udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 30 találat lapozás: 1-30
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Gyenge Csaba

1996. május 4.

Máj. 4-én Kolozsváron, a Protestáns Teológiai Intézetben tartotta meg az Erdélyi Múzeum-Egyesület /EME/ közgyűlését. Benkő Samu elnök méltatta a hat évvel ezelőtt ugyanebben a teremben újraindított egyesület tevékenységét. A közgyűlésen tartotta meg ünnepi millecentenáriumi előadását dr. Jakó Zsigmond történész, az MTA és az EME tiszteletbeli tagja. Emlékeztetett arra, hogy száz éve a milleniumot csak Magyarországon ünnepelték, ma viszont az egész világ visszhangzik az 1100-as évfordulótól: olyan magyarok révén, akik fölött országhatárok léptek át, vagy akiket a történelem szétszórt a szélrózsa minden irányába. Nemzetünk egyharmada él olyan ellenséges, beolvasztásra vagy elűzésre berendezkedett környezetben, amellyel szemben csak egy új nemzettudat kialakításával állhatunk helyt, hangsúlyozta. A tét ugyanaz, mint Géza fejedelem idején: magmaradásunk. Sok félrevezetett népben él velünk kapcsolatban a hunokról, avarokról vagy más ázsiai lovas népekről kialakított negatív séma. Azonban Magyarország teljesítményét elfogulatlanul csupán a kárpát-medencei valósággal lehet mérni. A különféle autonómiákban élő népcsoportok is hozzájárultak a történelmi építő munkához, a fő mozgató erőt vitathatatlanul a magyar államiság léte és a római egyházhoz való kapcsolódás jelentette. Felekezeti iskolarendszerünk egy évezreden keresztül fejtette ki áldásos tevékenységét, nem csoda, ha kitartóan ragaszkodunk hozzá. A magyar állam katonai ellenállásának köszönhető, hogy a XIV. század végén a román fejedelemségek még nem kerültek török fennhatóság alá. Jó lenne azokkal közösen ünnepelni, akikkel közösen éltük át ezt az időszakot, erre azonban jelenleg nincs remény. A mi mostani feladatunk főként lelki önbecsülésünk és büszkeségek feltámasztása, mert ez a bennünket ért legrombolóbb válság, melynek köszönhetően Európa legpesszimistább nemzetévé váltunk. Ismét egy megváltozott Európába kell, megváltozott szellemben, bekerülnünk, fogalmazott Jakó professzor. - Az előadást követően megvitatták az EME jelentéseit, elfogadták költségvetését. A választmány lejárt megbízatású tagjai helyébe újakat választottak. Ezek: Péntek János, Kovács András, Balla Árpád, Bocskay István, Brassai Zoltán, Bors József és Gyenge Csaba. Végül új tiszteletbeli tagokat választottak Csűrös István, Nagy Jenő és Jeney Dezső személyében. Jelen volt Szőcs Ferenc, bukaresti magyar nagykövet is. /Ördög I. Béla: Megtartotta ünnepi közgyűlését az Erdélyi Múzeum-Egyesület. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 6./

1998. július 18.

Júl. 18-ára, Kolozsvárra hívta össze Takács Csaba ügyvezető elnök a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsát (TEKT). A megbeszélés fő napirendi pontja az SZKT határozata alapján megindított, az árvíz sújtotta települések megsegítését célzó segélyakció eddigi intézkedéseinek felmérése, és a további teendők meghatározása volt. Az ülésen jelen voltak: Nagy Zsolt, Péter Pál és Székely István ügyvezető alelnökök, illetve Bognár Levente Arad megyei alprefektus, Dézsi Zoltán, Hargita megye prefektusa, Burchard Árpád Maros megyei alprefektus, Segesvári Miklós Hunyad megyei prefektus, Márton Árpád, Bitay Levente, Kolcsár Sándor, Gyenge Csaba, Makkay Botond, Dr. Brendus Gyula és Nagy Ferenc a területi szervezetek részéről. A tanácskozás első felében a területi szervezetek elnökei beszámoltak az árvizek következtében a megyékben kialakult helyzetről, a természeti és anyagi károk mértékéről, valamint a már beindult adománygyűjtés eddigi eredményeiről is. Az ülésen megfogalmazódott, hogy az RMDSZ a következő intézkedéseket javasolja az illetékes szerveknek az árvízkárosultak megsegítése érdekében: 1. Az árvízkárosultnak minősülő mezőgazdasági és kereskedelmi társaságok, valamint magángazdálkodók állami hiteleinek átütemezése, és a kiosztatlanul maradt gazdajegyek szétosztása; 2. A Maros, Nyárád, illetve a Kis-Küküllő folyók szabályozása; 3. A szponzorizálásra, valamint a jövedelmi adóra vonatkozó törvények módosítása a helyi árvízvédelmi programok finanszírozása céljából; 4. A Polgári Védelemre vonatkozó törvényes rendelkezések kiegészítése és módosítása a természeti katasztrófák elhárításában való hatékonyabb részvétele érdekében. Nagy Zsolt ügyvezető alelnök ismertette az RMDSZ "Szövetség az árvízkárosultkért" programját kidolgozó bizottság eddigi tevékenységét és kitért a Művelődési- és Vallásügyi Főosztály által szervezett karitatív kulturális rendezvények ismertetésére. Takács Csaba ügyvezető elnök arra hívta fel a területi szervezetek figyelmét, hogy a segélyakciók összehangolása érdekében folyamatosan konzultáljanak az érintett települések önkormányzataival, a helyi RMDSZ-szervezetekkel, illetve az Ügyvezető Elnökséggel, az állami támogatás kieszközlése kapcsán pedig felkérte az RMDSZ prefektusait és alprefektusait, járuljanak hozzá ahhoz, hogy hatékony állami intézkedések szülessenek az árvízkárok fedezésére. Az ügyvezető elnök felkérte a területi elnököket, hogy két héten belül készítsenek pontos kimutatást a megyéjükben bekövetkezett károkról, illetve az árvízsújtott települések szükségleteiről és hangsúlyozta annak fontosságát is, hogy az adományok átlátható és célirányos elosztása érdekében hatékony információcserét alakítsanak ki az adományozókkal illetve a helyi szervezetekkel és önkormányzatokkal. A külföldi támogatásokat számba véve az ügyvezető elnök kiemelte a Magyar Demokrata Fórum (MDF) és a budapesti Polgármesteri Hivatal által felkínált segítség fontosságát, úgy értékelve, hogy ez nagy mértékben hozzájárul a román-magyar kapcsolatok szorosabbá tételéhez. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 20., 1306. sz./

1998. július 20.

Dr. Gyenge Csaba, a kolozsvári Műszaki Egyetem Gépgyártástechnolológiai Tanszékének vezetője nyilatkozatban tiltakozott Funar polgármester által nyilvánosságra hozott, állítólag dr. Gyenge Csaba által írt levél ellen. A Funar által írt levélben a román nép ázsiai eredetéről, az Erdély Felszabadításáért Katonai Alakulatról és hasonlókról van szó. A nyilatkozat leszögezte, hogy nem ő írta a levelet, 37 éves tudományos tevékenysége alatt nem foglalkozott ilyen dolgokkal. Megköszönte a Transilvania Jurnal, a Ziua és a Monitorul de Cluj újságoknak, hogy a levél közlése előtt utánanéztek az állítólagos szerzőnek. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 20./

2000. november 28.

Nov. 25-én Kolozsváron kezdődött az EME (Erdélyi Múzeum- Egyesület) Műszaki Tudományos Szakosztálya megalakulásának 10. évfordulója alkalmából rendezett ülésszak. Dr. Gyenge Csaba, a szakosztály elnökének nyitóbeszéde után dr. Benkő Samu akadémikus, az EME elnöke tartott beszédet. Az előadók között volt a kolozsvári Műegyetem több tanára /dr. Csibi Vencel egyetemi tanár, dr. Szabó Bálint egyetemi tanár, dr. Gyenge Csaba egyetemi tanár/ és dr. Máté Márton egyetemi docens /marosvásárhelyi Műegyetem/. /Csurulya Szidónia: Többszörös évforduló. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 28./

2001. március 24.

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület Műszaki Szakosztálya hatodik éve rendezi meg a Fiatal Műszakiak Tudományos Ülésszakát Kolozsváron. Az idei rendezvény márc. 23-án kezdődött. Dr. Gyenge Csaba, a tudományos bizottság elnöke köszöntötte a jelenlévőket. Idén a doktorandusok és a fiatal kutatók több mint 35 tudományos dolgozattal jelentkeztek, amelyeket négy szekcióban mutattak be. Az EME alelnöke, dr. Tonk Sándor az egyesület múltját idézte fel. /Rácz Éva: Biztosított a műszaki kutatók utánpótlása. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 24./

2001. április 27.

Az elmúlt napokban Temesváron A román nép eredete címmel röplapok bukkantak fel. A román nyelven megfogalmazott, egy bizonyos dr. Gyenge Csaba által szignált iromány terjesztésének célja ellenérzést, bizalmatlanságot kelteni a román közvéleményben a magyarság iránt. A fénymásolt röplap, amelyet a Nagy-Románia Párt helyi politikusai fedeztek fel, erdélyi felszabadító hadsereggel, Nagy-Magyarországgal és hasonló mumusokkal riogatja a temesvári románságot. Halász Ferenc, a Temes megyei RMDSZ politikai alelnöke primitív provokációnak tartja a röplapok megjelenését, az időzítést pedig a státustörvény napirendre kerülésével magyarázta. /Röpcédulák Temesváron. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 27./

2001. november 5.

Immár hagyományos módon november 3-án az Erdélyi Múzeum-Egyesület Műszaki Tudományos Szakosztálya tudományos ülésszakkal ünnepelte meg a Magyar Tudomány Napját. Dr. Gyenge Csaba szakosztályelnök megnyitó beszéde után dr. Tonk Sándor, az EME alelnöke, elmondta: az EME az önazonosság ápolását választotta tevékenysége alapjául. Az EME jelenleg válságban, az útkeresés időszakában van. Tonk Sándor az összefogás szükségességét hangsúlyozta. Az ülésszak szakelőadásokkal folytatódott. Az egyik előadó idézte a Financial Times tájékoztatóját: egy felmérés alapján Magyarország a tudásalapú iparágak legsikeresebb országai között a 6. helyet foglalja el. Dr. Gyenge Csaba (Kolozsvár, Műszaki Egyetem) az 1996-ban beindult Fiatal Műszakiak Tudományos Ülésszakát vette számba, amely az anyaországi és a határon túli magyar fiatal kutatók közös kapcsolatteremtésre és információcserére alkalmat biztosító fóruma. /Ördög I. Béla: A Magyar Tudomány Napján. Műszaki Tudományos Ülésszak az EME-nél. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 5./

2002. március 4.

Március 2-án Kolozsvárott, a Protestáns Teológiai Intézet dísztermében tisztújító közgyűlést tartott az Erdélyi Múzeum-Egyesület. Az eseményen, a helyi és vidéki tagságon kívül, megjelent Meskó Attila, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárhelyettese, Alföldi László kolozsvári főkonzul, a Határon Túli Magyarok Hivatalának, a Magyar Országos Levéltár, az EMKE, az RMKT, a Bolyai Társaság és a Kolozs Megyei Tanács képviselői. Benkő Samu elnök bevezető szavai után Meskó Attila tolmácsolta az MTA elnökének, Glatz Ferencnek az üdvözletét, majd röviden áttekintette az EME és az MTA kapcsolatát, amely a jövőben tovább erősödik. Sipos Gábor főtitkár a tagoknak előzőleg eljuttatott írásos beszámolót szóban azzal egészítette ki, hogy jelentős adományokat kaptak a HTMH-tól és könyvtáraikban beindult a kölcsönzőprogram. Soó Tamás gazdasági tanácsos kiemelte, hogy 2002-ben a tudományos tevékenységre 740 millió lejt fordítanak, könyvtáraikat 2000 diák látogatja. Tiszteletbeli tagokká választották Molnár Jenő földrajztudóst és Csetri Elek történészt. Tonk Sándor arra mutatott rá, hogy eddig nem sikerült létrehozni az "erdélyi magyar nemzeti könyvtárat". Az égető feladatot, más szervezetek összefogásával, az EME-nek kell megoldania. A tisztújítás eredményeképpen elnök Egyed Ákos, alelnökök Péter Mihály és Gyenge Csaba, főtitkár Sipos Gábor, titkár Nagy Zoltán, jogtanácsos Veress András, gazdasági tanácsos Soó Tamás, ellenőr Kerekes Jenő, választmányi tagok Wolf Rudolf, Tonk Sándor, Kiss András, Silye Lóránd, Feszt György, Jung János, Mócsy László, Kismihály János, Prezenszky István, Talpass János. Az újonnan megválasztott dr. Egyed Ákos akadémikus székfoglaló beszédében elfogadta a megbízást és vázolta az elkerülhetetlen lépéseket. Folytatni kell a könyvtárak számítógépes számbavételét, a kapcsolattartást, a könyvkiadást. Az EME-székhely ügyének megoldása alapvető teendő. Ki kell alakítani egy hosszú távú együttműködési tudománypolitikát. Az elmúlt években sok új tudományos műhely létesült, ami örvendetes, de ugyanakkor magában hordozza a szétforgácsolódás veszélyét. Az EME-ben csökkent az átlagéletkor, de a fiatalság további bevonása nélkül minden lépés hiábavaló. Az egyesület tevékenységének finanszírozásában főleg az MTA-ra, a magyar kormányszervekre és a civil társadalomra lehet számítani. /Ördög I. Béla: Tisztújítás az Erdélyi Múzeum-Egyesületnél. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 4./

2002. március 23.

Márc. 22-én tartották a fiatal műszakiak - immár hetedik alkalommal - tudományos ülésszakukat Kolozsváron, az Erdélyi Múzeum-Egyesület védnöksége alatt. Hazai és magyarországi fiatal kutatók előadásában 42 tudományos értekezés hangzott el. A szervezők az ülésszak céljaként az erdélyi magyar műszaki értelmiség szakmai színvonalának emelését, a kutatási munka ösztönzését, a tudományos kapcsolatok kialakítását, valamint a magyar műszaki nyelv művelését jelölték meg. Dr. Gyenge Csaba, a tudományos bizottság elnöke örömmel tapasztalta, hogy ismét sikerült felkelteni a Kárpát-medencei fiatal magyar tudományos kutatók és doktoranduszok érdeklődését a rendezvény iránt. /B. T.: Műszakiak ülésszaka Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 23./

2002. november 25.

Tudományos konferenciával emlékezett meg Kolozsváron, nov. 23-án a Protestáns Teológiai Intézetben az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) 143 évvel ezelőtt Kolozsváron megtartott alakuló ülésére. Az eseményen részt vett a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) csúcsvezetése, az erdélyi magyar tudományos élet legjava, jeles közéleti személyiségek és Alföldi László, a Magyar Köztársaság kolozsvári főkonzulja. Vizi E. Szilveszter MTA-elnök emlékeztetett az 1859-es alapító közgyűlésen gróf Mikó Imre szájából elhangzott célkitűzésekre. Mindnyájan a magyar nemzet részei vagyunk egy olyan kontinensen, amely nem az államok, hanem a nemzetek Európája - mondotta a szónok. Egyed Ákos elnöki beszámolójában az EME helyzetét vázolta. Jelenleg az EME 1346 rendes taggal, 90 alapító taggal, 1715 egyetemi hallgatóval, 70 ezer kötetes könyvtárral rendelkezik, de a sok tennivaló meghaladja erőforrásait és ezért számít az MTA támogatására. Az MTA és az EME együttműködési nyilatkozatot írt alá, amelynek tartalmát Szarka László kisebbségkutató ismertette. A cél a tudományos utánpótlás biztosítása, az intézményfejlesztés, a strukturális támogatás, a regionális kutatás fokozása, a könyvtárak és általában az infrastruktúra korszerűsítése, a könyv- és folyóirat-kiadások, valamint az erdélyi tudományosságon belüli együttműködés ösztönzése, egy akadémiai kutatóhálózat kiépítése. A továbbiakban előadások hangzottak el. Jakó Zsigmond, az EME tiszteletbeli tagja, a humán- és társadalomtudományok erdélyi helyzetét ismertette. Markó Bálint (EME Természettudományi és Matematikai Szakosztályának elnöke) a természettudományi kutatások lehetőségeiről értekezett. Brassai Zoltán marosvásárhelyi professzor az orvostudományi kutatások időszerű erdélyi kérdéseit tárta fel, Gyenge Csaba EME-alelnök pedig a műszaki tudományok jelenéről és jövőjéről fejtette ki véleményét. Az ülés Berényi Dénesnek, az MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság elnökének üdvözlő zárszavával ért véget, amelyet Sipos Gábor olvasott fel. Délután a Házsongárdi temetőben leleplezték azt az emléktáblát, amely a Magyar Tudományos Akadémia itt nyugvó tagjainak névsorát tünteti fel, Bölöni Farkas Sándortól Csűrös Istvánig. A táblát állító Házsongárd Alapítvány ügyvezető elnöke, Gaal György, méltatta a sírkertben nyugvó magyar tudósok érdemeit. Ezután a konferencia a Protestáns Teológiai Intézetben öt szekció előadásaival folytatódott. /Ördög I. Béla: A magyar tudomány napja Erdélyben. MTA-EME együttműködési nyilatkozatot írtak alá. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 25./

2004. január 31.

Január 29-én Budapesten dr. Detrekői Ákos, a Budapesti Műszaki Egyetem rektora és dr. Gyenge Csaba, az Erdélyi Múzeum-Egyesület alelnöke, együttműködési megállapodást írt alá a két intézmény között. /Együttműködési megállapodás a Budapesti Műszaki Egyetem és az Erdélyi Múzeum-Egyesület között. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 31./

2004. május 11.

Máj. 3-án a Magyar Tudományos Akadémia külső tagjává avatta Gyenge Csabát, a műszaki tudományok doktorát, a Kolozsvári Műegyetem Gépészmérnöki Karának professzorát, aki 2003-tól az Erdélyi Múzeum-Egyesület alelnöke. A nevéhez fűződik az első román elektronikus számítógép, a Dacic-1 első ipari alkalmazása 1967-ben, Maros professzorral közösen. Elmondta, hogy vezetése alatt eddig nyolc doktor végzett, közülük három magyar nemzetiségű. Jelenleg tizenkét doktorandust vezet, ebből öt magyar. Közben Budapesten és Miskolcon volt vendégprofesszor. Elnökségi tagja a Magyar Professzorok Világtanácsának. Gyenge Csaba professzor anyanyelvén kívül angol, francia, orosz és román nyelven tárgyaló- és előadóképes. Szívügye a hazai magyar nyelvű műszaki szakemberképzés megvalósítása. /Ördög I. Béla: Gyenge Csaba az MTA külső tagja. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 11./

2004. november 23.

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület /EME/ – Romániai Magyar Akadémia Testület tagjai kötelességüknek tekintik, hogy állást foglaljanak a kettős állampolgárság ügyében. Ez a nemzet jövőjét meghatározó távlati döntés: a határozott IGEN szavazat a nemzeti szolidaritást, együvé tartozást nyilvánítja ki, azt a nyelvi és szellemi egységet, amely összekapcsolja az anyaország, a Kárpát-medence és a világ magyarságát. Benkő Samu, Brassai Zoltán, Csetri Elek, Demény Lajos, Egyed Ákos, Gábos Zoltán, Gyenge Csaba, Jakó Zsigmond, Kiss Elemér, Kiss István, Kolumbán József, Maros Dezső, Nagy-Tóth Ferenc, Péntek János, Péter Mihály, Toró Tibor, Uray Zoltán, a Magyar Tudományos Akadémia külső és tiszteleti tagjai, Lászlóffy Aladár, a Román Akadémia levelező tagja /EME – állásfoglalás a kettős állampolgárság ügyében. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 23./

2005. március 3.

Az Erdélyi Tankönyvtanács 1993-ban azért jött létre, hogy ösztönözze tantervek és magyar tankönyvek írását, hogy segítse az eredetiben vagy a románból való fordítással készülő tankönyvek, egyetemi jegyzetek és más oktatási anyagok szakmailag és nyelvileg kifogástalan megírását, és hogy véleményt nyilvánítson a már megjelent tankönyvekről. Az Erdélyi Tankönyvtanácsnak nincs hatósági jogköre, és így senkit nem kényszeríthet arra, hogy biztosítsa a tankönyvek megfelelő színvonalát, ezért sorozatosan jelentetnek meg olyan tankönyveket (főképpen fordításokat), amelyek alkalmatlanok az oktatásra. Az Erdélyi Tankönyvtanács nem tehet mást, minthogy cím szerint is megnevezze azokat a tankönyveket, amelyeket alkalmatlanoknak vagy károsaknak tart a magyar oktatásban. Az oktatási törvény előírásainak nem felelnek meg a IV–VIII. osztály számára kiadott ún. „kisebbségi” román nyelv és irodalom tankönyvek. A 9. osztály számára kiadott két magyar nyelv és irodalom tankönyv közül az egyiket ki kell egészíteni, hogy a nyelvi ismereteket is magába foglaló tantervnek megfeleljen, a másikat sürgősen át kell dolgozni. Az iskolákból vissza kell vonni az 1998-ban fordításban készült ének-zene tankönyveket. Az Erdélyi Tankönyvtanács felsorolta a visszavonandó vagy sürgősen átdolgozandó tankönyveket. A szakoktatást is el kell látni magyar nyelvű tankönyvekkel. Az anyanyelvükön tanuló magyar diákok számára hátrányt jelent, hogy részükre nem rendelnek minden (tanterv szerint kötelező) tantárgyból könyvet, hangsúlyozta az Erdélyi Tankönyvtanács /Dr. Péntek János, az MTA külső tagja, egyetemi tanár, a kuratórium elnöke, Dr. Gyenge Csaba, az MTA külső tagja, egyetemi tanár, Dr. Néda Árpád, egyetemi docens, Dr. P. Dombi Erzsébet, egyetemi docens, Dr. Fóris-Ferenczi Rita, egyetemi adjunktus, Burus Siklódi Botond, az RMPSZ főtitkára, Balla Júlia, középiskolai tanár, Baka Judit, ny. tanítónő, tankönyvszerző és Székely Győző, tankönyvszerkesztő/ /Az Erdélyi Tankönyvtanács és a tankönyvek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 3./

2005. március 19.

Tizedik alkalommal rendezte meg március 18-án az Erdélyi Múzeum–Egyesület (EME) a Fiatal Műszakiak Tudományos Ülésszakát Kolozsváron. Sok vendég előadótanár jelent meg Budapestről, Pécsről, Miskolcról, Szegedről, Kecskemétről, Gödöllőről, Pozsonyból, hogy ily módon is támogassa a műszaki tudományok kutatására és művelésére vállalkozó fiatal erdélyi magyarokat. Dr. Bitay Enikő, az EME Műszaki Tudományok Szakosztályának elnöke köszöntötte a résztvevőket. Dr. Gyenge Csaba EME-alelnök arról szólt, hogy az immár jubileumát ünneplő üléssorozat iránt évről évre nő az érdeklődés a Kárpát-medencében. A szervezők a tíz éve tartó rendezvénysorozat támogatásának elismeréseként oklevelet és emlékérmet nyújtottak át. /Ördög I. Béla: Fiatal műszakiak tanácskozása. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 19./

2006. március 13.

Március 11-én Kolozsváron, a Protestáns Teológiai Intézetben tisztújító közgyűlést tartott az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME). Az erdélyi magyar tudományos élet legrangosabb egyesületi eseményén Egyed Ákos elnök vázolta az elmúlt négy esztendő munkájának legjelentősebb eredményeit. Az EME helyzete stabilizálódott. Nem mondott le elsődleges feladatairól: az anyanyelven történő tudományművelésről, az erdélyi tudományos ismeretek hagyományának ápolásáról. Önállósodott a Matematikai és Informatikai Szakosztály, megalakult az Agrártudományi Szakosztály. Állandó fórummá nőtte ki magát a magyar tudomány napja Erdélyben rendezvénysorozat, az EME-t együttműködési megállapodás köti a Magyar Tudományos Akadémiához. A munkatervben helyet kapott a szervezet könyvtári anyagának elektronikus feldolgozása, az EME 150 éves fennállása megünneplésének előkészítése, az 1956-os magyarországi forradalom romániai eseményeit feltáró bizottság munkába állása stb. A hozzászólásokban volt, aki a Rhédey-házbeli központi könyvtár állományának bővülésére hívta fel a figyelmet (Újvári Mária főkönyvtáros), és volt, aki nagyobb gazdasági hatékonyságot, minél kevesebb meddő gyűlést sürgetett (Gyenge Csaba alelnök). Kovács Dezső, a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerésztudományi Szakosztály vezetője, több gazdasági önállóságot követelt az egyes szakosztályok számára, és azt, hogy az elkobzott ingatlanok visszaszerzése érdekében kérjenek politikai támogatást. Az elnöki válaszból kiderült: Ha minden szakosztály autonómiát kapna, széthullna az EME. Garda Dezső hangsúlyozta, hogy Székelyföldön a román állam az erdők visszaszolgáltatásának elodázásával valóságos genocídiumot hajt végre, mert az ottani lakosság középosztályának megélhetése került ezáltal veszélybe. A közgyűlés elfogadta a létrejövő Kutatóintézet szervezeti szabályzatát. Elfogadott felhívásuk értelmében összehangolt eljárást indítanak az EME államosított gyűjteményeinek visszaigénylésére. Ezek az ingó javak jelenleg a Központi Egyetemi Könyvtár, az Állami Levéltár, a Történelmi Múzeum, a Művészeti Múzeum és a Babes–Bolyai Tudományegyetem tulajdonában találhatók. Az EME vissza akarja szerezni a tulajdon- és felügyeleti jogot ezen tudományos kutatási értékek fölött, ehhez kérik az RMDSZ és a hazai közvélemény támogatását, szükség esetén a nyugati világ segítségét is igénybe fogják venni. Tiszteleti tagokat választottak /Antal Árpád irodalomtörténész, Benkő Samu művelődéstörténész, Gazda Klára néprajzkutató, Péter Mihály orvosprofesszor/. A Gróf Mikó Imre Alapítvány elnöke, Monok István (főigazgató, Országos Széchenyi Könyvtár) életműdíjként nyújtotta át Jakó Zsigmond professzornak az újonnan létrehozott Teleki József–díjat, amelyet ötévente adományoznak az erdélyi, partiumi, máramarosi és bánsági magyarság történetét, néprajzát, szociológiai értékeit legigényesebben feltáró munkák szerzőinek. A közgyűlés második alkalommal osztott ki Mikó Imre–emlékplaketteket. Ezúttal Vizi E. Szilveszternek /a MTA elnökének/, Czirják Árpádnak, Murádin Lászlónak, Soó Tamásnak és Várhelyi Csabának. A tisztújítás eredményeként az új elnökség: Egyed Ákos elnök, Brassai Zoltán, Péntek János, Sipos Gábor, Gyenge Csaba alelnökök, Bitay Enikő főtitkár, Farkas Mária gazdasági tanácsos, Bányai József jogtanácsos, Somai József ellenőr. A választmány, a szokásos évi egyharmados megújítása során, a következő tagokkal cserélődött: Gaal György, Fejér Tamás, Kovács András, Csomortáni Magdolna, Jakó Zsigmond, Balla Árpád, Bocskay István, Feszt György, Bódizs György, Feyné Vincze Mária, Vallasek Magdolna, Kolumbán József és Farkas Zoltán. /Ördög I. Béla: Az EME tisztújító közgyűlése. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 13./

2006. március 25.

Március 24-én kezdődött el a XI. Fiatal Műszakiak Tudományos Ülésszaka (FMTÜ) Kolozsváron, melyen hazai és magyarországi egyetemi tanárok, hallgatók és kutatók is megjelentek. Az ülésszakot dr. Bitay Enikő, az Erdélyi Múzeum-Egyesület Műszaki Tudományok Szakosztályának elnöke, és dr. Gyenge Csaba, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja, az FMTÜ Tudományos Bizottságának elnöke, nyitották meg. A mostani tanácskozásra 95 dolgozat érkezett /ebből 15 erdélyi, 1 felvidéki, 70 anyaországi egyetemről és 9 tudományos intézettől/. A felszólalók a magyarországi műszaki oktatás és kutatás, valamint az országhatárokon kívüli szakmabeli fiatalok közötti kapcsolattartás fontosságát emelték ki. Dr. Hollanda Dénes (dékán, Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem) hangsúlyozta: idén tanintézménye nagy létszámban képviselteti magát a konferencián. Dr. Csizmadia Béla anyaországi vendégprofesszor kitért az angol nyelvnek a műszaki tudományokba való beáramlása nyomán kialakult-kialakuló használatától. „Őrizzük meg a magyar nyelvet! Csupán akkor alkalmazzunk fordítást, ha nagyon szükséges, inkább adjunk az új fogalmaknak magyar elnevezést” – mondta. Dr. Csibi Vencel, az Erdélyi Magyar Műszaki Társaság elnökhelyettese és Kerekes Sándor, a Kolozs Megyei Tanács elnökhelyettese, arról beszéltek, hogy napjainkban Erdély jelentős gazdasági fejlődésen megy keresztül. Kolozsváron idén már a harmadik ipari park megnyitását tervezik, és a most tapasztalható beruházási lendület megállíthatja a fiatal műszakiak elvándorlását az országból. Délután a konferencia munkálatai nyolc szekcióban folytatódtak. /Ördög I. Béla: Hiányolják a magyar műszaki szaknyelvet. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 25./

2006. május 20.

A jövőben megkezdené működését a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) kolozsvári területi bizottsága. Dr. Egyed Ákos történészprofesszor, az EME elnöke, az MTA külső tagja elmondta, hogy Vizi E. Szilveszter, az MTA elnöke felkérte az EME-t, hogy 2007. január 1-től lássa el az Akadémia első határon túli területi bizottsági funkcióját. A tudományterjesztő, valamint tudománypártoló értelmiség igen jelentős része tagja az 1990-ben újraalakult EME-nek, a tagok között 16 akadémiai külső tag, 317 köztestületi tag. Jelenleg mintegy nyolcvanezerre tehető az EME könyvtárában a tudományos kötetek száma. Az EME létrehozta a műszaki, informatikai és az agrártudományi szakosztályt is. Kutatóintézetének nyolc főállású munkatársa több külső munkatársa van. Sürgős feladat a tudományos utánpótlás megoldása. Az EME újra birtokba akarja venni volt gyűjteményeit és tulajdonát. Annak idején Wass Otília grófnő által az EME-nek adományozott, Kolozsvár főterén álló bérházat a román kormány 1999-ben sürgősségi kormányrendelettel visszaítélte az egyesületnek, de gyakorlatilag semmi sem történt a birtokba helyezés érdekében. Az EME szeretné elérni, hogy akkreditációt kapjon kiadványaira és magára az intézményre is. Valamikor egyedül volt az EME, mint tudományos szervezet, de kilencven óta sok olyan egyesület, társaság jött létre, amelyek célja a tudomány művelése, terjesztése. Ez azonban szétszórtságot eredményez, sok a párhuzamosság. Az MTA romániai külső tagjai és szakterületük: Benkő Samu, művelődéstörténész, Brassai Zoltán, orvostudomány, Csetri Elek, történettudomány, Demény Lajos, történettudomány, Egyed Ákos, történettudomány, Gábos Zoltán, elméleti fizika, Gyenge Csaba, műszaki tudományok, Kiss Elemér, matematika, Kolumbán József, matematika, Maros Dezső, műszaki tudományok, Nagy-Tóth Ferenc, biológia, Péntek János, nyelvészet, Péter Mihály Heinrich, mikrobiológia, Toró Tibor, elméleti fizika, Uray Zoltán, sugárbiológia. Tiszteletbeli tag: Jakó Zsigmond, középkori történelem. A MTA 1990–2006 között elhunyt külső és tiszteleti tagjai: Faragó József, Imreh István, Kékedy László, Kiss István, Pataki József. /Papp Annamária: Területi bizottságot hoz létre Kolozsváron az MTA. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület látná el az új feladatot. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 20./

2006. július 5.

Díszdoktorrá avatta nemrég a Miskolci Egyetem dr. Gyenge Csabát, a Kolozsvári Műszaki Egyetem professzorát, az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnökségi tagját. /Dr. Gyenge Csaba miskolci díszdoktor. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 5./

2006. december 1.

November 30-án Hantz Péter és Kovács Lehel, a két állásából menesztett magyar oktató sajtótájékoztatót tartott. Elmondták, hogy meghallgatásra hívta őket a rektorátus gyűléstermébe az úgynevezett kivizsgáló bizottság. Erről a két magyar oktatót külön-külön levélben értesítették, amelyek azonban sem iktatószámmal, sem pecséttel, sem aláírással nem voltak ellátva. Ezért Hantz és Kovács a sajtó jelenlétében levélborítékokkal, írószerekkel ajándékozta meg a BBTE vezetőségét, amelyek továbbítására az intézmény kapusát kérték meg. A BKB két alelnöke úgy vélte: mivel a kapott értesítők formailag nem feleltek meg a jogi előírásoknak, nem tettek eleget a felszólításnak. A két magyar oktató Nicolae Bocsannak, a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) rektorának és Szamosközi Istvánnak, az Akadémiai Tanács alelnökének lemondását követelték. Szamosközi István támogatta az egyetemről való eltávolításukra vonatkozó javaslatot. A két oktató jó és határozott lépésnek tekinti a magyar rektor-helyettesek – Nagy László és Salat Levente – lemondását. Beszámoltak arról, hogy egyelőre semmiféle hivatalos értesítést nem kaptak az elbocsátásukat szentesítő szenátusi határozatról, folyamatosan megtartották óráikat. Köszönetet mondtak annak a három román tanárnak is, akik a menesztésük ellen szavazott. Elmondták: ha kézhez kapják az írásos felmentésüket, akkor beperelik az egyetem rektorát és magát az intézményt is. Szándékukban áll tovább folytatni az elkezdett akciót, várhatóan jövő hét elejére készülnek el azok a magyar és német nyelvű táblák, amelyeket a Magyar Nyelv és Irodalom Tanszéken helyeznek majd el. A BBTE kivizsgáló bizottsága november 30-án közlemény adott ki, miszerint előzetesen értesítették Hantz Pétert és Kovács Lehelt, ennek ellenére nem jelentek meg az ülésen. A bizottság szerint a két oktató nem is szándékozott a felkérésnek eleget tenni, olvasható a Radu N. Catana főkancellár által jegyzett iratban. Hantzék beszámoltak arról, hogy egyre több román kolléga és diák szimpatizál a magyar tagozat álláspontjával. A román oktatók és kari vezetők körében felháborodást váltott ki a rektornak az a megállapítása, miszerint a leköszönő két rektor-helyettes nem végezte volna szakszerűen munkáját, hiszen Salat Levente és Nagy László számos olyan területtel foglalkozott, amely nem a magyar tagozattal, hanem az egész egyetem működésével volt összefüggésben. Nicolae Bocsan rektor ugyanis közölte: sajnálja a magyar rektor-helyettesek lemondását, ugyanakkor elmarasztalta szakmai tevékenységüket. A rektor szerint a két magyar tagozatvezető tevékenységét túlságosan beárnyékolta a „más ügyekért” folytatott küzdelmük, ezért munkájukban számos feladatot nem valósítottak meg. Bocsan úgy véli: Hantz és Kovács magatartása elfogadhatatlan, és a szenátus döntése a két oktató sorozatos szabálysértése alapján történt, s nem a véleménynyilvánítás miatt. A BBTE rektorátusa által kibocsátott közlemény hangsúlyozza: az elmúlt években az egyetem vezetőségét az foglalkoztatta, hogy az intézményt a világ ötszáz legjobb egyeteme közé sorolják. A BBTE elítéli mind az 1989-et követő román, mind a mostani magyar szélsőséges megnyilvánulásokat, és a kormánytól várja a helyzet megoldását. Nyílt levelében Salat Levente lemondását azzal indokolta, hogy az események túlléptek azokon a módszereken, amelyekben bízva 2004 márciusában elvállalta a magyar tagozat rektorátusi szintű képviseletét. „Most azoknak az ideje jött el, akik az elmúlt két és fél év során mindent megtettek annak érdekében, hogy az általam választott módszerek eredménytelenek maradjanak. Lemondásom tiltakozás kíván lenni ugyanakkor az ellen a vezetési stílus, illetve döntéshozói eljárások ellen, amelyek az utóbbi időben, az egyetemet ért támadások nyomán kialakult hangulatban váltak gyakorlattá az egyetemvezetés legfelsőbb szintjein” – olvasható a nyílt levélben. Kollégája, Nagy László az egyetemvezetés merev viselkedésére hivatkozott, arra a módra, ahogyan az utóbbi időben a rektori hivatal döntéseit meghozta, és nem a BKB – általa nem helyeselt – akcióira. „Az egyetemvezetés és a BKB viszonya olyan, mint egy tanár és egy szemtelen, provokatív viselkedésű gyerek közötti viszony. Egy bölcs tanár tudja, hogyan kezelje az ilyen helyzeteket. Más esetleg felmérgesedik, és hirtelen haragjában egy kiadós pofont ad a gyereknek. És tudjuk jól, ha egy tanár fizikailag bántalmaz egy gyereket, akkor nem mentség az, hogy az szemtelen volt, vagy sértegette. Ezért döntöttem úgy, hogy egy ilyen, „pofozkodó” egyetemvezetéssel nem tudok tovább együttműködni” – szögezi le. Tovább özönlenek a szerkesztőségbe a magyar nyelvű oktatásért síkra szálló Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) két alelnökével szolidarizáló különböző nyilatkozatok és állásfoglalások. Az Erdélyi Református Egyházkerület is tiltakozott a két tanársegéd elbocsátása ellen. Közleményében leszögezte: a református egyház kötelességének tartja az alapvető emberi jogok, így az anyanyelv korlátozás nélküli használatának védelmében való síkraszállást és erdélyi magyar közösség minden jogos követelésének pártolását. Hangsúlyozták: a BBTE református tanári kara képviseletének a szenátusi ülésen kinyilvánított véleménye nem egyezik az igazgatótanács álláspontjával. Ezért elhatárolódnak a két magyar oktató kizárását lehetővé tevő szavazástól. Egyúttal elmarasztalták a BBTE református tanári karának képviseletét a nézeteiknek ellentmondó megnyilvánulásáért. A közleményben felszólították a BBTE szenátusát, hogy Hantz Péter és Kovács Lehel kizárását vonja vissza, tegye lehetővé a magyar nyelvű táblák kifüggesztését és az önálló magyar karok megalakulását. Közös állásfoglalásukban Jakubinyi György római katolikus érsek, Tempfli József római katolikus püspök, Tőkés László és Pap Géza református püspökök erkölcsileg szintén elítélik a szerintük jogtalan és méltatlan eljárást, és felszólítják az egyetem vezető tanácsát diszkriminatív határozatának visszavonására. Ugyanakkor a kétnyelvű feliratozás bevezetésével teljes mértékben egyetértenek. „Messzemenő testvéri szolidaritást vállalunk a BBTE tanári karából eltávolított két egyetemi tanárral, akik jogos és békés küzdelmet folytatnak a magyar tanuló ifjúság – Európában honos – esélyegyenlőségéért. Meggyőződésünk, hogy az egységes Európa tagjaként országunk nem engedheti meg magának az őket és az általuk képviselt ügyet sújtó hátrányos megkülönböztetés alkalmazását” – szögezik le állásfoglalásukban. Tiltakoznak a BBTE-n történtek ellen az akadémikusok, aktív és nyugalmazott egyetemi tanárok is: Benkő Samu, Brassai Zoltán, Csetri Elek, Demény Lajos, Egyed Ákos, Gábos Zoltán, Gyenge Csaba, Jakó Zsigmond, Kolumbán József, Maros Dezső, Nagy Tóth Ferenc, Péntek János, Péter Mihály, Toró Tibor, Uray Zoltán. Megállapítják, hogy a Victor Babes és Bolyai Egyetemek egyesítése valójában a Bolyai Egyetem felszámolásával, a magyar nyelvű oktatás fokozatos megszüntetésével volt egyértelmű. Az 1990-es években multikulturálisnak kikiáltott BBTE-n a magyar oktatás tért nyert ugyan, de a kétnyelvűség, az egyenjogúság a mai napig sem valósult meg. A többnyelvű feliratok nem jelentek meg sem az egyetemi épületeken, sem azok belsejében (az egyes karok, hivatalok, termek stb. jelölésére). A feszült helyzetet csakis az európai normák szerint, az egyetemi magyar (és német) oktatási vonal autonómiája, tanrendjének újragondolása, a kétnyelvűség minden vonatkozásban való érvényesítése oldhatja meg. A többnyelvű feliratok kifüggesztését Hantz Péter és Kovács Lehel adjunktus hajtotta végre, de mögötte az egyetemi magyar oktatók nagy többségének akarata és az egyetem vezetőségének közel másfél éves határozata áll. A két említett egyetemi oktató munkaszerződésének felbontása semmiképpen sincs arányban az ellenük felhozott kitalált indoklással. Schöpflin György, a Fidesz európarlamenti képviselője november 28-án az Európai Parlament plénuma előtt tiltakozott a történtek ellen. Emlékeztetett arra, hogy múlt héten a BBTE többnyelvűségét bemutató európai parlamenti kiállítást rendezett Brüsszelben. A két egyetemi tanársegéd elbocsátása azonban komoly kételyeket vet fel e többnyelvűség realitását illetően. /P. A. M.: Bocsan és Szamosközi lemondását követelik. Kivizsgáló bizottság elé rendelték a két magyar oktatót. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 1./

2007. március 17.

Március 16-án Kolozsváron a Protestáns Teológiai Intézet dísztermében megnyitották az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) védnöksége alatt megszervezett XII. Fiatal Műszakiak Tudományos Ülésszakát. A hagyományoknak megfelelően, az idei rendezvényen is – a hazaiakon kívül – Budapestről, Kecskemétről, Debrecenből, Pozsonyból érkezett egyetemi tanárok és fiatal kutatók vesznek részt. Bevezetőjében dr. Bitay Enikő, az EME Műszaki Tudományok Szakosztályának elnöke hangsúlyozta, az előadássorozat célja az erdélyi fiatal magyar műszaki értelmiség szakmai színvonalának emelése, a kutatómunka ösztönzése, a tudományos kapcsolatok gazdagítása és a magyar műszaki nyelv művelése. Dr. Gyenge Csaba akadémikus, EME-alelnök arra emlékeztetett, hogy a közel ötven fiatal mindig örömmel jön Erdélybe, ahol kutatásainak eredményeit ismertetheti. Köszöntőt mondtak még dr. Csibi Vencel az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság alelnöke, Máthé Márton egyetemi docens /Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem/, továbbá a magyar egyetemek tanárai. Kerekes Sándor, a Kolozs Megyei Tanács alelnöke arra emlékeztetett, hogy az utóbbi időben Kolozsváron sok multinacionális vállalat telepedett meg, amelyek nagyon igénylik a fiatal kutatók munkáját. Délelőtt plenáris előadásokat tartottak, délután hat szekcióban, az EME székhelyén és a Sapientia Egyetemen, ötven előadás hangzott el. /Ö. I. B. : Fiatal Műszakiak Tudományos Ülésszaka. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 17./

2007. május 5.

Az április végén megtartott, az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (EMT) Gépészeti Szakosztálya által szervezett OGÉT 2007, XV. Nemzetközi Gépész Találkozónak a Kolozsvári Műszaki Egyetem Mechanika kara adott otthont. Megjelent több romániai, anyaországi, szlovákiai, ukrajnai, ausztriai egyetem rektor-helyettese, dékánja, dékán-helyettese, tanszékvezetője, tanára, kutatója. A közel 150 résztvevő 92 dolgozatot mutatott be, amelyek az EMT által kiadott Műszaki Szemle folyóirat 38. számában jelentek meg. Dr. Ábrahám György tanszékvezető a BME Mechatronika, Optika és Műszertechnika tanszék tiszteletbeli professzora című diplomáját nyújtotta át dr. Csibi Vencelnek, az EMT Gépészeti Szakosztálya elnökének. Kiosztották a Főgépész Díjat, amelyet olyan hazai és anyaországi szakszemélyiség kaphat, aki elősegítette az EMT működését és kapcsolatrendszerének fejlesztését. A XV. OGÉT alkalmával dr. Gyenge Csaba (KME) és dr. Kiss László (GYE) kaptak díjat. /XV. Nemzetközi Gépész Találkozó. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./

2007. június 15.

Az Európai Parlament Petíciós Bizottságához intézett beadványon 25 aláírás szerepel, köztük 15 romániai magyar akadémikusé, Kányádi Sándor költőé és több más jeles erdélyi magyar személyiségé. A petíció bemutatja a romániai magyar felsőoktatásban, különösen a Babes–Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) fennálló helyzetet, külön kitérve a magyar feliratok és az önálló magyar struktúrák létesítése érdekében tett lépésekre, illetve azok következményeire. Arra kérik a testületet, ténymegállapítás céljából szervezzen általános meghallgatást a kérdésben, az eset kivizsgálására küldjön képviselőket a helyszínre, továbbá kérje ki az Európai Parlament Kulturális és Oktatási, illetve Állampolgári Jogi-, Bel- és Igazságügyi Bizottságainak véleményét. Kérelmezik, hogy a bizottság kezdeményezze a rektornál a jogtalanul elbocsátott oktatók visszavételét, illetve a többnyelvű feliratok elhelyezését. Románia mintegy 21 millió állampolgárából 1,5 millió magyar nemzetiségű. Bár a magyar nemzetiségű lakosság Románia lakosságának 6,6 százalékát teszi ki, a felsőoktatásban tanulóknak csak 4,4 százaléka magyar nemzetiségű, és csak 1,6 százalékuk tanulhat magyar nyelven – fejtik ki az aláírók, majd felvázolják az 1959-es eseményeket, amelyek során a két önálló egyetem összeolvasztásával létrejött a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE). A BBTE ma a romániai magyar diákság által legnagyobb számban látogatott felsőoktatási intézmény. Önmagát multikulturálisként határozza meg, azonban az egyetem vezetősége akadályozza a magyar nyelv hivatalos használatát az intézményi adminisztrációban, a magyar oktatási vonal nagyobb önállóságát és a magyar tagozat számára a valós önigazgatást biztosító magyar tannyelvű karok beindítását. Jelenleg Romániában nincsen önálló, államilag finanszírozott magyar oktatási nyelvű egyetem. A petícióban említették a „tábla-akciót” is, amelynek során 2006. november 22-én Hantz Péter egyetemi adjunktus az egyetem három épületében magyar nyelvű feliratokat helyezett el a román nyelvű feliratok alá. Ezeket a biztonsági személyzet néhány órán belül eltávolította, majd tisztázatlan körülmények között, a rektor javaslatára elbocsátották a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) két alelnökét, Hantz Pétert és Kovács Lehelt. Bár Kovács Lehel személyesen nem vett részt a feliratok elhelyezésében, az egyetem vezetőinek értelmezésében az akció előkészítésében játszott szerepe miatt sújtották a szankcióval. Hantz Péter a lapnak elmondta: az aláírási folyamatot többen is akadályozni próbálták, és valamilyen mértékben sajnos tudták is. Közben az egyetemen történt néhány – egyelőre bátortalan – lépés a többnyelvűsítés irányába, május 19-én dr. Máthé János vegyészprofesszorról termet neveztek el, kétnyelvű táblát függesztettek ki, ezenkívül plakátok-hirdetések szintjén is lehet olykor találkozni a magyar nyelvvel. A beadványt aláírták: Bolyai Egyetem Barátainak Egyesülete – Budapest, Magyar Ifjúsági Értekezlet – Csíkszereda, Magyar Ifjúsági Tanács – Kolozsvár, továbbá Benkő Samu akadémikus, Brassai Zoltán akadémikus, Csetri Elek akadémikus, Demény Lajos akadémikus, Egyed Ákos akadémikus, Forray Ferenc egyetemi adjunktus, Gábos Zoltán akadémikus, Gyenge Csaba akadémikus, Jakó Zsigmond akadémikus, Kányádi Sándor költő, Kolumbán József akadémikus, Maros Dezső akadémikus, Nagy-Tóth Ferenc akadémikus, Németh Sándor akadémikus, Péter Mihály akadémikus, Pozsony Ferenc egyetemi tanár, Sógor Csilla egyetemi adjunktus, Tánczos Vilmos egyetemi tanár, Toró Tibor akadémikus, Uray Zoltán akadémikus, Kovács Lehel István informatikus, Hantz Péter fizikus. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Európához intézett petíció a romániai magyar felsőoktatásért. A kezdeményezést a romániai magyar akadémikusok zöme támogatja. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 15./

2007. július 28.

Megalakult Kolozsváron a Magyar Tudományos Akadémia Kolozsvári Akadémiai Bizottsága. A Kolozsvári Akadémiai Bizottság tagjai az MTA romániai külső tagjai és a megválasztott köztestületi tagok. Jelenleg 392 romániai tagja van az MTA külső köztestületének. A 2007. júniusában lezajlott belső választások során a romániai köztestület megválasztotta a hat tudományterület 5–5 képviselőjét. Hozzájuk csatlakozik az MTA 17 romániai külső tagja, és együtt alkotják a 47 tagú Kolozsvári Akadémiai Bizottságot. A Kolozsvári Akadémiai Bizottság (KAB) tagsága az ősz folyamán megválasztja elnökét és alelnökeit. A KAB tagjai: A) Az MTA romániai külső tagjai: Benkő Samu, Brassai Zoltán, Csetri Elek, Demény Lajos, Egyed Ákos, Gábos Zoltán, Gyenge Csaba, Jakó Zsigmond, Kolumbán József, Maros Dezső, Nagy-Tóth Ferenc, Néda Zoltán, Németh Sándor, Péntek János, Péter Mihály Heinrich, Toró Tibor, Uray Zoltán. B) A megválasztott köztestületi tagok tudományterületek szerint: I. Bölcsészettudományok: Dávid Gyula, Kovács András, Egyed Emese, Keszeg Vilmos, Pál Judit. II. Társadalomtudományok: Bíró A. Zoltán, Rostás Zoltán, Salat Zakariás Levente, Benedek József, Vincze Mária. III. Orvosi tudományok: Kun Imre, Egyed-Zsigmond Imre, Szilágyi Tibor, Kovács Dezső, Jung János. IV. Műszaki tudományok: Dávid László, Csibi Vencel-József, Bitay Enikő, Köllő Gábor, Preitl István György. V. Természettudományok: Kása Zoltán, Szilágyi Pál, Paizs Csaba, Lingvay József, Fodorpataki László. VI. Agrártudományok: Csedő Károly, Tiboldi István, Wagner István, Márkus István, Bedő Imre. /Kolozsvári Akadémiai Bizottság – első szakasz/Kolozsvári Akadémiai Bizottság – első szakasz. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 28./

2007. november 24.

Tudomány és Társadalom címmel rendezték meg november 22-én Kolozsváron az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) és a Kolozsvári Akadémiai Társaság (KAB) közös szervezésében az erdélyi magyar tudományos világ hatodik ünnepi seregszemléjét. A konferencián a hazai és anyaországi tudományos élet jelentős képviselői tartottak előadást. Az előadók kiemelten foglalkoztak az anyanyelvnek a globalizáció feltételei közötti jelentőségével. Egyed Ákos, az EME elnöke arra emlékeztetett, hogy napjaink megváltozott viszonyai közepette „nem maradhat közömbös a társadalom a tudomány iránt”. A kis és fejletlen országoknak szembe kell nézniük a globalizáció negatív következményeivel is, például mulandóban a földtulajdon közösségalakító, népességmegtartó ereje. Egyre nehezebb történelmi örökségünk megőrzése, amelyben szerepet kap az EME és a nemrég megalakult KAB közötti együttműködés. Lipták András, a Debreceni Akadémiai Bizottság elnöke kifejtette, Magyarországon általános káosz uralkodik a kilátásba helyezett egészségügyi reform, sőt a tanügyi problémák miatt is. Erdélyben a látványos fejlődést ki kell használni arra, hogy a fiatalok számára megteremtődjenek a szülőföldön való maradás feltételei. Görömbei András (az MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság elnöke) előadásában az anyanyelvről, mint az egyén és a nemzet létezésének legfőbb mutatójáról, Gyenge Csaba egyetemi tanár a műszaki kutatásoknak a társadalom fejlődésére gyakorolt hatásáról beszélt. Péntek János KAB-elnök szerint annak ellenére, hogy a magyar nyelv teret vesztett a környező nyelvekkel szemben, a Kárpát-medencében még mindig 39,2%-os vezető pozícióban található. Nálunk az utóbbi időben javult az anyanyelv használata, de a hozzávaló intézményhálózat nagyon hiányos. Átnyújtották a 2007-es évi Gróf Mikó Imre Emléklapokat. A díjazottak: Gyenge Csaba, Kása Zoltán és Kovács Kiss Gyöngy. A fórum november 24-én az EME szakosztályi üléseivel zárul. /Ördög I. Béla: „Nem maradhat közömbös a társadalom a tudomány iránt”. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 24./

2007. november 29.

A magyar tudomány napjának szentelte összejövetelét a marosvásárhelyi Kemény Zsigmond Társaság. Dr. Gyenge Csabát, a Kolozsvári Műszaki Egyetem professzorát hívták meg, aki „A technológia és társadalom” címmel tartotta meg értekezését. /Nagy Botond: Társadalom és technológia. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 29./

2008. március 17.

Múlt hét végén tartották Kolozsváron az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) védnöksége alatt a Fiatal Műszakiak XIII. Tudományos Ülésszakát (FMTÜ). Az évente megrendezett konferencián erdélyi és magyarországi egyetemi tanárok, diákok, fiatal kutatók mutatják be dolgozataikat. Dr. Bitay Enikő (EME) elmondta: idén 11 külföldi és 4 hazai egyetemről, illetve 5 neves tudományos intézetből érkeztek résztvevők. Dr. Gyenge Csaba (akadémikus, EME-alelnök) a XIII. ülésszak iránt megmutatkozott megfelelő érdeklődést (több mint 60 dolgozat) emelte ki. Dr. Dávid László (rektor, Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem) azt hangsúlyozta, hogy a régió fejlődéséhez tudományos háttérre van szükség, amelyhez intézménye is eredményesen járul hozzá. Dr. Csibi Vencel egyetemi tanár kettős minőségében, az Erdélyi Magyar Műszaki Társaság és a Kolozsvári Akadémiai Bizottság alelnökeként üdvözölte a konferenciát. Az EME, a Budapesti Műszaki Főiskola és a Sapientia – EMTE a tudományos kapcsolatok szorosabbá tétele érdekében együttműködési keretegyezményt írt alá. /Ördög I. Béla: Fiatal magyar műszakiak konferenciája. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 17./

2009. március 28.

Kolozsváron a Protestáns Teológiai Intézetben nyitották meg március 26-án a XIV. Fiatal Műszakiak Tudományos Ülésszakát. A hagyományos rendezvényre sok részvevő érkezett Erdélyből és Magyarországról. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) védnöksége alatt lebonyolított találkozón dr. Bitay Enikő, az EME Műszaki Tudományok Szakosztályának elnöke emlékeztetett az évek során ismétlődő célokra: az erdélyi magyar fiatal műszaki értelmiség szakmai színvonalának emelése, a kutatási munka ösztönzése, a tudományos kapcsolatok kialakítása, a magyar műszaki nyelv művelése. Dr. Gyenge Csaba akadémikus, EME-alelnök köszöntő elégedettségét fejezte ki, hogy idén a Sapientia EMTE is képviselteti magát a konferencián. Délután az EME székhelyén négy szekcióban ötvenkét előadás hangzott el, zömében fiatal kutatók és diákok részéről. /Ö. I. B.: Fiatal magyar műszakiak ülése. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 28./

2009. április 25.

Április 24-én tartották Marosvásárhelyen az Erdélyi Múzeum-Egyesület Orvos- és Gyógyszerésztudományi Szakosztálya XIX. tudományos ülésszakának ünnepélyes megnyitóját. Az előadások és a továbbképző tanfolyamok helyszíne az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem épülete, ez annak a folyamatnak az eredményét tükrözi, amely az EME és az egyetem vezetősége között kialakult – hangsúlyozta dr. Nagy Örs professzor. A MOGYE rektor-helyettese kiemelte, hogy a tanácskozáson szinte minden szakágazatban hangzanak el előadások, s magyar nyelven írt orvosi könyvek egész sorát mutatják be. Egyed Ákos történészprofesszor, a 150 éves Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöke üdvözletét dr. Gyenge Csaba akadémikus tolmácsolta, értékelve a legnagyobb szakosztály példamutató tevékenységét. A tudományok anyanyelven való műveléséről dr. Kovács Dezső professzor, a szakosztály elnöke beszélt, majd értékelte a támogatók, hozzájárulását. A Lencsés György Ars Medica díjat példaértékű orvosi, tudományos és oktatói munkásságáért az idén dr. Nagy Örs rektor-helyettes vehette át. A Pápai-Páriz Ferenc- életműdíjat dr. Pap Zoltán nyugalmazott gyermekgyógyász professzornak, a szakosztály volt elnökének és dr. Albert István kardiológus főorvosnak, a sepsiszentgyörgyi dr. Fogolyán Kristóf Sürgősségi Kórház orvosigazgatójának nyújtották át, és díjazták dr. Nagy Előd Ernő, a gyógyszerészeti kémia előadótanárának oktatói és kutatói tevékenységét. Az első alkalommal kiosztott dr. Kopp Elemér-díjat, amellyel a gyógynövény- és drogkutatásban jeleskedők munkáját értékelik, Nan Monica egyetemi gyakornok vehette át. Ezután következtek az előadások. /(bodolai): Orvos- és gyógyszerész- tudomány anyanyelven. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 25./

2009. október 9.

Modern technológiák a gépgyártásban címmel kétnapos nemzetközi konferencia kezdődött október 8-án a Diákművelődési Házban. A Kolozsvári Műszaki Egyetem Gépgyártó Kara által kilencedik alkalommal megrendezett eseményre nyolc országból kilencven szakdolgozat érkezett. Az anyaországot tizenkét professzor és két rektor képviseli Budapestről, Miskolcról és Kecskemétről. Az 1991-ben indított tanácskozássorozatot kétévenként rendezik meg, 1995 óta Kolozsváron. A megnyitón Gyenge Csaba professzor üdvözölte a megjelenteket. /Gépgyártók nemzetközi tanácskozása. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./


lapozás: 1-30




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998