udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 171 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 151-171
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Cotidianul

1991. július 19.

Újjáalakult és jún. 22-én hivatalosan bejegyezték a Román Kommunista Pártot, adta hírül a Cotidianul hetilap. /Újjáalakult az RKP. = Magyar Nemzet, júl. 19./

1992. január 13.

Az SRI /Román Hírszerző Szolgálat/ emberei zaklatják a volt politikai elítélteket, valamint azok családtagjait, jelentette ki Ticu Dumitrescu, a Romániai Volt Politikai Foglyok Szövetségének elnöke. Őt magát is nemegyszer megtámadták, letaszították mozgó villamosról, leveleit csak nagy késéssel kapja kézhez. /Cotidianul (Bukarest), jan. 13./

1992. június 17.

Sandra Pralong román származású, amerikai állampolgárságú fiatalasszony, a Soros Alapítvány koordinátora nyilatkozott a Cotidianul napilapnak a Soros Alapítványt ért vádaskodásokkal kapcsolatban. Tünetértékű, jelentette ki, hogy a román szenátusban Adrian Motiu szenátor durva kirohanásával szemben senki sem állt ki, hogy elmondja, az alapítványnak semmi köze sincs a nemzeti színekhez, szándéka éppen a nemzeti türelmetlenség kiiktatása. /Cseke Gábor, Bukarest: Összekapcsolják a magyar mumussal. Bukarestben élesen bírálják a Soros-alapítványt. = Magyar Nemzet, jún. 17./

1992. július 8.

Constantin Nicolae Spiroiu védelmi miniszter a Cotidianulnak nyilatkozva tagadta, hogy Románia részt vesz a moldovai harcokban, és közölte: Románia csak védelmi fegyvereket szállított Moldovának, 2000 automata géppisztolyt, 12-16 db 122 mm-es ágyút, valamint néhány páncélozott járművet. Spiroiu helyesli, hogy Antonescu 1941-ben hadba lépett a Szovjetunió ellen, "Besszarábia felszabadításáért". /Új Magyarország, júl. 9./

1992. augusztus 21.

Adrian Nastase külügyminiszter találkozott az EBEÉ-tagországok Bukarestbe akkreditált nagyköveteivel, és ismertette Románia álláspontját a Magyarok Világtalálkozója rendezvényeiről. A találkozóra nem hívták meg Magyarország bukaresti nagykövetét. A bukaresti rádió közlése szerint elsősorban a román külügyminiszter Jeszenszky Gézához intézett levelében foglalt, a világtalálkozóval kapcsolatos aggodalmát ismertette. A tudósításból nem tűnt ki, miként reagáltak a nagykövetek Nastase értékelésére. Az elnöki hivatalhoz közel álló Dimineata az eddigi legdurvább magyarellenes támadást közölte, ugyanakkor a Cotidianul vezércikke elítélte a román sajtóban az utóbbi napokban tapasztalt nacionalista uszítást. /MTI/

1992. augusztus 28.

Iliescu elnök a UPI-nak nyilatkozott, kijelentette, hogy katonai puccs lehetséges. Magyarországot vádolta az etnikumok közötti viszály szításáért. /Cotidianul (Bukarest), aug. 28., MTI/

1993. január 26.

Mesterségesen tartják fenn a magyar-román feszültséget, nyilatkozta a Cotidianul bukaresti napilapnak Mihály volt román király. A komoly magyarok nem úgy gondolkodnak, mint Horthy. - Külföldi nagyköveti megbízást adnának neki a román hatóságok, ha elismerné, hogy Románia köztársaság. Mihály azonban erre nem hajlandó, Ő a monarchiát tartja megfelelőnek Románia számára. /Cotidianul, jan. 26. - ismertette: Mesterségesen tartják fenn a magyar-román feszültséget. = Népszava, jan. 27./

1993. július 8.

Vacaroiu miniszterelnök találkozott a kormányt támogató /szélsőséges/ pártok - a Szocialista Munkapárt, a Nagy-Románia Párt, a Demokratikus Agrárpárt, a Románok Nemzeti Egységpártja - vezetőivel. A tanácskozásról kiadott közlemény szerint ezek a pártok "teljes mértékben támogatják" a kormányt, megerősítették szövetségüket, bár nyilvánosan nem jelentették be a szövetségre lépést. Corneliu Vadim Tudor kijelentette, hogy "a Vacaroiu-kormány az utóbbi ötven év legrománabb kabinetje". A kormánypártnak a szekértolóival megkötött paktuma az ellenzék és a Roman-vezette Front közötti egyezményt hivatott ellensúlyozni. /Cotidianul (Bukarest), jún. 28., idézte magyarul: Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 8. - Média melléklet./

1995. január 11.

Az RMDSZ-ben létezik egy liberális csoportosulás, jelentette ki Dinu Partriciu, a Liberális Párt`93 egyik vezetője. "Becsülettel bevalljuk, hogy az RMDSZ széttörésére számítunk." "...akkor majd lesz gondunk arra, hogy a magyar liberálisokat a mi pártunkhoz kössük." - mondta a Cotidianul jan. 10-i számában. /Új Magyarország, jan. 11./

1995. március 24.

A Cotidianulban nyilatkozott Alfred Moses, az Egyesült Államok bukaresti nagykövete a NATO bővítéséről: Semmiféle megkülönböztetést nem alkalmaznak Románia, Lengyelország, Csehország, Szlovákia és Magyarország között. A román-magyar alapszerződés aláírása szerinte lényeges feltétele annak, hogy Románia a NATO tagja legyen. A diplomata igennel válaszolt arra a kérdésre, hogy a román állam és törvényei megfelelnek-e a magyar kisebbség tekintetében a nemzetközi normáknak. /Cotidianul (Bukarest), márc. 22., ismerteti: Szabadság (Kolozsvár), márc. 24./

1997. szeptember 16.

Valeriu Tabara, a Nemzeti Egységpárt elnöke elutasította azt a tervet, amelyet Funar bejelentett, hogy pártja, a Nagy-Románia Párt és a Szocialista Munkapárt pártszövetséget hoz létre. A pártszövetség győzelme esetén, jelentette be Vadim Tudor, ő lesz az államelnök, Funar a miniszterelnök és Paunescu a belügyminiszter. Ennek ellenére Tudor a Jurnalul National hasábjain komolynak nevezte a tervet és figyelmeztette Tabarát, ne akadályozza pártjaik összefogását. - A Cotidianul idézte Emil Constantinescu államelnököt, aki Kolozsváron kijelentette, hogy a "nacionalista baloldal" offenzívája majd magától kifullad. /Népújság (Marosvásárhely), szept. 17./

1998. május 26.

Máj. 26-án a román rádióban az Emil Constantinescu államfővel Kanadában tartózkodó Andrei Plesu külügyminiszter és a sajtóban több pártpolitikus is kommentálta a magyarországi választási eredményeket. Plesu megjegyezte, hogy azok másként alakultak, mint arra a világ és ő maga is számított. A magyar kormány élén és várhatólag a külügyminiszteri poszton is változás lesz, de, emlékeztetett Plesu, amikor januárban Constantinescu elnökkel együtt Budapesten járt, az ellenzéki vezetőkkel való találkozókon garanciákat kaptak, hogy bármi történjék is, a külpolitika változatlan marad. "Meg vagyok győződve arról, hogy még ha lesznek is hangsúlybeli eltolódások, itt-ott eltérések a megfogalmazásokban, a dolgok lényegét illetően nem lesz rossz irányú változás, mivel Magyarországgal együtt valamennyien olyan verseny részesei vagyunk, amely nem tesz lehetővé semmiféle kisiklást. Ismerik, hogy van ez: az ellenzékben tele vagyunk eredetiséggel, de aztán felette gyors az alkalmazkodás". - Az ellenzék legnagyobb pártja, a Ion Iliescu exállamfő vezette SZDRP részéről Ovidiu Sincai képviselő változásra számít; mint kifejtette: "A Fidesz felhagyott a liberális irányzattal és konzervatív vonalat követett, populista és nacionalista hangsúlyokkal. Ha szövetséget kötnek Torgyán kisgazdáival, akkor a határon túli magyar kisebbséggel való kapcsolat új dimenziókat ölthet és feszültségek alakulhatnak ki Magyarország és szomszédai között". - Corneliu Vadim Tudor, a szélsőséges nacionalista Nagy-Románia Párt elnöke szerint előre lehetett látni, hogy Magyarországon "a szélsőjobb kerül hatalomra", mert " Magyarországon 1919-től mindmáig legalábbis a szociálpolitikai válságok idején a revansista és soviniszta erők diadalmaskodtak". Egy revansista és irredenta Magyarország azonban, folytatta C.V.Tudor a Cotidianulban közölt okfejtésében, nem Romániának fog problémákat okozni, hanem eltávolítja Magyarországtól a nemzetközi, főleg az amerikai és német támogatást és ezért - jóslata szerint - egy éven belül új választások lesznek Magyarországon. A Ziua hasábjain Valeriu Tabara, a nacionalista Román Nemzeti Egységpárt elnöke aggodalmát hangoztatta a magyarországi jobboldal eredményével kapcsolatban, és azt fejtegette, hogy az RMDSZ, amelynek kapcsolatai a Fidesszel "jól ismertek", "agresszívabb lesz abban az értelemben, hogy sokasodnak majd a romániai magyar közösség követelései". "Attól tartok, hogy elég kemény zsarolásra lehet számítani, amelynek a kormány vezető pártja enged majd. A nyomás és a zsarolás Romániából és Magyarországról egyaránt nőni fog. Ha az európai és az amerikai vezetők nem értik meg, hogy ez egy agresszív politikára irányul, nem lesz nyugalom". Az alapszerződések újratárgyalására vonatkozó magyarországi nyilatkozatok azonban Tabara szerint csak választási jellegűek voltak, másrészt azt is megjegyezte, hogy a magyarországi eredmények alakulásában szerinte közrejátszott az RNEP-ből kizárt Gheorghe Funar ötlete Petőfi Sándor emléktáblájával kapcsolatban (hogy ti. olyan emléktáblát kívánt elhelyezni Kolozsváron, amely szerint Petőfi "szerb költő, akinek nevét magyarosították"). Ugyancsak a Ziua közli Takács Csabának, az RMDSZ ügyvezető elnökének nyilatkozatát is, amelyben a romániai magyar politikus mintegy válaszolva Tabarának kifejtette: noha a magyarországi választások olyan pártot emeltek a hatalomba, amely érzékenyebb a romániai magyar közösség problémáira, ez nem fogja rontani a két szomszéd állam közötti viszonyt. A Fidesz a két ország által aláírt nemzetközi szerződések szellemében fog politizálni, és az RMDSZ "nem élezi retorikáját" annak függvényében, hogy milyen magyar kormányok követik egymást. /MTI/

1998. május 29.

A román sajtó egy része máj. 29-én figyelmen kívül hagyta, hogy az Orbán Viktornak tulajdonított, és az elmúlt napokban valóságos média- és politikai vihart támasztott, Romániára vonatkozó nyilatkozatokat a Fidesz megcáfolta, és erről maga a román kormányfő is nyilatkozott. A Cotidianul, amely eddig azt fejtegette, milyen veszélyeket támaszt a jobboldali koalíció magyarországi győzelme, máj. 29-én egyetlen szót sem közölt sem a cáfolatról, sem általában a magyar témáról. Az Adevarul közli ugyan a cáfolatot, de eldugja az RMDSZ sajtóértekezletéről szóló beszámolójában. Első oldalon közli viszont a lap Dorin Suciu írását Orbán Viktor és Tőkés László hétfői találkozójáról, a következő cím alatt: "Hogy átvegye fizetségét a budapesti szélsőségeseknek tett szolgálataiért, Tőkés elment Orbánhoz". Az egyre inkább az erdélyi román szélsőségesek fórumaként is működő Transilvania Jurnal a magyar állam és nemzet határaira vonatkozó Orbán-kijelentés félrefordított változatára építő keretes írást közöl "Orbán Viktor destabilizálhatja az Egyesült Államokat" címmel. A szerző ugyanis azt adja Orbán szájába, hogy a "mindenhol lévő magyarok kormányát kell megalakítani", amit azután rögtön úgy értelmez, hogy "más ország polgárait kötelező döntéseket kíván hozni az etnikai azonosság ürügyén". Ugyanakkor a tárgyilagosság igényével fellépő Curentul máj. 29-én két cikkben is foglalkozott az elmúlt napok sajtóriadójával, amelyet az írások szerzői alaptalannak minősítenek. Lia Bejan azt hangsúlyozza, hogy mihelyt Orbán "miniszterelnök lett" (sic!), természetes módon, "a fény sebességével" érkeztek a cáfolatok az ellenzékben alkalmazott retorikára. Magyarország nem engedi meg magának, hogy radikálisan eltérő vonalat kövessen a külpolitikában az elmúlt nyolc évhez képest - hangsúlyozza a szerző. /MTI/

1998. június 8.

Sajtókampány indult a bukaresti lapokban az RMDSZ ellen: "Az RMDSZ Budapestre figyelve hadat üzen a többségi koalíciónak", "Budapest és Bukarest kapcsolataihoz szükség van az RMDSZ beleegyezésére", "A Fidesz győzelme váltotta ki az RMDSZ radikalizálódását" - ilyen és ehhez hasonló címek jelzik ezt. A Romania Libera és a Curentul egészében véve tárgyilagosnak mondható összefoglalókban és nyilatkozatokban vázolta fel az önálló romániai magyar egyetem létrehozásával kapcsolatos belpolitikai fejleményeket, a Cotidianul - csakúgy mint korábban az Adevarul - magyarellenes elfogultsággal taglalta a témát. A Cotidianul szerint az RMDSZ számonkérő és sürgető fellépése a koalíciós megállapodások, köztük a kisebbségi jogok gyakorlati biztosítását törvényerőre emelő jogszabályok és intézkedések meghozataláért kizárólag a Fidesz választási győzelmével magyarázhatók. Indulófélben Budapestre, a Fidesz kongresszusára, Markó Béla, az RMDSZ vezetője hadat üzent a kormánykoalíciónak. Felszólította a koalíciós partnereket, a kormányprogramnak megfelelően teljesítsék az RDMSZ-nek két sürgősségi kormányrendelet kodifikációjára és a magyar egyetem létrehozására vonatkozó követeléseit, ellenkező esetben az RMDSZ kilép a hatalmon lévő koalícióból és ellenzékbe vonul - írta a Cotidianul, amely szerint egy ilyen helyzet minden bizonnyal a politikai bizonytalanság árnyékát vetítené Romániára, amely érdemeket szerzett magának annak idején a Nyugat szemében azzal, hogy az RMDSZ-t bevonta a kormányzásba. A lap azt is fontosnak tartotta megemlíteni, hogy a májusi választások nyomán létrejövő új budapesti kormánynak "székelyudvarhelyi születésű honvédelmi minisztere lesz" a kisgazdapárti Lányi Zsolt személyében. A lap Orbán Viktor mosolygó portréját közli, a képaláírás pedig így hangzik: "Egy mosoly, amely elszomorít bennünket". /Kibontakozó sajtókampány. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 8./

1998. július 31.

A Cotidianul júl. 28-án valóságos "Orbán-számmal" lepte meg olvasóit. Ion Cristoiu, a napilap igazgatója "Orbán Viktor - a romániai magyarság miniszterelnöke" címen írta. Hasonló a lap többi írásának hangvétele is. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 31./

1998. augusztus 12.

A Cotidianul című bukaresti napilap, amely az utóbbi időben a magyarellenes anyagokra specializálta magát, aug. 11-i számában új "leleplezéssel" állt elő: a lap szerint nem csupán Bárányi Ferenc korábbi román egészségügyminiszter volt magyar ügynök, mint azt az újság aug. 10-én bejelentette, hanem Domokos Géza, az RMDSZ első elnöke is. Domokos szolgálatairól Magyarország "1991-ben egyoldalúan lemondott, a román kémszolgálat rendelkezésére bocsátva egy nyugtacsomagot, amely a Domokos által a magyar titkosszolgálatok javára végzett munka ellenértékét tüntette fel"-írja a lap. Ám semmiféle bizonyítékot nem közölt. /MTI/

1998. augusztus 21.

Tipikus szekuritatés félrevezetéssel van dolgunk, reagált a Cotidianul napilap vádjaira Domokos Géza. A szóban forgó nyugtákat nem a magyar titkosszolgálat állította ki kémkedésért, hanem az Európa Könyvkiadó. Domokos Géza ugyanis a Kriterion Kiadó igazgatójaként 1980-ig az Európa Kiadó meghívására kétévenként utazott Magyarországra. Utána tíz évig nem utazott, mert nem engedték. Egyébként az inkriminált összeg 100 forint napidíj. /Brassói Lapok (Brassó), aug. 21./

1998. augusztus 25.

George Pruteanu parasztpártból kizárt szenátor a Cotidianul című lapban egy teljes oldalon fejtette ki nézeteit. Szerinte a "parasztpárt nagy melléfogása az RMDSZ-szel kötött szerződés volt, amely lehúzza. Illetve már alá is rántotta." Pruteanunak "az, hogy magyar egyetemeket létesítsenek, iszonyatosnak tűnik." "Megteremteni ezeket az egyetemeket nem jelent mást, mint kettészakítani ezt az államot, amit nevezzünk akkor román-magyarnak." /Pruti fantazmagóriáiból. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 25./

1998. augusztus 27.

Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke aug. 27-i bukaresti sajtóértekezletén bírálta a kormánykoalíció működését: "Nemcsak elégedetlen vagyok, hanem kiábrándult". A magyar egyetem ügyéről Kötő József államtitkár elmondta, hogy a jövő héten összeül az egyetem létrehozására alakított vegyes bizottság és okt. 15-ig elkészíti jelentését. Markó Béla élesen bírálta azt, hogy Alexa, a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ egyik volt tisztje a Cotidianul című lap hasábjain rágalmakat szórt az RMDSZ-re, és ezt nem követte semmilyen intézkedés vele szemben. Alexa magatartása "mélységesen szekuritátés magatartást tükröz". Alexa az SRI-re vet rossz fényt, amelynek ilyen tisztjei vannak. Az SRI pedig hallgat, nem reagál minderre. - . Markó kifejtette, hogy nem vesz részt a Tőkés László által kezdeményezett csernátoni fórumon. /Markó Béla sajtóértekezlete. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 28., Markó Béla elégedetlen és kiábrándult. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 29-30./

1998. augusztus 29.

Erdély elmagyarosításának veszélye jobban látszik Belgrádból, mint Bukarestből - idézte a belgrádi Politika című lapot a Cotidianul. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 29-30./

1998. szeptember 5.

Dr. Bárányi Ferenc képviselő jelezte, hogy meglepetéssel olvasta Ion Cristoiu interjúját Constantin Alexa SRI-s ex-kapitánnyal /Cotidianul napilap, aug. 10-i szám/. A volt tiszt ismét akkor támadta meg őt, amikor külföldön tartózkodott, ami azt jelzi, hogy továbbra is "monitorizálja" őt. Alexa állításai tipikusan szekuritátés rágalmak, "szélsőséges támadás az RMDSZ, az ország elnöke, kormányfője ellen." Egyes volt Securitate, majd később RHSZ-es /Román Hírszerző Szolgálat – SRI/ tisztek, mint Alexa kapitány is, "államtitkokat fecsegnek ki, támadják a kormánykoalíciót, magát az intézményt, amelynek tagjai. Akkor pedig ki kormányozza ezt az országot? A törvényes kormány, vagy a volt és jelenlegi szekusok?" Alexa kifejtette: Bárányi a szeku besúgója volt. Ugyanakkor Alexa hozzátette: Bárányi nem fejtett ki kiemelkedő tevékenységet. Bárányi azt szerette volna, hogy ne csak két lapot hozzon nyilvánosságra, hanem az egész testes dossziét. Abból kiderült volna, mekkora zaklatásnak volt kitéve. Alexa "magyar veszélyről" beszélt. A fő vád Bárányi ellen, hogy veje hírszerző tiszt Magyarország titkosszolgálatában. Ez nem igaz. A másik vád, hogy Bárányi kapcsolatban áll magyar diplomatákkal, akik a magyar titkosszolgálatok ismert káderei és ügynökei. Ez nevetséges vád. /Dr. Bárányi Ferenc, az orvostudományok doktora, Temes megyei parlamenti képviselő: Akit a szeku szül, magyart eszik. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 5./

1998. szeptember 11.

A Cotidianul oldalas összeállításban melegítette fel a csángóság eredetének ügyét, nyilván azt bizonygatva, hogy a népcsoport tagjai román eredetűek. És egy másik oldalcím: Tőkés László megpróbálja maga mellé állítani a székelyeket és a történelmi egyházakat. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 11./

1998. szeptember 18.

A román közvélemény a Székelyföldi Fórumot egyhangúlag szélsőségesnek minősítette, állapította meg Bíró Béla, de hozzátette, hogy ott nem hangzott el semmi olyasmi, ami az RMDSZ programjaiban már korábban ne lett volna benne. "A csernátoni fórumon sok minden elhangzott, csak éppen olyan szélsőségesnek nevezhető", uszító szövegek nem hangzott el, amilyeneket a Romania Mare, az Adevarul vagy a Cotidianul megírt. Bíró Béla ítélkezése a következő: "Csernátonban nem szélsőségesek találkoztak, hanem jobbára olyan személyiségek, akik nem hajlandók szembenézni a tényekkel. Ez azonban nem megkülönbözteti őket a román többségtől, csupán hasonlóvá teszi hozzájuk. Sajnos." /Bíró Béla: Radikális vagy szélsőséges? = Brassói Lapok (Brassó), szept. 18-24./

1998. szeptember 21.

Hatalmas vihart kavart az a kiáltvány, melyet a kolozsvári köztévé egyik szerkesztője, Sabin Gherman a Pro Transilvania Alapítvány elnöke a Monitorul de Cluj lapban tette közzé. A "Torkig vagyok Romániával" címet viselő felhívásban Gherman a centralizmus felszámolását, a térség közigazgatási autonómiáját sürgette, Bukarestet a vidék "diszkriminációjával" vádolva, fő érvként azt említette meg, hogy ebben az évben a fővárost nagyobb költségvetés illette meg, mint egész Erdélyt. Az 1918-as egyesülés arra adott esélyt az országnak, hogy elsajátítsa Erdély szervezettségét, értékrendjét, de valójában "Románia elnyelte Erdélyt": Bukarestben pedig csak korrupcióval lehet elérni valamit: "itt nem jogaid vannak, hanem engedményeid". Gherman az erdélyiek "ébredését" szorgalmazza, hiszen "minden rossz Bukarestből jön"; 75 éve csak beszélgetünk, és "75-ször szegényebbek vagyunk" - véli. A szerző ugyanakkor határozottan visszautasított mindenféle "etnikai" értelmezést kezdeményezésének; szerinte Erdély számára bármiféle, nem etnikai szempontok szerinti föderalizáció csakis előnyökkel járhat. A fiatal tévésnek elege van abból, hogy a "nem erdélyiek" mondják azt neki, hogy itt "baja van a magyarokkal", de elutasította "Tőkés László etnikai aberrációit" is. "Elegem van Romániából, az én Erdélyemet akarom" - fejezte be Gherman. /Torkig vagyok Romániával, Erdélyemet akarom. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 21./ A lap főszerkesztője, Adrian Suciu napi rovatában arról írt, hogy neki is elege van a központ diktátumával és mindenféle, Erdély közigazgatási autonómiájára irányuló törekvést támogatni fog. A tegnapi és mai román lapok hosszú összeállításokban hozták az RNEP, a KDNPP és az ortodox egyház képviselőinek hazaárulást kiáltó nyilatkozatait. A mai Cotidianul a fő ellenzéki párt, az RTDP nyilatkozatát közölte, mely elítélte az "aljas" és "románellenes" nyilatkozatot és azt kéri a Főügyészségtől, vizsgálja ki az ügyet; az RTDP ugyanakkor a jelenlegi kormányt tette felelőssé az "autonomista irányzatok felerősödése miatt", annak "inkoherens és következetlen" politikája miatt. Az Adevarul de Clujban a Vatra Romaneasca Egyesület pedig a nemzet érdekei elleni összeesküvéssel vádolta nemcsak a kiáltvány szerzőjét, de az azt közlő lapot is. /Romániai Sajtófigyelő (Kolozsvár), szept. 18./

1998. szeptember 23.

Szept. 23-án Daniel Dajanu pénzügyminisztert elnöki rendelettel váltották le, s helyébe Decebal Traian Remes, a Nemzeti Liberális Párt képviselője került. A román sajtó a minisztercsere gyorsaságát emelte ki. Az Adevarul ironikus cikke szerint a csere a reform intézkedések terén eddig példátlan "gyorsasággal és hatékonysággal" történt. A Cotidianul szerint a pénzügyminisztert azért váltották le, mert ellenezte a Bell Helicopters szerződést. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 25./ Megfigyelők szerint visszavetheti a gazdaság modernizációját az, hogy leváltották a reformok iránt elkötelezett Daianut. /Világgazdaság (Budapest), szept. 24./

1998. szeptember 24.

Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatala elnökének erdélyi látogatása kapcsán a Cotidianul ellenséges hangon írt. A lap szerint a magyar kormányzók romániai "választási kampánya zavartalanul folytatódik": Orbán Viktor miniszterelnök "hosszú erdélyi" látogatása után most Szabó Tiboron, a "határon túli magyarok kérdésével foglalkozó államtitkár"-on a sor "felettese nyomdokaiba lépni". Az összeállítás fontos eleme Románia térképe, melyen ki van jelölve a Szabó által megtett út, mely a "kommunista rendszer által megalakított (...) régi magyar autonóm terület" vonalát követi. A lap idézi Szabónak Csíkszeredában a kettős állampolgársággal kapcsolatos kijelentéseit, leírja kolozsvári látogatását is. /Romániai Sajtófigyelő (Kolozsvár), szept. 24./

1998. szeptember 28.

A román politikusok és a sajtó meglehetős ellenérzéssel értékelte Ungureanu Budapesten tett nyilatkozatait: a National szerint Adrian Nastase, a fő ellenzéki erő, az RTDP alelnöke a "minimális intelligencia" hiányával magyarázta azt, hogy Ungureanu "gyakorlatilag a román oktatás, illetve a magyar egyetem ügyében alkudozott Németh Zsolttal" - ami az ellenzéki politikus megítélésében Románia föderalizálását szorgalmazók törekvéseinek teljes mértékű felvállalását jelenti. Közleményében Nastase kifejtette: a Budapesten tárgyaló államtitkár "megalázta a román külügyminisztériumot". Az Adevarul viszont a magyar egyetem ellenzőinek vezéralakjához, Andrei Marga tanügyminiszterhez folyamodott némi "megnyugvásért": egy román középiskola felavatásán a miniszter újból hitet tett a román multikulturális felsőoktatás mellett kijelentve: a magyar egyetemet ellenző álláspontját akkor sem hajlandó megváltoztatni, még ha ez a leváltásával járna együtt. A multikulturalizmus igazi keresztmetszetét ajánlja viszont Ion Mihailescu a Bukarest Egyetem rektora a Cotidianulban. Az oktatási szakbizottságnak címzett nyílt levelében tiltakozik a bizottsági szavazatra való visszatérés ellen, és egyben újból kifejezésre juttatja az egyetem tanárainak, a multikulturális egyetemek létrehozására vonatkozó támogatását, azzal a "pontosítással", hogy "a multikulturalitás fogalma kizárja a kisebbségi nyelvű multikulturális egyetemek létesítését". /Romániai Sajtófigyelő (Kolozsvár), szept. 28./

1998. október 1.

Szept. 29-én összeült az RMDSZ parlamenti csoportja. A tanácskozás megkezdése előtt Markó Béla szövetségi elnök azt nyilatkozta: a koalíciós partnerekkel folytatott tárgyalások során semmiféle eredményre nem jutottak. Emiatt felelősség terheli Andrei Marga tanügyminisztert, aki nemhogy nem vette figyelembe a kormányprogramot, hanem egyenesen annak be nem tartására uszított. Markó Béla ezért az oktatási miniszter leváltását követelte. Tokay György kisebbségvédelmi miniszter a Népújságnak kifejtette: A tanügyi szakbizottság hozzáállása felháborító, a bizottság elnöke azt sem engedte meg, hogy szavazás alá bocsássák azt a bizonyos cikkelyt. A kormányprogramban felvállaltakat sem tartják be. Borbély László államtitkár a Népújság kérdésére kijelentette: "A koalíciós partnerek megszegték a közösen aláírt protokollt. Most már a multikulturális egyetemet is elvetik, annak ellenére, hogy a volt miniszterelnök, a koalíciós pártok vezetőivel közösen aláírt programban és a 36. számú sürgősségi kormányrendelettel lehetőséget teremtett egy önálló magyar egyetem létrehozására. Véleményem szerint teljesen hiányzik a politikai akarat a koalíciós partnerek részéről." Verestóy Attila szenátor hasonlóan értékelte a helyzetet. - A vezető kormánypárt elnöke, Ion Diaconescu mindössze annyit mondott: "Ha az RMDSZ kilép a koalícióból, hát kilép! Mit tegyek? Ez van." Mircea Ionescu-Quintus azt nyilatkozta a sajtónak, hogy soha sem támogatták a magyar egyetem létrehozását. Beszédesek a szept. 30-i központi lapok szalagcímei. Adevarul: "A magyar vezetők szemtelensége minden határt túllép - Az RMDSZ Andrei Marga lemondását kéri a kormányban maradásért cserébe" vagy "Saját lelkiismeretükre hallgatva, s nem az aljas vezetőik nyomásának engedve - Az RMDSZ kormányból való kilépésének előestéjén a képviselők NEM-et mondtak a magyar egyetemre"; National: "Az RMDSZ elveszítette az egyetemet, a koalíció elveszítette az RMDSZ-t" " megtaláló milyen jutalomban részesül?"; Jurnalul national: Az RMDSZ az érdekek keresztútján: etnikai vagy országos?" "Az ország ég és Markó Béla fésülködik"; Cotidianul: "Arra számítva, hogy a jelenlegi koalíció mindenfajta kompromisszumra kész, csakhogy a konc mellett maradjon, - Az RMDSZ politikai csárdásba kezdett: az ultimátum ultimátumába"; Ziua: "Ma jár le az RMDSZ koalíciónak adott ultimátuma - Az RMDSZ veszi az egyetemét és lelép". /Népújság (Marosvásárhely), okt. 1./

1998. október 30.

A Cotidianul egész oldalas összeállításában a "Hargita-Kovászna problémát" akarja újból előtérbe hozni, a sepsiszentgyörgyi csendőrkaszárnya építésének témáját említve. Az Igor Drag által összeállított oldal minősíthetetlen, magyarellenes hangnemben erősíti a "szokásos" sztereotípiákat a székelyföldi románok elnyomásáról, akiket bevándorlóknak tekintenek, Hargita és Kovászna megye "Románia térképén a lyukat jelenti", stb. /Romániai Sajtófigyelő (Kolozsvár), okt. 30., 201. sz./

1998. november 18.

Asztalos Ferenc RMDSZ-képviselő elmondta: az RMDSZ által ismertetett indítvány teljesen azonos a sürgősségi kormányrendelet 123-as cikkelyével, amely a nemzeti közösségek számára lehetőséget biztosít az önálló felsőoktatási intézmények létesítésére. A koalíció azonban ezt a javaslatot visszautasította. A képviselő értékelése szerint "megteremtődött annak a lehetősége, hogy néhány nap múlva sor kerüljön a szenátus és a képviselőház közötti egyeztetésre", az egyeztető bizottság pedig "vagy elfogadja a már létező szöveget, vagy pedig egy új szöveget javasol a plénumnak". Szerinte a bizottság összetétele lehetőséget teremthetne arra, hogy "végül számunkra elfogadható szövegváltozatban állapodjunk meg". Figyelmeztetett arra, hogy a képviselőház plénuma elfogadta a 124-es cikkelyt is, amely lehetővé teszi a nemzeti közösségek számára az anyanyelven történő felvételizés jogát. A képviselő rámutatott, hogy az egyeztetés lehetőségének megteremtésével az egyetemlétesítés jogi alapjának megteremtése továbbra is veszélyben. "Az RMDSZ álláspontja továbbra is egyértelmű: nem mondhatunk le az önálló magyar egyetem létrehozásának jogi alapon történő biztosításáról. A koalíciós partnerek azonban az RMDSZ indítványának leszavazásával bebizonyították: még mindig hiányzik belőlük a politikai akarat az önálló intézmény alapítására vonatkozóan" - mondotta Asztalos Ferenc. A kormány meghosszabbította a magyar nyelvű állami egyetem létesítését tanulmányozó bizottság végső jelentése benyújtásának határidejét. Tokay György kisebbségvédelmi miniszter, a bizottság elnöke a sajtónak nyilatkozva kijelentette: ez a német tagok kinevezésének halogatása, valamint adminisztratív okok miatt történt. Tokay szerint a bizottság fontolóra veheti Kötő József oktatási államtitkár véleményét, mely szerint Erdélyben nincs szükség két magyar felsőoktatási intézményre, sem minden nagyobb városban működő főiskolára. A bizottság elnöke tagadta, hogy a testület öt tagja benyújtotta volna lemondását, csupán Ciurca államtitkár ilyen vonatkozású dokumentumának létét ismerte be. /A képviselőház senkinek sem adott igazat. Parlamenti egyeztetés egyetemügyben Szabadság (Kolozsvár), nov. 18./ Kötő József oktatási államtitkár cáfolta a Szabadság szerdai lapszámában közzétett, a Cotidianul napilapból átvett idézetet, amely szerint Tokay György kisebbségvédelmi miniszter kijelentette volna, hogy a magyar nyelvű állami egyetem létesítését tanulmányozó bizottság fontolóra veheti az oktatási államtitkár azon véleményét, hogy Erdélyben nincs szükség két magyar felsőoktatási intézményre, sem különböző kollégiumokra a nagyobb városokban. - A román sajtó szándékos manipulációja érhető tetten - hangsúlyozta Kötő József. Ilyen kijelentést nem tett, és továbbra is ragaszkodik ahhoz a koncepcióhoz, amit az erdélyi Felsőoktatási Tanáccsal közösen megállapítottak. Szükség van egy központi magyar egyetemre Kolozsvárott, az erdélyi főiskolai hálózatra, ahol az alapképzés megtörténik. A Tonk-Kötő-féle egyetemszervezői elvet a fővárosi lapok támadják, és a nacionalista vélemények kereszttüzében próbálják kipellengérezni. Az öt egyetemi tanár által közzétett anyag, amely fő hivatkozási alap az egyetem elleni kampányban - amely szerint a kisebbségek megszorítás nélkül végezhetik tanulmányaikat a felsőoktatási intézményekben, és tulajdonképpen nincs szükség önálló magyar egyetemre -, ezzel szemben Murvai Lászlóval közösen leközöltek, és a Mediafax révén a román sajtóban nyilvánosságra hoztak egy cáfolatot, amelyben statisztikai és konkrét adatokkal cáfolták ezeknek az állításoknak a helyességét. /Szándékos ferdítés a román sajtóban. Kötő József oktatási államtitkár cáfolata. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 19./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 151-171




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998