udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 24 találat lapozás: 1-24
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Farkas Miklós

1997. május 10.

Máj. 10-én az RMDSZ Oktatási, Művelődés- és Egyházügyi Főosztálya és a Diaszpóra Alapítvány szervezésében Kolozsváron a Bethlen Kata Diakóniai Központban módszertani szórványtalálkozót tartottak a falvakat, iskolákat és közösségeket érintő gondokról. Az RMDSZ képviseletében Takács Csaba ügyvezető elnök és Kötő József ügyvezető alelnök vázolták érdekképviseleti szervezetünk cselekvési programját a szórványtevékenységre vonatkozóan. Vetési László "Iskolabusz, bentlakás vagy valami más" címmel tartott átfogó ismertetést a szórványmunkáról. Az iskolabuszok megszervezésének, üzemeltetésének problémáiról szólt Becsky Emese /Apanagyfalu/ 21 gyermeket négy faluból hoznak a magyar tagozatra, Sárkány Ferenc /Beszterce/, a Beszterce Művelődési Egyesület elnöke, Szőke Zoltán lelkész /Tordaszentlászló/, Kónya Tibor lelkész /Magyarpalatka/, Éder Ottó /Arad/, Lakatos András /Kalotaszentkirály/ 6-7 településről hozzák a gyermekeket. A szakmai képzés lehetőségeiről szólt Incze Tünde /Székelyudvarhely/, Deák Márton /Szék/, valamint Tőkés Elek, a Vallásügyi államtitkárság munkatársa. A bentlakások, szórványkollégiumok, iskolatelepítés témakörében Vizi Imre /Kolozsvár/, Wolf György /Kolozsvár/, Farkas Miklós /Segesvár/, Juhász Péter /Hétfalu/, Szegedi László /Kőhalom/, Csicsó Antal /Csíkszereda/, Benedek Imre /Brassó/ ismertették a kollégiumok működtetésének tapasztalatait, a csángó oktatás feladatait, és javaslatokat tettek intézmények létrehozására. - Fischer Fülöp Ildikó oktatásügyi előadó a szórványoktatás megszervezésének aktuális kérdéseit világította meg és ismertette a szórványoktatás anyagi alapjainak megteremtésére vonatkozó törvényes rendelkezéseket. Ferenczi Rita pályázati tanácsadást tartott. A megbeszélésen részt vett Egyed Albert és Berki Anna, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium Határon Túli Magyarok Főosztályának vezetője, illetve tanácsosa./Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 14., RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 12., 1024. sz./

2000. február 17.

A dr. Aszalós János Emlékalapítvány kuratóriuma /Marosvásárhely/ harmadik alkalommal hirdet pályázatot. A pályázat célja: az erdélyi magyarság egészségügyi, szociális és kulturális kezdeményezéseinek erkölcsi és anyagi támogatása. A már megvalósított vagy folyamatban levő magánkezdeményezést díjazza. Erre kötelez az alapítvány névadója, dr. Aszalós János /1901- 1939/, a szegények orvosa, aki életét a szegények gyógyításának, valamint a betegségek, járványok megelőzésének szentelte. Az alapítvány eddigi díjazottjai: dr. Nagy Irén, Lukácsi M. Szilamér, Bethlen Anikó, dr. Kónya Ágnes, Szabó Attila - 1998-ban, Böjthe Csaba, Farkas Miklós, dr. Bartha Eszter, Orbán Zsuzsa és dr. Finna Judit - 1999-ben. /Magánkezdeményezést díjazó pályázati lehetőség. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 17./

2000. szeptember 20.

A helyi református egyházközség és a Pro Kalotaszeg Kulturális Egyesület szept. 23-24-én Ravasz László-napokat szervez Bánffyhunyadon. Az ünnepi megemlékezés áhítattal kezdődik, majd Miklós-Sikes Csaba Kalotaszegi népi építészet című tárlatának megnyitójával folytatódik. Dr. Gaál Botond Természettudományok és vallás című előadása után a Bánffyhunyadi Általános Iskola néptáncegyüttesének műsora következik, majd este két előadást hallgathatnak meg az érdeklődők: Farkas Miklós Találkozásaim Ravasz Lászlóval, Buzás Pál Fejezetek Ravasz László irodalmi hagyatékából. Esti koncert zárja a napot. Másnap az istentiszteleten igét hirdet Balogh Zoltán lelkipásztor, a magyar miniszterelnök főtanácsosa, majd Ruha István hegedűművész koncertjére kerül sor. /Bánffyhunyad. Ravasz László-napok. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 20./

2000. szeptember 26.

Szept. 23-án istentisztelettel és a Kalotaszegi népi építészet című tárlatmegnyitóval kezdődtek Bánffyhunyadon a Ravasz László-napok. Miklós Sikesi Csaba munkáit tekinthették meg az érdeklődők, majd a debreceni dr. Gaal Botond Természettudományok és vallás című előadása hangzott el. A bánffyhunyadi általános iskola román és magyar diákjai versekkel, énekkel és tánccal mutatták be tudásukat a vendégeknek. Farkas Miklós Találkozásaim Ravasz Lászlóval és Buzás Pál Fejezetek Ravasz László irodalmi hagyatékából címen tartott előadást. Szept. 24-én megkoszorúzták a templomban elhelyezett Ravasz László-emléktáblát. Az ünneplők megtekintették a Ravasz László-emlékszobát, majd Kusztos Tibor lelkipásztor méltatta Ravasz életművét. /Péntek Attila: Bánffyhunyad. Ravasz László-napok a tolerancia jegyében. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 26./

2001. április 18.

Ápr. 21-én, Kolozsváron a Bethlen Kata Diakóniai Központban az Iskola Alapítvány megalakulásának öt éves évfordulójára emlékeznek, amelyen a köszöntő beszédeket Markó Béla, az RMDSZ elnöke, Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke, illetve az alapítvány elnöke tartják. Az Iskola Alapítvány öt esztendei tevékenységét annak ügyvezetője, Somai József ismerteti. Ugyanakkor sor kerül a szórványoktatásról szóló szakmai tanácskozásra, amelynek nyitó előadását (Szórvány, egyház, misszió) Vetési László, a Szórvány Alapítvány elnöke tartja. Az Iskola Alapítvány szórványprogramjairól Somai József értekezik, Bodó Barna pedig Iskolabuszok, ingázás címmel tart előadást. Szórványprojekteket ismertetnek Böjte Csaba (Déva), Vízi Imre (Kolozsvár), Farkas Miklós (Segesvár), Szatmári Ildikó (Nagyenyed), Lakatos András (Kalotaszentkirály), Orbán Mária (Déva), Kun Árpád (Bács), Pillich László (Kolozsvár), Bauer Madarász Ilona (Óradna), Jakab Elek (Medgyes), Vicsai János (Szamosardó), Jakab Mihály (Beszterce), Pakó Benedek (Szászrégen), Hegyeli Attila (Klézse), Kassai Géza (Petrozsény), Juhász Péter (Szecsele), Szegedi László (Kőhalom), Németh Ildikó (Válaszút), Kovács Izabella (Mezőbánd). A projektek megvalósíthatásának lehetőségeiről értekeznek: Ríz Ádám (Szórvány-támogatási rendszerek), Lászlófy Pál (A RMPSZ szórványprogramja), Halzl József és Veress László (Az Illyés Közalapítvány szórványprogramja), Berényi Dénes, Csete Örs (Az Apáczai Közalapítvány szórványprogramja), Nagy F. István (Az RMDSZ szórványprogramja). /Öt éves az Iskola Alapítvány. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 18./

2001. április 23.

Az Iskola Alapítvány létrehozásának ötödik évfordulója alkalmából nagyszabású szórványoktatási tanácskozást szerveztek ápr. 21-én Kolozsváron. Az egész napos munkaülésen a szórványoktatás-szervezés terén eredményesnek bizonyult szakemberek, pedagógusok, lelkészek vettek részt, de szép számban képviseltette magát a hazai és magyarországi civil szervezeti szféra is. A tanácskozást Markó Béla, az RMDSZ, illetve az Iskola Alapítvány elnöke nyitotta meg, aki hangsúlyozta: az Iskola Alapítvány a magyarság számára hátrányos 1995-ös oktatási törvény megszavazása után született meg. Markó hangsúlyozta: a szórványt nem szabad feladni. Az elnök szerint nem diaszpóráról van szó, hanem "irtásról": olyan közösségről, amely körül kiirtották az erdőt, a levegőt. - Bálint-Pataki József /Határon Túli Magyarok Hivatala/ bizakodó volt a magyar státustörvénynek a szórványmagyarság közérzetére való kihatásával kapcsolatban. Somai József, az Iskola Alapítvány ügyvezetője bemutatta az alapítvány eredményeit. Vetési László, a Szórvány Alapítvány elnöke elmondta: a szórvány mentéséhez szükséges lélegeztető készüléket a magyar kormánynak kell beszereznie - az erdélyiek működtetik majd. A szakértő felhívta a figyelmet egy sajátos jelenségre is: egy olyan oktatássérült nemzedék van felnövőben, amelynek tagjai a magyar kultúra amolyan analfabétáiként egyre jobban kiszorulnak a magyar kultúrvilág peremére. - Bodó Barna, a Diaszpóra-Szórvány Alapítvány elnöke az ingázás országos szintű, 1989 óta tartó, fokozatos ellehetetlenülésére hívta fel a figyelmet: nincsenek gyárak, meggyérült a munkások száma, így a munkásbuszok nem állnak rendelkezésre. A meghívott, a szórványoktatás terén komoly eredményeket elért szakemberek beszámoltak munkájukról. A következő helyzetelemzések hangzottak el: Vízi Imre (Theodidaktos - Kolozsvár), Farkas Miklós (Szórványkollégium - Segesvár), Lakatos András (Kalotaszentkirály), Szatmári Ildikó (Nagyenyedi kollégium), Böjthe Csaba (Ferences kolostor - Déva), Orbán Mária (Dévai líceum), Kun Árpád (a Hunyad megyei Bácsi település lelkésze), Pillich László (Heltai - Kolozsvár), Bauer Ilona (Óradnai Iskola), Vicsai János (Szamosardó), Jakab Elek (Medgyes), Jakab Mihály (Beszterce), Pakó Benedek (Szászrégen), Hegyeli Attila (Klézse), Kassai Géza (Petrozsény), Szegedi László (Kőhalom), Balázs Bécsi Gyöngyi (Válaszút), Kovács Izabella (Mezőbánd). - Az elrománosodás egyre gyorsabban halad előre a szórványvidékek felől a tömbmagyarság felé, ezt Beder Tibor Hargita megyei főtanfelügyelő számos riasztó székelyföldi adattal támasztotta alá. - Ríz Ádám, a magyar Oktatási Minisztérium főosztályvezetője elmondta: Magyarországon eddig nem volt jól körülírt szórványkoncepció, így az Erdély felé irányuló támogatások sem voltak mindig igazán jól összehangoltak. Ahhoz hogy az összehangolt támogatási rendszer beinduljon, a magyar minisztériumnak el kell készítenie a Kárpát-medence szórványtérképét, az erdélyieknek viszont meg kell találniuk a módját annak, hogy más forrásokat is felkutassanak, és igénybe vegyenek, például a román szakminisztériumot. /Szabó Csaba: Ostromlétrák a szórványosodás mozgó falai előtt. Prófétalelkületű emberek az ötéves Iskola Alapítvány jubileumán. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 23./

2001. május 11.

Ápr. 21-én ünnepelték Kolozsváron az Iskola Alapítvány megalakulása ötödik évfordulóját, melyet összekötötték a szórványoktatásról szóló szakmai tanácskozással. Markó Béla, az RMDSZ elnöke emlékeztetett: 1995-ben székelyudvarhelyi tiltakozó gyűlésen meghirdették, hogy tiltakoznak és építeni fognak. A szórvány helyett inkább "irtásról" lehetne beszélni vagy ritkításról. Megritkították körülöttük azt a közeget, melyben éltek. Ma már Erdélyben a magyarságnak legalább a fele szórvány vagy kisebbségi helyzetben él. Kötő József, méltató szavak kíséretében az erdélyi civil társadalom nevében átnyújtotta azt a díszoklevelet Bálint-Pataki Józsefnek /Határon Túli Magyarok Hivatala/, amely arról tesz tanúságot, hogy az utolsó tíz évben az építkezésben mindig jelen volt a vártán. - Vetési László, a Szórvány Alapítvány elnöke meghatározta a szórványstratégiát. Minden régióban és területen el kell készíteni a szórványmagyarság lokális, teljes, átfogó, gazdasági, kulturális, etnikai, nyelvi, önértékelési rehabilitációs tervét. Az oktatáshoz pénz kell. A költségeket a magyar államnak kell állnia, mert megjelent a magyar nyelv analfabetizmusa. Oktatássérült gyermeknemzedék nő fel. Ez a nemzedék gyakorlatilag nem férhet hozzá saját anyanyelvi információihoz. Egy közösség először oktatásszórvány lesz, utána bekövetkezik az etnikus szórvány. Kihalóban van az a nemzedék, amely még emlékezik valamilyen pozitív magyar élményre. Az új nemzedék nem érti, mit is jelent a mi és az ők. - Bodó Barna, a Diaszpóra Szórvány Alapítvány elnöke az ingázás és oktatás problémájáról értekezett. Valamikor működtek a nagy gyárak, melyekbe ingáztak a munkások és velük utaztak az iskolások is, akik ingáztak. Mára ez megszűnt. - Ezután 19 felszólalás hangzott el, egy-egy terület képviselői referáltak helyzetükről. Vízi Imre (Theodidaktos-Kolozsvár) a tehetséggondozó bentlakás fontosságát emelte ki. Farkas Miklós (Szórványkollégium-Segesvár) egy új épület felépítéséről értekezett. Szatmári Ildikó (Bethlen Gábor Kollégium - Nagyenyed), könyvtárak létrehozását sürgette. Lakatos András (Kalotaszentkirály) szerint a tanügyi törvény politikai fércmunka. Böjte Csaba (Ferenc-rendi kolostor-Déva) elmondta, 200 gyermekkel Déván, 30 gyermekkel Szászvárosban 1995-ben létrehozták a magyar tannyelvű iskolát. A költségek 1/3-át a román állam állja! Orbán Mária (Dévai líceum) szerint meg kell szervezni a lokális stratégiát. Kun Árpád (Hunyad megyei Bácsi település lelkésze) figyelmeztetett, nagyon kevés a magyar gyermek. Ennek megfelelően kell dolgozni. Pillich László (Heltai Közalapítvány-Kolozsvár) a távképzés, távoktatás, Internet fontosságát érintette. Bauer Madarász Ilona (Óradna) a 850 lelket számláló magyar közösség küzdelmeit, eredményeit sorolta fel. 1965-ben megszüntették a I-VIII. osztályos magyar tagozatot. 37 év után megnyílt a magyar nyelvű óvoda. Sikerült felépíteni a Reményik Sándor magyar házat. Vicsai János (Szamosardó): iskolák zárnak be gyermekhiány miatt. Mezőgazdasági szakoktatást kellene létrehozni. Beder Tibor Hargita megyei főtanfelügyelő: Székelyudvarhely környékén az iskolák elnéptelenednek. 400 gyermeknek szórványtábort szerveznek. Szegedi László (Kőhalom) szerint, az elszegényedés következtében a gyermekek tanulhatnak. 72 gyermeket "fogadott" a családba. Murvai László, a Tanügyi és Kutatási Minisztérium vezérigazgatója jelezte: az az osztály, melyet ő irányít, a továbbiakban is partnere a szórványoktatási gondokkal küzködőknek. Ríz Ádám, a magyar Oktatásügyi Minisztérium főosztályvezetője: Magyarországon nem volt szórványtámogatási koncepció. El kell készíteni a Kárpát-medence szórványtérképét. Csete Örs, az Apáczai Közalapítvány igazgatója: az Apáczai Közalapítvány a határon túli magyarság támogatására 3 év alatt 2 milliárd forintot közvetített. Ebből az összegből több mint 400 millió forint jut évente az erdélyi magyarságnak. Tibád Zoltán, az Illyés Közalapítvány erdélyi alkuratóriumi titkára arról a felelősségről beszélt, mely egy ilyen munkával jár. Végül Lászlófy Pál, az RMPSZ országos elnöke, valamint az RMDSZ oktatási alelnöke, Nagy F. István ismertette tevékenységüket. /Csomafáy Ferenc: Tiltakozunk és építeni fogunk. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 11./

2002. február 16.

Febr. 15-én kezdődött a Heltai Alapítvány székházában az alapítvány tízéves születésnapja alkalmából szervezett előadássorozat, amelyen Erdély, Magyarország és a régió művelődési életének jelentős személyiségei vesznek részt, A könyvtár szerepe a polgári önszerveződésben címet viseli. Pillich László, az alapítvány ügyvezető elnöke elmondta: a tíz év alatt az alapítvány Erdély egyik jelentős polgári intézményévé vált. Pomogáts Béla, az Anyanyelvi Konferencia elnöke méltatta a Heltai tevékenységét: "Itt minden romjaiban volt a rendszerváltáskor, mindent a semmiből kellett megteremteni. Szerencsére voltak emberek, akik saját erejükből és pénzükből vállukra vették ezt a terhet. A Heltai Alapítvány hatalmas könyvtárat hozott létre, ezenkívül tanfolyamokat, idegen nyelvű oktatást szervez." Az előadássorozat febr. 16-án folytatódik, bemutatkoznak az erdélyi kisrégiós központok /Dr. Szémán Péter, a Báthory Alapítvány elnöke — Szilágysomlyó, Zahoránszky Ibolya, a Hollósy Simon Művelődési Egyesület elnöke — Máramarossziget, Bauer Ilona, a Reményik Sándor Kulturális Egyesület elnöke — Óradna, Jakab Mihály, a Beszterce Művelődési Alapítvány elnöke — Beszterce, Soós József, Református Gyülekezeti és Szórványközpont vezető lelkésze — Medgyes, Farkas Miklós, a Gaudeamus Alapítvány elnöke — Segesvár, Fülöp Zsófia, a Teleki Oktatási Központ könyvtárosa — Szováta, Borbély Emma — a Seprődi János Művelődési Egyesület elnöke — Kibéd, Sebestyén Sándor, az Apáczai Közművelődési Egyesület könyvtárosa — Brassó, Schreiber István, a Hunyad megyei EMKE elnöke — Déva, Soós József Tamás, a gyantai Református Ifjúsági Központ vezető lelkésze — Gyanta, Balogh Zoltán, a dési EMKE elnöke — Dés/. /Balázsi-Pál Előd: Évfordulós rendezvények a Heltainál. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 16./

2003. május 27.

Új székházba költözött az RMDSZ segesvári szervezete. Az RMDSZ a megyei szervezettől, a Kolping házból és a Gaudeamus Alapítványtól kapott bútorokat, irodafelszerelést. A belső választás után Gál Barna tanár helyett Gáll Ernő vállalkozó lett a városi RMDSZ elnöke, az alelnök Tóth Tivadar, a Mircea Eliade líceum aligazgatója lett. Amióta Szabó Dénes esperes átvette a segesvári és a hozzá tartozó fíliák irányítását, megpezsdült az élet a katolikus egyházközségben A parókia építőtelep lett. Rendezik majd az egyházi levéltárat, s pályázatot nyújtottak be az Illyés Közalapítványhoz a várban levő plébánia templom felújítására. Segesváron az Apor Vilmos templom építési tervének kivitelezése stagnál. A Segesvár környéki szórványban élő diákoknak otthont adó Gaudeamus házat az idén bővíteni szeretnék. Elkészült az A szárny, ahol szobák, tanári lakások és az étterem kapott helyet. A B szárnyra, amelynek felépítése kb. 60 millió forintba kerülne az Apáczai Alapítványhoz nyújtottak be pályázatot. Ebben az épületrészben közösségi termet is kialakítanak majd, tájékoztatott Farkas Miklós tanár, a Gaudeamus Alapítvány elnöke. Az utolsó simításokat végzik a várbeli interetnikai központ székházában. Itt az irodák, tevékenységi termek mellett egy ifjúsági szállodát is berendeznek. Az interetnikai központot a Dél-Kelet-Európáért Stabilitási Egyezmény és a stuttgarti kulturális külkapcsolatokat ápoló intézet támogatja, ők finanszírozták a felújítást is. A munkálatok alatt a mennyezeti vakolat alól festett fakazetták kerültek elő. Az interetnikai központ augusztus ban idén is megszervezi a kisebbségek fesztiválját, amely tulajdonképpen a Romániában élő kisebbségek seregszemléje kíván lenni. /Vajda György: Segesvári vendégoldal. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 27./

2003. október 7.

Segesvár a magyarság szempontjából igazi végvárnak mondható. A németek mára alig hatszázan maradtak. Folyamatosan fogy a magyar lakosság is, tíz esztendő alatt ezerrel lettek kevesebben, ma alig érik el a hatezres lélekszámot. Tíz esztendeje, 1993. szeptember 25-én 56 alapító taggal megalakult a Gaudeamus Alapítvány. - Legfőbb célunk - magyarázza Farkas Miklós, az alapítvány elnök-igazgatója - a segesvári és környékbeli szórványban élő magyar nemzetiségű diákok anyanyelvű és keresztény értékrend szerinti nevelésének és oktatásának támogatása, valamint a helyi Mircea Eliade Elméleti Líceumban folyó román és magyar tannyelvű oktatás színvonalának emelése. Segesváron 1960-tól folyik magyar nyelvű középiskolai oktatás. Évtizedekig Erdőszentgyörgytől Székelykeresztúrig, Medgyestől Kőhalomig Segesvár volt az egyetlen település, ahol magyar tannyelvű középiskolai oktatás folyt. A Ceausescu-korszakban csak nagy nehézségek árán lehetett megőrizni, fenntartani a magyar tagozatot. Az alapítvány irigylésre méltó, eredményes munkát végzett. Számítástechnikai laboratóriumot szereltek fel és magyar nyelvű informatikai oktatást indítottak be a Mircea Eliade Líceumban; 1993-tól Kikerics néven középiskolásokból álló néptáncegyüttest működtetnek, amelynek bel- és külföldi fellépések lehetőségét is biztosítják; a 94-95-ös tanévtől anyagi támogatásban, az ingázási költségek teljes vagy részleges megtérítésében részesítik a kiváló tanulmányi eredményeket elérő diákokat; évente ösztöndíjakat, valamint jutalomkirándulásokat biztosítanak az arra érdemeseknek; egy mintegy 3000 kötetes könyvtárat hoztak létre. A legfontosabb megvalósítás a szórványkollégium. A Gaudeamus Alapítvány évekig tartó sikertelen próbálkozások után, az Illyés Közalapítvány és az Iskola Alapítvány hathatós anyagi támogatásával végül sikerült megvásárolni egy álló ingatlant. A tetőtér beépítésével új hálószobák, tanuló- és számítógéptermek kialakítása vált lehetővé. Az Apáczai Közalapítvány támogatásával befejezték az új épületszárnyat, amelyben modern konyha, étkezde és a tetőtérben újabb hálószobák, valamint két tanári lakás kapott helyet. Már elkészültek egy újabb szárny tervrajzai, amelyben egy színpadot, öltözőket, valamint egy 150-200 férőhelyes előadótermet magában foglaló művelődési központot, közösségi házat szeretnének kialakítani. Ez lenne a Segesváron és vonzáskörzetében élő mintegy 10 ezer magyar művelődési életének központja. A Mircea Eliade Líceum jelenlegi két-két párhuzamos magyar osztálya humán és informatika szakkal működik. A tanulók mintegy egyharmada vidéki, közülük 48-an találtak otthonra a szórványkollégiumban, a Gaudeamus Házban. Az alapítvány a segesvári történelmi magyar egyházakkal egyeztetve az Egy tál meleg étel program beindítását tervezi. /Szentgyörgyi László: Segesvár - végvár. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 7./

2003. október 21.

Az erdélyi szórványkollégiumok képviselői gyűltek össze október 18-19-én Segesváron. A rendezvény szervezője a tízéves segesvári Gaudeamus Alapítvány (GA). Dr. Murvai László szerint a szórványoktatást a kollégiumok menthetnék meg. Szükség van egy átfogó szórványstratégia kidolgozása. Farkas Miklós, a GA elnöke nyitotta meg a konferenciát. A tervek között szerepel egy Szórványkollégiumok c. kiadvány létrehozása, amelyben a rendezvényen jelen lévő kollégiumok mutatkoznának be. Dr. Szabados Tamás, az Oktatási Minisztérium politikai államtitkára közölte, hogy a 2004-es magyar költségvetésben százmillió forintot szánnak a szórványvidékeknek. A szórványiskolák a romániai magyar iskolák tizennégy százalékát teszik ki. Az utóbbi két évben tíz iskola szűnt meg. Mindent megtesznek, hogy a felszámolást megakadályozzák. Sok esetben sikerült miniszteri határozattal a létszám alatti iskolákat fenntartani. Dr. Kötő József, az RMDSZ oktatási főosztályának vezetője, az óvodai oktatás építésének fontosságát hangsúlyozta a szórványvidékeken, ahol a romániai magyarság egyharmada él. Ez a réteg gyorsan halad az identitásvesztés felé. Vetési László, a Szórványtanács elnöke örömmel számolt be arról, hogy az utóbbi hetekben több bentlakást és otthont avattak fel az Apáczai Közalapítvány jóvoltából. Kiemelte az árvaházi program, a nagyvárosi oktatás egyik feladatának, a "szilenciumi" otthonok létesítésének fontosságát. Szatmári Ildikó és Csete Örs, az Apáczai Közalapítvány küldöttei, Hadnagy Miklós, az Illyés Alapítvány irodaigazgatója, az általuk képviselt intézmény szórványprogramját mutatták be. Továbbra is támogatják a kollégiumok építését és működtetését, a pedagógusok bérkiegészítését, folytatják az iskolabusz- és ingázás-programokat. Az IKA anyanyelvi táborok szervezésében működik közre. Az Iskola Alapítványnak, mint ahogy annak ügyvezető elnöke, Somai József kifejtette, nincs külön szórványprogramja, de a szórványkérdés mindig prioritást élvez náluk. Emléktáblát avattak a régi kollégium épületén, amelyet az Illyés Közalapítvány és Iskola Alapítvány támogatásával sikerült megvásárolni. - A segesvári GA a helyben maradásért, az anyanyelv megőrzéséért folytatott küzdelmével az elmúlt tíz évben megbecsülendő és követendő példát mutatott az egész erdélyi magyarság számára - jelentette ki Markó Béla okt. 19-én, vasárnap Segesváron. Az ünnepség zárórendezvényén jelen volt Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke is. A GA vezetői elmondták, tízéves tevékenységük során több mint 200 diák számára biztosítottak bentlakást és tanulási lehetőséget. Jelenleg 50 nehéz szociális helyzetű magyar diák lakik a bentlakásban. /Mészely Réka: Összefogás a szórványért. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 21./

2005. augusztus 4.

A Bolyai Nyári Akadémia a tanárok részére szervezett nyári továbbképzés. A matematikatanárok részére ez a képzés először Kovásznán kezdődött, majd több mint 10 éven át a sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Líceum látta vendégül a rendezvényt, idén pedig Segesváron, a Gaudeamus Alapítvány kollégiuma. A szervezésről Farkas Miklós, a Gaudeamus Alapítvány elnöke gondoskodott. Az előadók egy része anyaországi volt. Kiemelkedő volt dr. Maurer Gyula professzor előadása a Bolyai Egyetem történetéről és az ott dolgozó kiváló matematikusokról. A tanfolyamot két kirándulás egészítette ki, amelynek során a hallgatók a Bolyaiak nyomdokain járhattak. Marosvásárhelyen a kirándulást dr. Kiss Elemér, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia kültagja vezette, majd a Bólyára és Domáldra szervezett tanulmányi kirándulás vezetője dr. Weszely Tibor egyetemi tanár volt. /Katona Zoltán: BONYA 2005, a Bolyaiak nyomában. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 4./

2006. március 23.

1993 őszén, Farkas Miklós tanárnak, a segesvári Gaudeamus Alapítvány elnökének kezdeményezésére, a helyi líceum magyar tagozatának diákjaiból létrejött egy néptáncegyüttes, amely később felvette a Kikerics nevet. Mára a Kikerics Néptáncegyüttes 170 tagot számlál (a mintegy 500 segesvári diák közül), hat csoportba szerveződve, az óvodásoktól a középiskolásokig. Segesvár magyarságának számát tekintve ez igen nagy eredmény. Egy hónapja mindennap próbálnak, táncaik felölelik Erdély és a Kárpát-medence valamennyi néprajzi tájegységét. Nyáron egy nagyobb turnéra készülnek, ellátogatva Kárpátaljára, a Vereckei szoroshoz, valamint Magyarországra. Az együttes első vezetője Buzogány Melinda tanárnő volt, 2000-ig, amikor Borbély-Kiss László tanár vette át az irányítást. Felesége, Borbély-Kiss Edit szakmai irányításával, majd aktív oktatói szerepvállalásával kezdettől fogva nagyban segítette férje munkáját. A Kikerics részt vett Erdély fontosabb néptánctalálkozóin, fesztiváljain, versenyein. 2005 tavaszán a táncegyüttest jogi személyként bejegyezték Kikerics Kulturális Egyesület néven. /Mészely Réka: Nemcsak néptáncmozgalmi sikertörténet. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 23./

2006. március 24.

A Gaudeamus Alapítvány fontos szerepet tölt be a segesvári magyarság életében. Bentlakást, étkezdét működtet, van könyvtára és számítógépes terme. Ösztöndíjakkal támogatja az ingázó, kiváló eredményeket elért vagy hátrányos helyzetű diákokat. A már meglévő két épületszárny mellé egy újabb felépítésébe fogtak, a munkálatok azonban pénz hiányában akadoznak. A régi épületszárnyban közel ötven diákot tudnak elszállásolni, rendelkezésükre áll egy tanulóterem is. A könyvtárban mintegy háromezer kötet van, tervezik a könyvek számítógépes feldolgozását, jelezte Farkas Miklós, a Gaudeamus elnöke. A legújabb épületnél az első emelet egy részét sikerült eddig elkészíteni. A düsseldorfi Niermann Alapítvány kilencvenezer eurós támogatást nyújt erre a célra, az Illyés Közalapítvány által ígért összegek késnek. /(mr): Művelődési központot építenek. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 24./

2006. április 13.

A Segesvári Gaudeamus Alapítvány április 8-án tartotta az alapító tagok közgyűlését, ahol tájékoztató hangzott el az alapítvány előző évi tevékenységéről és átadták a tagoknak a GA Baráti Társaság 2005. évre szóló füzetét. Farkas Miklós igazgató beszámolt arról, hogy 53 rászoruló és jól tanuló diák kapott ösztöndíjat, 42 bentlakó diák részesült étkezési támogatásban, valamint 126 tanuló kapott ingázási támogatást. Az ösztöndíjak és támogatások legnagyobb része a Gaudeamus Alapítvány Baráti Társaságának tagjaitól származik, a többi rész pedig az Illyés Közalapítvány, Apáczai Közalapítvány, a magyar Oktatási Minisztérium és a Communitas Alapítvány támogatásából. A megígért pénzforrások késése akadályozza az építkezés folytatását. Az új épület megoldaná Segesváron és a környező szórványban élő mintegy 8.000 ifjú és felnőtt anyanyelvű művelődési életének fellendítését. A Segesvári Gaudeamus Alapítvány vezetését és ügyintézését a héttagú Kuratórium biztosítja. A 2005. évi füzet tartalmazza mindazon intézmények és magánszemélyek névsorát, akik az elmúlt évben legkevesebb 100 euró összegű adománnyal járultak hozzá az alapítvány tevékenységeihez. /Farkas Miklós: Újra a Gaudeamus Alapítványról. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 13./

2006. május 24.

Kevesen tudják, hogy egy kis, de lelkes csapat már 21 éve kamarazene- hangversenyeket szervez több-kevesebb rendszerességgel, és az utóbbi években már évi 8-9 színvonalas koncerttel örvendezteti meg Segesváron a zenebarátokat. A székelykeresztúri kötődésű, kolozsvári hegedűművész, Márkos Albert és Buzás Pál zongoraművész elhatározták, hogy rendszeres hangversenyeket szerveznek a székelyföldi kisvárosban. Farkas Miklós megkérte őket, hogy lépjenek fel Segesváron is, ami 1985 őszétől megtörtént. Ugyancsak felejthetetlenek maradnak Ruha István hegedűművész szereplései és a hegedű-orgona koncertek, amikor Botár Katalinnal lépett a közönség elé. 2000-ben minőségi változás állt be a szervezésben, a polgármesteri hivatal támogatásával a Városháza dísztermében tarthatják meg koncertjeiket. Egy évadban legalább nyolc hangversenyre kerül sor. 2004-ben a segesvári Gaudeamus Alapítvány vette át a hangversenyek szervezésének feladatát. /Farkas Miklós: Kamarazene-hangversenyek Segesváron. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 24./

2006. július 4.

Segesváron a városi tanácsosok és a Segesvári Gaudeamus Alapítvány kuratóriumi tagjai találkoztak az alapítvány által fenntartott szórványkollégiumban, a Gaudeamus Házban. Fontos volt ez a találkozó, mert a tanácsosok döntő többsége csak kósza hírekből hallott az alapítvány tevékenységéről. Farkas Miklós, a Segesvári Gaudeamus Alapítvány igazgatója részletes beszámolót tartott az alapítvány megalakulásának körülményeiről, a célokról és az alapítás óta eltelt 13 év megvalósításairól. Idézte fő célt : „A segesvári és környékbeli magyar nemzetiségű gyerekek anyanyelvű oktatásának és a Mircea Eliade Elméleti Líceumban folyó oktatás támogatása, a rászoruló és jól tanuló diákok anyagi támogatása, valamint az oktatás és nevelés színvonalának állandó emelése.” 2004. és 2006. között több mint 300 rászoruló és jól tanuló diák kapott anyagi támogatást, akiknek döntő többsége folytatta tanulmányait egyetemeken vagy főiskolákon, valamint több mint 400 tanuló részesült ingázási támogatásban. Jelentős esemény volt az alapítvány életében a bentlakás beindítása, az 1998–1999-es tanévben, amelyben évente 45-50 általános iskolás –, illetve líceumi diáknak biztosítanak jó szállást, étkezést és tanulási körülményeket. Hangsúlyozta azt is, hogy az alapítvány, a magyar nemzetiségű gyerekek támogatása mellett segítséget nyújtott a líceumnak is. Az első informatikai laboratóriumot az alapítvány látta el számítógépekkel, majd később is hozzájárult a folyamatos modernizálásához. Jó lenne, ha a polgármesteri hivatal a jövőben komolyabb támogatást nyújtana a Segesvári Gaudeamus Alapítványnak. /Farkas Miklós: Segesvári tanácsosok látogatása a Gaudeamus Házban. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 4./

2006. november 27.

A Magyar Tudomány Napja Erdélyben rendezvénysorozat keretében az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) Matematikai és Informatikai Szakosztálya november 25–26-án Csíkszeredában megrendezte a Bolyai Farkas Emlékkonferenciát, amelyen matematikai, informatikai, matematikatörténeti és módszertani előadások hangzottak el. Itt adták át először az idén alapított Farkas Gyula emlékérmet. Az idei díjazottak: Bandi Árpád (Marosvásárhely), Bencze Mihály (Brassó) és Farkas Miklós (Segesvár) tanárok. Az emlékérem Széchenyi Kinga magyarországi képzőművész alkotása, amelyet minden évben a Farkas Gyula Egyesület a Matematikáért és Informatikáért, a Radó Ferenc Matematikaművelő Társaság, valamint az Erdélyi Múzeum-Egyesület Matematikai és Informatikai Szakosztálya képviselői ítélnek oda. A konferencia matematikatörténeti előadásai Bolyai Farkasnak állítottak emléket, aki 150 évvel ezelőtt, 1856. november 20-án hunyt el, és aki 47 éven keresztül tanított matematikát, fizikát és kémiát a marosvásárhelyi Református Kollégiumban. /Borzási Péter: Bolyai Farkas Emlékkonferenciát tartottak. Első ízben adták át a Farkas Gyula Emlékérmet. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 27./

2006. december 5.

A Farkas Gyula Egyesület a Matematikáért és Informatikáért, az Erdélyi Múzeum-Egyesület Matematikai és Informatikai Szakosztálya, valamint a Radó Ferenc Matematikaművelő Társaság a matematikai ismeretek terjesztésében és a tehetséggondozásban elért kiemelkedő eredményeiért Farkas Gyula-emlékérmet adományozott Bandi Árpád és Bencze Mihály mellett Farkas Miklós segesvári matematikatanárnak. Farkas Miklós 20 éven keresztül vezette a Segesvár környéki matematikatanárok módszertani körét, szakmai tárgyú publikációi jelentek meg, diákjai kiváló tanulmányi eredményeket értek el. Farkas Miklós a segesvári Gaudeamus Alapítvány alapítója és igazgatója, 42 éven át oktatott matematikát a segesvári Mircea Eliade Elméleti Líceum magyar tagozatán. A Gaudeamus Alapítvány igazgatójaként a segesvári és a környékbeli szórványban élő magyar gyerekek anyanyelvű oktatását támogatja, ennek érdekében 1999 óta szórványkollégiumot működtet, ahol 55 diáknak biztosítanak jó szállás-, étkezési és tanulási körülményeket, emellett a rászoruló diákokat ösztöndíjjal támogatják. /Segesvári vendégoldal. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 5./

2007. január 5.

A matematika magas szintű művelése a Kárpát-medencében a két Bolyaival kezdődött. A legújabb kutatások tükrében egyre világosabb, hogy tevékenységük nem csupán tudománytörténeti, de kultúrtörténeti horderejű is. Halálának 150. évfordulóján, 2006-ban emlékezett meg az utókor Bolyai Farkasról. A Kolozsváron, Marosvásárhelyen és Csíkszeredában tartott emlékülések a nagy tudós életművének teljességét világították meg. Matematikusi ténykedésén túl drámaírói, néprajzkutatói, kertészmérnöki és fizikusi tevékenységéről is szó esett. Munkásságának egyetemességét bizonyítja, hogy a magyar nyelvterület egészéről érkezett kutatók számoltak be a teljes életmű feltárásában elért legújabb eredményeikről. A rendezők a csíkszeredai Bolyai Farkas emlékkonferenciát a kiváló középiskolai matematikatanárok tevékenységét jutalmazó Farkas Gyula emlékérem odaítélésével kapcsolták össze. Farkas Gyula a tizenkilencedik-huszadik századforduló kiemelkedő kolozsvári fizika professzora volt, aki főleg matematikai tevékenysége révén vált világhírűvé. Az arcképét ábrázoló plakettet 2006-ban Bandi Árpád marosvásárhelyi, Bencze Mihály brassói és Farkas Miklós segesvári matematikatanárnak ítélték. A Farkas Gyula emlékérem Széchenyi Kinga budapesti képzőművész nagylelkű adománya. A művész személyes ajándékát, a Bolyai Farkast ábrázoló plakettet, a Bolyai kutatásban kifejtett tevékenységéért dr. Oláh Gál Róbert csíkszeredai egyetemi adjunktus vehette át. /N. J.: Kultúrtörténeti visszatekintő. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 5./

2008. október 27.

Nyolc szobával és egy 150 férőhelyes művelődési teremmel bővült a tizenöt éve működő Gaudeamus Alapítvány szórványkollégiuma Segesváron. A kollégium a város 50 kilométeres körzetéből gyűjti össze azokat a magyar gyerekeket, akik másképp nem részesülnének anyanyelvű oktatásban. Jelenleg nyolcvan diáknak és két tanárnak ad otthont az intézmény, mely a magyarság közösségi otthona is lesz, mondta el az ünnepélyes avatón Farkas Miklós, az alapítvány elnöke. Az új épületszárny főleg magyarországi közalapítványok támogatásából épült, az RMDSZ és a Communitas nagy értékű technikai eszközöket adományozott, és az intézmény működési költségeihez is hozzájárul. Markó Béla RMDSZ-elnök elmondta, jól kidolgozott programjuk van a szórványközösségek megerősítésére, és az elmúlt években számos erdélyi városban – Aradon, Brassóban, Déván, Máramarosszigeten, Szilágycsehen és Nagybányán – hoztak létre önálló magyar iskolákat. /Bővülő szórványkollégium. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 27./

2008. november 18.

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület matematikai és informatikai szakosztálya a magyar tudomány napja Erdélyben rendezvénysorozat keretében, november 14-én megtartotta konferenciáját Kolozsváron, amelyet idén Réthy Mór emlékének szenteltek abból az alkalomból, hogy a híres matematikus és fizikus 160 éve született. Réthy Mórnak, aki 1874 és 1886 között Kolozsváron volt egyetemi tanár, nagy szerepe volt abban, hogy a kolozsvári magyar egyetemen meghonosodott a Bolyai-féle nem euklidészi geometria oktatása. A szakosztály, a Farkas Gyula Egyesület a Matematikáért és Informatikáért, valamint a Radó Ferenc Matematikaművelő Társaság 2006 óta évente Farkas Gyula Emlékéremmel díjazza azokat, akik legtöbbet tettek a matematikai műveltség terjesztéséért, a tehetséggondozásért. A díjat idén Biró Judit, a Székely Mikó Kollégium (Sepsiszentgyörgy) tanára, Kürthy Katalin, a Báthory István Elméleti Líceum (Kolozsvár) és Olosz Ferenc, a Kölcsey Ferenc Líceum (Szatmárnémeti) nyugalmazott tanárai vehették át. Az emlékérem Széchenyi Kinga magyarországi képzőművész munkája. A családias, megható ünnepségen részt vettek az előző évek díjazottjai közül Bandi Árpád (Marosvásárhely), Néda Ágnes (Kolozsvár), Farkas Miklós (Segesvár). A tavalyi díjazott Tárnoky György (Nagyvárad) azóta elhunyt. /Borzási Péter: Réthy Mór Emlékkonferencia. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 18./

2009. március 31.

Bő tíz évbe telt, míg a segesvári Gaudeamus Ház teljesen felépült. A Gaudeamus Alapítvány 1987-ben vásárolta meg a telket és a rajta levő régi épületet, majd pályázati pénzekből nekifogott a bentlakás felépítésének. 1999 májusától működik a bentlakás, amit a későbbiekben újabb épületszárnnyal bővítettek. 2008 végén a teljes építkezés befejeződött. Farkas Miklós, az alapítvány fáradhatatlan vezetője szerint a Gaudeamus Ház felépülésével adottak a feltételek egy önálló magyar iskola létrehozására /80 férőhelyes bentlakással/. Sikerült egy 200 férőhelyes művelődési termet is építeni. „Ez azért lényeges, mert lehetőséget teremt arra, hogy a segesvári magyarság kulturális élete fellendüljön” – mondta az alapítvány vezetője. A távlati cél, hogy Segesváron önálló magyar, I-XII. osztályos iskola legyen. /Antalfi Imola: Befejeződött a Gaudeamus Ház bővítése. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 31./

2009. augusztus 5.

A fehéregyházi ünnepségen a Magyar Művészetért Díjat a fehéregyházi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület nevében Szabó József elnök vette át. Gubcsi Lajos költő Ex Libris Díját pedig a Segesvári Gaudeamus Alapítvány kapta, és azt igazgatója, Farkas Miklós tanár vette át. A Segesvári Gaudeamus Alapítvány szórványkollégiumának diákjai közül mintegy harmincan részesültek idén teljes ellátásban. Az alapítvány könyvtára háromezer kötetre rúg. Előadóterme ötven, művelődési terme százötven-kétszáz személy befogadására alkalmas, étkezdével, konyhával rendelkezik és két tanári lakással. – A szórványkollégium támogatói a Gaudeamus Alapítvány Baráti Társaságának tagjai. Az alapítvány fő célja a segesvári és környékbeli szórvány magyar tannyelvű oktatásának fenntartása és fejlesztése. Segesvár lakosságának 18%-a magyar nemzetiségű, de az állandó fogyás miatt rövidesen komoly gondot okoz a létező magyar tannyelvű osztályok fennmaradása. Magyar tannyelvű oktatás minden szinten csak tagozatos formában történik. A Mircea Eliade Főgimnáziumban (1960 óta létezik magyar tagozat) egy intenzív informatika-, reál-, és egy intenzív humán német osztály működik. Magyar tannyelvű általános iskolai oktatás két iskolában folyik, általában három párhuzamos osztályban, de ezek léte is állandó veszélyben forog. Az alapítvány szeretné lassítani a szórványosodás folyamatát. Ezt a célt szolgálja az új épületben létrehozott művelődési központ is, melynek 2008. október 25-én volt az ünnepélyes átadása. /Bölöni Domokos: A segesvári szórványkollégiumról. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 5./


lapozás: 1-24




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998