udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 21 találat lapozás: 1-21
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Greenpeace

2000. március 23.

A Greenpeace nemzetközi környezetvédő szervezet aktivistái márc. 22-én megszállták a nagybányai Aurul bányavállalat bejáratát, tiltakozásul a társaság okozta súlyos környezetszennyezés miatt. Az osztrák, cseh, szlovák, kanadai, német és holland környezetvédők azt követelték a Víz Világnapja alkalmából rendezett akciójukon, hogy a bánya tulajdonosa és üzemeltetője tegye jóvá az okozott károkat. A Greenpeace Bécsben kiadott közleménye szerint a szervezet azt szeretné elérni, hogy véglegesen zárják be az üzemet, ha az nem hagy fel a cianidlúgok használatán alapuló kitermelési technológiával. A nagybányai Aurul bányavállalat vezetése mereven elzárkózott attól, hogy tárgyalást kezdjen a tüntető Greenpeace aktivistákkal. A nemzetközi szervezet tagjai, akik közül többen az épület főbejáratához láncolták magukat, közölték, hogy készek több napon át is folytatni tiltakozó akciójukat. A vállalat területét három fegyveres őrizte, akik előbb fegyvert fogtak a tüntetőkre, de végül nem használták fegyvereiket, mert azt hitték, hogy a behatoló fiatalok között kiskorúak is vannak. A tüntetők szerint az ausztrál Esmeralda társaság nagybányai üzeme az elmúlt 10 év legsúlyosabb környezetvédelmi szennyezését követte el. /Rajtaütésszerű Greenpeace-akció. Tiltakozásuk jeléül többen a nagybányai Aurul bejáratához láncolták magukat. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 23./

2000. július 5.

Két hete kapacitásának 71 százalékával újra üzemel a Tisza ciánszennyezését előidéző nagybányai Aurul aranykitermelő cég. A helybeli környezetvédelmi szakemberek ellenőrzik a derítők vizének és a környező talajnak a minőségét. A Greenpeace nemzetközi környezetvédő szervezet szerint a nagybányai Aurul üzemben használatos nyitott ciánüledék-kezelési eljárást soha nem lehet biztonságossá tenni. A Greenpeace közölte: nyílt tiltakozó levelet küldött az Aurulnak, követelve, hogy az üzemet ne indítsák újra. /Háromnegyedes kapacitással működik a nagybányai Aurul. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 5./

2002. július 30.

Megkezdődtek az előkészületek annál a romániai aranybánya-beruházásnál, amely a jövőben jelentős környezeti veszélyt jelenthet Magyarországra - jelezte Kalovits Judit, a Greenpeace budapesti irodájának szóvivője. A Verespatak melletti völgyekbe tervezett létesítmény azért jelenthet környezeti kockázatot, mert a ciános technológiával működő leendő bányából újra mérgező anyagok szennyezhetnék a Maroson keresztül a Tisza magyarországi folyószakaszát. A tervek szerint a két érintett völgy egyike kétmillió köbméter szilárd anyag, valamint 20 ezer köbméter cianid- és higanytartalmú víz befogadására alkalmas ülepítőtóvá válna. A létesítmény évi cianidfelhasználása elérné az 5 ezer tonnát. Verespatak környéke eleve eleve szennyezett térség, szerepel azon a feketelistán, amelyet az ENSZ környezetvédelmi programja és az Európai Unió hozott létre a nagybányai ciánkatasztrófa után a környezeti veszélyt jelentő gócpontok felmérésére. A Magyar Természetvédők Szövetségének (MTVSZ) adatai alapján a 400 millió dolláros bányaprojekt finanszírozója 80 százalékban a kanadai Gabriel Resources, 20 százalékban pedig a Minvest romániai állami bányavállalat. A kanadai-román cégnek a mintegy 2 ezres helyi lakosság kitelepítését is meg kell oldania. Eddig 38 áttelepítési szerződést írtak alá az érintett lakossággal. 18 magyarországi zöld szervezet ebben az ügyben nyílt levélben fordul Kemény Attilához, a környezetvédelmi tárca közigazgatási államtitkárához. A levélben azt kérik, hogy a minisztérium a határokon átnyúló szennyeződésekről szóló espoo-i egyezmény értelmében kezdeményezze a környezeti hatástanulmány elkészítését a verespataki bányánál. /Verespatak veszélyt jelent Magyarországra Mérgező anyagok kerülhetnek a Tiszába. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 30./

2002. december 14.

A román titkosszolgálat, az SRI arra figyelmeztette a román parlamenti képviselőket, hogy a Verespatakon tervezett aranybánya megnyitása elleni tiltakozások mögött Magyarország áll - írta dec. 13-i számában a Ziua c. napilap. A tiltakozó csoportok tevékenységét Budapesten hangolják össze, s ezt bizonyítja a SRI szerint, hogy a Greenpeace legutóbbi bukaresti tüntetése után a résztvevők többsége Magyarország irányában hagyta el Romániát. Ugyancsak Magyarországon van az a szerver, mely a beruházás ellen tiltakozó egyik honlapot szolgálja ki, illetve a román titkosszolgálat tudomása szerint a Hungarian Enviromental Partnership Foundation nem kormányzati szervezet finanszírozott több, Romániában rendezett tiltakozó akciót. Komoly gyanúra okot adó rendszerességgel jár Magyarországon Ioan Piso, a kolozsvári Erdélyi Nemzeti Történelmi Múzeum igazgatója is, egyike azon szakembereknek, akik a Verespatak térségében található régészeti emlékeket szeretnék megmenteni a földgyaluktól. A Curierul National dec. 13-i számában nyilatkozó Piso elmondta: semmiféle kapcsolatban nem áll Magyarországgal. "Ha azzal vádolnak, hogy Budapest parancsára tiltakozom a verespataki pusztítás ellen, akkor feltehetően a Nagy-Románia Párt is Magyarországtól kapott parancsot a tiltakozásra" - mondta, utalva Vadimék parlamenti indítványára ezzel kapcsolatban. Piso közölte: nemrég a világ minden tájáról közel 600 történész és régész fordult felhívással a román kormányhoz, mentsék meg a verespataki régészeti lelőhelyet, egyedülálló emlékét annak, miként bányásztak aranyat a római birodalom idején. (A Ziua és a Curierul National nyomán) /Verespatak és a román titkosszolgálat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 14./

2003. szeptember 17.

Magyar-román környezetvédelmi együttműködési megállapodást írt alá a két ország minisztere Budapesten. Az aláírás ideje alatt a Greenpeace aktivistái demonstrációt tartottak a minisztérium székháza előtt "Nem akarunk újabb ciánszennyezést!" jelmondattal. A zöldszervezet a magyar diplomáciának a verespataki aranybánya ügyében tanúsított passzivitása ellen tiltakozott, mivel Persányi Miklós szeptember eleji erdélyi látogatása során nem került napirendre az ügy. Persányi Miklós miniszter az MTI kérdésére, hogy mit tesz a kormány a romániai ciánalapú aranybányászat, valamint a verespataki aranybánya ügyében, úgy válaszolt: sem a magyar, sem a román kormány, sem a Greenpeace nem akar ciánszennyezést. Utalt arra, hogy történelmi jelentőségű esemény a magyar-román környezetvédelmi vegyes bizottság létrejötte, illetve a román-magyar határvízi egyezmény aláírása. Ezek a dokumentumok megteremtik az együttműködést az államok szintjén, és a nemzetközi jogban rögzített garanciákat is szolgáltatnak. Persányi Miklós elmondta, hogy a magyar környezetvédelmi tárca 2002 augusztus óta több találkozón is felvetette ezt a kérdést és a román partnerektől választ is kapott. A mostani találkozón a román miniszter beszámolt arról, hogy a verespataki aranybánya ügyében a környezeti hatástanulmány készítése még nem kezdődött meg, és kifejezte szándékát, hogy az ezzel kapcsolatos információadás, kommunikáció a jövőben is megvalósul. /Magyar-román környezetvédelmi vegyes bizottság alakult. Demonstráció a ciánszennyeződés ellen. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 17./

2003. november 27.

Nov. 25-én Kolozsváron, az unitárius egyház Brassai utcai tanácstermében megnyílt a sepsiszentgyörgyi Kovács László Attila fotókiállítása, Az arany árnyékában címmel. A fotográfus képei a nagy vihart kavaró Verespatak-ügy látható oldalát formálják meg. Vedlett vakolat, málladozó stukkók, kiszáradt fa-elemek, vasak, hordók, gaz. A Magyarországon kiállított képanyag komoly szerepet játszott abban, hogy a Verespatak-ügy felkeltette a Greenpeace figyelmét. A megnyitón Pálfi Árpád is megszólalt, aki 1976-tól Verespatak unitárius lelkésze. Verespatak unitáriusai közül ma már csak a volt harangozó magyar. /Jakabffy Tamás: Egy fém árnyékában. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 27./

2004. november 18.

A kormány sohasem támogatta a verespataki beruházást, az Adevarul Despina Neagoe kormányszóvivőt idézte, aki szerint "Adrian Nastase kormányfő több alkalommal is aggodalmát hangoztatta a projekt esetleges negatív környezeti hatásai miatt". Nov. 16-án a Greenpeace környezetvédelmi szervezet aktivistáinak mintegy 20 fős csoportja Bukarestben az egyik kormányzati épület bejárata előtt tiltakozott a bányászati terv ellen. /A kormány nem támogatja a verespataki beruházást. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 18./

2005. január 11.

A Greenpeace felszólította a magyar kormányt és Persányi Miklós környezetvédelmi minisztert, hogy haladéktalanul kezdeményezzék nemzetközi hatásvizsgálat indítását a Verespatakra tervezett aranybánya ügyében, jelezte Csáki Roland, a környezetvédő szervezet kampányfelelőse. A Rosia Montana Gold Corporation arra készül, hogy ciánvegyülettel mossa ki az aranyat. A bánya állandó környezeti pusztítást és veszélyt jelentene a környék, Abrudbánya, a Maros völgye és a Tisza folyóra. /Magyarország elveszítheti beleszólását az engedélyezésbe. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 11./

2005. október 11.

A Greenpeace kéri a román kormányt, hogy állítsa le a genetikailag módosított szója illegális termesztését. Felhívták a figyelmet arra, hogy a szilvával és krumplival folytatott génmanipulációs kísérletek kiszabadultak az ellenőrzés alól. A zöld szervezet megállapította, hogy az ország tíz megyéjében illegálisan termesztenek génmanipulált szóját. Az ellenőrizetlen génmanipuláció veszélyes, mivel káros lehet a környezetre és az egészségre. Európai viszonylatban Romániában termesztenek a legnagyobb felületen génmanipulált növényeket. Idén 140 000 hektáron termesztettek szóját, ennek több mint fele a hivatalos álláspont szerint is génmanipulált volt. A mezőgazdasági minisztérium közleményben tagadta, hogy elszabadult volna a génmanipulált szójatermesztés. Megerősítette, hogy a szójatermés több mint fele génmódosított, de hozzátették, hogy ez a helyzet 2000-ben alakult ki. /Elszabadult a génmanipulált szójatermesztés? = Szabadság (Kolozsvár), okt. 11./

2006. június 12.

A génmódosított szervezetek (GMO) termesztése tönkreteheti Romániában mindazt, amit a természet megvalósított – állítja a Pioneer cég egyik volt romániai igazgatója egy Ausztriában készült dokumentumfilmben. Romániában jövő év január elsejétől betiltják a génmódosított szervezetek termelését – jelentette be az év elején az agrártárca. Az idei évre engedélyezték ugyan a génmódosított szója termelését, de csak szigorú követelmények betartásával. A Greenpeace szerint 2005-ben Romániában 140 ezer hektáron termesztettek génmódosított szóját – az összfelület 90 százalékán -, de ennek csak fele szerepelt a génmódosított termékek nyilvántartásában. Nincs tehát ellenőrzés, a génmódosított termék keveredhet a természetessel. Dan Craioveanu, a Bioterra munkatársa hangsúlyozta: a GMO termelésében Románia első Európában, és a gazdák nem tudják, mik a genetikailag módosított szervezetek, milyen következményei vannak termesztésüknek. Az európai polgárok 70 százaléka egyáltalán nem akar GMO-t tartalmazó készítményt fogyasztani, 94 százaléka igényli, hogy választhasson a génkezelt és a természetes alapanyagokból készült élelmiszerek között. Magyarországon március végén a Greenpeace nyomására a Lidl visszavonta áruházaiból a sertéshúskrém sertésmájjal nevű, génmódosított szójafehérjét tartalmazó termékét. Gráf József miniszter úgy nyilatkozott, hogy a GMO-k termesztését továbbra sem engedélyezik Magyarországon. /Bokor Gábor: Génmódosított szervezetek termesztésében elsők? = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 12./

2006. július 14.

Greenpeace aktivisták – köztük több magyar – tüntettek július 13-án Bukarestben a Környezetvédelmi Minisztérium előtt a verespataki aranybánya engedélyezési folyamatának leállításáért. A demonstráció oka az, hogy kanadai vállalat által újonnan beadott területrendezési engedély teljesen más beruházási szándékot mutat, mint amit az engedélyezési folyamat elkezdésekor a vállalat beadott. Az engedély említést sem tesz a nagybányainál tízszer nagyobb, 600 hektár kiterjedésű zagytározóról és annak 185 méter magas gátjáról. /Verespatak: Greenpeace-demonstráció Bukarestben. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 14./

2006. július 15.

Szimbolikus nagyságú verespataki telket ajándékozott Budapesten Gyurcsány Ferenc miniszterelnöknek a Greenpeace magyarországi szervezete. „Az adományozás gyakorlatilag szimbolikus jelentőségű, de fel szeretnénk hívni a miniszterelnök és a kormány figyelmét: Magyarországnak kulcsszerepe van ebben a döntésben, hogy megépül-e az aranybánya Verespatakon, vagy nem. Hogyha igen, akkor Magyarországnak és lakóinak szembe kell nézni egy újabb ciánkatasztrófa veszélyével, mint amilyen a 2000-es nagybányai volt” – mondta Mózes Szabina, a Greenpeace Magyarország Egyesület sajtószóvivője. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a jövő héten nyilatkozik, hogy elfogadja-e ezt a földadományt – mondta Batiz András kormányszóvivő. Batiz kiemelte: a kormány és a miniszterelnök céljai ebben az ügyben azonosak, hiszen arról van szó, hogy meg lehessen akadályozni a korábbiakhoz hasonló természeti katasztrófákat. /Kormányszóvivő a Greenpeace földadományáról. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 15./

2006. július 19.

Csendőrség oszlatta szét július 18-án Bukaresten a Greenpeace környezetvédelmi szervezetnek a Környezetvédelmi Minisztérium előtt másfél órán át tüntető romániai, magyar és osztrák aktivistáit. A zöldek az ellen tiltakoztak, hogy Sulfina Barbu környezetvédelmi miniszter nem állította le a verespataki aranybánya szerintük törvénytelen engedélyeztetési folyamatát. A zöldek szerint a verespataki aranybánya-projekt legproblémásabb eleme, a 600 hektár kiterjedésű cianidos ülepítőtó. A zöldek szerint a karhatalom erőszakosan lépett fel akciója során. A romániai tüntetőkre ötezer lej értékű bírságot róttak ki, a külföldi aktivistákat az idegenrendészetre szállították, a csendőrség közlése szerint őket is megbírságolják az engedélyezetlen demonstrációban való részvételért. /B. J. I.: Bekeményített a Greenpeace. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 19./

2006. július 21.

Nem enged a környezetvédelmi tárca a Greenpeace és a hazai zöldszervezetek nyomásának, és nem függeszti fel a verespataki aranybánya-beruházás környezeti hatástanulmányának jóváhagyási procedúráját – közölte Bukarestben Sulfina Barbu, a tárca vezetője. /Megállíthatatlan a verespataki bányaterv jóváhagyása. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 21./

2006. július 26.

A verespataki bányaterv környezeti hatástanulmánya ügyében rendezett első nyilvános fórumra Verespatakon került sor július 24-én. Stephanie Roth, a verespataki Alburnus Maior Egyesület aktivistája elmondta: Verespatakon jelenleg két brit botanikus dolgozik. A hónap végén pedig nagyobb, amerikai és nyugat-európai szakértői csoport utazik a helyszínre. Tagjai két hetet töltenek majd Verespatakon, s a Román Akadémia szakértőivel együtt a toxikológia, a ciánvegyészet, a vízminőség, a régészet és a bányaterv megannyi más szempontjából megvizsgálják a tervezett beruházás várható hatásait. /T. Sz. Z.: Nyugati szakértők vizsgálódnak Verespatakon. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 26./ Az Alburnus Maior és a Greenpeace aktivistái megpróbálták megakadályozni a nyilvános vitasorozat első rendezvényét. A környezetvédők „Véget ért az aranykorszak”, „Nem akarunk újabb ciánkatasztrófát” feliratokkal tiltakoztak az esemény és a verespataki kitermelés ellen. Elsőként John Aston, a Gabriel Resources Gold Corporation (GRGC) cég alelnöke próbálta megnyugtatni a kedélyeket, de bevezető szavait még nagyobb elégedetlenség fogadta. A verespataki projektet támogató Pro Verespatak Egyesület tagjai tapssal próbálták elnyomni a környezetvédők bekiabálásait. Verespatak község lakossága két táborra szakadt: egyik része támogatja, a másik része pedig ellenzi az aranykitermelést. Augusztus 28-ig további tizenkét helységben szerveznek nyilvános vitát. /Dézsi Ildikó: Verespatakon kezdődött a nyilvános vitasorozat. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 26./

2006. augusztus 19.

A verespataki aranykitermelés terve ellen tiltakoztak augusztus 18-án a Greenpeace aktivistái Bukarestben, a Környezetvédelmi Minisztérium előtt. A Greenpeace aktivistái más zöld szervezetekkel együtt azért tiltakoznak, mert a Környezetvédelmi Minisztérium nem hajlandó felfüggeszteni a verespataki aranybányaterv engedélyeztetési folyamatát. A Román Akadémia korábban már több alakalommal is a bányaterv ellen foglalt állást. /Újabb tüntetés Verespatakért. Hatalmas büntetések a Greenpeace aktivistáinak. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 19./

2006. szeptember 28.

A Verespatakra tervezett aranybánya ellenzőinek aláírásait nyújtotta át a Greenpeace Magyarország a magyar Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumban. A petíciót aláíró 12 ezer tiltakozó azt követeli a magyar kormánytól, hogy minden diplomáciai és jogi eszközt vessen be a ciános- technológiájú, európai jogszabályokat sértő aranybánya projekt engedélyezése ellen. /12 ezer aláírás a verespataki beruházás ellen. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 28./

2006. október 26.

Levélben fordult Markó Béla miniszterelnök-helyetteshez a Greenpeace, a Levegő Munkacsoport, a Magyar Természetvédők Szövetsége, a Védegylet és a Zöld Erdély Egyesület a Rosia Montana Gold Corporation által Verespatakra tervezett aranybánya-beruházás kapcsán. A civil szervezetek kérik, hogy a kormánykoalíció magyar vezetőtagjaként vesse latba befolyását, annak érdekében, hogy a verespataki bányaberuházás engedélyezése során a román és a magyar civil szervezetek, valamint a magyar kormány aggodalmai megfelelő súlyt kapjanak. /Markótól kérik a verespataki beruházás leállítását. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 26./

2006. november 11.

A Greenpeace környezetvédelmi szervezet bírálja Romániát, amiért nem ellenőrzi a genetikailag módosított növények, köztük a kukorica és a szója termesztését. A gm-növények “kikerülik a román hatósági ellenőrzést” erre utal a “nagy méretekben folyó törvénytelen termesztésük, a magvak piaci forgalmazása és a farmok szennyezése” – olvasható bírálatukban. Románia az egyetlen európai ország, ahol génmódosított szója termelése folyik, és Bukarest márciusban jelentette be, hogy 2007 januárjától, az ország uniós csatlakozásától betiltja e tevékenységet. A Greenpeace szerint ezzel szemben több mint 130 ezer hektáron, a tavalyi terület kétszeresén folyik idén a termesztés. /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 11./

2008. február 15.

A verespataki aranybánya megnyitását tervező Rosia Montana Gold Corporation-nek joga van arra, hogy igazát a bíróságokon keresse, és a minisztériumot beperelje. Azt viszont, hogy Silviu Stoica államtitkárt és őt személyesen is beperelt, zaklatásnak tartja, jelentette ki a sajtó kérdésére Korodi Attila környezetvédelmi miniszter. Több környezetvédő szervezet, köztük a verespataki tervekkel első perctől szembeszálló Alburnus Maior, illetve a Greenpeace, továbbá több román és európarlamenti képviselők szolidaritásukat fejezték ki, és kérték, hogy szó szerint alkalmazzák a törvényt. Arra a kérdésre, hogy milyen esélyt ad az Eckstein-Kovács Péter és Gheorghe Funar szenátor által kezdeményezett, a ciántechnológia beszüntetését célzó törvénytervezetnek, a miniszter nem volt derűlátó. Szembetűnő volt, hogy a szaktárcát kivéve a pro és kontra érvek csak Verespatakra vonatkoztak, a jelenlevők nem kezelték országos gondként a cián-problémát. Valójában Romániában jelenleg nagyon sok olyan zagytároló van, amely ciános ipari hulladékot tartalmaz, és amelyek kérdése megoldatlan. A Demokrata-Liberális Párt testületileg felvonult a ciántechnológia mellett, jelezte a miniszter. /Sz. K. : Korodi pesszimista a cián-törvény sorsát illetően. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 15./

2009. szeptember 17.

Nincsenek meg a szükséges feltételek ahhoz, hogy atomerőmű épüljön a Maros felső szakaszán – nyilatkozta Csegzi Sándor marosvásárhelyi alpolgármester, fizikus. A Greenpeace nemzetközi környezetvédő szervezet aláírásgyűjtéssel tiltakozik az atomerőmű-építési projekt ellen, amelynek egyik lehetséges helyszíneként Szászrégen környéke is felmerült. Szakács László, a Rododendron Környezetvédő Egyesület elnöke is elfogadhatatlannak tartja, hogy Erdélybe atomerőművet hozzanak létre. Romániában jelenleg csak egy nukleáris erőmű van, Cernavodán, amely két reaktorral működik. /Antal Erika: Nem az erdélyi atomerőműre. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 17./


lapozás: 1-21




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998