udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 79 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-79
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Dimineata

1990. április 29.

A véres marosvásárhelyi események után az ellenséges támadások nem szűntek meg. A román sajtóban, nagypéldányszámú lapokban elkezdték az események tendenciózus meghamisítását. A Dimineata Szeben megyei napilap egyik száma azt a gátlástalan hazugságot közölte, hogy Sütő Andrást nem a románok verték meg, hanem a magyarok, mert azt hitték, hogy azok közül való, akik be akarnak hatolni az épületbe. Naponta közölnek a sajtóban uszító elferdítéseket, A szégyent hazugsággal akarják lemosni, állapította meg Weszely Tibor. Amint a vizsgálóbizottság magyar tagjainak /Czire Dénes, Erőss Attila, Paltán Lajos Tiltakozás /Népújság (Marosvásárhely), ápr. 13./ című közleményéből kiderült, a 38 letartóztatott személy közül csak egyetlen román nemzetiségű van. A pogromot előidéző hodákiak, libánfalviak ártatlanok. Nem beszélve a szervezőkről. Weszely Tibor Marosvásárhelyen szemtanúja volt a történteknek. A felvonulások, tüntetések békések voltak. Márc. 19-án délelőtt a Városháza előtt román tüntetők követelték Kincses Előd megyei alelnök lemondását. A déli órákban a Görgény- és Marosvölgy egyes falvaiból buszokkal és teherautókkal "erősítés" érkezett. Az ezután történtekről mindenki tud. Másnap, márc. 20-án tízezres magyar tömeg gyűlt össze. Felháborodtak az előző napi barbár események miatt. A magyar tüntetők Iliescu elnök megérkezését várták. Ezután a romános is gyülekezni kezdtek, újabb autókon érkeztek románok. Este 6-kor a románok áttörték a rendőrkordont és a magyarokra támadtak. Weszely mindezt azért elevenítette fel, hogy tisztázza: a magyarok csak a második fizikai támadás után válaszoltak tettlegesen. A román sajtó ennek ellenére a magyarokat teszi felelőssé a történtekért. /Weszely Tibor: A marosvásárhelyi események margójára. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 29./

1990. június 7.

Dr. Serafim Duicu Tőkés László püspökhöz írott nyílt levelében durván támadta a püspököt. Rendreutasította, hogy ne politizáljon. Duicu szerint "a templomból a politikába átlépni annyit jelent, mint egyezséget kötni a Sátánnal." A nyílt levél írója visszautasította Tőkés László szerepét az 1989-es forradalomban, továbbá felháborítónak tartja Tőkés László javaslatát, amelyet az USA elnökének tett: Romániának ne adják meg a legnagyobb kedvezményt addig, amíg nem biztosítja a magyar kisebbség jogait /Duicu: privilégiumait/. Duicu szerint hazugság Tőkés Lászlónak az amerikai sajtóban /The Globe and Mail/ közölt ismertetése: Marosvásárhelyen a magyarok békésen tüntettek és román nacionalisták támadták meg őket. Duicu szerint a magyarok meggyilkoltak hat románt. /Valójában a marosvásárhelyi véres napoknak négy magyar halálos áldozata volt!/ A levélíró egyre dühödtebben támadta a püspököt, aki szerinte áruló: elárulta az országot, az egyházat és a forradalmat. /Dimineata (Bukarest), jún. 2., magyarul: Nyílt levél Tőkés László református püspök úrhoz. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 7./ Kiss Zsuzsa reagált erre a levélre. Ez a levél nem Tőkés László ellen szól, a levélíró nem a püspököt gyűlöli, hanem a magyarokat. Dr. Serafim Duicu tanára volt 1970-ben Marosvásárhelyen a Pedagógiai Főiskolán. Ezt a magyar intézményt Ceausescu a hetvenes évek végén megszüntette. Kiss Zsuzsa emlékeztette a levélírót arra, hogy a Vatra Romaneasca megalakulásakor, februárban már kitiltották Marosvásárhelyen a Vatra gyűléséről a magyar újságírókat. A résztvevők pedig kórusban magyarellenes és Tőkés-ellenes jelszavakat kiáltoztak. /Kiss Zsuzsa: Kedves Duicu Tanár Úr! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 7./

1991. január 7.

Megkezdte a Hargita és Kovászna megyei munkahelye és lakhelye elhagyására "kényszerült" személyek meghallgatását az e célra alakult parlamenti bizottság. /Dimineata, jan. 10./ Román képviselők ugyanis azt állították, hogy a magyarok elüldözték ezekből a megyékből a románokat.

1991. április 23.

A sajtótámadások miatt Tőkés László püspök ápr. 23-án kelt nyílt levelével fordult a közvéleményhez Nem vagyok irredenta címen. Visszautasította a román sajtó vádaskodását, mely szerint az Egerben tartott Erdély múltja és jövője című tanácskozás rejtett célja " a haza szent területének szétdarabolása" volt /Dimineata, ápr. 17./. Az Egerben tartott értekezlet nyíltan megvitatta a programban javasolt témát: Erdély múltját és jövőjét. Az Erdéllyel kapcsolatos kérdések felvetését román részről mindig gyanakvással kísérik, vagyis a magyaroknak nincs joguk arra, hogy ezzel a kérdéskörrel foglalkozzanak. " Erdély múltja része az évezredes magyar múltnak is" ? szögezte le Tőkés László. A püspök hangsúlyozta, hogy nem írta alá az egri nyilatkozatot. A nyilatkozatot csak az Erdélyi Világszövetség, a Nemzetközi Erdélyi Bizottság és a Zürichben székelő Kisebbségvédelmi Bizottság írta alá, az RMDSZ azonban nem tette ezt. Tőkés László azért ment el erre a tanácskozásra, hogy az RMDSZ, illetően a romániai magyarok realista álláspontját képviselje. A nemzeti-etnikai kérdéseket nem a határok átrajzolásával, hanem "az általános demokratizálással, a nemzeti megbékéléssel, a határok légiesítésével, illetve az emberi jogok és a kisebbségi kollektív jogok megítélésével" lehet megoldani. /Több lap is közölte nyilatkozatát, például: Szabadság (Kolozsvár), máj. 1. A Rompres is hírt adott leveléről: Romania Libera, ápr. 30./

1991. június 16.

Nicolae Spiroiu védelmi miniszter Angliában tett látogatásáról nyilatkozott. Légvédelmi, tankelhárító, híradós és rádióelektronikai elhárító berendezések beszerzéséről tárgyalt. /Dimineata, jún. 15/16./

1991. július 18.

A romániai elnöki intézmény nem hivatalos szócsöve, a Dimineata napilap júl. 18-i száma uszítással vádolta Tőkés Lászlót genfi beszéde miatt: "Tagadja az egységes román állam gondolatát, vitatja Románia államhatárait, autonómiát követel, szerinte a románok számára nincs hely a nap alatt, végül pedig azt sejteti, hogy amennyiben nem részesítik előjogokban a magyar kisebbséget - háború törhet ki." /Uszítással vádolja Tőkést genfi beszéde miatt a Dimineata. = Magyar Nemzet, júl. 19./

1991. július 24.

Az államelnöki hivatal szócsöve, a Dimineata egy idő óta naponta közöl magyarellenes és antiszemita cikkeket. Bizarr helyzet című cikkében azt állapította meg, hogy az 1946-ban életbe léptetett Vladescu-Racoasa nemzetiségi törvény értelmében Romániában nem létezik zsidó nemzetiség. Ezt maguk "a kommunista zsidók kérték, akik akkortájt érkeztek az országba /mint proletár internacionalisták/ és akik románnak minősítették magukat, legtöbben közülük nevüket is megváltoztatták". A lap következtetése: Romániában nincsenek zsidók. Hogyan létezhetnek akkor antiszemiták? Ha Moses Rosen antiszemitákat akar produkálni, olvasható a Dimieatában, ehhez az szükséges, hogy a vezetése alatt álló 20 ezres közösség etnikumnak vallja magát. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 24./

1992. március 24.

A Dimineata, az államelnökség félhivatalos lapja szerint a visegrádi hármak új katonai szövetség alapjait rakják le, ez pedig "nyilvánvalóan Románia és Jugoszlávia ellen irányul". A magyar diverzió küszöbön áll. /Dimineata (Bukarest), márc. 24, idézte: Magyar Hírlap, márc. 25./

1992. augusztus 11.

C. V. Tudor egy sajtókonferencián kijelentette, hogy a Romania Mare Párt támogatja Iliescu elnökké választását. /Dimineata (Bukarest), aug. 11., MTI/

1992. augusztus 21.

Adrian Nastase külügyminiszter találkozott az EBEÉ-tagországok Bukarestbe akkreditált nagyköveteivel, és ismertette Románia álláspontját a Magyarok Világtalálkozója rendezvényeiről. A találkozóra nem hívták meg Magyarország bukaresti nagykövetét. A bukaresti rádió közlése szerint elsősorban a román külügyminiszter Jeszenszky Gézához intézett levelében foglalt, a világtalálkozóval kapcsolatos aggodalmát ismertette. A tudósításból nem tűnt ki, miként reagáltak a nagykövetek Nastase értékelésére. Az elnöki hivatalhoz közel álló Dimineata az eddigi legdurvább magyarellenes támadást közölte, ugyanakkor a Cotidianul vezércikke elítélte a román sajtóban az utóbbi napokban tapasztalt nacionalista uszítást. /MTI/

1992. augusztus 21.

A Dimineata aug. 21-i számában nyolc cikk támadta a magyar világtalálkozót, továbbá hozta az Iliescu elnököt támogató Nemzeti Megmentési Demokrata Front elítélő közleményét, és más pártok hasonlóan éles hangú nyilatkozatait. A cikkírók szerint a puszta felől a nacionalizmus forró szele fúj. A két rendezvény "kalandor kongresszus"... Gheoghe Funar kolozsvári polgármester az UPI tudósítójának azt nyilatkozta, hogy a budapesti összejövetel kapcsán Erdélyben majd összecsapásokra kerül sor. Hasonlóan nyilatkozott Alexandru Mironov, Iliescu szóvivője az Universul Bucurestiilorban. /Magyar Hírlap, aug. 22./

1992. november 4.

Az elnöki intézmény félhivatalos lapja, a Dimineata szerint ismét létre kell hozni a Kisantantot, amely a két világháború közötti időszakban "oly hatásosan kifogta a szelet a magyar nagyhatalmi törekvések vitorlájából". /Dimineata (Bukarest), nov. 4., idézi: Magyar Hírlap, nov. 5./

1992. december 16.

A Dimineata dec. 16-i számában nyilatkozott Cornel Brahas, a Román Nemzeti Egységpárt alelnöke, kifejtve, hogy a székelyek is elmagyarosított románok. Szerinte nincsenek a magyarok 1,6 millióan, közülük 900 ezer fő elmagyarosított, így a magyarok alig vannak 700 ezren. - Brahas szerint az RMDSZ hungarista hagyományokat folytat. /Magyar Hírlap, dec. 17./

1993. január 8.

A román elnök véleményét tükröző Dimineata című lap ismét elmarasztalta Magyarországot: "Magyarország 75 év óta Erdélyt akarja, s erre most tételesen is figyelmeztette Bukarestet Antall József, amikor a budapesti rádiónyilatkozatában megalapozottnak nevezte az erdélyi magyarság politikai törekvéseit." A lap szerint Budapest feszültségekre törekszik. /Bogdán Tibor: A Dimineata bírálja Antallat. = Magyar Hírlap, jan. 8./

1993. január 19.

A román elnöki intézmény félhivatalos napilapja, a Dimineata szerint a romániai magyarság önrendelkezési tervét Budapest dolgozta ki, "a magyar hadügyminisztérium magas tisztségviselői" hagyták jóvá, a magyar "hadügyminiszter" is rábólintott. /Grigore Traian Pop: Megváltozatja-e az RMDSZ Románia történelmét? - ismerteti: Magyar Nemzet, jan. 20., Magyar Hírlap, jan. 20./ Cáfolatra sem érdemes ez az újsághír, közölte Erdélyi Lajos, a Honvédelmi Minisztérium szóvivője. /Magyar Nemzet, jan. 20., Új Magyarország, jan. 20./

1993. január 20.

Hermann János külügyi szóvivő nyilatkozatában foglalkozott a Dimineata cikkével, amely szerint Antall József miniszterelnöknek a kulturális autonómiáról tett nyilatkozata az első lépés a magyarok lakta vidékek bekebelezésére. A lap félreértelmezi a miniszterelnök szavait, szögezte le Hermann János. A magyar külpolitika hosszú ideje törekszik a magyar-román kapcsolatok javítására, "az ide vezető út jelentős részben a kisebbségek kérdésének megoldásán keresztül vezet." Az autonómiával kapcsolatos elképzeléseket a kisebbségek maguk alakítják ki. - Most lehetőség van arra, hogy konkrét előrelépés következzen be a magyar-román kapcsolatokban. Vannak évek óta megoldatlan ügyek, de "mi nem tárgyalhatunk a kisebbségek feje felett." Az is látható, hogy különféle álláspontok vannak Romániában. /Hermann János: Előrelépni a kapcsolatokban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 20./

1993. március 17.

Az Iliescu elnökhöz közel álló Dimineata lap márc. 17-i számában "Az RMDSZ nem akar hallgatni az idők szavára" címmel foglalkozott a székelyföldi márc. 15-i megemlékezésekkel. Magyar diplomaták koszorúztak az ünnepségeken. Markó Béla RMDSZ-elnök Kézdivásárhelyen márc. 15-én elmondott beszédéből arra következtet a román lap, hogy az RMDSZ "átveszi a magyar irredenták és nacionalisták célját, a történelmi Nagy-Magyarország újjáépítését." /Március 15-e utórezgése: bírál a Dimineata. = Magyar Hírlap, márc. 18./

1993. április 27.

A politikai zsarolás stratégiája címmel támadta a Dimineata ápr. 27-i száma az RMDSZ-t, megemlítve az RMDSZ parlamenti csoportjának budapesti látogatásakor elhangzottakat. A román napilap idézte Kónya-Hamar Sándor /azóta általa is cáfolt/ nyilatkozatát. /Gyűlölik az RMDSZ-t. = Pesti Hírlap, ápr. 28./

1993. május 11.

A Dimineata, az elnöki hivatal félhivatalos szócsöve máj. 11-i száma szerint a nagyváradi kulturális rendezvénysorozat, a Varadinum csupán ürügy az RMDSZ számára ahhoz, hogy helyreállítsák az Osztrák-Magyar Monarchiát. Az ünnepségen megjelent Habsburg Ottó is. /A Dimineata vádjai. = Magyar Hírlap, máj. 12./

1993. június 16.

A Dimineata jún. 16-i száma közölte Iliescu elnöknek a bécsi emberi jogi konferencián elmondott beszédét. Az államfő kifejtette, hogy Romániában széles körű jogokat élveznek a kisebbségek. "vannak kormányok és politikai erők, amelyek hajlanak arra, hogy a kisebbségi jogok felettébb nemes céljával helyettesítsék a területi igények meghirdetését, mivel ezeket másképpen semmiképpen sem fogadhatja el a nemzetközi közösség." Ez az irányzat a "legfontosabb destabilizáló tényező és veszélyforrás." "A kisebbségi kérdésekre helyezett túlzott hangsúly csak arra szolgál, hogy fenntartsa és ösztönözze a nemzeti és nacionalista érzéseket, sőt szenvedélyeket..." Iliescu szükségesnek tartja magatartási kódex kidolgozását az államok egymás közötti viszonyára vonatkozóan, a kisebbségek védelmét illetően. /MTI/ Iliescu elnök bécsi tartózkodása alkalmával találkozott Butrosz Gali ENSZ-főtitkárral, továbbá Jimmy Carter volt amerikai elnökkel, az emberi jogi konferencia egyik legnagyobb szorgalmazójával, Thomas Klestik osztrák elnökkel, Franz Vranitzky kancellárral és Friedrich Königgel is. /Iliescu a kisebbségi kérdésről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 17./

1993. június 16.

Iliescu államelnök a svéd Dagens Nyheternek adott interjújában kifejtette, hogy Erdély a dák birodalomtól kezdve mindig is román volt. Az interjút a bukaresti Dimineata jún. 16-i száma is átvette. Magyarországon vannak olyan politikai erők, amelyek irányítani akarják más országok magyar kisebbségeinek tevékenységét. A romániai magyarság teljes jogegyenlőségnek örvend, iskolái vannak. Erdély 9 millió lakosából alig 1-1,2 millió magyar. /Iliescu: Erdély mindig román volt. = Magyar Hírlap, jún. 17./

1993. augusztus 27.

Iliescu elnök a Le Monde-ban megjelent interjúját újraközölte a bukaresti Dimineata aug. 27-i száma. Iliescu kitért a kisebbségi kérdésre, hangsúlyozva, hogy Románia az európai normák fölött áll a kisebbségi jogok biztosításában. Az anyanemzet és a határokon túli nemzetrészek kapcsolatáról szólva megjegyezte: "E téren, úgy vélem, egyes budapesti körök politikája nem tisztességes, nem felel meg az európai országok közötti kapcsolatok elveinek. Amikor egy kormányfő minden magyar miniszterelnökének tartja magát,...akkor nem akármilyen atyáskodásról, hanem más országok ügyeibe való beavatkozásról van szó." Egyesek etnikai tisztogatással vádolták Romániát, mondta a riporter. Az államfő cáfolta, hogy az etnikai tisztogatás jellemezné országát: "Tőkés László olyan megjegyzéseket tett, melyek még csak nem is jellemeznék, s amelyek élénk ellenérzést váltottak ki." /Iliescu a Le Monde-nak nyilatkozott. = Magyar Nemzet, aug. 28./

1993. szeptember 23.

Iliescu elnök félhivatalos szócsöve, a Dimineata a kisantant visszaállítását időszerűnek tartja. A szept. 23-i száma szerint a pozsonyi hatóságok "az utóbbi időben kinyilvánították kívánságukat, hogy a volt Jugoszláviában zajló polgárháború befejeződésének pillanatában visszaállítsák a kisantantot." Ez "nagyrészt megfelel Románia érdekeinek is". /Bogdán Tibor, Bukarest: A Dimineata a kisantant visszaállításával fenyegetőzik. = Magyar Hírlap, szept. 24./ Ion Donca, budapesti román nagykövet kijelentette, hogy nem ért egyet a Dimineata cikkével, nincs a szó a kisantant feltámasztásáról. /Fodor György: Ion Donca, Románia budapesti nagykövete szerint: "Halottat nem lehet feltámasztani". = Magyar Hírlap, szept. 24./

1993. szeptember 30.

Éles hangú cikkben támadta Tőkés Lászlót, az elnöki intézmény félhivatalos szócsöve a Dimineata. A lap szerint Tőkés László a sátán szóvivője, az RMDSZ tiszteletbeli elnökeként pedig bánkódik, hogy a jugoszláviai tragédia nem Romániában történt. Tőkés László robbantotta ki a marosvásárhelyi eseményeket 1990-ben, fel akarja fegyverezni az erdélyi magyarságot, továbbá az együttélés szándékát kollaborálásnak nevezte, olvasható a lapban. /B. T., Bukarest: Román sajtótámadás Tőkés ellen. = Magyar Hírlap, szept. 30./

1993. október 4.

Az Iliescu elnökhöz közel álló Dimineata Románia szövetségesei címmel arról értekezett, hogy a "történelemben először nincs egy birodalom sem a szomszédunkban." Felmerül a kérdés, hogy Románia a nyugati hatalmakhoz, a NATO-hoz közeledjen vagy Oroszországhoz. Ott van viszont "egy hőbörgő és bosszúvágyó Magyarország". A következtetés: "Miért félnénk az orosz szövetségtől? Csak a vakok nem látják előnyét ebben a helyzetben, amikor Magyarország nem módosította irredenta követeléseit, a Nyugat pedig nyíltan bátorítja..." /Szondy Zoltán, Csíkszereda: Oroszország vagy a Nyugat. Mi jobb Romániának? = Pesti Hírlap, okt. 4./

1993. október 8.

Okt. 8-án Herkulesfürdőn tartották meg a "román szellemiség első kongresszusát", amelyen a Romániával szomszédos országokban élő románok képviselői vettek részt "a Dnyesertől az Adriáig, Máramarostól Albániáig". A résztvevők elhatározták, hogy herkulesfürdői székhellyel létrehozzák a Román Közösségek Társaságát, megválasztották az 1994 tavaszára tervezett következő találkozó szervezőbizottságát, melynek elnöke Adrian Nastase, a képviselőház elnöke, ügyvezető elnökei pedig Adrian Paunescu, a Szocialista Munkapárt szélsőséges nacionalizmusáról híres szenátora, Victor Craciun, a találkozót megszervező Kulturális Liga az Összes Románok Egységéért elnöke és Traian Zamfir, Krassó-Szörény megye prefektusa. A kongresszuson Nastase kijelentette: egy nép vagyunk a Dnyeszter és az Adria között, a Duna két partján, a Máramarostól Albániáig, körülvéve szlávokkal, magyarokkal, görögökkel és törökökkel. Nastase hozzátette: Romániában senki sem fogja azt mondani, hogy 30 millió román miniszterelnöke vagyok. /A román szellemiség kongresszusa Herkulesfürdőn. = Magyar Hírlap, okt. 11./ A kongresszuson az egyik "szakértő" kijelentette: "12 millió román él kisebbségi sorsban". A kongresszus zárónyilatkozata szerint "7 millió román él a határokon kívül. Ma már az anyaországra vetik tekintetüket." /Kisebbségi románok. Zsonglőrködés a számokkal. = Pesti Hírlap, okt. 11./ A kongresszus védnökei: Iliescu elnök, Teoctist ortodox pátriárka, Vacaroiu miniszterelnök és Mihai Draganescu, a Román Tudományos Akadémia elnöke. /Dimineata (Bukarest), okt. 9-10./

1993. október 11.

Románia számára nem kiemelten fontos az alapszerződés megkötése Magyarországgal, az ország ugyanis "nem jutott olyan kétségbeeső helyzetbe, hogy Magyarország barátságát koldulja" írta a Dimineata, az államelnöki hivatal félhivatalos szócsöve. A román lap szerint megszületett a hungarizmus új doktrínája, amelynek értelmében a szomszédos területek magyar lakossága jog szerint Budapest gyámsága alá tartozik. /Bogdán Tibor, Bukarest: Dimineata: Budapestnek nem létfontosságú az alapszerződés. = Magyar Hírlap, okt. 11./

1993. október 11.

A bukaresti Dimineata okt. 8-i száma közölte Iliescu elnöknek a Keleti Románság Konzultatív Tanácsa résztvevőivel lezajlott, bukaresti találkozóján elmondott beszédét. Iliescu kifejtette a magyar kisebbséggel kapcsolatos felfogását. Beszámolt arról, hogy Jeszenszky Gézával folytatott legutóbbi bukaresti megbeszélésén Hitler második világháború előtti politikájához hasonlította a más államok területén működő magyar kisebbségi szervezetek pártolását. Ez a más országok belügyeibe való beavatkozás egyik formája, amelyet Hitler alkalmazott, "amikor megszervezte az ötödik hadoszlopot, felforgató módon támogatva a németek tevékenységét azoknak az államoknak a területén, amelyeket azután meghódított." Iliescu leszögezet, hogy a kisebbségekkel való kapcsolat az adott ország problémája. /Ion Iliescu vérlázító beszéde. = Pesti Hírlap, okt. 11./ Keleti Románság Konzultatív Tanácsa: okt. 8-i jegyzet.

1993. október 12.

Megdöbbenést váltott ki Budapesten Ion Iliescu elnök beszéde, amelyet a Dimineata okt. 9-10-i száma közölt, kezdte okt. 12-i sajtóértekezletét Hermann János külügyi szóvivő, majd emlékeztetett rá, hogy a román-magyar külügyminiszteri találkozót mindkét ország kedvezőnek minősítette, a magyar kormány nem gördített akadályt Románia ET-tagsága elé. Hermann János elmondta, hogy amikor Jeszenszky Géza külügyminisztert fogadta Iliescu elnök, akkor az elnök kifejtette, hogy a magyar politika kötődése a határon kívüli magyar kisebbséghez hasonlatos a Hitler által alkalmazott gyakorlathoz, amikor a kisebbséggel eljátszatták az ötödik hadoszlop felforgató szerepét. Jeszenszky visszautasította ezt az otromba vádat, de a jó légkör megóvása érdekében nem adott nyilvánosságot ennek a vádaskodásnak. /(pietsch): Hitleri hasonlat. Megdöbbenés Iliescu beszéde miatt. = Magyar Nemzet, okt. 13./

1993. október 15.

A Dimineata bírálta Hermann Jánost, amiért visszautasította Iliescu elnököt, aki párhuzamot vont a magyar állam és Hitler gyakorlata fölött. /Dimineata, okt. 15. ismertette: Magyar Hírlap, okt. 16./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-79




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998