte ki Kelemen Hunort az RMDSZ élére, jelezte a lap, Kelemen Hunor ezt cáfolta. /Salamon Márton László: „Közösségi önbecsülésünket mindig ébren kell tartanunk” Interjú Kelemen Hunor parlamenti képviselővel, az RMDSZ államelnök-jelöltjével. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 1./

2009. július 1.

Jóváhagyta a szlovák parlament június 30-án az államnyelvtörvényt módosító javaslatot, amely a Magyar Koalíció Pártja (MKP) szerint korlátozza a kisebbségek anyanyelvhasználati jogait, és sérti a jogállásukban meglévő status quot Szlovákiában A jogszabály megsértéséért bizonyos esetekben akár 5000 eurós pénzbüntetés is kiszabható. Ezeket 1999-ben törölték a jogszabályból. A pénzbüntetést írásos figyelmeztetésnek kell megelőznie. A törvénytervezet feszültséget okozott Budapest és Pozsony viszonyában is. Az MKP képviselői által beterjesztett módosító javaslatokat a törvényhozás elutasította. A magyar párt azt tervezi, hogy az alkotmánybíróság elé viszi az államnyelvtörvény ügyét. A módosító javaslatba bekerült az a kitétel, hogy a nemzetiségi iskolákban mindennemű dokumentációt államnyelven is vezetni kell. Kimaradt az a kötelesség, hogy a kisebbségi nyelven sugárzó regionális és helyi rádióknak a nemzetiségi nyelven sugárzott műsort az államnyelven is meg kelljen ismételniük. Nem jár szankciókkal, ha az egészségügyi és szociális intézményekben a személyzet nem csak szlovák nyelven kommunikál a betegekkel. Ez azonban csak azokon a településeken érvényes, ahol a magyarok aránya meghaladja a 20 százalékot, másutt nem. A magyar külügyminisztérium sajnálatát és aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a szlovák parlament elfogadta az államnyelvtörvény módosítását. /Nyelvrendőrség Felvidéken. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 1./

2009. július 1.

Egyre szorosabb a kapcsolat a magyar és a román adóhatóság között, értékelték a két szervezet vezetői az eddigi eredményeket a június 30-án záruló, kétnapos tanácskozásuk alkalmából tartott sajtótájékoztatójukon, ahol bejelentették: a romániai jogszabályi háttér megteremtése után közös ellenőrzésekre is lehetőség lesz. Szikora János, a magyarországi Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) elnöke elmondta: az elmúlt években több magas szintű és szakmai találkozóra került sor. /Magyar-román együttműködés az adócsalók ellen. = Krónika (Kolozsvár), júl. 1./

2009. július 1.

A székelyföldi önkormányzati vezetők év eleji ojtozi találkozója után kiadott közleményben az állt, hogy februárban kiválasztják a megyék és a települések bejáratait jelző, egységes arculatú táblákat – mindezt azonban máig sem sikerült megoldani, a Hargita és Kovászna Megyei Tanács vezetői múlt heti találkozójukon pedig ismét felvetették a témát. /(Farcádi): Be nem váltott ígéret. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 1./

2009. július 1.

Megkezdődött a kampány az őszi köztársasági elnökválasztásra. Meglepetésdarab kerül színre: lesz RMDSZ-es elnökjelölt! Legyünk büszkék, sőt önteltek, írta Pataki István ironikusan. Az előadás megkomponálói semmit sem változtak, változtattak a koncepción. Inkább azt kellene megmutatni, hangsúlyozta a cikkíró, mekkora értékeket adott a magyarság az egyetemes kultúrának, tudománynak; hogy Trianon előtt sokkal több román nyelvű iskola volt Erdélyben, mint Óromániában; hogy a bécsi döntést követő négy évben a magyar iskolákban is kötelező volt a román nyelv oktatása, hogy a legelső egyetemi szintű román fakultás Budapesten volt. Egyetlen változás van, a választási plakáton nem Frunda György örökös köztársasági elnökjelölt látható, hanem Kelemen Hunor, „az utánpótlás válogatott csapatkapitánya”. /Pataki István: Függöny fel. = Reggeli Újság (Nagyvárad), júl. 1./

2009. július 1.

Amennyiben valaki újra letépi, az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) nagyváradi szervezete újra visszahelyezi a Sebes-Körös központi hídjánál kihelyezett, a folyó román és magyar nevét tartalmazó kétnyelvű táblákat, mondta Csomortányi István EMI-tag. A szervezet június elején ragasztotta rá először a „Raul Crisul Repede – Sebes-Körös folyó” feliratú matricákat az eredetileg csak román nyelvű tájékoztató táblákra a Körös-híd két hídfőjénél. Akkor azt nyilatkozták, hogy ezeknek a fölhelyezése az önkormányzatban részt vevő magyar emberek felelőssége lenne. A magyar feliratok kihelyezése törvényi előírás, hiszen Nagyváradon megközelíti a harminc százalékot a magyar lakosság aránya. /Nagy Orsolya: Újraragasztják a magyar feliratokat Nagyváradon. = Krónika (Kolozsvár), júl. 1./

2009. július 1.

Zajlik az érettségi vizsga. Egy bő héttel ezelőtt még azt lehetett hallani, hogy a tanárok nem hajlandók részt venni a vizsgán, mert idén a tavalyi összegnek csak töredékét fizetik a nem kis felelősséggel járó munkáért. A jelenleg hatalmon lévők fogadták el ellenzéki többségük révén a pedagógusok bérének 50 százalékos emeléséről szóló törvényt, az akkori kormányzat figyelmeztetése ellenére. Basescu államfő kihirdette a törvényt. /Sarány István: Ki bizonyítja érettségét? = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 1./

2009. július 1.

Az üzleti élet legfontosabb szereplőinek friss rangsorában Teszári Zoltán, a telekommunikáció területén érdekelt üzletember a negyedik helyet foglalta el. A tíz legnagyobb romániai vállalkozó befolyása alatt álló magánvállalatok négymilliárd euró értékű üzletet bonyolított le az elmúlt évben, derült ki a „A legnagyobb játékosok a gazdaságban” című kiadványból. A Ziarul Financiar által készített összesítésben – amely csak a romániai hátterű vállalkozásokat állítja nagysági sorrendbe –az élre Ion Tiriac cége került, akit Cezar Rapotan és Ioan Niculae követ. Mindhárom üzletember ötszázmillió euró feletti mérlegfő-összegű vállalatot tud magáénak. Őket követi a médiától következetesen elzárkózó Teszári Zoltán, aki a tulajdonában álló RCS&RDS csoporttal (a becslés szerint 479 millió eurós üzlet) az egyedüli a tíz közül a telekommunikációs szektorból. /Magyarok az élbolyban. Teszári Zoltán negyedik a legfontosabb üzletemberek listáján. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 1./

2009. július 1.

Már januárban ígérte a gyalui kastély visszaszolgáltatását a Kolozs Megyei Tanács, a restitúció tovább késik. Jelenleg amiatt, hogy a megyei tanács az államosítás után épített épületek értékének a kifizetését kéri az örököstől, és azt is kiderítette, hogy a kastély a román állam elidegeníthetetlen ingatlanainak a listáján szerepel, mondta el Barcsay Tamás, a kastély örököse. A Kanadában élő történészprofesszor a napokban Kolozsváron tájékozódott a visszaszolgáltatás késésének okairól. A kastély viszonylag jó állapotban maradt meg. 2002-ig a gyermekvédelmi hatóság használatában állt. /Gazda Árpád: Tovább késik a gyalui kastély visszaszolgáltatása. = Krónika (Kolozsvár), júl. 1./

2009. július 1.

Egy 33 hektáros lakónegyeddel és bevásárlóközpontokkal bővülhet Sepsiszentgyörgy, a helyi önkormányzat ugyanis elfogadta a város kijáratánál tervezett beruházás területrendezési tervét és megvalósíthatósági tanulmányát A kivitelezésben egy osztrák befektető érdekelt. Az új lakónegyedben lesz zöldövezet és sportcentrum. Sepsiszentgyörgy vezetése ugyanakkor a város másik felében, Szépmezőnél 15 hektáron mezőgazdasági és informatikai ipari park létesítésére pályázik, jelezte Antal Árpád polgármester. /Kovács Zsolt: Háromszék épít a válságban. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 1./

2009. július 1.

Az elmúlt hétvégén Kolozsváron a Bolyai Tudományegyetem Történelem-Filozófia Szakán az 1954-ben, az utolsó nemzedékként végzettek találkoztak, és elevenítették fel közös emlékeiket. A tapasztalatok birtokában valamennyien kijelentették: a romániai magyarság soraiban manapság hiánycikk az akkor tapasztalható ún. Bolyai-szellemiség. A Szabadság kérdésére hét történelem-filozófia szakos volt bolyaista diák mondta el gondolatait. Boros Mihály (Szatmárnémeti) emlékeztetett, 1954-ben a szakon nyolc fiú és két lány végzett, közülük hárman már elhunytak. A többiek viszont rendszeresen megrendezték emlékező találkozóikat. Sztranyicki Gábor filozófia professzorként dolgozott Kolozsváron. Ha nem lett volna Bolyai Tudományegyetem, a romániai magyar oktatás óriási veszteségeket élt volna át, vallja. Az egyetem vezetősége lándzsát tört az akkori társadalmi átalakulás – látásmódjuk szerint – pozitív vonatkozásai mellett. Czucza István (Bánffyhunyad) üdvözli a fiatalokat, akik igyekeznek ébren tartani a tüzet, ha nem is tudnak eredményt felmutatni. Szabó Sándor (Bukarest) szerint a Bolyai Egyetem visszaállítására tett eddigi kísérletek nagyon erőtlenek voltak, a magyarországiak teljesen „impotensek” az erdélyi magyarok ügyeinek rendezése terén. Erdélyben még mindig érződik a tömeges félsz. Antal Margit (Kolozsvár) állítja: azt a Bolyai Tudományegyetemet, amely az ő és mások emlékében él, ebben a megváltozott világban már nem lehet visszaállítani. Ma csak magyar-angol egyetemről lehetne szó. Bartha Zoltán (Kolozsvár) a Tinivár Kiadó igazgatója szerint a Bolyai Tudományegyetem feltámasztása a politikum részéről hiú ábránd, azonban a civil társadalom többet tehet az ügy érdekében. /Ördög I. Béla: Gyújtópont – Volt egyszer egy Bolyai Tudományegyetem. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 1./

2009. július 1.

A Magyar Tudományos Akadémia Modern Filológiai Társasága idén először, hagyományteremtő céllal pályázatot hirdetett „Az év szakdolgozata” címmel. A beérkezett majdnem 160 dolgozatot elismert szakemberei bírálták. A díjazottak között erdélyi Zsigmond Adél. Szakdolgozata: „A méreg az mandulaízű”. A nézőpontiság kérdése és következményei a gyermeki gondolkodást érvényesítő kortárs magyar családregényekben. (Babes–Bolyai Tudományegyetem). /Ki írta az év legjobb szakdolgozatát? = Szabadság (Kolozsvár), júl. 1./

2009. július 1.

Csíkszépvízen Szent László három méter magas, egész alakos szobrát avatták fel június 27-én. A falunapok kiemelkedő eseménye volt a Szovátán élő Bocskay Vince szobrászművész monumentális alkotásának leleplezése. A szobor állva, kezében az országalmával és egy bárddal ábrázolja a lovagkirályt. Erdélyben a rendszerváltás óta magyar közösség még nem állíttatott ilyen nagyméretű szobrot. /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 1./

2009. július 1.

Kovászna megye hat iskolájában tartottak képességfelmérő vizsgát az óvóképző, művészeti és teológiai IX. osztályba felvételizők számára, a meghirdetett 234 helyből 180-at foglaltak el. A roma diákoknak fenntartott 112 helyből csupán hetet foglaltak el, annak ellenére, hogy ezeket főként szakoktatásban kínálták. /Fekete Réka: Népszerű az óvónőképzés. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 1./

2009. július 1.

Július 1-jén kezdődik az első alkalommal megrendezett székelyföldi dzsesszfesztivál, a Mini Dzsesszfesztivál Csíkszeredában, az Eurokultúra Egyesület és Szilágyi Nóra (a Session Jazz Band énekese) közös szervezésében. A műfaj ismertebb képviselőit sorakoztatják fel. /Darvas Beáta: Dzsessz a szívekben. Interjú Szilágyi Nórával, az első székelyföldi dzsesszfesztivál szervezőjével. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 1./

2009. július 1.

A Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulatának tevékenységét a leköszönő Czintos József művészeti vezető helyett Keresztes Attila kolozsvári rendező irányítja majd. /Új művészeti vezető. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), júl. 1./ Keresztes Attila 1996-ban végzett a Babes–Bolyai Tudományegyetem Színházművészeti Tanszékén, ekkor szerződött a Kolozsvári Állami Magyar Színházhoz, ahol kezdetben színészként, majd rendezőként dolgozott. Ez évtől tanársegédként is tevékenykedett a BBTE színházművészeti karán, 2002–2008 között pedig a színház művészeti aligazgatója volt. A kormány áprilisban kibocsátott sürgősségi kormányrendelete szerint a válság miatt közintézményekben nem lehet versenyvizsgát kiírni semmiféle állásra. A színház azonban meghatározott időre alkalmazhat bárkit. Amikor ez a válság intézkedésként hozott megszorítás elmúlik, akkor majd kiírják a pályázatot. Keresztes Attila úgy látja, hogy egyfajta kortárs népszínház jegyében kell az évadot és a művészi programot meghirdetni. Mindenképpen elindít műhelymunkát, kiválasztják egy klasszikus szerző darabjait, majd elemezik, tulajdonképpen együtt viszik színre a művet a közönséggel. Beavató színháznak is lehet nevezni. A színháznak van két rendezője, Csurulya Csongor és Szilágyi Regina, ők kapnak feladatot az új évadban is. /Köllő Katalin: Keresztes Attila a szatmári színház új igazgatója. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 1./

2009. július 1.

Július 2-4-e között tartják meg Nagyváradon a VI. Partiumi Írótábort. Az idén különös figyelmet szentelnek a költő, író, nyelvújító Kazinczy Ferenc emlékének, születésének 250. évfordulójára alkalmából. Magyarországról és a Felvidékről is érkeznek meghívottak. Az ünnepi megnyitó július 2-án lesz a váradvelencei Góbé csárdában. Köszöntőt mond Barabás Zoltán költő, a Partiumi Írótábor Egyesület elnöke, majd Kazinczy Ferenc életútjáról, munkásságáról tart előadást Bíró Ferenc irodalomtörténész és Kupán Árpád helytörténész. A Vámbéry Antológia 2009 című kiadványt Nagy Erika, a Szlovákiai Magyar Írók Társaságának főtitkára mutatja be. Ezután Nemzet, anyanyelv, kultúra címmel Pomogáts Béla irodalomtörténész értekezik. Július 3-án elzarándokolnak Kazinczy szülőhelyére, Érsemjénbe. Ünnepi beszédet mond: Mezey Katalin költő, a Tokaji Írótábor kuratórumi elnöke, L. Simon László költő, a Magyar Írószövetség titkára, Székelyhidi Ágoston író, politikus és Tőkés László református püspök, európai parlamenti képviselő. Este a nagyváradi Góbé csárdában Halász János országgyűlési képviselő, Debrecen alpolgármestere méltatja Székelyhidi Ágoston Értékek és esélyek című könyvét, majd a nagyváradi Szigligeti Társulat színművészeinek Tövisek és virágok című pódiumműsorát tekinthetik meg az érdeklődők. Végezetül a pénteki irodalmi esten a budapesti Magyar Napló friss számait mutatja be Oláh János főszerkesztő. Július 4-én Széphalom és a Kazinczy-kultusz címmel Fehér József, a Magyar Nyelv Múzeumának igazgatója tart előadást. Ezután a Várad folyóirattal ismerteti meg a közönséget Szűcs László főszerkesztő. Lipcsey Ildikó és Dukrét Géza könyveivel ismerkedhetnek meg az érdeklődők. /Holnap nyit a Partiumi Írótábor. = Reggeli Újság (Nagyvárad), júl. 1./ 22/ A vasfüggöny leomlásának 20. évfordulóján adták át június 27-én, Gödöllőn a Magyar Szabadság Díjat, amit idén Tempfli József nagyváradi megyés püspök és Rózsás János Gulágot megjárt író vehetett át. Rózsás János 1944-ben került ki leventeként a szovjet frontra, ahol azonnal hadifogságba esett, majd tíz év kényszermunkára és örökös száműzetésre ítélték. A málenkij robot idején jó barátságba került Alekszandr Szolzsenyicinnel, aki a Gulág szigetcsoport című művében meg is emlékezett róla. Miután visszatérhetett Magyarországra, megírta visszaemlékezéseit, ami csak a rendszerváltás után jelenhetett meg. Művei közül kiemelkedő a Gulag lexikon, ami segít e történelmileg fehér folt felszámolásában. Tempfli József nagyváradi megyés püspök az elmúlt két évtizedben papi tevékenysége mellett visszaszerzett több egykori egyházi tulajdont, többek között a püspöki palotát és több kórházat. /Magyar Szabadságért díjak. Tempfli József és Rózsás János a díjazott. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), júl. 1./

2009. július 1.

A Kárpát-medence 48. Wass Albert-szobrát Trianon emléknapján, június 4-én avatták fel Pomázon. Orbán Viktor volt miniszterelnök köszöntője és Turcsány Péter ünnepi beszéde tette nyomatékosabbá Bálint Károly marosvásárhelyi szobrászművész Wass Albert-szobrának felavatását. A szoboravatón Vicsi László Pomáz város polgármestere saját szavai helyett Orbán Viktor volt miniszterelnök üdvözlő sorait olvasta fel, aki köszöntő szavaiban megerősítette az összegyűlteket abban, hogy Wass Albert életművéhez és az erdélyi irodalomhoz egy „jóféle konokság” tartozik, amelyből bármikor erőt tudunk meríteni. /Wass Albert szoboravató Pomázon. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), júl. 1./

2009. július 1.

Kolozsvári József /sz. Magyarsáros, 1944. dec. 11./ sokáig volt Segesvárott „a rózsák felelőse”. A medgyesi hétosztályos iskola után készült Nagyenyedre, az áhított Bethlen Gábor kollégiumba, de anyagi gondok miatt a csombordi szőlészeti-kertészeti szakiskolába kellett mennie. Csombordon végzett, majd kertészként kerül Segesvárra. A nevéhez fűződik Segesvár Medgyes felé eső részében látható virágházak és kertek megépítése, 1971 óta szalmaintarziával készített képei Amerikától Kínáig megtalálhatók, több mint tizenöt kiállítása volt. /B. D. : Kisportré. Szalmaképek és rózsák. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 1./

2009. július 2.

Az Európai Néppártnak (ENP) a roma kérdésben körvonalazódó egységes európai álláspont mintájára külön stratégiát kell kidolgoznia a hagyományos nemzeti kisebbségek – és külön az új, bevándorló kisebbségek – esetében – jelentette ki Sógor Csaba EP-képviselő az ENP Athénban megszervezett, kihelyezett tanulmányi napjain. Felszólalásában Sógor Csaba kitért a nagycsaládok hangsúlyozottabb védelmének szükségességére is, Európa jövőjének érdekében szorgalmazta, figyelemkeltés céljából kezdeményezze az ENP az Európai Nagycsaládosok Napjának megszervezését. /Néppárti stratégia a kisebbségek védelmében. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 2./

2009. július 2.

Nem tudni még, támogatja-e majd az RMDSZ jelöltjét, Kelemen Hunor ügyvezető elnököt az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács az őszi elnökválasztásokon. Erről a későbbiekben egyeztetnek majd a felek – jelezte Szilágyi Zsolt, az EMNT alelnöke. Kelemen Hunor ügyvezető elnököt indítja az államfőválasztásokon. Tőkés László EMNT-elnök a jelöltről azt mondta: szerencsésnek tartja, hogy „nem egy neptuni szereplőt jelöltek államelnöknek”, de úgy vélekedett, olyan embert kellett volna találni, aki „pártokon felülemelkedve” az összmagyarságot tudja képviselni. Kelemen reményét fejezte ki, hogy az EMNT jelölését tevőlegesen is támogatni fogja. /Cs. P. T. : Kelemen mögé áll az EMNT? = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 2./

2009. július 2.

Káosz uralkodik a szlovákiai államnyelvtörvény körül, mert az elfogadott módosítások következtében nincs teljesen egységes értelmezése a jogszabály rendelkezéseinek. Bíró Ágnes, a Magyar Koalíció Pártja parlamenti képviselője szerint a most elfogadott törvény néhány része szigorúbb, mint az 1995-ben elfogadott ‘nemzeti’ nyelvtörvény, hiszen az csak a hivatali nyelvhasználatra vonatkozott. Szlovákul kell a nyilvános érintkezésben használni a szlovákiai földrajzi elnevezéseket is. A kórházakban, egészségügyi és szociális intézményekben csak olyan helységekben beszélhet a kiszolgáló személyzet magyarul a pácienssel, ahol legalább 20 százaléknyi magyar él. A kisebbségi iskoláknak két nyelven kell vezetniük az összes dokumentációt. Aki helytelenül használja a szlovák nyelvet, vagy más módon megsérti a törvény rendelkezéseit, pénzbüntetést kap. Az emléktáblákon szlovák feliratnak is kell szerepelnie. A kulturális és az oktatási-nevelési rendezvényeket két nyelven kell felvezetni, akkor is, ha ezt a közönségből senki sem igényli. /Káosz a szlovák nyelvtörvény módosítása miatt. = Krónika (Kolozsvár), júl. 2./ „A Szlovák Köztársaságnak védelmeznie kell saját érdekeit, és biztos, hogy az államnyelv is ezen érdekek közé tartozik. Rossz állam lennénk, rossz ország lennénk, ha nem védenénk államnyelvünket. Ilyen körülmények között örülök, hogy a Nemzeti Tanács ezt a törvényt elfogadta” – mondta Robert Fico szlovák a miniszterelnök.,,A törvény olyan hátrányokat jelent a magyar kisebbség számára, amelyek Európában példa nélküliek” – nyilatkozta a törvénymódosítás elfogadását követően Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke.,,Nagyon fontosnak tartom, hogy álláspontunkat a nemzetközi szervezeteknek is tolmácsoljuk” – mondta Szili Katalin. Hozzátette: levelet küldött Pavol Paska szlovák házelnöknek, illetve az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet kisebbségügyi biztosának. Idejét múltnak és kisebbségellenes hangulatot keltőnek nevezte a szlovákiai nyelvtörvényt Gál Kinga, a Fidesz európai parlamenti delegációjának kisebbségi és emberi jogi szakértője közleményében.,,A szlovák nyelvtörvény nyíltan szembemegy az Európa Tanács kisebbségvédő dokumentumaival, és ellentétes az uniós alapelvekkel” – hangsúlyozta Gál Kinga.,,Ez a törvény hátrányos helyzetbe hozza a kisebbségi nyelven beszélőket Szlovákiában, így különösen a szlovákiai magyar közösséget. ” ,,Ha a törvény jelenlegi formájában kerül alkalmazásra a kisebbségek, illetve a szlovákiai magyarok sérelmére, a luxemburgi székhelyű Európai Bíróság előtti fellépés is megfontolandó” – tette még hozzá Gál Kinga. Javier Solana, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főbiztosa szerint ezeket a kérdéseket az EU szabályai alapján kell megoldani.,,Vannak bizonyos védett értékeink, például a kisebbségek tisztelete, illetve az ország önállóságának tisztelete. Mindennek az EU szellemében kell történnie” – nyilatkozta a szlovákiai látogatáson tartózkodó Solana. /Szlovák igen, magyar nem, EU-s mellébeszélés (Ellentmondó vélemények az államnyelvtörvényről). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 2./

2009. július 2.

Meghiúsulhat Bajnai Gordon magyar és Robert Fico szlovák miniszterelnök jövő hétre tervezett találkozója, miután a pozsonyi parlament elfogadta a Magyar Koalíció Pártja által bírált nyelvtörvényt. A szlovák parlament által elfogadott államnyelvtörvény súlyosan árt a szlovákiai magyaroknak és a szlovák-magyar kapcsolatoknak is – mondta Bajnai Budapesten. Hozzátette: át kell gondolni, hogy mikor van értelme a kétoldalú kormányfői találkozónak. A két ország közötti alapszerződéssel is ütközik a szlovák nyelvtörvény – hangsúlyozta a miniszterelnök. Nagyon aggasztó, hogy a törvény értelmében – Európában példátlan módon – súlyosan büntetni lehet a helytelen nyelvhasználatot – tette hozzá. Miroslav Lajcák szlovák külügyminiszter szerint a találkozó elmaradásával megerősítést nyerne az az úgymond Magyarország által már évek óta használt forgatókönyv, miszerint megegyezés születik a látogatásról, majd azt valamilyen ürüggyel a magyarok lemondják. „Teljességgel elfogadhatatlan, hogy egy másik ország beavatkozzon törvényalkotási folyamatunkba” – szögezte le Lajcák. /Elmarad a Fico-látogatás? = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 2./

2009. július 2.

Újabb tanügyi reformra készül az oktatási minisztérium: Ecaterina Andronescu tárcavezető a kilencedik osztályos felvételi, illetve az érettségi vizsgák rendszerének megváltoztatásáról nyilatkozott. Eszerint a hetedikes és nyolcadikos diákok esetében megszűnnének az eddigi egységes félévi dolgozatok, amelyek eredménye alapján lehetett jelentkezni a líceumba, és a korábbi képességvizsgához hasonló módszerrel mérnék fel a tanulók felkészültségét. Az érettségi vizsgákat illetően a szóbeli vizsgákat a miniszter már a tizenkettedik osztály második félévének során megejtené, míg az írásbeliket megtartaná a jelenlegi formájukban. Andronescu tervezete 11 évesre bővítené a jelenleg tízosztályos kötelező oktatást, iskolai évként számolva az eddig az óvodai oktatás részét képező felkészítő évet. Ezzel a módosítással tehát az iskolai oktatás összesen 13 évesre bővülne. /Antal Erika: Oktatás: reform reform hátán. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 2./

2009. július 2.

A közigazgatási bírósághoz fordultak a Nemzeti Liberális Párt (PNL) Maros megyei és marosvásárhelyi szervezeteinek képviselői, mivel a demokrata-liberális (PDL) polgármester politikai taktikázásai révén a szervezet önkormányzati képviselők nélkül maradt. /Máthé Éva: Az önkormányzati választások megismétlését kéri a marosvásárhelyi PNL. = Krónika (Kolozsvár), júl. 2./

2009. július 2.

Csak akkor lehet hatékony a magyar nyelvű feliratok kihelyezését célzó kezdeményezés, amennyiben sikerül felmutatni, hogy komoly erő, a kolozsváriak nagy része támogatja az akciót! – figyelmeztetnek a szervezők. Az RMDSZ kezdeményezte aláírásgyűjtés eddig sikeresnek bizonyult. Ahhoz, hogy a tanács napirendre tűzze a határozattervezetet, 15 ezer aláírás szükséges. /Folytatódik a magyar feliratokért indított aláírásgyűjtés. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 2./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 541-544




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998