udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 84 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-84
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató:

1991. november folyamán

Sokszínűvé vált az erdélyi magyar sajtó, most pedig színre lépett a Ceausescut nyíltan kiszolgáló, hangsúlyosan az RMDSZ-szel szemben álló Hajdu Győző folyóirata, az Együtt. Kiadója az Együtt Művelődési és Baráti Társaság. Ilyen társaságról eddig senki sem hallott. /Együtt (Bukarest), nov. 1. sz./ Ezt a lapot csak román állami támogatással lehet kiadni, természetesen nincs vásárlóközönsége.

1996. április folyamán

A Ceausescut kiszolgáló, 1989 után pedig az új rezsimet szolgáló Hajdu Győző saját lapjában, a kétnyelvű Együtt /román változata: Impreuna/ folyóiratában megemlékezik arról, hogy öt éve, 1991. ápr. 25-én alakult meg Bukarestben az Együtt-Impreuna Művelődési és Baráti Társaság. Ez a "társaság" adja ki az Együtt lapot. Természetesen a kormány fizeti a folyóiratot, ezt az impresszumban is feltüntetik: "Lapunk a Kultúrminisztérium anyagi támogatásával jelenik meg. Hajdu Győző lapja dühödten támad minden magyar kezdeményezést és kiáll a szélsőséges, xenofób, kisebbségellenes Adrian Paunescu és gyűlölködő lapjai, a Vremea, a Totusi iubirea mellett. Ízelítőül idézet Hajdu Győz folyóiratából: a Romániai Magyar Szó és az Orient Expressz "a hazai magyar extremizmus két főfészke" aljas rágalmakat terjeszt Adrian Paunescuról és róla /Hajdu Győzőről/, azonban ő nem reagál a mocskolódásokra. Õt nem érdekli, írja, "e lapok RMDSZ-láncon tartott skriblereinek a habzószájú ugatása, undorító magyar szájhősködése." Hajdu Győző - akárcsak a román kormánylap és más lapok - néhány gyűlölettől elvakult RMDSZ vezérről, ezek uszító propagandájáról beszél. Szerinte Paunescu "Európa-szerte ismert és megbecsült költő, kiemelkedő politikai személyiség. - Végig lehetne idézni, hogy támadja az RMDSZ-t, támadja Markó Bélát és - hasonlóan a kisebbségellenes román lapokhoz - azt írja, hogy egyre többen kiábrándulnak az RMDSZ-ből, szembefordulnak az RMDSZ "Románia területi integritása szétzúzására törő akcióival és diverzióival"... /Együtt (Bukarest), ápr. - VI. évf., 4. szám. Főszerkesztő: Hajdu Győző, szerkesztőségi főtitkár: Antal András, rovatvezető: Várdai Ferenc. /

1999. szeptember folyamán

Hajdu Győző saját folyóiratában, az Együttben ünnepeltette saját magát 70. születésnapja alkalmából. Jellemző, hogy hajdani társa - szolgatársa -, Adrian Paunescu, Ceausescu udvari költője írt hozzá köszöntőt, ezt közölte olvasók nélküli folyóiratában. Hajdunak van budapesti híve is, Baranyi Ferenc költő, akinek az Együttben olvasható verses köszöntője. - Hajdu Győző évtizedeken át volt az erdélyi magyar irodalmi folyóirat, az Igaz Szó főszerkesztője. A leleményes Hajdu sok-sok idézetet hozott az elmúlt évtizedekben hozzá /főszerkesztőhöz/ írt levelekből. /Együtt-Imreuna (Bukarest), augusztus-szeptember - IX. évf. 8-9.sz./

2005. március folyamán

A Trianon filmmel kapcsolatban az új kormány tagja, Mona Musca művelődési miniszter asszony intézkedett, járjanak el a filmmel kapcsolatban. A miniszter asszony elmondta, figyelmeztették. Hajdu Győző volt, aki a feljelentést tette, ő volt a figyelmeztető. Van-e olyan helyzet Európában, tette fel a kérdést Bodó Barna, mint ami itt történt, az egyik oldalon a kultúrát a miniszter asszony feletteseként, miniszterelnök-helyettesként magyar felügyeli /Markó Béla/, a másik oldalon az állami költségvetésből támogatást kap lapkiadásra Hajdu Győző. Ha ma Romániában a magyarok képviselői kormányon lehetnek, akkor kinek kell olyan lap, amelyet Hajdu Győző szerkeszt? Ő és lapja semmit sem tett a román-magyar kapcsolatok ügyéért. Kérdés: a román kormány részére ki a partner, a magyar miniszter vagy a Ceuasescut is kiszolgáló csatlós? /Bodó Barna: A kultúra csatlósai és csapdái. = Irodalmi Jelen (Arad), márc./

1990. február 14.

Dokumentumot közölt a Romániai Magyar Szó, Király Károly Erdélyi Kálmán álnéven adott helyzetképet az elnyomott erdélyi magyarság helyzetéről 1981 márciusában. Példákkal mutatta be a nehéz helyzetet. A katonaköteles fiatalok lépten-nyomon a nemzeti diszkrimináció számtalan formájába ütköznek: nem használhatják egymás közt sem anyanyelvüket, nem írhatnak levelet magyarul, a magyar fiatalokat román vidékre viszik a katonaság idejére. A magyar végzős orvosokat, tanárokat Moldvába, Olténiába, román vidékre helyezik. A román tannyelvű osztályokba kényszerített magyar tanulók egymás között sem beszélhetnek magyarul. Nagyváradon az új igazgató megfenyítette a személyzetist: az üzemben nem lehet több magyar mint román. Sürgősen hozatni kell román munkásokat. Nagyváradra az utóbbi évtizedekben 25 ezer románt telepítettek be. Ugyanez történt Marosvásárhelyen Magyar városokban /Kolozsvár, Marosvásárhely, Arad, Nagyvárad, Sepsiszentgyörgy, Csíkszereda/ egész utcákat, főtereket, magyarlakta negyedeket bontottak le. Helyükbe tömbházakat húztak fel és románokat költöztettek be. Az 1977-es népszámlálásnál minden kérdésnek volt kódszáma, kivéve a nemzeti hovatartozás rubrikáját. Vegyes házasságok esetében nem írták magyarnak a családtagokat. Romániában a 2 milliós cigányságból 260 ezret ismertek el, a többit beírták románnak. A több mint 2 milliós magyarság a népszámlálás szerint 1,7 millió fő, hasonló a helyzet a többi nemzetiségnél is. A népszámlálás kérdőívet Bukarestbe szállították, az adatokat onnan közölték a helyi szervekkel. Nagysármáson például 1200 magyart tartanak nyilván. A református egyház nyilvántartásában 2300 magyar szerepel. Önkényesen tehát ennél a településnél 1100 magyart megfosztottak nemzetiségétől. Emiatt nincs magyar iskola Nagysármáson, de a környéken sem. 1980-ban a magyar tanulók 50 százaléka kénytelen román nyelven folytatni tanulmányait. A líceumi tanulóknak csak 30 %-a tanulhat anyanyelvén, noha például Marosvásárhely lakóinak 70 %-a magyar. A marosvásárhelyi Bolyai Líceumban az 1980/81-es tanévben 70 magyar IX. osztályba felvételizett tanulót áttettek a román osztályokba, mondván, csak két magyar osztály indulhat, noha 4 osztályra való tanuló sikeresen felvételizett. 1945 óta 1,5 millió románt hoztak be Erdélybe. Van sok megalkuvó magyar vezető, például Hajdu Győző, az Igaz Szó folyóirat főszerkesztője. A magyarság több "képviselője", mint Gere Mihai, Fazekas Ludovic, a Kovászna megyei első titkár, Nagy Ferdinand, Szász Iosif, a Hargita megyei első titkár, Cseresznyés Béla, Korondi Stefan, Coppándi Sándor, Fejes Juliu, Furó Gyula, Hegedüs Béla funkcionáriusok, akik közül egyesek magyarul sem beszélnek, de mind karrierista nemzetárulók. Velük szemben van a többség, akik vállalják magyarságukat. Sokan vállalnak meghurcoltatást, lelki tortúrát /Zsuffa Kálmán sepsiszentgyörgyi lakos, Jenei Tamás bákói református lelkész, Király Károly és mások/, egyesek életüket is áldozták /Szikszai Jenő tanár/. Céltudatos kiállással sikerült kiharcolni egy-egy osztályt, Takács Lajos és Nagy Géza professzorok, Kovács Zoltán festőművész, Gáll Ernő szerkesztő, Balogh Edgár, Kacsó Sándor, Benkő Samu, Kántor Lajos, Kányádi Sándor, Bálint Tibor írók a Központi Bizottsághoz címzett tiltakozó táviratokkal elérték, hogy a kolozsvári piarista, 400 éves múltra visszatekintő középiskolát ne számolják fel egészen. /Erdélyi Kálmán (Király Károly): Hangok és vészhangok Erdélyből. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 13., 14./

1990. március 7.

Hajdu Győző, a marosvásárhelyi Igaz Szó főszerkesztője buzgón szolgálta a Ceausescu-rendszert. Jelentéseket írt külföldi útjairól és a hazai helyzetről, "leleplezve" a magyar nacionalistákat. A Szabadságban olvasható az egyik, 1985-ben kelt feljelentő levele. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 7./

1991. május 24.

A bukaresti tévében váratlanul feltűnt Hajdu Győző, a Ceausescu-rendszer egyik legnegatívabb figurája, éppen az RMDSZ kongresszusának első napján, máj. 24-én, kifejtve, hogy megalakította Bukarestben az Együtt-Impreuna Egyesületet. Nem helyes, hogy az RMDSZ az egyetlen nemzetiségi képviselet, szükség van másik szervezetre is, mondta. Magyarázgatta a Ceausescu-korszakbeli szereplését: tévedhetett, de soha nem volt áruló. /Szász János: Együtt, de kivel? = Szabadság (Kolozsvár), máj. 29., MTI/

1991. május 31.

A román televízió tv híradójában bejelentették, hogy Domokos Géza és Szőcs Géza nem volt hajlandó interjút adni. Nem számoltak be az indoklásról: nem hajlandók egy képernyőn szerepeli a Ceausescut kiszolgáló Hajdu Győzővel, aki Együtt-Impreuna néven új magyar-román szervezet megalakítását jelentette be, éppen az RMDSZ kongresszusának nyitónapján, máj. 24-én. /MTI/

1991. július 26.

Hétről hétre rosszabb a hangulata az RMDSZ marosvásárhelyi kongresszusa után, nyilatkozta Bányai Péter. Szerinte fölösleges vitákkal fecsérelték az időt. Bukarestben kell lenni az RMDSZ központjának. Nem ért egyet Balázs Sándornak A Hétben megjelent írásával, hogy a nacionalisták táborán kívül létezik a minden feltétel nélkül egymás nyakába borulók tábora, ide tartozik Cs. Gyimesi Éva és Szilágyi N. Sándor. Bányai is közéjük sorolja magát, visszautasítva, hogy egymás nyakába borulók lennének. Bányai Péter szerint a kongresszuson a mérsékeltek és a nemzeti radikálisok mellett a politikai radikálisok is megjelentek, ő is közéjük tartozik. Bányai távolodik az RMDSZ-től. Egyelőre még nem szakított, az RMDSZ-székház pincéjében lakik és az RMDSZ alkalmazottja. /Bányai Péter: Én vagyok a második Hajdu Győző? = Valóság (Bukarest), júl. 26./

1991. november 8.

Megjelent Hajdu Győző Együtt című folyóiratának első száma /jövőre hetilap lesz/, melyet a televízió híradója is reklámozott. Hajdu Győző, Ceausescu rendszerének hű kiszolgálója, az akkori marosvásárhelyi Igaz Szó volt főszerkesztője 1989 után külföldre távozott. Később visszatért. Beköszöntőjében magyarázgatta bizonyítványát. Adrian Paunescu, Ceausescu egyik udvari költője /jelenleg a Totusi Iubiera főszerkesztője/ szintén írt ebben az új lapban, bizonygatva, hogy ő nem fasiszta, nem gyűlöli a magyarokat. Hajdu Győző lapját az Együtt Művelődési és Baráti Társaság adja ki, ez szerepel a lapon. /MTI/

1992. április 16.

Iliescu elnök ápr. 16-án váratlanul Kovászna megyébe látogatott, Sepsiszentgyörgyön Fodor Ferenc megyefőnök fogadta. Iliescu elnök a pártok vezetőivel tárgyalt és jelen volt Kozsokár Gábor szenátor, a román szenátus alelnöke is. A Vatra és a Románok Nemzeti Egységpártja képviselői felrótták az elnöknek, hogy magukra hagyták őket a magyar tengerben. Követelték a kétnyelvű feliratok eltávolítását, továbbá bérpótlékot az itt élő román hivatalnokoknak, azonkívül az RMDSZ betiltását. Kozsokár Gábor szenátor feltette a kérdést. "Vajon helyes-e szélsőségesnek nevezni azt, aki anyanyelvi oktatást kér minden tárgyból?" - Iliescu zárszavában kifejtette: Magyarországnak nem kell közbelépnie a romániai magyarság problémáinak megoldásáért, az a román államra tartozik. - Jeszenszky Géza külügyminiszter felelőtlen politikus, mert visszasírja a Trianon előtti helyzetet, revizionista igényekkel lép fel. - A Vatra Romaneasca nem fasiszta szervezet, jelentette ki az elnök. Az elnök kíséretében megjelent Hajdu Győző, aki ugyanúgy kiszolgálta Ceausescut, mint a jelenlegi román hatalmat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 18., Magyar Nemzet, ápr. 18, Magyar Hírlap, ápr. 18./

1992. július 2.

Hajdu Győző a szélsőségesen magyarellenes Totusi iubirea hasábjain támadta, románellenesnek, irredentának nevezte a romániai magyar sajtót. /Hajdu Győző: Cine vrea sa fure Transilvania. = Totusi Iubiera (Bukarest), júl. 2-9., MTI/

1992. július 9.

Hajdu Győző a Totusi iubirea-ban irredentának és románellenesnek minősítette a magyarországi Erdélyi Magyarság és a Beszélő egyes írásait /az utóbbiban Molnár Gusztávét/, s az autonómiát követelő cikkeket. /Lada de gunoi a istoriei. = Totusi iubirea (Bukarest), júl. 9-16., MTI/

1992. július 30.

Bihar megye megyeházának információs hetilapja, a Bihorul közölte bizonyos László Károly Erwinnek Hajdu Győzőhöz, az Együtt főszerkesztőjéhez írt levelét: nagyon jónak találja Hajdu Győző lapját. Az RMDSZ nem képviseli az erdélyi magyarságot, több vezetője alkalmatlan posztjára, nem helyes a szervezet ellenzéki beállítottsága stb. /Bihorul (Nagyvárad), júl. 30.- aug. 6., átvéve az Együtt 1992. 7. (április) számából/

1992. augusztus 6.

A Bihorul című román lap átvette Ceausescu bizalmi emberének, Hajdu Győzőnek Együtt-Impreuna című lapjában megjelent önértékelését. Hat hónapja jelenik meg ez a lap. A romániai magyar sajtó támadta őket, ennek ellenére növekszik olvasótáboruk, állította a szerkesztőség, vagyis Hajdu Győző. /Bihorul (Nagyvárad), 1992. aug. 6-12., Együtt-Impreuna (Bukarest), 1992. 5. sz./

1992. augusztus 12.

Hajdu Győző Tőkés Lászlót támadta, románellenes uszítónak nevezve a püspököt a román hetilapban. /Totusi Iubiera (Bukarest), aug. 12-19., MTI/

1992. augusztus 25.

Hajdu Győző Ceausescu idejében is Paunescu munkatársa volt, a fordulat után ugyancsak ő Paunescu magyarja a Totusi Iubireában, most pedig Paunescu új lapjában, a Vremeában ő képviseli a "kisebbségi véleményt". Hajdu Győző újabb cikkében Bogdán Tibort, a Magyar Hírlap bukaresti tudósítóját támadta és Zolcsák Istvánt, továbbá a magyar világtalálkozókat. /Vremea (Bukarest), aug. 25-26., MTI/

1992. augusztus 26.

Hajdu Győző - román nyelvű cikkében - újabb durva támadást intézett Tőkés László püspök és Szőcs Géza ellen. /Vremea (Bukarest), aug. 26-27., MTI/

1992. október 9.

A budapesti Erdélyi Magyarság folyóirattal rendkívül sokat foglalkoznak a román sajtóban, dühödten támadják cikkeit a román újságok, de a román politikusok is. Irányított kampányról van szó, ezt mutatja az azonos idézetek és kommentárok gyanús egybecsengése. Barabás István bemutatta, hogyan sorakoztak a román sajtóban a folyóiratot elítélő cikkek. Silviu Achim: Az Erdélyi Magyarság határozottan megy a maga útján /Adevarul, máj. 29./. Ebben a szerző elsősorban Jónás Endrének a dákoromán kontinuitás-elméletét cáfoló írása miatt háborodott fel. Ion D. Goia /Flacara, jún. 3./ vezércikkében azt állította, hogy a romániai magyar kisebbség örökös elégedetlensége az Erdélyi Magyarság manipulálásának következménye. Az akkor második legnagyobb példányszámú bukaresti napilap, a Tineretul Liber következett: jún. 5-i számában Ioan Lascu Magyarország meg akarja nyerni az első világháborút cikke szerint világszerte évi 1500 irredenta kiadvány jelenik meg Románia ellen. Írásában Jónás Endrének az Erdélyi Magyarság 9-es számában a dákoromán kontinuitás-elméletét cáfoló tanulmányát támadta /ugyanazokkal az idézetekkel, mint előbb az Adevarul/. Jún. 10-én újra az Adevarulban Silviu Achim az Erdélyi Magyarságból Habsburg Ottót idézte, aki egyetért Erdély föderalizálásával. A Romanul hetilap jún. 4-i számában két cikk is támadta a folyóiratot Petre Valeriu és Sorin Petrescu tollából. Jún. 15-én a Libertateaban Dorin Suciu budapesti tudósításából megtudhatjuk, milyen keserűséget okoznak neki olyan sovén, szélsőjobboldali irredenta-revizionista kiadványok, mint a Szent Korona, a "Hunya" és "Erdélyi Magyarország" /így!/. A Hunya Hunnia akar lenni. Jún. 15-én a Romanulban Doru Rotaru Zadar Miklós "határtalan arcátlanságát" leplezi le az Erdélyi Magyarság 10-es számából, ahol az inkriminált szerző abszurdnak minősíti a dákoromán kontinuitást. A Romania Mare szélsőséges hetilap jún. 26-i számában Armand Nicolau szintén kikelt a folyóirat egyik cikke ellen. Júliusban a Romanul 27-es számában Sorin Petrescu felhívta a figyelmet arra, hogy az Erdélyi Magyarság szerzői között sok romániai magyar szerző van. Adrian Paunescu hetilapjában /Totusi Iubiera, júl. 23./ Hajdu Győző, a lap munkatársa felhívta a figyelmet a készülő Erdélyi Világtalálkozó hallatlan veszélyére, Zolcsák Istvánnak, az Erdélyi Világszövetség brazíliai társelnökének nyilatkozatára, amelyet az Erdélyi Magyarság is közölt. Júl. 25-én a Romania Mare hetilapban Furo Iuliu Ioan a nyilvánvalóan románellenes Erdélyi Magyarság ellen emelt szót, a kiadvány "gazembersége és alattomossága minden mértéket meghalad, amikor a 10-es számban bizonyos Zadar Miklós tagadta a dák-római kontinuitás elméletet". Júl. 28-án a Romanulban Petre Valeriu "tiszta revizionizmusnak" könyvelte el az Erdélyi Magyarságot. A Totusi Iubiera (Bukarest) júl. 30-i számában Hajdu Győző Irredenta ugatás és böfögés címmel Beke Györgyöt támadta az Erdélyi Magyarságban napvilágot látott írása miatt, mert nem nevezte fasiszta tettnek a bécsi döntést, ugyancsak elmarasztalta Jónás Endrét, akinek szintén ebben a folyóiratban publikált cikke a népszámlálásról nem egyéb, mint "RMDSZ-ugatás". A Romanul aug. 3-i számában Sorin Petrescu kelt ki az Erdélyi Magyarság ellen, majd közölt egy magyarellenes kiáltványt. Raoul Sorban hetilapja, a Timpul aug. 4-i száma fenyegető szalagcímmel újraközölte az Erdélyi Magyarság júniusi különszámából Jónás Endre terjedelmes cikkét Romániáról, az utolsó gyarmati birodalomról. A Romania Mare aug. 21-i számában jelent meg Furo Iuliu Ioan cikke: szerinte az Erdélyi Magyarság júniusi különszámában gazemberek, haza- és nemzetárulók intéztek támadást Románia integritása ellen. Amennyiben a román kormány nem intézkedik, ő, mint magyar nemzetiségű román állampolgár a nemzetközi szervezetekhez fordul, hogy rámutasson, milyen alattomos terveket táplál Magyarország. Az aug. 17-i Romanulban két cikk is foglalkozott az Erdélyi Magyarsággal: Petre Valeriu szerint Kreczinger István főszerkesztő nyilatkozata /a békeszerződések alapján létrejött államok széthullásáról/ puskaporszagot áraszt, Sorin Petrescu pedig Pomogáts Béla tanulmányát irredentának minősítette. A Timpul aug. 25-i számában Adria Rizea főszerkesztő feltette a kérdést, ki fedezte az Erdélyi Magyarság különszámának költségeit. Ugyanebben a számban Horea Brestoiu megállapította: "A régi és mai hungarizmus, ez a hivatásos agresszor eszeveszett orkán dühével sújt le Románia. Úgy véli, elérkezett a hazánk elleni roham végső pillanata." Aug. 28-án a Romania Mare közölte, hogy más nemcsak Romániában, hanem Londonban is olvassák az Erdélyi Magyarságot, ugyanis "dr. Michel Titus" kirohant a budapesti folyóirat ellen. A durva, primitív fogalmazásból, abból, hogy ismét intézkedéseket sürget, feltételezhető, hogy a "londoni" szerző nem más, mint Furo Iuliu Ioan. /Barabás István: Az akció fedőneve: "ERDÉLYI MAGYARSÁG". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 9./

1992. november 10.

Adrian Paunescu, Ceausescu hajdani udvari költője Totusi iubirea című lapjában a hírhedt Hajdu Győző újabb magyarellenes cikket írt, ezt vette át - magyar fordításban - a Romániai Magyar Szó. Hajdu Győző dühödten, minősítetlen hangon támadta a Romániai Magyar Szót és Barabás Istvánnak az Erdélyi Magyarság folyóiratot elítélő román lapokat felsoroló cikkét. Ez a cikk Hajdu szerint "cinizmussal teli irredenta magyar szemtelenséggel" állt elő. Szerinte le kellene fordítani a cikket románra, "hogy az egész ország megtudja, milyen aljassággal támadják hátba Romániát, miként veszélyeztetik az ország alapvető érdekeit egyes elszabadult vadállatok, a magyar irredenták és a velük szövetkezett szélsőséges elemek innen. Románia fővárosából". Hajdu nem késett a feljelentéssel: ilyen cikket közöltek, ezzel a "lehető legaljasabb rágalmakat szórja hazánkra, olyan megnyilvánulás" "amely ellen a hatóságok haladéktalanul kötelesek fellépni az alkotmány szellemében, a törvény szigorával." Ez a cikk "bűncselekmény. Hazaárulás bűne, amelyre nincs bocsánat, egyik láncszeme a Románia ellen szervezett akcióknak, amelyért a törvény előtt kell felelnie a lapnak és a cikk szerzőjének." "... meddig tűrik karba tett kézzel az illetékes román szervek, hogy Románia fővárosából, Bukarest szívéből terjesszék az egyetemes magyar irredentizmus budapesti feketemágia-laboratóriumában kotyvasztott mérget?" Így folytatja Hajdu Győző terjedelmes kirohanásban... /Hajdu Győző: A Romániai Magyar Szó foggal és körömmel védelmezi az egyetemes magyar irredentizmus lapját. Meddig élhetnek vissza a román nép türelmével a Romániában hepciáskodó irredenta magyarok? = Totusi Iubiera (Bukarest), átvette: Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 10./ Előzmény: Barabás István: Az akció fedőneve: Erdélyi Magyarság, Romániai Magyar Szó (Bukarest), ok. 9./

1993. január 30.

Adrian Paunescu lapjában, a Vremeában Hajdu Győző dühödt kirohanását olvashatjuk a tévé magyar adása ellen. Már a címe is jellemző: Aici emisiunea UDMR a Televiziuni Romane /Itt az Román Televízió RMDSZ-adása/. A magyar adás az RMDSZ kiszolgálója, így "felháborítóan szélsőséges". Példa erre az RMDSZ brassói kongresszusának minden szereplője, elsősorban Markó Béla, Tőkés László, Csoóri Sándor és Éva Mária Barki, akik az "ördögi magyar irredentizmus hirdetői". Hajdu Győző minden rossz kútfejének az adás főszerkesztőjét, Boros Zoltánt tartja. Hajdu Győző Ceausescu rendszerének gátlástalan kiszolgálója volt, feljelentéseiben, jelentéseiben támadta a magyar írókat, támadta a marosvásárhelyi magyar színház nacionalizmusát. 1989 decemberében Hajdu Győző elmenekült Marosvásárhelyről, hónapokig rejtőzködött, majd Adrian Paunescu védőszárnyai alatt visszatért. Azóta a szélsőséges román lapokban közlik a romániai magyar értelmiségiek elleni kirohanásait. /Vremea (Bukarest), jan. 27. - ismertette: Barabás István: A paranoia édes álma. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 30-31./

1993. október 15.

Amióta Razvan Theodorescu kijelentette, hogy Románia akkor lesz igazán európai ország, amikor a tévében nem lesz nemzetiségi adás, azóta folyik a kampány a műsor megszüntetésére. Az 1989 decemberében kivívott három órás adást Razvan Theodorescu elnöksége alatt kettévágták, másfél órányit a 2-es adásba tettek, amely nem látható a magyarlakta részeken. Az Audiovizuális Tanács, melynek egyetlen kisebbségi tagja sincs -, olyan határozatot hozott, hogy tilos nem román nyelvű reklámot sugározni. A közvélemény-kutatás szerint a magyar adás nézettsége 30-34 %-ról 7 %-ra csökkent. A megkérdezettek között egyetlen magyar sem volt! A Romania Mare, a Vremea és Hajdu Győző Együtt lapja rendszeresen gyalázza Boros Zoltánt, a magyar adás főszerkesztőjét, sőt ezek a szélsőséges lapok közölték Boros Zoltán lakáscímét és autójának rendszámát. Azóta többször feltörték a főszerkesztő kocsiját. A rádió magyar adásánál is baj van: a szerkesztőség tagjai nem ismerik el főszerkesztőnek a magyarul rosszul beszélő Lucia Jurcát. /Ambrus Attila: Veszélben a romániai magyar tévézés, rádiózás?! = Brassói Lapok (Brassó), okt. 15-21./

1993. november 24.

Paunescu szenátor csatlósa, Hajdu Győző segítségével kíméletlen kampányt folytat a Román Televízió magyar nyelvű adása ellen. Szenátusi felszólalása tel volt csúsztatásokkal, ferdítésekkel. Boros Zoltán, a tévé magyar adásának vezetője válaszolt Paunescu szenátor, a szenátus kulturális bizottsága elnökének vádaskodásaira /Paunescu a szenátusban 11 pontos interpellációt terjesztett be a magyar szerkesztőség ellen/. Paunescu szerint az adásokban románellenes személyek szólalnak meg, köztük Tőkés László, Tom Lantos, Király Károly, Szőcs Géza, Csoóri Sándor, az adások a románokat szélsőséges magyarfalóknak mutatja be, ezért a szenátor követelte, hogy szüntessék be a "románellenes fertőző gócot", a magyar adást, továbbá a felsoroltak ne szerepelhessenek a képernyőn. Boros Zoltán elutasította ezt a vádaskodást, a magyar-román megbékélésre az egyetlen esély a tolerancia, hangoztatta. A Vremea lapban Paunescu azt állította, hogy Corneliu Vadim Tudor csak viccelt, amikor azt mondta, hogy a magyaroknak le kell nyomni a torkán a gyertyát, és le kell dobni őket a brassói Fekete templomból. /Máthé Éva: Adrian Paunescu ténykedése a Román Televízió magyar nyelvű adása körül. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 24./

1994. január 7.

Az Adevarul abból az alkalomból köszönti a Hajdu Győző által kiadott Együtt-Impeuna kiadványt, hogy megjelent a 25. száma. Az Adevarul szerint ez a lap azért halódik, mert a megbékélést szolgálja, míg az RMDSZ csakis az uszítással foglalkozik és a magyarság az RMDSZ vonalát követi. /Jubilál az Együtt. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 7./

1994. december 14.

A Szocialista Munkapárt ülésén arról döntöttek, együttműködnek-e a kormánypárttal. Mohora és Dudas benyújtották vezető tisztségükből lemondásukat, mert nem értettek egyet ezzel. A párt végül az együttműködés mellett döntött. Hajdu Győzőt felvették a párt végrehajtó bizottságába, így már nekik is van "fúrójuk". /Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 14./

1995. február 3.

A Romania Mare, a szélsőséges Nagy-Románia Párt lapja dec. 23-i számában Hajdu Győző Tőkés László püspök elleni kirohanását közli. /Magyar fordítása: Magyarország, febr. 3./

1995. április 6.

Az elmúlt hetekben alakult meg Bukarestben az Armonia /Harmónia/ Alapítvány, amely ápr. 6-án országos találkozót hívott össze, hogy a vegyes házaspárok képviselőivel megvitassa idei munkatervét. Az összejövetelen 148 házaspár mellett jelen voltak román politikai vezetők, külföldi diplomaták és Iliescu elnök is, aki beszédében kijelentette, hogy a román politikai élet olyan demokratikus, hogy semmilyen megkülönböztetést nem tűr meg, elfogadhatatlannak nevezte az etnikai autonómiát. A Harmónia Alapítvány vezetője Matei Vintila mérnök kezdeményezését így indokolta: "A rádióban és tv-ben hallgatva az RMDSZ egyes vezetőinek a románokra szórt sértéseit, nagyon felháborodtam." Az alapítványban a Hajdu Győző vezette Együtt-Impreuna című, a román hatalom által támogatott magyar és román nyelvű kirakatlap szimpatizánsai foglalnak helyet. Vintila mérnök elmondta, hogy találkozott Viorel Hrebenciuc-kal, a kormány főtitkárával és Iliescu elnökkel is, akik támogatták az alapítvány gondolatát. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 8., Magyar Nemzet, ápr. 8./ Vajnovszky Kázmér hiába közölte, hogy az Erdélyi Napló munkatársa és ő is vegyes házasságban él, nem engedték be, csak Iliescu beszéde után. Az újságíró sok tartalékos ezredest látott a teremben. Az alapítvány elnöke, Vintila mérnök eddig munkásságát ecsetelte: moldvai diákoknak ad ösztöndíjat. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 12./

1995. augusztus 3.

A Magyar Fórum idézeteket közölt román lapok kisebbségellenes cikkeiből. Néhány példa a huszonhárom, különböző lapokból vett citátumokból: "Tőkés László az összekötő az irredenta nyugati magyarság, a magyar kormány és az RMDSZ között, Tőkés Nyugaton irredenta tevékenységet folytat." /Dimineata, máj. 10./ Marcel Moldoveanu, a Nagy-Románia Párt Bákó megyei képviselője helyszíni tudósítást adott a klézsei eseményekről, de azt is elárulta, hogy a klézsei csángók még beszélnek magyarul. A lapban képek is láthatók a magyar ábécés könyvek Klézsén történt elégetéséről. /Romania Mare, máj. 12./ Hajdu Győző: Az RMDSZ veszélyezteti Románia területi épségét. Hajdu rágalmazó cikkében azt állította, hogy az RMDSZ kolozsvári kongresszusán követelték: Hargita és Kovászna megyét csatolják Magyarországhoz. /Romania Mare, máj. 26./ Claudiu Harceaga: Az RMDSZ-t mint politikai pártot meg kell szüntetni. Ezt követelte Victor Surdu is. /Romania Libera, máj. 11./ Corneliu Balan: Törzsi szemlélet. A magyarok, akik törzsként léptek be a történelembe, továbbra is törzsi típusú, elkülönült létezésükhöz szükséges feltételeket követelik Európa támogatásával. A mi örökromán Erdélyünkben már hozzá is fogtak, hogy törzseket létesítsenek valamennyi helyiségben. /Cronica Romana, máj. 12./ /Román sajtómazsolák. = Magyar Fórum, aug. 3./

1995. augusztus 3.

A Magyar Fórum idézeteket közölt román lapok kisebbségellenes cikkeiből. Néhány példa a huszonhárom, különböző lapokból vett citátumokból: "Tőkés László az összekötő az irredenta nyugati magyarság, a magyar kormány és az RMDSZ között, Tőkés Nyugaton irredenta tevékenységet folytat." /Dimineata, máj. 10./ Marcel Moldoveanu, a Nagy-Románia Párt Bákó megyei képviselője helyszíni tudósítást adott a klézsei eseményekről, de azt is elárulta, hogy a klézsei csángók még beszélnek magyarul. A lapban képek is láthatók a magyar ábécés könyvek Klézsén történt elégetéséről. /Romania Mare, máj. 12./ Hajdu Győző: Az RMDSZ veszélyezteti Románia területi épségét. Hajdu rágalmazó cikkében azt állította, hogy az RMDSZ kolozsvári kongresszusán követelték: Hargita és Kovászna megyét csatolják Magyarországhoz. /Romania Mare, máj. 26./ Claudiu Harceaga: Az RMDSZ-t mint politikai pártot meg kell szüntetni. Ezt követelte Victor Surdu is. /Romania Libera, máj. 11./ Corneliu Balan: Törzsi szemlélet. A magyarok, akik törzsként léptek be a történelembe, továbbra is törzsi típusú, elkülönült létezésükhöz szükséges feltételeket követelik Európa támogatásával. A mi örökromán Erdélyünkben már hozzá is fogtak, hogy törzseket létesítsenek valamennyi helyiségben. /Cronica romana, máj. 12./ /Román sajtómazsolák. = Magyar Fórum, aug. 3./

1995. augusztus 26.

Kántor Lajos kritizálta Szőcs Gézának a Sokszemközt (Stockholm) című írását, amelyben Hajdu Győzőt védelmébe vette. Hajdu Győző a marosvásárhelyi Igaz Szó főszerkesztőjeként kiszolgálta a Ceausescu-rendszert, jelenleg pedig évek óta a szélsőséges magyarellenes román lapokba ír, emellett az Együtt-Impreuna főszerkesztője. Szőcs Géza megkérdezte: "Vajon miért kellett szegény H. Gy-nek elvinnie a romániai magyar balhét? Vajon miért ő lett a bűnbak? Vajon miért az ő sorsa lett a sarokba szoríttatás, ahonnan már csak egy reménytelen helyzetbe menekülve vélt kiutat találni? Rosszabb volt-e másoknál, esetleg mai RMDSZ-csúcspolitikusoknál?" Kántor ezután megjegyezte: "most már - sajnos - nem szólhatok úgy H. Gy-ről, hogy hallgassak Szőcs Géza mai értékeléséről. Évtizedes információk keverednek maiakkal." /Magyar Nemzet, aug. 26./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-84




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2019
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998