udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 9 találat lapozás: 1-9
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató:

1990. április 29.

A véres marosvásárhelyi események után az ellenséges támadások nem szűntek meg. A román sajtóban, nagypéldányszámú lapokban elkezdték az események tendenciózus meghamisítását. A Dimineata Szeben megyei napilap egyik száma azt a gátlástalan hazugságot közölte, hogy Sütő Andrást nem a románok verték meg, hanem a magyarok, mert azt hitték, hogy azok közül való, akik be akarnak hatolni az épületbe. Naponta közölnek a sajtóban uszító elferdítéseket, A szégyent hazugsággal akarják lemosni, állapította meg Weszely Tibor. Amint a vizsgálóbizottság magyar tagjainak /Czire Dénes, Erőss Attila, Paltán Lajos Tiltakozás /Népújság (Marosvásárhely), ápr. 13./ című közleményéből kiderült, a 38 letartóztatott személy közül csak egyetlen román nemzetiségű van. A pogromot előidéző hodákiak, libánfalviak ártatlanok. Nem beszélve a szervezőkről. Weszely Tibor Marosvásárhelyen szemtanúja volt a történteknek. A felvonulások, tüntetések békések voltak. Márc. 19-án délelőtt a Városháza előtt román tüntetők követelték Kincses Előd megyei alelnök lemondását. A déli órákban a Görgény- és Marosvölgy egyes falvaiból buszokkal és teherautókkal "erősítés" érkezett. Az ezután történtekről mindenki tud. Másnap, márc. 20-án tízezres magyar tömeg gyűlt össze. Felháborodtak az előző napi barbár események miatt. A magyar tüntetők Iliescu elnök megérkezését várták. Ezután a romános is gyülekezni kezdtek, újabb autókon érkeztek románok. Este 6-kor a románok áttörték a rendőrkordont és a magyarokra támadtak. Weszely mindezt azért elevenítette fel, hogy tisztázza: a magyarok csak a második fizikai támadás után válaszoltak tettlegesen. A román sajtó ennek ellenére a magyarokat teszi felelőssé a történtekért. /Weszely Tibor: A marosvásárhelyi események margójára. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 29./

1999. május 11.

Hetedik könyvét mutatja be Marosvásárhelyen, a Bernády Házban Erőss Attila. A Juventus Kiadó gondozásában megjelent Remények bölcsője, álmok temetője című vers-, próza- és színműkötetet Mészáros József költő, irodalomtörténész méltatja. /Remények bölcsője, álmok temetője. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 11./

1999. június 23.

Jún. 22-én Marosvásárhelyen, a Bolyai-Gauss könyvesboltban, az immár nyolcadik évtizedében járó marosvásárhelyi író, Erőss Attila mutatta be új könyvét /1993 óta ez a nyolcadik kötete/. Remények bölcsője, álmok temetője /Juventus Kiadó, Marosvásárhely, 1999/ című próza- és színműkötetét Simon Endre marosvásárhelyi képzőművész illusztrálta, Mészáros József lektorálta és szerkesztette. Erőss Attila így összegezte munkásságát: "Valamennyi írásomnak, és elsősorban verseimnek forrása az erdélyi magyarság kisebbségsorsa. Az a kisebbségsors, mely mindenkor és mindenhol diszkriminációt jelent, néha burkoltan, néha nyíltan, és, sajnos, esetenként, agressziót is kiválthat." /Járay Fekete Katalin: Remények bölcsője, álmok temetője. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 23./

2000. április 15.

Az író, költő, újságíró Erőss Attila (sz. Küküllővár, 1925.) megtapasztalhatta szűkebb környezete, Marosvásárhely magyarságának fokozatos térvesztését és hősies helytállását is az ellene szervezett gyilkos pogromban. Írásművészetének (vers, regény, novella, dráma, publicisztika) alaphangját a kisebbségi léthelyzetből fakadó életélmények adják meg, tematikáját pedig egy etnikai közösség törvényileg szentesített kényszerű sorshelyzete határozza meg. Aniszi Kálmán megjegyezte, hogy találkozott Erdélyben olyan "dalnokkal" is, aki a közösség szolgálatának még a gondolatától is idegenkedett, mondván: A költő egyedüli feladata esztétikai értékek teremtése. Ez általában és elvileg igaz. Súlyos kisebbségi viszonyok közt azonban az apolitikusság köpönyegét magára öltő magatartás erkölcsi csököttségre vall, feltéve, ha az illető ahhoz az etnikai kisebbséghez tartozónak tekinti és hirdeti magát, amelynek szakadatlan, konok harcot kell vívnia nemcsak szellemi értékeinek a megőrzéséért, hanem már-már a megmaradásért is. Erőss Attila az erdélyi sorsköltészet legjobbjainak nyomdokain haladva számon kérő, vádló és ostorozó. Legújabb verseskötetének /Erőss Attila: Remények bölcsője, álmok temetője, Juventus Kiadó, Marosvásárhely, 1999/ java termésére is a tetemrehívás jellemző. - Láng Gusztáv irodalomtörténész szerint a transzilvanizmus fő kifejezési területe a lírai költészet volt. Erőss Attila sorsközösségből sarjadó költői jeremiádjai, féltő pörölései olyan művészi állásfoglalásba sűrűsödnek, amely nemcsak az országhatárokig terjed, hanem - az európai humánum szelleméhez igazodva - a Kárpát-medence egész magyarságát érinti. /Aniszi Kálmán: A sorsköltészet felelőssége. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 15./

2000. augusztus 5.

A 75 éves Erőss Attilával készített interjút a Romániai Magyar Szó. Apja ragaszkodott ahhoz, hogy fia elvégezze a jogot. 1949-ben befejezte be az egyetemet, akkor már a marosvásárhelyi Szabad Szónak volta a munkatársa. Újságírói szakképesítését Bukarestben szerezte meg. Marosvásárhelyen 1953-ban született meg az irodalmi folyóirat, az Igaz Szó. Főszerkesztője Kovács György lett, Hajdu Győző volt a főszerkesztő-helyettes, ő meg a technikai szerkesztő. Később véleménykülönbsége támadt Hajduval, ezért lemondott állásáról. Jogtanácsos lett egy vállalatnál. Közben nem adta fel írói munkáságát. Nyolc önálló kötete van, versek, novellák, regények, színművek és esszék. - Versek a fiókból c. kötete összes példánya elkelt, a Remények bölcsője, álmok temetőjéből is alig akad. Legújabb kötetet - Legyen meg a Te akaratod - a magyarországi kiadó eddig csak Budapesten és Budakeszin mutatta be, szép sikerrel. /Adamovits Sándor: ″A közérthetőséget szeretem...″ Születésnapi beszélgetés a 75 éves Erőss Attilával. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 5./

2002. február 22.

Febr. 21-én Nyárádszeredában megkezdődtek a hét végéig tartó Bocskai-napok. A Bocskai szobornál történelmi megemlékezés, majd zenés-verses összeállítás hangzott el és koszorúkat helyeztek el az emlékmű talapzatánál. Febr. 22-én az általános iskola tanulóinak ünnepköszöntő műsora után Rüsz Károly szavalóestje következik. Febr. 23-án lesz a Szép beszéd irodalmi vetélkedő, majd megkezdődik a kispályás labdarúgó- bajnokság. Febr. 24-én Kerekes Károly a szociális hálóról tart előadást, este Erőss Attila: A zenélő kút című művét mutatja be az erdőszentgyörgyi Bodor Péter színjátszókör. /Vajda György: Bocskai-napok Nyárádszeredában. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 22./

2004. április 3.

Erőss Attila publicisztikai írásait tartalmazza az Elfelejtett szavak nyomában /Juventus Kiadó, Marosvásárhely, 2003./ című könyve, ez immár a tizedik kötete. A szerző elmondta, hogy a száz riportot, tárcát, krokit 60 éves újságírói munkásságának mintegy háromezer cikkéből válogatta. /Adamovits Sándor: Szolgálatot teljesíteni mindenkor. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 3./

2005. augusztus 6.

Az Országos Magyar Diákszövetség (OMDSZ) július 30-31-e között Marosvásárhelyen szervezte meg soron levő küldöttgyűlését, melyen részt vettek a Bukaresti Magyar Diákszövetség (BMDSZ), a Brassói Magyar Diákszövetség (BMD), a Jászvásári Magyar Diákszövetség (JMDSZ), a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ), a Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség (MMDSZ), a Nagyváradi Magyar Diákszövetség (NMD), a Szatmári Magyar Diákszövetség (SZMDSZ), illetve a Temesvári Magyar Diákszövetség (TMD) képviselői. A tisztújítás során Pósa Tibort választották meg az OMDSZ új elnökének. Két új alelnököt is választottak: Rab Rékát a Brassói Magyar Diákszövetségtől, illetve Erőss Attilát a Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetségtől. A tanácskozáson szó esett az OMDSZ által elindított www.oktatas.ro című honlapról is. Bemutatták az OMDSZ három új stratégiai projektjét: vezetőképző tréning egyetemi hallgatók számára, önkéntes csereprogram a Kárpát-medencei magyar hallgatói szervezetek számára, javaslatok kidolgozása az érvényben lévő felsőoktatási törvény kiegészítéséhez. /(mr): Tisztújítás az OMDSZ berkeiben. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 6./

2008. október 4.

1920 után a külön utakon járó erdélyi irodalom mindinkább magára talált. Elkezdődött a történeti regények híres korszaka. Ekkor jelent meg többek között Nyirő József A zsibói bölény című regénye is. És egyre inkább elfogadott lett valamennyi erdélyi író számára Berde Mária jelszava: vallani és vállalni. Nyirő József, mint a népi irodalom egyik képviselője, az egész magyar nyelvterület legnépszerűbb székely írója lett. Mindenkit elbűvölt romantikus havas díszleteivel és idealizált góbétípusával, Uz Bencével. A regény 1933-ban jelent meg először és számos újabb kiadásával hírnevet hozott a szerzőnek. Nyirő szorgalmas író volt. Regényei (Madéfalvi veszedelem, Néma küzdelem, Isten igájában, Íme az ember!, Kopjafák, Jézusfaragó ember, Az én népem stb.) eseményszámba mentek. Óriási olvasótábora volt. Írói nagysága, igazságszeretete, a népéhez való rendíthetetlen hűsége és az érte való aggódása elvitathatatlan, éppen úgy, mint rapszodikus természete, kocsmázásai és politikai melléfogásai. Nyirő Józsefnek 1944 őszén menekülnie kellett hazájából. Spanyolországban, Madridban talált menedéket és 64 életévéből az utolsó 9 évet kegyelemkenyéren, nagy szegénységben töltötte. 1953. október 16-án, a rákkórházban ragadta el a halál. Az Üzenet a külföldi magyarokhoz című vallomás és a Küzdelem a halállal című írása alázatos és könyörgő fohász az óhazáért, Erdélyért és minden magyarért. Az Üzenet a külföldi magyarokhoz című írásában többek között ez áll: „Akármennyire küzdünk is ellene – belső összeomlás fenyeget. Az a veszedelem, hogy magunkban, vagy utódainkban megszűnünk magyarok lenni. Lélektani folyamat ez, amellyel önmagát veszítheti el mindenki. Nem is szándékosan, hanem az események és életkényszer, a körülmények hatása alatt. Talán azzal kezdődik, hogy egyszer csak nem jut eszedbe egy magyar szó. ” Majd így folytatja: „Ha meggondoljuk és látó szemmel látni tudunk, rá kell döbbennünk, hogy mindez főképpen és elsősorban a saját belső összeomlásunk következménye. Minden egyéb pedig ennek az érvénye, mint mikor ősszel az életerő a fákban megszakad és önmaguktól hullanak le a levelek. ” Meggondolkoztatóak a nagy székely író utolsó szavai. /Erőss Attila: Sorozatban jelennek meg Nyirő József művei. Az írót újból felfedezték. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 4./


lapozás: 1-9




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2019
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998