udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 65 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-65
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Batthyaneum

1993. június 20.

Bálint Lajos gyulafehérvári érsek körlevélben vont mérleget az eltelt három és fél esztendő egyházi eseményeiről. A katolikus egyházat súlyos igazságtalanságok érték. 1948-ban 182 elemit, 31 középiskolát és 12 gyermekotthont államosítottak. Mindmáig az egyház egyetlen iskolát sem kapott vissza. A csíkszeredai Segítő Mária Líceum egykori saját épületébe megtűrt vendég. Annak idején hét női szerzetesrendnek húsz zárdája volt, a három férfi szerzetnek pedig huszonöt rendháza. 1949-ben mindet elkobozták, 1990-től a semmiből kellett új életet kezdeni. A plébániákról 1950-1952 között elkobozták az összes anyakönyveket és az értékesebb műkincseket, azzal a szándékkal, hogy a magyarság erdélyi múltjának emlékeit eltüntessék. A gyulafehérvári Batthyaneumot nem adták vissza. /A gyulafehérvári érsek számvetése. = Új Ember (Budapest), jún. 20./

1993. július 16.

Bálint Lajos gyulafehérvári érsek körlevélben számolt be az egyházmegye helyzetéről. 1989 után számtalan beadványt intéztek az illetékes hatóságokhoz az egyházat ért igazságtalanságok orvoslása érdekében. A körlevél felsorolta a legsúlyosabbakat. 1948-ban megfosztották az egyházmegyét 182 elemitől, 31 középiskolától, 12 gyermekotthontól. Mindebből egyet sem kaptak vissza. Az egyházmegyében hét női szerzetesrend létezett 20 zárdában és három férfi szerzetesrend 25 rendházban. Elvitték a plébániák anyakönyveit és több értékes műkincset, eltulajdonították a gyulafehérvári Batthyaneumot. Erről, az egyik legjelentősebb dokumentációs gyűjteményről az egyház sohasem fog lemondani. Márton Áron püspök könyvtárát, kéziratait is elkobozták. /Fodor György: Három és fél évnyi pusztába kiáltott szó. = Orient Expressz, júl. 16. - a máj. 13-án kelt körlevél teljes szövege: Nemzetőr (München), júl.-aug./

1995. július 7.

Kolozsváron évszázadokig működött a tizedrendszer, mint a század szervezeti egysége, erről már 1564-ből vannak feljegyzések. Puskás Lajos kolozsvári latintanár 1939-ben kezdte megszervezni a tizedesintézményt, ehhez 1940-ben már 11 ezer családfő tartozott. 1941-ben megalakult a "Kolozsvári Tizes Szervezet", dr. Keledy Tibor akkori polgármester megbízásokat adott a "tizedesek" számára. Puskás Lajos könyvet adott ki erről, összefoglalva a tizedes feladatait: a múlt őrzése, szolgálat, a magyar család segítése. 1945 után félreállították, 1947. máj. 2-án elhurcolták a szamosújvári börtönbe, ahonnan 1947 októberében szabadult. Puskás Lajos ezután a gyulafehérvári Batthyaneum Könyvtárban dolgozott. Fiait, Attilát és Csabát bebörtönözték, 20, illetve 18 évre ítélték őket, de hamarabb szabadultak. Puskás Lajos 1982. ápr. 9-én halt meg. /Magyarország, júl. 9./

1997. június 17.

Bethlen Könyvtár /Nagyenyed/ jún. 6-7-én tudományos rendezvénysorozattal emlékezett a könyvtár létrejöttének 375. évfordulójára. Az erdélyi könyvtárak a tudomány szolgálatában című szimpóziumon Ambrus Hedvig, dr. Deé Nagy Anikó, Spielmann Mihály /Teleki Könyvtár munkatársai/, Olosz Katalin /Marosvásárhely/, Újvári Mária /Kolozsvár, Egyetemi Könyvtár/, Sipos Ibolya /Batthyaneum, Gyulafehérvár/ és Roth András Lajos /Dokumentációs Könyvtár, Székelyudvarhely/ tartott előadást. A részvevők megismerkedtek ezzel a vidékkel, Gyulafehérváron a Batthyaneum kincseivel, értékes könyveivel, majd a székesegyházzal, Alvincen felidézték a történelmet, Marosilyén Bethlen Gábor ma is álló szülőházán koszorút helyeztek el. Visszajövet Ompolyosgyepűn az 1848. okt. 24-én a románok által meggyilkolt, Zalatnáról menekülő 700 ártatlan magyar tömegsírjánál megálltak, az obeliszk előtt, Sárdon, Boroskrakkón, Marosszentimrén a református lelkek nélkül maradt, málladozó templomok előtt, Magyarigenben Bod Péter síremléke előtt, az ezer férőhelyes, de ma már csak hat református lelket befogadó templom előtt és mellette az állandó Bod Péter-kiállítást tekintették meg. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 17./

1998. június 25.

A kormány június 25-i ülésén elfogadta a 17 kisebbségi ingatlan visszaszolgáltatásáról szóló sürgősségi kormányrendeletet. A 17 ingatlan közül 8 a magyar, 3 a német, 1-1 pedig a bolgár, lengyel, török, görög, szerb és örmény közösség tulajdonát képezte az állami birtokba vétel előtt. Ezen az ülésen ugyanakkor / a jún. 10-i koalíciós megállapodásnak megfelelően/ kormányhatározat született az állami magyar tannyelvű egyetem létrehozásának módozatait vizsgáló bizottság felállításáról. A bizottság paritásos alapon működik, magyar és román részről egyaránt 6-6 tagja van: egyetemi tanárok, kormányszakértők. A bizottság elnöke Tokay György kisebbségvédelmi miniszter. A kormányülésen beterjesztették a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémia keretében működő magyar tannyelvű tagozat létrehozására vonatkozó törvénytervezet szövegét, amelynek megvitatására a kormány jövő heti ülésén kerül sor. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 25. - 1291. sz./ Az egyetemmel foglalkozó 12 tagú bizottságnak október 15-ig kell elkészítenie jelentését. A 17 kisebbségi ingatlan közül nyolc tartozott korábban magyar egyházak, közösségek tulajdonába. A két nagyváradi püspöki palota mellett az Erdélyi Múzeumi Egyesület székháza, a temesvári Magyar Ház, a bukaresti Petőfi Sándor művelődési ház, a gyulafehérvári Batthyaneum épület és könyvtár, a Brassó mellett lévő szecselevárosi evangélikus oktatási épület és a kolozsvári Dávid Ferenc utcai unitárius nyugdíjpénztár szerepel a listán. Markó Attila, a kisebbségvédelmi hivatal jogi igazgatója elmondta az MTI-nek, hogy elvi határozatról van szó, amelynek alapján az érdekelt nemzeti kisebbségek és intézmények részvételével külön-külön bizottságok tárgyalnak a szóbanforgó épületek jelenlegi használóival /az esetek többségében közintézményekről van szó/ azok jogi helyzetéről, az átadáshoz szükséges jogi eljárásokról, a jelenleg bennük működő intézmények elhelyezéséről. Határidőt nem tartalmaz a kormányhatározat. /MTI/

1998. szeptember 20.

A Batthyaneaumot 1949-ben vette el az állam, de hivatalosan csak 1961-ben államosították, ismertette a nagyhírű könyvtár helyzetét dr. Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek. A kommunista rendszer idején az egyház beadványaival visszakövetelte a könyvtárat. Elmondta, hogy szentírástudományt tanított, ennek ellenére a magyar töredékes szentírásfordítást tartalmazó kódexeket és a híres Gyulafehérvári Glosszát csak 1989 után láthatta először. "Hivatalos állásfoglalásainkban az erdélyi történelmi egyházakkal együtt mindig azt kértük, hogy az egy tollvonással elorzott egyházi javakat egy tollvonással adják vissza." Célszerűtlen lenne minden esetben pert indítani. A Hivatalos Közlöny /Monitorul Oficial al Romaniei/ 1998. júl. 8-i, 255. száma közölte a júl. 7-én kelt, 13. számú kormányrendeletet az egyházi javak visszaadásáról. A felsorolt 17 tulajdon között szerepel a Batthyaneum múzeum és csillagvizsgáló. - Sajnos ez a rendelkezés még mindig csak írott malaszt. Fehér megye prefektusa, Ananie Garbovean közgazdász azonnal tiltakozott és kérte a rendelet visszavonását. Úgy látszik, hogy a kormányrendelet taktikai időhúzás. Jelezni kell Nyugat felé, hogy Románia megkezdte az egyházi vagyon visszaszolgáltatását. Egyébként a döntésről semmiféle hivatalos értesítést nem kaptak. A rendeletet aláíró Tokay György miniszter jelezte, hogy augusztus első felében megtárgyalják a visszaadás körülményeit. Eltelt augusztus, azóta semmi sem történt. /Fodor György: Beszélgetés dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsekkel. = Vasárnap (Kolozsvár), szept. 20./

1998. szeptember 22.

A gyulafehérvári Batthyaneum Könyvtár valószínűleg lekerül a visszajuttatandó közösségi javak listájáról. Markó Attila, a Kisebbségvédelmi Hivatal illetékes igazgatója megerősítette ezt. Dan Simeru, a Nemzeti Liberális Párt Fehér megyei képviselője elmondta, hogy erre az ő közbelépése nyomán kerül sor. Szerinte a könyvtár a Román Akadémia tulajdonában van. /Magyar Hírlap, szept. 22./

1999. október 14.

Október 12-én dr. Garda Dezső Hargita megyei képviselő politikai nyilatkozatot tett a képviselőházban. A gyulafehérvári Batthyaneum történetének bemutatása után az RMDSZ-képviselő elmondta, hogy az 1998. július 8-án kiadott sürgősségi kormányrendelet ellenére nincs változás. A Szociális Demokrácia Romániai Pártjának Fehér megyei szervezete bírósági eljárást kezdeményezett a sürgősségi kormányrendelet ellen. Dr. Garda Dezső kérte a bírósági huzavona megszüntetését, a döntések mielőbbi meghozatalát, hogy a Batthyaneum visszakerüljön az egyház tulajdonába, az épületeket visszaszolgáltassák jogos tulajdonosaiknak. /Áldatlan helyzet - kormányrendelet után. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 14./

2000. szeptember 10.

Marton József professzor - aki a Márton Áron-örökség buzgó kutatója - előadást tartott az idei pannonhalmi médiatalálkozón Márton Áron püspökről. Olyan beszédeiből idézett, amelyek mostanig nem jelenhettek meg nyomtatásban, amelyek eredetije még most is az állam által kisajátított püspöki könyvtárban, a gyulafehérvári Batthyaneumban van "fogságban". Marton József előadását közli a gyulafehérvári Studia Theologica Transsylvanica 2. száma. /Sebestyén Péter: Márton Áron és a kultúra. = Vasárnap (Kolozsvár), szept. 10./

2001. január 17.

Jan. 16-án két, a 83/1999-es sürgősségi kormányrendeletben szereplő egyházi ingatlan ügyében döntött úgy az Alkotmánybíróság, hogy visszaszolgáltatásuk megfelel a hatályos román törvényeknek. A gyulafehérvári Batthyaneum visszaadása ellen a PDSR Fehér megyei szervezete, míg a temesvári Piarista Gimnázium esetében a helyi műszaki egyetem emelt alkotmányossági kifogást. Románia alkotmánybírósága mindkét épületről megállapította: a kormány jogszerűen szolgáltatta vissza tulajdonosaiknak. Batthyány Ignác egykori erdélyi római katolikus püspök 1798-ban adományozta könyvtárát ″egyházának és Erdélynek″. Kozsokár Gábor alkotmánybíró a Krónikának elmondta, a pereskedések ezután a területi bíróságon folytatódnak. ″Itt azonban nyilvánvalóan nagyobb esélye lesz az egyháznak arra, hogy a bíróság helyi szinten is visszautasítsa a felperesek kérését″. Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek örömmel fogadta a taláros testület döntését: ″Sajnálatos, hogy az elmúlt időszakban folyamatosan félremagyarázták Batthyány püspök végrendeletét, azt sugallva, hogy a történelmi és művészi értékű könyvtár román tulajdon lenne. Mi csak a jussunkat akarjuk, és bízunk benne, hogy isteni gondviseléssel visszakapjuk vagyonunkat″. -Azért is sürgető a temesvári Piarista Gimnázium birtokbavétele, mert az épület állapota egyre romlik. A tényleges birtokbavételt a Politechnika Műszaki Egyetem akadályozta meg, mely évtizedekkel ezelőtt költözött be. Az oktatási intézmény hasznot is húzott az épületegyüttesből, hiszen annak egyes részeit bérbe adta. - Ugyancsak alkotmánybírósági döntésre vár a 83-as sürgősségi kormányrendeletben szereplő zilahi Kálvineum Művelődési Ház visszaszolgáltatása is, amelynek a Királyhágómelléki Református Egyházkerület tulajdonába való visszahelyezését a zilahi polgármesteri hivatal tagadta meg. A zilahi bíróság tavaly decemberben annak ellenére utasította vissza az egyház keresetét, hogy a reformátusok a taláros testület 132/2000-es számú, az ingatlanok visszaszolgáltatásáról rendelkező kormányrendelet alkotmányosságát kimondó döntésére hivatkoztak. /Gazda Árpád/Rostás Szabolcs: Batthyaneum: közelebb a restitúcióhoz. Az Alkotmánybíróság jogszerűnek ítélte két erdélyi egyházi ingatlan visszaadását. = Krónika (Kolozsvár), jan. 17./

2001. január 20.

Komáromi Attila, a gyulafehérvári római katolikus érsekség jogtanácsosa elmondta: jan. 16-án az Alkotmánybíróság elutasította a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja (RTDP) helyi szervezete által benyújtott keresetet a Batthyaneum épületének visszaszolgáltatása ellen. Az ingatlan visszaszolgáltatásáról az 1998-ban hozott 13-as számú sürgősségi kormányrendelet döntött. Szintén visszakerült jogos tulajdonosához a temesvári volt piarista gimnázium is. /Döntött az Alkotmánybíróság. Visszakapja az érsekség a Batthyaneumot. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 20./

2001. február 4.

1998-ban a 13. számú sürgősségi kormányrendelet döntött a gyulafehérvári Batthyaneum visszaszolgáltatásáról. Az RTDP Fehér megyei szervezete a bíróságon keresetet nyújtott be a Batthyaneum épületének visszaszolgáltatása ellen. Hosszú ideig tartó pereskedés után a gyulafehérvári táblabíróság az érsekségnek kedvező döntést hozott. Akkor az RTDP megyei szervezete az Alkotmánybírósághoz fordult azzal az indokkal, hogy a kormányrendelet alkotmányellenes. Idén jan. 16-án az Alkotmánybíróság elutasította az RTDP helyi szervezete által benyújtott keresetet. A továbbiakban a pereskedés helyi szinten folytatódik. Ugyanez a helyzet a temesvári Piarista Gimnázium esetében is. Az Alkotmánybíróság nem tartja alkotmányellenesnek az iskola egyházi tulajdonba való visszaadását előíró sürgősségi kormányrendeletet. Azonban helyi szinten a pereskedés Temesváron is végeérhetetlen az egyház jogos tulajdonáért. /Restitutio hazai módra. = Vasárnap (Kolozsvár), febr. 4./

2001. március 13.

A Fehér megyei RTDP hadjáratot indított azért, hogy a Batthyaneum épülete és a könyvtár a román állam tulajdonában maradjon. A 18. század végén Batthyány Ignác erdélyi püspök, a könyvtár alapítója gyűjteményét a gyulafehérvári központú római katolikus egyházra hagyta, Erdély tartományának adományozta. Három évvel ezelőtt kiadtak egy kormányrendelet, amely kimondta 17 ingatlan visszaszolgáltatását a volt tulajdonosoknak, ezek között volt a Batthyaneum is. A Fehér megyei RTDP mégis pert indított az akkor Ion Caramitru vezette művelődésügyi minisztérium, a római katolikus érsekség és a kormány ellen. Ioan Rus ügyvéd, Fehér megyei prefektus szerint tévedés folytán került a Batthyaneum a visszaszolgáltatni köteles épületek sorába. Ioan Rus az Alkotmánybírósághoz is felterjesztette az ügyet, állítván, hogy az az eljárás, ahogyan a 13-as kormányrendelet megszületett, törvénytelen volt. A gyulafehérvári római katolikus érsekség jogtanácsosa, Komáromi Attila elmondta, az általa képviselt intézmény nemrég megnyerte a pert az Alkotmánybíróságnál. Az ügynek a gyulafehérvári bírósághoz kell visszakerülnie. /Mezei Sándor: Harc a Batthyaneum tulajdonáért. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 13./

2001. május 12.

A PDSR Fehér megyei szervezetének kérésére a területi bíróság elhalasztotta a gyulafehérvári Batthyaneum ügyében zajló pert. Razvan Theodorescu miniszter ellenzi a könyvtár teljes visszaszolgáltatását. Bárhogyan dönt a bíróság, a gyulafehérvári Batthyaneumból egyetlen könyvet, a nagyváradi Körösvidéki Múzeumból pedig egyetlen alkotást sem szabad elköltöztetni - szögezte a két egyházi ingatlan visszaszolgáltatásáról Razvan Theodorescu. A Művelődés- és Vallásügyi Minisztérium vezetője elmondta, a nagyváradi múzeum és a gyulafehérvári könyvtár egyaránt a "román nemzeti vagyon részeként" tekintendő, az egyházaknak pedig inkább anyagi kártérítést kellene kapniuk. /Theodorescu nem adná. Elnapolták a pert a Batthyaneum ügyében. = Krónika (Kolozsvár), máj. 12./

2001. június 17.

Jelentkezett a Mégis, a gyulafehérvári Római Katolikus Hittudományi Főiskola diáklapja. Kicsi István főszerkesztő-helyettes köszöntötte az olvasót. Az előző diáklap, a SIS (Seminarium Incarnatae Sapientiae) részbeni átmentését jelentette az öt évvel ezelőtt megszületett Mégis. Pálfy Szilárd a Mégis nevében dr. Székely Dénes tanárt a gyulafehérvári 1 Decembrie 1918 Egyetemen tanuló magyar diákokkal való rendszeres foglalkozásról kérdezte. Mintegy ötven magyar egyetemista tanul ebben az intézményben, s átlag 20-25-en gyűlnek össze közülük szerda esténként a teológia egyik termébe - nem csak katolikusok. A Batthyaneum tőszomszédságában értékes, külön könyvtára van a teológiának, mondta el Walter Ilona könyvtáros. /Kispapok folyóirata. = Vasárnap (Kolozsvár, jún. 17./

2001. augusztus 14.

Tamás József, a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye csíkszeredai segédpüspöke fél évtizede foglalta el akkor újonnan létesített hivatalát. Csíkszeredába költözésekor kollégájához, Ioan Salajanhoz is közelített, a görögkeleti püspök azonban a mai napig távolságtartó maradt, nem viszonozta a látogatást. A gyulafehérvári főegyházmegye félmillió hívőt tart nyilván, amiből 300 ezer lélek a Székelyföldön él. A katolikus hívek többsége Székelyföldön él, és Gyulafehérvár messze van innen. Ezért kellett, hogy az egyik püspök itt legyen a hívek körében. A főegyházmegyei zsinat egyik fő célja egy frissebb lelki megújulás meghirdetése és ennek előkészítése volt. A zsinati könyv hamarosan megjelenik. - Az 1989-es fordulat óta 36 kápolnát és templomot építettek, ehhez állami támogatást nagyon keveset kaptak. Az anyagiak előteremtése különösképpen a nyugati segélyszervezetekre hárult. Az utóbbi időben a nyugati támogatás érezhetően megcsappant. Sajnos az állam nem egyformán osztja el a pénzt a felekezeteinek. Két kategória létezik számára: az ortodox és a kisebbségi egyházak. Székelyföld a térségben kisebbségben levő ortodox egyház különleges támogatást kap, de ugyanígy a szórványban élő magyar katolikusok, reformátusok, evangélikusok és unitáriusok is megérdemelnék az ilyen támogatást. - A kultuszminisztérium egy 5,5 milliárdos támogatást juttatott a csíkszeredai ortodox püspökségnek. Ennek kapcsán kértek támogatást és kaptak ígéretet Razvan Theodorescu minisztertől a Csíkszeredában építendő katolikus templomhoz. A megígért hárommilliárd lejt még nem utalták át, most gondolkozhatnak azon: vajon nem ígéret marad-e csupán? - Tamás József püspök elmondta, hogy kormányrendelettel öt ingatlant kaptak vissza, amelyek közül csak egyetlenegyet lehetett birtokba venni. Ez a dévai ferences kolostor, amely a fordulat idején üres volt, így a ferences atyák beköltöztek, aztán az állam törvényesítette is a helyzetét. A többi kormányrendelettel visszakapott épület közé tartozik a csíksomlyói fertőző betegeket ápoló kórház. A kórházat nincs hová kiköltöztetni, így az épületet nem tudják egyelőre birtokba venni. A gyulafehérvári Batthyaneum könyvtár épületét is visszaadták, azonban a Fehér megyei prefektus beperelte a kormányt, mondván, hogy nem lehet a visszaszolgáltatást megejteni. Másik gyulafehérvári ingatlan a volt katolikus gimnázium egyik bentlakásának épülete. Ebben egy kft. tevékenykedik, amely nem akarja átadni az épületet. Székelykeresztúron is van egy visszakapott ingatlan, ezt viszont a tanügy használja, ők sem oldották meg a problémát. A püspök kifejtette: sajnos az RMDSZ részéről született egy módosító indítvány az egyházi ingatlanok visszaadásával kapcsolatban, amit úgy nyújtottak be, hogy erről az egyházi vezetőkkel előzetesen nem egyeztettek. Az egyházi elöljárók ezért úgy érezték, hogy nem az ő elvárásaik szerint fogalmazták azt, így július elején az erdélyi püspökök tartottak egy megbeszélést az RMDSZ csúcsvezetésével, ahol felelősségre vonták őket a javaslatot illetően. Magyarázatuk az volt, hogy ezt a javunkra akarták volna tenni, a püspököket viszont nem győzték meg erről. /Kristály Lehel: Csendben munkálkodó ember vagyok. Beszélgetés Tamás József csíkszeredai segédpüspökkel. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 14./

2001. augusztus 30.

Medgyessy Péter az RMDSZ meghívására utazott Romániába. Aug. 28-án Bukarestben vezető román politikusokkal és az RMDSZ vezetőivel tárgyalt, aug. 29-án pedig erdélyi körútra indul. Ennek során Sepsiszentgyörgyön a város polgármesterével és a helyi RMDSZ vezetőivel találkoznak, Marosvásárhelyen pedig felkeresik hivatalában Markó Béla szövetségi elnököt, és a város közéleti személyiségeinek részvételével megtartott fórumon vesznek részt, Kolozsváron Takács Csabával, az RMDSZ ügyvezető elnökével tárgyal, Nagyváradon pedig felkeresi Tempfli József katolikus püspököt. Az erdélyi program utolsó állomása aug. 30-án Nagyszalonta lesz. Medgyessy Péter Nastase kormányfővel tárgyalt. Adrian Nastase rosszallását fejezte ki a nemrég felavatott nagykanizsai emlékmű és az Erdélybe juttatott millenniumi zászlók miatt. Medgyessy felkereste Traian Basescu DP-elnököt, bukaresti főpolgármestert. Basescu a magyarországi román közösség útján az MSZP támogatását ígérte a jövő évi választásokon, s kifejezte reményét, hogy a magyar választók Orbán Viktor kormányfőt - "fenegyerekeskedései" okán - szavazataikkal meg fogják büntetni. Medgyessy az újságírónak elmondta: romániai látogatásának fő célja az MSZP elkötelezettségének kinyilvánítása a határon túl elő magyar közösségek ügyei iránt, ugyanakkor a kormányzásra készülő MSZP a környező országok vezető politikusaival is jó viszony kiépítésére törekszik. Medgyessy sürgette a magyar egyházi ingatlanok mielőbbi visszajuttatását, külön megemlítve a nagyváradi katolikus püspöki palota, a gyulafehérvári Batthyaneum Könyvtár, illetve a kolozsvári Református Kollégium épületének rég óta húzódó ügyét. Medgyessy a már elfogadott közigazgatási törvény és az anyanyelv-használati jogok mielőbbi alkalmazását, az ehhez szükséges végrehajtási rendeletek meghozatalát sürgette. A státustörvénnyel szemben az MSZP-nek is megvoltak a maga fenntartásai, ennek ellenére Medgyessy elmagyarázta partnereinek, hogy ez a törvény a magyar kisebbség szempontjából fontos lépést jelent. Az MSZP-politikus Markó Bélával és az RMDSZ vezető politikusaival folytatott megbeszélést. Ezzel kapcsolatos kérdésünkre Medgyessy Péter elmondta: a szövetség vezetői által azt az üzenetet szeretné eljuttatni az erdélyi magyarságnak, hogy "az MSZP és annak miniszterelnök-jelöltje mélységesen elkötelezett az Erdélyben élő magyar közösség dolgai iránt", s azt szeretné, ha a magyarság minél jobban boldogulna szülőföldjén. /T. Sz. Z.: Párbeszéddel és emberi kapcsolatokkal. Medgyessy Péter szocialista kormányfőjelölt elkötelezett az erdélyi magyarság dolgai iránt. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 30./ Nastase kijelentette: biztos benne, hogy az MSZP miniszterelnök-jelöltjével mind pártvonalon, mind a képviselt országok szintjén sikerül majd együttműködnie. A Curentul című napilap szerint "Románia immár Orbán legjelentősebb választási ellenfelének keresi a kegyeit". A román kormánypárt megpróbálta elhitetni a budapesti "barátokkal", hogy a román-magyar kapcsolatrendszer új alapokra helyezhető, ha a magyar kormányt nem Orbán Viktor és pártja fogja irányítani. A Curentul rámutatott arra, hogy Adrian Nastase és csapata számára sokkal többet jelentett ez a látogatás, mivel meg akarják szerezni az MSZP támogatását a Szocialista Internacionáléba való felvétel előtt. /Bukarest a magyar szocialistáknak kedveskedik. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), aug. 30./

2001. szeptember 8.

A február 14-én megjelent 10. számú ingatlantörvény (a visszaélésszerűen elkobzott ingatlanok jogállásáról) alapján országszerte számtalan olyan épületet, kastélyt, palotát kérnek vissza a jogos tulajdonosok illetve ezek örökösei, amelyek többek között történelmi és építészeti szempontból is hatalmas kincset, örökséget jelentenek. Ioan Opris művelődésügyi államtitkár ezen a héten megbeszélést folytatott a szenátus kulturális bizottságával, mivel szerinte a "visszaigénylési komédia" súlyosan érinthetné a nemzeti kulturális örökséget. A művelődési minisztérium államtitkára egy listát is bemutatott a szenátoroknak, amelyen feltüntették azokat a visszakért épületeket, amelyeknek a visszaszolgáltatása esetén "a román államot hatalmas veszteség érné". A szenátus kulturális bizottságának kormánypárti valamint nagyromániás tagjai javasolták, hogy vagy külön törvénnyel, vagy a 10. törvény kiegészítésével gondoskodjanak a nemzet eme örökségeinek megőrzéséről. A művelődésügyi minisztérium által összeállított jegyzék 34 visszaigényelt ingatlant sorol fel, többek között a Batthyaneumot, a hunyadi várkastélyt, bethleni kastélyt, Kolozsváron a Bánffy-palotát, Bonchidán a Bánffy-kastélyt. A központi sajtó meghúzta a vészharangot. Eckstein-Kovács Péter szenátor meggyőződése szerint nem fogják módosítani az ingatlantörvényt. /Ú. I.: Ingatlantörvény-módosítást fontolgat több politikus. Eckstein-Kovács: Nem lesz gyakorlati következménye az államosító gondolatnak. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 8./

2001. október 6.

Negyedik alkalommal halasztotta el okt. 4-án a Fehér megyei bíróság a gyulafehérvári Batthyaneum visszaszolgáltatása ellen indított pert. Az egyházi ingatlan restitúcióját a kormánypárt megyei szervezete akadályozza. - Számos egyházi ingatlannal együtt a Batthyaneumot a 83/1999-es sürgősségi kormányrendelettel szolgáltatták vissza tulajdonosának, a gyulafehérvári római katolikus egyháznak. A visszaszolgáltatást a kormánypárt Fehér megyei szervezete támadta meg bírósági úton. A bíróság idén januárban az egyház számára kedvező döntést hozott, és visszautasította az alkotmányossági kifogást. Az RMDSZ-nek Adrian Nastase kormányfővel folytatott legutóbbi tárgyalásain újfent felvetődött mind a Batthyaneum, mind a nagyváradi Püspöki Palota (jelenleg Kőrösvidéki Múzeum) visszaszolgáltatásának kérdése, de megállapodás nem született. Razvan Theodorescu, a Művelődés- és Vallásügyi Minisztérium vezetője hónapokkal ezelőtt leszögezte, bárhogyan dönt a bíróság, a gyulafehérvári Batthyaneumból egyetlen könyvet, a nagyváradi Kőrösvidéki Múzeumból pedig egyetlen alkotást sem szabad elköltöztetni, mivel mindkét ingatlan a "román nemzeti vagyon részének" tekintendő. /Rostás Szabolcs: Politikai okokból halasztottak. Újból elodázták a gyulafehérvári Batthyaneum-pert. = Krónika (Kolozsvár), okt. 5./

2002. február 23.

A könyvtárnak az állam tulajdonában kell maradnia."- jelentette ki Fehér megye prefektusa. Ioan Rus, belügyminiszter határozottan kijelentette: két vitatott pontban nem hajlandó semmi áron engedni. Az első és legfontosabb probléma a Batthyaneum könyvtár visszaszolgáltatása a katolikus egyháznak. A bíróság még nem hozott végleges döntést, de ha mégis visszahelyeznék az egyházat elkobzott tulajdonába, a prefektus nem lesz hajlandó végrehajtani a majdani ítéletet, inkább nemzetközi fórumok elé viszi az ügyet. A másik kérdésben, a magyar igazolványokat intéző irodák gyulafehérvári működésével kapcsolatban már "engedékenyebbnek" mutatkozott. Szerinte ezeknek a léte "nem zavar senkit, amíg tisztán információs szerepük van és nem közvetítenek a magyar etnikumú román állampolgárok és a magyar konzulátus között". /Kali: A prefektus ellenzi a Batthyaneum visszaadását. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 23./ A Fehér megyei RMDSZ bizakodik abban, hogy az SZDP-RMDSZ megegyezés értelmében megoldódik a Batthyaneum ügye. /Sz. Cs.: Nincs elveszve a Batthyaneum. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 23./

2002. március 5.

A protokollum szerint április végéig kell benyújtania a kormánypártnak az egyházi ingatlanokkal kapcsolatos törvénytervezetét, mondta el Sógor Csaba szenátor. Lesznek majd olyan ingatlanok, amelyeket nem fognak visszaadni, de ne semmit sem érő értékpapírokat adjanak értük, szögezte le álláspontját a szenátor. Szerintemvannak olyan ingatlanok, amelyekért nagyon kell majd harcolni, mint például a gyulafehérvári Batthyaneum, a nagyváradi Püspöki Palota. Nagy a veszélye annak, hogy az ingatlan-visszaadás is úgy fog működni, mint az RMDSZ kormányba lépte idején a csángóföldi anyanyelvtanulás beindítása: minden központi engedély megvolt, csak éppen a helyi hatóságok tettek keresztbe. Ugyanez a helyzet jelenleg a kolozsvári kollégiummal. Funar polgármester nem hajlandó érvényesnek tartani a kormánydöntést. Ami a protokollum betartását illeti, sok a kérdőjel: már az aláírása utáni napokban kijelentette az SZDP főtitkára, hogy az aradi Szabadság-szoborcsoportot nem biztos, hogy visszaállítják, a kolozsvári egyetem román tanárai szerint pedig nincs szükség önálló magyar karokra. /R. Gy. : Baktatunk vagy megyünk? = Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 5./

2002. március 15.

Három év pereskedés után a gyulafehérvári bíróság elutasította a kormánypárt Fehér megyei szervezetének keresetét, így a római katolikus érsekség alapfokon pert nyert a Batthyaneum visszaszolgáltatása ügyében zajló perben. Fehér megyében a Batthyaneum restitúciója sarkalatos kérdést jelentett az RMDSZ és a PSD szervezetei közötti protokollum egyeztetésekor, és az egyházi ingatlan ügyét a politikai pártok legfelsőbb vezetésének hatáskörébe utalták. Rácz Levente. Az RMDSZ-elnök reméli, több más erdélyi egyházi ingatlan kérdésével együtt a Batthyáneum ügyét is országos szinten sikerül rendezni. Batthyány Ignác, az Erdélyi Római Katolikus Egyház egykori püspöke az 1781-ben általa alapított gyulafehérvári könyvtárat 1798-ban adományozta egyházának és Erdélynek. Dr. Jakubinyi György római katolikus érsek a húzódó pereskedések miatt meglehetősen borúlátó a Batthyáneum visszaszolgáltatásával kapcsolatban. "Tavaly májusban itt járt Razvan Theodorescu művelődésügyi miniszter is, aki értésünkre adta, az épületet sohasem fogjuk visszakapni. Románia számos alkalommal, kormányrendeletek, nyilatkozatok útján kötelezettséget vállalt a visszaszolgáltatásra, a pereskedés mégis évek óta zajlik. Nem bízom abban, hogy a fellebbezés elmaradása esetén bírósági végrehajtóval elfoglalhatjuk az épületet, ez csak jogállamban lenne lehetséges" - nyilatkozta az érsek./Rostás Szabolcs, Lukács János: Batthyaneum: alapfokon nyert az egyház. = Krónika (Kolozsvár), márc- 15./

2002. március 15.

Három év pereskedés után a gyulafehérvári bíróság elutasította a kormánypárt Fehér megyei szervezetének keresetét, így a római katolikus érsekség alapfokon pert nyert a Batthyaneum visszaszolgáltatása ügyében zajló perben. Fehér megyében a Batthyaneum restitúciója sarkalatos kérdést jelentett az RMDSZ és a PSD szervezetei közötti protokollum egyeztetésekor, és az egyházi ingatlan ügyét a politikai pártok legfelsőbb vezetésének hatáskörébe utalták. Rácz Levente. Az RMDSZ-elnök reméli, több más erdélyi egyházi ingatlan kérdésével együtt a Batthyáneum ügyét is országos szinten sikerül rendezni. Batthyány Ignác, az Erdélyi Római Katolikus Egyház egykori püspöke az 1781-ben általa alapított gyulafehérvári könyvtárat 1798-ban adományozta egyházának és Erdélynek. Dr. Jakubinyi György római katolikus érsek a húzódó pereskedések miatt meglehetősen borúlátó a Batthyáneum visszaszolgáltatásával kapcsolatban. "Tavaly májusban itt járt Razvan Theodorescu művelődésügyi miniszter is, aki értésünkre adta, az épületet sohasem fogjuk visszakapni. Románia számos alkalommal, kormányrendeletek, nyilatkozatok útján kötelezettséget vállalt a visszaszolgáltatásra, a pereskedés mégis évek óta zajlik. Nem bízom abban, hogy a fellebbezés elmaradása esetén bírósági végrehajtóval elfoglalhatjuk az épületet, ez csak jogállamban lenne lehetséges" - nyilatkozta az érsek./Rostás Szabolcs, Lukács János: Batthyaneum: alapfokon nyert az egyház. = Krónika (Kolozsvár), márc- 15./

2002. április 9.

Rácz Levente, illetve Ioan Rus elnökök ápr. 6-án aláírták a Fehér megyei RMDSZ?SZDP megállapodást. A megegyezés 8 fejezetbe foglalja a két politikai szervezet 2002-es évi együttműködési irányelveit és módozatait, amelyek a magyar iskolahálózat anyagi és szervezési támogatásával, a magyar kulturális értékek megőrzésével, a státustörvény alkalmazásával, közösségi javak visszaszolgáltatásával, a megyei úthálózat javításával kapcsolatosak. A megállapodás értelmében támogatni fogják a nagyenyedi középkori vár, valamint a magyar történelmi egyházak templomainak renoválását, illetve az elhagyott templomok, udvarházak (Martinuzzi-kastély, alvinci, szentimrei, magyarigeni templomok) állagmegőrzését. A magyarlapádi népi együttesek és az enyedi Nemzetközi Művésztábor támogatása is biztatónak ígérkezik. Egy kérdés a Batthyaneum Könyvtárral kapcsolatosan, így szólt: az SZDP visszavonja-e törvényszéki keresetét? A prefektus szerint e kérdés megoldását az országos monitorizáló bizottság hatáskörébe utalta át a két tárgyaló fél. /Krecsák-Bakó: Megszületett a Fehér megyei RMDSZ?SZDP megállapodás. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 9./

2002. április 17.

A Fehér megyei kormánypárti vezetőség is meghajolt a megyei RMDSZ által előterjesztett protokollum tervezete előtt. Ahol a magyarság részaránya eléri a 20 %-ot, a magyar nyelvet ismerő rendőrök alkalmazására is sort kerítenek. Az oktatás terén: további magyar nyelvű óvodák, elemi, gimnáziumi, líceumi osztályok, szak- és inasiskolai, posztliceális osztályok létesülnek. Iskolaigazgatók, aligazgatók és kisebbségi tanfelügyelők kinevezése az RMDSZ hozzájárulásával eszközölhető. A gyulafehérvári Római Katolikus Teológiai Szeminárium és a nagyenyedi Református Szeminárium ezután is a jelentkezők létszámának függvényében fejti ki tevékenységét. A megyei és helyi költségvetésből, a lehetőségek arányában, pénzt utalnak a Bethlen Gábor Kollégium épületeinek általános felújítására. Anyagilag támogatják a magyarlapádi népi együttest, valamint a Nagyenyeden évente megrendezésre kerülő nemzetközi festőtábort. Megfelelő pénzalapokat utalnak ki a római katolikus, református és unitárius templomok, a hatókörükbe tarozó magyar történelmi műemlékek restaurálására, karbantartására, különös tekintettel a nagyenyedi középkori vár, az alvinci Martinuzzi kastély és református templom, valamint a marosszentimrei, boroskrakkói, magyarigeni református templomok megóvására, karbantartására, tiszteletére. A tulajdonjog visszaállítása keretében a Batthyaneum sorsát a központi hatóságokra bízzák. A megyei közigazgatási hatóság viszont intézkedik, hogy a gyulafehérvári római katolikus érsekségnek visszaszolgáltatott épületből mielőbb máshová költözhessen a benne székelő Fehér megyei Képzőművészek Szövetsége. /Győrfi Dénes: Fehér megyei kézfogás. A kormánypárt végre fejet hajtott. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 17./

2002. április 27.

A Romániai Magyar Egyházak Elöljáróinak Állandó Értekezlete közleményt adott ki a romániai magyar történelmi egyházak küldöttségének Strasbourgban az Európa Tanácsnál tett ápr. 22-i látogatásáról. A négy erdélyi egyház képviseletében dr. Jakobinyi György római katolikus érsek, valamint Tőkés László református, Mózes Árpád evangélikus és dr. Szabó Árpád unitárius püspökök vettek részt , hozzájuk csatlakozott még Nicolae Anusca, a Román Görög Katolikus Egyház balázsfalvi érsekségének tanácsosa. A romániai kisebbségi egyházak vezetői mindenekelőtt a kommunizmus idején elkobzott egyházi ingatlanok és egyéb javak visszaszolgáltatása tárgyában tartották szükségesnek az Európa Tanácshoz fordulni. Reprezentatív dokumentációt tartalmazó füzetet nyújtottak át az illetékeseknek. A Jussunkat követeljük (Demanding our property) című — angol nyelvű — kiadvány egyebek mellett magába foglalja az egyházak által rendezett, 2002. nov. 29–30–án Kolozsváron megtartott nemzetközi értekezlet közös nyilatkozatát, amelyben a résztvevők kilátásba helyezik Románia Európa Tanács általi monitorizálása újrafelvételének kérelmezését, abban az esetben, amennyiben a román kormány az egyházakkal kapcsolatban vállalt nemzetközi kötelezettségeit továbbra sem teljesíti. A dokumentumgyűjtemény tartalmazza továbbá a magyar kisebbségi egyházaktól elkobzott javak teljességre törekvő kimutatását. Az egyházi küldöttséget fogadta Walter Schwimmer, az Európa Tanács főtitkára. A magyar egyházi vezetők ez alkalommal az egyházi ingatlanokra és magyar egyház, valamint kisebbségi magyarság helyzetére vonatkozó beadványt nyújtották át a főtitkárnak. Nicolae Anusca tanácsos a román görög katolikus egyház jogfosztottságát bemutató dokumentumot adott Walter Schwimmernek. A magyar egyházfők közös folyamodványukban — az ingatlanok ügye mellett — a következő egyházi és kisebbségi sérelmeket tárták az Európa Tanács elé: magyarellenes politikai propaganda és időről időre előálló diszkriminatív kisebbségellenes állami intézkedések, politikai gyakorlat; a kisebbségi egyházakat sújtó diszkrimináció, a privilegizált román ortodox "nemzeti" egyházzal szemben; a közigazgatási törvénynek megfelelő kétnyelvűség bevezetésének a részleges elmaradása, illetve halogatása; a kisebbségi nyelvek — így a magyar nyelv - teljes kizárása az igazságszolgáltatásból; a tanügyi törvényben érvényesülő hátrányos megkülönböztetés a kisebbségekkel szemben; a vallásszabadságra vonatkozó törvény tizenkét év óta tartó elszabotálása; a kisebbségi törvény elfogadásának elodázása; a Romániai Magyar Demokrata Szövetség által benyújtott egyes törvénytervezetek semmibevétele (pl. törvénytervezet, melyet 500 ezer polgár aláírásával terjesztettek elő; a magyar állami egyetem helyreállítására vonatkozó törvénytervezet; az ingatlanok restitúciójára vonatkozó törvénytervezet); az önerőből létrehozott magyar tannyelvű magánegyetem akadályoztatása; a moldvai "csángó" magyarok erőszakos elrománosítása; a magyar nemzetiségű politikai foglyok elítéltetése, illetve fogva tartása; a magyar kisebbségek által — is — lakott területek és a magyar népesség gazdasági megkülönböztetése; a magyar többségű vidékek etnikai összetételének erőszakos megváltoztatására irányuló törekvések (pl. Székelyföld); botrányossá fajult kisebbségi esetek (pl. Székelyudvarhely). Ugyanakkor felhívták a főtitkár figyelmét arra, hogy a kisebbségi kérdések vonatkozásában — az európai integráció előmozdítása, illetve a kedvező arculatépítés céljából Románia továbbra is a rá jellemző, hagyományos kirakatpolitikát folytatja. Ennek tulajdoníthatóan terjedt el országunkról az a hamis kép, mint hogyha kisebbségpolitikája — európai szinten is, "modell–értékű" volna. A magyar egyházi vezetők óvatos bizakodással szóltak az állítólagosan rövidesen elkészülő ingatlanügyi törvénytervezetről. Felvetések rendjén a küldöttség tagjai rámutattak a román kormány egyházakat egymás között megosztó törekvéseire, valamint a kisebbségi egyházakat sújtó botrányos megkülönböztetésre, illetve a Román Ortodox Egyház privilegizált helyzetére. Továbbá aggodalmukat fejezték ki a készülőfélben lévő törvénytervezet esetleges megszorító intézkedéseinek veszélyére. Külön is kitértek a marosújvári görög katolikus templom erőszakos elfoglalásának esetére, a marosvásárhelyi iskolabotrányra és a gyulafehérvári Batthyáneum, valamint a nagyváradi római katolikus püspöki palota sorsára. Egyházaink küldöttségét fogadták továbbá: Paul R. Gallagher, a Szentszék különleges megbízottja az ET–nél, Bársony András, az ET Monitoring Bizottságának elnöke, valamint Bruno Haller, az ET Parlamenti Közgyűlésének főtitkára. Valamennyi találkozón és megbeszélésen kiemelt figyelmet nyert az erőszakos asszimilációnak alávetett moldvai csángók, valamint a hátrányos megkülönböztetést szenvedő egyházi–felekezeti oktatás ügye. /A Romániai Magyar Egyházak Elöljáróinak Állandó Értekezlete: Közlemény.= Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 27./

2002. április 27.

A Romániai Magyar Egyházak Elöljáróinak Állandó Értekezlete közleményt adott ki a romániai magyar történelmi egyházak küldöttségének Strasbourgban az Európa Tanácsnál tett ápr. 22-i látogatásáról. A négy erdélyi egyház képviseletében dr. Jakobinyi György római katolikus érsek, valamint Tőkés László református, Mózes Árpád evangélikus és dr. Szabó Árpád unitárius püspökök vettek részt , hozzájuk csatlakozott még Nicolae Anusca, a Román Görög Katolikus Egyház balázsfalvi érsekségének tanácsosa. A romániai kisebbségi egyházak vezetői mindenekelőtt a kommunizmus idején elkobzott egyházi ingatlanok és egyéb javak visszaszolgáltatása tárgyában tartották szükségesnek az Európa Tanácshoz fordulni. Reprezentatív dokumentációt tartalmazó füzetet nyújtottak át az illetékeseknek. A Jussunkat követeljük (Demanding our property) című — angol nyelvű — kiadvány egyebek mellett magába foglalja az egyházak által rendezett, 2002. nov. 29–30–án Kolozsváron megtartott nemzetközi értekezlet közös nyilatkozatát, amelyben a résztvevők kilátásba helyezik Románia Európa Tanács általi monitorizálása újrafelvételének kérelmezését, abban az esetben, amennyiben a román kormány az egyházakkal kapcsolatban vállalt nemzetközi kötelezettségeit továbbra sem teljesíti. A dokumentumgyűjtemény tartalmazza továbbá a magyar kisebbségi egyházaktól elkobzott javak teljességre törekvő kimutatását. Az egyházi küldöttséget fogadta Walter Schwimmer, az Európa Tanács főtitkára. A magyar egyházi vezetők ez alkalommal az egyházi ingatlanokra és magyar egyház, valamint kisebbségi magyarság helyzetére vonatkozó beadványt nyújtották át a főtitkárnak. Nicolae Anusca tanácsos a román görög katolikus egyház jogfosztottságát bemutató dokumentumot adott Walter Schwimmernek. A magyar egyházfők közös folyamodványukban — az ingatlanok ügye mellett — a következő egyházi és kisebbségi sérelmeket tárták az Európa Tanács elé: magyarellenes politikai propaganda és időről időre előálló diszkriminatív kisebbségellenes állami intézkedések, politikai gyakorlat; a kisebbségi egyházakat sújtó diszkrimináció, a privilegizált román ortodox "nemzeti" egyházzal szemben; a közigazgatási törvénynek megfelelő kétnyelvűség bevezetésének a részleges elmaradása, illetve halogatása; a kisebbségi nyelvek — így a magyar nyelv - teljes kizárása az igazságszolgáltatásból; a tanügyi törvényben érvényesülő hátrányos megkülönböztetés a kisebbségekkel szemben; a vallásszabadságra vonatkozó törvény tizenkét év óta tartó elszabotálása; a kisebbségi törvény elfogadásának elodázása; a Romániai Magyar Demokrata Szövetség által benyújtott egyes törvénytervezetek semmibevétele (pl. törvénytervezet, melyet 500 ezer polgár aláírásával terjesztettek elő; a magyar állami egyetem helyreállítására vonatkozó törvénytervezet; az ingatlanok restitúciójára vonatkozó törvénytervezet); az önerőből létrehozott magyar tannyelvű magánegyetem akadályoztatása; a moldvai "csángó" magyarok erőszakos elrománosítása; a magyar nemzetiségű politikai foglyok elítéltetése, illetve fogva tartása; a magyar kisebbségek által — is — lakott területek és a magyar népesség gazdasági megkülönböztetése; a magyar többségű vidékek etnikai összetételének erőszakos megváltoztatására irányuló törekvések (pl. Székelyföld); botrányossá fajult kisebbségi esetek (pl. Székelyudvarhely). Ugyanakkor felhívták a főtitkár figyelmét arra, hogy a kisebbségi kérdések vonatkozásában — az európai integráció előmozdítása, illetve a kedvező arculatépítés céljából Románia továbbra is a rá jellemző, hagyományos kirakatpolitikát folytatja. Ennek tulajdoníthatóan terjedt el országunkról az a hamis kép, mint hogyha kisebbségpolitikája — európai szinten is, "modell–értékű" volna. A magyar egyházi vezetők óvatos bizakodással szóltak az állítólagosan rövidesen elkészülő ingatlanügyi törvénytervezetről. Felvetések rendjén a küldöttség tagjai rámutattak a román kormány egyházakat egymás között megosztó törekvéseire, valamint a kisebbségi egyházakat sújtó botrányos megkülönböztetésre, illetve a Román Ortodox Egyház privilegizált helyzetére. Továbbá aggodalmukat fejezték ki a készülőfélben lévő törvénytervezet esetleges megszorító intézkedéseinek veszélyére. Külön is kitértek a marosújvári görög katolikus templom erőszakos elfoglalásának esetére, a marosvásárhelyi iskolabotrányra és a gyulafehérvári Batthyáneum, valamint a nagyváradi római katolikus püspöki palota sorsára. Egyházaink küldöttségét fogadták továbbá: Paul R. Gallagher, a Szentszék különleges megbízottja az ET–nél, Bársony András, az ET Monitoring Bizottságának elnöke, valamint Bruno Haller, az ET Parlamenti Közgyűlésének főtitkára. Valamennyi találkozón és megbeszélésen kiemelt figyelmet nyert az erőszakos asszimilációnak alávetett moldvai csángók, valamint a hátrányos megkülönböztetést szenvedő egyházi–felekezeti oktatás ügye. /A Romániai Magyar Egyházak Elöljáróinak Állandó Értekezlete: Közlemény.= Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 27./

2002. június 22.

25 éve hunyt el Baráth Béla /Budapest, 1893. nov. 3. - Kolozsvár, 1977. jún. 16./ a művelődéstörténész kanonok-plébános. Baráth Béla teológiai tanár volt először Gyulafehérváron (1921–1940), majd Kolozsvárt (1942-ig). A gyulafehérvári Batthyaneum igazgatójaként (1928 és 1942 között) ősnyomtatvány-történeti kutatásokkal és feldolgozásokkal foglalkozott. Kutatásai szempontjait és részeredményeit Erdélyi könyvtáraink ősnyomtatványai című füzet alakú publikációjában tette közzé (Kolozsvár, 1941.) Gyűjtésének eredményeit az Erdélyi Tudósító részletekben közölte (1941. 1–10., 1942. 2.) A teljes anyagot a berlini Staatsbibliotheknek adta át, hogy felhasználhassa a Lipcsében megjelentetett Gesamtkatalog der Wiegendrucke című kiadványban. Kolozsvárt a Szent Mihály-templom plébánosaként is maradandó értékteremtéssel tette nevezetessé szolgálatát. Bágyuj Lajos építőmester irányításával az 1950-es évek végén felújította a templomot. Márton Áron püspök úr jóváhagyásával és elnökletével a kolozsvári Szent Mihály plébánia székhellyel életre hívta a Római Katolikus Egyházművészeti Bizottságot, melyben alelnöki tisztséget vállalt. Ebbe olyan szakembereket vont be, mint Kelemen Lajos ny. levéltári főigazgató, Bíró Vencel ny. egyetemi tanár, Köpeczi Sebestyén József ny. egyetemi könyvtárnok, heraldikus. Úgynevezett "békepapi" tevékenysége nem homályosíthatja el az általa elért és létrehozott eredményeket. /Sas Péter: 25 éve hunyt el Baráth Béla, a művelődéstörténész kanonok-plébános. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 22./

2002. szeptember 15.

Aug. 28-án délelőtt Kolozsváron, a Bethlen Kata Diakóniai Központjában tanácskozástak az erdélyi történelmi magyar egyházak képviselői és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség vezetősége. Római katolikus részről jelen volt Potyó Ferenc pápai káplán, a gyulafehérvári főegyházmegye általános érseki helynöke, Tempfli József nagyváradi megyéspüspök, Fejes Rudolf Anzelm váradhegyfoki premontrei apát-prépost és Amma Zoltán kanonok, a szatmári egyházmegye általános püspöki helynöke. Az erdélyi református egyházkerületet Pap Géza püspök, a királyhágómellékit Tolnai István előadó tanácsos, míg az unitárius egyházat Szabó Árpád püspök képviselte. Megvitatták az úgynevezett restitúciós törvényt, melynek végrehajtási szabályzatát ebben az időben kell elfogadnia a kormánynak. Ezzel kapcsolatban az RMDSZ saját tervezetet terjeszt elő. A tervezettel kapcsolatban az egyházak több módosító javaslatot tettek, amelyekkel az RMDSZ vezetői egyetértettek. Potyó Ferenc felvetette a marosigeni bánya ügyét, amely a telekkönyvben régebben is a gyulafehérvári püspökség tulajdonaként szerepelt. Az ott kitermelt kő minősége megfelelő a székesegyház javítási, restaurálási munkálataihoz. Mivel Romániában az altalaj kincsek állami tulajdonban vannak, valamilyen kiutat kell keresni a helyzet megoldására. Szóba került a három egyházat érintő (római katolikus, református és unitárius) verespataki egyházi ingatlanok kérdése is. A 75 százalékban kanadai kézben lévő Rosia Montana Gold Corporation évtizedekre koncesszióba kapta meg a területet, s azt tervezik, hogy néhány települést eltüntetnek a föld felszínéről. A helyieket jelentős összegekkel kárpótolják házaikért, másokét átépítik. A verespataki történelmi központot - a három magyar templommal és a temetővel - állítólag épen hagyják, a templomok azonban az áttelepítés következtében hívek nélkül maradnak. A befektetőnek a templomokért is kártérítést kell fizetnie. A földek és erdők visszaadására vonatkozóan - az RMDSZ javaslatára - a plébániáktól kimutatást kérve, számba kell venni, hogy helységenként mennyire sikerült ezt a kérdést intézni, s ennek függvényében fognak a politikusok lépni. Egy másik téma volt az államsegélyügy. Az unitáriusoknak, illetve a nagyváradi egyházmegyében az újonnan végzett vagy felszentelt személyeknek nincs biztosítva az államsegélyük, Bukarestből pedig nem hagynak jóvá és nem utalnak ki újabb pénzösszegeket. Ennek rendezését is felvállalta az RMDSZ. A gyulafehérvári Batthyaneum megoldása évek óta húzódik. Az RMDSZ vezetői tájékoztattak arról, hogy a külön kormányrendeletekkel visszaadott, de helyi szinten megoldatlan tulajdonok ügyét is visszautalják egy létesítendő - 22 tagú - bizottsághoz, amely egy államtitkár vezetésével fog működni. Az egyházak képviselői javasolták, hogy biztosítsanak törvényes keretet a felekezeti iskolák létesítésére. Fejes Rudolf Anzelm váradhegyfoki premontrei apát-prépost hozzátette, hogy 1989. dec. 22-e után, de különösképpen 1992-őt, majd 1995-öt követően sok egyházi ingatlant juttattak állami vagy vegyes tőkével működő kereskedelmi részvénytársaságok, központi állami intézmények, helyi tanácsok és magánszemélyek tulajdonába. Ugyanakkor 1989 óta sok egyházi ingatlant lebontottak, megsemmisítettek, így ezen ingatlanokért az egyházak nem részesülnek kártalanításban. Szükséges a határidő szabályzatban való megjelölése. Az apát-prépost a premontrei kanonokrend vagyonával kapcsolatban elmondta, hogy Szentmártonban a kolostort és a hozzá tartozó épületeket, területeket a Sanifarm részvénytársaság tulajdonába telekkönyvezték s egy részét már el is idegenítették. A Félix-fürdő - amely szintén a kanonokrend tulajdona volt -a haszonélvezők martalékává vált. A premontrei rend egyetlen ingatlant sem kapott vissza. Nagyváradon ugyanez a helyzet. Fejes Rudolf Anzelm kiemelte: A 2000/94. számú sürgősségi kormányrendeletet jóváhagyó törvény csak a meglévő ingatlanokra állítja vissza a tulajdonjogot. A többi elkobzott vagy bármi módon az egyházaktól elvett ingatlanok tekintetében nem rendelkezik kártalanításról, sőt az egyházaktól a román állam tulajdonába juttatott templomokat megtartja az állam tulajdonában. Ez a sürgősségi kormányrendelet tehát diszkriminatív, alkotmányellenes, egyházi autonómiát és egyházi tulajdonjogot, alapvető emberi jogot sért. /Fodor György: Visszaigénylésekről tanácskoztak. = Vasárnap (Kolozsvár), szept. 15./

2002. október 7.

Az anyaországi költségvetési támogatás 50 százalékos növelését kérték Mádl Ferenc magyar köztársasági elnöktől az erdélyi magyar magánegyetemek vezetői, a történelmi egyházak püspökei pedig azt szorgalmazták, Magyarország hasson oda a román hatóságoknál, hogy a parlament által megszavazott egyházi restitúciós törvényeket mielőbb maradéktalanul alkalmazzák. Szabó Árpád unitárius püspök kijelentette: az egyházfők attól tartanak, hogy a parlament által elfogadott jogszabály csupán "kirakat a világ felé", hiszen annak végrehajtását a bukaresti kormány számtalan intézkedéssel próbálja késleltetni. A püspökök a felekezeti oktatás helyreállításában is Magyarország támogatását kérték. Mádl Ferenc okt. 5-én Marosvásárhelyen Sütő András drámaíróval reggelizett, majd Szatmárnémetibe utazott. Itt a helyi vezetőkkel, a prefektussal és a polgármesterrel tárgyalt, főképpen a határ menti együttműködés és a környezeti, illetve az árvízkatasztrófák közös elhárításáról, valamint a határ menti együttműködés kiszélesítéséről. A köztársasági elnök Szatmárnémetiben felkereste a római katolikus püspökséget. Szatmárnémetiből az elnök Nagyváradra repült, ahol megkoszorúzta a Nagy Sándor József aradi vértanú tábornok fiatalkori lakhelyének falán elhelyezett emléktáblát, majd a Partiumi Keresztény Egyetem tanévnyitójával egybekötött Arany János Kollégium felavatási ünnepségén mondott beszédet. Elmondta, hogy a magyar egyetemi oktatók az évi kétmilliárd forintos magyar állami támogatás másfélszeresére való emelését szorgalmazták. Az elnök szerint Magyarországnak az eddig folyósított anyagi támogatást az ország gazdasági és kulturális helyzetének fokozatos javulásával párhuzamosan emelni kell. Mádl Ferenc szorgalmazta az ingatlan-, föld- és erdő-visszaszolgáltatási törvények mielőbbi alkalmazását. Az elnök külön szót emelt a nagyváradi római katolikus püspöki palota, a gyulafehérvári Batthyaneum, az Erdélyi Múzeum-Egyesület épületeinek visszaszolgáltatásáért, illetve az aradi Szabadság-szoborcsoport méltó köztéri elhelyezéséért. Mádl Ferenc a nagyváradi római katolikus püspökségre látogatott, majd Magyarországra történő visszautazása előtt felkereste az RMDSZ nagyváradi székházát. /Tibori Szabó Zoltán: Mádl az EMTE fokozott támogatását sürgette. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 7./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-65




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998