udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 66 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-66
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Lázár László

1995. február folyamán

Rekviem 2800 erdélyi magyar orvosért címen ír Lázár László arról, hogy ennyi magyar orvos és gyógyszerész hagyta el Erdélyt. Döntő többségük Magyarországra települt át. /Erdélyi Magyarság (Budapest), 21. sz., január, február, március/ Mire az írás megjelent, Lázár László újságíró meghalt.

1991. május 22.

A marosvásárhelyi Orvostudományi és Gyógyszerészeti Egyetem 12 professzora és tanára /közülük 11 magyar nemzetiségű/ megkapta a nyugdíjazását sürgető felmondólevelet. A professzorok tevékenységének meghosszabbítására vonatkozó kérelmét az egyetem szenátus máj. 22-én visszautasította. A felmondólevelek magyar címzettjei: Bedő Károly professzor, a Közegészségtani és Táplálkozástani Tanszék vezetője, Cingudán Kornél traumatológiai professzor, Dienes Sándor professzor, a Munkaorvostani Tanszék vezetője, Fodor Ferenc professzor, a Szemészeti Klinika vezetője, Farkas Imre János előadótanár, a Szociálmedicínai Tanszék vezetője, Keresztessy Koszta Árpád előadótanár, sebész, László János akadémikus, mikrobiológus /volt rektor/, Lázár László előadótanár, az Anatómiai Tanszék vezetője, Mülfay László professzor, a Fül-Orr-Gégészeti Klinika vezetője, Rákosfalvy Zoltán előadótanár, Szabó István professzor, az Élettani Tanszék vezetője. /Ring (Budapest), jún. 9.; Tófalvi Zoltán: "Elbocsátó szép üzenet." = Népújság (Marosvásárhely), máj. 18./ A távozásra felszólított professzorok rövid életrajza, munkásságuk vázlatos ismertetése: Népújság (Marosvásárhely), jún. 18./

1991. június 9.

A marosvásárhelyi Orvostudományi és Gyógyszerészeti Egyetem 13 professzora és tanára /közülük 11 magyar nemzetiségű/ megkapta a nyugdíjazását sürgető felmondólevelet. A 11 magyar közül hatan professzori, négyen előadótanári minősítéssel, László János pedig akadémiai tagsággal távozhat. A felmondólevelek magyar címzettjei: Bedő Károly professzor, a Közegészségtani és Táplálkozástani Tanszék vezetője, Cingudán Kornél traumatológiai professzor, Dienes Sándor professzor, a Munkaorvostani Tanszék vezetője, Fodor Ferenc professzor, a Szemészeti Klinika vezetője, Farkas Imre János előadótanár, a Szociálmedicínai Tanszék vezetője, Keresztessy Koszta Árpád előadótanár, sebész, László János akadémikus, mikrobiológus /volt rektor/, Lázár László előadótanár, az Anatómiai Tanszék vezetője, Mülfay László professzor, a Fül-Orr-Gégészeti Klinika vezetője, Rákosfalvy Zoltán előadótanár, Szabó István professzor, az Élettani Tanszék vezetője. - Ezzel lefejezték a magyar professzori kart. Dienes Sándor 1957 óta van a tanszéken, Berlinben is volt vendégprofesszor. Fodor Ferenc professzornak hét olyan szakkönyve jelent meg, ahol elsőként szerepelt, és négymás könyvben volt társszerző. Egyik munkája Magyarországon látott napvilágot. Bedő Károlynak több mint 250 szakdolgozata jelent meg, egy részük akkor, amikor a német akadémia különböző részlegeinél dolgozott, Giessenben, Hamburgban és Berlinben. Puskás György nyugalmazott professzor, az egyetem egykori rektora tájékoztatott az egyetem múltjáról. Az egyetem 1945-ben létesült, mint magyar orvostudományi egyetem, része a Bolyai Tudományegyetemnek. 1949-től, amikor a Bolyai Tudományegyetem különvált, Marosvásárhelyen Orvostudományi Intézetként működtek. Az ötvenes évek közepéig magyar nyelven folyt az oktatás majd kétnyelvű lett az egyetem. Az egyetem rektora 1978-ig mindig magyar volt. László János professzor volt az utolsó rektor, most őt is nyugdíjazták. 1985-ig a magyar és román diákok fele-fele arányban voltak az egyetemen, azóta a magyar hallgatók aránya csökkent. Jelenleg a hallgatók 75 százaléka román. /Csáky Zoltán: A magyar professzori kar lefejezése. = Ring (Budapest), jún. 9./

1992. június 30.

1990 őszén hozták létre Marosvásárhelyen a kántor- és tanítóképző főiskolát. Az intézet létének elismerését, igazolását igénylő kérvényre még mindig nem érkezett válasz a minisztériumtól. Ennek ellenére 88-an vállalták a bizonytalant, 57 másodéves és 31 elsőéves hallgatója van a jelenleg Pedagógiai és Zenei Kollégiumnak nevezett intézménynek, ahol - ökumenikus szellemben - katolikus, református és unitárius ifjak készülnek hivatásukra. A tananyag megfelel a pedagógiai főiskolákénak, kiegészítve a kántorképzéssel és a hitoktatással. A tanítóhiányt jelzi, hogy csak Maros megyében 180 magyar tanítói állás betöltetlen, illetve szakképzetlenek látják el a teendőket. Külföldi segítség nélkül nem tudnának működni. /Lázár László: Exlex ? és mégis mozog. = Ifi Fórum (Csíkszereda), jún. 30./

1994. június 15.

A magyar színészképzésről kapunk összefoglalót Lázár László tollából. Ceausescu alatt elsorvasztották a képzést: 1989-ben már csak három fő felvételét engedélyezték, a fordulat után még felvettek kettőt, így 1993-ban öten végeztek. Idén 13-an kapnak színművészeti diplomát, a főiskola magyar tagozatának jelenleg 53 hallgatója van. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 15./

1995. február 11.

Meghalt Lázár László újságíró /sz.Marosvásárhely, 1936. júl. 30./, aki évtizedeken át írt az Ifjúmunkás, Ifi Fórum, majd az Erdélyi Napló és a Népújság hasábjain. A fiatal írótehetségek felfedezője volt, az Ifjúmunkás oldalain bátorította, közölte a jelentkezőket. Saját nevén kívül Jakab Péter, J. P., (jakab), (lazics) szignókat használta cikkeiben. 1993-ban a MÚRE nívódíjat adományozott neki. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 11-12./

1996. május 4.

Az árkosi kastélyban találkoztak a fiatal írók, meghallgatták Borcsa János előadását, végül nem dőlt el, hogy az összegyűltek nemzedéket alkotnak, vagy csak csoportot. A vita arról is zajlott, hogy érdemes-e hagyományos megközelítésben értékelni a műveket, amikor valójában már sem a szerző, sem a mű nem érdekes, csak az olvasat. Máj. 4-én Sepsiszentgyörgyön Bencze Annamária, Balázs Imre József, Fekete Vince, György Attila, Karácsonyi Zsolt, Kelemen Hunor, Lakatos Mihály, László Noémi, Lövétei Lázár László, Orbán János Dénes, Papp Sándor Zsigmond, Sántha Attila és Simon Attila verseit, prózai írásait hallgatta meg a közönség, a szerzők tolmácsolásában. A vitában szó esett a vihart kavart transzközépről. Főideológusa szerint: "A transzközép megvédi a zember mundérjának becsületét", mivel "a transzközepet a zember érdekli". Másnap Sántha Attila Árkoson tartott előadást a posztmagyarról. A posztmagyar nem egyszerűen posztmodern, mivel "saját körön belül" próbál túllépni a rendszeren, mely nagy eszmét feltételez. Az új magyar nyelvfilozófiai irányzatként jelentkező posztmagyar szerint semmi sem biztos, az egyetlen dolog a kommunikáció s a nyelv, bár erre nem alkalmas, mégis létezik. /Kinde Annamária: Írótalálkozó Árkoson. A "zember" mundérja. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 15./

1996. december 8.

Szatmárnémetiben megrendezték a Gellért Sándor vers- és prózamondó nemzetközi versenyt, melynek főszervezője Csirák Csaba volt. Csaknem ötven versmondó jött el Szabadkától Komáromig, Nagyváradtól Gyergyószentmiklósig. 1990-ben rendezték meg először a Gellért Sándor versenyt, azóta hagyományosan Szatmárnémetiben van a döntő. Parászka Miklós, a városban levő Harag György Társulat igazgatója elmondta: a színház saját rendezvényének tekinti a versenyt. Dec. 8-án volt a döntő, melyet a színházban tartottak. A zsűri elnöke, Pomogáts Béla hiányolta, hogy egyetlen Gellért Sándor-vers sem hangzott el. Az első Domány Zoltán lett a Vajdaságból, a második Palcsó Erzsébet a Felvidékről. Többen ajánlottak fel különdíjat, többek között a Határon Túli Magyarok Hivatala, a Csemadok és az Anyanyelvi Konferencia. A rendezvény keretében a Kölcsey Líceum pinceklubjában külön találkoztak a régió fiatal költői, a találkozó házigazdája Kereskényi Sándor volt. Négyen - Lövétey Lázár László, Orbán János Dénes, Sántha Attila és Vermesser Levente - műveikből felolvastak a közönségnek. /Sike Lajos: Időnként megjelent a csoda. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 12./

1997. január 10.

A Ceausescu-diktatúra idején, 1986-ban Marosvásárhelyen a z Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem néhány hallgatója /Ábrám Zoltán, Pávai Zoltán és mások/ létrehozta a Communitast, a magyar irodalmi kört. A Communitas hír elterjedt a városban, sokan eljöttek egy-egy alkalommal. A kör tevékenységét figyelték a hatóságok, de nem tiltották be. A kör létrejöttének tizedik évfordulóján, 1996. dec. 14-én emlékünnepséget rendeztek a Bernády-házban. Az évforduló alkalmából megjelent a Communitas Emlékkönyv, ennek művelődéstörténeti jelentősége van. A könyv szerkesztője az egykori szervező, dr. Ábrám Zoltán, aki annak idején vezette az emlékfüzetet. Ebbe rögzítették a meghívottak gondolataikat, verseiket, novelláikat. A hajdani köri összejövetelekre meghívottak között volt Székely János, Markó Béla, Lázár László, Marosi Ildikó, Szépréti Lilla, Győrffy Kálmán, többek között. - A Communitas újrakezdet tevékenységét, de lendülete már nem a régi. /Lokodi Imre: Hogyan lehetnénk együtt? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 10./

1998. június 5.

Jún. 5-én kiosztották a Romániai Írószövetség 1997-es díjait. A Nemzetiségi Bizottság előterjesztése alapján Cseke Péter Metaforától az élet felé című tanulmánykötetét, Egyed Péter A leopárdok éjszakája című verseskötetét díjazták, az elsőkötetesek díját pedig Lövétei Lázár László kapta. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 6./

1998. november 17.

Egy éves a tavaly októberben indult Székelyföld /Csíkszereda/ irodalmi folyóirat, melyet a megyei tanács is támogat. Végre azt csinálja, amit szeret, nyilatkozta Ferenczes István főszerkesztő, a kinyomtatott ezer példány elfogy. Rengeteg pozitív visszajelzést kapnak. Már könyvtáruk is van, a Népszava szerkesztősége 25 ezer kötetet ajándékozott a szerkesztőségnek. Az állományt most dolgozzák fel. György Attila szerkesztő elmondta, hogy szeretnének könyvrecenziókat, kritikákat is közölni. Lövétei Lázár László a fiatal irodalmároknak szeretne teret nyitni, emellett továbbra is besegít az Előretolt Helyőrség /Kolozsvár/ szerkesztésébe. Molnár Vilmos szerint a Látó /Marosvásárhely/ és a Korunk /Kolozsvár/ folyóiratok között van a helyük. /Székelyföld, Isten éltessen! = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 17., átvétel a Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 6-i számából, az interjúkat Szatmári László készítette/

1998. december folyamán

Megjelent a Fél évszázad magyar költői (194-19994) I-II /Polis, Kolozsvár, 1998/ című antológia, Végh Balázs válogatásában, a Remekírók Diákkönyvtára sorozatban. A recenzens megkérdőjelezte, szükséges-e egy újabb 328+360 oldalas antológia, továbbá nem fogadta helyesléssel a válogató szemléletét, hogy eszmeiségében is egységes a magyar irodalom. Lövétei Lázár László ironikusan megjegyezte: "Mi van akkor, ha a magyar irodalom mégsem egységes. Nemzethalál következik?" A kiválasztott cikluscímek a magyarságot sújtó tragédia körvonalait adják. Õ nem ilyennek ismeri az irodalmat. /Lövétei Lázár László: Szomorú antológia. = Könyvjelző (Csíkszereda), 5. sz./

1999. április 20.

A Magyar Írószövetség március közepi választmányi ülésén új tagok felvételéről döntött . Az újonnan fölvett írószövetségi tagok között erdélyi írók is szerepelnek: Bölöni Domokos, Fekete Vince, György Attila, Lövétei Lázár László és Molnár Vilmos. /Újabb erdélyi tagok a Magyar Írószövetségben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 20./

2000. február 7.

Febr. 5-én tartották meg Sepsiszentgyörgyön, a Székely Nemzeti Múzeumban, a Székelyföld kulturális folyóirat irodalmi matinéját. Ferenczes István főszerkesztő tartotta a bevezetőt. Elmondta, hogy a negyedik évébe lépő Székelyföld végre kiadhatta az első könyvet: Papp Kincses Emese Virrassz velem című dokumentumregényét, amely az elmúlt tíz esztendő történéseit mutatja be. A találkozón a szerkesztők és munkatársak - Molnár Vilmos, Lövétei Lázár László, Fekete Vince, Bogdán László, Ferenczes István, Farkas Árpád - olvastak fel írásaikból. /Hétvégi rendezvények Háromszéken. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 7., Virrasszunk együtt. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 7./

2000. június 20.

Hargita Megye Tanácsa és a Megyei Alkotóközpont szervezésében jún. 14-15-én írótábor színhelye volt a gyergyószárhegyi ferences kolostor, amelyen részt vettek a hazai magyar írótársadalom idősebb és fiatalabb tagjai, úgymint Domokos Géza, Kányádi Sándor, Bálint Tibor, Fodor Sándor, Dávid Gyula, Kántor Lajos, Farkas Árpád, Gálfalvi György, Oláh István, Kozma Mária, Ágoston Vilmos, Lőrincz György, György Attila, Molnár Vilmos, Ferenczes István, Vida Gábor, Lövétei Lázár László, Balász Imre József, Fekete Vince, a Pallas-Akadémia Kiadó képviseletében Tőzsér József, míg Beke György és Bodor Pál levélben küldött üzenetet. A mai erdélyi magyar irodalom helyzetéről zajlott a tanácskozás, az erdélyiség fogalmától az irodalmi értékig és irányzatokig, visszatekintve 20 év irodalmára. Egyed Péter szerint a romániai magyar írótársadalmat ma foglalkoztató gondok között vannak szervezeti és érdekvédelemmel összefüggő gondok, és vannak fontos szakmai problémák. A Romániai Magyar Irodalmi Alapítvány mellett az írók közössége létre kíván hozni szakmai szervezetet erőteljes szakszervezeti, érdekvédelmi hangsúlyokkal. Az alapítvány gyűjtené be az anyagi támogatásokat, és kuratóriumán keresztül továbbítaná a létező erdélyi lapok felé. Eldöntötték, hogy az írótábort ezentúl minden évben megrendezik. A 2001-es év írótábor témája a mai magyar irodalmak helyzete, egymáshoz való viszonya és kölcsönös recepciója lesz. /Egy jó szellemű írótábor. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 20./

2000. november 2.

A maroshévizi Kemény János Alapítvány okt. 26-29. között a vendégül látta a budapesti XV. kerület pedagógus-csoportját. A vendégek előadásokat hallgattak meg, megismerhették Beder Tibor Gyalogosan Törökországban és Vofkori László Székelyföldről szóló könyvét, dr. Garda Dezső Gyergyó történelmi képekben című előadását. A költészetről szóló tanácskozás meghívott előadója Tóth István költő, műfordító, irodalomtörténész volt Marosvásárhelyről. A vendégek találkoztak Ferenczes Istvánnal, Lövétei Lázár Lászlóval, Kercsó Attilával is. /Előadások a Kemény János Alapítvány szervezésében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 2./

2000. december 13.

Dec. 12-én Pap Géza kolozsvári felsővárosi református lelkészt választották Kolozsváron az Erdélyi Református Egyházkerület püspökének. 148-an Pap Gézára, 58-an Molnár János teológiai professzorra szavaztak az egyházkerületi közgyűlés tagjai közül. Az igazgatótanács javaslatára dr. Csiha Kálmánt tiszteletbeli püspöknek, Mártha Ivort pedig tiszteletbeli főgondnoknak nevezték ki. Csiha Kálmán távozó püspök kijelentette: arra kell vigyázni, hogy a szekularizáció rossz hatásai ne kerüljenek az egyházba. A legfontosabb dolog a jellemző erdélyi lelkiség megtartása. A közgyűlés az összes egyházi és világi tisztségviselő mandátumát is megújította. Főjegyzőnek (püspök-helyettesnek) Kató Bélát választották 91, generális direktornak Ötvös Józsefet 88, ügyvezető főgondnok Tonk Sándort 105, főgondnoknak Nagy Ákost 68 és Tonk Istvánt 54, világi főjegyzőnek pedig Őri Lázár Lászlót 63 szavazattal. /Papp Annamária: Pap Géza az új erdélyi református püspök. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 13./

2000. december 13.

A Felső-Homoród mente Kistérség és az Alcsík Kistérségi Társulás szervezésében került sor dec. 1-2. között Homoródfürdőn a kistérségi menedzserek találkozójára. A kistérségek elsősorban a magyarországi mintát követve jöttek létre, és céljuk az adott kistérség gazdasági és kulturális fejlesztése. Ezek a kistérségek a földrajzi sajátosságok figyelembevételével néhány község közigazgatási területét teszik ki, így segítve az egy község erejét felülmúló beruházások megvalósíthatóságát. Ez a kezdeményezés az országban még csak Hargita megyében létezik, ahol jelenleg már 14 kistérségi társulás van. Ezen kistérségi társulások vezetőinek képzésére folyt a mostani találkozón. Több témakört megvitattak. Ezek között szerepelt például: A fenntartható fejlődés sajátos problémáinak azonosítása. - A térségmenedzserek szerepe a vidékfejlesztésben. - A kistérségi fejlődési stratégiák integrációja a nagyobb régiók stratégiájába, kapcsolatok az EU regionális politikájával. Eljöttek magyarországi szakemberek, továbbá jelen volt Kolumbán Gábor, az Európa Tanács Helyi és Regionális Hatóságok Kongresszusa, Oktatás és Kultúra Szakbizottságának elnöke, Zsombori Vilmos, Hargita Megye Tanácsának elnöke, Balla Zoltán, a Székelyföldi Közösségfejlesztők Egyesületének elnöke is. /Lázár László, Felső-Homoród mente Kistérség, Lövéte: Kistérségi menedzserek találkozója. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 13./

2001. március 5.

A Csomafalvi Értelmiségi Fórum szervezésében febr. 26-án irodalmi estet tartottak Gyergyócsomafalván, amelynek vendégei voltak: Papp Kincses Emese és a Székelyföld szerkesztői: Ferenczes István, Molnár Vilmos, Lövétei Lázár László, György Attila. Ferenczes István bemutatta a 97-ben alapított kulturális folyóiratot, majd elsőként Papp Kincses Emese olvasott föl részleteket "Virrassz Velem" című, második kiadást megért dokumentumregényéből. A Székelyföld író-szerkesztőit Ferenczes István mutatta be. /Irodalmi találkozó Csomafalván. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 5./

2001. május 10.

Máj. 11-12-én a hargitafürdői Ózon szállodában - a Hargita megyei tanács, a Gyergyószárhegyi Alkotóközpont és a Székelyföld c. csíkszeredai folyóirat szervezésében - erdélyi magyar írók, költők tanácskozásra gyűlnek össze. A rendezvény címe: Irodalom az utódállamokban. Az előrejelzések szerint jelen lesz több (sok esetben innen elszármazott) magyarországi író, anyaországi kritikusok, irodalomtörténészek társaságában (így pl. Ágoston Vilmos, Mezey Katalin, Oláh János, Szávai Géza, Szigeti Lajos Sándor, Bányai János, Martos Gábor, Pomogáts Béla, Bodor Ádám). A belföldi meghívottak között lesz többek között: Kányádi Sándor, Kántor Lajos, Bálint Tibor, Szilágyi István, Lászlóffy Aladár, Király László, Páll Lajos, Ferencz Imre, Egyed Péter, Mózes Attila, Vida Gábor, Gálfalvi György, Gálfalvi Zsolt, Láng Zsolt, Bölöni Domokos, Ferenczes István, Bíró Béla, Fábián Ernő, Domokos Géza, Bogdán László, Borcsa János, Gál Éva Emese, valamint könykiadók (közülük néhányan írói minőségükben is): Kozma Mária, Tőzsér József, Káli Király István. A fiatal romániai magyar író- és költőnemzedék is képviselteti magát (pl. Balázs Imre József, Demény Péter, Papp Sándor Zsigmond, Gergely Edit, Molnár Vilmos, György Attila, Lövétei Lázár László, Fekete Vince, Sántha Attila). /Erdélyi Magyar Írók Találkozója. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 10./

2002. június 11.

Gálaest az irodalomért címmel rendezett jótékonysági estet Kolozsváron az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL). A rendezvény célja pénzt szerezni a nemrég alakult írószövetség számára, amely feladatának tartja, többek között, az erdélyi magyar írók helyzetének javítását. Fodor Sándor író, az E-MIL elnöke nyitotta meg a gálaestet, aki elmondta: az E-MIL-nek, rövid létezése alatt, immár hat rendezvénye volt. Az esten felléptek Egyed Emese, Szőcs Géza, Duma András, Farkas Wellmann Éva, Karácsonyi Zsolt és Lövétei Lázár László költők, akik verseikből olvastak fel. Méhes György kolozsvári származású, jelenleg Budapesten élő író, aki idén lett Kossuth-díjas, a díjjal járó ötmillió forintot ajánlotta föl a liga számára, Méhes György-díj megalapítására. Orbán János Dénes, idei József Attila-díjas költő 25 millió lejjel támogatja az E-MIL-t, számítógépek beszerzését elősegítendő. Az est díszvendége Faludy György költő volt. /Köllő Katalin: Jótékonysági est az írók javára. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 11./ A rendezvényen A Dunánál című kulturális havilappal is megismerkedhettek a jelenlevők. A lap első száma idén februárban jelent meg, kiadója a Duna Televízió. A folyóiratról Szőcs Géza főszerkesztő leszögezte: a Duna több kultúrának és civilizációnak az összekötője, s mint ilyen, megpróbálja egyetlen kulturális térként érzékelni ezt a tartományt. /Botházi Mária: Négymillió forint az E-MIL-nek. = Krónika (Kolozsvár), jún. 11./

2002. október 11.

Ötéves a Székelyföld /Csíkszereda/ kulturális folyóirat. Ferenczes István költő, a lap főszerkesztője visszatekintett: a kilencvenes évek elején fölmerült egy székelyföldi regionális lap indításának a gondolata. Még a napilap is jó lett volna azokban az években, nagy szerepe lehetett volna egy egységesebb székelyföldi regionalitás megfogalmazásában. Végül a megoldás Csíkszeredában született meg: 1997 októberében megjelent a Székelyföld első száma. A napokban hagyja el a nyomdát az októberi Székelyföld, a 61. szám. A megyei önkormányzat égisze alatt megszületett a Hargita Kiadóhivatal, amely a folyóirat mellett könyvkiadási feladatokat is vállal. 2000 januárjától pedig Ferenczes Istvánék szerkesztik a Moldvai Magyarságot is, a csángó újságot, miután az 1998-ban Sepsiszentgyörgyön megszűnt. A Székelyföld regionális lap, kevesebb szépirodalmat tesz közzé. Székelyföldön jóval több történész, néprajzos, képzőművész, szociológus, népművész, alkotó újságíró, közíró él, mint szépíró. A munkatársak: Molnár Vilmos, György Attila, Lövétei Lázár László, Fekete Vince a szegedi doktoranduszi évek végeztével Kézdivásárhelyen él, onnan ingázik, Mirk Kata-Szidónia Debrecenben elvégezte a néprajz-antropológiát, illetve a szociológiát, azután jött haza. A folyóirat ezer - októbertől ezerszáz - példányban jelenik meg. - Elsősorban hiánypótló könyveket adtak ki. Többek között a Csíki Székely Krónikát, a Tusnádi Székely Kongresszust, a klézsei csángómagyar költő, Duma István András verseit és Az ember ott a legfájóbb magyar című, a csángómagyarokról szóló versek antológiáját. A Pro-Print Kiadóval közösen minden évben kiadott Erdélyi Szép Szó az erdélyi magyar írók az évi termésének a legjavából válogatott antológia. A Székelyföld folyóirat évfordulós ünnepségén kerül átadásra az Erdélyi Magyar Írók Alkotóház Csíkszeredában. A Székelyföld-díjakat 1998-ban osztották ki először. Azok a szerzők kapják, akik az előbbi évben a legszínvonalasabb közlésekkel jelentkeztek. 1998-ban Benkő Levente, Kovács András Ferenc és Tánczos Vilmos, 1999-ben Bogdán László, Gazda József és Vincze Gábor, 2000-ben Kányádi Sándor és Oláh-Gál Elvira, 2001-ben Király László, Lőrincz György és Máthé Éva kapta a folyóirat nívódíját. Idén Lászlóffy Aladár, Egyed Péter és Tófalvi Zoltán kapja a díjat. /Ferencz Imre: Ötéves a Székelyföld kulturális folyóirat. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 11./

2002. december 23.

Idén a lapkészítés kevésbé látványos munkáját díjazzuk: a szerkesztőségi titkárét - jelentette ki Ferenczes István, a Székelyföld kulturális folyóirat főszerkesztője, így Lövétei Lázár László részesült a Bálint András Emlékdíjban, akit költőként, műfordítóként is számon tartanak, publicistaként is ígéretes. /Sarány István: Bálint András Emlékdíj. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 23./

2003. november 13.

1995-ben vált jogi személyiséggé a Románia Magyar Könyves Céh (RMKC), amelyet 22 hazai kiadó, könyvforgalmazó hozott létre. Az RMKC az idén kilencedik alkalommal szervezi meg Marosvásárhelyen, a Nemzeti Színház előcsarnokában a nemzetközi könyvvásárt. Az RMKC elnöke, Káli Király István, a Mentor Kiadó igazgatója beszámolt arról, hogy idén 34 jelentős romániai román kiadónak küldtek meghívót, és mindössze egyetlenegy válaszolt, de csak azért, távolmaradásáról értesítette őket. Előzőleg több éven át jelentős bukaresti kiadók is jelen voltak a vásáron. Idén Magyarországról több kiadó van jelen Marosvásárhelyen, mint eddig. Erdélyből elsősorban a Céh-hez tartozó kiadók állítanak ki, mint a Mentor, az Impress, a Glória, a Pallas Akadémia, a Proprint, a Polis, a Lyra, a Korvina Könyvposta, a Hungalibri, az Erdélyi Magyar Könyvklub, az Erdélyi Híradó, a Koinónia, a Tinivár, a Kriterion, és olyanok is, amelyek nem céh-tagok, mint a Calipso, az Irodalmi Jelen, a Pro Európa Liga, a Neptun, a Scripta Kiadó és mások. A vásár egyik fő témája az idén az új magyar líra. Olyan fiatal magyar költőket hívtak meg, akiket Erdélyben még nem ismernek eléggé. Kántor Pétert, Tóth Krisztinát, Térey Jánost, Szilágyi Ákost hívták, de csak Kántor és Tóth Krisztina jött el. Erdélyből pedig Kovács András Ferenc és Lövétei Lázár László lesz jelen. Margócsy István irodalomtörténész vezeti majd fel a költők estéjét. Tavaly körülbelül 4500 cím és 5500 látogató volt jelen a vásáron, az idén mintegy 6000 könyvcímre számítanak. Tavaly összesen 29 kiadó volt jelen, az idén harminckilencen igényeltek külön standot. /(Máthé Éva): Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár. Hatezer könyvcímre számítanak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 13./

2003. november 15.

Márc. 13-án megnyílt Marosvásárhelyen a kilencedik Nemzeti Könyvvásár. Könyvbemutató rendezvényt tartott a marosvásárhelyi Mentor Kiadó. Káli Király István, a Mentor igazgatója Bogdán László, Páll Lajos, Tóth Mária és Jánk Károly egy-egy kötetét ajánlotta a hallgatóság figyelmébe Pomogáts Béla a Mentor irodalmi est keretében azt boncolgatta, hogy ma van-e létjogosultsága a transszilván attitűdnek. Szerinte Erdély igenis "külön lelki autonómiával" rendelkezik, és "el kell majd jönnie annak az időnek, amikor Romániában a helyzet oda érik, hogy a politikai autonómia is megvalósul". A Színművészeti Egyetem stúdiótermében négy magyar költő olvasott fel verseiből. Az erdélyi Kovács András Ferenc és Lövétei Lázár László mellé a magyarországi Tóth Krisztina és Kántor Péter csatlakozott. Márc. 14-én az új Ariadné könyvek bemutatásával (Bodó Barna, Demény Péter, Egyed Emese, Selyem Zsuzsa), a Polis Kiadó Diákkönyvtár sorozata új kiadványinak a prezentálásával, a Jelenkor Kiadó, a Koinónia Kiadó, a Kráter Műhely Egyesület, a Móra Ferenc Kiadó, a Kriterion Kiadó, az Erdélyi Magyar Könyvklub rendezvényeivel folytatódott a könyvvásár. Délután a Pallas Akadémia Kiadó mutatta be kilenc új kötetét. /(Máthé Éva): Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár. Transszilvanizmus márpedig létezik. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 15./

2003. november 22.

Nov. 18-án Gyergyószentmiklóson író- olvasó találkozót szervezett a Salamon Ernő Irodalmi Kör a Székelyföld folyóirat szerkesztőségével Megjelentek a szerkesztők, Ferenczes István, Molnár Vilmos, Lövétei Lázár László és György Attila. Ferenczes István főszerkesztő ismertette a Székelyföld célkitűzéseit, majd ismertette a Hargita Kiadóhivatal új köteteit, mint a Csiki Székely Krónikát, a Tusnádi Székely Kongresszust, az Erdélyi Szép Szó 2003, immár harmadik éve megjelenő antológiát, amely egy év költészeti és szépprózai terméséből nyújt válogatást, Bajor Andor Mi a manó c. illusztrált, eddig kiadatlan gyermekkönyvét, Az ember ott a legfájóbb magyar c. antológiát, a Csíkmegyei Füzetek sorozatot, a Pater Zöld és a Nastase kétnyelvű kiadványokat. Ezt követően a meghívottak készülő új könyveikből olvastak föl részleteket, illetve verseket. /Találkozó a Székelyfölddel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 22./

2004. március 4.

Tűrhetetlen az a mód, ahogyan a román állam által a magyar nemzetközösségnek szánt adólejeket a Communitas Alapítvány elköltötte. Az alapítványt irányító RMDSZ pártkasszaként kezelte az állami támogatást – nyilatkozta márc. 3-án székelyudvarhelyi sajtótájékoztatóján Szász Jenő, a Magyar Polgári Szövetség elnöke. Szász szerint új testületet kell megalakítani a romániai magyaroknak szánt állami pénzek adminisztrálására, amelynek a történelmi magyar egyházak, valamint a civil szféra képviselői volnának tagjai. „A politikusoknak ki kellene maradniuk az új testületből, ha azonban az RMDSZ mindenáron ragaszkodik, hogy képviseltesse magát, úgy a Magyar Polgári Szövetség is részt kér ebből a munkából” – mondta az MPSZ elnöke. Bejelentették, hogy az elmúlt napokban több MPSZ-szervezet is megalakult. Székelykeresztúron Farkas Csabát, Felsőhomoródmentén Lázár Lászlót választották a helyi szervezetek elnökévé, a március 2-án megalakult udvarhelyszéki területi szervezet elnöke pedig Szakács István Péter író lett. A helyhatósági választásokra készülő MPSZ országos vezető tanácsa március 6-án Székelyudvarhelyen ülésezik, ahol többek között az SZNT által előkészített, és hat RMDSZ-es parlamenti képviselő által iktatott autonómiatervezetről is szó esik majd. Bukarestben. /Z. I.: Részt kérnek a pénzosztásból. = Krónika (Kolozsvár), márc. 4./

2004. április 30.

Ápr. 29-én átadták a magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Édes anyanyelvünk elnevezésű programja 100 millió forint összdíjazású pályázatának jutalmait Budapesten, a Magyar Nemzeti Múzeumban. A pályázatot tavaly októberben – Magyarország európai uniós csatlakozásának küszöbén – hat kategóriában írták ki – emlékeztetett megnyitóbeszédében Hiller István miniszter. A pályázaton több erdélyi szerzőt is kitüntettek: Lövétei Lázár László vers kategóriában a második, Vida Gábor novella kategóriában a harmadik, Orbán János Dénes gyermekirodalom kategóriában szintén a harmadik díjat érdemelte ki, Mátyus Ilonát pedig a Jelentés az anyanyelvről csoportban, a Pedagógusok anyanyelvünkről – a gyakorlat tapasztalatai témakörben díjazták. A vers, novella, dráma és gyermekirodalom témában az első díj – kategóriánként – 10-10 millió forint volt. A második díjjal 6-6 millió forint, a harmadikkal 4-4 millió forint járt. Az elismeréseket megosztva ítélték oda – összesen 75 pályaművet díjaztak. /P. A. Zs.: Megosztott forintmilliók. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 30./

2004. június 15.

Jún. 12-én tartották Lövétén az V. Homoródmenti Kulturális Vetélkedőt. A 6-14 év közötti diákok számára megrendezett versenyen hat település diákjai mérték össze tudásukat. Külön színfoltot jelentett a szentegyházi Mártonffi János Általános Iskola Gyermektáncfű népi együttese. Lázár László, a házigazda Lövétei Ifjak Egyesületének elnöke elmondta, ez volt a legsikeresebb vetélkedő. /Apró tehetségek találkoztak. V. Homoródmenti Kulturális Vetélkedő. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 15./

2004. június 19.

Brassóban az író-olvasó találkozók gyakoribbá váltak, a múlt hónapban Fekete Vince, Lövétei Lázár László és Molnár Vilmos, jún. 10-én pedig a Mentor Kiadó belső munkatársai jöttek el, Káli Király István vezetésével. A szerzők közül eljött Bogdán László, B. Kovács András, Jánosházy György és Sebestyén. Jánosházy György a szonettjeiből olvasott fel, B. Kovács András riportkötetének (Vargabetűs idők) indítékáról beszélt, Sebestyén Mihály történész szépíróként mutatkozott be. /(Gál István): A Mentor, a jóbarát. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 19./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-66




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998