udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 59 találat lapozás: 1-30 | 31-59
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Indig Ottó

1995. február folyamán

A Kelet-Nyugat első száma 1990. febr. 9-én jelent meg. Nagyváradnak a fordulat utáni első irodalmi-művészeti lapja népszerű lett, a "hőskorban" elérte a 24-26 ezres példányszámot, felelős szerkesztője Tőke Csaba volt. Neves hazai és külföldi írógárda gyűlt a lap köré, emlékezik a kezdetre Indig Ottó. Az infláció azonban egyre nagyobb lett, míg azután 1991. nov. 23-án /a II. évfolyam 33. számában/ Fábián Imre főszerkesztő kénytelen volt bejelenteni, hogy a lap szünetelteti megjelenését. Nyolc hónap múlva Fábián Imre megkísérelte újraéleszteni - kéthetenkénti megjelenéssel - a lapot, 1992. aug. 6-án, 27-én, majd szeptemberben napvilágot látott három szám, de több nem ment az anyagi gondok miatt. 1993 májusától folyóiratként újra megjelent a Kelet-Nyugat, Horváth Andor egyetemi tanár lett a főszerkesztő. Újra veszélybe került a lap 1995 elején. Szőcs Géza segítségével utcára kerülhetett az újabb, összevont szám. Horváth Andor kivált a lapból, a felelős szerkesztő Indig Ottó. /Kelet-Nyugat (Nagyvárad), jan.-febr./

1991. január 17.

A bukaresti katolikus érsekségre hívták össze a romániai katolikus püspöki kart, hogy ismét tárgyaljanak a már nagyon időszerű vallásügyi törvényről, amikor váratlanul közölték, hogy Iliescu elnök találkozni kíván a katolikus püspökökkel. A jan. 17-én lezajlott találkozón a püspökök ismételten kérték a vallásügyi törvény jóváhagyását, az egyházi javak, intézmények, iskolák visszaadását, számolt be a történtekről Tempfli József nagyváradi püspök. Todea görög katolikus püspök felpanaszolta, hogy templomaikat sem kapták vissza, még mindig udvarokon, tereken, a szabad ég alatt miséznek. Iliescu elnök ezt kényes kérdésnek nevezte. Szerinte az ortodoxia arra hivatkozik, hogy görög katolikusok gyakorlatilag már nincsenek, mert 1948-tól vagy ortodoxként vagy római katolikusként kereszteltették gyermekeiket. Todea püspök ezt azonnal visszautasította. Iliescu utalt arra, hogy a közeljövőben az ortodox szent szinódusnak értekezlete lesz, melyre elmegy és a megbékélést fogja szorgalmazni. Iliescu kérte, hogy a püspökök írásban juttassák el hozzá a legidőszerűbb gondokról szóló referátumaikat. /Indig Ottó: Az államelnökkel tárgyalt a katolikus püspöki kar. = Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 26./

1991. június 6.

Politikai menedékjogot kért Ausztriában Adrian Manolache szenátor, az Ökológiai Párt alapítója és vezetője, mivel bírósági eljárást indítottak ellene, a kormány nyilvános bírálata miatt. A kérés jóváhagyásának nagyok az esélyei, közölte a France Presse hírügynökség. /Indig Ottó: Román szenátor politikai menedékjogot kért Ausztriában! = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 6./

1991. július 19.

Botrányba fulladt a privatizálási törvénytervezet parlamenti vitája. Több politikai párt képviselői elhagyták az üléstermet. /Indig Ottó: Parlamenti csinn-bumm cirkusz. / Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 19./

1993. február 11.

Kolozsváron a városi tanács egyik tagja, dr. Camelia Radulescu aláírásával hitelesített felhívásában azzal fenyegette meg a "horthysta tanácsosokat", hogy "a Deltába száműzzük magukat", ha továbbra is sértegetni merik Funar urat. /Indig Ottó: Deportálással fenyegetnek! = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 11. 5. p./

1993. április 22.

Kötő József, az RMDSZ művelődési és egyházügyi alelnöke elmondta, hogy ez a funkciója minden idejét felemészti, ezért másik tisztségéről /Kolozs megye RMDSZ elnöke/ lemond. Kötő József hangsúlyozta, teljesen egyetért Tőkés Lászlóval a kulturális genocídiumra vonatkozóan. Úgy tűnik, hogy a kultúrában van a legnagyobb szabadság, ennek ellenére még nem valósult meg a kulturális autonómia. Kötő alapvető célkitűzésének tartja, hogy hozzájáruljon a társadalom előkészítésére a kulturális autonómia gyakorlására. Ez azt jelenti, hogy saját intézményrendszert kell kiépíteni. Mindennek működtetéséhez pénz kell, ezért felkeresi a művelődési minisztert és arra fog hivatkozni, hogy a kisebbségnek számarányának megfelelően joga van a költségvetésből való részesedésre. A színházak megkapják a szubvenciót, néhány magyar lap és könyvkiadó is részesül támogatásban. Azonban a magyar közművelődési hálózatot fenyegeti veszély. Ott még mindig közös használatban van minden, s ez mindig az asszimiláció eszköze volt. A magyar tudományművelésnek nincsenek meg a sajátos műhelyei. - Alapítványrendszeren keresztül megpróbálják ösztönözni az értékteremtő munkát. /Kötő Józseffel beszélget Indig Ottó. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 22./

1993. május 8.

Máj. 8-án újra megjelent a Kelet-Nyugat /Nagyvárad/. Főszerkesztője Horváth Andor, a Babes-Bolyai Tudományegyetem tanára, felelős szerkesztője Indig Ottó. Folyóirat lesz, de tervezik a jövőbeni kétheti megjelenést is. /Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 8-9./ A Kelet-Nyugat először 1990. febr. 9.-1991. nov. 23-a között jelent meg hetilapként, hosszú szünet után 1992. augusztusából újraindították, de csak néhány szám látott napvilágot. Most harmadszor indul útjára a nagyváradi lap.

1993. május 13.

Április végén Bukarestbe hívták az egyházi vezetőket, hogy tárgyaljanak a kultusztörvény tervezetéről. Nem kapott mindenki meghívót, Tempfli József nagyváradi megyés püspök például nem kapott, másoktól tudta meg a tanácskozás időpontját. Előzőleg az erdélyi történelmi magyar egyházak vezetői Kolozsváron találkoztak, tájékoztatott Tempfli József és közös álláspontot alakítottak ki, ezután mentek Bukarestbe. Egyes kérdések megvitatásától elzárkóztak: nem akarnak beleegyezni az elvett egyházi javak visszaadásába, az egyházi iskolák felállításába /csak állami és magániskola van, felelték a minisztériumi vezetők/. Az egyházak vezetői viszont nem adják fel a harcot, továbbra is visszakövetelik elvett értékeiket, köztük az anyakönyveket is. A román hatalom képviselői közölték, hogy erről nem hajlandók tárgyalni. A vitában egyedül az ortodox egyház képviselői álltak az állam képviselői mellé. Gutiu kolozsvári görög katolikus püspök megjegyezte: "Mit mondjanak akkor mások, ha még nekünk, románoknak sem adják vissza tulajdonunkat?" A tárgyalás eredménytelenül végződött. /Indig Ottó: Tempfli József megyés püspök: Nem vették tudomásul a legfontosabb egyházi követeléseket. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 13./

1993. augusztus 26.

A Nemzeti Kisebbségek Tanácsa létezik, Románia ezt reklámozva bizonygatja a nemzeti kisebbségekkel szembeni jóindulatát. Jönnek is az Európa Parlamenttől, az EBEÉ-től az ellenőrök és a Hrebenciuc-javaslatra előterjesztések születnek. A nemzetiségek lakta helységekben hivatalos lesz a kétnyelvűség. Azonban felmerül a kétely: betartják-e majd az ígéreteket? Milyen biztosítékot adnak a kétnyelvűség gyakorlathoz? ? tette fel a kérdést Indig Ottó. Sok mindent ígért 1945 után ? amíg a párizsi békeszerződést alá nem írták ? a Groza-kormány is. /Indig Ottó: De hol vannak a biztosítékok? = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 26./

1993. szeptember 10.

Szept. 4-én Kenderesen újratemették Horthy Miklós volt kormányzó, a felesége és Miklós fia hamvait. Az előző napon tiltakozó gyűlést szervezett a Demokratikus Charta. Románia és Szlovákia revansista, revizionista vágyak felélesztésével vádolta a magyar kormányt. Hatalmas tömeg, mintegy ötvenezer ember vett részt a temetésen. Három órával a temetés előtt a tömeg végeláthatatlan sorokban áramlott a temető felé. Árulták emlékiratait /Horthy Miklós: Emlékirataim /Európa Kiadó, Budapest, 1990/ és a kormányzó fényképét is. Tengerésztisztek és helyi fiatalok álltak díszőrséget. Magánemberként megjelent több miniszter /köztük Für Lajos honvédelmi és Boross Péter belügyminiszter/, továbbá közéleti személyiségek is. Képviseltették magukat a határon túli magyarság szervezetei is. Beszédet mondott a 92 éves Kéri Kálmán /a kormányzó egykori tisztje/, Horthy István özvegye és az unoka, ifj. Horthy István. A beszédek kiegyensúlyozottak voltak. Az egyházi szertartást Kocsis Elemér debreceni református püspök /Horthy és fia hamvainál/, illetve Seregély István római katolikus egri érsek /Horthy feleségének hamvainál/. /Indig Ottó: Ott voltunk Kenderesen Horthy Miklós újratemetésén. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 16./ A szlovák kormány magyarázatot kért arra, amiért hat miniszter nem hivatalosan részt vett a temetésen. Horthy Miklóst a háború után nem, állították bíróság elé, hangsúlyozta Sylvester Lajos. A budapesti zsidók gettóba szállításának megakadályozásáért a háború után a Zsidó Világszövetség köszönetet mondott Horthynak. Portugáliai kastélyát gazdag amerikai zsidók segélyezték. Horthy nem volt Tiso. Antonescu sem volt. Ez kiderül például a Hitler hatvannyolc tárgyalása /Magvető, Budapest, 1983/ című kötetből is. Mindaddig, amíg az anyanyelv tiltásáért kell rettegni, a nemzeti önazonosságot kell védeni, addig képzetben mindig "újratermelődik" a "horthyzmus" ? írta Sylvester Lajos. /Sylvester Lajos: Horthy Miklós fehér lova. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 10./

1995. január 18.

Az Erdélyi Napló kronologikus rendbe szedve próbálja nyomon kísérni a Nagy Benedek röpirata kiváltotta vitát, beszámol az RMDSZ csíki szervezetének jan. 5-i döntéséről: kizárta tagjai sorából Nagy Benedeket. Jan. 7-i közleményük szerint nem fogadták el az Operatív Tanács kérését, hogy függesszék fel határozatukat. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 18./ Indig Ottó írásában /Ki dönt?/ igazat adott a csíki szervezetnek. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 18./

1995. május 19.

Fábián Imre újságíró, költő, folklorista 1993-ban hozta létre a Literator Könyvkiadót Nagyváradon. Az eddig megjelentetett kötetek között van Dánielisz Endre nagyszalontai irodalomtörténész két munkája: Szalontai séták. Barangolás múltban és jelenben, a másik a Szepességtől Szalontáig című, továbbá Jakobovits Miklós képzőművészeti tanulmánykötete, Implon Irén Váradi tollrajzok, Indig Ottó Váradi Parnasszus, Irodalom és sajtóélet a századfordulón, Mózes Teréz Bevérzett kőtáblák - Deportálásom története, 1995-ben jelent meg a Váradi zsidók és Beczásy István Bekerített élet című önéletrajzi emlékezése. A ma 87 éves szerző, Beczásy István lelki erejét soha sem törte meg a megaláztatás, a dobrudzsai deportálás, mindig bízott az isteni gondviselésben. /Kozma Mária: Nagyváradi könyvműhely. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 19./

1996. január 3.

Nagyváradon nemrég megnyílt Erdély egyetlen magángalériája, dr. Indig Ottó, az Erdélyi Napló főmunkatársa saját gyűjteményéről van szó. Évtizedek óta gyűjti a festményeket. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 3./

1996. március 12.

Székelyhídi Ágoston, az Erdélyi Szövetség elnöke nyilatkozatában felvázolta életútját. Nagyváradon nevelkedett, édesapját 1948-ban politikai magatartása miatt kiutasították Romániából, Hajdúböszörményben telepedtek le, majd Debrecenben járt egyetemre. 1955-től közölt irodalmi ismertetéseket, ő mutatta be először Sütő Andrást a debreceni Alföldben. Eddig mintegy száz hosszabb-rövidebb írása és egy riportkönyve jelent meg Erdélyről. Stefan Pascu akadémikussal, Ceausescu történészével 1985-ben éles vitát folytatott Erdély nemzeti jellegéről, a vitairatok egy része az Alföldben jelent meg. Köteles Pállal 1988 novemberében megalapították az Erdélyi Szövetséget, majd 1989 tavaszán Bajkó Mátyással elindították az Erdélyi Tükör folyóiratot, Debrecenben. Idén a nyolcadik évfolyamot kezdték. A folyóirat a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen működik, főszerkesztője Bajkó Mátyás, a neveléstudomány és az oktatástörténet tudósa. A szerkesztőbizottságban Beke György, a nagyváradi művelődéskutató Indig Ottó és mások dolgoznak. /Hajdú-Bihari Nap (Debrecen), márc. 12./

1996. május 16.

Közel hat évi rendszeres megjelenés után megszűnt az 1989. decemberi fordulat után megteremtett rangos nagyváradi magyar irodalmi, művészeti, közéleti folyóirat, a Kelet-Nyugat adja tudtul a nagy késéssel megjelent idei márciusi szám vezércikkében dr. Indig Ottó, a lap felelős szerkesztője. A kezdetben hetilapként, majd folyóiratként megjelenő lap helyzete azután lett bizonytalan, hogy 1995-ben átvette a Szőcs Géza tulajdonában lévő Erdélyi Híradó nevű kolozsvári kiadó. /Megszűnt a Kelet-Nyugat. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 16./

1996. május 17.

A nagyváradi Kelet-Nyugat folyóirat utolsó száma /VII. évf., 2. szám, március/ május elején jelent meg, ebben a lap felelős szerkesztője, Indig Ottó bejelentette, hogy a szerkesztőbizottság /Indig Ottó, Dénes László, Fábián Sándor, Fábián Imre, Szűcs László/ nem vállalja tovább az együttműködést a lap kiadójával, a kolozsvári Erdélyi Híradóval. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 17./

1996. május 21.

A nagyváradi Erdélyi Napló hetilap munkaközössége 22 aláírással felszólította Szőcs Gézát, hogy a továbbiakban ne szerepeljen főszerkesztői státussal a lapnál. Követelték, hogy mondjon le a lap feletti tulajdonjogáról és adja át azoknak, akik biztosítani tudják a kiadás feltételeit. A beadványra Szőcs Géza azzal válaszolt, hogy a kiadót "ellenséges politikai erők meg szeretnék semmisíteni" és felszólította a munkatársakat, nyilatkozzanak, hajlandók-e tovább is a vezetésével működő lapnál dolgozni. /Szerkesztőlázadás az Erdélyi Naplónál. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 21./ Kilenc szerkesztő megtagadta ezt a nyilatkozatot. Szőcs Géza kitért arra a vádra, hogy tarthatatlanok az anyagi viszonyok az Erdélyi Naplónál, közölte a kilenc kilépő újságírónak az utóbbi négy hónap alatti keresetét. A hetilap kilenc munkatársának névsora: Ferencz Zsuzsanna, Matekovits János, Kinde Annamária, Papp Sándor Zsigmond, Simon Judit, Szőke Mária, T. Szabó Edit, Varga Eleonóra, Telegdi Gyula. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 23./ Szőcs Géza megtiltotta ennek a kilenc újságírónak a szerkesztőség berendezéseinek használatát. /Magyar Hírlap, máj. 20., - A megindult vita után Szőcs Géza másik lapja, a Kelet-Nyugat folyóirat bejelentette megszűnését. Indig Ottó főszerkesztő búcsúzó vezércikkében a kiadót tette felelőssé a megszűnéséért. Szőcs Géza jelezte, hogy elégedetlen a szerkesztőség munkájával. /MTI/

1996. október 16.

Ezen a héten ünnepli Indig Ottó /Nagyvárad/ publicista-tanár-irodalomtörténész hatvanadik születésnapját, egyben bemutatják hetedik kötetét /Arca az időnek/, amely válogatott írásait tartalmazza. /Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 16./

1996. október 30.

Születésének 90. évfordulója alkalmából okt. 30-án Horváth Imre-emléktáblát lepleztek le Nagyváradon, a költő házának falán, a mai Horváth Imre utcában. Az avatáskor dr. Indig Ottó, a nagyváradi Ady Társaság elnöke, a kétnyelvű márványtábla kezdeményezője emlékezett a költőre, majd Daniel Vulcu és Meleg Vilmos színészek szavalták el Horváth Imre néhány költeményét. A táblát Hubay Miklós, a magyar PEN-Klub elnöke leplezte le, majd Kapy István nagyváradi alpolgármester koszorúzta meg. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 2-3./

1997. március 7.

1995 októberében nyílt meg Nagyváradon a Dávid Galéria. A műgyűjtők rendszeresen bejárnak, mondta dr. Indig Ottó, a magángaléria tulajdonosa. Magyarországi könyvek is kaphatók a galériában, a Nagyváradról áttelepült Kőrösi P. József, a Pesti Szalon, illetve a Noran Könyvkiadó igazgatója küldi kiadványaikat. /Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 8./

1997. április 28.

Nagyváradon a Varadinum ápr. 28-i rendezvénye volt a Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központban tartott könyvbemutató.A házigazda, Veres Kovács Attila lelkész üdvözölte a vendégeket, majd a váradi színház egykori főrendezője, a ma Magyarországon élő Szabó József ismertette Kelemen Iván Várad színészete című könyvét. Kelemen Iván 1961-1974 között volt a színház irodalmi titkára, tudós tanárember, amellett kitűnő műfordító. Salamon Juliska Levelek Nagyváradról /Polimark Kiadó, Bukarest/ című gyűjteményét Halász Anna ismertette. Dukrét Géza-Péter I. Zoltán Nagyváradi városismertetőjét Szilágyi Aladár méltatta. A székelyudvarhelyi Ablak Könyvkiadó szerkesztő-mindenese, Majla Sándor az általa összeállított Fagyöngy versantológiát és az Erdélyi Dekameron prózaantológiát mutatta be. Végül dr. Indig Ottó Barabás Zoltán Ulysses gúnyájában című verseskötetét elemezte. /Gittai István: Új könyvek seregszemléje. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 29./

1998. június 8.

Dr. Indig Ottó, a Sulyok István Főiskola tanára A magyar irodalom vázlatos története /Scripta Kiadó, Nagyvárad/ című tanulmánykötetét elsősorban főiskolai hallgatók számára készítette, de nem csak ők forgathatják a könyvet haszonnal. A könyv bemutatóján Szűcs László, a Bihari Napló főszerkesztője elmondta, hogy hézagpótló munkáról van szó, hasonló évtizedek óta nem került a hazai magyar könyvpiacra. /Kevesen olvasnak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 9./

1998. október 1.

Okt. 1-jén kezdték meg Nagyváradon a Nagyváradi Napló százéves évfordulójának ünnepség-sorozatát. Szűcs László, a Bihari Napló főszerkesztője és Wagner Csilla főszerkesztő-helyettes üdvözlő szavai után Králik Lóránd, a Bihari Napló felelős kiadója tartott megnyitóbeszédet. Tőkés László és Tempfli József püspökök is beszéltek. A jubileumra megjelent a Százéves a Napló című album. Szerzői: dr. Indig Ottó, Králik Lóránd, Szántó Sándor, Szűcs László. /Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 1./

1998. november 20.

A Szatmár Megyei Művelődési Felügyelőség, a Kölcsey Kör és az EMKE nov. 20-án és 21-én kilencedik alkalommal rendezi meg az Ifjú szívekben élek Kárpát-medencei vetélkedőt és érmindszenti zarándoklatot. A rendezvényről Muzsnay Árpád számolt be a Szatmári Friss Újság hasábjain. A vetélkedőre eddig 17 csapat jelezte részvételi szándékát. Szatmárról a Kölcsey Ferenc Kollégium, a Református Gimnázium és a Hám János Szemináriumi Líceum, valamint a Nagykárolyi Hepaj csapata vesz részt a vetélkedőn. Magyarországról a budapestiek, a debreceniek, a hajdúnánásiak, a nyíregyháziak és a sátoraljaújhelyiek, Jugoszláviából a kishegyesi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület csapata, Erdélyből a kolozsváriak, a marosvásárhelyiek, a nagyváradiak, a nagybányaiak és a kézdivásárhelyiek mutatják be műsorukat. Bár készültek, az árvíz miatt mégsem vesznek részt a kárpátaljaiak. A zsűriben olyan személyiségek lesznek mint: Medvigy Endre, az Irodalmi Társaságok új elnöke, Indig Ottó, az Ady Társaság elnöke, Porkoláb Albert tanár, Kovács Ferenc rendező, Tóth-Páll Miklós színművész és Görbe István tanár. Nov. 21-én elzarándokolnak az érmindszenti Ady Múzeumhoz és szoborhoz. Az eseményt . Kányádi Sándor verseiből összeállított műsor zárja. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 20./

1999. április 29.

Nagyváradon a Tibor Ernő Galériában több könyvet mutattak be, a Varadinum ünnepség keretében. A városban működő Literator Kiadó vezetője, Fábián Imre mutatta be két kiadványát: Gellért Sándor A magyar Kalevala énekei és Horváth Imre Isten is sír című verseskötetet. Dr. Indig Ottó ismertette Takács Gábor Tizenöt erdélyi művész /Scripta, Nagyvárad/ című munkáját. /Pásztai András: Könyvbemutató a pincegalériában. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 30./

1999. december 6.

A negyed százada elhunyt íróra, Zilahy Lajosra emlékezett szülővárosa, Nagyszalonta magyarsága. December 4-én az Arany János Művelődési Egyesület tudományos ülésszakon idézte fel az író munkásságát. Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke, Kötő József államtitkár és Indig Ottó irodalomtörténész tartott előadást. Bemutatták Dánielisz Endre helytörténész új könyvét: "E város minden messzeségen át ragyog", ebben Zilahy Lajos munkáiból, gondolataiból adott válogatást. Dec. 5-én volt a szoboravató. Tódor Albert polgármester emlékeztetett: "Szégyenkezve kell elmondanunk, hogy vannak ma is olyanok, akik ellenszegülnek a szobor felállításának, de örömmel tölt el, hogy népesebb azok tábora, akik támogatják kezdeményezésünket." Nagyszalontán áll már Kossuth, Arany és Sinka, s mától Zilahy szobra, hangzott el a szobor leleplezésénél. /Pálfy Török László: Szalontai szoboravatás advent szellemében. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 6./ . Zilahy Lajos 1948-ban hagyta el az országot és távozott az Amerikai Egyesült Államokba. 1891-ben Nagyszalontán született és 25 évvel ezelőtt hunyt el Jugoszláviában. Hamvait a budapesti Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra. December 2-án megtörtént az újratemetés, az urna átkerült a Nemzeti Panteonba. Tódor Albert, Nagyszalonta polgármestere tíztagú küldöttség élén vett részt a gyászszertartáson, amelyen beszédet mondott Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke és Dánielisz Endre nyugalmazott tanár, helytörténész. A megemlékezés december 4-5-én a szülővárosban, Nagyszalontán folytatódik. Zilahy szobrát a magyarországi Túrkeve alapítványa ajándékozta testvérvárosának, Nagyszalontának. /S. Muzsnay Magda: Zilahy Lajos hazatérése. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./ Zilahy Lajos /1891. márc. 27. - 1974. dec. 1./

2000. május 17.

A Varadinum-ünnepségsorozat keretében máj. 16-án Nagyváradon megnyitották a váradi újságírás sajtótörténeti kiállítását, melyet a Bihari Napló szervezett. A kiállításon csak töredékét mutathatták be a Nagyváradon megjelent sajtótermékeknek. 1934-35-ben jelent meg a legtöbb magyar nyelvű kiadvány a városban. A 130 éves nagyváradi újságírás összefoglalóját nyújtotta dr. Indig Ottó. /Szeghalmi Örs: BN-nap meghívottakkal a Varadinumon. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 17./

2000. október 16.

A nagyváradi színház centenáriumi ünnepségsorozata koszorúzásokkal folytatódott okt. 15-én. Az épület főbejáratánál, az immár kétnyelvű felirat alatt elsőként Petre Panait főigazgató köszöntötte a tisztelettevőket. Meleg Vilmos kijelentette, a felirattal végre elismerték, hogy magyar szó is elhangzik e falakon belül. Szigligeti Ede szobránál a Magyar Kulturális Örökség Minisztériuma, a debreceni Csokonai Színház, a nagyváradi RMDSZ és a Szigligeti Társulat képviselői helyezték el koszorúikat. Szigligeti szülőházánál dr. Indig Ottó irodalomtörténész felelevenítette a drámaíró, színidirektor életútját.A színházban fotókiállítás nyílt, a színházépítést bemutató korabeli fotókból, tervrajzokból, dokumentumokból rendeztek tárlatot. Okt. 15-én második száz esztendejét kezdte meg Nagyvárad kőszínháza. /Pásztai András: Százéves a nagyváradi kőszínház. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 16./

2000. október 23.

Okt. 20-án felújított épületben ünnepelte megnyitásának ötödik évfordulóját Nagyváradon a Dávid Galéria. Dr. Indig Ottó, a Dávid Galéria alapítója és tulajdonosa üdvözölte a megjelenteket. A többnyire XX. század eleji festmények, grafikák mellett helyet kaptak értékes porcelán- és üvegtárgyak, régi bútorok, lámpák, falikarok, sőt még gyermekjátékok is. /Szűcs László: Új környezetben jubilált a Dávid Galéria. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 23./

2000. november 7.

A kolozsvári születésű, de négy évtizede Nagyváradon élő Jakobovits Miklós festőművész újabb kiállításának a Kőrösvidéki Múzeum adott otthont. Sokan megjelentek a megnyitón, ami jelzi: Jakobovits Miklós festőként, restaurátorként, oktatóként, művészeti íróként és közéleti emberként is egyike a legismertebb kortárs váradiaknak. A művész külföldi tárlatai után városában állította ki alkotásait. /Indig Ottó: Jakobovits Miklós egyéni kiállítása. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 7./


lapozás: 1-30 | 31-59




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998