A román-orosz alapszerződés érvénybe lépésével – jelentette ki a dokumentumok ratifikálása után Nastase Moszkvában – új szakaszba léptek a két ország kapcsolatai. Arról tárgyalt orosz kollégájával, Mihail Fradkovval, hogy fejleszteni kell a román-orosz kereskedelmi kapcsolatokat és kiegyensúlyozottabbá kellene tenni. Tavaly Románia kétmilliárd dollár értékben importált árut Oroszországból, addig a hazai kivitel még az 50 (ötven) millió dollárt sem érte el. Ismeretes, hogy több nagy orosz energetikai mamutvállalat is szeretne részt venni a román privatizációban. Elsősorban a Gazpromról van szó. Köztudomású, hogy az orosz-román kapcsolatoknak még van egy számottevő akadálya: a román aranykincs jelenleg is Moszkvában található. Az első világháború idején a 94 tonna arany után 1917 nyarán újabb értéktárgyakat, levéltári anyagokat, festményeket is Oroszországba vittek ,,megőrzésre”. A nemzeti kincs ügye tavaly ismét terítékre került Putyin és Iliescu tárgyalásain, s elhatározták egy orosz–román vegyes bizottság felállítását. Nastase Moszkvába érkezésének idején szellőztette meg a nemzetközi sajtó, hogy Mihail Kalasnyikov, a híres-hírhedett AG/7-es géppisztoly feltalálója azzal vádolt több, nemrég még a keleti tömbhöz tartozó államot – közöttük Romániát! -, hogy érvényes működési engedély nélkül, illegálisan gyártják a géppisztolyt. /Bogdán László: Az Aranytyúk és csibéi, a Kalasnyikov, avagy jön a Gazprom? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 4./
2005. december 14.
A gazdasági együttműködés erősítéséről – mindenekelőtt az infrastruktúra és az energiaipar területén – tárgyaltak a fekete-tengeri országok gazdasági miniszterei és nagykövetei a múlt héten Bukarestben. A tizennégy résztvevő ország – köztük Magyarország – miniszterei és nagykövetei egyebek között a Nabucco-gázvezeték építéséről a regionális energiapiac fejlesztéséről, és a fekete-tengeri olajkitermelés együttműködési lehetőségeiről tárgyaltak. Elhangzott, hogy a korábban csatlakozott Bulgária, Románia és Horvátország mellett a Közép-európai Szabadkereskedelmi Egyezmény (CEFTA) Macedóniával, Bosznia-Hercegovinával és Moldovával bővül ki, és mint ilyen, az EU „előszobája” lehet. Codrut Seres gazdasági és kereskedelmi miniszter bejelentette, hogy Románia kiterjesztette az orosz Gazprommal korábban kötött földgázszállítási egyezmény hatályát 2020-ig. Románia jelenleg hazai szükségletének 60 százalékát fedezi saját termeléséből, 40 százalékot importál. /Gazdasági együttműködésről tanácskoztak a fekete-tengeri országok gazdasági miniszterei. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 14./
2007. március 19.
A romániai lapok felháborodottam állították, hogy Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök, ,,Putyin jó barátja” (Romania Libera) és Gy. F.,,kommunista szimpátiája” (Gandul) miatt Románia és az Európai Unió sem tudja megszüntetni függőségét az orosz gázszállításoktól. A lapok Gyurcsány Ferenc nyugati sajtónak adott nyilatkozatára hivatkozva azt állítják, hogy a magyar miniszterelnök ,,elárulta” Európát. A tervezett európai uniós gázvezeték, a Nabucco támogatása helyett Magyarország az orosz oldalra állt, a Nabuccót ,,álomnak” minősítette, s ehelyett a Gazprommal kíván együttműködni, mert a Kék Áramlat névre hallgató orosz terv mögött ,,erős akaratot és jelentős erőt” vél felismerni. /Sylvester Lajos: A magyar kormányfőt nem csak otthon fütyülik ki. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 19./
2007. március 23.
A Kreml helyett Moszkva melletti rezidenciáján fogadta Vlagyimir Putyin orosz elnök Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt, érzékeltetve találkozójuk kötetlen munkajellegét és jó személyes viszonyukat. Putyin úgy vélte, hogy Gyurcsány Ferenccel létrejött megállapodásai közül minden teljesült. A magyar export tavaly 70 százalékkal növekedett az előző évhez képest, a híradástechnikai eszközök exportjában fantasztikus, 23-szorosára volt az emelkedés. Putyin célzott a Mol részvételére a Kék Áramlat gázvezeték közép-európai meghosszabbításának projektjében, a Gazprom oldalán. Gyurcsány elégedetten nyugtázta, hogy a kapcsolatok rendszeressé váltak. /Barátok közt: otthonában fogadta Gyurcsányt az orosz elnök. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 23./
2007. április 6.
Az orosz Gazprom húszéves szerződést kötött a Romániába irányuló gázszállításokra. A megállapodást, amely évente 2 milliárd, összesen akár 42 milliárd köbméter földgáz szállítását irányozza elő Románia számára a 2010 és 2030 közötti időszakban, /A Gazprom húszéves szerződést kötött a romániai szállításokra. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 4./
2007. június 25.
Vlagyimir Putyin orosz elnököt is meghívták a délkelet-európai energetikai konferenciára, Zágrábba. Putyin nem titkolta, hogy főleg az orosz olajvállalatok és a Gazprom projektjeiért jött lobbizni a horvát fővárosba. Az sem zavarta hogy Traian Basescu államfő nyíltan a szemébe mondta: „Nem fogadjuk el, hogy valaki az energiát politikai nyomásgyakorlásra használja”. /Domján Levente: Dialógus vagy „csőlobbi”? = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./
2008. március 11.
Az orosz gázvezeték projektje a nyugati Nabucco-tervvel szemben nagy lendületet vett, a Déli Áramlat megvalósulását az ellenérdekű Ukrajna és Románia gátolhatja – mutatott rá Vladimir Socor, a washingtoni Jamestown Alapítvány Közép-Európa-szakértője az Eurasia Daily Monitor című kiadványban. A Déli Áramlat megépítésében a Fekete-tenger fenekén lefektetendő mélytengeri szakasz jelenti a legnagyobb kihívást. A Gazprom orosz olajvállalat nem rendelkezik a szükséges technológiával, ezt az olasz ENI szolgáltathatja. A Déli Áramlat 900 kilométeres tengerfenéki szakasza szinte teljes hosszában Ukrajna tengeri övezetén haladna át, és egy kisebb távolságon Románián. E két országnak nem érdeke a Déli Áramlat-projekt megvalósulása. Románia az egyedüli Nabucco-érdekelt ország, amelyik az orosz ajánlatot elutasította. /”Keresztbe tehet” a Déli Áramlatnak Románia? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 11./
2009. január 6.
Csehország január 5-én ismét a szokásos mennyiségben kapja az orosz földgázt, miután az öt százalékkal csökkent az előző napon. A Görögországba irányuló orosz földgáz mennyisége közel egyharmadával csökkent az ukrán–orosz gázvita miatt. Bulgária 10–15 százalékkal kevesebb orosz földgázhoz jutJanuár 5-én csökkentett szinten, a szerződött mennyiségnél 30 százalékkal kevesebb földgáz érkezett Romániába az orosz–ukrán gázvita miatt. Ez a helyzet a Gazprom balkáni hivatalától kapott információ szerint január 11-ig így maradhat. Románia éves földgázszükségletének 65 százalékát hazai kitermelésből elégíti ki, az orosz import részaránya mintegy egyharmad. /Kevesebb orosz gáz jut Romániába. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 6./
2009. január 20.
Január 19-én Julia Timosenko ukrán és Vlagyimir Putyin orosz miniszterelnök, utánuk az orosz Gazprom és az ukrán Naftogaz is aláírta a két ország közötti gázkonflikust rendező dokumentumot, így 36 órán belül oroszországi gáz érkezik a közép-európai országokba. A két kormányfő még a szerződés aláírása előtt hosszasan egyeztetett. /D. L. : Mától újra áramlik az orosz gáz Európa felé. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 20./
2009. május 27.
Erdélyben épül meg Románia második atomerőműve – erősítette meg Adriean Videanu gazdasági miniszter. A helyszínről várhatóan szeptemberben születik döntés. Az erőmű megépítésében több európai és orosz vállalat is érdekelt. Románia közös vállalatot alakít az állami Romgaz földgáztermelő vállalat és az orosz Gazprom részvételével – jelentette Adriean Videanu gazdasági miniszter egy román–orosz gazdasági fórumon Bukarestben. „Az együttműködés célja egy Romgaz–Gazprom közös vállalkozás létrehozása föld alatti gáztározók létesítésére, és ki tudja, talán még áram termelésére is” – mondta Videanu. Románia kevésbé függ az orosz gázszállításoktól, hiszen belföldi gázszükségletének 65 százalékát tudja hazai forrásból fedezni, és csak a fennmaradó közel egyharmad részt importálja Oroszországból. Szakértők szerint viszont a föld alatti tározók kapacitása nem elegendő. Az ország területén jelen pillanatban a Duna-parti Csernavoda mellett működik atomerőmű, összesen 1400 megawatt kapacitással, Románia áramszükségletének 18 százalékát fedezve. Két további reaktorblokk a tervek szerint 2014-ben, illetve 2015-ben lép üzembe a csernavodai erőműben. /Atomerőmű épül Erdélyben. = Krónika (Kolozsvár), máj. 27./
