udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 78 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-78
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató:

1993. december 7.

Az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége /AESZ/ 1991 decemberében alakult meg, székhelye Sepsiszentgyörgyön van. A Háromszéken kialakult anyanyelvi mozgalom szervezői alakították meg a szövetséget. Első közgyűlésük 1992 márciusában volt Kovásznán, ahol elnöknek Zsigmond Győzőt, főtitkárnak Tulit Ilonát választották meg. Az idei közgyűlés Kézdivásárhelyen volt, ahol Tulit Ilonát /Sepsiszentgyörgy/ választották meg elnöknek, főtitkárnak Ördögh Gyárfás Lajost, az elnökségi tagok: Antal Sándor /Székelyudvarhely/, Komoróczy György /Székelyudvarhely/, Mészely József /Sepsiszentgyörgy/. Zsigmond Győzőt közben kinevezték a bukaresti egyetem hungarológiai karára, azért vált meg tisztségétől. Az AESZ tiszteletbeli elnöke, szellemi irányítója Péntek János nyelvészprofesszor, kolozsvári egyetemi tanár/Oláh István: Nyelvében élő? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 7./

1994. február 2.

Néhány lelkes tanárnak köszönhetően Erdélyben létrejött az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége. Mozgalommá nőtte ki magát az anyanyelvápolás Felvidéken, Kárpátalján és Délvidéken is. A tevékenység nem szűnt meg, ezt mutatja például az AESZ és a Kovászna megyei Művelődési Felügyelőség Nyelvőrségben című pályázata. Az AESZ munkája középiskolás diákok évről évre megújuló, a magyar nyelvterület egészén megrendezett vetélkedőin alapszik. Idén is megrendezik a Kőrösi Csoma Sándor Anyanyelvi Vetélkedőt és a többi versenyt. = Kisgyörgy Réka: "A nyelvterület foszló széleinek erősítése…" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 2./

1995. január 21.

Jan. 21-én Árkoson az anyanyelvi mozgalom helyzetéről tartott megbeszélés az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége /AESZ/, képviseltette magát az EMKE és az RMDSZ Oktatási Főosztálya is. Eördög Gyárfás Lajos, az AESZ főtitkára ismertette az elmúlt évek anyanyelvi versenyeit, az anyanyelvi táborokat, az Egyház és anyanyelv című, Kolozsváron tartott rendezvényt. Péntek János egyetemi tanár, a Magyar Tanszék vezetője, az AESZ társelnöke figyelmeztetett a nyelvi különfejlődés veszélyeire és az anyaországi hasonló szervezetekkel való kapcsolatok fontosságát hangoztatta. A kolozsvári Aranka György Nyelvművelő Kör is bemutatkozott. Javasolták a romániai magyarság nyelvállapotának felmérését. Szó volt még a Kőrösi Csoma Sándor Anyanyelvi Versenyről, amelyet idén ápr. 21-24-e között rendeznek meg, Nagyenyeden. Az AESZ tisztújító ülést tartott. Elnök: Zsigmond Győző /Sepsiszentgyörgy/, adjunktus a bukaresti egyetemen, társelnök: Péntek János professzor. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 20., Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 1./ Az AESZ felvállalta a népfőiskolák nyelvi programját. A felnőtt közösségek nyelvállapotán jócskán akad javítanivaló. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 26./

1995. február 18.

Febr. 18-án Székelyudvarhelyen, a Benedek Elek Tanítóképzőben tartotta soros ülését az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségének /AESZ/ vezetősége. Zsigmond Győző egyetemi adjunktus, a szövetség elnöke tartott bevezetőt, majd Péntek János kolozsvári tanszékvezető egyetemi tanár emlékezett a székelyudvarhelyi származású, nemrég elhunyt nyelvtudósra, Fülei Szántó Endrére. Az AESZ ebben az évben megszervezi a rádió és a televízió nyelve című konferenciát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 23./

1996. január 20.

Jan. 20-án Szovátán, a Teleki Oktatási Központban tartotta a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség /RMPSZ/ IV. közgyűlését, a megyei küldöttek részvételével. Értékelték az elmúlt évet, majd megszavazták az alapszabály kiegészítésére vonatkozó javaslatokat, döntöttek az oktatáspolitikai alelnöki státus létrehozásáról, az új tisztségviselő: Nagy. F. István. A megjelentek levélben kérték az oktatási minisztériumot a kisebbségek történelme és hagyományai tantárgy oktatásához szükséges tantervek és tankönyvek elkészítésének elrendelésére. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 26., 75. sz./ A közgyűlésen hozzászóltak a meghívottként résztvevő intézmények (MMKM-HTMH, Collegium Transsylvanicum) és szervezetek (AESZ, EMT, MAKOSZ, EKE) is. /Az RMPSZ szovátai közgyűlése. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 25./ Az RMPSZ eredményesnek tartja az elmúlt esztendőt: beindított és eredményesen működtet négy oktatási központot /Nagyváradon, Kolozsváron, Csíkszeredában és Szovátán/, sikeres volt a nyári Bolyai Akadémia, együttműködnek a Collegium Transsylvanicummal az alternatív könyvkiadás kapcsán. Nagy F. István felvázolta a szövetség fő céljait: az anyanyelvű iskolahálózat kiteljesítését, az oktatás minőségének javítását és az oktatási intézményrendszer kiépítését. Szeretnék a négy oktatási központot tizenkettőre növelni. Asztalos Ferenc parlamenti képviselő elmondta, hogy a tanügyi reformból is ki akarják zárni a magyarságot: a parlamenti tanügyi bizottságban 52 munkacsoportot akarnak megalakítani, ezekbe egyetlen magyar anyanyelvű szaktanárt sem vontak be. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 3-4./

1996. február 14.

Egész évre szóló munkatervet dolgozott ki az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségének /AESZ/ január végi, Árkoson megtartott közgyűlése. A résztvevők gratulálhattak a szövetség társelnökének, dr. Péntek János professzornak frissen kapott Lőrincze-díjához. Graf Dezső vezetésével külön bizottság felel az anyaországi testvérszövetségekkel való kapcsolattartásért. A sajtóval való kapcsolatot erősítette a szovátai és tusnádi tanácskozás. Dicséretes a nagyváradi Bihari Napló és a csíkszeredai Hargita Népe szerkesztőségének kezdeményezése, hogy lapjaikat nyelvhelyesség szempontjából szakértőkkel elemeztették. Az AESZ továbbra is szívügyének tartja a szórványmagyarság nyelvi gondozását. A szervezet képviselői ott lesznek a márciusi szórványtanácskozáson. Az AESZ-nek ifjúsági tagozata is alakult, középiskolások kezdeményezésére. A szövetség által szervezett versenyek: Impom József helyesírási verseny /döntő Gyulán/, Szép magyar beszéd és Aranka György nyelvművelő versenyek, Kőrösi Csoma Sándor Anyanyelvi Vetélkedő /döntő: ápr. 12-én Csíkszeredában/. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 14./

1997. január 24.

Jan. 24-26-án tartotta a Sepsiszentgyörgy melletti Árkoson közgyűlését az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége /AESZ/. Ördögh Gyárfás Lajos főtitkár beszámolt arról, hogy javultak az AESZ kapcsolatai más szervekkel. Beszámolót terjesztett elő Zsigmond Győző elnök, dr.Péntek János társelnök, majd a szakterületek felelősei következtek, többek között Antal Sándor, a helyesírási versenyek irányítója, Kása Magdolna, a beszédművelő körök vezetője. Péntek János kolozsvári tanszékvezető egyetemi tanár az AESZ figyelemre méltó eredményeiről beszélt. Péntek professzor 1996-ot a magyarság és a magyar nyelv ünnepének nevezet a honfoglalás 1100. évfordulója kapcsán. Nem elég tudatos az anyanyelvvédő munka, figyelmeztetett, gyengül, szegényedik az anyanyelvi tudás. /Komoróczy György: Közgyűlés. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 30./

1997. május 15.

A közelmúltban Nagyváradon tartották meg az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége /AESZ/ szervezésében a Kőrösi Csoma Sándor Anyanyelvi Verseny országos döntőjét a magyar iskolások számára. Az ünnep megnyitóján Péntek János, a magyar szak tanszékvezetője beszédében a magyar nyelv megítéléséről beszélt. Péntek professzor az 1996. évi Hungarológiai Kongresszuson, melyet Rómában tartottak A hitélet anyanyelvűsége címmel tartott előadást. Kitért arra, hogy a katolikus egyház a vatikáni zsinaton az anyanyelv használatát bevezette, ez segített a kisközösségeknek. A moldvai csángók viszont többszöri kérésük ellenére nem gyakorolhatják a hitéletet anyanyelvükön, az eredménye a gyors asszimiláció. Külföldi egyetemeken van érdeklődés a magyar nyelv iránt, idehaza ez nem tapasztalható. Az Erdélyi Néprajzi Múzeumnak /Kolozsvár/ még ma sincs magyar kutatója,a bukaresti Nyelvtudományi Intézet nem foglalkozik a magyar nyelv kutatásával, elmélyed viszont a hindi nyelv búvárlásában. Az utóbbi hónapokban a helyzet változott, bíztató jelek vannak. - A Bolyai Egyetem vitájáról "nem kívánok most szólni. Elmondom a magam véleményét." A kétlépcsős önállósodás híve. Szerinte nem szétválással, hanem önállósítással kell létrehozni a -Bolyai Tudományegyetemet, az 1945-ben létezett hagyományos karokkal, a bölcsész-, természettudományi, jogi és közgazdasági kar újraszervezésével. Nem mondatunk le a Bolyai önállósodásáról, hangsúlyozta. /Komoróczy György: Közéleti teret a magyar nyelvnek. Nagyváradi beszélgetés dr. Péntek János egyetemi tanárral. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 15./

1997. augusztus 13.

Aug. 13-án Sepsiszentgyörgyön ülésezett az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége /AESZ/ elnöksége. A magyar nyelv romániai helyzetéről dr. Péntek János társelnök előterjesztése alapján nyilatkozatot fogadott el. A nyilatkozat szerint az AESZ örömmel üdvözölte az anyanyelvhasználatot korlátozó törvények módosítását, egyben aggodalommal tapasztalja, hogy a kormánykoalíción belül és a nacionalista ellenzék körében még inkább, a sajtóban és a televízióban újra általánossá vált a magyarellenes gyűlöletkeltés, az agresszív fellépés. Az AESZ leszögezi, nincs semmi alapja annak, hogy bárki kétségbe vonja a több évszázados magyar helységnevek érvényességét. AZ AESZ diszkriminatív lépésnek tekinti azt, hogy egyedül a magyar tanítóknak és óvónőknek a versenyvizsgán kettős vizsgáztatást rendeltek el, román és magyar dolgozatot kellett megírniuk. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 23-24./

1997. október 19.

Az 1992-ben megalakult Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége /AESZ/ okt. 17-19-e között tartotta Sepsiszentgyörgyön tisztújító közgyűlését, melyre Erdély minden megyéjéből érkeztek küldöttek. Az AESZ szervezésében négy anyanyelvi vetélkedő működik, a Kőrösi Csoma Sándor Anyanyelvi Vetélkedő /KAV/, az Aranka György Nyelvművelő Verseny, az Implom József Helyesírási Verseny és az Országos Tamási Áron-verseny. Ördög Gyárfás Lajos főtitkári beszámolójában kiemelte, hogy az AESZ csak akkor működhet eredményesen, ha intézménnyé válik. Zsigmond Győző leköszönő elnök az elmúlt két évet értékelte. A közgyűlésen megválasztották az új vezetőséget. Dr. Péntek Jánost elnökké, Ördög Gyárfás Lajost ügyvezető elnökké választották, alelnökök lettek: Zsigmond Emese, Zsigmond Győző, Török Katalin, Tapodi Zsuzsa és Mészely József. /Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 28./

1997. november 1.

A nyelvápoló mozgalom jelentős eseménye volt az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségének közgyűlése /okt. 17-19-e között/. A szövetség újonnan választott elnöke, dr. Péntek János, a Babes-Bolyai Tudományegyetem tanára a nyelvvédő stratégiákról beszélt. Kifejtette, hogy a történelmi események törést okoznak a nyelv testén, például Trianon óta egymillió főre tehető az asszimilációs veszteség, s ehhez adódik a nyugati magyarság generációs megfogyatkozása. Az angol nyelv terjedése fontos intellektuális területekről szorítják ki az anyanyelvet. - A magyar nyelv mai megítélésénél figyelembe kell venni, hogy trianonizálódott maga a nyelv és a nemzettudat - szögezte le dr. Péntek János. A nyelvművelőknek és a nyelvújítóknak mindig az volt és az lesz a feladata, hogy beavatkozzanak a nyelv életébe, csak az a kérdés, hogy milyen mértékben. Ami a nyelv rendszerétől és érzésvilágától idegen, azt a nyelvek ösztönösen ki kell rostálnia, ugyanakkor véle foglalkozni nemcsak szellemi igény, hanem a nyelvművelők szakmai kötelessége, hangsúlyozta az AESZ elnöke. /Fekete Réka. Anyanyelvi mozgalom. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 1./

1998. február 13.

Az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége jan. 31-én Árkoson tartotta meg küldöttgyűlését. Közzétették állásfoglalásukat, ebben kifejtették, hogy az AESZ a politikában közvetlenül nem vesz részt, azonban a nyelvhasználat szabadsága, a magyar nyelvű oktatás a tagság számára nem lehet közömbös. Az RMDSZ jó szándékú tervei rendre meghiúsulnak, mert a román politikai pártok a többségi nacionalizmus stratégiáját valósítják meg. "Az anyanyelvi oktatás korlátozásának minősül mind a földrajz és történelem államnyelven való tanításának terve, mind az önálló magyar nyelvű felsőoktatási intézmények hiánya." A román nyelv tanítása nem lehet eszköze az erőszakos nyelvi az erőszakos nyelvi asszimilációnak. /Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 13./

1998. április 7.

Három éve egy volt szekus alezredes, Roland Vasilievici nyilvánosságra hozta, hogy 1977-ben a Securitate, a titkosrendőrség egy húszéves terv, a Tiszta Románia megvalósításához látott hozzá, melynek célja a veszélyesnek minősített öt kisebbség, a német, a magyar, a zsidó, a cigány és a török - teljes felszámolása volt. Ez volt a Helga-terv. Roland Vasilievici nemrég újabb adatokat tárt erről a nyilvánosság elé. A terv Magyarország és a világ magyarságának lejáratását tűzte céljául, de szabotázscselekmények végrehajtása is szerepelt benne. Törcsváron különleges, magyar nyelvű szekusiskolát hoztak létre, hozzáláttak a tudatos félretájékoztatáshoz, a létfontosságú magyarországi intézményekbe való befurakodáshoz, ügynökhálózat kiépítéséhez, a magyar nagykövetségek lehallgatásához, a magyar egyházak lejáratásához, a magyar propagandaeszközök megsemmisítéséhez, a Szabad Európa Rádió és a Vatikáni Rádió magyar adásának hamis hírekkel való ellátásához. A törcsvári iskolát elvégzők új identitást kaptak. Az iskola főleg árvaházakból toborozta tanulóit, hamis személyi igazolványt kaptak, magyar nevekkel. Tökéletesen elsajátították a magyart, magyar lapokat olvastak, a Kossuth rádiót hallgatták, tanulmányozták a magyar néprajzot, a magyar szokásokat. Az iskola elvégzése után "szökve" hagyták el az országot, hatósági segítséggel. 1989 végéig ezek a fiatalok több országban tevékenykedtek, de befurakodtak az erdélyi magyar iskolákba, szervezetekbe is. Õk irányították 1990 márciusában a marosvásárhelyi eseményeket. Õk szítják Erdélyben a két nemzet közötti gyűlöletet, síremlékeket gyaláznak meg. A Helga-tervet a mai napig nem érvénytelenítették. /Asztalos Lajos: A Helga-terv. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 7./

1998. július 9.

Csaknem másfél évi fogva tartás után szabadon bocsátották Miron Cozma bányászvezért, szakszervezeti vezetőt, az 1990 és 1991 évi úgynevezett "bányászjárások" vezetőjét. Cozmát az 1996 évi politikai fordulat után az államrend veszélyeztetése címén állítottak bíróság elé a zsil-völgyi bányászok 1991 szeptemberi bukaresti "kirándulása" miatt, de végül csupán a közrend megzavarása és a közerkölcs megsértése címén ítéltek el olymódon három évi börtönbüntetésre, hogy az rögtön felező amnesztia hatálya alá esett. Mint ismeretes, Iliescu 1990 júniusában az állampolgárok segítségét kérte az állítólag fenyegető anarchia megfékezésére, ekkor érkeztek Bukarestbe a munkaeszközeikkel felszerelt bányászok ezrei és terrorizálták a demokratikus ellenzéki erőket, politikusokat, egyetemistákat. Az államfő személyesen mondott köszönetet a zsil-völgyieknek távozásukkor. 1991 szeptemberében a bányászok újabb bukaresti tömeges látogatása kikényszerítette Petre Roman lemondását, akivel akkor már konfliktusban állt Ion Iliescu. Az 1996 évi kormányváltás utáni letartóztatások leglátványosabbika volt Cozma őrizetbe vétele. Hosszú hónapokon át tartó pere során Ion Iliescuval az élen számos politikus tett tanúvallomást, anélkül, hogy világosabbá vált volna a bányászjárások tényleges mechanizmusa és szervezése. /MTI/

1998. július 21.

Budapest csatornázási műve ingyen elkezdte Petrozsény és Petrilla csatornahálózatának megtisztítását, az árvíz miatt eliszaposodott pincék és alagsorok kitakarítását, fertőtlenítését. A Román Nemzeti Egységpárt figyelmeztetett: ne engedjék a magyarokat, mert bepillanthatnak és feltérképezhetik a pincéket /!/. Inkább maradjon a szenny. A két bányászváros vezetői nem hallgattak rájuk. /Csatornaeszmék. = Erdélyi Napló (Nagyvárad),júl. 21./

1998. november 28.

Nyelvművelés, nyelvápolás, nyelvi tervezés címmel szakmai tanácskozást tartott az Anyanyelvápolók Szövetsége a Sepsiszentgyörgy melletti Árkoson. Péntek János kolozsvári tanszékvezető egyetemi tanár, az AESZ elnöke előadásában átfogó képet nyújtott a nyelvhasználat, illetve a nyelv mai állapotáról. A nemzetközpontú nyelvművelés feladatairól beszélt. A közösség szempontjából igenis szükség van a nyelvi karbantartásra, az anyanyelvi mozgalomra, szögezte le a professzor, utalva a magyarországi vitára, amely megosztotta a nyelvészeket. Az egyik tábor hívei szerint nem kell beavatkozni a nyelv életébe, a többség viszont azon van, hogy szükséges a tudatos beavatkozás. Az előadók között volt Cs. Nagy Lajos, a kolozsvári egyetem vendégtanára, Vetési László református lelkész, teológiai tanár, szórványkutató, Brauch Magda aradi, Komoróczy György székelyudvarhelyi nyelvművelő és Zsigmond Győző egyetemi adjunktus. A tanácskozás jó megszervezéséért elismerés jár Török Katalinnak, az AESZ alelnökének és Ördögh Gyárfás Lajos főtitkárnak. /Aranka György nyomdokain. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 28-29./

1999. február 11.

Az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége januári küldöttközgyűlésén úgy határozott, hogy a Nyelvrontás-díjjal marasztalja el az 1998-as VI. osztályos Matematika tankönyvet és fordítóját, dr. Steinbrecher Györgyöt. Az AESZ a továbbiakban is közzé fogja tenni a fertőző oktatási anyagok és tankönyvek jegyzékét. Ez a minősítés a szakmai igénytelenségre, a nyelvhasználatra, a magyar nemzetiségű tanulók identitásának szándékos gyöngítésére és a magyar ellenségkép propagálására vonatkozik. Ezen szempontok szerint fertőző tankönyvek között van az Erkölcsi nevelés /IV. osztály/, S. Oane-M. Ochescu: A románok történelme /IV. o./, L. Burlec-L. Lazar: Egyetemes történet /IV. o./ című tankönyv. /Fertőző tankönyvek. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 11./

1999. június 1.

A Nemzeti Kisebbségi Tanács sajtótámogatásának elosztása céljából jún. 1-jén az RMDSZ bukaresti székházában ülésezett az RMDSZ és az EMKE által létrehozott sajtókuratórium. A sajtókuratórium döntése értelmében a következő lapok, folyóiratok és kiadványok részesülnek támogatásban: Székely Hírmondó, Magyar Kisebbség, Hírharang (Szilágysomlyói 1-es sz. Általános Iskola), Szilágyság, Csinguru (MAKOSZ), Tentamen (Bolyai Farkas Elméleti Líceum), Csíky Csuky (Csíky Gergely Líceum diáklapja), Juventus (Bartók Béla Líceum diáklapja), Hírhordó és AESZ-füzetek (Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége), Cimbora, Partium (a Partiumi és a Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság honismereti lapja), Arménia (Pro Armenia Alapítvány), Hóstáti Híradó (Hóstáti Gazdák Egyesülete - a kolozsvári Szabadságban megjelenő havi melléklet), EMT - Műszaki Szemle, EMT - Firka, Perspektíva (KMDSZ), Erdélyi Gazda, Világnézet (Apáczai Csere János Elméleti Líceum diákújsága), Korunk, Magropress (Korunk Baráti Társasága), Diákabrak, Géniusz, Kalotaszeg, Székelyföld, Könyvesház (a Művelődés melléklete), Napsugár, Szivárvány, Művelődés, Erdélyi Híradó (havi RMDSZ-melléklet a Szabadságban), Besztercei Híradó, Helyzetkép (a Gátaljai RMDSZ lapja), Bányavidéki Új Szó, Jelen, Bakancs (a Mikes Kelemen Líceum diáklapja), Kellék (Pro Philosophia Alapítvány), Erdélyi Kórus, Erdélyi Gyopár, Parallaxis (Collegium Transsylvanicum Alapítvány), Máramarosi Hírnök (Hollósi Simon Művelődési Egyesület), Keresztmetszet (Temes megyei RMDSZ melléklete a Heti Új Szóban), Látó, Helikon, Duma, Mi - magunkról (a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége), Matematikai Lapok, Nagykároly és Vidéke, Szászrégen és Vidéke, Kisküküllő, Krasznai Újság, Szigeti Turmix, Pulzus (MMDSZ lapja), TDK-füzet (TMD), Hírmondó (Maros megyei RMDSZ melléklete a Népújságban), Moldvai Magyarság, A Hét, RMSZ Törvénytár. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 2. - 1486. sz./

1999. június 14.

Az erdélyi arisztokrácia a magyarságnak olyan vezéregyéniségeket adott, akik tudták és vallották: születésükkel nem csupán előjogok, de sokszor roppant nehezen teljesíthető kötelezettségek is szálltak rájuk, állapíthatta meg jogosan emlékezésében Tibori Szabó Zoltán. A Wesselényieket, a Bánffyakat, a Bethleneket, a Keményeket, a Telekieket úgy nevelték, hogy egyetlen pillanatra se feledkezzenek meg róla: tartoznak népüknek. Nem kivétel ez alól széki gróf Teleki Béla sem, aki éppen száz évvel ezelőtt, 1899. május 16-án született Kolozsváron. Politikusként is élete végéig az erdélyi magyarságot szolgálta. Neki köszönhető, többek közt az, hogy a második világégés végén Kolozsvár nem vált harcok színterévé. Kolozsváron 1944 nyarán az ő vezetésével alakult meg az Erdélyi Magyar Tanács, amely határozatban követelte, hogy Magyarország azonnal kérjen fegyverszünetet a szövetségesektől. Bár itthon szeretett volna maradni, menekülnie kellett. 1950-ben települt át az Egyesült Államokba, ahol nemsokára megalapította az Amerikai Erdélyi Szövetséget (AESZ), amelynek 1989-ig elnöke volt. Egyik megalapítója volt a New York-i Magyar Ház Társaskörének, és segítette az ottani Könyvtár- és Történelmi Társulatot, hogy évtizedeken át Erdély igaz történelmét tárgyaló könyvek sorozatát helyezhesse el amerikai egyetemi könyvtárakban, a román propagandakiadványok ellensúlyozására. Több mint harminc éven keresztül szerkesztette és kiadta a Transsylvania című, negyedévenként megjelenő folyóiratot. - Az utódok hálájáról sokat mondó tény, hogy születésének centenáriumán Teleki Bélára nem szülővárosában, Kolozsváron, hanem éppen Magyarigenben emlékeztek. Jún. 6-án, vasárnap került sor arra a református istentisztelettel és katolikus misével egybekötött ünnepségre, amelynek keretében a falu népének átadták a New York-i Hungarian Human Rights Foundation (HHRF - Magyar Emberi Jogok Alapítványa) és mások által Teleki Béla emlékére adományozott traktort. Az adomány nagyszerűen illik annak a néhai Teleki Bélának az egyéniségéhez, aki mind az Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesület (EMGE), mind pedig az Erdélyi Párt egykori elnökeként az erdélyi gazdasági élet fellendítésében aktív szerepet töltött be. Nyilvánvaló, hogy az adományozók ismerték az 1990. február 7-én elhunyt Teleki Béla egyéniségét, erdélyiségét, s tudták: a szórványmagyarság egyik legelesettebb falujának juttatott - utánfutóval és más eszközökkel felszerelt - traktorral bármilyen díszes szobornál is nagyobb és méltóbb emléket állítanak neki. Szerény emléktábla került az egykoron Bod Péter lépteit is visszhangzó magyarigeni református templom falára: "In memoriam / (1899-1999) / Gróf Széki Teleki Béla / (1899-1990) / születésének 100. esztendős évfordulójára. / A korszerű erdélyi mezőgazdaság úttörőjének szerető megemlékezéssel / Magyar Emberi Jogok Alapítványa / (New York)." - Gudor Botond, a falu református lelkésze évek óta azon munkálkodik, hogy az egyházi tulajdonban lévő épületeket rendbe hozza, nyáron magyar fiataloknak táborokat szervez, és magyar családokat próbál visszatelepíteni a Hegyaljára. A református templomból az ünneplők átvonultak a falu szélén álló kis, katolikus templomba, ahol Baróti László, a gyulafehérvári Mailáth Gusztáv Károly Katolikus Gimnázium igazgató-tanára celebrálta a szentmisét, majd kis ünnepségre került sor a templom kertjében található negyvennyolcas emlékoszlopnál. 1848. október 28-án 187 magyarigeni férfit végeztek ott ki Axente Sever csapatai, akiket napokkal később az emlékmű alatti tömegsírban temettek el. Az amerikai adományozók nevében a Floridában élő Székely Árpád, a Wass Albert Alapítvány titkára mondott beszédet, a katolikus mise után pedig felolvasták Hámos Lászlónak a magyarigeniekhez intézett üzenetét. Magyarigenben ma már csupán 11 református és 12 katolikus magyar él. /Tibori Szabó Zoltán. = Magyarigeni magyarok maradékai között Emlékezés a szórványban a száz éve született széki gróf Teleki Bélára. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 14./

1999. augusztus 10.

Inaktelkén Bálint Ferenc református lelkipásztor és felesége, Erzsébet évek óta küszködnek, hogy összegyűjtsék a vidékre jellemző munkaeszközöket, népviseletet, varrottasokat, szőtteseket. Gazdag gyűjteményük pillanatnyilag a parókia garázsában van. Nemrég sikerült megvennie az egyháznak egy 28 áras területet, egy öreg házzal. Ezt szeretnék múzeumnak berendezni. A tiszteletes elmondta, hogy 1993-ban svájci segítséggel sikerült felépíteniük gyülekezeti termüket. A lelkész megtanulta a bútorfestést is. /Horváth Gyöngyvér: A lelkész bútort fest és kórust vezet. Látogatás az inaktelki múzeumban. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 10./

2000. január 31.

Jan. 29-én Illyefalván, a KIDA-központban tartotta meg küldöttgyűlését az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége. Dr. Péntek János professzor, az AESZ elnöke előadásában hangsúlyozta, hogy az anyanyelv egyszerre eszköze és célja az oktatásnak. Szó volt arról a vitáról is, hogy milyen legyen az irodalom és a nyelvtan oktatásának viszonya. A román-magyar intézménynévszótáron dolgozó Fazakas Emese ismertette a nehézségek garmadáját, mely az eltérő struktúrák, szervezeti felépítmények következménye. Lokodi Irén az anyanyelvű oktatást elözönlő idegen kifejezések, Péter Sándor a nyelvi tananyagból eredő kevertnyelvűség veszélyeit ecsetelte előadásában. Az ülésen egyetértés volt abban, hogy az AESZ továbbra is foglalkozik az élőnyelvi, sajtónyelvi adattár létrehozásával, konferenciák, versenyek és táborok szervezésével. A hagyományos helyesírási, nyelv- és beszédművelő versenyek a Kőrösi Csoma Sándor Anyanyelvi Vetélkedő mellett idén balladamondó-versenyekkel, bibliai jelképekről szóló irodalmi, képzőművészeti-zenei vetélkedőkkel és a Vörösmarty évforduló tiszteletére rendezett szavaló- és műveltségi versennyel bővülnek. Háromszék ad otthont a nyáron a szórványtábornak és a Kárpát-medencei Anyanyelvi Tábornak, amely a Jókai-emlékév jelentős mozzanata kíván lenni. /Anyanyelvápolók tanácskozása. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 31./

2000. augusztus 22.

Aug. 19-20-án ünnepelték Érsemjénben a Falu Napját. Volt kispályás labdarúgótorna, kerékpáros ügyességi verseny, a kultúrotthonban két Rejtő-bohózatot adtak elő helyi fiatalok. A szabadtéri színpadon Balazsi József polgármester üdvözölte a megjelenteket, majd felolvasta a falu szülöttének, dr. Csiha Kálmán püspök köszöntő levelét. Csapó I. József szenátor hangsúlyozta: ″Mikor ünnepelünk, nemzeti önazonosságunk megélése senki ellen nem irányul, de teljes értékű, egyenlő polgárokként akarunk élni.″ Semjén magyarországi testvértelepülése, Bagamér küldöttsége a millenniumi zászló kicsinyített mását a következő szavak kíséretében: ″A millennium a magyarok ünnepe, határokon belül és kívül egyaránt.″ A Kazinczy-kertben a lelkészek felszentelték a millenniumi dupla (apostoli) keresztet, végül a 169 éve elhunyt Kazinczy Ferenc szobrán helyezték el a megemlékezés virágait. Az iskola egyik termében népi munkaeszközökből nyílt kiállítás. Megnyílt a helyi születésű fiatal: Somogyi László festményeinek tárlata. A szomszédos Érmihályfalváról több előadócsoport is érkezett. /Rencz Csaba: Második Érsemjéni Falunapok. = Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 22./

2000. október 13.

Október 15-én, immár 5. alkalommal tartják a Beszterce-Naszód megyei Vicén a mezőségi néptánc és népzenei fesztivált, melyre több mint 40 környékbeli hagyományőrző, vagy műkedvelő néptánccsoportot, valamint egyházi kórust hívtak meg. Ez évben, tekintettel a millenniumra, Szent István-szoboravatásra is sor kerül, melyet a vicei faluközösség a templommal szembeni téren állíttatott fel. A bronzból öntött mellszobor Sárpátki Zoltán csíkszeredai szobrászművész alkotása, elkészítése Gergely István csíksomlyói római katolikus plébános segítségével valósulhatott meg. - A fesztivál népviseleti felvonulással kezdődik, majd leleplezik a Szent István-szobrot, ezután lépnek fel a meghívott tánccsoportok, a fesztivál műsora a nemrég kárpát-medencei turnéról hazatért Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes előadásával ér véget. /Füleki Zoltán: Mezőségi néptánc és népzenei fesztivál. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 13./ Markó Béla szövetségi elnök mondott beszédet az RMDSZ kampánynyitó ünnepi rendezvényén Szatmárnémetiben. Takács Csaba ügyvezető elnök, az RMDSZ országos kampánystábjának vezetője rámutatott: a kampány legfőbb üzenetei "az európai értékrend szerinti politizálás, az Erdélyben való megmaradás meggyőződéses hite, a tenni akarás, a cselekvés, és a tudatos építkezés kell hogy legyen". Markó Béla hangsúlyozta: "Olyan magyarságot akarunk, amilyen az évezredes országot megálmodó Szent István királyunké, a borotvaeszű Bethlen Gáboré, az egyszerre megújító és toleráns Dávid Ferencé, a protestáló és protestáns Ady Endréé, a mélyen katolikus, népéért nehéz időkben is szólni tudó Márton Áron püspöké volt. Olyan magyarságot, amely képes szembe nézni az új évezred kihívásaival, és képes megőrizni szülőföldjét, Erdélyt." Elismerte, hogy az elmúlt tíz esztendőben várva várt csodák nem következtek be, a felelős, kitartó munkának viszont vannak eredményei. Frunda György, az RMDSZ államfő-jelöltje elmondta: könnyebb dolga volt négy évvel ezelőtt, amikor ellenzéki pozícióból kampányolhatott. Frunda elismerte: a magyarság ma nem él jobban mint négy évvel ezelőtt. Ezt azzal magyarázta, hogy az elfogadott törvények hatását még nem érezzük. Bár ma 19 700 tanul felsőoktatásban magyarul, és Kolozsváron magyarul lehet újra jogot és közgazdaságot is tanulni, itt nem állhatunk meg. - A Bolyai-egyetem a miénk, a miénk volt és biztosan a miénk lesz - mondotta Frunda. /Tibori Szabó Zoltán: Markó: A várt csodák nem következtek be, a kitartó munkának viszont vannak eredményei. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 14./

2000. december 4.

Sokszor képezte vita tárgyát az új fogalmak pontos megnevezése, a román kifejezések magyarba ültetése. A kihívásra az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége a Román-magyar közigazgatási szójegyzék előpéldányának a kiadásával válaszolt. A szakmai vitára bocsátott, egyelőre csak kis példányszámban megjelent AESZ-füzetet dec. 1-jén az Erdélyi Múzeum-Egyesület kolozsvári székházában mutatták be. Péntek János professzor felvázolta a szótár születésének alaphelyzetét. A nyelvi szabályozás, kodifikáció újabb kiadványaiban természetes igény, hogy az az egész magyar nyelvterületre kiterjedjen. Nem ritka, hogy a kisebbségi sorban élő magyarok bizonyos szakmai területeken, szórványban pedig eléggé általánosan, anyanyelvük hiányzó vagy általuk nem ismert szavait a többségi nyelvből vett kölcsönzésekkel pótolják. A megjelent szójegyzékről annak szerkesztői, Fazakas Emese, Szász Alpár Zoltán, Szász Lőrinc és Vremir Márta beszéltek. A szerkesztők mindenkit felkértek, hogy a munkapéldánnyal kapcsolatos észrevételeiket juttassák el a Babes-Bolyai Tudományegyetem Bölcsészkarának címére. A találkozón Péntek János átnyújtotta az AESZ oklevéllel és szerény pénzösszeggel járó Nyelvőrzés Díját a 70. évét ünneplő Murádin László nyelvésznek, a kolozsvári Nyelvészeti Intézet munkatársának, tudományos kutatónak. /Román-magyar közigazgatási szójegyzék. Nyelvőrzés Díja Murádin Lászlónak. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 4./

2001. január 26.

A Romániai Magyar Szó több helyi lapban tallózott. A szórvány összefogását szolgálja a Levél (″Ünnepi üzenet az Erdélyben és Kárpátokon kívül szétszórtságban élő magyar keresztyének számára″, szórványmissziós gyülekezeti lap, Kolozsvár). A karácsonyi számban Kiss Antal ómoravicai nyugalmazott lelkészt és Balla János teológus szórványszervezőt szólaltatták meg, valamint közölték 63 romániai református szórványgondozó lelkipásztor tavaly augusztusi ″... mit ér a szórvány, ha magyar?″ című algyógyi nyilatkozatát. Nagykároly és Vidéke hetilap utóbbi számai hírt adtak arról, hogy teleházat avattak decemberben a Szatmár megyei Gencsen. (a)lapozó (az RMDSZ Ügyvezető Elnökség Szociális Főosztályának hírlevele a hiperaktivitás elnevezésű magatartászavarról adott összefoglalót és bemutatta a szatmárnémeti székhelyű, humanitárius, karitatív Hans Lindner Alapítványt. Partiumi Közlöny (a Királyhágómelléki Református Egyházkerület hivatalos lapja, 2000. december 18-i szám) az 1989-es temesvári eseményekre emlékezett, továbbá tudósított a Sulyok István Református Főiskola fennállásának 10. évfordulójának ünnepségéről. Partium (az előbbi kiadvány melléklete) néprajzi és helytörténeti anyagokat hozott. Kedd (székelyudvarhelyi ifjúsági lap, 2000. decemberi szám) visszatekintett a kiadvány közel három évére. Hírhordó (az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségének hírlevele, Sepsiszentgyörgy, 2000. decemberi szám) beszámolt a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társaságának IX. Anyanyelvi Konferenciájáról (Anyanyelvűség és nemzeti identitás az integrálódó Európában - Marosvásárhely, 2000. augusztus 10-15.), az AESZ decemberben Kolozsváron megtartott tanácskozásáról. - A kolozsvári Iskola Alapítvány tájékoztatója (Iskola Alapítvány 1996-2000, Kolozsvár, 2000. november) bemutatta négy éves tevékenységüket. /Szonda Szabolcs: Miről írnak a lapok? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 26./

2001. március 12.

Ha 1989. decemberében, vagy 1990. márciusában, illetőleg a koszovói konfliktus kirobbanásakor nem sikerült Románia föderalizálása, ezután aligha sikerülne az ilyen próbálkozás - jelentette ki Radu Timofte, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) főnöke. Arra a kérdésre, hogy az SRI jelenleg milyen friss információkkal rendelkezik a Románia föderalizálását, a Nagy-Magyarország megteremtését tartalmazó forgatókönyvekről, miután 1990-től kezdve számos ilyen terv létezésére hívta fel a figyelmet, Timofte így válaszolt: Tény, hogy most is léteznek jelzések különböző olyan magyar és más országbeli érdekcsoportokról - nem nevezném őket hivatalos, kormányzati szintűeknek -, amelyek Románia föderalizálását óhajtják, és ezt nyilvánosan be is ismerik - mondta, hozzátéve azt, hogy vannak az ország föderalizálásával számoló "külső és belső politikai opciók is". Vannak még olyan személyek, akik különböző propagandaeszközökkel, különféle megnyilvánulásokkal kinyilvánítják, hogy másnak szeretnék látni Romániát és más országokat. Ezek a tények komoly gondot jelentenek számunkra. Ebben a vonatkozásban elegendő információval rendelkezünk, ezeket eljuttattuk a romániai döntéshozó tényezőkhöz - jelentette ki Radu Timofte. /A SRI-főnök Románia föderalizálásának "veszélyéről" = Szabadság (Kolozsvár), márc. 12./

2001. május 3.

Romlik a magyar nyelv helyzete az oktatásban, állapította meg Péntek János, az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségének (AESZ) elnöke, kolozsvári tanszékvezető egyetemi tanár Kovásznán, a Magyar Nyelv Napjai rendezvényen. Péntek professzor bírálta a forgalomban lévő nyelvtankönyvek színvonalát is, beszélt a szakterminológia egységesítéséről, és más nyelvi bajokról. Murvai Olga bukaresti egyetemi docens a nyelvi másságról, a nyelvekről beszélt, Benő Attila egyetemi adjunktus az államnyelv és kisebbségi nyelvek érintkezéséről, a jogfosztott nyelvi helyzetről, Gazda József kovásznai tanár a Kárpát-medence nyelvi helyzetét a vegyes házasságok tükrében vizsgálta. Vremir-Veress Márta kolozsvári egyetemi adjunktus az erdélyi kétnyelvűség helyzetét elemezte. - A Kőrösi Csoma Sándor Anyanyelvi Verseny országos döntőjén az általános iskolások alsó tagozatosai közül a brassói Áprily Lajos iskola csapata volt a legjobb, a felső tagozatosok első helyezettje a sepsiszentgyörgyi Mikó Kollégium csapata lett, a középiskolások versenyét a kézdivásárhelyi Bod Péter Református Kollégium csapata nyerte. /Komoróczy György: Romlik a magyar nyelv helyzete az oktatásban. A Magyar Nyelv Napjai Kovásznán. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 3./

2001. május 8.

Rendhagyó módon szakmai konferenciával társul a Kőrösi Csoma Sándor Anyanyelvi Vetélkedő (KAV) országos döntője itt, Kovásznán" - e szavakkal nyitotta meg az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségének (AESZ) elnöke, Péntek János az április utolsó napjaiban lezajlott rendezvénysorozatot, a Magyar Nyelv Napjait Háromszéken. Az elemisták vetélkedője Kézdivásárhelyen zajlott, az V-VIII. osztályosoké és a IX-XII-eseké pedig Kovásznán, a város két pontján. A délutáni szakmai kiránduláson a szomszédos Csomakőrös és Zágon emlékhelyeivel, irodalmi nevezetességeivel ismerkedtek a diákok. Nagy L. János szegedi egyetemi tanár Németh Lászlóról értekezett. Kifejtette, hogy a száz éve született író úgy közvetítette a magyar tudományosságot, az egész szellemi horizont kora és az utókor fiataljai felé, hogy az élet széles spektrumát szűrte át tehetséggé. Murvai Olga, a bukaresti Hungarológiai Intézet professzora kitért arra, hogy Kelet-Európában a nyelvhasználat minduntalan a jog és a politika gátjaiba ütközik. /Kovászna. Nyelvünk és környezete. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 8./

2001. május 17.

Tízéves az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége. Az előzménye: a 80-as években Zsigmond Győző magyartanár évről évre anyanyelvi versenyeket szervezett az iskolásoknak. A diktatúra idején a szekuritáté döntésére ezért Zsigmond Győzőnek távoznia kellett Székelyudvarhelyről, Sepsiszentgyörgyön kötött ki. Ott szervezte meg a Kőrösi Csoma Sándor Anyanyelvi Verseny (rövidítve: KAV). Ezeknek a versenyeknek a tapasztalatai vezettek el az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége (AESZ) megalakulásához, sepsiszentgyörgyi székhellyel. Első elnöke Tulit Ilona sepsiszentgyörgyi magyartanár volt, őt követte Zsigmond Győző (ma egyetemi adjunktus), néhány éve pedig Péntek János nyelvészprofesszor, kolozsvári tanszékvezető egyetemi tanár tölti be az elnöki tisztet. A két alelnök: Török Katalin magyartanár, Ördögh-Gyárfás Lajos villamosmérnök, művelődési felügyelő; titkár: Nagy Zsuzsanna újságíró. A szövetség szakmai, tudományos irányítója az első perctől kezdve Péntek János volt. Az AESZ-nek ma már van alosztálya is Kolozsvárott: az Aranka György Nyelvművelő Kör. /Komoróczy György: Tízéves az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége. Nyelvművelés magas fokon. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 17./

2001. július 14.

A hatvanéves dr. Péntek Jánossal, a kolozsvári Magyar Nyelv és Kultúra Tanszék vezetőjével készített interjút a Krónika munkatársa. Péntek János az egyetem elvégzése után a tanszékre került. Pályáját döntően befolyásolta Márton Gyula nyelvész. Közismert Péntek János fáradhatatlan munkabírása, mely az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségében (AESZ) és az Erdélyi Tankönyvtanácsban is megmutatkozik. Szinte lehetetlen a vállalkozásuk, mert miközben a nyelvben negatív folyamatok zajlanak le - egészen a nyelvvesztésig, a nyelvcseréig elmenően -, amelyek ellen majdnem reménytelen hatékonyan fellépni, mégis csinálni kell - vallja a professzor. A Tankönyvtanácsot 1993-ban azért találták ki Székely Győzővel, hogy legyen egy olyan intézmény, amely a szakmai igényeket képviseli, mert akkor már látható volt, hogy teljes anarchia van a tankönyvkiadásban, illetve -forgalmazásban, és egyre inkább mindent a pénz irányít. Az oktatási hatóság felelőtlensége következtében az oktatás kaotikussá vált. - A román nyelv és irodalom oktatásával valóban nagy gondok vannak. Törvény írja elő a román nyelv megtanulását, de a hatóság nem biztosítja ennek feltételeit. Nincs differenciálás, az egyenlőség a román nyelvi alapon valósul meg, ami teljes diszkriminációt jelent a nem román anyanyelvűekkel szemben. Sajátos program, feltételrendszer szerint kellene, hogy megvalósuljon a román nyelv oktatása, nemcsak alsó tagozaton, hanem a továbbiakban is. A magyar iskolákban románt tanító pedagógusokat speciálisan fel kell készíteni erre a feladatra. - A felsőoktatásban is megcsappant a jelentkezők száma, gyengébb a felkészültségük. A színvonal csökkenése a felvételi vizsgákon jól lemérhető, és az elemi ismeretekkel van a legtöbbször gond. - 1990-ben Péntek János vezette be a néprajz oktatását a tanszéken. Életképes szaknak bizonyult, akár a magyarországi egyetemi tanszékekkel való összehasonlításban is megállja a helyét. /Demeter Éva: Úgy is élhetünk, hogy ne legyen látszata. Beszélgetés dr. Péntek Jánossal, a kolozsvári Magyar Nyelv és Kultúra Tanszék vezetőjével. = Krónika (Kolozsvár), júl. 14./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-78




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2019
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998