udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 6 találat lapozás: 1-6
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Nikolits Árpád

1999. november 22.

Ant falu 800 éves fennállását ünnepelte. A faluban felújították az omladozó református templomot. Tőkés László püspök hirdetett igét. Kijelentette, élő kövekből épülő templomokra van szükség. Az istentiszteletet követő ünnepi beszédében dr. Csapó I. József szenátor elmondta: "Egyetlen sorompót, egyetlen béklyót se fogadjunk el, ami sérti nemzeti önazonosságunkat." Ezután Anton megnyitották az iskolamúzeumot, majd bemutatták a település monográfiáját, Nikolits Árpád munkáját, akinek Tőkés László átadta az Erdőháti Napok vándordíját, a dokumentumkönyv szerzőjének. Az ünnepség végén Tőkés püspök leleplezte a megmaradást jelképező kopjafát. /Pálfy Török László: Erdőháti Napok a 800 éves Anton. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 22./

2000. április 21.

Nagyváradi versantológia utoljára 1989 őszén jelent meg - Gyakorlótér címmel -, amelyet ugyanaz a Nikolits Árpád szerkesztett, aki az ápr. 21-én a Tibor Ernő Galériában bemutatásra kerülő Fekete Madonnák című versantológiát is tető alá hozta. Akkor hét költő, most hat költőnő verseit válogatta egy kötetbe. Ugyanezen az esten ismerhetik meg az érdeklődők Nikolits Árpád legújabb saját művét, Útkereszteződések című riportkötetét. /Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 21./

2000. december 1.

Nov. 30-án Nagyváradon dr. Indig Ottó irodalomtörténész bemutatta Nikolits Árpád-Ferenczy Béla: Embermesék állatoknak /Háttér Kiadó, Budapest/ című kötetét. A könyv a Kárpát-medencei valóságot tárta fel. Nikolits Árpád történetei mellett Ferenczy Béla illusztrációi sorakoznak. /Élettapasztalatokból született embermesék. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 1./

2002. január 11.

A több éve Magyarországon élő, nagyváradi Nikolits Árpád: Európa megtelt /KecsmetionPRESS, 2001/ című könyvében Európában tett kóborlásainak élményeit osztja meg az olvasóval. /P. Buzogány Árpád: Nikolits Árpád kóborlásai. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 11./

2003. március 26.

Márc. 21-én Nagyváradon idei első számának megjelenése alkalmából az érdeklődők számára nyitott megbeszélést tartott a Várad c. irodalmi, művelődési és tudományos periodika szerkesztősége. A folyóiratból hiányzik a társadalmi fogantatású írás, a kritika, ezt általános erdélyi jelenségként értékelték a szerkesztők. A Várad nagyon szerény költségvetésből gazdálkodik, ezért idén nyolc különböző pályázatot állított össze a lapot kiadó Nagyváradi Ady Társaság. Ápr. 11-ére, Horváth Imre halálának tíz éves évfordulója alkalmából új kötet kiadását tervezik, hagyatékából pedig kiállítást rendeznek a Várad következő estjén. Gittai István költő jelentkezik várhatóan új kötettel, bemutatják a héten Nikolits Árpád két új kötetét. /(Balla Tünde): Várad-est - írjanak a fiatalok is! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 26./

2006. június 9.

Nikolits Árpád, a Nagyváradról Budapestre települt író nagyobb lélegzetű, monografikus interjút készített: Kozmikus csendből. – Megőrzött vallomások a Holnap városából címmel, a Kecsmetion Pressnél százhat példányban megjelent kötetében a száz éve született Horváth Imrét és nejét, Margit nénit beszéltette. Emellett születésnapi üzenetekben mondta el véleményét, jókívánságát néhány, a költővel közeli kapcsolatban álló kortárs: Bajor Andor, Marosi Péter, Létay Lajos, Banner Zoltán. Nikolits beszéltette az interjúalanyokat. Óvatosan kérdezett, jelentéktelen epizódok kerülnek előtérbe. A kötetből nem tudhatja meg az utókor, hogy Horváth Imre miként vált a Petru Groza-i, Gheorghiu Dej-i kommunista diktatúra egyik kegyenc magyar költőjévé. Nem szembesít azzal a ténnyel, minek elismeréséül kapta a tizenötezer lejjel (egy komoly ház ára akkor!) járó állami díjat. Vajon hogyan jutott el beérett költőként, negyvenhét évesen a kulákság gúnyrajzáig, Sztálin dicsőítéséig? Az olvasó arra is kíváncsi lehet, a kisebbségbe nyomorított erdélyi magyarság létkérdései miért nem itatják át költészetét, miért nem foglalkoztatta – miként nagy kortársait, Kós Károlyt, Reményik Sándort – a nemzetsors? Arra sem derül fény, hogy 1971-ben miért nem írta alá a pártállam megbecsült költője a nagyváradi írók, festők, színészek petícióját, melyben egy, a Familiával párhuzamos magyar nyelvű irodalmi folyóirat megjelenését kérték a Központi Bizottságtól? /Pataki István: Költőarc félhomályban. = Reggeli Újság (Nagyvárad), jún. 9./


lapozás: 1-6




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998