udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 27 találat lapozás: 1-27
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Dinyés László

2002. október 1.

Okt. 1-jén nyílik Aradon Dinyés László budapesti képzőművész kiállítása /festményei, grafikái, szobrai és bronzplakettjei/. Dinyés László tagja a magyarországi Aradi Vértanúk Öröksége Egyesületnek. Kiállított Kossuth-domborművének gipsz-mintapéldányát a művész az Arad Megyei RMDSZ-nek adományozta, hogy annak bronzba öntött változatát későbbi időpontban Aradon megfelelő helyen állítsák fel. /Kiállítás. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 1./

2002. október 15.

Aradon megnyílt Dinyés László magyarországi festőművész, grafikus, szobrász és költő kiállítását bemutató tárlat. /(puskel): Dinyés László a Klió teremben. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 15./

2002. december 17.

Dinyés László budapesti szobrászművész két Kossuth-domborművel is megajándékozta Aradot. Dec. 16-án ünnepélyesen leleplezték Kossuth Lajos bronzból készült domborművét az aradi RMDSZ-székházában. Király András megyei RMDSZ-elnök megnyitójában megemlítette, hogy a művésznek ez már a második Kossuth-domborműve, amelyet Aradnak ajándékozott. Az elsőt aradi kiállítása után két másik plakettel együtt adományozta az RMDSZ-nek. Ezt most felajánlják a Csiky Gergely Iskolacsoportnak, az Aradon működő magyar középiskolának. Ő készítette az egyetlen budapesti Kossuth-domborművet is, amelyet nemrég helyeztek el a IX. kerületi Ráday utca egyik saroképületén. Aradon a belvárosi református templom előcsarnokában elhelyezett Kazinczy Lajos-emléktábla bronzdomborművét is ő készítette. /(Puskel): Kossuth-dombormű az aradi RMDSZ-székházban. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 17./

2003. március 4.

Az ötödik évén túllépő aradi Szövétnek folyóirat idei első, februári számában Dinyés László budapesti szobrászművész vallott Aradról. Gazdag a Művészet, a Tudomány rovat is. /P. P.: Az idei első Szövétnek. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 4./

2003. március 14.

Márc. 13-án Aradon, a Csiky Gergely Iskolacsoportban ünnepélyes külsőségek között felavatják a Kossuth Lajost ábrázoló domborművet. Az értékes alkotást Dinyés László budapesti szobrászművész készítette és ajándékozta az aradi iskolának. Ugyancsak márc. 14-én indítják el a Csikyben az Üzenet a talapzatra akciót. A gyerekek osztályonként egy pici öntapadós papírlapra írják és az iskola udvarán lévő gránittömbökre - a Szabadság-szobor talapzatköveire - helyezik el gondolataikat a szabadságról. Később ezeket a szép és őszinte gyermeki gondolatokat a Kossuth-dombormű alatt helyezik el. Ugyancsak egy jelképes urnában jelképes összegekkel a csikysek elindítják a gyűjtést a Szabadság-szobor felállítására. /Kossuth-dombormű a Csikyben. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 14./

2003. március 15.

Aradon márc. 14-én a Csiky Gergely Iskolacsoport félemeletén ünnepélyesen leleplezték Kossuth Lajos domborművét, Dinyés László magyarországi szobrászművész alkotását. Szakács Ferenc igazgató köszöntötte a jeles budapesti szobrászművészt. Ujj János történelemtanár március 15. jelentőségét méltatva a nemzetek szabadsághőseiről szólt. Emlékeztetett arra, hogy Aradnak volt Kossuth-szobra, amelyet 1925-ben lebontottak, de most elmondhatjuk azt, hogy "Kossuth apánk visszatért" - mutatott rá. Dinyés László erre az alkalomra elhozta Aradra Szőllősy Károly (1842-1895) aradi iskolaigazgatóról írt új könyvét. A kismonográfia forgalmazásából befolyó összeget a Szabadság-szobor felállítására adományozzák. Petőfi és Kossuth itt, egymás szomszédságában, az iskola folyosóján örök jelképei az egyetemes szabadságvágynak. /Puskel Péter: Kossuth Lajos "visszatért". = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 15./

2003. március 25.

A budapesti Dinyés László rövid idő alatt belopta magát az aradiak szívébe. Először tavaly október 6-án mutatkozott be Aradon a szabadságharchoz és a 13 vértanú emlékéhez fűződő festményeivel, verseskötetével. Nem sokkal ezután az RMDSZ-székházban avatták fel Kossuth-domborművét. Most pedig a Csiky Gergely Iskolacsoportnak ajándékozta a Kossuth-dombormű gipsz változatát. Dinyés László új könyve a Szőllőssy Károly aradi iskolaigazgatóról (1842-1895) összeállított kismonográfia. Szőllőssy Károly, a polgári fiúiskola magyar- és némettanára az oktatás mellett jelentős helytörténeti munkát is végzett. Többek között megírta a Szentháromság-szobor történetét, az Arad vidéki tanítóegylet évtizedes működését, összeállította a helyi népoktatás intézeteinek névtárát, számtalan pedagógiai jellegű cikket közölt aradi lapokban és szakkiadványokban. Ezekből válogatott jó érzékkel és közölt szemelvényeket a szerző. A kötet az RMDSZ Arad Megyei Szervezetének támogatásával jelent meg, és a bevétel teljes összegét a Szabadság-szobor újraállítására létrehozott alapítványnak utalják át. /Puskel Péter: Portré a XIX. század egyik jeles aradi tanáráról. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 25./

2003. július 8.

A napokban ismét Aradon járt Dinyés László budapesti szobrászművész, aki aradi kiállítása után egy-egy Kossuth-domborművel ajándékozta meg az RMDSZ helyi szervezetét, illetve a Csiky Gergely Iskolacsoportot, a belvárosi református templom Kazinczy Lajos-emléktábláját kiegészítette az Aradon kivégzett honvéd ezredes bronzarcképével, s a Kölcsey Egyesület számára emlékplakettet készített. Dinyés most bronzplakettet és bronzdomborművet tervez a Szabadság-szobor újrafelállítására. A plakett érem alakú, előlapján a központi alakkal, a hátoldalon pedig a teljes szobor és az újraállítás dátuma. A dombormű, amelyet az elképzelések szerint a minorita templom előcsarnokában helyeznék el, azt a három aradi vértanút ábrázolja, akik kevésbé ismertek, és akik neve nem került fel se a vesztőhelyi obeliszkre, se a szoborra: Lenkey Jánosról, Ormay Auffenberg Norbertről és Hauck Alajosról van szó. /Puskel Péter: A Szabadság-szobor új élete. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 8./

2003. augusztus 25.

A magyar szabadságharc három vértanúját ábrázoló bronz-domborművet ajándékozott Dinyés László budapesti szobrászművész az arad-belvárosi római katolikus templomnak. A művész nem először adományoz Aradnak: az RMDSZ székházában lévő Kossuth és a Csiky Gergely Iskolacsoport épületében elhelyezett Petőfi dombormű, valamint a Kölcsey Egyesületnek készített emlékplakett is az ő keze munkája. Auffenberg Ormai Norbert, Lenkey János és Ludwig Hauk hősök emlékére készített alkotáshoz szükséges alapanyagok költségét - mintegy százharmincezer forintot - egy önzetlen magyar építész-vállalkozó állta. "Mivel a másik tizenhárom vértanúnak már van egy emlékműve, és remélhetően a Szabadság-szobor is hamarosan állni fog, úgy gondoltam, ennek a három hősnek is illő emléket állítani Aradon. Mindhárom katolikus volt és mindhármat az aradi minorita atyák segítették, majd kísérték el utolsó útjára." - nyilatkozta Dinyés László. A templom előcsarnokának a falára elhelyezett domborművet aug. 24-én Roos Márton püspök szentelte fel. /(Sólya): Nem az első adomány Arad számára. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 25./

2003. december 9.

Dec. 8-án Aradon is megalakult a magyarság együvé tartozásának eszméjét erősítő Rákóczi Szövetség. A Jelen Ház nagytermében több mint félszáz alapító tag választotta meg a helyi szervezet hét zászlóvivőjét (Cziszter Kálmán, Derzsi Csaba, Fekete Károly, Friss Panián Iván, Horváth Levente, Olasz Angéla és Szabó Mihály). Az eseményen jelen volt dr. Halzl József, a magyar nyelvterület számos településén fiókszervezetekkel rendelkező Rákóczi Szövetség elnöke. A jelenlevők Katona Tamás történésznek a Rákóczi-szabadságharc gazdasági és világpolitikai környezetével foglalkozó előadását hallgathatták meg, a szabadságharc kitörésének 300. évfordulóján. Az előadás után Dinyés László adta át az aradi zászlóvivőknek az alkalomra készült, II. Rákóczi Ferencet ábrázoló domborművet, amely Böszörményi Zoltán, Kuty Sándor és a Szabadság-szobor Egyesület támogatásával jött létre. /Megalakult az aradi Rákóczi Szövetség. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 9./

2003. december 17.

Dinyés László képzőművész számos domborművet adományozott már az aradi magyarságnak. Legutóbb a frissen megalakult aradi Rákóczi Szövetségnek adott át a magyarországi képzőművész egy Rákóczi-domborművet. Dinyés László elmondta, hogy 1973-tól 1978-ig járt a képzőművészeti főiskolára, ahol festészetet tanult. Részt vett a szokásos kiállításokon, Magyarországon és külföldön, és jó pár éve szobrászattal is foglalkozik. Azóta készít Magyarország határain túl főleg történelmi eseményekkel, személyekkel kapcsolatos szobrokat, domborműveket. Dinyés László az Aradi Vértanúk Öröksége Egyesületének tagja. Segített a Szabadság-szobor dokumentációjának összeállításában. Négy aradi vértanúnak (hiszen 1849 után tulajdonképpen 17 embert végeztek ki itt) készített domborművet, akiknek eddig még emléktáblája sem volt. Dinyés jelenleg két könyvet is ír, amely szintén Aradhoz kapcsolható, és egy szobrot is akar készíteni az aradi várban raboskodók emlékére. /Karácsonyi Zsolt: Szobrászként is a történelmet kedveli. Interjú Dinyés László képzőművésszel. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 17./

2003. december 23.

Hat éve lobbant fel kezdetleges fáklyánk, a Szövétnek" - ezzel a mondattal kezdődik a Szövétnek idei hatodik, karácsonyi száma. Az Aradon megjelenő folyóiratban Ujj János a magyar oktatás még megmenthető végvárairól írt, M. Sághi Annamária pedig az Aradon megnyílt magyar vonatkozású októberi tárlatokról. A helytörténet rovatban Fischer Aladárra emlékeztek, a Művészet, irodalom rovatban Dinyés László Arad XIX. századi képzőművészetéről szóló írásának második részét közölték. /K. Zs.: Szövétnek - a legújabb. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 23./

2004. április 27.

Ápr. 26-án Aradon a Jelen Házban bemutatták Dinyés László magyarországi szerző Ismeretlen 1848–49-es dokumentumok című könyvét. A munkát a felelős kiadó, Issekutz Sarolta, az Erdélyi Örmény Gyökerek Kulturális Egyesület elnöke mutatta be. Király András, a Szabadság-szobor Egyesület elnöke kiemelte: a kiadvány Aradhoz, a tábornokokhoz kötődik. “Dinyés Lászlót eddig képzőművészként tiszteltük, aztán kiderült, hogy költő, s most egy dokumentumokat kutató embert is megismerhetünk benne” – mondta. Dinyés László elárulta: további két könyve jelenik meg október 6-ra, amelyeket szintén a Szabadság-szobor Egyesület felkérésére készít el Az aradi rabok, illetve Virág Gedeon őrnagy életrajza címmel. /(nagyálmos): Dinyés ismeretlen dokumentumai. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 27./

2004. október 2.

Okt. 4-én Aradon, a Jelen Házban dr. Bona Gábor budapesti hadtörténész bemutatja a budapesti Dinyés László Aradi rabok 1849–1858 c. történelmi tanulmánykötetét, melyet a Szabadság-szobor Egyesület adott ki. Dinyés László elmondta, hogy munkája másfél évszázados hiányt pótló tanulmány, amely a 48-as forradalom és szabadságharc leverése után Aradon, politikai okok miatt elítélt, kivégzett vagy fogva tartott katonákról és polgári személyekről szól. 642 személy neve, születésük dátuma, rangja, katonai beosztása, ítéletük, szabadon bocsátásuk ideje és helye található meg a könyvben. Azon személyek adatai, akik meghaltak a fogság alatt, vagy kivégezték őket: statisztikai jellegű összesítések, létszámról, rangokról, elítélésekről. A rabok sorsának alakulásáról szabadulásuk után. Akikről kép maradt – összesen 212 személyről – Dinyés László tusrajzot készített. A budapesti képzőművész elmondta, hogy tagja az Aradi Vértanúk Öröksége Egyesületnek. Következő munkája az Arad várából utolsónak –1858. június 2-án – szabadult rab, Virágh Gedeon őrnagy életrajzi kötete. /Nagyálmos Ildikó: Könyv az aradi rabokról. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 2./

2005. október 4.

Az Aradi Magyar Napok rendezvénysorozata keretében október 3-án a Jelen Házban, az Aradi Hagyományőrző Polgárok Egyesülete szervezésében Borbély Zsolt Attila beszélgetett Vincze Gábor szegedi történésszel, aki az október 6-i megemlékezésekről értekezett a magyar–román államközi kapcsolatok tükrében, 1956-tól indulva. Az est második felében Dinyés László Virágh Gedeon 1848–49-es huszártiszt, az utolsó aradi rab élete című könyvét mutatta be dr. Bona Gábor budapesti hadtörténész. /(Kiss): Aradi Magyar Napok. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 4./

2005. december 22.

Megjelent a Szövétnek, az Aradon napvilágot látó folyóirat decemberi száma. Az aradi kulturális szemlében Ujj János vezércikke a kilenc évfolyamot megért lapról szól. Nagy István a Pécskán szervezett Klebelsberg-napról írt, Réhon József a 80 éve született Kovách Gézára emlékezett. A címlapon Dinyés László Karácsony című számítógépes grafikája látható, s ugyancsak a budapesti képzőművésznek és családjának köszöni a lap azt a CD-t, amelyet karácsonyi ajándékként a Dinyés-család ajánlott fel minden olvasónak, aki megvásárolja a lapot. /(nagyálmos): Megjelent a Szövétnek decemberi száma. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 22./

2005. december 23.

December 22-én az Aradi Szabadság-szobor Egyesület, a megyei RMDSZ-szervezet és az aradi Csiky Gergely Iskolacsoport vezetősége domborművet leplezett le az iskola folyosóján Kovách Géza történész emlékére. Kovách a Magyar Tudományos Akadémia köztestületi tagja volt. Több mint négy évtizeden át tanított ebben az intézetben a tavaly elhunyt történész, aki december 22-én lett volna 80 éves. A bronzdombormű Dinyés László budapesti szobrászművész munkája. /Dombormű Kovách Géza emlékére. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 23./ Ujj János helytörténész, tanár, “A” Gazsi című könyv írója méltatta pár szóban kollégáját. Bognár Levente alpolgármester, a Szabadság-szobor Egyesület egyik alapító tagja személyes élményeit elevenítette fel arról az emberről, aki generációk számára nyújtott magyarság- és erdélyiség-tudatot. Az alpolgármester szerint “Gazsi” nemcsak tanár volt, hanem jó barát, s úgy tudott tanítani, hogy a diákok figyelmét mindig lekötötte. A koszorúzást követően egy Kovách Gézáról készült rövidfilmet tekinthettek meg a résztvevők. /(nagyálmos): Felavatták Kovách Géza domborművét. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 23./

2006. március 10.

Nagybányán március 16-án nyílik kiállítás Dinyés László budapesti szobrászművész alkotásaiból, domborműveiből, plakettjeiből, grafikáiból a Teleki Magyar Házban. Dinyés László számos köztéri szobor és dombormű alkotója, de grafikusként, költőként, s nem utolsó sorban az 1848-49-es szabadságharc dokumentumait feltáró több történelmi tanulmánykötet szerzőjeként is ismeretes. Dinyés László gróf Teleki Sándor tisztelője, felajánlotta, hogy adományként a Teleki Magyar Ház számára elkészíti a „vad gróf” mellszobrát; a nagybányai kiállításon valószínűleg a gipszmakett bemutatására is sor kerül. /(déel): Dinyés László kiállítása. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), márc. 10./

2006. november 6.

Aradon november 5-én, vasárnap, a Jelen Házban zárult az Arad megyei 1956-os rendezvénysorozat. A szervezők az 1956-os magyar forradalom 50. évfordulója tiszteletére Mert egy nép azt mondta: elég volt! címmel, V–XII. osztályos tanulók számára hirdettek régiós versmondó versenyt. Az Aradi Hagyományőrző Polgárok Egyesülete a “Tiszteld múltadat, s a jelent vele kösd a jövőhöz” közösségépítő program keretében V. alkalommal rendezték a régiós versmondó versenyt. Társszervezők az aradi In Memoriam ’56 Egyesület, a pécskai Kálmány Lajos Egyesület, az aradi Kölcsey Egyesület, az aradi Szabadság-szobor Egyesület, az Arad megyei RMDSZ, az Arad-belvárosi Református Egyházközség és az Aradi Evangélikus-Lutheránus Egyházközség voltak. A díjazottak oklevelet és ajándékcsomagot kaptak, minden résztvevő emléklapot és Dinyés László Virágh Gedeon 1848–49-es honvédtiszt, az utolsó rab élete című kötetét kapta ajándékul. /Kiss Károly: Mert egy nép azt mondta: elég volt! = Nyugati Jelen (Arad), nov. 6./

2007. január 24.

Január 23-án Aradon, az evangélikus-lutheránus egyház imatermében tartotta ünnepi közgyűlését az aradi Kölcsey Egyesület. Január 23-a az egyesület 1990-es újraalakulásának dátuma – hangsúlyozta bevezetőjében Pávai Gyula tanár, az egyesület elnöke. Az ünnepi összejövetelen Nagy Anikó tavaly végzett magyartanár Kölcsey Ferenc hazafias lírájáról tartott előadást, majd a kör elnöke adta át a tavalyi esztendő Kölcsey-díjait. Az immár harmadszorra kiosztott díjat, Dinyés László szobrászművész plakettjét Cziszter Kálmán szponzorálásának köszönhetően ezúttal két hölgy, dr. Egyed Emese, a kolozsvári Babes–Bolyai Egyetem magyar tanszékének professzora és az aradi dr. Brauch Magda vehette át. /Hölgyek az idei Kölcsey-díjasok. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 24./

2007. május 16.

Gróf Teleki Sándor szobrának, Dinyés László budapesti szobrászművész alkotásának leleplezése lesz a hét végén, Nagybányán megszervezendő Teleki Napok fénypontja. A mellszobrot május 19-én leplezik le a felújított épület udvarán. A szoborállítást egy nagybányai román vállalkozó is komolyabb összeggel támogatta. Gróf Teleki Sándor nagybányai háza ma a Teleki Magyar Háznak nyújt otthont. A szoboravató ünnepséget megelőzően Teleki-vetélkedőt szerveznek gyermekeknek, fiataloknak. Tudományos konferenciát tartanak, illetve gróf Teleki Sándor életét bemutató kiállítás nyílik. A szoboravató ünnepségen többek között Dávid Gyula irodalomtörténész, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület tiszteletbeli elnöke, Szaniszló József, a nagybányai Teleki Társaság alelnöke és Bona Gábor hadtörténész mondanak beszédet. /Dávid Lajos: Teleki Sándorra emlékeznek. = Krónika (Kolozsvár), máj. 16./

2007. május 21.

Nagybányán a Teleki Magyar Házban (TMH) emlékeztek Teleki Sándorra, aki 115. évvel ezelőtt halt meg, továbbá a Teleki Magyar Ház fennállásának ötödik évfordulójára. Felavatták Dinyés László budapesti szobrászművész Teleki-mellszobrát. Csetri Elek kolozsvári történész Teleki Sándor életpályáját ismertette, Teleki Sándor emberi-katonatiszti legendás alakját Bona Gábor budapesti hadtörténész rajzolta meg. Balogh Béla levéltáros-történész a grófnak és családjának Kővár vidéken kifejtett áldásos tevékenységéről szólt, ezután Murádin Jenő, kolozsvári művészettörténész a grófnak és családjának a hazai művészeti életbe való aktív bekapcsolódását méltatta. Érdekes rajzkiállítást láthattak a jelenlévők, Teleki hazai, illetve európai kényszerkalandjainak színhelyeiről és európai hírességű barátairól. /Farkas E. Zoltán: Teleki a Zazar partján. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 21./

2008. november 8.

Az arad-belvárosi katolikus templomban november 9-én a szentmisét a 88 éves Ferencz Ervin ferences szerzetes celebrálja, aki börtöntársa volt a kivégzett Karácsonyi István minorita atyának. A szertartáson a kényszermunka-táborban elhunyt Karácsonyi István minorita atya emléktábláját leleplezik. Karácsonyi Istvánt, a Szoboszlay-per 57 vádlottjának egyikét, ártatlanul ítélték sokévi börtönre és kényszermunkára. A márványból és bronzból készült, latin feliratú emléktáblát Dinyés László budapesti képzőművész készítette. /Emléktábla-avatás Arad-belvárosban. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 8./

2009. január 24.

A magyar kultúra napján tartotta meg az aradi Kölcsey Egyesület beszámoló és tisztújító ülését. Újraalakulása, 1990 óta ilyenkor is megemlékezik az egyesület tagsága névadójáról. Idén nem nézhetett túl optimista várakozással a Kölcsey Egyesület csökkenő számú tagsága a közgyűlés elé: Pávai Gyula elnök Marosvásárhelyre költözött, nem vállalhatja tovább az egyesület vezetését. Szokás szerint ezúttal is átadták Az aradi magyar kultúráért elnevezésű Kölcsey-oklevelet és mellé egy (Dinyés László budapesti művész készítette) Kölcsey-plakettet. Idén a megtiszteltetés Kövér Gábort és Ódry Máriát érte. Előbbiről Pávai laudációjában azt mondta: az Egyesület legrégibb tagja a legidősebb (98 éves) aktív magyar ember Aradon, kincsesbányája az emlékeknek, ápolója a hagyományoknak. Az Ódry Mária képzőművész sokoldalú munkásságát méltató laudációt (a szerző Berecz Gábor, az Egyesület titkára távollétében) Ruja Ildikó olvasta fel. Az elnöki beszámolóban Pávai Gyula megemlítette az elmúlt évi rendezvényeket – kulturális műsort, könyvbemutatót, megemlékezést az elhunyt Szűcs Sándorról. A színjátszók vezetését Faragó Zénó (jelenleg temesvári) színművész vette át. Pávai említette az egyesület lapját, a Havi Szemlét. A Kölcsey Egyesület nem kapott támogatást, az RMDSZ mellőzte őket a Fábián-szobor felavatása kapcsán, kifelejtették az egyesületet a tavalyi aradi magyar napokról. Kemény bírálat hangzott el az Egyesület tisztségviselőiről, Lehoczky Attila alelnökről és Berecz Gábor titkárról különböző ügyek kapcsán. Lehoczky Attila visszautasította a vádakat, a későbbiekben (bár javasolták) nem volt hajlandó tisztséget vállalni. Király András, a megyei RMDSZ és a Szabadság Szobor-Egyesület üdvözletét tolmácsolva együttműködésre szólított fel, azt javasolva az újonnan megválasztandó Kölcsey-vezetőségnek és a többi aradi magyar kulturális szervezetnek, hogy üljenek össze, és beszéljék meg a teendőket. Az ezután következő tisztújítás majdnem teljes kudarccal végződött. Elnök és alelnök nem került, s Cziszter Kálmán áthidaló javaslatára úgy döntöttek, hogy az új tisztségviselők megválasztásáig a jelenlegi testület maradjon a vezető. /Jámbor Gyula: Kövér Gábor és Ódry Mária a Kölcsey-díjas. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 24./

2009. május 6.

Az eddig kéthavonként rendszeresen megjelenő aradi kulturális szemle, a Szövétnek februári számának nyomdába kerülése alaposan megkésett. A szerkesztők ezért úgy határoztak, hogy azt az áprilisi számmal összevonva adják ki. /Szövétnek, február-április/. Többek között a szegedi dr. Zakar Péter a 48–49-es szabadságharc lelkészeiről írt, a budapesti Dinyés László folytatta a szabadságharc eseménynaptárát. Csanádi János az elhunyt Adorjáni Nagy Arankát búcsúztatta. /Megjelent a Szövétnek új száma. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 6./

2009. június 16.

Megjelent a Szövétnek, az Aradi Alma Mater Alapítvány kulturális szemléje. A júniusi szám átfogó képet nyújt az utóbbi hetek jelentős, magyar vonatkozású aradi eseményeiről. Baracsiné Dávid Zsuzsanna arad-belvárosi református lelkész a Magyar Református Egyház alkotmányozó zsinatáról számolt be. Zakar Péter szegedi történész folytatja az Egyháziak az 1848/49-es szabadságharcban című sorozatát, Dinyés László budapesti költő-szobrászművész centenáriumi Eseménynaptára az 1849. július–augusztusi végnapok történéseit foglalta össze. /Kiss Károly: Megjelent a Szövétnek júniusi száma! = Nyugati Jelen (Arad), jún. 16./

2009. szeptember 1.

Az aradi Szövétnek kulturális folyóirat tartja megszokott színvonalát. Az Ujj János-vezércikk az erkölcsi válsággal foglalkozik. Az ún. szocialista rendszer közel öt évtizedes erkölcsi rombolását nehéz kiheverni, főként úgy, hogy az elkövetők és elvbarátaik ma is hatalmon vannak. A folyóirat hagyományos rovatai – Helytörténet, Irodalom, művészet, Memoár, Aradi ritkaságok, Gazdaság, Oktatás, Események – közül ezúttal a helytörténeti írások a „testesebbek”, komoly érdeklődésre tarthatnak számot. Ujj János az egykori aradi káptalanról írt az itt kiadott első ismert hiteleshelyi okmány 780. évfordulója alkalmából. Móré-Sághi Annamária Az elsüllyedt harang nyomában – Bulcs, 1994 címen bensőséges hangvételű írásban emlékezett meg Heitel-Móré Zsuzsa nemrég elhunyt régészről. Jámbor Gyula Mandics György A manipulált forradalom című könyvét ismertette. Dinyés László budapesti költő-szobrászművész centenáriumi Eseménynaptára az 1849. szeptember–október történéseit foglalta össze. Pávai Gyula Ficzay Dénes helytörténészre emlékezett. /Kiss Károly: Gondolatok a Szövétnek legfrissebb száma ürügyén. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 1./


lapozás: 1-27




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998