udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 45 találat lapozás: 1-30 | 31-45
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: H. Szabó Gyula

1990. január 20.

A diktatúra szorításában a cenzúra több könyv megjelenését megakadályozta. Az Erdélyi Fiatalok folyóiratot bemutató kötetet kinyomtatták 5000 példányban, kiadása mellett foglalt állást Domokos Géza és Demény Lajos. Azonban Koppándi Sándor és Szilágyi Dezső ellenezte a kiadást, emiatt Mihail Dulea aláírta a bezúzási végzést. Azonban a nagyváradi nyomda vezetői nem küldték zúzdába a köteteket, így most a könyvesboltokba kerülhet az Erdélyi Fiatalok. Az évek során a cenzúra miatt betiltott könyveket most Index- tiltott könyvek szabadon felirattal fognak megjelenni, több mint ötven kötetről van szó. /H. Szabó Gyula: "A Holnap bekövetkezett". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 20./

1993. március 4.

H. Szabó Gyula, a Kriterion Könyvkiadó igazgatója elmondta, hogy 1993. januárjában elindult a kiadó állami tőkéjű részvénytársasággá alakulása. A kiadó munkatársi létszáma csökkent, jelenleg 24-en vannak, 7 szerkesztővel a 9-10 nyelvre. Segítséget kaptak a magyar Művelődési és Közoktatási Minisztériumtól, 1992-ben 4 könyvet támogattak, idén további 30-at, a Soros Alapítvány pedig a nemzetiségi nyelvekre fordított művekre 10 millió lejt adott. /Lukács Róbert: Interjú H. Szabó Gyulával, a Kriterion Könyvkiadó igazgatójával. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 4./

1994. április 9.

Ápr. 9-én Kolozsváron megalakult a romániai magyar könyvkiadók és könyvkereskedők országos szövetsége, a Romániai Magyar Könyves Céh, a szakma érdekvédelmi szerve, amely képviseli tagjai érdekeit a hazai és külföldi intézmények előtt. Megválasztották az öttagú elnökséget. Elnök: Káli Király István, alelnökök: H. Szabó Gyula és Bencze Tibor, tagok: Dávid Gyula és Tonk István. Kijelölték a kuratórium összetételét, amely a magyarországi Művelődési és Közoktatási Minisztérium által a határon túli magyar könyvkiadás támogatására kiírt pályázatra beérkezett munkákat bírálja el. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 13./

1994. december 5.

Fennállásának 25. évfordulóját ünnepli a Kriterion Kiadó. A rendezvények dec. 5-én kezdődnek, tájékoztatott H. Szabó Gyula, a Kriterion igazgatója. A Kriterion eddig tíz nyelven - magyarul, románul, németül, szerbül, ukránul, jiddisül, szlovákul, törökül-tatárul, oroszul és cigány nyelven - adott ki munkákat, csaknem 62 millió példányban. Rövidesen albán és örmény nyelvű könyv is megjelenik. Magyar nyelven eddig 2130 kötet hagyta el nyomdájukat, 28 millió példányban. A Kriterion jelenleg mindössze öt irodalmi szerkesztővel működik, 1990-ben és 1991-ben még évi hetven körül járt a kiadott művek száma, az utóbbi évben ez 35-re csökkent, ennek fele magyar nyelvű. Szó van a Kriterion privatizálásáról. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 7., Magyar Hírlap, dec. 5./

1995. április 25.

Ma zárul a Budapesten második alkalommal ápr. 22-25-e között megrendezett könyvkiállítás, ahol külön standot kapott a Romániai Magyar Könyvműves Céh, itt mutatkozott be a Kriterion, a Mentor, a Corvina, a Polis és a Kájoni Kiadó. Ápr. 23-án tanácskozáson mérték fel a határon túli magyar könyvkiadás helyzetét. /Népújság (Marosvásárhely), ápr. 25./ A könyvkiállításon Lábody László, a HTMH elnöke arról beszélt, hogy a magyar kormány fontosnak tartja a magyar kisebbségek könyvkiadóit, ugyanakkor a magyar állam kasszája is üres. Nem a piaci verseny, hanem a támogatási pénzek utáni futóverseny kezd kialakulni, nyilatkozta. Idén a magyar kormányzat csak 51 millió forintot tud a határon túli magyar könyvkiadás támogatására fordítani. A HTMH felvette a kapcsolatot a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesületével, hogy elősegítse a könyvek cseréjét. - Az lenne a legnagyobb segítség, ha könyveiket a tizenötmilliós piacnak adhatnák ki, állapította meg Dávid Gyula. A kolozsvári Polis Kiadó kortárs irodalmat hétszáz és háromezer példányban, magyar klasszikusokat három-ötezer példányban ad ki. - A Kriterion állami cég, ismertette helyzetüket H. Szabó Gyula, a kiadó igazgatója. Szeretnének gazdasági társasággá válni. 1994-ben negyven kiadványuk jelent meg, ebből huszonöt magyar nyelven, az elmúlt huszonöt évben ez volt a legalacsonyabb szám. Még 1990-91-ben is 60-61 kiadványuk volt. Több magyarországi kiadóval együttműködnek. Az Akadémiai Kiadó átvette az Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár kiadásának további munkálatait. A Csíkszeredán működő Corvina Könyvesház tulajdonosa, Bencze Tibor 1992-ben alapította kft-jét. Boltjuk van Csíkszeredán kívül Székelyudvarhelyen, Brassóban, Kézdivásárhelyen és Sepsiszentgyörgyön. Könyvállományuk nyolcvan százalékát a magyarországi import adja. /Magyar Nemzet, ápr. 25./

1996. június 4.

Az 1989-es fordulat előtt közel két évtizedig a Domokos Géza által vezetett bukaresti Kriterion biztosította jórészt a magyar könyvkiadást Romániában, noha magyar könyveket adott ki a kolozsvári Dacia, a bukaresti Albatrosz, a Műszaki Kiadó /a jelenlegi államelnök, Ion Iliescu volt az igazgatója, sőt a párt hivatalos kiadója, a Politikai Kiadó is megjelentetett értékes munkákat, például a Testamentum sorozatot. 1989 után sok magyar kiadó jött létre, így Kolozsváron Dávid Gyula vezetésével a Polis, Marosvásárhelyen a Látó irodalmi folyóirat munkatársi gárdája alapította a Mentor Kiadót, lassan magára talált a Kriterion is, H. Szabó Gyula vezetésével. Lapok is adtak ki műveket, így a marosvásárhelyi Népújság, a csíkszeredai Hargita /a Hargita Kalendáriumot/, a sepsiszentgyörgyi Háromszék a Háromszék Krónika sorozatot kezdte el. A Szőcs Géza vezette Erdélyi Híradó Lap- s Könyvkiadó vállalta fel az Erdélyi Szépmíves Céh hagyományainak felújítását,a két világháború közötti értékek kiadását. Az átütő siker azonban elmaradt. További kiadók: a nagyváradi Literator, a csíkszeredai Pro Print Nyomda társadalomtudományi könyveket hoz ki, ugyanitt indult a Krónika sorozat. A sepsiszentgyörgyi Bon Ami néprajzi kiadványokkal jelentkezett. - Két kimondottan könyvterjesztésre szakosodott magáncég működik Erdélyben, mindkettő csíkszeredai székhellyel: a Pallas-Akadémia és a Csíkszeredában, Székelyudvarhelyen, Sepsiszentgyörgyön és Brassóban tevékenykedő Corvina. - Terjed az előfizetéses rendszer is. - A nagy példányszámok kora lejárt. A verseskötetek Erdélyben 50-1000 példányban jelennek meg, a neves szerzők kötetei ritka esetben haladják meg a 3000-es példányszámot. Sok könyv kap támogatást a magyarországi Művelődési és Közoktatási Minisztériumtól. /Sarány István, Csíkszereda: Új kiadók magánvállalkozásban. = Népszabadság, jún. 4./

1997. január 11.

Az Illyés Közalapítvány segítségével új magyar intézménnyel gyarapodott Szamosújvár. A Téka Művelődési Alapítvány jan. 12-én tartotta a Művelődési Központ avató ünnepségét. 1997. január 12-én került sor Szamosújváron a Téka Alapítvány új magyar kulturális központjának avatására. Az intézmény beleilleszkedik abba az erdélyi művelődési láncolatba, amelyet az Illyés Közalapítvány támogatásával és önerőből megszerzett ingatlanokban alakítanak ki egyesületeink és alapítványaink. A rendezvénysorozat ökumenikus istentisztelettel kezdődött, majd Major Melinda és Bécsi Balázs Attila köszöntötte az új létesítmény avatásán részt vevőket. Méltatta az eseményt Kötő József, az RMDSZ művelődés- és egyházügyi alelnöke, Buchwald Péter Kolozs megyei alprefektus, valamint a város alpolgármestere. Az ünnepi műsort követően Kötő József felavatta a kulturális központot, Csortán Ferenc, a Művelődési Minisztérium küldötte leleplezte a ház falán elhelyezett emlékplakettet. - A központ jövendő működését, rendeltetését szemléltetve, Szabó Zsolt Deák Ferenc grafikai munkáit bemutató kiállítását nyitotta meg, H. Szabó Gyula pedig a Kriterion Könyvkiadó kiadványait mutatta be, majd Fodor Sándor író dedikálta új kötetét. Délután a központ Kaláka nevű néptáncegyüttese mutatott be nagy sikerű műsort. A rendezvényen részt vett Kónya Hamar Sándor és Mátis Jenő Kolozs megyei képviselő, Balogh Ferenc, az RMDSZ Művelődés- és Egyházügyi Főosztályának főelőadója és Pálffy Zoltán, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének képviseletében. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 10., RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 20., 948. sz./

1997. január 20.

Jan. 10-én a Romániai Magyar Könyves Céh Egyeztető Tanácsa tisztújító közgyűlést tartott, elemezték az elmúlt két év tevékenységét. Káli Király István elnök elmondta, hogy az Egyeztető Tanács a céhet alkotó 25 cég, illetve egyesület és alapítvány képviselőiből áll. A tanács szakmai információkkal állt tagjai rendelkezésére, lehetőséget teremtett arra, hogy a romániai magyar könyvkiadók részt vegyenek az elmúlt két év valamennyi fontosabb rendezvényén, sikerült két alkalommal nemzetközi könyvkiállítást rendezni Marosvásárhelyen. Elemezték a könyvkiadás támogatására kiírt pályázat 1996. évi lebonyolítását, amelyet a pályázatot kiíró magyarországi Művelődési és Közoktatási Minisztérium példaértékűnek értékelt. - Már korábban felmerült az igény egy saját könyvszakmai lap kiadására. Úgy döntöttek, hogy lehetőséget kell teremteni a versenyhelyzetre, hiszen az információ áru, akinek megéri, annak azt meg kell vásárolnia. Szükség van önálló székhelyre, állapították meg a közgyűlésen. A tisztújítás során öttagú elnökséget választottak /Bencze Tibor, Cseke Péter, Dávid Gyula, Káli Király István, H. Szabó Gyula/, elnöknek újraválasztották Káli Király Istvánt, H. Szabó Gyulát a kiadásért, Bencze Tibort a kereskedelemért felelős alelnöknek választották meg. A céh a törvényhozáshoz fordul a profittörvény bizonyos kitételének módosítása érdekében, amely elsősorban a kiadókat sújtja. Kérik, hogy a magyar kiadók a magyar olvasók számával arányosan részesüljenek a támogatásból. /Lokodi Imre: A Céh a törvényhozáshoz fordul. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 21./

1997. március 20.

Márc. 22-én Temesváron H. Szabó Gyula, a Kriterion Kiadó igazgatója találkozott az olvasókkal. Miért nincs Kriterion-könyv, egyáltalán miért nem kapható magyar könyv Temesváron, tették fel a kérdést. A válasz: mert nem "üzlet" senkinek. Azon múlik, hogy vállalja-e valaki a könyvterjesztést a városban. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 27./

1997. június 4.

A jún. 5-én nyíló V. Bukaresti Nemzetközi Könyvszalon keretében Alexandru Paleologu és H. Szabó Gyula bemutatja Elena Stefoi Frunda György szenátorral készített interjúkötetét /Drept minoritar - spaime nationale, Kriterion, 1997 - magyarul: Kisebbségi jog - nemzeti félelmek/. Jún. 7-én a Romániai Magyar Könyves Céh mutatkozik be. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 4./

1999. december 10.

Dec. 10-én a bukaresti Magyar Kulturális Központban ünnepelte 30 éves fennállását a Kriterion Könyvkiadó. Az ünnepi megemlékezésen részt vettek a kiadó egykori és mai munkatársai, köztük a kiadó alapító igazgatója, Domokos Géza, aki kerek húsz éven át vezette a romániai nemzetiségi könyvkiadás eme rangos műhelyét. Mint H. Szabó Gyula, a Kriterion igazgatója elmondotta, a nemzeti kisebbségek könyvkiadója most elérkezett a privatizációhoz, de eredeti céljait, küldetését a jövőben is maradéktalanul érvényesíteni akarja. Az ünnepi megemlékezésen részt vettek és méltatták a Kriterion munkásságát, példaerejű és - értékű tevékenységét a romániai nemzeti kisebbségek érdekvédelmi és kulturális szervezeteinek képviselői, illetve az utóbbi 10 esztendőben létrejött kisebbségi könyvkiadók képviselői. /30 éves a Kriterion Könyvkiadó. = RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), dec. 10. - 1619. sz./

2000. január 24.

Privatizálták a legnagyobb romániai magyar könyvkiadót, a Kriteriont. A harmincéves múltra visszatekintő kiadó részvényeit egy kolozsvári kis cég vásárolta meg. Bár az érintettek cáfolták, hazai magyar berkekben tartja magát az információ, amely szerint a tranzakció hátterében egy Fidesz-MPP közeli magyarországi vállalkozás áll. Az Állami Vagyonalap (FPS) a tulajdonában lévő Kriterion-részvényeket 1999. november 29-én árverésen értékesítette. A vevő az NG Invest kolozsvári székhelyű cég volt. Az NG Invest 90 százaléka Lazányi Béla szegedi magánszemély, 10 százaléka pedig a kolozsvári Vass Attila István tulajdonában van. A cég fő tevékenysége a befektetési tanácsadás és a testkarbantartás. Egyes hírek szerint az NG Invest valójában "stróman", az ügylet hátterében a Fidesz-MPP közeliként ismert, Magyarországon a szépirodalmi és a tankönyvpiacon érdekelt, a Századvég vállalkozás- és szellemi csoporthoz tartozó Osiris Könyvkiadó Kft. áll. H. Szabó Gyula, a Kriterion Könyvkiadó igazgatója tagadta, hogy új tulajdonosainak kilétét, tehát az NG Invest Kft. tulajdonosainak akár csak a nevét is ismerné. Tibori Szabó Zoltán informátorai szerint az NG Invest egy, a Fideszhez közel álló erdélyi alapítvány megbízásából vásárolta meg a részvényeket, amely a tranzakcióhoz szükséges 167 millió lejt (mintegy 9000 dollárt) Magyarországról kapta. Az Osiris vezetői határozottan cáfolták, hogy közük lenne a tranzakcióhoz. Gyurgyák János, a kiadó első embere kijelentette: életében nem privatizált semmit, Romániában különösen nem. Az NG Invest tulajdonosai szintén tagadták, hogy együttműködnének az Osiris-szel. Az új tulajdonos a Kriterion profilját nem kívánja megváltoztatni, a Kriterion továbbra is romániai kisebbségi nyelveken működő könyvkiadó marad. - Az utóbbi hetekben ugyanakkor csaknem valamennyi erdélyi magyar napilap kapott vásárlási ajánlatot. Ezek kísértetiesen hasonlítanak ahhoz a formulához, ahogyan a hírek szerint a Kriterion elkelt. A kiadványok munkatársaival azonban az érdeklődők már kertelés nélkül azt közölték, hogy "a lapokat a Fidesz vásárolná meg". Tibori Szabó Zoltán azt is megtudta, hogy H. Szabó Gyulát kinevezték a Tankönyvkiadó élére. Tibori Szabó Zoltán felvetette, hogy a hatalmon lévő budapesti kormányzati erők által meghirdetett "polgári kiegyensúlyozás" indult be a magyarországi mintára az erdélyi magyar sajtóban és könyvkiadásban is. /Tibori Szabó Zoltán: Masszázsszalon vette meg a Kriterion Könyvkiadót, vagy Erdélyben is beindult a média "polgári kiegyensúlyozása"? = Szabadság (Kolozsvár), jan. 24./

2000. május 9.

Kolozsváron ülésezett máj. 6-án az a kuratórium, amely a magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma által meghirdetett, határon túli könyvkiadást támogató pályázatára beérkezett kéziratokat elbírálta. A bizottság a 223 kéziratból 106-ot hagyott jóvá. Végső soron a magyarországi kuratórium dönt a pontos összegről és a pályázatok támogatásáról. A bizottságban Pozsony Ferenc /Kriza János Néprajzi Társaság/, Sipos Gábor /Erdélyi Múzeum-Egyesület/, H. Szabó Gyula, Burus Endre, Bencze Tibor /Erdélyi Magyar Könyves Céh/, Kovács András /egyházak képviseletében/, a kolozsvári írókat Dávid Gyula, a marosvásárhelyieket Kovács András Ferenc képviselte. A pályázatokat Káli Király István, az Erdélyi Magyar Könyves Céh elnök terjesztette elő. A legtöbb pályázattal a Mentor Kiadó /Marosvásárhely/ szerepelt. Kevés a jó irodalom, állapította meg Bencze Tibor. /Gazda Árpád: Kolozsváron döntöttek a könyvpályázatokról. = Krónika (Kolozsvár), máj. 9./

2000. december 11.

A Kriterion Kiadó fennállásának harmincegyedik évfordulója alkalmából felelevenítették a hagyományt: régen december volt a Kriterion hónapja, találkozókat, bálokat rendeztek ebből az alkalomból. Most dec. 8-án és 9-én zajlottak a Kriterion-napok Kolozsváron. H. Szabó Gyula, a kiadó igazgatója elmondta, kíváncsi arra, mit ér a könyvkiadó a mai huszonévesek szerint. Erre a feladatra a Babes-Bolyai Tudományegyetem újságíró szakának harmadéves diákjai vállalkoztak, dolgozataikban azt vizsgálták, egy adott témakör milyen formában és mennyiségben volt jelen a harmincévi könyvtermésben. Ex libris-kiállítást tekinthettek meg az érdeklődők, Gábor Dénes Művelődés-szerkesztő jóvoltából. Ismertettek egy szociológiai felmérést a kolozsvári magyar lakosság olvasási igényeiről. Kiderült, hogy a kolozsvári magyar családok többségénél a családi könyvtár több mint 500 kötetből áll. A legkedvesebb könyvek listáját Az aranyember vezeti, míg a kedvenc írók között Jókai Mór és Jules Verne állnak az első helyen. Bemutatták a Téka sorozat legújabb kötetét, Bándi Péter énekeskönyvét, majd kolozsvári szerzők frissen megjelent köteteit. Palocsay Zsigmond posztumusz kötetét, A Változó népi kultúra című tanulmánykötetet, a Fodor Sándor-sorozat harmadik darabját és Király László legújabb verseskötetét. /A Kriterion-jelenség harminc esztendeje. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 11./

2001. április 11.

Ápr. 9-én Budapesten a Kriterion Könyvkiadó 30 éves jubileuma alkalmából Miniszteri Dicsérő Oklevelet adott át Rockenbauer Zoltán művelődési miniszter H. Szabó Gyulának, a Kriterion igazgatójának. Az eseményen jelen volt az Írók Napjának rendezvényeire érkezett Kányádi Sándor Kossuth-díjas költő, aki 30 évvel ezelőtt részese volt a kiadó életre hívásának. Kányádi Sándor hiányolta, hogy miért nincsenek jelen a Kriterion létrehozói; azok, akik elévülhetetlen érdeme, hogy a kiadó az évtizedek során rangos szellemi műhellyé válhatott. /(Guther M. Ilona, Budapest): Miniszteri dicséret a bukaresti Kriterionnak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 11./

2001. április 19.

A Kriterion Könyvkiadó 30 éves jubileuma alkalmából április 9-én Miniszteri Dicsérő Oklevelet adott át Rockenbauer Zoltán művelődési miniszter H. Szabó Gyulának, a Kriterion Könyvkiadó igazgatójának. H. Szabó Gyula leszögezte: sokat veszített a Kriterion azzal, hogy tíz évig még állami kiadó maradt. 1999 végén volt a privatizáció. A Kriterion-részvényeket egy kolozsvári román-magyar vegyes tulajdonú cég vásárolta meg. A kiadó központja átkerült Kolozsvárra. Viszont a Kriterion Bukarestről sem mondhatnak le. - A Kriterion 1970 és 1999 között 3368 címet jelentetett meg, a legtöbbet, 2177 címet magyar nyelven. Német könyv 589, román 170 jelent meg. A többi nyelven kiadott munkák - szerb 205, ukrán 99, jiddis 45, szlovák 35, török és tatár 23, roma 5, orosz 3 és egy-egy albán, örmény, cseh, kurd nyelven - inkább szépirodalmi, népköltészeti kiadványok. - A Kriterion folytatja hagyományos sorozatait: Romániai Magyar Írók, Téka, Forrás, Fehér könyvek és részben a Horizont sorozatot, illetve beindították a Kriterion Kézikönyvek, Kriterion Kiskalauz, Művészeti kismonográfiák, Századunk, Gordiusz, Kriterion Kincses Könyvtár sorozatokat. Új sorozat a Kriterion Közelképek, melynek célja az erdélyi magyar írók, költők pályaképének monografikus megrajzolása. /A Kriterionról, jelen időben. Interjú H. Szabó Gyulával, a Kriterion Könyvkiadó igazgatójával. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 18./

2001. május 10.

A Bánffy-palotában megrendezett tavaszi könyvszalon lehetőséget teremtett a könyvkiadóknak arra, hogy bemutatkozzanak Kolozsvár közönsége előtt. H. Szabó Gyula, a Kriterion igazgatója úgy látja, hogy az erdélyi magyar könyvkiadás nehéz helyzetben van, ahogyan a román is. Dávid Gyula, a Polis Kiadó igazgatója megállapította, hogy egyre kevesebb pénzük van az embereknek könyvet vásárolni. A magyarországi könyvkiadóknak igyekeznek meghódítani az erdélyi könyvpiacot, ezzel még nagyobb a konkurencia, mint eddig. Az erdélyi piac gyakorlatilag támogatásokból él. A Gloria kiadó igazgatója, Hoch Sándor közölte, hogy főleg a katolikus egyházon belül terjesztik kiadványaikat. Legnagyobb sikerük Botár Edit Kolozsvár-albuma volt, amelynek második kiadását mutatták most be. Hasonlóan terjeszti kiadványait a nyolc éves múltra visszatekintő református Koinónia Kiadó, nyilatkozta Dósa Pál, a kiadó gazdasági igazgatója. Többnyire egyházi személyek munkáiról van szó: teológiai művek, 17-18. századbeli fordítások. Ugyanakkor ökumenikus szellemben román nyelven is kiadnak teológiai munkákat. /Rácz Éva, Sándor Boglárka: Könyvpiac-gazdaság. Magyar kiadók a könyvvásáron. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 10./

2001. május 14.

Május 11-én a Kriterion Könyvkiadó tankönyv- és oktatási segédkönyv-bemutatót tartott Szatmárnémetiben, a Kölcsey Ferenc Főgimnáziumban. H. Szabó Gyula, a Kriterion Könyvkiadó igazgatója közölte: a Kriterion és a budapesti Nemzeti Tankönyv Kiadó közös vállalatot hoz létre olyan segédkönyvek kiadására, amelyeket a tanárok használni tudnak majd az oktatás terén. /Tankönyvkiállítás a Kölcseyben. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 14./

2001. december 10.

Dec. 7-én Egyed Tibor grafikus kiállításának megnyitójával kezdődtek el a Kriterion Napok Kolozsváron, a Bánffy-palotában. H. Szabó Gyula bemutatta a Historia Manet című emlékkönyvet, melyet a 75 éves Demény Lajos tiszteletére jelentettek meg. A könyv 41 tanulmányt tartalmaz, ezek nem Demény Lajos tollából származnak, viszont mindegyik írás valamiképpen kapcsolatos vele és munkásságával. A kötet ezenkívül tartalmazza azt a 318 címből álló jegyzéket is, mely Demény Lajos életművét alkotja. Demény Lajos Bukarestben él, alapfoglalkozása történész, a bukaresti Történelemtudományi Intézet munkatársa, de jó ideig foglalkozott politikával is, szenátorként. Vekov Károly - aki Demény Lajosnak 19 éven át volt munkatársa a Történelemtudományi Intézet Nemzetiségi Osztályán - hangsúlyozta, hogy Demény Lajos ugyan elszakadt Erdélytől, de Bukarestben mindvégig sikerült megőriznie magyarságát, sőt magyar történész maradt. A továbbiakban H. Szabó Gyula bemutatta a Kriterion Kiadó frissen megjelent köteteit, az újraindult Téka-sorozatot, ebből egyelőre hat kötet jelent meg. A másik sorozat a Kriterion Közelképek, erdélyi magyar szerzők monográfiáját teszi közzé, ebből a sorozatból eddig négy jelent meg. /Köllő Katalin: Könyv és zene a Bánffy-palotában. Kriterion Napok Kolozsvárott. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 10./ H. Szabó Gyula, a kiadó igazgatója bemutatta az erdélyi magyar személyiségek hangját őrző első CD-ket. /Kolozsváron történt... = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 11./

2002. február 9.

Domokos Géza neve az elmúlt évtizedekben összeforrott a Kriterion Könyvkiadó nevével. Ezért is ért mindenkit váratlanul a hír, miszerint ,,egykori" kiadója beperelte jogtalan név- és emblémahasználat miatt. Legutóbbi könyvén — Igevár. Kriterion-történet tizenhat helyzetképben elmondva — ugyanis szerepelt a Kriterion jellegzetes lovas emblémája, amit a kiadó jelenlegi igazgatója, H. Szabó Gyula nehezményezett, s beperelte a könyv két kiadóját, a Pallas-Akadémiát és a Polist. Már két tárgyalás, tájékoztatott Domokos Géza. Megérkezett a Román Szabadalmi és Védjegyhivatal szakvéleménye is, miszerint a két inkriminált kiadó nem követett el törvénysértést. A kiadó a nevet és az emblémát ugyanis 2001 májusában védte le, az Igevár pedig 2000-ben már megjelent. /Bogdán László: Furcsa perek - beszélgetés Domokos Gézával. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 9./

2002. március 30.

Napvilágot látott Sebestyén Dobó Klára nyugalmazott zenetanárnő Én élmények kicsi búval /Kriterion/ című, kászoni népzenei gyűjtését tartalmazó kötete. A másik Kriterion-újdonság Borcsa János monográfiája Méliusz Józsefről. (Kriterion Közelképek sorozat). A Kriterion a Marosvásárhelyi Rádióval közösen kiadott két CD-lemezt. Az egyiken írók, költők hangját hallható, a másikon - címe: Szivárgásban - erdélyi költők versei hangzanak fel. /H. Szabó Gyula: Kriterion-újdonságok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 30./

2003. június 20.

Véget ért a hagyományos budapesti ünnepi könyvhét, amelynek idén is számos erdélyi résztvevője volt. H. Szabó Gyula, a Kriterion Könyvkiadó igazgatója arról tájékoztatott, hogy három sátorban árultak az erdélyi kiadók, Kolozsvárról a Polis, a Koinónia, a Kompress és a Kriterion mellett az EME, a Glória és az Erdélyi Híradó kiadványai voltak. A Kriterion még a könyvhét előtt bemutatta e néhány tudományos igényű könyvét, például a Torockói népművészet címűt, Egyed Ákosnak a Falu, város, civilizáció című kötetét és a Csángómagyar népballadákat. Könyvheti újdonság a Tizenegyek antológiájának kötet-párosa volt, Cseke Péter szerkesztő mutatta be. Újra megjelentet a bővített kiadású erdélyi helységnév szótár, amelyben az eddigi román, magyar és német nevek mellett helyet kaptak a szerb, szlovák és bolgár nevek is. Szabó Zsolt, a Művelődés kulturális folyóirat mellett működő könyvkiadó felelős szerkesztője úgy látta, hogy legnépszerűbb kiadványuknak Balogh Ernő: Régi erdélyi fotográfiák című kötete bizonyult, annak az összes példánya elkelt. /Sándor Boglárka Ágnes: Összegzések a budapesti könyvhét kapcsán. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 20./

2003. november 13.

Nov. 13-án irodalmi est lesz a szászrégeni könyvtárban, tájékoztatott Demeter Judit szászrégeni főkönyvtáros, a Kriterion Könyvkiadó munkatársait, szerkesztőit és szerzőit látják vendégül a szászrégeniek: H. Szabó Gyulát, Cseke Pétert, Király Lászlót, illetve Katona Éva színművészt. A Kriterion legfrissebb könyveivel ismerkedhetnek meg az érdeklődők. /Antal Erika: Olvasókat nyerni. = Krónika (Kolozsvár), nov. 13./

2003. november 24.

Nov. 19-én a bukaresti Petőfi Házban Molnár Szabolcs, a Bukaresti Hungarológia tanszékvezetője jóvoltából a Szent László hermát bemutató rövid filmet mutatták be. Ezután a Kriterion Könyvkiadó igazgatója, H. Szabó Gyula a kiadói könyvújdonságokról számolt be. Kiadták Harsányi Zsolt Mathias rex című könyvét; egy fiatal nyíregyházi tanár, Antal Attila Világalkotó elemek Áprily Lajos költészetében című monográfiáját és Balázs Imre József Hervay Gizella költészetét újraértékelő könyvét. A régi Téka sorozatból harminc könyvet szeretnének ismét kiadni, ezek közül megjelent Kőrösi Csoma Sándor Buddha élete és tanítása című könyve; a második (újra)kiadásnál tart Szabó Attila és Erzsébet alkotása, melynek három nyelvű címe közül a magyar: Erdélyi helységnévszótár. A 60 éves Király Lászlót köszöntötte a kiadó egy, a szerző prózai írásait tartalmazó kötet kiadásával, miután CD-t is készítettek verseiről. Magyar fa sorsa címmel jelent meg a Makkai Sándor négy tanulmányát tartalmazó kötet. Egy fiatal szerző, Vallasek Júlia Sajtótörténeti esszéiben a Pásztortűz, a Helikon, a Hitel és a Termés folyóiratokról írt. /Gáspár Hajnal: Este a Petőfi Házban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 24./

2003. december 8.

Háromnapos könyvvásárt tart a Kriterion Könyvkiadó dec. 11-13. között Kolozsváron. H. Szabó Gyula, a kiadó igazgatója elmondta, 2000-ben elkezdett Kriterion-napokat szeretnék folytatni. Megígérte részvételét az Erdélyi Múzeum Egyesület, az Erdélyi Híradó, a Glória, a Koinónia, a Komp-Press és a Korunk, a Művelődés, a Kalota, a Tinivár és a Helikon, természetesen a Kriterion is, és a Gaudeamus könyvesbolt. /S. B. Á.: Adventi könyvvásár. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 8./

2003. december 12.

Két magyar vonatkozású könyvvásár is nyílt dec. 11-én Kolozsváron: a Kriterion Könyvkiadó által szervezett rendezvényen kilenc kiadó mutatkozik be, a Korunk szerkesztőségében megtartott egynapos eseményen pedig a Komp-Press kiadó mutatta be újdonságait. A szervező Kriterion Kiadó igazgatója, H. Szabó Gyula szerint Kolozsvárnak szüksége van a rendezvényre. /Bálint B. Eszter, Soó Éva: Könyvek maratonja. Magyar kiadók mutatkoznak be Kolozsváron. = Krónika (Kolozsvár), dec. 12./

2006. január 30.

Január 27-én mutatták be Kolozsváron a Gaudeamus könyvesházban Murvai Olga Vers-rekviem /Kriterion Könyvkiadó/ című kötetét. A könyv alcíme: Kismonográfia Kányádi Sándor Halottak napja Bécsben című poémájáról. H. Szabó Gyula, a kiadó igazgatója köszöntötte a jelenlévő két „szerzőt”, Murvai Olgát és Kányádi Sándort. A kötetet Egyed Emese, a Magyar Irodalomtudományi Tanszék vezetője mutatta be. /Köllő Katalin: ... hallgattam a rekviemet... = Szabadság (Kolozsvár), jan. 30./

2006. február 6.

Zilahon tartották meg a helyi Hepehupa folyóirat négyéves születésnapját. Szükség volt egy ilyen lapra a Szilágyságban, mondotta Fejér László szerkesztő az író–olvasó találkozón, melyen a kolozsvári Művelődés és a Kriterion Könyvkiadó is részt vett. Mintegy másfélezer oldalnyi tanulmány jelent meg a Hepehupa eddigi 16 számában, ezek mindegyike kapcsolódik a Szilágysághoz vagy témája, vagy a szerző szilágysági kötődése révén. A negyedévenként megjelenő folyóirat most bemutatott kiadványa az elmúlt év utolsó száma, amelyben a 800 éves múltjukat ünneplő települések szerepelnek. A közelmúltban nagyon sok szilágysági település ünnepelte első írásos említésének 800. évfordulóját. Ez elsősorban a Nagyváradi Regestrumnak köszönhető, amely rögzítette a helyi összeírásokat, a peres ügyeket. A Hepehupa legfrissebb számában Zsibó történetét részletezte László László tanár, és Zsibó társadalmi rétegződését elemezte Egyed Ákos akadémikus. H. Szabó Gyula, a Kriterion igazgatója is méltatta a lapot. A Hepehupa köszöntése után a Kriterion, illetve a Művelődés kiadványait mutatták be a szerkesztők, de előtte újabb szilágysági kismonográfia került az asztalra. Major Miklós szilágynagyfalui tanár és Torkos Imre a Berettyó vidékét térképezte fel, Tiszatelkétől Márkaszékig. /Józsa László: Hepehupás ünnepség. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 6./

2006. február 13.

Az alig kétszáz lelkes faluban a Szentimrei Alapítvány és a sztánai református egyházközség által hatodik alkalommal szervezett farsangolás sikeres volt. A sztánai farsangolást 2001-ben újraélesztő Papp Hunor református lelkész üdvözölte az idesereglő magyarországi és helyi vendégeket. A Sztánai Műhely kezdeményezésére kistérségi megbeszélésen zsoboki, sárvásári, nyárszói, kalotaszentkirályi és helyi részvevők elhatározták: terveik megvalósulása érdekében egyesületet alapítanak. Bemutatták Janitsek Jenő Sztána története és névanyaga című tanulmányát és a Rókaszemű menyecske című kalotaszegi mesegyűjteményt, amelyet H. Szabó Gyula, a Kriterion Könyvkiadó igazgatója ajánlott az olvasóknak. Emellett kiállítás nyílt sztánai és kolozsvári, Kós Károly által tervezett házakról, a helybéli gyermekek pedig Tamási Áron A búbos vitéz című mesejátékát adták elő. Fellépett a kolozsvári Szarkaláb néptáncegyüttes és az inaktelki fiatalokkal kiegészülő, budapesti Kertész Táncegylet. /Benkő Levente: Határtalan mulatozás Kalotaszegen. Kós Károly nyomán Sztánán. = Krónika (Kolozsvár), febr. 13./

2006. március 7.

Kétszáz év elevenedik meg László János dévai telepes gazda írásában – értékelte a kolozsvári Kriterion Kiadó gondozásában megjelent, elsőként Déván, március 2-án bemutatott könyvet H. Szabó Gyula, a kiadó igazgatója. A Bukovinában élt magyarság és kirajzásának története 1762–1914-ig, az első világháború kitöréséig címet viselő könyv szerzője végigvezeti olvasóját a madéfalvi veszedelem előzményein, a Moldvába, majd Bukovinába való menekülésen át a századforduló tájékán elkezdődött hazatelepítésekig. A könyv alapos dokumentációját László János a bécsi levéltárból, illetve a bukovinai falvak irataiból állította össze. Teljes kimutatás van a könyvben az 1883-ban elkezdődött és 1910-ig tartó áttelepedésekről, a telepesek név szerinti felsorolásával. László Jánosnak még számos feldolgozatlan emléke lapul családi hagyatékokban. /Gáspár-Barra Réka: Bukovinai székely lélek. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 7./


lapozás: 1-30 | 31-45




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998