udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 46 találat lapozás: 1-30 | 31-46
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Farkas Sándor

1991. október 13.

Bölönben okt. 13-án ünnepélyesen felavatták a falu nagy szülötte, Bölöni Farkas Sándor szobrát, Jecza Péter /Temesvár/ szobrászművész alkotását. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 18./

1993. november 15.

A Romániai Magyar Közgazdász Társaság /RMKT/ Illyefalván, nov. 13-15-e között tartotta meg második tisztújító vándorgyűlését. Vida Gyula parlamenti képviselő előadásában rámutatott, hogy a hiperinfláció a gazdasági értékrend teljes felborulását tükrözi. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 20-21./ Újraválasztották elnöki funkciójába Kerekes Jenő /Kolozsvár/ ny. professzort, alelnökök lettek: Feyné dr. Vincze Mária egyetemi docens /Kolozsvár/, Szécsi Kálmán /Székelyudvarhely/, Kelemen Emese /Marosvásárhely/ és Szőke Erzsébet egyetemi hallgató /Kolozsvár/. /Vándorgyűlés Illyefalván. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 16./ Az RMKT a budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem támogatásával, a Bölöni Farkas Sándor Közgazdasági Alapítvánnyal közösen szervezett posztgraduális képzést: huszonnégy egyetemet végzett közgazdász Budapesten négy féléves posztgraduális képzésben részesül. A bankhálózatban dolgozó ötven közgazdász kéthetes intenzív továbbképző tanfolyamon vehetett részt. A vezetőség beszámolója szerint papíron 12 vidéki szervezet szerepel, a gyakorlatban 5-6 működik., A társaság 2300 kötetes könyvtára Kolozsváron működik. /A Romániai Magyar Közgazdász Társaság tevékenységéről. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 17./

1994. december 12.

A Bölöni Farkas Sándor Alapítvány, a Romániai Magyar Közgazdász Társaság és a budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem közreműködésével 1993. febr. 1-je óta 23 fiatal erdélyi szakember négyféléves posztgraduális képzésen van Budapesten. 1995 februárjában gazdaságtan és menedzsment szakközgazdász diplomával térnek haza, ezt a diplomát mindenütt elismerik a világon. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 12./

1996. január 27.

Jan. 27-én Bölöni Farkas Sándor születésének 200. évfordulójára emlékeztek az Erdélyi Múzeum-Egyesület, az unitárius egyház és Kovászna megye Művelődési Felügyelősége rendezésében Sepsiszentgyörgyön. Dr. Benkő Samu, az EME elnöke és dr. Imreh István történész-akadémikus összegezte az ünnepelt életművét. Előzőleg Bölönben megkoszorúzták a falu szülöttének emléktábláját. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 29./

1999. május 1.

Ápr. 29-én Budapesten átnyújtották Benkő Samu /Kolozsvár/ művelődéstörténésznek a Magyar Művészeti Akadémia aranyérmét. Az elismerést még február végén ítélte oda az intézmény közgyűlése, amikor is a testület megválasztotta rendes tagjának az erdélyi tudóst. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 1./ Benkő Samu /sz. Lőrincfalva, 1928. február 25./ 1949 és 1952 között a Bolyai Tudományegyetem gyakornoka, majd tanársegéde. 1953-tól több mint két évtizeden át a Román Tudományos Akadémia Kolozsvári Történeti Intézetének, majd 1975-től 1988-ig, nyugdíjba vonulásáig az Akadémia kolozsvári könyvtárának volt tudományos főmunkatársa. Az erdélyi művelődéstörténész 1990 óta a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja. Fő kutatási területe a 18?19. századi művelődéstörténet, Bölöni Farkas Sándor, Kemény Zsigmond, Ormós Zsigmond, Bolyai János, Újfalvi Sándor kéziratos hagyatéka. Benkő Samu a szerzője többi között A felvilágosodás meggyökerezésének néhány sajátossága az erdélyi magyar művelődésben című munkának is. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 3./

1999. július 21.

Megjelent Unitárius ösvény /Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet, Kolozsvár, 1999/ címmel egy zsebkönyv magyarországi minisztériumi, valamint a Romániai Unitárius Egyház támogatásával. A könyv Bartók Béla véleményét idézte: "A magyarság számára talán a legszomorúbb, hogy az egyetlen magyar alapítású egyház, az Erdélyben a XVI. században született unitárius - amely a humanizmusával, a vallásszabadság 1568-ban kimondott törvényesítésével és haladó szellemével kiemelkedő lehetne - állandó szálka volt a többi keresztény felekezet szemében. Ez gyakran ma is tapasztalható. Kis létszámuk miatt igen sokan nem is ismerik őket, és az időnként nyilvánosságra kerülő híradásokat idegenkedve vagy érdektelenül fogadják." A megjelent könyv alkalmas híradás lehet a felekezetről, annak hitelveiről és eszmerendszeréről és történetéről. Az egyház hitelveit és eszmerendszerét Czire Szabolcs foglalta össze, Kovács Sándor és Simén Domokos az egyháztörténetet, ugyanakkor függelékben felsorolták a híres magyar és észak-amerikai, valamint nagy-britanniai unitáriusokat. Közöttük szerepel például Benjamin Franklin, Samuel Morse, Charles Dickens. A sorban ott található Bölöni Farkas Sándor, Brassai Sámuel, Kriza János, századunkból Kelemen Lajos, Bartók Béla. /Alkalmas híradás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest). júl. 21./

2000. február 12.

Benkő András zenetörténészt a Zeneakadémián hallgatói élő lexikonnak tekintették. Benkő András zenetanári tevékenysége mellett végzi zenetörténeti kutatómunkáját. Összeállította Seprődi János és Lakatos István zenei könyvészetének jegyzékét. Egyéni kötetei: A Bolyaiak zeneelmélete, Zenei kislexikon, Bartók Béla romániai hangversenyei, A református egyházi ének története, Zoltán Aladár-monográfia, gyűjteményes kötetekből a Romániai Bartók-interjúk és az ő gondozásában jelent meg Seprődi János válogatott zenei írásai és népzenei gyűjtése. 1977-89 között a Zenetudományi Írások szerkesztője. A Romániai Irodalmi Lexikon és a Londonban megjelenő Grove-lexikon munkatársa. Lakatos István 1973-ban ment nyugdíjba, akkortól Benkő András egyedül végezte a négy évfolyamon a zenetörténet magyar nyelvű tanítását. - Benkő András fő kutatási területe az erdélyi magyar zene, kéziratanyag feltárása-ismertetése, intézmények története és monográfiák készítése. A Zenetudományi Írások szerkesztését azért vállalta el, mert ez volt az egyetlen lehetőség, amelyben főiskolai szinten az utánpótlást biztosítani lehetett, főleg, amikor a zenetudományi szak is létrejött. A már befutott generáció - Lakatos István, Jagamas János, Szenik Ilona, Angi István - állandóan közölt írásokat, s ez ösztönzőleg hatott a fiatal, kezdő zenekutatókra /Fancsali János, Vermesy Péter, Dávid István, Farkas Sándor, Fejér Kálmán, Valádi Enikő, László Bakk Anikó, Balla Kemenes Csilla, Szalay Zoltán, Benkő Judit/. - Nagyon hosszú ideje szünetel a magyar felsőfokú zeneoktatás, ez nyomot hagy elemi és középfokú zenei oktatásban, fájdalmasan érzékelteti hatását az anyanyelvi zeneoktatásban. Benkő Andrást 1985-ben nyugdíjazták a Gh. Dima Zeneakadémián. A Református Teológia vallástanári fakultásán még 8 évet tanított: egyházi éneket, az egyházi énektanítás módszertanát, egyházi zenetörténetet, egyházi zenekultúrát. Ennek egy részét bedolgozta a jövőre megjelenő Az európai egyházi zene története című könyvébe.- Dolgozik még a Márkos Albert-monográfián és befejezte a Lakatos István-monográfiáját. /Kulcsár Gabriella: Szürke hétköznapokban, ünnepi pillanat. Beszélgetés dr. Benkő András zenetörténésszel. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 12./

2000. május 4.

A Romániai Magyar Közgazdász Társaság, a Bölöni Farkas Sándor Alapítvány, a Határon Túli Magyarok Hivatala, a Vezetési Tanácsadók Magyarországi Szövetsége és a Tréning Kerekasztal, valamint az Emberi Erőforrás Gazdálkodási Tanácsadók Szövetsége május 20-án vezetési tanácsadó képzést szervez kis- és középvállalkozók számára, Kolozsváron, a Bethlen Kata Diakóniai Központban. /Vezetési tanácsadó képzés kis- és középvállalkozóknak. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 4./

2000. augusztus 29.

Bölönben a falu központjában építik fel jövőre a monumentális millenniumi emlékművet, amelyre felvésik az 1848-as magyar szabadságharc és a két világháború hőseinek és áldozatainak névsorát. Bölöni Farkas Sándor mellszobra már 1991 óta áll a településen. Ősszel ismét lesznek Bölöni Farkas Sándor-napok. - Bölön Pesterzsébettől kapott annak idején /1940-ben/ ajándékba országzászlót. Az emlékművé alakított zászlótalapzat egykori emléktábláit ma is őrzik. Szándékukban áll újra felvenni a kapcsolatot az említett anyaországi településsel, hogy a 2001. esztendő végéig közösen készítsenek újra millenniumi zászlót. - Bölönben idén eddig 12 temetés, 8 keresztelő és 6 esküvő volt. - Bölönben, csak az unitárius egyház keretében, az ifjúsági egyletben 40 fiatal tevékenykedik. /Kisgyörgy Zoltán: Millennium. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 29./

2000. november 3.

A Romániai Magyar Közgazdász Társaság (RMKT) tízéves fennállását ünnepelte szeptemberben, a gyilkostói vándorgyűlésen. A 13 helyi szervezetnek ma mintegy 500 magyar közgazdász tagja van. Az aktív tagság egyre nagyobb része a fiatalok köréből kerül ki. Az új elnök, Somai József, a társaság alapító tagja és 1995 óta ügyvezető alelnöke. Somai kifejtette: a társaság már az első időszakban felvállalta a felnőttképzést. Komoly támogatást kaptak a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemtől. Később az ifjúság képzése lett központi kérdésükké. A Bölöni Farkas Sándor Alapítvány (az RMKT hozta létre) keretében sikerült először egy két és fél éves képzést megvalósítani Magyarországon, 24 fiatal számára, majd más 36 fiatal számára héthetes szakmai képzést biztosítottak, a Budapesti Közgazdasági Tudományegyetemmel együttműködve. Tervezik, hogy a képzést kihelyezik a helyi szervezetekhez, mert ott van a tagság, a közgazdászok. Az ifjúság az utóbbi években nagyobb létszámban vesz részt az RMKT programjain. Az ifjúsági frakció (RIF) mostanra igen aktívan működő szervezet lett. Ma már saját vándorgyűléseiket tartják. Most végre beindult a magyar nyelvű közgazdasági oktatás Kolozsváron (Nagyvárad és Sepsiszentgyörgy után), és nemsokára beindul Csíkszeredában és Udvarhelyen is. A fiókszervezetek részére is szakkönyvtárat akarnak létrehozni. Az RMKT szeretne kutatással is foglalkozni, érdekében létrehoztak hány szakmai szekciót. Ki kellene dolgozni az erdélyi régió gazdaságfejlesztési tervét. Az RMKT tartja a kapcsolatot a 17 létező vállalkozásfejlesztő központtal. Új színt jelentett a társaság életében a már közel három éve megjelenő KÖZGAZDÁSZ FÓRUM. /Rácz Éva: Hogyan tovább, közgazdászok? = Szabadság (Kolozsvár), nov. 3./

2000. november 7.

A Romániai Magyar Közgazdász Társaság 1990. július 28-án alakult meg Kolozsváron. Akkor elnöknek dr. Kerekes Jenő ny. egyetemi tanárt választották. Azóta eltelt tíz mozgalmas év, az elnök túllépett a nyolcvanadik évén. Az RMKT új elnöke, Somai József nyilatkozott elképzeléseiről. Elnöksége valójában folytonosságot jelent, hiszen öt éve alelnöke volt az RMKT-nak, és a régi elnökkel tíz évig együttműködött. Van saját székház, vannak alkalmazottaik, és könyvtárosuk is. Előrelépés az 1998-tól Közgazdász Fórum címmel negyedévenként megjelenő szakmai közlönyük. Tudományos szakdolgozatok jelennek meg benne. Fontos szerepe van a képzésnek. A Bölöni Farkas Sándor Alapítvány keretében, melyet az RMKT hozott létre, először huszonnégy közgazdászt képeztünk ki Budapesten két és fél év alatt, aztán harminchat gazdasági szakembert hat hét alatt Nagyváradon, majd folytatták Budapesten. /Csomafáy Ferenc: Beszélgetés Somai Józseffel, az RMKT új elnökével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 7./

2001. január 9.

Ritkaságszámban menő könyv látott napvilágot 2000 legvégén a temesvári Triade Interart Alapítvány kiadásában s a kolozsvári IDEA Design & Print cég gondozásában: Jecza Péter szobrászművész reprezentatív, román és német nyelvű életmű-albuma, a 62 éves képzőművész több mint négy évtizedes alkotópályájának summázata, körültekintően dokumentált és gazdagon illusztrált leltára. Az album 256 oldalán fellelhető a kivételesen termékeny temesvári szobrászművész szinte valamennyi alkotásának eltérő méretű és változatos technikával készült reprodukciója. A könyv szerkesztője, Sorina Ianovici-Jecza a Sepsiszentgyörgyön született és nevelkedett művész 660 alkotását katalogizálta időrendi sorrendben, pontosan feltüntetve minden egyes szobor méretét, anyagát, az öntött példányok számát s azok jelenlegi lelőhelyét. Az összegezéskor kiderült, hogy világ különböző égtájain a köz- és magángyűjteményekben 1700 olyan szobrot őriznek, amelyek Jecza Péter kezéből és műhelyéből kerültek ki. Jecza Péter Temesvárott a Nyugati Egyetem képzőművészeti karának professzora. Monumentális alkotásai, mell- és épületszobrai, arcmásai és domborművei Temesvár, Orsova, Sepsiszentgyörgy, Karánsebes, Lugos, Nagyszentmiklós, Kovászna, Bölön, Újszentes, Dálnok, Nagyajta, Pécska stb. köztereit, templomait, parkjait, emlékhelyeit ékesítik. Jecza Péter munkája többek között Kőrösi Csoma Sándor, Bartók Béla, Bolyai János, Bölöni Farkas Sándor, Kriza János, Franyó Zoltán, Klebelsberg Kunó, Trefort Ágoston szobra. /Szekernyés János: Jecza Péter szobrászművész életmű-albuma. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 9./

2001. január 10.

Az erdővidéki Bölön község nagy szülötte, Bölöni Farkas Sándor (1795-1842), a reformkori eszmék jeles úttörője, európai és amerikai utazó, emlékirat-író, műfordító szülőházát 1941-ben jelölte meg emléktáblával a "Szövetség″ elnevezésű Gazdasági és Hitelszövetkezetek központja és a kolozsvári "Gondoskodó Társaság″. Az épület ma is áll. A falu központjában van Jecza Péter szobrászművész Bölöni Farkas Sándort ábrázoló mellszobra (1991), az unitárius templom homlokzatára emléktáblát helyeztek egy emlékiratából vett idézettel (1975). - Vajda Gyula, Bukarestben élő bölöni születésű sinológus bejelentette: megvásárolja az említett szülőházat, és a helyi önkormányzattal együttműködve létrehozza a Bölöni Farkas Sándor Alapítványt. A szülőházban emlékszobát fognak berendezni, itt kapna helyet egy leendő falumúzeum is. Egyébként Bölön 2001-ben milleniumi emlékművet állít a falu központjában; erre helyezik el az 1848-as szabadságharc és a két világháború helyi hőseinek, áldozatainak névsorát. /Bölöni Farkas Sándor újra otthon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 10./

2001. augusztus 4.

Felsőcsernátonban aug. 5-én leleplezik Bod Péter szobrát - Bocskay Vince alkotását -, előtte az istentiszteleten Pap Géza, az erdélyi református egyházkerület püspöke hirdet igét. - Angyalos is hazavárja szülötteit, aug. 4-én ünnepi istentisztelet, millenniumi zászlóátadás, majd millenniumi emlékmű leleplezése van műsoron. Kézdiszentléleken lesz a negyed évszázados Perkő Táncegyüttes nosztalgiaelőadása, majd koszorúzással tisztelegnek a hősök emléke előtt. /(Flóra Gábor): Emlékállító falunapok Háromszéken. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 4./ Aug. 4-én Felsőcsernátonban millenniumi falutalálkozóra került sor. Az ünnepségsorozat tudományos ülésszakkal kezdődött, ahol Csernáton nagy szülöttének, Bod Péternek életéről, munkásságáról volt szó. A falunap csúcspontját aug. 5-én egy újabb Bod Péter-szobor leleplezése jelentette, a felsőcsernátoni református templom kertjében. Ezek után Csernátont joggal nevezhetjük a szobrok falujának, mert a szovátai Bocskai Vince szobrászművész által készített mellszobor immár a hatodik ilyen jellegű műalkotás a településen. A falutalálkozón megjelentek a Csernátonból elszármazottak, s a kétnapos ünnepségen részt vettek a Bod család Magyarországon, ill. Ausztráliában élő leszármazottai is. Csernátonban ez a második Bod Péter-szobor, az elsőt 1972-ben készítette Gergely István kolozsvári szobrászművész (ez a Haszmann Pál Múzeum kertjében található). A műalkotás leleplezése után ünnepi beszédek következtek. Tamás Sándor képviselő, Farkas Sándor egyházmegyei főgondnok, Németh Csaba szenátor, Szabó Vendel, Sármellék (Csernáton egyik testvértelepülése) polgármestere méltatta Bod Péter munkásságát. Gajdó Delinke színművésznő szavalata után Hegedűs Zsuzsanna budapesti református lelkipásztor verses-dalos előadása következett. /-bartos-: Falutalálkozó Felsőcsernátonban". = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), aug. 10./

2001. augusztus 4.

A nyolcvanéves Izsák Józsefet köszöntötte a Népújság irodalmi melléklete, a Múzsák. Bölöni Farkas Sándor, a történetíró. Asztalos István, Tamási Áron, Bartalis János, Kacsó Sándor, Kiss Jenő, Molter Károly, Szabédi László. Erdélyi írók. Nemzethalál-félelem a régi magyar költészetben. Magyar irodalom a XX. században. Illyés Gyula költői világképe. Modernség és magyarság. Magyarságunk korszerűsége. Ezek foglalkoztatták pályáján Izsák József irodalomtörténészt. /B. D. "Az nem lehet..." = Népújság (Marosvásárhely), aug. 4./

2001. augusztus 29.

Hazaérkezett Budapestről Bölön község héttagú küldöttsége, amely Pesterzsébet (Budapest XX. kerülete) önkormányzatának meghívására vett részt a millenniumi ünnepségeken. Aláírták azt a szándéknyilatkozatot is, melynek alapján felújítják Pestszenterzsébet és Bölön 1942-ben kötött testvértelepülési kapcsolatát, s ezt az ősz folyamán mindkét helyen szentesíteni szándékoznak. Addig is a pesterzsébetiek könyvadománnyal gazdagítják a bölöni óvoda, a Bölöni Farkas Sándor Általános Iskola és a község könyvtárát, a cukorszint méréséhez szükséges fogyóanyagot küldtek a körorvosi rendelő számára. Terv született a tanulók kölcsönös nyaraltatására, és szándék arra, hogy anyagilag segítsenek a községközpont utcahálózatának javításában. Ingyenesen szerelik és rákötik a világhálóra a Pesterzsébettől kapott tíz számítógépből álló rendszert, és így beindulhat az iskola informatikalaboratóriuma. A hét végén lezajlott Bölöni Ifjúsági Fesztivált a nyárutón és az őszelőn újabb közművelődési események követik, köztük a Bölöni Farkas Sándor-napok. /(kisgyörgy): Mi újság Bölönben. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 29./

2002. január 24.

Udvarhelyszéki értelmiségiek egy csoportja nyilatkozatot adott ki: megdöbbenéssel szereztek tudomást az Udvarhelyi Híradó 2002. január 16-i számában arról, hogy Verestóy Attila szenátor, udvarhelyszéki RMDSZ-elnök nem fogja igényelni a magyar igazolványt, mivel vallomása szerint nem egy ilyen dokumentummal kell igazolnia magyarságát. "Erkölcsileg elfogadhatatlannak tartjuk, hogy az Udvarhelyszéki Felügyelő Testületben olyan szenátor elnököljön, aki a nemzetünkkel való közösséget ilyen értelemben nem vállalja. Ezért mi, udvarhelyszéki értelmiségiek kérjük az Országos Felügyelő Testületet, hogy a legrövidebb időn belül szíveskedjék kinevezni erre a tisztségre a Kedvezménytörvény szellemiségéhez méltó, azzal azonosuló és azt felvállaló személyt, aki nemzetünk szolgálatában jó példával jár elöl." Az aláírók: Kedei Mózes unitárius lelkész; Hegyi Sándor református lelkipásztor; Albert Sándor református lelkipásztor; Dr. András Zoltán szakorvos; Komoróczy György közíró–nyelvművelő; Lőrincz György író; Dr. Farkas Csaba orvos, RMDSZ-elnök; Fülöp Lajos múzeum igazgató, RMDSZ-alelnök; Székely Attila régész–tanár; Balázs Béla, a Petőfi Sándor iskola igazgatója; Dr. Farkas Sándor RMDSZ városi tanácsos; Dr. Sebestyén Gyula orvos; Szombatfalvi József unitárius esperes. /Nyilatkozat. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 24./

2002. november 23.

Budapest temetőin kívül nincs még egy magyar sírkert, ahol annyi akadémiai tag aludná örök álmát, mint a Házsongárdi temetőben. A Magyar Tudományos Akadémia első elnöke, Teleki József 1842-től 1848-ig Erdély kormányzójaként Kolozsváron a főtéri Bánffy-palotában lakott. A Kolozsváron meghaltak akadémikusok sem mind nyugszanak a Házsongárdban. A történész és politikus Teleki Domokost Gernyeszegen, a nyelvész Szilasi Móricot Budapesten, a filozófus Böhm Károlyt Felvidéken helyezték örök nyugalomra. Gaal György szerint eddig 34 akadémiai tag került a Házsongárd földjébe. Az első, Bölöni Farkas Sándor, az utolsó, Csűrös István, aki 1998-ban halt meg. Gaal György felsorolt néhány Házsongárdi temetőben nyugvó akadémikust. Köztük volt Jósika Miklós, Brassai Sámuel, Kriza János, Berde Áron, Engel József, Mikó Imre, Szász Béla, Jakab Elek történész, és Kőváry László történész, Balogh Arthur jogtudós, György Lajos, Kelemen Lajos, Bíró Vencel történész és Szabó T. Attila. /Gaal György: Akadémikusok a Házsongárdban. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 23./

2002. november 25.

Tudományos konferenciával emlékezett meg Kolozsváron, nov. 23-án a Protestáns Teológiai Intézetben az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) 143 évvel ezelőtt Kolozsváron megtartott alakuló ülésére. Az eseményen részt vett a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) csúcsvezetése, az erdélyi magyar tudományos élet legjava, jeles közéleti személyiségek és Alföldi László, a Magyar Köztársaság kolozsvári főkonzulja. Vizi E. Szilveszter MTA-elnök emlékeztetett az 1859-es alapító közgyűlésen gróf Mikó Imre szájából elhangzott célkitűzésekre. Mindnyájan a magyar nemzet részei vagyunk egy olyan kontinensen, amely nem az államok, hanem a nemzetek Európája - mondotta a szónok. Egyed Ákos elnöki beszámolójában az EME helyzetét vázolta. Jelenleg az EME 1346 rendes taggal, 90 alapító taggal, 1715 egyetemi hallgatóval, 70 ezer kötetes könyvtárral rendelkezik, de a sok tennivaló meghaladja erőforrásait és ezért számít az MTA támogatására. Az MTA és az EME együttműködési nyilatkozatot írt alá, amelynek tartalmát Szarka László kisebbségkutató ismertette. A cél a tudományos utánpótlás biztosítása, az intézményfejlesztés, a strukturális támogatás, a regionális kutatás fokozása, a könyvtárak és általában az infrastruktúra korszerűsítése, a könyv- és folyóirat-kiadások, valamint az erdélyi tudományosságon belüli együttműködés ösztönzése, egy akadémiai kutatóhálózat kiépítése. A továbbiakban előadások hangzottak el. Jakó Zsigmond, az EME tiszteletbeli tagja, a humán- és társadalomtudományok erdélyi helyzetét ismertette. Markó Bálint (EME Természettudományi és Matematikai Szakosztályának elnöke) a természettudományi kutatások lehetőségeiről értekezett. Brassai Zoltán marosvásárhelyi professzor az orvostudományi kutatások időszerű erdélyi kérdéseit tárta fel, Gyenge Csaba EME-alelnök pedig a műszaki tudományok jelenéről és jövőjéről fejtette ki véleményét. Az ülés Berényi Dénesnek, az MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság elnökének üdvözlő zárszavával ért véget, amelyet Sipos Gábor olvasott fel. Délután a Házsongárdi temetőben leleplezték azt az emléktáblát, amely a Magyar Tudományos Akadémia itt nyugvó tagjainak névsorát tünteti fel, Bölöni Farkas Sándortól Csűrös Istvánig. A táblát állító Házsongárd Alapítvány ügyvezető elnöke, Gaal György, méltatta a sírkertben nyugvó magyar tudósok érdemeit. Ezután a konferencia a Protestáns Teológiai Intézetben öt szekció előadásaival folytatódott. /Ördög I. Béla: A magyar tudomány napja Erdélyben. MTA-EME együttműködési nyilatkozatot írtak alá. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 25./

2003. július 24.

Pettyén folyik a református templom felújítása. A 333 lelket számláló gyülekezet tagjai vállalták a költségek előteremtésének terhét. Ebben az évben csak a felújítási munkálatok felét tudja elvégeztetni a gyülekezet. A gyülekezeti tagok által végzett közmunkát Farkas Sándor gondnok irányítja. Az egyházközség visszakérte, de hivatalosan még nem kapta vissza iskoláját. /Elek György: Pettyén: Felújítás alatt a református templom. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 24./

2004. január 10.

Több civil szervezet és a Kolozs megyei RMDSZ összefogásának köszönhetően mintegy hatvan, szórványban élő magyar gyermek kapott karácsonyi ajándékot. Az akció sikerén felbuzdulva a szervezők idén könyv-, ruhanemű- és tanszergyűjtést rendeznek a szórványban élő kiskorúak számára. A választás Farkas Sándor református lelkipásztor körzetére esett. Ezen a karácsonyon a kidei, bádoki, kolozsborsai és kolozsgyulai magyar gyermekek kaptak ajándékot. Az ajándékok összeállításában több civil szervezet vett részt: a Szabó Dezső Egyesület, az Areopagos Alapítvány, az Ifjúsági Keresztény Egyesület (IKE) és a Diaszpóra Alapítvány. /P. M.: Ajándék a szórványba. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 10./

2004. június 30.

Az unitárius egyház támogatásával a Házsongárdi temetőben befejezték a reformkor nagy unitárius személyisége, Bölöni Farkas Sándor síremlékének helyreállítását. A szobrot Ledniczky Tamás szobrászművész faragta újra. /(Csomafáy Ferenc): Felújított síremlék. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 30./

2004. július 9.

Júl. 8-án felavatták a reformkori Erdély egyik vezéralakjának, Bölöni Farkas Sándornak a felújított síremlékét a Házsongárdi temetőben. Az obeliszk tetején, a Ledniczky Tamás szobrászművész által Bölöni Farkas Sándorról készített új mellszobor áll, az eredeti, Szathmári Pap Károly által kivitelezett mellszobor ugyanis egy közelmúltbeli viharos időjárás miatt kettétört. /Köllő Katalin: Felújított síremlék a Házsongárdban. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 9./

2004. november 20.

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület gyergyói fiókszervezetének közgazdasági szekciója novemberben tudományos értekezletet szervezett Gyergyószentmiklóson, amely Erdély, illetve a Gyergyói-medence gazdasági helyzetét és jövőbeni kilátásait taglalta. Somai József, az Erdélyi Magyar Közgazdász Társaság elnöke előadásában feltárta a szegénység, elmaradottság okait. A ’90-es évek elején a magángazdálkodáshoz való visszatérés jóval alacsonyabb szinten történt, mint amilyen színvonalon az 1930-as években volt, ugyanakkor az ’50-es évek kollektivizálása hiteltelenítette a szövetkezeti rendszert az emberek előtt. Győrfy Lehel, a Babes–Bolyai Tudományegyetem Közgazdasági Karának adjunktusa kifejtette, hogy a mezőgazdaságban a munkatermelékenység alacsony, a lakosság 40%-át foglalkoztartaj, ami az uniós országokhoz képest, ahol ez 15% alatt van, igen magas arány. Dr. Garda Dezső a Gyergyói-medence gazdasági helyzetét taglalta, ahol a területnek csak 10,7%-a alkalmas mezőgazdasági művelésre, ezért az erdőgazdálkodásnak jut fontos szerep. 1990–92 között 6000-rel csökkent a medence lakossága, 1992–2002 között 3000-rel, jelenleg több mint 6000-en dolgoznak Magyarországon, hogy eltartsák itthon élő családjukat. A térséget a racionális erdőgazdálkodás mentheti meg, az erdők újraültetése. Másik lehetőség egy 2005-ben benyújtandó törvénytervezet az erdővédelemről. Somai József bemutatta az Erdélyi magyar gazdasági gondolkodás múltjából c. könyv I. és II. kötetét, amely a Romániai Magyar Közgazdász Társaság gondozásában jelent meg, és 22 neves, a gazdasági gondolkodás fejlődéséhez hozzájáruló személyiségről – mint Wesselényi Miklós, Bölöni Farkas Sándor, Mikó Imre, Barabás Endre, Pete Ferenc, Orbán Balázs – közöl tanulmányt. /Gál Éva Emese: Katasztrófa vár a falvakra, ha elmarad a vidékfejlesztés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 20./

2004. november 23.

Véget értek a XII. Erdővidéki Közművelődési Napok Baróton. Bemutatta első régészeti gyűjteményét az Erdővidéki Tájmúzeum. Demeter László, a baróti Gaál Mózes Közművelődési Egyesület elnöke elmondta, a múzeum még használhatatlan. A közművelődési napokon sikeres volt Sylvester Lajos előadása, Kónya Ádám II. Rákóczi Ferencről szóló ismeretterjesztője és Jánosi József Háromszéki táncok című kötete is. Megnyílt a Megálló vizuális műhely tagjainak /Albert Levente, Daczó Enikő, Kolumbán Hanna és Péter Alpár/ kiállítása. Bardócon és Olaszteleken bemutatták Benkő Józsefnek a kézirat elkészülte után 233 évvel, idén kiadott Filius Posthumus című egyháztörténeti kötetét. A komolyzene kedvelői a Kájoni Consort együttes régizene-hangversenyén vehettek részt. Fellépett a baróti római katolikus ifjak BAKI együttese, a vargyasi Csudálókő néptánccsoport, az Erdővidék néptáncegyüttes, a diákcsapatok pedig a Ki mit tud Bölöni Farkas Sándorról? című vetélkedőn mérkőztek. A közművelődési napokkal párhuzamosan zajlott Baróton a TUDEK, 2004 elnevezésű, diákok számára kiírt Kárpát-medencei tudományos verseny erdélyi döntője. Közel 120 dolgozatot mutattak be a diákok. /Benkő Levente: Múzeum nincs, tárlat van. = Krónika (Kolozsvár), nov. 23./

2005. április 6.

A Kárpát-medencében Élő Magyarokért Kiemelten Közhasznú Alapítvány elnök-igazgatója Földes István. Az ebbe a kategóriába tartozó alapítványok számára ajánlhatják fel a vállalatok, cégek adóalapjuk két százalékát. Földes István mostani háromszéki útja során azt készíti elő, hogy az általa vezetett alapítványnak Sepsiszentgyörgy székhellyel lehessen egy erdélyi bázisa is. Ez a magyarországi alapítvány regionális központjaként működne. Ha létrejön az erdélyi központ, akkor megoldható lenne a raktározás, tárolás, hatékonyabb lenne a romániai logisztikai tevékenység. A megyei tanács elnöke, dr. Demeter János és Albert Álmos sepsiszentgyörgyi polgármester részéről megvan a fogadókészség. A kiemelten közhasznú státust viszont a parlamentnek kell jóváhagynia. A dokumentáció hitelesített román nyelvű anyagát már elkészítették. Földes Istvánt Háromszéken, mint ahogyan egész Erdélyben, sokan ismerik. Sára Sándor tévéelnök idejében hozták létre a Duna Televízió tevékenységéhez kötődő kiemelten közhasznú alapítványt. A Duna Televízió szárnyai alatt gyűjtik össze és juttatjuk el az adományokat rendeltetési helyükre. A Duna Tévé fő szerepe az, hogy a határon túli magyarok szellemi gyarapodását, kultúráját támogassa. Amennyiben erre van mód, az alapítvány segít anyagiakkal: könyvekkel, informatikai eszközökkel, élelemmel, ruházattal, gyógyszerekkel, honismereti rendezvények szervezésével, táborozásokkal, tévéstovábbképzéssel és ehhez hasonlókkal. Az alapítvány évente általában 300–400 millió forint értékben támogatja a Kárpát-medencei magyarságot. Ez nem pénz, hanem anyag, eszköz, tárgy, lehet televízió, számítógép is. Nemcsak magyarok részesülnek az adományból. Legközelebbi program: május 28-án Bölönben átadják a községnek Erzsébet királyné szobrát. Az alapítvány támogatja a bölönieket abban, hogy megvásárolják Bölöni Farkas Sándor szülőházát. Az Apáczai Könyvkiadó évente több százmillió forint értékű szerződést köt az alapítvánnyal, tankönyveket adnak, teljesen ingyen. Erdélybe akkora mennyiségű könyvet hoztak, hogy 24 tonnás kocsira volt szükség. /Sylvester Lajos: Az együvé tartozás alapítványa. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 6./

2005. október 26.

A Házsongárdi temetőben „az unitáriusok Pantheonjában” nyugszik Brassai Sámuel. Brassai síremléke magyarországi támogatással és hazai szakemberek munkája révén a közelmúltban megújult. Az „utolsó erdélyi polihisztorként” emlegetett Brassai művelte a botanikát, mennyiségtant, az általános nyelvtudományt, a logikát, tanított több ritka nyelvet, közgazdaságtant, bankismeretet és pedagógiát. Pályája az egyetem matézis katedrájáig és a rektorságig ívelt. A Magyar Tudományos Akadémia előbb levelező, majd rendes tagjának választotta. Diákjai élén aktív szerepe volt 1848-ban, emiatt a szabadságharc után egy ideig bujdosni kényszerült. Brassai 1910. október 2-án leleplezett síremlékének alkotója Pákey Lajos, Kolozsvár egykori unitárius főépítésze, több jelentős kolozsvári és más erdélyi középület, templom tervezője. A bronz mellszobrot Veressné Kozma Erzsi mintázta. 2004 nyarán Nagy Benjámin szobrász-restaurátor munkatársaival együtt megkezdhette a síremlék javítási munkálatait. A Brassai-síremlék – és a tavaly helyreállított Bölöni Farkas Sándor-sír – az unitárius egyház szándékai szerint csak a kezdet: terveik szerint a soron következő restaurálandó síremlék az unitárius egyház nagy jótevőjéé, a Berde Mózesé. /Paskuczné Szathmáry Viola: A megújult Brassai-síremlék. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 26./

2005. december 15.

Hármas ünnepre gyűlt össze december 13-án Bölön község népe: kulturális központot avattak, a falu nagy szülöttének nevét viselő alapítvány újraéledését és a Bölöni Figyelő című lap első számának megjelenését köszöntötték. A községi önkormányzat, a kultúrház felső szintjén szolgálati lakásokat, alsó szintjén kulturális központot képeznek ki, és a tetőteret is hasznosítani szeretnék. A Bölöni Farkas Sándor Alapítvány újraéledését gyakorlatilag a falu lapjának kiadása jelenti, a Bölöni Figyelő havonkénti megjelenéséről ugyanis ez a civil szervezet gondoskodik. /(deák): A kultúra éledése Bölönben. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 15./

2006. március 3.

Megjelent a Bölöni Figyelő új száma. A kultúrát és a hagyományőrzést is felvállaló lap a Bölöni Farkas Sándor Alapítvány égisze alatt lát nyomdafestéket. A vezércikket Sikó Imre polgármester jegyzi, és helyet kaptak benne a legfrissebb önkormányzati hírek. Beszámoltak a tavaly márciusban megalakult diakóniai szolgálatról. /A Bölöni Figyelő. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 3./

2006. július 14.

Fülöp István ny. matematikatanár, a Nemzeti kulturális értékeink szolgálatában (Typo-Rex, Gyulafehérvár, 2006) című kötetben hosszú évek szorgalmas gyűjtőmunkájával, a sok kiválasztott szerző írásaival elsősorban az érettségiző ifjúságot szeretné megszólítani. A most megjelent második kiadásban ahhoz a középkorú nemzedékhez is szól, akiknek nem volt alkalmuk magyar irodalmat, történelmet tanulni. Az egyik fejezetben a keresztényi nevelésből ad ízelítőt pozitív példákon keresztül, pl. Márton Áron püspök életén és munkásságán, a Csiha Kálmán püspökkel folytatott beszélgetés, valamint Tőkés László református püspök gondolatai kapcsán. Hatni próbál Farkas Sándor intelmein, illetve Dr. Dávid Gyula, Dr. Csávossy György és Szabó András írásai révén is. A szerző betekintést nyújt nemzetünk néhány fontosabb, meghatározó történelmi eseményébe, majd a két világháború tragikus kihatásait eleveníti fel számos szerző révén. „A nemzeti önazonosság és értékek védelmében” című részben többek között Kós Károly „Kiáltó Szó” című írásából hoz részleteket. Nagyenyed és kollégiumának hagyományőrző szerepéről is szó esik. Az első kiadás 2003-ban jelent meg a Tinivár Kiadó gondozásában Hogyan tovább erdélyi fiatalok? címen. A második kiadásban gazdagodott a kötet, főleg az antológia része. /Bakó Botond: Egy könyv az indulásról, a megmaradásról és a hazaszeretetről. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 14./


lapozás: 1-30 | 31-46




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998