udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 20 találat lapozás: 1-20
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Gardianul

2005. szeptember 9.

A Gardianul című román lap Kurkó János csíkszeredai vállalkozóról írt. A szakmunkásból milliárdossá lett fiatalemberről azt állította a lap, hogy a magyar titkosszolgálatok megbízásából és pénzével vásárolta fel a fél Hargita megyét. A Gardianul aggódik amiatt is, hogy magyar pénzen magyar tulajdonba került már fél Erdély. /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 9./

2005. október 6.

Az Országos Diszkriminációellenes Tanács 5 millió régi lejjel büntette meg a Csíkszeredai Sportklubot a szurkolók rasszista megnyilvánulásai miatt Az eset februárban, a Bukaresti Steaua elleni döntő alkalmával történt, a tanács fél évvel később, idén júliusban, a Gardianul című román lapban megjelent cikk nyomán indított eljárást. Három cigányozó mondat hangzott el Csíkszeredán, a jegyzőkönyv szerint, ezért kapott pénzbírságot a Sportklub. A Sportklub nem tudja kifizetni a pénzbírságot, mert nincs semmilyen jövedelme, ezért megfellebbezi a döntést. Csíki András sportigazgató sajnálatosnak tartja az esetet, ugyanakkor emlékeztet, hogy a rasszista megnyilvánulások nem Csíkban kezdődtek, és érdekes módon elfelejtették azt az ominózus esetet is, amikor Bucenkót és Szőcs Szabolcsot brutálisan bántalmazták a bukaresti öltöző előtt. Az Országos Diszkriminációellenes Tanács hasonló, 5 milliós pénzbírsággal sújtotta a Bukaresti Steauát is. /Dobos László: 5 millió cigányozásért! = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 6./

2005. október 6.

Ötmillió régi lejre büntette az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) a Csíkszeredai Sportklubot, mivel szurkolói diszkriminatív jelzőkkel illették a Bukaresti Steaua játékosait. „Egy, a Gardianul című napilapban júliusban megjelent cikkre hivatkoznak, amelyben egy februári mérkőzést elevenít fel egy olyan újságíró, aki jelen sem volt az említett meccsen. Természetesen fellebbezünk a büntetés ellen” – nyilatkozta Antal István, a Sportklub igazgatója. A cikk szerint a Vákár Lajos Műjégpálya lelátóin „Cigányok, cigányok!” és „Büdös románok!” jelszavakat skandáltak a hazai szurkolók. Az igazgató elismerte, hogy nem mindig sportszerűek a kék-fehérek drukkerei, szerinte a cikk valótlanságokat állít. „Nem értek egyet a döntéssel, ez túlkapás a kollegáim részéről” – nyilatkozta a Krónikának Asztalos Csaba, a diszkriminációellenes tanács elnöke, aki nem volt jelen a döntést meghozó ülésen. Februárban Kóródi Attila környezetvédelmi államtitkár részéről feljelentés érkezett, miszerint a bajnoki döntő első bukaresti mérkőzésén magyarellenes jelszavakat skandált a Steaua szurkolótábora. „A Steauát akkor ötmillióra büntettük, azonban a kivizsgálás során a fővárosiak is panaszkodtak, hogy Csíkban is diszkriminatív rigmusok hangzottak el” – mondta Asztalos. „Amíg Bukarestben azzal fogadnak bennünket, hogy ki a magyarokkal az országból, nehéz visszafogni a négy-ötezer embert. A Steaua-hokisok provokatív viselkedését sem tudják lenyelni a drukkerek” – vélte Fodor Attila, aki nemcsak a hazai mérkőzésekre jár ki rendszeresen, hanem Bukarestbe is elkíséri a csapatot. /Asztalos: túlkapás a Sportklub büntetése. = Krónika (Kolozsvár), okt. 6./

2005. október 15.

Tavaly októberben Bukarestben átadták Ion Iliescu államfőnek az ún. Wiesel-jelentést. A holokausztot félig-meddig letagadó államelnöki kijelentések és a kormány felemás nyilatkozata (hogy ti. Románia területén nem történt holokauszt) nyomán 2002 nyarán Izrael vezetői erélyesen tiltakoztak. Iliescu elnöknek nem volt mit tennie, felkért egy nemzetközi szaktekintélyekből álló és a Nobel-díjas Elie Wiesel által vezetett történész-bizottságot, hogy készítsen jelentést a romániai holokausztról. Az elkészített dokumentumban a bizottság tagjai több ajánlást is megfogalmaztak Romániának. Egyebek mellett azt, hogy október 9-ét (1941-ben ezen a napon kezdődött a romániai zsidók deportálása Besszarábia és Transznisztria haláltáboraiba) jelöljék ki Románia Holokauszt Emléknapjává, a vészkorszak történéseit oktassák az iskolákban és az egyetemeken, hozzanak létre Bukarestben a holokauszt kutatásával és dokumentumainak összegyűjtésével foglalkozó intézetet, nyissanak holokauszt múzeumot, és emeljenek emlékművet az áldozatok tiszteletére. Idén első alkalommal rendeztek a Holokauszt Emléknapot. Bukarestben Ion Iliescu és Emil Constantinescu volt államelnökök jelenlétében felavatták az „Elie Wiesel” Romániai Holokausztkutató Országos Intézetet, amelynek irányítását a Wiesel-jelentés elkészítésében jelentős szerepet játszó Mihail E. Ionescu vezérigazgatóra bízták, a jászvásári Alexandru Ioan Cuza Tudományegyetemen Razvan Mihail Ungureanu külügyminiszter megnyitotta a Zsidó Történelmi és Judaisztikai Központot. Bukarestben bemutatták az első középiskolásoknak szánt holokauszt tankönyvet, a művelődési tárca holokauszt emlékkiállítást és kerekasztal-megbeszélést rendezett. Traian Basescu államfő leszögezte: „Nem a román népet, hanem azt a román államot ítéljük el, amelyik Romániát a zsidókat üldöző országok sorába helyezte.” Hangsúlyozta: Románia már nem akarja elrejteni történelmét, ma nyíltan elismeri, hogy „1942. október 9-től kezdve, amikor a transznisztriai deportálások megkezdődtek, részt vállalt a zsidóüldözésben”. Ennek nyomán „zsidók százezreit fosztották meg a legelemibb jogaiktól, az emberi léthez való jogtól”. Hozzátette: „Kötelességünk visszaszerezni saját történelmünket, az államelnökként a románok történelmének visszaszerzését magamra vállalom.” Hiszen „a holokauszt Románia területén történt, s nem az a megoldás, hogy ezt a tényt elrejtsük, hanem az, hogy a romániai holokauszt valóságát elismerjük, s ezt a valóságot az új generációknak is megtanítsuk”. Azonban minderről a másnapi román sajtóban szinte semmit nem lehetett olvasni. Kivételt a Gandul című napilap képezte. A Gardianul csak a koszorúzásról adott hírt, a Ziua pedig a magyarok által észak-erdélyi zsidók tragédiáját ecsetelte, anélkül, hogy a romániai holokausztról szót ejtett volna. A többi napilap meg sem említette a történteket. Teljesen őszinte szó csak a Realitatea TV-ben hangzott el. /Tibori Szabó Zoltán: A nagy hallgatás. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 15./

2007. január 6.

A délvidéki Magyar Kanizsai Udvari Kamaraszínház két Wass Albert-regényből dramatizált, A világ és vége című, Magyarországon sikerrel játszott drámát készül bemutatni Erdély több városában január 7-13-a között. A turné még el sem kezdődött, a bukaresti Gardianul című lap, illetve a marosvásárhelyi Cuvantul Liber gyűlölettől csöpögő kampányt indított Wass Albert és a szervezők ellen. Az utóbbi lap szerint a darab „frusztrálja a románokat és a zsidókat”. „Hogy miért? Mivel Erdély szent földje sebektől vérzik, és tovább folyik a könny, amelyért részben Wass Albert felelős.” A cikkíró szerint a szervezők autonomista és revizionista szamárságokkal táplálnak és felhívta a hatóságok figyelmét, hogy törvény tiltja a háborús bűnökért elítélt személyek, köztük Wass Albert kultuszát. Az eredmény nem maradt el. Marosvásárhelyen új helyszínt keresnek, ami nem könnyű, mert valamennyi állami intézményben meghatározó a prefektus szava, aki a megfélemlítés eszközével kívánja megakadályozni az előadást. A Guardianul „neohorthysta-revizionista nácinak” nevezve Soós Sándort, akinek szerintük bűnügyi iratcsomója van a Wass-felolvasómaraton miatt (ami szemen szedett hazugság) – olvasható az EMI közleményében, amely a következőképpen zárul: „Az igazság ezzel szemben az, hogy éppen a felolvasómaraton után elrendelt vizsgálat során ismerte el az esetet vizsgáló ügyész, hogy az 1946-os ítéletre nem lehet alapozni, mivel az kirakatper eredménye. Ajánljuk ezt az elismerést a Wass Albert-üldözést ismét zászlójukra tűzők figyelmébe, azzal a ténnyel, hogy mind az akkori, mind a két évre rá indított Trianon film ellenes össztűz során megvédtük igazunkat, és ebben az esetben sem történik másként. Ugyanakkor megköszönjük ugyanezen magyarellenes erőknek, hogy intézkedéseikkel – ahogy többek között a BKB meghurcolásával is – maguk rombolják le a kisebbségek megoldott helyzetének hazug képét és segítik hozzá ezáltal nemcsak az erdélyi, hanem az összmagyarságot is az öntudatra ébredéshez. Az EMI elnöksége kénytelen megállapítani, mindössze három nappal Románia EU-csatlakozása után, hogy hiába erőltet ki néha magából európai szólamokat egynémely román politikus, az ország vezetése nem tud vagy nem akar megszabadulni egyes szokásaitól, amelyek végigkísérték a magyarsághoz való viszonyulást majdnem az egész XX. század során.” /Újabb offenzíva Wass Albert ellen. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 6./

2007. február 14.

„A területi autonómiáról szóló referendum törvénytelen. Amikor azok, akik ma valamit tesztelnek – nem teljesen értjük, hogy mit: a román állam türelmét? Románia alkotmányát? – megpróbálnak majd érvényt szerezni annak, amit ez az úgynevezett teszt vagy törvénytelen referendum eredményez, akkor a román állam habozás nélkül alkalmazni fogja az alkotmány és a törvények előírásait” – ezeket a szavakat használta az államelnöki hivatal honlapjának tanúsága szerint Traian Basescu államfő a Sólyom László magyar köztársasági elnökkel tartott közös sajtótájékoztatóján. Ehhez képest az egyik hírtelevízió esti hírműsorába betelefonáló Basescu a következőképpen „pontosította” korábbi kirohanását: „ezek az akciók nem tekinthetők referendumnak, ugyanis tekintetbe kell venni a szervezők nyilatkozatait, akik azt mondják, ők csak tesztelik a lakosság akaratát”. Az államfő azt is hozzátette: amennyiben a bíróság úgy dönt, hogy az ilyen típusú akciók nem törvénytelenek, ő ezt el tudja fogadni. A Cotidianul című lap azt írta, hogy Sólyom László „rosszkor” érkezett a Cotroceni-palotába. A Jurnalul National szerint Sólyomnak sikerült felingerelnie Basescut, amikor kijelentette: a romániai magyar társadalom tagjai Románia állampolgárai, kulturális értelemben pedig a magyar nemzet részei. A Gardianul szerint a magyar államfő „olajat öntött a tűzre” azzal a kijelentésével, hogy a területi autonómia lehetséges. A magyarországi elemzők azt emelték ki, hogy Basescu kifakadása elhidegülést eredményezhet a román-magyar kapcsolatokban. Ferencz Csaba, a Székely Nemzeti Tanács /SZNT/ tájékoztatási alelnöke üdvözölte azt, hogy a Traian Basescu pontosította a Sólyom-találkozón tett kijelentéseit. „Gondolom az elnök is belátta: a demokráciában a véleménynyilvánítást semmilyen formában nem korlátozhatják” – mondta Ferencz Csaba. Tájékoztatása szerint a politikusok kirohanásai ellenére az SZNT-t eddig semmilyen fenyegetés nem érte a román hatóságok részéről. Nagy Zsolt távközlési miniszter, az RMDSZ európai parlamenti jelöltje ugyanabban a hírtelevízióban többször is hangsúlyozta: az SZNT akcióját nem lehet törvénytelennek és alkotmányellenesnek nevezni. Felhívta a figyelmet, hogy közeledik a kampány, és újra előkerülnek a magyarellenes megnyilvánulások. Megerősítette a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) belső népszavazása ellen a Demokrata Párt háromszéki szervezetétől származó feljelentést Laurentiu Todoran Kovászna megyei rendőrfőkapitány. Teodor Tripon megyei főügyész közölte, hatásköri meggondolásokból a feljelentést továbbította a Szervezett Bűnözés és Terrorista Bűncselekményeket Vizsgáló Főigazgatósághoz /Cseke Péter Tamás, Salamon Márton László: Referendum vagy közvélemény-kutatás, alkotmányos vagy alkotmányellenes? = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 14./

2007. március 13.

Sólyom László köztársasági elnök március 12-én négynapos magánlátogatásra érkezett Erdélybe. Marosvásárhelyre érkezett repülőgéppel, majd gépkocsival továbbutazott az egykor elárasztott Bözödújfalu és Szováta felé. Március 13-án az államfő megkoszorúzza a Segesvár és Fehéregyháza között ispánkúti emlékművet, amelyre ismeretlenek trágár feliratot mázoltak, melyet a rendőrség eltávolított. Sólyom László megérkezett látogatása első helyszínére, Bözödújfalura. A küldöttség délután továbbutazott Szovátára, ahol Sólyom László megtekintette a Teleki Oktatási Központot, találkozott a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) vezető tisztségviselőivel, este pedig a megyei és városi vezetőkkel, helyi elöljárókkal vacsorázott a szovátai Danubius szálloda éttermében. A magyar államfő látogatása kapcsán a román sajtó azt írta: Sólyom László köztársasági elnök Tőkés László református püspökkel ünnepli március 15-ét. A Gardianul című lap az elmúlt időszakban több magyarellenes írást is közölt. Sólyom László erdélyi látogatásával a március 12-i román lapok zöme nem foglalkozott. A Mediafax hírügynökség ismertette Nicolae Popa konzervatív párti képviselő nyilatkozatát, aki szerint miközben a román hatóságok „passzívan szemlélik Sólyom László magánlátogatását, a magyar elnök a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) vezetőivel készül találkozni, ami a román állam integritására és szuverenitására nézve rendkívüli módon veszélyes”. Markó Béla, az RMDSZ elnöke bízik abban, hogy az egység üzenetével érkezik a magyar államfő Erdélybe, s Sólyom László találkozója Tőkés László püspökkel nem tekinthető politikai állásfoglalásnak. Markó hangsúlyozta: ma sem tekint alternatívaként Tőkés Lászlóra, szerinte továbbra is az RMDSZ-en belül kell érvényesíteni az alternatívákat. Nem politikai okból, hanem erdélyi útja miatt nem lesz jelen az államfő a március 15-i Kossuth téri zászlófelvonáson. Az államfő a rendszerváltozás óta először nem tartózkodik Magyarországon egy nemzeti ünnep délelőttjén. /Erdélyi körúton Sólyom László. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 13./ Marosvásárhelyen Sólyom László fogadásán jelen volt Lokodi Edit Emőke megyei tanácselnök és Csegzi Sándor, Marosvásárhely polgármester-helyettese. Bözödújfalu úttalan útjára hirtelen vadonatúj kövezés került. A néhány szavas településismertetőt Tar András Erdőszentgyörgy polgármestere mondta el Sólyom Lászlónak és feleségének, akik meghatottan hallgatták a vízbe fullasztott falu történetét. „Kimondhatatlan volt a fájdalom, torokszorító a kiszolgáltatottság érzése” – mesélte fájdalmas emlékeit a köztársasági elnöknek Szombatfalvi József székelykeresztúri unitárius esperes, aki gyerekként élte meg a szörnyű tragédiát. Elmondta: minden évben, augusztus első szombatján, akik még élnek, és akik megtehetik, eljönnek a gyűjtőtó közelében felállított „panaszfalhoz”, hogy emlékezzenek. A szomszédos Kőrispatakról érkezett Szűcs Lajos, a világhírű szalmakalap-múzeum alapítója, ajándékba adott egy szalmakalapot Sólyom Lászlónak. /Bögözi Attila: Erdélyben a „civil” Sólyom László. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 13./

2007. március 16.

A Cotidianul című bukaresti lap szerint kolozsvári beszédében Sólyom az autonómia mellett érvelt; demokratikus párbeszédet szorgalmazott a népek között, hogy a többségi lakosság autonómiával kapcsolatos előítélete megszűnjön. Álláspontja azonban „kevésbé volt árnyalt”, mint az egy hónappal korábban. A Jurnalul National című lap azt emelte ki rövidhírének címében, hogy miközben Sólyom Romániába látogatott, „Budapesten szidják”. A tényszerűen beszámoló Evenimentul Zilei-jel ellentétben a Gardianul azt írta: „Sólyom hiába jött Erdélybe Tőkés érdekében”. A cikk szerint a magyar államfő erdélyi körútjának az volt a fő célja, hogy támogassa Tőkés László református püspököt, független EP-jelöltet. /Román sajtóvisszhang a Sólyom-látogatásról. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./

2007. május 8.

A Gardianul című lap szerint Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke, és Markó Béla RMDSZ-elnök részvételével tartott Munkácsy-kiállítás megnyitójára kizárólag „etnikai alapon” hívták meg a vendégeket. Ez nem felel meg a valóságnak, a „Románoknak tilos” című tudósításban mégis az olvasható, hogy az esemény ily módon „kirekesztő” volt. A lapban megszólal Valeriu Tabara demokrata képviselő (aki korábban a szélsőségesen nacionalista Román Nemzeti Egységpártból lépett át a demokraták soraiba), aki úgy vélte, hogy az ünnepség a román hivatalosságok meghívásának hiányában „sértés” Romániával szemben. Ugyancsak rosszallásának adott hangot Florin Iordache szociáldemokrata képviselő, Lucian Bolcas, a Nagy-Románia Párt (PRM) alelnöke, valamint Nicolae Popa liberális politikus. Valójában a megnyitót megelőző sajtótájékoztatóra a polgármesteri hivatal adatbázisában létező minden újságíró megkapta a meghívót. A múzeumigazgató többször is megkérdezte, ki óhajt románul megismerkedni Munkácsy művészetével, mert a Magyar Nemzeti Galéria művészettörténésze, lévén erdélyi származású, kiválóan beszél románul. A megnyitón szép számmal akadtak román intézményvezetők, a kiállítást támogató egyik cég román vezetője pedig két elismerő oklevelet is kapott. /”Kirekesztő”-nek nevezték a Munkácsy-kiállítás megnyitóját. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 8./

2007. június 1.

A törvényes előírások betartására hívta fel a csomafalvi polgármester figyelmét a prefektus annak kapcsán, hogy a helységnévtáblán rovásírással is megjelent a község nevét. Előzőleg a bukaresti Gardianul napilap említette, hogy Csomafalván a magyar és a román mellett székely felirat is szerepel a helységnévtáblán. Az írás megjelenése után két nappal a prefektus máris átiratot küldött a csomafalvi polgármesternek. A helyi közigazgatásra vonatkozó törvényben sehol sem található pontosítás a háromnyelvű feliratozásra. /Szüszer-Nagy Róbert: Vita a rovásírásos tábla miatt. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 1./

2007. július 31.

Romániában az a politikai erő győz, amely élvezi a titkosszolgálatok támogatását. Ez a már közhelynek számító állítás főként a belföldi (SRI) és a külföldi hírszerző szolgálatra (SIE) vonatkozik. Legutóbb éppen Emil Constantinescu volt államfő beszélt erről, aki magas rangú pozíciójából láthatta, hogyan működnek a rendszerváltás óta még mindig homály fedte titkosszolgálatok. Constantinescu szerint a SRI és a SIE az elmúlt hónapokban egyértelműen átállt Traian Basescu államfő oldalára. A köztük létrejött állítólagos paktum szerint Basescu nem csorbítja meg a SRI és a SIE hatalmát, befolyását, ugyanakkor a hírszerzők besegítenek az államfőnek abban, hogy megerősítse hatalmát. Továbbra sem tisztázódott a homály a törvényes telefonlehallgatásokat illetően. Korábban ugyanis Gheorghe Zamfir hírszerző tábornok beismerte: nem csak a SRI, hanem a Legfőbb Ügyészség keretében működő Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) és a Szervezett Bűnözés- és Terrorizmusellenes Igazgatóság (DIICOT), valamint a rendőrség kötelékében működő szervezettbűnözés-megelőzési osztály, illetve a belügyminisztérium titkosszolgálata (DGIPI) is rögzíthet magánbeszélgetéseket. Ezt a vallomást a bizottság munkájáról készült jegyzőkönyv tartalmazza, amit a Gardianul című napilap közölt. Az érintett intézmények sorra próbálták cáfolni a vádat, végül az SRI tett közzé egy közleményt, hangsúlyozva, hogy csak ők végeznek lehallgatásokat, de elismerte: például a DNA tavaly március 1-je óta a hangfelvétel birtokába juthat, és a Daniel Morar által vezetett ügyészek rögzítik papírra a beszélgetés tartalmát. Felmerül azonban a jogos kérdés: ha a hangfelvételek kikerülnek a SRI-ből, akkor mi a garancia arra, hogy ezeket később illetéktelen személyek nem használják fel az érintettek zsarolására. Miközben a Legfőbb Ügyészség tagadta, hogy az intézmény rendelkezne a lehallgatásra alkalmas, úgynevezett terminállal, a Mediafax hírügynökség megjegyezte: köztudott, hogy a DNA-nak van ilyen berendezése, hiszen a büntetőjogi perrendtartási törvénykönyv lehetővé teszi az ügyészeknek, hogy nagyon fontos esetekben bírói engedély nélkül is megfigyelés alá helyezzék 48 órán keresztül a gyanúsított telefonját. Laura Codruta Kövesi főügyész közölte: a törvény lehetővé teszi, hogy a Legfőbb Ügyészségnek legyen ilyen technikai berendezése, de nincs a birtokában terminál. Leszögezte: nem végeznek lehallgatásokat. A főügyész megerősítette, amit a SRI is nyilvánosságra hozott közleményében, hogy a DNA és a DIICOT is megkapja elektronikus formátumban a lehallgatásokat. A napokban a Ziua című napilap ismertette a DNA-nak a Legfelső Igazságszolgáltatási Tanácshoz (CSM) júniusban elküldött jelentését. Eszerint 2005 és 2007 között a DNA által végzett 465 lehallgatásból mindössze 268 volt sikeres, ugyanis csak ennyi esetben született vádemelés. A telefonlehallgatások kapcsán zajló vita közben kiderült, hogy az elektronikus levelek sincsenek teljes biztonságban. /Borbély Tamás: Régi beidegződések. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 31./

2008. március 19.

Március 16-án a Gardianul című román napilapban dr. Dan Peretianu, az Orvosi Kamarák Föderációja elnöke Az orvosokat és asszisztenseket kötelezik a magyar nyelv megtanulására címmel azt állította, hogy „otromba diszkriminációról” van szó. A cikk előzménye, hogy Kerekes Károly és Bónis István RMDSZ-képviselők, a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájára hivatkozva az egészségügyi reformra vonatkozó törvényt módosító javaslatot nyújtottak be. A javaslatban kérték, hogy „azokban a közigazgatási egységekben, ahol a nemzeti kisebbségek aránya meghaladja a 20%-ot, az illető kisebbség nyelvét ismerő orvosokat és egészségügyi szakembereket alkalmazzanak”. A szenátusban a javaslatot elvetették, a képviselőházban is heves vitát váltott ki. A módosítás leghevesebb ellenzői a Demokrata-Liberális Párt képviselői voltak. Természetesen csatlakozott hozzájuk a Nagy-Románia Párt és a PSD. Az RMDSZ végül elérte, hogy a törvénytervezetet visszautalják a szakbizottsághoz. Kerekes Károly szerint ezzel időt nyernek, mert a kisebbségi nyelvhasználat szabad a közigazgatásban, az igazságszolgáltatásban. Dan Peretianu cikkére Kerekes Károly nyílt levélben válaszolt. Kifejtette, hogy a módosító javaslatok kezdeményezői ő maga és kollégája, Bónis István mellett az összes kisebbségi képviselő. Emlékeztetett, hogy a kisebbségi nyelvhasználatot az egészségügyben nem ők találták ki, legékesebb példa, hogy a spanyolországi Bilbaóban a mentőszolgálat Lebab-programmal dolgozik, ami biztosítja a román vendégmunkásoknak, hogy anyanyelvükön kommunikálhassanak az egészségügyi személyzettel. Ezt a programot használják az oktatásban, a rendőrségen és határőrségen, a börtönökben vagy az idegenrendészeti irodákban. Ez Spanyolországban természetes, holott az ottani románok helyzete, akik bevándorlók, nem azonos a romániai magyarokéval. /(mózes): Anyanyelvhasználat az egészségügyben. Durva támadás Kerekes Károly módosító javaslata ellen. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 19./

2008. április 15.

Kibédi Katalin igazságügyi államtitkárt azzal vádolják, hogy sofőrével folytat intim viszonyt. A történetet tálalta az április 15-i Gardianul román lap. Hatalmi visszaéléssel vádolja az államtitkárt Liliana Camelia Otet, akinek volt élettársával a feltételezések szerint „intim” viszonyt folytat az államtitkár asszony. Liliana szerint a házasságban élő Kibédi Katalin nyomást gyakorolt rá és volt élettársával, Soucaliuc N. Floriannal közös kiskorú gyermekére, hogy megnyerje a gyermektartási jogot a férfi számára. – Az „intim” kapcsolatot Kibédi tagadta, hozzátéve, magánélete „nem tartozik senkire”. /Női bosszú sújtja Kibédit? = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 15./

2008. április 18.

Az Electrica áramszolgáltató vállalat vizsgálatot indított brassói kirendeltségénél, miután a Transilvania Sud Kft. magyar koronát ábrázoló üdvözlőlapot küldött szét figyelmetlenségből több mint egymillió ügyfelének a közelgő ortodox húsvét alkalmából. A villanyszámla hátlapja egy kosár piros tojást ábrázol, egyik tojás dísze egy szépen formázott magyar címer kettős kereszttel, hármashalommal és négy folyóval. A bukaresti Gardianul napilapban irredentának nyilvánított üdvözlőlap kapcsán több román politikus felháborodásának adott hangot, és leszögezte: a románokra nézve sértő „magyar propaganda” felelőseinek megbüntetését követeli a nyomozó hatóságoktól. /Vizsgálat a magyar koronás húsvéti üdvözlőlap miatt. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 18., Sarány István: Húsvéti üdvözlet. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 18./

2008. május 19.

Nem csak szakmai érvek mentén kell a hazai közvélemény elé bocsátani Románia fejlesztési régióinak és adminisztratív felosztásának újraszervezését, a megértést akadályozó előítéleteket is meg kell szüntetni – ezért szervezett konferenciát az árkosi Európai Tanulmányok Központja és az Új Magyar Szó, elsősorban a román sajtó képviselői számára. A találkozón a Romania Libera és Gardianul napilap, a román közszolgálati televízió és rádió, a Ziarul Financiar gazdasági napilap, a Mediafax és a NewsIn hírügynökségek újságírói előadásokat hallgathattak meg a régióátszervezés problémájáról. Markó Béla, az RMDSZ elnöke elmondta, az RMDSZ kidolgozott egy javaslatot, de egyelőre ennek elfogadtatásában nincs érdemi partnerük a román politikai palettán. Komplexebb lesz a régiópolitika az Európai Unió szintjén, mutatott rá Winkler Gyula EP-képviselő. Csutak István, az RMDSZ regionális politikai szakértője elmondta, a jelenlegi régiós felosztás az elmaradott térségek helyzetén nem javított. „Miközben regionális fejlesztésről beszélünk, gyakorlatilag egyetlen fejlesztési projekt sem született, amely legalább két vagy három megyét átfogott volna” – mondta. A Sapientia-Erdélyi Magyar Tudományegyetem részéről Telegdy Balázs oktató, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem részéről Cziprián Lóránd, a Politika és Közigazgatástudományi Kar sepsiszentgyörgyi kihelyezett tagozatának tanulmányi igazgatója tartott előadást. A sajtó képviselőinek szinte semmilyen információjuk nem volt az RMDSZ projektjéről. A bukaresti román szerkesztőségvezetőket hiányolták az árkosi konferenciáról. A konferencián az “Egy anakronisztikus autonómia” című kötetet kezdték osztogatni, mely a székelyföldi románság elleni “etnikai tisztogatás” fölött tört pálcát. A Ioan Lacatusu és Ioan Solomon által írt kötet szerint a magyarok által többségben lakott régiókban a románokat hátrányos megkülönböztetés éri a munkavállalásban, és a román nyelv kiszorult nemcsak a köztérből, hanem a közigazgatásból is. /Illyés Judit, Isán István Csongor: Régiók román szemmel. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 19./

2008. szeptember 12.

A Gardianul bukaresti napilapban augusztus 22-én egész oldalas közlemény jelent meg a Háromszék napilapról, Sorin Simion újságíró tollából. Ürügyül szolgált Bedő Zoltán Felemelt fejjel, egyenes derékkal című cikke, amely a Háromszék 2008. július 5-i számában jelent meg. Sorin Simion állítása szerint Bedő Zoltán cikkében fegyveres felkelésre szólítja a székelyeket, mert tervei szerint új államot kell alakítani Erdély szívében. E cikket a szerző a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ figyelmébe ajánlotta, amely egyben azt is jelenti, hogy veszély fenyegeti az országot. A cikkben elhangzottakkal az Antena3 televízió is foglalkozott. A Háromszék 2008. augusztus 23-án a Szenzáció uborkaszezon idején című szerkesztőségi cikkben utasította vissza a Gardianulban közölteket, illetve Sorin Simion állításait. Egy kérdés azonban tisztázatlan maradt. Sorin Simion azt állította, hogy az említett cikknek nem Bedő Zoltán a szerzője, hanem Albert Levente, vagyis a szerző nem merte vállalni a felelősséget írásáért, mindezt a Háromszék szerkesztőitől kiszivárogtatott hír alapján állítja. A cikk szerzője Bedő Zoltán, neve ismert, a Háromszékben több írása megjelent, és mindegyikért vállalta is a felelősséget. Nem szorult arra, hogy valaki neve mögé húzódjon. /Albert Levente: Nem szorulok álnevekre. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 12./

2008. október 11.

Traian Basescu államfő október 10-i nyilatkozatában ugyanazt ismételte el, amit a kormányfő, a jegybankelnök és elemzők is elmondtak: a román bankrendszer nincs bajban, és a lej leértékelődését a bérkövetelések idézték elő. Az államfő újságírói kérdésre válaszolva kitért a különböző kormányügynökségek vezetőinek rendkívül magas fizetésére is. Basescu szerint a túlzottan magas fizetések a politikai osztály „kapzsiságát és érzéketlenségét” tükrözik. A Realitatea TV kifogásolta, hogy a légi hatóság vezetőjének, Florea Geicanak 30 ezer lej nyugdíja van. Az ANRE elnöke, az RMDSZ által jelölt Olosz Gergely pedig nem vallotta be jövedelmét, vagyonnyilatkozatába azt írta, hogy az bizalmas információnak számít. A Gardianul című napilap szerint Olosz Gergely 50 ezer eurót keres havonta. /Basescu szerint is biztonságos a hazai bankrendszer. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 11./

2008. október 13.

A kormány fennhatósága alá tartozó ügynökségek alkalmazottainak fizetésére, juttatásaira vonatkozó ellenőrzést rendelt el Calin Popescu-Tariceanu kormányfő, miután a médiában nagy port kavart többek közt Olosz Gergelynek, az Országos Energiaszabályozási Hatóság (ANRE) elnökének vagyonnyilatkozata. A kormányhivatal szerint a kormány fennhatósága alá tartozó ügynökségekben dolgozók fizetése, köztük az ANRE vezetőjének bére, nem egyezik meg azokkal a számokkal, amelyek a médiában megjelentek. A Gardianul szerint Olosz fizetése havi 50 ezer euróra rúg, miközben az ANRE honlapján jelenleg feltüntetett adatok szerint ez az összeg évi 115 449 lej. Az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) a NewsIn hírügynökség szerint szintén vizsgálja Olosz jövedelmét. Olosz Gergely a hatóság, a kormány és az RMDSZ elleni lejárató hadjáratnak, médialincselésnek nevezte a vádakat. A vagyonnyilatkozata évek óta nyilvános, hangsúlyozta. A vezérigazgatók fizetése bizalmas, tette hozzá. /O. M. : Lejárató hadjáratot sejt Olosz. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 13./

2008. október 28.

A nyíltan magyarellenes Gardianul című bukaresti lap Sólyom László Románia államfője című írása szerint a magyar állam Európában valamennyi kisebbségért agresszív módon felelősséget vállal, s a kisebbségek hasonló erőszakossággal követelik azt a területet, amelyen élnek. Így a magyar állam – legalábbis érzelmileg – úgy tekint ezekre a területekre, mintha a sajátjai lennének. A lap szerint Sólyom Csíkszeredában területi autonómiát kért Székelyföldnek, s ezzel ,,olajat öntött a romániai magyarság körében égő tűzre”, és ,,magyar hazafiságra lázított román területen”. A bukaresti országos lapok zöme azonban nem tulajdonított nagy jelentőséget az eseménynek. Mindössze a Gandul közölt tudósítást Sólyom csíkszeredai látogatásáról. Azt emelte ki, hogy a magyar államfő egyetért Markó Bélával, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnökével, aki szorgalmazza, hogy a magyarok által többségben lakott területeken kötelezővé váljék a román gyerekeknek a magyar nyelvoktatás. A Romania Libera Sólyom Erdélyben sétáltatja az autonómiát címmel közölt cikkében azt emeli ki, hogy a magyar államfő Székelyföld gazdasági fejlesztési régióvá alakítását szorgalmazza, mert az biztosítaná az erdélyi magyarság egységét és fejlődését. /Román lapok a Sólyom-látogatásról. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 28./

2008. december 5.

Nyolc olyan honatya van a román parlamentben, aki 1990 óta a törvényhozás tagja – írta a Gardianul bukaresti lap. Ezeket az RMDSZ, valamint a Szociáldemokrata Párt és elődjei adták. Hatodik mandátumát szerezte meg november 30-án Markó Béla, Verestóy Attila, Kerekes Károly, Márton Árpád, Varga Attila, illetve Adrian Nastase, Bogdan Niculescu-Duvaz és Vasile Ion. /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 5./


lapozás: 1-20




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998