udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 554 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 541-554
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

2009. augusztus 1.

Évente több ezer csecsemőt hagynak el Romániában. A rendszerváltást követően sem csökkent a szüleik által elhagyott csecsemők aránya, most nagyjából ugyanannyi kisgyermeket hagynak magára, mint tíz vagy húsz éve. Az idei év első felében huszonegy gyermeket hagyott magára az édesanyja a Szatmár Megyei Kórház szülészetén. Sok esetben szinte lehetetlen az anyukák nyomára bukkanni, hiszen a kórházba való beutaláskor a szülő nőknél nincs semmilyen személyi igazolvány, szülés után pedig eltűnnek az osztályról. Egyre gyakoribbak azok az esetek is, amelyekben kiskorúak hoznak a világra gyermeket. Olyan csecsemők is vannak országszerte, akik úgy kerülnek ki a kórházból, hogy nem anyakönyvezték őket. /Elhagyott csecsemők országa. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), aug. 1./

2009. augusztus 1.

„Mélyen az emberek zsebébe nyúl a kormány az azonnali bevételszerzést célzó intézkedéseivel” – jelentette ki Kelemen Hunor, az RMDSZ államelnökjelöltje, a vizitdíj eltörlése mellett foglalt állást nagyváradi sajtótájékoztatóján. Felsorolta azt a három azonnali intézkedést, amelyet a kormánynak meg kellene hoznia: az egységes adókulcsot kellene 16 százalékról 14 százalékra csökkenteni, a kis- és középvállalkozások minimál adót kellene eltörölni, mert emiatt eddig már 100 ezer kis- és középvállalkozás kényszerült tevékenysége felfüggesztésére, végül szükséges a profit adóztatásának eltörlése, amennyiben azt az illető vállalkozó alaptevékenysége fejlesztésére, beruházásokra fordítja. /Kelemen: „Ne nyúljon a kormány az emberek zsebébe”. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 1./

2009. augusztus 1.

Július 31-étől hivatalosan is Gáti István a Közigazgatási Reformok Országos Hatóságának az igazgatója. A volt Szatmár megyei alprefektust a miniszterelnök azt követően nevezte ki a Közigazgatási és Belügyminisztérium hatáskörébe tartozó intézmény élére, hogy két és fél hónapon át Vrancea megyében, Focsani-ban volt kormányzati felügyelő. /(fodor): Gáti igazgató lett. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), aug. 1./

2009. augusztus 1.

Társadalmi struktúra és politikai versengés Magyarországon és Romániában címmel került sor július 23–31. között az idén hetedik alkalommal megrendezett torockói diáktáborra. A szervezők, a Politeia Romániai Magyar Politikatudományi Egyesület, a Kolozsvári Magyar Politológus-hallgatók Társasága (KoMPoT) és a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) közel harminc, a politika iránt érdeklődő fiatalt látott vendégül. Bodó Barna, a Politeia és Kovács Levente, a KoMPoT elnöke köszöntötte a résztvevőket, majd a BBTE Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi Karán belül működő Politikatudományok szak korábbi végzősei, jelenlegi és leendő diákjai, és a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem Európai Tanulmányok Tanszékének hallgatói ismerkedhettek egymással. Szász Alpár Zoltán az utóbbi öt év választási eredményeiről tartott előadását követően Toró Tibor értékelte a Magyar Összefogás eredményességét. A Média és negatív kampány című kerekasztal-beszélgetésen Sipos Zoltán, a Transindex internetes portál szerkesztője, Rostás Szabolcs, a Krónika és Papp Zakor András, a Kolozsvári Rádió munkatársa vett részt. A Magyar Összefogás listájának egyik jelöltjével, Sógor Csabával találkozhattak a résztvevők. Pósa Tibor, a Tartui Egyetem doktorandusza, a Politikatudományok szak egykori diákja az észtországi kulturális autonómiáról tartott előadást, majd a diákok azt vitatták meg, hogy miként áll ki az RMDSZ az autonómia mellett. A negyedik napon Kelemen Hunornak, az RMDSZ államelnök-jelöltjének tehették fel kérdéseiket a jelenlévők, Székely István Gergő politológus a román választási rendszer átalakításáról, Porcsalmi Bálint és Kovács Csaba kampányfőnökök pedig a politikai kampányokról beszéltek. Bodor László, a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) és Sándor Krisztina, a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) volt elnöke azt latolgatta, hogyan lehetne másként politizálni Erdélyben. /F. Zs. : Hetedik politológus tábor Torockón. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 1./

2009. augusztus 1.

Autonómiaellenes nagygyűlésre hívja a Kovászna és Hargita megyei román polgármestereket, alpolgármestereket és önkormányzati képviselőket a két megyében élő Románok Fóruma. Őszre tervezik az összejövetelt, várhatóan a tizenöt évvel ezelőtt létrehozott Kovászna és Hargita megyei püspökség fennállásának ünnepi évfordulóján, és szándékuk szerint hivatalosan is állást foglalnak Székelyföld területi autonómiája ellen. Ioan Lacatusu, a fórum alelnöke bejelentette, hogy ősszel, az elnökválasztás után felkeresik az összes pártot, és egyértelmű állásfoglalásra késztetik őket az autonómia kérdésében. A két székelyföldi megyében élő románok legutóbb 2006 novemberében Marosfőn rendeztek összejövetelt, ahol körülbelül százan emeltek szót az ,,irredenta, revizionista, soviniszta” magyar akciók ellen. Elfogadtak egy memorandumot, amelyben a román államtól kérik, dolgozzon ki stratégiát ,,az ország szívében élő román kisebbség nemzeti identitása megőrzése és fejlesztése érdekében”. /Farkas Réka: Ellennagygyűlésre készülnek a románok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 1./

2009. augusztus 1.

A tíz éve működő kolozsvári Mikó Imre Jog- és Közgazdaságtudományi Szakkollégium szakmai diákszervezet, amelynek tagja közel 60 jogász és közgazdász hallgató. A szakkollégium új kezdeményezése egy, Magyarországon már működő, bentlakásos szakkollégium létrehozása Erdélyben. A kezdeményezés által Romániában az első ilyen közgazdaság és jogtudomány profilú bentlakásos szakkollégium fog megvalósulni. A kolozsvári székhelyű bentlakás ősztől 22 diáknak ad otthont és biztosít szakmai fejlődést. A bentlakásban jelenleg semmilyen bútorzat nem található. Segítséget jelentene jó állapotban lévő bútorok felajánlása. /Szőcs Endre, a Mikó Imre Szakkollégium elnöke: /Adománygyűjtő akció. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 1./

2009. augusztus 1.

Zeneszótól hangos Réty. Július 26-tól augusztus 9-ig tart a XVII. megyeközi fúvóstábor a helybeli Kováts András Fúvós Egyesület szervezésében, Kelemen Antal karnagy igazgatásával. Kétszázötven fiatal gyakorol különböző fúvós hangszereken, a résztvevők közel fele háromszéki. A legtöbben Csíkkarcafalváról érkeztek (ötvenöten, a teljes zenekar), harmincan vannak a zágoniak és a zeteváraljaiak is, továbbá Székelyudvarhelyről és Marosvásárhelyről is szép számban jelentkeztek. Az oktatók a sepsiszentgyörgyi, kézdivásárhelyi zeneiskolák tanárai, a brassói, marosvásárhelyi, székelyudvarhelyi és debreceni filharmónia zenészei, közölte Dombora Anna, a szabadidős programok szervezője. /Szekeres Attila: Zeng az egész falu (Fúvóstábor Rétyen). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 1./

2009. augusztus 1.

Marosvásárhelyen a Hangya-épület földszintjén árválkodik Oltyán László munkássága és életműve előtt tisztelgő szerény emlékplakett. Az újságíró 1935-ben született Marosvásárhelyen, és ugyanott hunyt el, 55 éves korában, 1990. november 16-án. A kommunista rendszer megtorlásai elleni tiltakozásképpen ott hagyta a szerkesztőséget, és a ‘89-es változásokig egyszerű gyári munkásként kereste kenyerét. Három évtizedes pályafutása alatt öt kötete jelent meg: A vészharang elhallgat (1970, kisregény), Csak egy szobát... (1973, kisregény), Sok víz lefolyt a Maroson (1978, riport), Érés idején (1981, regény), Felmentés (1986, regény). Halála után látott napvilágot az 1990. márciusi marosvásárhelyi véres eseményekről szóló Fehér Könyv, melynek társszerzője volt, majd az Erdélyi elmebaj (1992, dokumentumregény) és az Özönvíz után (2006, regény). Legutóbb a Fapapucsos messiások (2009). Oltyán László nem csak egy színfoltot jelentett az erdélyi magyar irodalomban és sajtóban, maga volt a remény sugarát megvillantó mécses. Az épületben följebb van az RMDSZ megyei szervezete. Jó lenne, ha Oltyán László sokat csúfolt plakettjét felvinnék az első emeletre. /Bölöni Domokos: Kegyeletsértés – „intézményes” szinten. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 1./

2009. augusztus 1.

Várasfenesen javában zajlik az Erdélyi Kárpát-Egyesület /EKE/ idei, immár 18. vándortábora. A beszámolót író 864. résztvevőként érkezett a helyszínre. A magyarországi és hazai táborozók jöttek el, a legfiatalabb táborozó idén januárban született, a legidősebb 90 esztendős. /Tóthpál Tamás: Erdély tájain – EKE-tábor Várasfenesen. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 1./

2009. augusztus 1.

Szeretné, ha másoknak is fontos lenne történelmi emlékeink megőrzése, vallja Derzsi Samu, a Dobó–Valál Egyesület elnöke. Elmondta, hogy elsőként a dobói kápolna, vagy ahogy még ismeretes, a csonkatemplom konzerválását végzik el, majd a nyár végén a plébániatemplomra fordítanak gondot, végezetül a 2005–2007 közt feltárt rikai várat konzerválják. Dobón tapasztalták, hogy többen innen szerezték be a házépítéshez szükséges köveket. Amit lehetett, visszatettek, legalább egyméteres magasságban állnak a falak. Derzsi Samu tervei közé tartozik, hogy Dobóba két, középkori körülményeket idéző háztartást és népművészetet bemutató házat, illetve szabadtéri játékok számára alkalmas színpadot építsen. Hasonlóképpen a turizmus fellendítését célozza azzal is, hogy a dobói kápolna, a rikai erődítményrendszer és a tortomai tömegsírok környékére jóformán egész Erdővidéket beláthatóvá tevő kilátók épülnének. /Hecser László: Legendák nyomán építkezne a Dobó–Valál Egyesület. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 1./

2009. augusztus 1.

Petőfi Sándor halálának 160. évfordulója emlékére Lezsák Sándor, az Országgyűlés elnökének vezetésével egy diákcsoport Budapestre utazott, míg egy másik csoport Segesvárra indult Kecskemétről. Kedves Gyula hadtörténész és Ratzky Rita irodalomtörténész Csataterek Petőfije című, hiánypótló kötetét bemutatták Budapesten a Hadtörténeti Intézet és Múzeumban. Holló József főigazgató a könyvet ajánlva arról beszélt, hogy Petőfi Sándor határtalan szabadságvágya és a tekintélyalapú hadsereg vezetése között óhatatlanul konfliktusok voltak. Petőfi Kossuthtól maga kérte áthelyezését Bem József tábornokhoz, aki a feszültségek ellenére tudott bánni segédtisztjével, mert tisztában volt azzal, hogy Petőfi Sándor, a lánglelkű költő mozgósító ereje a hadseregben felbecsülhetetlen. /Petőfire emlékeznek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 1./

2009. augusztus 1.

Barót tanácsa támogatja a Bodosi testvérek leszármazottjainak kérését, és hozzájárul emléktábla avatásához, illetve gazdag életpályájukat bemutató füzet megjelentetéséhez. Az 1994-ben a város díszpolgárává avatott Bodosi Dániel (1913–2006) Erdélyben és Magyarországon is elismert festőművész volt. Bodosi Mihály (1909–2004) főorvos kiemelkedő szakmai sikerei mellett ifjúkorában többször volt a magyar atlétikai válogatott tagja, 1934-ben pedig Európában ő volt az első, aki két méternél magasabbat ugrott. Bodosi Antal (1916–1992) ferences szerzetesként szolgált Marosvásárhelyen és Mikházán, a Maros-parti városban pedig templomot és paplakot is épített. Az avatóünnepségre augusztus 30-án, Bodosi Dániel halálának harmadik évfordulóján kerül sor. /(hecser): Emléktábla a Bodosi testvéreknek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 1./

2009. augusztus 1.

Sepsiszentgyörgy után július 30-án a kézdivásárhelyi Vigadóban nyílt meg az Ignácz Rózsa centenáriumi emlékkiállítás. A tárlatot Szebeni Zsuzsa, az Országos Színháztörténeti Múzeum határon túli referense, a vándorkiállítás kurátora méltatta. Ferencz Éva magyartanár Ignácz Rózsa műveiből olvasott fel. A centenáriumi kiállítás következő állomáshelye a színész-írónő szülővárosa, Kovászna lesz. /(Iochom): Ignácz Rózsa centenáriumi vándorkiállítás Kézdivásárhely. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 1./

2009. augusztus 1.

Szörényordason (Garina) falumúzeumot nyitottak, amelyben a pincétől a padlásig, a konyhától a lakó- és hálószobán át, illetve az udvartól a kertig mutatják be az egykor itt lakó pémek (elnémetesedett csehek) háztáját, amelynek anyagát „kicsiben” a Temes megyében lévő sándorházai Swabenhaus múzeumhoz lehet hasonlítani. Az istállóban találhatók a faluban tenyésztett állatok életnagyságú szobormásai, a lakásban fellelhető a „család” is a maga munkakörében. /Makay Botond: Falumúzeum a pincétől a padlásig. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 1./

2009. augusztus 1.

A Székely Hadosztály emlékezete (1918–1919) címmel kiállítás nyílik Sepsiszentgyörgyön a Székely Nemzeti Múzeumban augusztus 2-án, vasárnap. 1918-ban a Kolozsváron tartózkodó székely tartalékos tisztek toborozni kezdtek. 1918. december 1-jén az ágostonfalvi állomásról kigördült az első páncélvonat, amely székely önkénteseket vitt Kolozsvárra. Rajtuk kívül a demarkációs vonalon túlról visszavonuló nemzetőrök, csendőrök, hadapród-iskolások, tisztek képezték a hadosztály magvát, amely 1919 januárjában vette fel a Székely Hadosztály nevet. Az április 16-án három hadosztállyal megindult román offenzívával szemben mindössze tizenkétezer ember állt a védelmi vonalon Máramarosszigettől Csucsáig. A katonai vereség elkerülhetetlen volt. A fegyverletételi megállapodást április 26-án írták alá. A tisztikar és a legénység nagyobb része a brassói internálótáborba került, kisebb része tovább folytatta a szülőföld területi épségéért vívott reménytelen harcot. /Szekeres Attila: A Székely Hadosztály (Kiállítás). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 1./

2009. augusztus 1.

Bodor Pál reméli, virtuálisan talán visszafogadják őt. A kommunizmus idején a rendszer híve volt Temesváron. Huszonhat évvel ezelőtt távozott Romániából. Fél élet című önéletrajzi kisregénye döntően Temesvárról szól. Bodor első elemitől érettségiig Temesváron járt iskolába. Bejáratos volt több íróhoz, Méliusz Józsefhez, Franyó Zoltánhoz, Endre Károlyhoz; Majtényi Eriket ott ismerte meg, Anavi Ádámmal a barátsága kamaszkorában kezdődött, sorolta, hogy emlékeztető névjegyét nyújtsa az olvasónak. Bodort e hasábokra invitálta Böszörményi Zoltán főszerkesztő. Bodor Pál (1983–90) a Magyar Nemzetben, majd (1991–94) a Népszabadságban írt, s végül „blog”-ban jelentkezett, a budapesti Klubhálón és Nolblogban. /Bodor Pál: Névjegykártya. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 1./

2009. augusztus 1.

Pap Géza püspök az Erdélyi Református Egyházkerület közgyűlésén elmondta, megtekinthette a titkosrendőrség által összeállított dossziéját. Olvashatta álnéven író lelkésztársainak róla szóló jelentéseit is. Betekintett beletekinteni Dobri János Kolozsvár-kerekdombi lelkipásztor több mint 2000 oldalt kitevő gyűjteményébe. Őt, a börtönviselt lelkipásztor a szeku nem tudta legyőzni, megtörni, beszervezni. Aki a dossziékat olvasgatja, az emberi gyarlóságnak olyan sötét mélységei nyílhatnak meg előtte, amelyeket nem könnyű elviselni. Kiderült, hogy családi vagy baráti beszélgetésekről is van jelentés. Pap Géza püspök tavalyi jelentésében javasolta, hogy mindenki vegye ki a saját dossziéját, aztán mindenki döntse el, kinek kitől kell bocsánatot kérnie. Azután nem történt semmi. - Vannak, akik kényszerből, megfélemlítés alatt, családjukat féltve írtak valamit. Jelentésükön érződik a visszafogottság. A széles skála csúcsán viszont a nagy gazemberek állnak, akik haszonélvezői voltak a rendszernek. A múltunkkal szembe kell nézni, bármennyire fájdalmas is. Aki elbukott, kérjen bocsánatot, és vállalja tettei következményét, javasolta a püspök. „A Szekuritáté egyháztörténelmet írt, s ennek mindnyájan – így vagy úgy – a szereplői vagyunk. Feltárta, leírta és megőrizte a legapróbb részleteket is. Jelenkori egyháztörténetünk értékes leletei a Szekuritáté levéltárában nyugszanak” – hangsúlyozta. Azt javasolta, hogy a lelkészek vegyék ki dossziéikat, és annak egy másolatát helyezzék el az egyházi levéltárban. /Pap Géza, püspök: A „szekus”-dossziék. = Üzenet (Az Erdélyi Református Egyházkerület gyülekezeti lapja, Kolozsvár), 15. szám, 2009. augusztus 1./

2009. augusztus 1.

Felkavaró élmény volt elolvasni Molnár János Szigorúan ellenőrzött evangélium I. /Partium Könyvkiadó, Nagyvárad/ című kötetét. Közel húsz éve sürgetik sokan a múlt feltárását. Most bárki kezébe veheti ezt a vaskos könyvet, a protestáns egyház partiumi és a teológia ,,szomorú jelentését”. Remélhetően más egyházak és a civil szféra is követi a példát. Papp László püspök, fedőnevén Paun, püspökként az ismert módon leszerepelt, és fiához szökött még idejében Franciaországba. Neves és köztiszteletben álló teológiai professzorok saját diákjaikat adták ki! Csak példaként: Rapp Károly evangélikus teológiai tanár ,,Enyedi Zoltán”, Gálfy Zoltán teológiai tanár ,,Bibliotecarul”, Kozma Tibor teológiai professzor ,,Dombi Lajos” néven jelentett, Izsák Vilmos unitárius teológiai tanár az ,,Incze Walter” fedőnéven. A szeku zsarolta, jobb állással, külföldi utazással, sőt pénzzel kecsegtette azt a lelkészt, akinek először megismerték gyengéit, majd mindezek birtokában kísértették meg. A könyv a jó áttekinthetőségre törekszik, ezért a fejezetek így oszlanak: megfigyeltek, megfigyelők, megfigyeltből megfigyelő vagy fordítva. A hitelességet 75 melléklet támasztja alá. /Puskás Attila: A szigorúan ellenőrzött egyház. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 1./

2009. augusztus 1.

Könczey Elemér Fejadag című, humor-zseb-enciklopédiája gondoskodik lelki mindennapinkról. Könyvében 365 karikatúrája sorakozik. /Németh Júlia: Kritika és önkritika Könczey módra. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 1./

2009. augusztus 3.

„Hiszek a helyi autonómiában és azt ajánlom, hogy önök se féljenek ettől a kifejezéstől, amelytől mindannyian tartottunk évek óta”, jelentette ki Traian Basescu államfő a Romániai Falvak Szövetsége gyűlésén. Basescu szerint a két kormánypárt – a PD-L és a PSD – egyaránt elkötelezte magát az autonómiai szint növelésére, illetve a decentralizációs folyamat folytatására. /Basescu ottfelejtette Mariát, de rátalált az autonómiára. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 3./

2009. augusztus 3.

Egy idén elfogadott törvény alapján már a kiskorúaknak is külön útlevél kell, ami gyermekenként mintegy 100 lejes kiadást jelent, egyesek – elsősorban a többgyermekesek – számára pedig a külföldi nyaralás gondolatának elvetését is. Eddig a gyermek beíratása a szülő útlevelébe kevesebb, mint 10 lejbe került, addig az új útlevélért ki kell fizetni a közel 100 lejes díjat. A tavalyihoz képest érezhetően, több mint 5 százalékkal csökkent a forgalom Románia határátkelőin. Miközben kevesebben lépték át a határt, a leleplezett bűncselekmények száma több kategóriában is nőtt: másfélszeresére emelkedett például az embercsempészetben érdekelt személyek száma. A cigaretta csempészése öltött óriási méreteket. /Balázs Bence: Tízszeresére emelkedett a kiskorúak útlevelének díja. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 3./

2009. augusztus 3.

A Bihar megyei RMDSZ-szervezet Nagyváradon július 31-én rendkívüli találkozót hívott össze a Szlovákiában elfogadott nyelvtörvény-módosítás miatt, melyen több felvidéki magyar közszereplő is részt vett. Farkas Iván, a Magyar Koalíció Pártja (MKP) országos tanácsának elnöke, Duray Miklós, az MKP alelnöke, Mézes Rudolf, a Szlovákiai Magyar Szülők Szövetségének elnöke, Nagy Péter, az MKP ifjúsági csoportjának elnöke, illetve Loncz Attila és Pogány Erzsébet jött el a bihari RMDSZ-szervezet meghívására. A szlovákiai nyelvtörvény több pontban is korlátozza a kisebbségi nyelvek használatát, és az új szabályok megsértéséért akár 5000 euróig terjedő pénzbüntetést ír elő. „Törvényszerű-e a nemzetek fejlődésében a gyűlölet, az ellenségkép keresése?” – tette fel a kérdést Duray Miklós. Meglátása szerint a törvény nem azért fasiszta, mert az állam nyelvét védi, hanem azért, mert kizárólagos. Szlovákiában már él és tevékenykedik a nyelvrendőrség, amely a kulturális fasizmust szolgálja ki azzal, hogy megbüntet bárkit, aki akár írásban, akár közbeszédben nem a szlovák hivatalos helységneveket használja, vagy akár magyar kulturális eseményt nem konferál fel szlovákul. Duray szerint tragikus, hogy ilyesmi az Európai Unió egyik tagországában megtörténhet, s teret kaphat az etnikai alapú totalitarizmus. Farkas Iván hangsúlyozta, a romániai magyarság szolidaritása nagyon sokat jelent, hitet és erőt ad a további harcokhoz. A büntethetőség elsősorban az időseket sújtja, „akiknek a feje fölött négyszer-ötször változott az országhatár, és ők csak magyarul beszélnek” – mondta. Mézes Rudolf szerint a felvidéki magyarság egyetlen lehetősége a polgári engedetlenség, de mindannyian félnek a nyelvtörvény következményeitől, hiszen a jövőjük forog kockán. Nagy Péter elmondta: az ifjúsági csoport és a párt vezetősége már szervezi a nagyszabású tüntetést, amelyre szeptember elsején Dunaszerdahelyen kerül majd sor, az MKP tiltakozó nagygyűlésével egy időben, amelyre Európa összes kisebbségének képviselőit hívják és várják. „Veletek vagyunk, számíthattok ránk!” – fogalmazott Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke. Winkler Gyula RMDSZ-es európai parlamenti képviselő megígérte, további vitákat fog még kavarni a szlovák nyelvtörvény az EP-ben. A választmány végül állásfoglalást fogadott el, amelyben felszólítja a szlovák pártokat, vonják vissza a módosításokat, illetve sürgeti az EP illetékeseit, lépjenek közbe. /Nagy Orsolya: Nagyvárad: a szlovákiai magyarok helyzetéről tájékoztattak az érintettek. = Krónika (Kolozsvár), aug. 3./ Az RMDSZ szolidáris a felvidéki magyarsággal, és ezért ott lesz Dunaszerdahelyen a szlovák államnyelvtörvény bevezetése elleni tiltakozásként összehívott nagygyűlésen. Ezt határozták az RMDSZ Bihar megyei választmányának hétvégi ülésén. Winkler valamennyi Kárpát-medencei magyar közösséget képviselő szervezetet arra buzdított, hogy összehangoltan és szolidárisan lépjen fel a nyelvtörvény ellen. /Az RMDSZ szolidáris a felvidéki magyarokkal. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 3./

2009. augusztus 3.

A szlovák nyelvtörvény miatt kezd elfajulni a régi keletű viszály Szlovákia és Magyarország között – írta a The Economist július 31-i számában. A tekintélyes brit gazdasági-politikai folyóirat szerint a magyar ajkú lakosság az anyanyelv használati joga elleni közvetlen támadásnak tartja a törvényt, csakúgy, mint Magyarország politikusai. Az írás szerint Szlovákia „balos irányzatú populista kormánya” azóta „szurkálja” Magyarországot, amióta 2006-ban hatalomra „Robert Fico szlovák miniszterelnök szerint a valós problémát azok jelentették, akik erővel próbálták rászorítani a déli országrészben élő szlovákokat a magyar nyelv megtanulására” – írta elemzésében a The Economist. A lap szerint ugyanakkor a nagy kérdés az, hogy mit jelent a szlovák nyelv „nyilvános” használatának kötelme. /Bálint Eszter: Totalitarizmus az EU-ban? The Economist: elfajulhat a szlovák–magyar viszony. = Krónika (Kolozsvár), aug. 3./

2009. augusztus 3.

A Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács mindig a mélyértelmű és célszerű erdélyi MAGYAR ÖSSZEFOGÁS mellett érvelt. A „mi lett volna, ha” történelmietlen logikája alapján a Magyar Polgári Párt 2009. június 10-i közleménye szerint „egy igazi koalíció, amelyet az MPP szorgalmazott, hozzájuttatta volna az erdélyi magyarságot egy további európai parlamenti mandátumhoz” – írta Tőkés László nyílt levelében. Jobb volna, ha az MPP elnöke magába nézne, és arra adna választ: az összefogást bojkottáló magatartásával miért nem fogadta el az általa is bejutónak ítélt 4. helyet az erdélyi magyarok listáján. Szász Jenő, az MPP elnöke azt állította, hogy az MPP által megfogalmazott javaslatokat az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum nem vette figyelembe, illetve az MPP nem kapott meghívót a 2009. június 25-i EMEF-tanácskozásra Tudni kell, hogy az MPP semmiféle javaslatot nem nyújtott be az EMEF-hez, az EMEF júniusi ülésére pedig az MPP azért nem kapott meghívást, mivel mindmáig nem tisztázott az MPP – botrányos körülmények között megválasztott – vezetőségének jogállása. Tőkés László szerint az MPP elfogultan vádaskodó „krónikásai”: Lukács Csaba és Bayer Zsolt. Lukács Csaba azt állította, hogy: „Az Összefogás listájának nevezett névsorról kihagyták a Szász Jenő vezette MPP prominenseit” (Magyar Nemzet, jún. 11.) – Az igazság az, hogy Szászék utasították vissza az MPP számára felkínált listás helyeket. Lukács azt hangoztatja, hogy: „Tőkés László, a szekuritáté egykori áldozata mosolyogva kampányolt a talán még ma is aktív besúgókkal”. Bayer Zsolt cikke rosszindulatra vall. „Csak azt kell még elmondjuk – írja a Magyar Hírlap 2009. július 1-jei cikkében –, hogy a nagy nemzeti összefogásból nem csak a 25 ezer eurós brüsszeli fizetést kell ám élvezni…” Problematikus az SZNT elnökének a Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűléssel kapcsolatos lépése, mely révén az EMEF által kitűzött, 2009. szeptember 5-i nagygyűlést eltéríti. A közösségi célok megkövetelik mindazon politikai, polgári és egyházi erők összefogását, amelyek valamilyen eszközzel rendelkeznek. Ezért Tőkés László kéri a Magyar Polgári Párt elnökét és követőit, hagyjanak fel az erdélyi magyar összefogás folyamatának bomlasztásával. /Tőkés László, EP-képviselő, EMNT-elnök: Levél autonomista barátaimnak. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 3./

2009. augusztus 3.

Szász Jenő, az MPP elnöke lemondott Hargita megyei tanácsosi mandátumáról. Arra hivatkozott, hogy a testületben nem tud semmit tenni, az RMDSZ Borboly Csaba vezette szavazógépezete mindegyre legyűri. Arról nem beszélt, hogy milyen gondolatai voltak, emellett a tanácsülések többségén nem vett részt. Szász Jenő képtelen bármilyen intézményben betölteni a másodhegedűs szerepét, írta az ÚMSZ. Lemondott Csinta Samu is MPP-s tisztségéről, Székedi Ferenc, a lap főmunkatársa elmagyarázta, az újságírás és a politika két különböző szakma. Csinta Samunak, „a Krónika egykori vezető szerkesztőjének a lemondása mondhatni természetes. ” /Székedi Ferenc: A visszatérés. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 3./

2009. augusztus 3.

Alkalmatlannak tartja Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester a román civil szervezeteknek a székelyföldi autonómia ellen irányuló tiltakozását. Az autonómiaellenes tevékenységek nem segítik elő az etnikumközi feszültségek feloldását. A székelyföldi magyar közösség képviselői továbbra is az autonómiáért fognak küzdeni, mondta. A két közösség normális együttélése érdekében el kell fogadni az autonómia gondolatát. /Antal Árpád: az ellentüntetés árt az etnikumközi viszonyoknak. = Krónika (Kolozsvár), aug. 3./

2009. augusztus 3.

A történelmi Székelyföldet alkotó három megye önkormányzati vezetői közösen emlékeztek meg augusztus 1-jén az 1849-es nyergestetői ütközet 160. évfordulójáról. Borboly Csaba, a Hargita megyei tanács elnöke beszédében elmondta: Hargita, Kovászna és Maros megye önkormányzati vezetői első alkalommal ünnepeltek együtt a Nyergestetőn. Ezzel is kifejezik Székelyföld egységességét, valamint a székelyek önrendelkezési igényét. Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke felidézte Tuzson János és honvédei szabadságharcát, és hangsúlyozta, hogy a székelyek leginkább olyankor mutatták meg igazi énjüket, amikor szabadságuk elvesztésének a veszélye fenyegette őket. Lokodi Edit Emőke, a Maros megyei tanács elnöke kijelentette: a nyergestetői csata biztosít arról, hogy érdemes magyarként élni Erdélyben. Egyed Ákos kolozsvári történész a nemzeti emlékhelyek fontosságára hívta fel a figyelmet hangsúlyozva, hogy a székelységnek erőt kell meríteni saját múltjából. /Közös megemlékezés Nyergestetőn. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 3./ Együtt emlékezett a három székely megye az 1849-es hősökre. Kopjafát avattak és zászlót adtak át. A csíki és a háromszéki huszárok a Nyerges-tetőre vonultak, a két huszárcsapat élén ott lovagolt Hargita és Kovászna megye tanácsának elnöke, Borboly Csaba, illetve Tamás Sándor. A harmadik székely megye, Maros önkormányzatának elnöke, Lokodi Edit Emőke hintón érkezett az emlékműhöz, Bodó Dávid, Csíkkozmás polgármestere társaságában. Darvas-Kozma József csíkszeredai esperes-plébános a román hatalom kisebbségellenes magatartására hívta fel a figyelmet. /Huszárt toboroztak a Nyerges-tetőn. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 3./

2009. augusztus 3.

Július 31-én elkezdődtek a Csíkszeredai Városnapok. A román, a magyar, valamit a székely himnusz dallamára először emelkedett magasba Csíkszereda város zászlója a Mikó-vár előtti, felújított téren. A felújítás 2008-ban kezdődött. Ráduly Róbert Kálmán polgármester szólt a vár bástyájának jelenleg zajló felújításáról, és bejelentette, hogy a csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium épületének teljes felújítása következik. A Mikó-várban megnyitották a Márton Ferenc-emléknapot. Ráduly Róbert Kálmán jelezte, hogy a művész Gátkötő csíki székelyek és az Erdőirtás Csíkországban című, két monumentális alkotása közül egyiket sem tudhatják magukénak, sőt a városháza falait hajdanán díszítő, ugyancsak a művész által rajzolt portrékra sem tudtak vigyázni. Márton Ferencet /1884-1940/, a 125 éve Csíkszentgyörgyön született, kiváló képzőművészt a régi rendszerben megbélyegezték. Most bemutatták a Márton Ferenc címet viselő – Murádin Jenő, Sümegi György és Zombori István történész által írt – képzőművészeti albumot. A maszk című kismonográfiát pedig Elekes András ismertette. Ez utóbbi kötet szerzője, Szabó András főmuzeológus tárlatvezetés során részletesebben is szólt a művész munkáiról. A kiállítás megtekintését pedig a Becze Zoltán által készített portré-dokumentumfilm tette teljessé. /Antal Ildikó, Forró-Erős Gyöngyi, Hompoth Loránd: Miénk lett a tér. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 3./

2009. augusztus 3.

A zsarolással és bűnszövetkezet anyagi támogatásával megvádolt Pászkány Árpád Zoltán kolozsvári üzletember közleményében kifejtette, hogy meggyőződése szerint a Szervezett Bűnözés- és Terrorizmusellenes Ügyészség (DIICOT) politikai parancsra cselekedett, amikor vádat emeltek ellene. Szerinte nem véletlen, hogy éppen most emeltek ellene vádat. Pászkánynak a Gazeta-botrányban kell megvédenie magát a bíróság előtt. Ebben az ügyben korábban több újságírót is letartóztattak. Azzal vádolták őket, hogy üzletembereket zsaroltak meg, és pénzt kértek tőlük. /Pászkány: a DIICOT politikai parancsra cselekedett. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 3./

2009. augusztus 3.

A CityNews kolozsvári internetes újság bombasztikus cikket közölt a kolozsvári állami és magánegyetemek nem akkreditált, és mégis működtetett szakjairól. Aki tájékozódik azokról az oktatási intézményekről és szakokról, amelyeket a minisztérium elismer, megnyugvással veheti tudomásul, hogy a cikkben említett összes szak szerepel, mint ideiglenesen engedélyezett vagy éppenséggel akkreditált szak. A Spiru Haret nevű magánegyetem nem tartotta be az akkreditációs szabályokat, és az egyetemi autonómiára hivatkozva diplomagyárrá vált. A jelenlegi tanügyminiszternek, volt bátorsága szembeszállni ezzel a gyakorlattal. Alighogy megjelent a minisztérium közleménye az illető magánegyetem törvénytelen dolgairól, politikusok tömkelege pattant fel képviselőházi vagy szenátusi székéből, megálljt kiáltva. Ezek nagy része vagy tanít az illető magánegyetemen, vagy éppenséggel a diplomáját szerezte ott. A CityNews besegít ezzel a cikkel, azt sugallva, lám-lám nemcsak Spiru Haret Egyetem, hanem mások, még állami egyetemek is sárosak. A cikk nem mond igazat, Sapientiától a cikkben felsorolt összes szak esetében idén végzett a harmadik évfolyam, és törvény szerint be kell nyújtani az akkreditálási kérelmet, hogy az eddig ideiglenes működési engedéllyel rendelkező szakokat felmérjék, és amennyiben megfelelnek az előírásoknak, akkreditálják azokat. /Kása Zoltán: Újságírók segítenek be felelőtlen politikusoknak. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 3./ A szerző a Sapientia EMTE tanára.


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 541-554




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998