udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 532 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 511-532
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

2009. szeptember 1.

November 22-én tartják az elnökválasztás első fordulóját, a másodikat december 6-án. Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke szerint a szövetség nem talál kivetnivalót a november 22-i dátumban sem, az érdekvédelmi szervezet a szóban forgó időpontok közül egyikhez sem ragaszkodott különösképpen. /November 22-én lesz az elnökválasztás. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 1./

2009. szeptember 1.

Kereken hetven évvel ezelőtt, 1939. szeptember elsején, amikor Németország támadást indított Lengyelország ellen, elkezdődött a második világháború. Közel hat évig tartó harcok során sikerült megsemmisíteni az egyik gonoszt, a nácizmus. Ikertestvére, a kommunizmust viszont nem, ami további félévszázad szörnyűséget jelentett a rabszolgasorsba taszított Közép- és Kelet-Európa számára. Európa arculata gyökeresen megváltozott a háborúban, illetve az azt követő „rendezés” során: a történelem legnagyobb népirtása, illetve etnikai tisztogatása nyomán milliós nagyságrendű népcsoportok tűntek el szülőföldjükről, a határokat erőszakosan átrajzolták, Európát önkényesen ketté szakították. A németek szembenéztek múltjuk sötét periódusával. Bocsánatot kértek, nyíltan elismerik bűnüket, ahogy a minap Angela Merkel kancellár tette. Szögesen ellentétes viszont a másik szörnyeteg, a kommunizmus hazájának viszonya a múlthoz: Moszkva nem mondott le hatalmi vágyairól, nem mutat olyan hajlandóságot az önvizsgálatra. Sőt, egykori áldozatai ellen emel vádakat. Medvegyev orosz elnök például náci szimpátiával vádolta a balti országokat és Ukrajnát. Putyin kormányfő pedig a kelet-európaiak állítólagos „történelemhamisítását” ítélte el. „Történelemhamisítás” alatt Moszkva természetesen azt érti, ha a kelet-európai országok megszállásnak, leigázásnak, s nem felszabadításnak tekintik a Vörös Hadsereg bevonulását. Ahova a Szovjetunió, a Vörös Hadsereg eljutott, ott népirtás és mértéktelen pusztítás volt. Ismeretes, hogy 1940-ben, a katyini tömegmészárlásoknál a lengyel nép krémje-java vesztette életét a KGB gyilkosai kezében. 1945-ben Sztálin megcsonkította Lengyelországot, elcsatolták keleti felét, beleértve a lengyel nemzeti szentélynek tartott Lemberget városát is (lengyelül Lwów, ma Lviv Ukrajnában), etnikai tisztogatás révén, pedig több millió lengyelt űzték el őseik szülőföldjéről, az elcsatolt keleti területekről. Ráadásként rájuk erőszakolták a kommunizmust. /Chirmiciu András: Viharos történelem. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 1./

2009. szeptember 1.

Felvetődött az iskolakezdés /szeptember 15./ elhalasztása, mert Gheorghe Pogea pénzügyminiszter felszólította a tárcavezetőket: döntsék el, hogy a tárcának alárendelt intézményekben tíznapos fizetés nélküli szabadságra küldik-e az alkalmazottakat, vagy csökkentik a napi munkaidőt. Gheorghe Pogea kijelentette: minden tárcavezető maga szabja meg, hogy a fennhatósága alá tartozó intézményekben hogyan valósítják meg azt a költségmegtakarító szándékú intézkedést. /Nagy-Hintós Diana: Precedens nélküli káosz a román oktatásban tanévkezdés előtt. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 1./

2009. szeptember 1.

Találkozót kért Emil Boc miniszterelnöktől Markó Béla, az RMDSZ elnöke miután a koalíció úgy döntött: a kisebbségekre nézve hátrányosabb, Ecaterina Andronescu-féle tanügyi törvényért vállalna felelősséget a kormány. Markó Béla arról próbálta meggyőzni a kormányfőt, hogy a tervezet végső változatánál vegyék figyelembe az RMDSZ módosító javaslatait. Kötő József szerint az RMDSZ azt szeretné, ha a tanügyi törvény a Mircea Miclea által vezetett bizottság elképzeléseire épülne. /Cseke Péter Tamás: Tanügyi törvény: Andronescu győzött. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 1./

2009. szeptember 1.

A törvénytervezetek tartalmától függ, hogy támogat-e az RMDSZ egy esetleges bizalmatlansági indítványt a kormány ellen, nyilatkozta Kelemen Hunor ügyvezető elnök. Az Andronescu-féle oktatási törvénycsomagról kifejtette: ha a dokumentum tartalmazza azokat az előírásokat, amelyek az erdélyi magyar oktatás szempontjából előrelépést jelentenek, akkor kétségessé válik bizalmatlansági indítvány aláírása az RMDSZ részéről. „Azt kértük, hogy Románia földrajzát és történelmét magyarul oktassák, a román nyelv tanítása külön tanterv szerint történjék 12. osztályig, a törvény garantálja az egyházi oktatási formát, továbbá hogy ne lehetetlenítsék el a kis létszámú osztályok működtetését, mert azok léte, elsősorban szórványvidéken, nekünk érdekünkben áll. Ha a jelenlegi helyzethez képest visszalépést tapasztalunk, bizalmatlansági indítványt nyújtunk be a liberálisokkal közösen – ezt ugyanis külön-külön egyikünk se tudja megtenni” – fogalmazott. /SZ. K. : Még nem döntött az RMDSZ bizalmatlansági indítvány-ügyben. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 1./

2009. szeptember 1.

A Kolozs Megyei Tanfelügyelőségen tíz tanfelügyelőnek csökkentették, illetve teljesen felszámolták a normáját. Két magyar tanfelügyelő óraszámát is csökkentették. Így Ömböli Irma magyar szakos tanfelügyelő fél normával folytatja tevékenységét, Török Ferenc tanfelügyelő ezentúl csak a földrajztanárokért felel. /N. -H. D. : Leépítések a tanfelügyelőségen. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 1./

2009. szeptember 1.

Felelősségérzetről tanúskodó cikket jegyzett Ambrus Attila Hol rontottuk el? címmel /ÚMSZ, aug. 28./. Székely Ervin szerint a romániai magyarság esetleges „belső intoleranciája” alááshatja a kisebbségi politikai tevékenység létértelmeként definiált kisebbségi érdekvédelmet. Romániában is az elszegényedés a roma-ellenesség egyik forrása. A cikkíró szerint az RMDSZ-es polgármesterek, tanácsosok attól való félelmükben, hogy elveszíthetik szavazóikat, akik átpártolnak a felelőtlenebbül megnyilatkozó, radikálisabbnak vélt magyar szervezetek táborába, eltűrték a cigányozást. /Székely Ervin: Mivel rontottuk el? = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 1./

2009. szeptember 1.

A szlovák bajnokság 8. fordulójában a Dunaszerdahelyi Atlétikai Club (DAC) Nyitrára utazott, hogy megküzdjön a nyitrai csapattal. A mérkőzést a játékvezető meg- szakította, mert a nyitrai szurkolók betondarabokkal és kövekkel dobálták a DAC drukkereit. Nagy rendőri biztosítás várta a dunaszerdahelyi szurkolókat, akik négy autóbusszal és több autóval indultak útra, hogy elkísérjék csapatukat Szent László király városába. A mérkőzés első negyed órájában kövekkel és betondarabokkal próbálták megdobálni a dunaszerdahelyieket. Sem a rendezőség, sem a rendőrség nem előzte meg a dobálást csak később avatkozott közbe, amikor már tarthatatlan volt a helyzet. Ekkor a játékvezető megszakította a mérkőzést. Az indulatok nem nyugodtak és az egész mérkőzés során a nyitrai szurkolók a magyarokat szidták. „Halál a magyarokra!”, „Magyarokat a Dunába!”, „Magyar cigányok!”, valamint obszcén kifejezésekkel illették a DAC szurkolóit és Malina Hedviget, a Nyitrán megvert magyar diáklányt is. Szeptember 12-én a pozsonyi Slovan érkezik a DAC stadionba. Emlékezetes, hogy tavaly november 1-jén a két csapat összecsapásán a rendőrség durván berontott a dunaszerdahelyi szurkolók közé és akit láttak vertek. Akkor esett a rendőri attak áldozatul a 18 éves Lengyel Krisztián is, aki egy egész életre szóló sérülést szenvedett. (felvidek. ma) /”Halál a magyarokra!”, „magyarokat a Dunába!” = Nyugati Jelen (Arad), szept. 1./

2009. szeptember 1.

Gyászszobrot kapott a felvidéki Csicsón a szlovák államnyelvtörvény. A monumentális faszobrot, amely a kisebbségi anyanyelvhasználatot korlátozó jogszabály elleni tiltakozás jelképe, augusztus 30-án, vasárnap délután avatták fel – írta a Felvidék.ma című szlovákiai magyar hírportál. /Gyászszobor Csicsón a szlovákiai államnyelvtörvénynek. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 1./

2009. szeptember 1.

A balliberális kormány bűnös tehetetlensége, az Európai Unió közömbös magatartása miatt a magyarság újra magára maradt az egyre feszültebb Duna menti hidegháborúban, és áldozata lehet a Kárpát-medencében zajló asszimilációs politikának, magyarellenes provokációknak, az alapvető emberi jogokat sértő rasszista törvényeknek – adta hírül a Nemzeti Fórum Diaszpóra Munkacsoportja, amelyet többek között Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, a Nemzeti Fórum elnöke, Bakos István tudományos kutató, a Magyarok Világszövetségének volt főtitkára és Bíró Zoltán irodalomtörténész, a lakiteleki MDF alapító elnöke jegyez.,,Érdemi, történelmi változást, a nemzetgyilkossági kísérlet megakadályozását, a kedvezőtlen hatások csillapítását, megszüntetését, térségünk kívánatos stabilitását csak a választások után megalakuló Országgyűléstől, az új kormány működésétől és a hatékony uniós képviselettől várhatjuk. A diaszpórában élő magyarok most is azzal segíthetik közös nemzetpolitikai törekvéseinket, hogy a történtekről hitelesen tájékoztatnak, és tiltakoznak. ” /Felhívás a világ magyarságához. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 1./

2009. szeptember 1.

Edler András háromszéki RMDSZ-es képviselő bejelentette, országos körutat tervez, hogy az ország különböző részein élő románoknak az erdélyi magyarokról, a magyar közösség célkitűzéseiről, a területi autonómiáról beszéljen. A képviselő úgy véli, az ország több vidékén élők csak a sajtóban megjelent információk alapján alkotnak képet az erdélyi magyar közösségről, és ezek az információk sokszor elferdítettek. /Románoknak mesél magyarokról. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 1./

2009. szeptember 1.

Szeptember 1-jétől Király András történelemtanár és Hadnagy Éva kémiatanár személyében új igazgatója, illetve aligazgatója van az aradi Csiky Gergely Iskolacsoportnak. A döntést szeptember 1-jén közlik az iskola tantestületével, akkor iktatják be az új vezetőket – nyilatkozta Pellegrini Miklós Arad megyei főtanfelügyelő-helyettes. Az eddigi igazgató, Szakács Ferenc összesen hét évig vezette az aradi önálló magyar tannyelvű iskolát, megbízatása most járt le; a volt aligazgató, Matekovits Mária júniusban nyugdíjba vonult. /Új vezetőség a Csikyben. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 1./

2009. szeptember 1.

Szeptember 1-jétől megszűnik Keresztély Irma Kovászba megyei főtanfelügyelő májustól tartó ideiglenes megbízatása. Keresztély Irma szerint a két oktatási törvénycsomag-javaslat közül a jelenlegi oktatási miniszter által javasolt jogszabály egy szerves törvény terve, míg a Miclea-féle javaslat egy cselekvési csomagra vonatkozik, amely elengedhetetlen a decentralizáció, az iskolák valós autonómiájának megvalósítása szempontjából, és a nemzeti kisebbségeknek az oktatáshoz való hozzáférhetősége tekintetében ez utóbbi konkrétabb, elfogadhatóbb a kisebbségek számára. /Fekete Réka: Minden törvény tökéletesíthető. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 1./

2009. szeptember 1.

A 2008/2009-es tanév nagy előrelépést hozott a kosteleki magyar oktatás életében: sikerült saját ingatlant vásárolni, valamint azt lakhatóvá tenni. Történt mindez a Szegedi Rotary Club jóvoltából. A kosteleki magyart tanítók immár kulturált körülmények között élhetik mindennapjaikat, de az igazi nyertesei a történetnek a gyerekek, fiatalok, kostelekiek. Július 19-én ünnepélyesen felszentelték a Gyerekek Házát, melyet a szívvel-lélekkel a magyar ügy mellett álló Salamon Antal esperes-plébános, valamint dr. Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyéspüspök végzett. A szentmise után a falubeliekkel együtt a Magyar Házhoz vonultak. A megszentelés után következtek az ünnepi beszédek, majd a helybeli Szellő Néptánccsoport ünnepi műsora. /Magyar Házat avattak Kosteleken. = Erdély. Ma, szept. 1./

2009. szeptember 1.

Idén nemcsak Marosfelfaluból, hanem Hargita megyéből is érkeztek néptáncegyüttesek a III. Marosfelfalusi Gyöngykoszorú néptánctalálkozóra, így a székelyudvarhelyi Kék Iringó néptáncegyüttes és a gyergyóalfalui Domokos Pál Péter Hagyományőrző Egyesület néptánccsoportja is, mondta el Kovács Hajnal főszervező, a helybéli Bíborka néptáncegyüttes vezetője. A szászrégeni fúvószenekar fújta a gyülekezőt, majd tizenhárom tánccsoport vonult fel a községben. /(antalfi): III. Gyöngykoszorú- néptánctalálkozó. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 1./

2009. szeptember 1.

Hosszú per után újabb ingatlan birtokába juthat a szászrégeni magyar közösség. Nemrég sikerült az RMDSZ központban levő székházát megvásárolni, hamarosan a Kemény János Művelődési Egyesület átveheti a szászrégeni Magyar Kisiparosok Egyesületének volt székházát, amelyet 1948-ban önkényesen államosítottak. A Magyar Kisiparosok Egyesülete még életben levő két volt tagjának, Fábián Andrásnak és Jenei Árpádnak köszönhetően sikerült előkeríteniük azt a dokumentumot, amely igazolta, hogy az épületet valóban kisajátították. Ugyanakkor az is igazolást nyert, hogy a kisiparosok egyesületének megszüntetése után a szászrégeni olvasókörhöz került az ingatlan. A rendszerváltást követően létrejött Kemény János Művelődési Egyesületnek pedig sikerült azt is bizonyítania, hogy az olvasókör jogutódja. Remélhetőleg a bizottság kedvezően dönt, és akkor az ingatlan a Kemény János Művelődési Egyesületé lesz. /Visszakaphatja székházát a Magyar Kisiparosok Egyesülete. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 1./

2009. szeptember 1.

Augusztus 14–17. között a Maros megyei Dedrádszéplakon zajlott a Kárpát-medencei Széplakok XIV. találkozója. Fertőszéplak, Visnyeszéplak Magyarországról, valamint Berettyószéplak Bihar megyéből képviseltette magát. A kiránduláson megtekintették Marosvásárhely néhány nevezetességét és a Tordai-hasadék látványában gyönyörködhettek. Jövőre Fertőszéplak vállalta a házigazda szerepét. A kicsiny helybéli közösség nem kis erőfeszítés árán felejthetetlenné tette a találkozást. Sajnos a Maros megyei Küküllőszéplak 7 éve kimaradt ebből a találkozásból, Szamosszéplakon pedig nincs magyar közösség, nem feleltek a meghívásra. /Imre Márta és Rátoni Csaba lelkipásztor Széplakok találkozója. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 1./

2009. szeptember 1.

Uniós pályázatot nyújt be Kovászna, Hargita és Maros megye, amelynek célja egy közös szociális stratégia előkészítése. A megyeközi összefogást civil szervezetek kezdeményezték azért, hogy hatékonyabbá tegyék az önkormányzatok és a civil szervezetek együttműködését. Szilágyi Csaba, a Wolter és Lokodi alapítványok szóvivője elmondta, mióta Románia uniós tagállammá vált, jóval kevesebb a külföldről érkező adomány, pedig a jótékonysági munkát végző civil szervezeteket eddig ezekből tartották fenn. Az állami gondozásból kikerülő fiatalok utógondozásával foglalkozó alapítványokat például eddig Svájcból és Németországból segítették. Az uniós pályázatok lehetőséget biztosítanak, csak tudni kell élni velük, magyarázta Szilágyi az összefogás fontosságát. Szilágyi Csaba arra hívta fel a figyelmet, hogy Kovászna megyében például nincs olyan intézmény, amely az állami gondozásból kikerülők utógondozásával foglalkozna, ebben Hargita megye tudna segítségére lenni a háromszékieknek. Borboly Csaba, a Hargita megyei tanács elnöke azt hangsúlyozta, hogy a Hargita megyei Caritasnak köszönhetően itt működik az ország egyik leghatékonyabb – példaértékű – idősgondozó rendszere. /Antal Erika, Kovács Zsolt: Szociálisan behálózott megyék. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 1./

2009. szeptember 1.

Egy dologban túlnyomó többséggel minden magyar – ideológiai hovatartozásától függetlenül – egyetértett, és egyetért ma is: abban, hogy 1920. június 4-én a franciaországi Versailles-ban született békeszerződések súlyos csapást mértek a magyarságra, amely a nemzet történelmének egyik legnagyobb tragédiája. Nos, Bauer Tamás nem ezek közé a magyarok közé tartozik. A Szabad Demokraták Szövetsége alapítója, egykori országgyűlési képviselő azt állította, hogy „ideje szakítani azzal a nézettel, hogy Trianonban súlyos igazságtalanság történt”. Bauer Tamás a jobbikos Vona Gábor (micsoda páros!) ama korábbi felvetése alapján fogalmazta meg állítását, miszerint kialakulhat még olyan történelmi szituáció, hogy közös megegyezéssel minden magyar újra egy hazában élhetne. Amelyet Bauer nem támogatna, hiszen akkor nem magyarok milliói kerülnének kisebbségi helyzetbe, ami eszmefuttatása szerint nagyobb tragédia lenne annál, hogy 89 évvel ezelőtt történetesen magyarok milliói fölött húzták el az országhatárt. /Rostás Szabolcs: Éljen Trianon? = Krónika (Kolozsvár), szept. 1./

2009. szeptember 1.

A múlt hét végén Kézdivásárhely vendége volt Fekete Péter, a Békés Megyei Jókai Színház igazgatója és Süle Anett, a Magyar Teátrumi Társaság titkára: a Kézdivásárhelyi Városi Színház számára hozták el a társaság által összegyűjtött adomány első részét, a második szállítmány egy hónap múlva érkezik. A ötszáz-hatszázezer forint értékű, fény- és hangtechnikát, valamint szövegkönyveket, lexikonokat és szakkönyveket tartalmazó adományt Gergely László rendező, az új színház vezetője és Rácz Károly polgármester vette át. Fekete Péter elmondta: amikor pár hónappal ezelőtt megkapták a segélykérést, a társaság vezetősége – kilenc vidéki nagyszínház és hat kisszínház igazgatója – egyöntetűen a kézdivásárhelyi színház támogatása mellett döntött, és a nyár folyamán kiválasztotta azokat a működő technikai eszközöket és könyveket, amelyeket nélkülözni tud, és amelyeket saját forrásaiból pótolni fog. A Magyar Teátrumi Társaság egyik alapfeladata odafigyelni a határon túli színházakra – hangsúlyozta a Jókai Színház igazgatója. /(Iochom): A Magyar Teátrumi Társaság adománya. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 1./

2009. szeptember 1.

A negyedik alkalommal megszervezett szentkatolnai falunapok legkiemelkedőbb eseménye volt augusztus 30-án az ünnepi szentmisét követően a falu legnagyobb szülötte, a harminchárom nyelvet beszélő Bálint Gábor orientalista nyelvtudós egész alakos szobrának leleplezésére. A Petrovits István sepsiszentgyörgyi képzőművész alkotta szobrot a polgármesteri hivatal állíttatta a főtéren kialakított kis parkban. A százhatvanöt évvel ezelőtt született nyelvész életét és munkásságát Jakab Jolán történelem szakos tanár és Bakk Pál helytörténész, nyugalmazott tanító ismertette. Mindketten azt emelték ki, hogy a hosszú évtizedeken át méltatlanul elfelejtett és mellőzött nyelvtudós emléke él és élni fog a szülőfaluban, hiszen szebb bizonyíték nincs erre, mint az idén felállított két szobor. (Június 13-án az iskola udvarán avatták fel Vetró András Bálint Gábor-mellszobrát.) /Iochom István: Felavatták a nyelvzseni egész alakos szobrát. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 1./

2009. szeptember 1.

Tompa Andrea kolozsvári, de hosszú évek óta Budapesten él, ott tanult, szakmai pályafutása is oda kapcsolja. A Babes–Bolyai Tudományegyetem Színház és Televízió Karának főállású oktatójaként újra kolozsvári lett. Elmondta, hogy az EU is kellett ahhoz, hogy az ilyen kettős életforma, mint az övé, Budapest és Kolozsvár között lehetővé váljon, Tompa Andrea már tanított, főleg külföldön, majd kedves volt tanára, Cs. Gyimesi Éva közölte: „Gyere haza, itt szükség van rád”. Tompa Andrea azzal szembesül, hogy Erdély meglehetősen konzervatív hely. Tanítása során az előítéleteket akarja lebontatni. Szerinte az a hazafi, ha ezt a szót még egyáltalán szabad használni, aki meri kritizálni a hazáját. Tompa Andrea (1971) színikritikus, irodalmár. A SZÍNHÁZ folyóirat szerkesztője, a kolozsvári BBTE Színház és Televízió Kar adjunktusa. Kolozsvárról szóló regénye A hóhér háza címmel idén jelenik meg a Kalligram Kiadónál. /Köllő Katalin: Lehet-e a kritikai gondolkodást tanítani? = Szabadság (Kolozsvár), szept. 1./

2009. szeptember 1.

Gyimesi Éva emlékezett arra, hogy Péter fia 1989 szeptemberében sikeres felvételi után bevonult katonának. Az évfolyamából, amelynek többségét Bákó megyébe küldték, néhányukat, őt és még öt osztálytársát – elkülönítve – Krajovába rendelték. A Szekuritaté értesítette a krajovai kémelhárítási egységet, hogy Cseke Péter, a közismerten államellenes tevékenységet folytató szülők gyermeke, szeptember 28-án kezdi meg Krajovában a sorkatonai szolgálatot. A fiú megírta, felszólították őket, magyarokat, hogy kizárólag románul beszéljenek. Ráállítottak egy informátort. A sikeres lőgyakorlat után többé nem adtak a fiú kezébe lőfegyvert, majd csak a legvégén, akkor, 1989 decemberében a terroristáknak nevezett ellenség ellen kellett védeniük a kaszárnyát. /Gyimesi Éva: Húsz év után. Kiskatonák – tűzkeresztségben. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 1./

2009. szeptember 1.

A hétvégén zajlott Kézdivásárhely eddigi legnagyobb szabású rendezvénye, az Őszi Sokadalomnak nevezett városnapok. Színes, változatos programok, nívós koncertek várták a közönséget, a zárónapon, augusztus 30-án, vasárnap a Beatrice volt a hangulatfelelős, majd Ákos lépett színpadra. Az egyik leghíresebb magyarországi előadó koncertjére több mint ötezren voltak kíváncsiak. Az előző napon a legtöbben Rúzsa Magdi és zenekara fellépését várták Kézdivásárhelyen. A központi színpadon Varga Miklós közreműködésével a Sziget Színház művészei előadták az István, a király rockoperát. Ez a produkció többezres tömeget vonzott a város főterére. /Bartos Lóránt: Felnőttkorúvá érett az Őszi Sokadalom. = Krónika (Kolozsvár), szept. 1./

2009. szeptember 1.

A korábbinál nagyobb létszámú színészcsapattal és a kortárs drámát népszerűsítő fesztivál szervezésével vágott neki az új évadnak a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház. Az udvarhelyi társulat eddig tizenegy tagú volt, az új évadot azonban már tizenhatan kezdik. A teátrumban próbálják Federico Garcia Lorca Bernarda Alba háza című drámáját Csurulya Csongor rendezésében, melyet négy színház közös produkciójaként viszik színre (egy olasz, egy spanyol és egy lengyel társulattal együtt), egy európai színházi projekt keretében. A színház az előadások sorát a Bernarda Alba házával nyitja, a következő bemutató vígjáték lesz: Megyeri Zoltán viszi színre a Senki sem tökéletes, avagy nincs, aki hűvösen szereti című zenés vígjátékot. Shakespeare Ahogy tetszik-jét Anca Bradu rendezi a jövő év elején. Stúdió-előadások is készülnek. A gyermekeknek szóló bérletes előadások sorában az udvarhelyi csapat Tordon Ákos-Szilágyi Regina Skatulyácska (rendező Szilágyi Regina), a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház Benedek Elek Többsincs királyfi című mesejátékát (rendező Barabás Árpád), a csíkszeredai Csíki Játékszín pedig Budaházi Attila A halhatatlan herceg című mesejátékát adja elő a szerző rendezésében. Ebben az évadban is megszervezik a DráMa kortárs színházi találkozót Székelyudvarhelyen. /Nagyobb társulattal kezdik az új évadot Udvarhelyen. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 1./

2009. szeptember 1.

Az aradi Szövétnek kulturális folyóirat tartja megszokott színvonalát. Az Ujj János-vezércikk az erkölcsi válsággal foglalkozik. Az ún. szocialista rendszer közel öt évtizedes erkölcsi rombolását nehéz kiheverni, főként úgy, hogy az elkövetők és elvbarátaik ma is hatalmon vannak. A folyóirat hagyományos rovatai – Helytörténet, Irodalom, művészet, Memoár, Aradi ritkaságok, Gazdaság, Oktatás, Események – közül ezúttal a helytörténeti írások a „testesebbek”, komoly érdeklődésre tarthatnak számot. Ujj János az egykori aradi káptalanról írt az itt kiadott első ismert hiteleshelyi okmány 780. évfordulója alkalmából. Móré-Sághi Annamária Az elsüllyedt harang nyomában – Bulcs, 1994 címen bensőséges hangvételű írásban emlékezett meg Heitel-Móré Zsuzsa nemrég elhunyt régészről. Jámbor Gyula Mandics György A manipulált forradalom című könyvét ismertette. Dinyés László budapesti költő-szobrászművész centenáriumi Eseménynaptára az 1849. szeptember–október történéseit foglalta össze. Pávai Gyula Ficzay Dénes helytörténészre emlékezett. /Kiss Károly: Gondolatok a Szövétnek legfrissebb száma ürügyén. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 1./

2009. szeptember 2.

Emil Boc kormányfő egyeztetett a szakszervezetek és a munkáltatók képviselőivel a bértábláról. A kormányfő elmondta, az egységes bértábla helyettesíteni fogja a jelenleg érvényben levő, az állami alkalmazottak fizetésére vonatkozó 39 különböző törvényt, ugyanakkor a 12 minimálbérnyi összegre csökkenti a minimálbér 29-szeresét kitevő jelenlegi legmagasabb fizetést. A jelenlegi közalkalmazotti hierarchia alján elhelyezkedő pedagógusok és egészségügyi alkalmazottak esetében gyorsított eljárásban emelkednek a bérek mindaddig, amíg elérik a számukra kijelölt szintet. /M. Á. Zs. : Véglegesült a bértábla. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 2./

2009. szeptember 2.

Nem akartam támadási felületet hagyni az RMDSZ-en azzal, hogy az elnökválasztási kampányban a parlament infrastruktúráját használom – indokolta Kelemen Hunor képviselő, az RMDSZ államfőjelöltje azt, hogy az új parlamenti ülésszakban már nem indult háznagynak. „Öt évig voltam benne a ház vezetőségében, és most úgy döntöttem, nem indulok a tisztségért, amelyre Seres Dénes Szilágy megyei képviselőt javasoltam a frakciónak, akit meg is választottak” – nyilatkozta az RMDSZ ügyvezető elnöke. Visszalépést várt volna a Demokrata–Liberális Párt (PD-L) is Mircea Geoana szenátusi elnöktől. Geoana azonban erre nem volt hajlandó. Előzőleg Crin Antonescu, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke bejelentette lemondását a szenátus alelnöki tisztségéből arra hivatkozva, hogy nem akarja, hogy elnökjelöltként funkciójával való visszaéléssel vádolják. A szenátus szeptember 1-jén kezdődő ülésszakán a PNL-nek járó alelnöki helyre Teodor Melescanut választották. /S. M. L. : Geoana nem követi Kelemen és Crin példáját. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 2./

2009. szeptember 2.

A nemzeti kisebbségek jogainak következetes tiszteletben tartását és kiszélesítését követelte több ezer szlovákiai magyar szeptember 1-jén Dunaszerdahelyen. A résztvevők tiltakoztak a közelmúltban elfogadott szlovák államnyelvtörvény módosítása ellen. A Kiállunk jogainkért jelszó jegyében megtartott nagygyűlést a Magyar Koalíció Pártja (MKP) valamint a civil szervezeteket tömörítő Szlovákiai Magyarok Kerekasztala (SZMK) kezdeményezte és szervezte. „Szégyen, hogy 20 évvel 1989 után újból a regnáló hatalom antidemokratikus praktikái ellen vagyunk kénytelenek tüntetni. Ez Szlovákia szégyene, de Európa szégyene is” – jelentette ki Csáky Pál, az MKP elnöke. „Egy emberként mondjuk ki: Elég volt!” – áll a nagygyűlés által elfogadott nyilatkozatban. „Elegünk van a kormánykoalíció politikusainak magyarellenes kirohanásaiból. Felháborítónak tartjuk, hogy Malina Hedvig [a sérelmet szenvedett diáklány] Szlovákiában, állampolgárként nem tudja érvényre juttatni igazát. Elfogadhatatlannak tartjuk a dunaszerdahelyi szurkolók elleni rendőri beavatkozást, valamint azt, hogy a mai napig nem hozták nyilvánosságra az ezzel kapcsolatos videofelvételeket” – olvasható a dokumentumban. A nyilatkozat leszögezte: „Nem vagyunk sem bevándorlók, sem albérlők ebben az országban, ezért követeljük, hogy az állam a kisebbségekkel történt érdemi konzultációk alapján alakítsa ki nemzeti kisebbségi politikáját... Ne játsszák ki egymás ellen a különböző nagyságú és más-más igényű szlovákiai kisebbségeket!” A tüntetők elutasították a nyelvtörvényt, mivel „sérti az alapvető emberi jogokat, nevezetesen a szólásszabadságot”. A szlovákiai magyarok követelik, hogy Pozsony „fogadja el az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának azon ajánlásait, amelyek a kisebbségi nyelvhasználati jogok bővítését szorgalmazzák, és amelyeket a szlovák kormánykoalíció felháborító módon három éve ignorál”, ugyanakkor felszólították a szlovák politikusokat, hogy hagyjanak fel a magyarokkal szembeni gyűlöletbeszéddel. /Dunaszerdahelyi tüntetés a kisebbségek jogaiért. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 2./ „Egy nemzet fiaként, ha egyikünket bántják, mindannyiunkat bántanak” – fogalmazta meg az erdélyi magyarok üzenetét Dunaszerdahelyen Biró Rozália, Nagyvárad alpolgármestere a tizenkét ezer fős tüntetésen, amelynek résztvevői a szlovák államnyelvtörvény módosítása ellen tiltakoztak. „Bihar veletek van” – ez az üzenet feszített a dunaszerdahelyi stadion lelátóin a több tucatnyi magyar zászló, illetve a szlovákiai magyar falvak neveit és jelképeit tartalmazó transzparensek között. Az óriásbannert a Bihar megyei RMDSZ mintegy ötven tagja tartotta magasba, akik azért utaztak el a szlovákiai városba, hogy a szlovákiai államnyelvtörvény közelmúltban elfogadott módosítása ellen tiltakozzanak. Biró Rozália tiltakozó állásfoglalást nyújtott át a nagygyűlés szervezőinek. Ezt valamennyi területi RMDSZ-szervezet, huszonöt civil szervezet, négyezet polgár, illetve a négy történelmi egyház képviselői is aláírták. „Felszólalt még mások mellett a magyar írók nevében a Kossuth-díjas Grendel Lajos, valamint Csáky Pál, az MKP elnöke. Az egyetlen szlovák felszólaló Ondrej Dostál (Konzervatív Intézet) volt a nyelvtörvény módosításának elutasítását szorgalmazó petíció aláíróinak nevében. Dunaszerdahelyen erős rendőri jelenlét volt, rendbontásról nem érkezett jelentés. A szlovák kulturális miniszter, valamint az ellenzéki szlovák Kereszténydemokrata Mozgalom provokációnak minősítette a tiltakozó nagygyűlést. A nemrégiben alakult Híd-Most nevű új szlovákiai magyar párt támogatásáról biztosította a tüntetést. A nyelvtörvény ellen szeptember 1-jén Budapesten is tüntetést szerveztek: a Civil Összefogás Fórum (CÖF) a szlovák nagykövetség épülete előtt tartott tiltakozó demonstrációt. Közfelkiáltással elfogadtak egy olyan tiltakozó nyilatkozatot, amelyben azt követelik a szlovák parlamenttől, törölje el az államnyelvtörvényt, és alkossanak egy kisebbségi törvényt. Az angol és magyar nyelvű tiltakozást eljuttatják az Európai Parlament és az Európai Bizottság elnökének is. A szónoklatokat 15 órakor harangszóval szakították félbe, a szervezők közlése szerint ugyanebben az időben több világvárosban, illetve a Felvidék és Erdély több magyarlakta falvában is félreverték a harangokat a magyar nyelv és a magyarság megmentése érdekében. /Cs. P. T. : „Erdély veletek van!” A szlovák nyelvtörvény módosítása ellen tiltakoztak tegnap Dunaszerdahelyen. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 2./

2009. szeptember 2.

Románia 2007 óta tagja az Európai Uniónak. Ez a feltétel adott a Székelyföld belső önrendelkezéséhez. Az erdélyi magyar politikusok elvben egyetértenek abban, hogy szükségesek az autonómiaformák, azonban az elmúlt húsz évben a rövid távú célok rendre felülírták a hosszú távúakat. Fontosabbnak bizonyult néhány kilométer aszfalt, néhány tornaterem, néhány magyar felirat. Márpedig autonómiát nem lehet elérni az autonómiaigény demokratikus felmutatása, következetes képviselete nélkül. A bukaresti törvényhozás nem tilthatta meg, hogy a Székelyföld választott képviselői közösen nyilatkozzanak, afféle székely parlamentként kezdjenek megnyilvánulni. Ezért fontos a székelyföldi választott képviselők hét végére meghirdetett gyűlése. Az a tény pedig, hogy két gyűlés is lesz, csökkenti az aktus erejét/Gazda Árpád: Kevesebb a több. = Krónika (Kolozsvár), szept. 2./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 511-532




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998