udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 211 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 211-211
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Sarolt /magyar fejedelemasszony/

1990. augusztus 2.

Ágoston Vilmos idézte a román sajtó magyarellenes megnyilvánulásait Szomorú szellemi kincstár címmel. A Vatra Romaneasca szélsőséges, idegengyűlölő elveit a politikai életben a Román Nemzeti Egységpárt juttatja érvényre. Az Adevarul in Libertate című kolozsvári lap közölte nyilatkozatukat: a magyar konzulátus románellenes, revizionista, szeparatista propagandát fejtett ki. "Romániában szabadságot nyert a fasiszta sajtó" - állapította meg Ágoston Vilmos. A Nagy Románia /Romania Mare/ lap vezetői, Eugen Barbu igazgató, Corneliu Vadim Tudor főszerkesztő és Ion Lancranjan főmunkatárs a Ceausescu-korszak kiszolgálói voltak. Tudor antiszemitizmusa közismert volt, a nyolcvanas évek elején Izrael diplomáciai úton is tiltakozott írásainak hangvétele ellen. Most ismét uszító hangú verseket és politikai röpiratokat közöl. Egyik magyargyalázó versében ezt írta: "Megátkozlak titeket az éggel és a tengerrel", "ti kizsarolt eszű erőtlenek", "viperát szüljetek, ne gyermekeket", "Mi nem fogjuk megérteni egymást soha, nem vagytok ti emberek, veszett kutyák"... A következő számban Tőkés László püspököt gyalázták, összetévesztve a református és a katolikus egyházat, Tőkést a Vatikán híveként mutatta be, hozzátéve, hogy takarodjon az országból, mert meg fogják ölni. /Ágoston Vilmos: Szomorú szellemi kincstár. Idézetek a román sajtóból. = Magyar Nemzet, aug. 2./

1996. november 7.

A mai magyar kormány politikájának bírálatát még a hivatalba kerülése előtt kezdtem el. - nyilatkozta Tőkés László püspök a Demokrata munkatársa, Varga Domokos György kérdésére. 1994-ben már világos volt, hogy "ez a kormány egészen más irányvonalat vett a határon túli magyarsággal kapcsolatos politikában." "A határon túli magyarság, így az RMDSZ is sokáig keményen tartotta azt a vonalat, hogy nem szabad kétoldalú egyezségről beszélni, hanem háromoldalú szerződést kell kötni." A magyar kormány azonban szakított a korábbi irányvonallal és gyökeres szakítást hajtott végre. Varga Domokos Györgynek arra a megjegyzésére, hogy a küldöttgyűlés előtti hetekben folyamatosan támadták Csoórit és az MVSZ-t, lehet, hogy féltek, Tőkés László kifejtette: "Feltételezem, hogy a határon túli magyar szervezetek és a magyarországi ellenzéki pártok természetes együttállása riasztotta a magyar kormányt. Az előző négy évben az akkori magyar kormány és a határon túli magyar szervezetek szoros szövetsége figyelmeztető jel volt, ezt a politikai erőt, ezt az össznemzeti szövetséget nem szabad fenntartani, mert ez veszélyezteti leginkább a kormányon levők hatalmát." A szocialista és szabad demokrata képviselők lelkesen tapsoltak az alapszerződéshez, jegyezte meg Varga Domokos György. Tőkés László ezt így látja. "Ha valaki egyszerűen süket a nemzeti kérdés iránt, akkor mutathatom neki a Szent Koronát és lobogtathatom a nemzeti zászlót, nincs kapcsolódási pont, simán lepereg róla." Biztosan van alapja a kritikáknak, az adminisztráció, a pénzkezelés szabados. Azonban az MVSZ "nem csupán ez, ennél sokkal több." A püspök Borbély Imrével kapcsolatban megjegyezte: elsősorban azért született olyan testületi döntés, hogy mindenki lakóhelye szerint pályázhat képviselői mandátumra, hogy Borbély Imrét kiiktassák az esélyesek közül. - Tőkés László nem vállalta az MVSZ elnöki jelölését, mert annyi a feladata, hogy nem győzi: az RMDSZ tiszteletbeli elnöke, püspök, zsinati elnök... - Többször a szemére vetették, hogy miért avatkozik be a magyarországi belpolitikába. "Egy egészséges nemzeti politika keretében nem is létezne az a fogalom, hogy beavatkozás. Természetes, hogy a magyar nemzet dolgai engem pont úgy érintenek Nagyváradon, mint egy budapesti polgárt. Ez az üzenet a legbántóbb, és azzal fenyegeti a romániai és a többi határon túli magyar szervezetet, hogy megzsaroltatván leszereli a többségi nemzettel szembeni ellenállását." /Demokrata, nov. 7./

1997. január 10.

RMDSZ-szervezet alakult a Temesvárral szomszédos Győröd községben. A január 4-én lezajlott alakuló közgyűlésen mintegy harmincan vettek részt. A közgyűlés megválasztotta a szervezet elnökét Csohák István személyében, továbbá a vezetőség tagjait: Cifrák Kornéliuszt, Fejes Mihályt, Lénárt Enikőt, Manga Leventét, Szekeres Saroltát és Zsók Mártont. A közgyűlésen a Temes megyei szervezet képviseletében részt vett dr. Bárányi Ferenc képviselő, Bodó Barna megyei tanácsos, Toró T. Tibor megyei RMDSZ-elnök és Joó Imre. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 10., 942. sz./

1997. március 4.

Kodály Zoltán halálának 30. évfordulója alkalmából a Romániai Magyar Zenetársaság /RMZT/ Kodály-emléknapokat rendez márc. 9-15-e között, jelentette be Demény Attila, az RMZT elnöke. Az emléknapok védnöke a Magyarok Világszövetsége, valamint Kodály Zoltánné Pécely Sarolta és Ujfalussy József akadémikus. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 5./

1997. március 5.

Kodály Zoltán Emléknapokat rendez március 9-15. között a nagy magyar zeneszerző és zenepedagógus halálának 30. évfordulója alkalmából a kolozsvári székhelyű Romániai Magyar Zenetársaság. A jubileumi rendezvénysorozat keretében koncertekkel, operaelőadásokkal, tudományos értekezlettel, Kodály pedagógiai életművét bemutató előadásokkal emlékeznek a világhírű magyar zeneszerzőre. A rendezvény védnökei a Magyarok Világszövetsége, Kodály Zoltánné Péczely Sarolta és Ujfalussy József akadémikus. A Kolozsvári Állami Magyar Opera előadásában közönség elé kerül Kodály Székely fonója, Háry Jánosa, a Psalmus Hungaricus és a Budavári Te Deum erdélyi ősbemutatóként. Az előadásokra a Kolozsvári Állami Magyar Operában, a Szent Mihály templomban, a Protestáns Teológián, a Kossuth Lajos utcai Unitárius templomban, a Bethlen Kata Diakóniai Központban, a Györkös Mányi Albert Emlékházban és a Gh. Dima Zeneakadémián kerül sor. A Kodály Emléknapok záróhangversenye szerencsésen egybeesik március 15-ével. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 6., 981. sz./

1997. december 9.

Dec. 9-re virradó éjszaka tovább éleződött a székelyudvarhelyi helyzet: meghiúsult a kísérlet a vitatott csereháti ingatlan körül kialakult helyzet tárgyalásos megoldására és Remus Opris, a kormány főtitkára csendőri és rendőri erőket vezényelt a városba. A csereháti épületet rendőri erők vették körül. A rendőrök biztosították az apácák zavartalan beköltözését, a bútorok, konyhafelszerelések behordását, a székelyudvarhelyieket viszont felszólították, hogy távozzanak. Opris bírálta a lakosság "provokáló" türelmetlenségét és pontatlannak nevezte a miniszterelnök utasítását. Mindez "egy nagyon jól kiagyalt forgatókönyv szerint terve szerint következett be, a kormányfőtitkár látogatásának leple alatt, mindvégig azt a látszatot keltve, hogy igazságos rendezés történik." - állapította meg a lap munkatársa. /Fülöp G. Dénes: Kompromisszumról szó sem lehet. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 11./ A Székelyudvarhelyen tartózkodó Remus Oprissal folytatott éjszakai telefon-megbeszélések mindazonáltal eredménytelenek maradtak. A helyszínről érkezett jelentés szerint a csereháti épület köré és a városba 50 rendőrt és 200 csendőrt vezényelt a kormány főtitkára. - A székelyudvarhelyi események és a körülöttük máris nagy hangerővel kibontakozó nacionalista hangulatkeltés a kisebbségi anyanyelvű oktatás esélyei szempontjából nyilvánvalóan negatívan befolyásolják a szenátusban dec. 9-én, kedden reggel folytatódott vitát a tanügyi törvényt módosító sürgősségi kormányrendeletről. Az e tekintetben legfontosabb előírásokról a nap során kerülhet sor a szavazásra. Az Antena 1 televízió éjszakai műsorában vendégszereplő Ciorbea miniszterelnököt élesen támadták az üggyel kapcsolatban az őt meginterjúvoló újságírók, akik percre friss információkkal szembesítették a kormányfőt, és a "magyar szélsőségeseket" tették felelőssé az események alakulásáért.A bukaresti Adevarul, amelynek egyedül volt helyszíni tudósítója dec. 8-án Székelyudvarhelyen, láthatólag jól előkészített, fényképekkel illusztrált elsőoldalas indulóanyagban számolt be dec. 9-i számában - a maga módján - a székelyudvarhelyi eseményekről. A lap fekete alapra fehér betűkkel nyomtatott négyhasábos főcíme: "Székelyudvarhely - az első város Erdélyben, amely már nem tartozik Romániához". Az ugyancsak fekete alapon sorakozó alcímek: "A magyar szélsőségesek megakadályozzák 10 görög katolikus apáca belépését az árvaházba a segélyadománnyal - A kormány főtitkárát, Remus Oprist megalázzák a helyi hatóságok - Eckstein (Kovács Péter) RMDSZ-szenátor támogatja az etnikai tisztogatásra bujtogatókat - A helyi rádió és televízió úgy közvetíti az eseményeket, mintha ostromállapot lenne, hiszterizálva a lakosságot". E felcímek alatt két fotó látható: az egyiken a görög katolikus nővérek (a képaláírás szerint) "kezükben Krisztussal remélik, hogy lecsendesíthetik a szélsőségesek dühét", a másikon Remus Opris égnek emelt tekintettel "a gondviseléshez fohászkodik". Val Valciu, a lap tudósítója így kezdi cikkét: "A kormány tegnap Székelyudvarhelyen meggyőződhetett arról, hogy elvesztette az ellenőrzést a Hargita megyei helyzet fölött". A szerző szerint Opris azért utazott a városba, mert a helyi vezetők különböző ürügyekkel kitértek a Victoria palotával való párbeszéd elől. A lap beszámolója szélsőséges politikusnak állítja be Szász Jenő polgármestert, az őt támogató tanácsosokat, akik rögtönzött ülést tartottak beszámolója szerint a vitatott árvaházi épületben, és úgy tünteti fel, mintha a jelenleg is peres eljárás tárgyát képező épülettel kapcsolatban a bíróság már döntött volna. Egyetértőleg ismerteti az épületből májusban a helyiek által egyszer már kivezetett apácák nyilatkozatát, hogy ezúttal semmiképpen sem hagyják el az épületet, vállalnak minden szenvedést /a májusvégi esetről annak idején ugyancsak az Adevarul számolt be elsőként, hasonló beállításban a román lapok közül/. A tudósító szerint a polgármester "a helyi tanács közös lemondásának lehetőségével zsarolta" a kormány főtitkárát, aki kijelentette: "Az apácák akciója nem kapcsolódik látogatásunkhoz. Ők az épület birtokosai és mi nem diktálhatjuk nekik, mit csináljanak". A Remus Oprist elkísérő jogászok szerint az apácák rendelkeznek csak tulajdonosi okmánnyal és amíg a bíróság másként nem dönt, az épületben kifejthetik az adományozási okmánynak megfelelő tevékenységüket. A polgármester és Eckstein Kovács Péter szenátor, a városháza ügyvédje viszont totálisan elutasította ezt a megközelítést - írta az Adevarul. /MTI/

1998. október 19.

Az 1995-ben elindított Szociálpolitikai útkeresés című program folytatásaként rendezték meg okt. 9-11-e között Nagyenyeden, a katolikus plébánia szervezésében és a Mocsáry Lajos Alapítvány, valamint a Szociális és Családügyi Minisztérium támogatásával a Családvédelem határon innen és túl című tanácskozást. A megbeszélés fő célja az információcsere és az együttműködési lehetőségek keresése. A megnyitón Nagyenyed részéről dr. Csávossy György, a minisztérium részéről pedig maga Harrach Péter miniszter köszöntötte a hallgatóságot. A romániai helyzetről Bokor Katalin /Babes-Bolyai Tudományegyetem/, a magyarországiról Lakner Zoltán szociálpolitikáért felelős helyettes államtitkár tartott előadást. Bányász József a gyulafehérvári Caritas, dr. Valeanu Erzsébet a kolozsvári Gondviselés Egyesület tevékenységét ismertette. Több előadás hangzott még el, így Papp Adolf sepsiszentgyörgyi CSSK vezető és Lázár Sarolta a családsegítés erdélyi kereteiről, Vízi Ildikó /Babes-Bolyai Tudományegyetem/ a fogyatékosok helyzetéről, Berszán Lídia /Babes-Bolyai Tudományegyetem/ a szociális munkáról beszélt. A megjelentek látogatást tettek Nagyenyeden a Szociális Stációnál, a Máltai Háznál és a Béthel Gyógyszertárnál. /Győrfi Dénes: Családvédelem határon innen és túl. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 19./

1998. december 15.

Péter Ferenc a Securitate tisztje volt, közben embereket próbált menteni. Elmondta mindazt, amit tudott. Őt is beszervezték, Erdélyi Elemér tábornok előtt tette le az esküt. A lehallgató részlegnél dolgozott. Amikor Király Károlyt kezdték lehallgatni, akkor Péter Ferenc a segítségére sietett. Király Károly öccsének jelezte, hogy bátyját lehallgatják. Király Károly jóban volt Jeszenszky Ferenc főorvossal, neki adta oda az orvosi leleteit, hogy azokat továbbítsa Budapestre, hogy ott ellenőrizzék azokat. Péter Ferenc figyelmeztette Király Károlyt, hogy Jeszenszky Ferenc is a szekusok beépített embere. – 1968-ban létrehozták Csíkszeredában a Hargita napilapot, új szerkesztőséget alapítottak. A Securitate elkezdte a beszervezést, a szerkesztőség 15 tagjából hetet beszerveztek. A hetvenes évek második felében Albert Antal volt a főszerkesztő, őt is figyelték. Mellette dolgozott Kolozsi Márton, aki beszervezettként figyelte főnökét, hasonlóképpen a szerkesztőségben volt és jelentett Zöld Lajos és Hecser Zoltán. Tőzsér József is vállalta a kollaborálást. – Sütő András sikaszói házába is lehallgató-készüléket szereltek be. Buzgón jelentette Sütőről Bertalan Sándor néptanácsi titkár, aki Csíkszeredán Albert Antallal egy házban lakott, így róla is jelentett. – Voltak olyanok, akiket nem tudtak beszervezni a szekusok, hiába tettek meg mindent, így például Ferenczes Istvánt, ifj. Hegyi István tiszteletest Székelyudvarhelyről, de Katona Ádámot sem. – Antal József katolikus esperest zsarolták, így elérték a fiatal papok elhelyezését, Incze Dénes katolikus papot is zsarolták. Száva István unitárius lelkész egyben a Securitate tisztje is volt. Kiküldték Németországba, hogy figyelje a magyar emigrációt, lehet, hogy ma is aktív. – Márkos András festőművész is beszervezett volt, Németországba ment. – Nagy Benedeket is beszervezték, ő Kiss Lajos szekus alezredeshez tartozott. Nagy Benedek az RMDSZ szenátora, így rendkívül sok kárt tud okozni az RMDSZ-nek, írta Péter Ferenc. – Hajdú Gábort, a későbbi szenátort és Borbély Imrét nem tudták beszervezni. – Verestóy Attila fiatalon belekerült a Vipera nevű bandába, egyedül neki nem lett baja. Mielőtt Bukarestbe ment, őt is beszervezték. Péter Ferenc hibának tartja, hogy kezdetben az RMDSZ nem követelte meg, hogy tagjai, vezetői vallják be, az esetleges beszervezést. Így ezután a titkosszolgálat bármikor újra megzsarolhatja őket. – 1989 decemberében, amikor a tömeg behatolt Csíkszeredában a szeku épületébe, Péter Ferenc ott volt köztük, ő tudta, hol vannak a fontos dossziék, elhozta azokat. Utoljára Pataki Imrénél voltak ezek a dokumentumok, aki 1992-ig Hargita megye prefektusa volt. – Koszta Nagy István szintén besúgó volt, a nyugati magyar emigrációt figyelte, majd hazatért. Bitay Ödön feladata volt Demény Lajos történész figyelése. – Sánta Imre keramikus is besúgó volt, áttelepült Pápára. – A belügynek dolgozott Gaál András festőművész is. – Svédországba települt, onnan jelentett Szakács András és Rátóti Gyula ügyvéd. – Barabási László csíkszeredai múzeumigazgató is besúgó volt. Csíkszeredában közismert besúgó volt Jánosi Pál, szintén a múzeumnál dolgozott. Bokor Gyula székelyudvarhelyi tanárember is a belügynek dolgozott. /Péter Ferenc: A Securitate és a magyarok. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 1., folyt.: dec. 8., dec. 15./"

1999. január 28.

Marosvásárhelyen a kilenc református egyházközség közül egyben, a Gecse Dániel /jelenleg Stefan cel Mare/ utcaiban működik diakóniai szolgálat: idős emberek orvosi utókezelése. Az asszisztensek fizetését a hollandiai testvérszervezet biztosítja., tájékoztatott Sárpataki János esperes. A gyülekezet elöregedő, hiszen a 4852 lélek tíz százaléka egyedül él. A rászorulók havonta jutnak segélycsomaghoz. Támogatják a jövedelem nélkülieket is. Mezey Sarolta: Diakóniai szolgálat. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 28./

1999. augusztus 28.

Árkoson sepsiszentgyörgyi és brassói magyar ajkú örmények találkoztak azzal a mintegy harminc magyarországi (és más országbeli) magyar-örménnyel, akik hétnapos kirándulásuk során bejárták Erdély nevezetes történelmi helyeit, elsősorban az örmény emlékeket. Koszorúztak Aradon Kiss Ernő és Lázár Vilmos vértanúk emlékművénél, majd Bethlen Gábor szülőháza következett Marosillyén, további útjuk: Vajdahunyad, Gyulafehérvár, Nagyszeben, Fogarasi-havasok, Brassó, Prázsmár, Illyefalva. A következőkben Háromszék nevezetesebb helyeit látogatják meg. Árkoson a magyarországi csoport vezetője, dr. Issekutz Sarolta, az Erdélyi Gyökerek elnöknője elmondta, hogy látogatásuk célja az örmény-magyar, magyar-örmény hagyatékok, a tárgyi emlékek, fényképek összegyűjtése. /Puskás Attila: Magyar ajkú örmények találkozója Árkoson. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 28./

1999. szeptember 3.

A 350 éves múlt tárgyi emlékei megmentésének, a jogfolytonosság biztosításának, a származás- és magyarságtudat erősítésének fontosságát hangsúlyozta Árkoson dr. Issekutz Sarolta, az Erdélyi Örmény Gyökerek Kulturális Egyesület elnöke. A Magyarországon alapított egyesület lelkes tagjai a második őshazába, Erdélybe, jöttek családfát kutatni. A csoportot Gyulafehérváron az örmény-magyarok apostoli kormányzója, dr. Jakubinyi György érsek fogadta. /Gyökerek. = Brassói Lapok (Brassó), szept. 3./

1999. október 4.

Okt. 4-én van a tanévnyitó a marosvásárhelyi színiakadémián. Kovács Levente, az akadémia Szentgyörgyi István tagozatának vezető tanára arról tájékoztatott, hogy idén tizennégy hallgató kezdi meg tanulmányait a színész szakon, hét fiú és ugyanannyi lány. Közülük tízen ingyenes oktatásban részesülnek, míg négyen tandíjkötelesek. A teatrológia szakon 5 hallgató kezd, amelyből négy ingyenes helyre, egy pedig fizetéses helyre jutott be. Felvettek még két rendező szakost is, akiket a budapesti főiskolával kidolgozott közös program keretén belül oktatnak.- Egyelőre kidolgozatlan a művészeti intézmények alapfinanszírozása. Nem vették figyelembe, hogy két oktatási vonal létezik, a román és magyar tagozat, tehát az órákra kiszámított költségek megkétszereződnek. - A tanári háttér megvan, de takarékossági szempontból csökkentették az óraszámot. /Mezey Sarolta: Tanévkezdés a színiakadémián. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 4./ Calin Florian, a színiakadémia rektora a nehéz helyzetet ecsetelte: a tanárok a nyár folyamán nem kaptak fizetést, az akadémia /valójában egyetem, de megszokott neve a színiakadémia/ minimális anyagi szükséglete az idén 5 milliárd lej, és egész évre 2,5 milliárdot kaptak. Idén nem lesz pénz a vizsgaelőadások színre vitelére. - Arra kérik a marosvásárhelyieket, ha tehetik, adakozzanak. Az újságban felsorolták, mi mindenre lenne szükségük /vázák, lámpák, függönyök, stb./ /Máthé Éva: Évadnyitó a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetemen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 7./

1999. október 11.

Okt. 8-án nem hivatalos látogatásra Marosvásárhelyre érkezett Harach Péter, Magyarország szociális és családügyi kérdésekkel foglalkozó minisztere. A Caritas-házi központban, valamint, a belvárosi római katolikus plébánia nagytermében találkozott az egyházi, valamint a helybeli szociális téren tevékenykedő nemkormányzati szervezetek képviselőivel, Marosvásárhely polgármesterével, illetve RMDSZ-politikusokkal. A résztvevők az árva gyerekek, idősek, munkanélküliek, nagycsaládok, testi és szellemi fogyatékosok helyzetét, illetve azokat a próbálkozásokat ismertették, miként vállalja fel a civil társadalom és az egyház helyi szinten azt, amit az állam nem. Lőrincz János református lelkész, az Add a kezed nevet viselő, fogyatékos gyerekek óvodájának létrehozója kifejtette: a gondok góliátiak, amelyekkel csak dávidi parittyával állnak szemben. Az állam levette a gondját a társadalom elesettjeiről. Kétségbeejtő helyzetben vagyunk - összegzett gróf Bethlen Anikó -, mert akárcsak a többi alapítvány, szervezet, a magánkapcsolatoknak köszönhető külföldi segélyekre támaszkodhatunk. "Beteg társadalmat örököltünk, s az ebből adódó bajok csak egyre fokozódnak" -, mondotta Kelemen Atilla, az RMDSZ parlamenti frakciójának vezetője. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke elmondta, hogy csökkenőben a magyarok lélekszáma a Kárpát-medencében. A jelenlegi prognózisok szerint az anyaország lakossága 2020-ra 8 millióra csökken. Sajnos, hasonló a helyzet Erdélyben is, s az életszínvonal tartós romlása miatt egyre nagyobb számú kivándorlással kell szembenézni, mert Magyarország, amely jelentősen magasabb életszínvonalat biztosít, elszívja el a Kárpát-medence lakosságának jelentős részét. Csató Béla katolikus főesperes szerint a legnagyobb gond az, hogy az összmagyarság elbizonytalanodott, s a magyarok körében egyfajta inercia tapasztalható. Harach Péter miniszter röviden ismertette az anyaország politikáját e területen. A jelenlegi polgári kormány éppen ezért hozta létre az általa vezetett minisztériumot, hogy kezelje a szociális kérdéseket, így a fogyatékosok, az idősek, a hajléktalanok, a szenvedélybetegek, a munkanélküliek ügyét. /Mezey Sarolta: Parittyával Góliát ellen. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 11./

1999. december 29.

A sokat szenvedett zsidók nemcsak fájdalmaikat őrzik. Izraelben van egy park, ahol azok emlékére ültetnek fát, akikre úgy kell majd emlékezzenek az utódok is, mint akik igaz emberek voltak. A napokban Izraelben a Yad Vasem - a zsidó holocaust emlékmúzeuma - mellett működő bizottság A világ igaz embere címmel tüntette ki Márton Áron püspököt. Közismert, hogy ő azok közé tartozott, akik szót mertek emelni az embertelenség ellen akkor is, amikor ez nem járt következmények nélkül. A cím odaítélésénél döntő módon nyomott a latban Reuveni Saroltának, a Yad Vasem magyar nyelvterülete referensének meggyőző érvelése és nagyhatású beszéde. Dr. Hermann László ny. gyergyószentmiklósi sebészfőorvost kitartóan küzdött azért, hogy a címet megkapja Márton Áron. A megtisztelő címet Izrael romániai nagykövete nyújtja majd át - valószínűleg - dr. Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érseknek. Újabb fát ültetnek a zsidók emlékparkjában, ez alkalommal Márton Áronnak, a nagy székely püspöknek, aki egész életével azt bizonyította, hogy emberpróbáló időben csak az igaziak maradhatnak örök életűek. /A világ igaz embere. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 29./

1999. december 29.

Szamosújváron, az erdélyi örmények fővárosában november 20-21-én tudományos ülésszakot tartottak Az erdélyi magyar-örmények társadalmi szerepe, örmény katolikus egyháza és identitástudata régen és ma címmel. Az első tanácskozást Budapesten tartották 1997. A mostani konferencia fővédnökei Dr. Jakubinyi György érsek, örmény apostoli kormányzó és Eckstein-Kovács Péter kisebbségvédelmi miniszter voltak. Az előadók között volt ifj. Kabai Ferenc református lelkész, dr. Issekutz Sarolta, az Erdélyi Örmény Gyökerek alapítója, Tarisnyás Csilla, az ARMÉNIA időszaki szemle főszerkesztője. Előadást tartott még Péter Emese Szamosújvárról, Jakobovits Miklós Nagyváradról, Starmüller Géza Kolozsvárról. A megjelentek megnézhették a Szamosújvár képekben és Szemelvények az örmények múltjából és jelenéből című kiállításokat. Megkoszorúzták a Szongott Kristóf emléktáblát a helyi koszorúzási ünnepségére, ahol a helyi Czetz János Cserkészcsapat is felsorakozott. /A magyar ajkú örmények Romániában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 29./

2000. február 1.

A Szovátai Napok keretében jan. 30-án, a testvértelepülések - Szikszó, Csopak, Százhalombatta, Sümeg és Budapest XIII. kerülete, Brzesko - képviselői jelenlétében díszpolgári címeket adtak át. Idén két személyt tiszteltek meg a díszpolgári címmel: Bíró Istvánt post mortem és dr. Csortán Mártont. Bíró István volt a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének főtitkára, a Teleki Oktatási Központ /TOK/ létrehozója, majd igazgatója. Országos szinten szervezte és működtette a Kárpát-medencei szintű Bolyai Nyári Akadémiát, beindította a helyi tanítóképzést, számos országos és nemzetközi jellegű konferenciánál bábáskodott, meghonosította a Téli Játékokat, kulturális találkozókat, gyermektáborokat, kiállításokat szervezett. Dr. Csortán Márton, a jogtudományok doktora zenekart, énekkart szervezett és irányított éveken át. Volt munkaszolgálatos, elhurcolták a feketehalmi internálótáborba, volt munkás is, 1970-ben visszaköltözött Szovátára. Kiváló pedagógus volt, újra zenekarokat alapított. A 87 éves Csortán Márton mindig tevékenyen működött. - Romániában Szováta az első város, amely lengyel településsel lép testvérvárosi kapcsolatba. Az ünnepélyen megjelent a lengyel főkonzul és Brzesko polgármestere. /Mezey Sarolta: Díszpolgárokat avattak, testvértelepülési szerződést írtak alá. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 1./

2000. április 7.

A jeruzsálemi Yad Vashem Intézetet 1953-ban alapították a Holocaust áldozatainak emlékére. Az intézet "A Népek Igaza" címet adományozza azoknak a nem-zsidóknak, akik a második világháború idején, akár életük kockáztatásával is zsidókat mentettek meg a biztos haláltól. Tiszteletükre fát ültetnek az emlékkertben és felírják nevüket az emlékfalra. Márton Áron erdélyi püspök (1938-1980) egy prédikációjával érdemelte ki a megtisztelő elismerést. 1944. május 18-án, az akkor Magyarországhoz tartozó Kolozsváron, a Szent Mihály templomban, mondott beszédében a püspök bátran felemelte szavát a zsidók deportálása ellen, az akkori észak-erdélyi magyar polgári hatóság jelenlétében. Másnap írásban is megtette tiltakozó nyilatkozatát. A püspök halála után azonnal megkezdődött az eljárás, a rendszerváltást követően pedig egyre többen próbáltak közbenjárni a cím odaítéléséért. Dr. Hermann László gyergyószentmiklósi hitközségi ny. elnök, Reuveni Sarolta, a Yad Vashem magyar területi illetékese, valamint több más személy is hangot adott meggyőződésének, így végül 1999. december 27-én megszületett a kedvező döntés. A díjat Izrael bukaresti nagykövetségén fogják átadni a püspök utódjának, dr. Jakubinyi György érseknek. A megtisztelő címet eddig 55 román állampolgár kapta meg. /Isten Szolgája, Márton Áron püspök elnyerte "A Népek Igaza" kitüntetést. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 7./

2000. április 20.

I.C. Dragan professzor temesvári napilapjában (Renasterea Banateana, 2000. április 14.) vezércikket közölt TRANS-SILVA-NIA - Transilvania (Erdély) címmel. Dragan nem érti, hogy a román történészek hogyan fogadhatták el az Erdély - Transilvania földrajzi nevet. Ez ugyanis "mogyor" kitaláció, annyit tesz, hogy az "erdőkön túli ország". Szerinte a X. században Voicu (Wajk), Géza és a román Sarolta (!) fia lett a mogyorok királya. Ez a Voicu nyugati módra megkeresztelkedett és felvette az István nevet, majd hozzáfogott az "erdőn túli ország" meghódításához. Dragan szerint a Transilvania nevet használják a "román nép árulói" is, akik azt szeretnék, hogy ez a terület önállóvá váljon. Az igazságszolgáltatás eddig nem büntette meg az RMDSZ keretein belül szeparatista propagandát kifejtő mogyorokat és székelyeket. Pedig az ultranacionalista és revizionista "mogyorok" Nagy-Magyarország megteremtésén fáradoznak! - írta Dragan. /Pataki Zoltán: Szent István (Voicu...) is román volt? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 20./

2000. november 13.

Kolozsváron nov. 11-én a Gábor Dénes Főiskola erdélyi konzultációs központjában ünnepélyesen átnyújtották a főiskola idén végzett 42 hallgatójának a magyar címerrel ellátott mérnöki okleveleket. Dr. Zárda Sarolta főigazgató hangsúlyozta, kimutatások szerint a mai világban átlagban háromszor kell valakinek szakmát váltania, a gyors információáramlás és a váltakozó társadalmi igények miatt. A főigazgató szerint a magyarországi magánfőiskolák, államilag elismert felsőoktatási intézmények rendszere merőben különbözik a romániai rendszertől, mivel ugyanazok a jogok és megszorítások érvényesek a magán tanintézmények számára, akár az állami egyetemekre. - A magyar akkreditációs bizottság szigorúan ellenőrzi a felsőoktatási intézményeket, így az első három, hivatalosan is elismert magán felsőfokú tanintézmény megalapítására 1992-ben került sor; azóta is csupán további két intézményt akkreditáltak, és a jövő hónapra várható három újabb egyetem elismerése. Dr. Kötő József oktatásügyi államtitkár kiemelte, Erdély hagyományosan tudásközpontú társadalmában az oklevélkiosztó ünnepség egyet jelent a hely szellemének megünneplésével. Az államtitkár szerint a Gábor Dénes Főiskola erdélyi konzultációs központja csírája az erdélyi magyar műszaki képzésnek, ami - a hamarosan létrehozandó magyar magánegyetemmel együttműködve - egyetemi szintű oktatást eredményezhet. Dr. Tonk Sándor, a Sapientia Alapítvány elnöke kijelentette, a megálmodott magyar magánegyetem partnere akar lenni minden olyan kezdeményezésnek, amely az erdélyi, magyar nyelvű felsőoktatás terén már létezik, és reményét fejezte ki, hogy a főiskola jelen levő végzősei majdan a magánegyetemen folytatják tanulmányaikat, pályájukat. Dr. Selinger Sándort a főiskola idén szeptemberben "az erdélyi hálózat megszervezéséért, magas színvonalú szakmai munkájáért" nívódíjával tüntette ki. /Salamon Márton László: Kiosztották a Gábor Dénes Főiskola végzőseinek okleveleit. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 13./

2000. december 20.

Dr. Zárda Sarolta, a Gábor Dénes Főiskola főigazgatója a kolozsvári oklevélkiosztó ünnepség után elmondta, hogy sikereket értek el a diploma ekvivalenciájával. Folyamatosan növekszik a főiskolájukra jelentkezők létszáma. A főiskola nyolc éve létezik, és most már meghaladja a százmillió forintot az az összeg, amelyet kizárólag a tananyag fejlesztésére fordítottak. Nyolc évvel ezelőtt más volt a programozás módszertana. Jövőre bevezetjük a JAWA programozási nyelvet. /Csomafáy Ferenc: Töretlen a fejlődés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 20./

2000. december 29.

Az Erdélyi Református Egyházkerület élén váltás történt. Pap Géza személyében új püspököt választottak. A főjegyző Kató Béla, a missziói előadó Ötvös József lett. Karácsony harmadnapján járt le az óvási idő, s ettől a pillanattól a megválasztottak hivatalosan is az egyház elöljáróivá váltak. Új minőségükben mindhárman először Marosvásárhelyen, cserealji református egyházközségben találkoztak, meghatározni a feladatköröket. Pap Géza püspök kifejtette: ″Célunk, hogy a kormányzásba bevonjuk az egyházmegyéket, tisztázzuk a fegyelmi ügyeket.″ ″Azt szeretném, ha az egyházat közösen irányítanánk, közösen megbeszélnénk az egyházi teendőket; csapatmunkában gondolkodunk.″ - Rendhagyó, hogy a püspök megtartja a gyülekezetet és lelkészként is szolgál. Kató Béla főjegyző kiemelte, hogy az egyháznak át kell értékelnie teljesen a diakóniáját, ugyanis nemcsak az öregekkel, a betegekkel, a rokkantakkal, hanem az egészségesekkel is foglalkozni kell. Ezt próbálta meg Kató Béla Illyefalván. Erdélyben arra kell koncentrálnunk, hogy segítsük hozzá az embereket a megerősödéshez. Ahogy ez Háromszéken sikerült, remélhetőleg egész Erdélyben sikerülni fog. Pap Géza püspök megállapította, hogy a lelkész elsődleges küldetése az igehirdetés. A püspök leszögezte, hogy meg kell különböztetni a lelkiségi mozgalmakat olyan szempontból, hogy azok belülről vagy kívülről szerveződtek-e. Valamennyi mozgalom képviselőivel őszinte párbeszédet kell folytatni. - Kató Béla főjegyző kiemelte: nem szabad hagyni, hogy egy gyülekezetben évekig ott maradjon egy alkoholista lelkipásztor, vagy olyan, aki elhagyja a családját, vagy aki megbotránkoztatja a gyülekezetet a viselkedésével. Ha ilyen jelenségek ellen emel szót a mozgalom, természetesen egyetértenek velük. Ha más a cél, például az egyházban egyházzá lenni és párhuzamosan haladni, akkor ők maguk zárják ki a másik felet, ami nem helyénvaló. Ötvös József missziói előadó elmondta: felmérik, milyen missziói tevékenységet kell folytatni a szórványban. /Mezey Sarolta: Nem uralkodni, hanem szolgálni akarunk. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 29./

2001. január 8.

Jan. 6-án Csíkszeredában, a református templomban nyolcadik alkalommal osztotta ki a Julianus Alapítvány a magyarság szolgálatáért adományozott díjait olyan személyeknek, akik az elmúlt év során munkáságukkal a szórványban élő magyarság megmaradásáért cselekedtek. A mostani kitüntetettek között volt Dávid Ibolya, a Magyar Köztársaság igazságügyi minisztere, aki az aradi Szabadságszobor kiszabadításáért több ízben is szót emelt és kétoldalú román-magyar megbeszéléseket kezdeményezett. A szobor kiszabadításában szerepet vállaló P. Csergő Ervin és Matekovics Mihály szintén díjat vehetett át Csíkszeredában. A díjazottak között volt Haáz Sándor zenetanár is, a szentegyházi gyermekfilharmónia vezetője, valamint dr. Szántó Árpád és Székely Pál, akik a cserhalmi emlékmű felállításában játszottak fontos szerepet, Nagy Dénes és Palkó Sarolta tizenegy gyermekes nagycsaládjuk elismeréseképpen vehették át a tetemes pénzösszeggel járó díjat. Az alapítvány elnöke Beder Tibor köszöntötte Julinus huszadik századi követőit. Dávid Ibolya miniszter asszony a nemzet jövőjéről szólva elmondotta: ebben az évszázadban a családnak kell fontos szerepet betöltenie, mert minden nemzet elsősorban a családjaiból építkezhet, ugyanakkor mindent meg kell tenni azért, hogy iskolává váljon minden család, hiszen a tudás értéke az, ami megkülönböztethet másoktól. Dávid Ibolya a csángó magyarokhoz is üzenetet küldött, amiben együttgondolkodásra szólította fel őket, mondván: Magyarország számon tartja őket. A díjjal járó pénzösszeget megtoldva még kétszer annyival, visszaadta az alapítvány elnökének azzal, hogy ezt a szórványban élő magyar gyerekek táboroztatására használják fel. A díjazottak között volt Nagy Dénes és Palkó Sarolta, akik tizenegy gyerek szüleiként vehették át az alapítvány elismerését. A Julianus-díj mellett Nagy Dénes egykori játszótársa, Benkő Sándor vállalkozó is díjat ajánlott fel. A család legjobban tanuló diákjának taníttatását az egyetem elvégzéséig amerikai támogatók segítik. A díjátadás után a miniszter asszony röviden nyilatkozott a sajtónak: "Számomra van egy nagyon személyes vonatkozása is a díjnak: tiszteletadás nagyapámnak, aki csángó-székely ember volt, és jelenti azt is, hogy az a szabadságszobor, mely az egyetemes szabadságnak a szobra számomra, visszanyerte a szabadságát, ezt már többé bezárni nem lehet. Nagyon bízom abban, hogy az elkövetkező egy-két éven belül sikerül létrehoznunk a Megbékélés parkot, amely végleges otthont ad majd Aradon e szoborcsoportnak, amely egyébként az aradi tizenhárom vértanú emlékére épült″. /(Daczó Dénes): Nyolcadik alkalommal osztották ki a Julianus-díjakat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 8./ A díj átvételekor Dávid Ibolya kijelentette: ″A történelem nagyot lépett az elmúlt időszakban, és megadta nekünk annak lehetőségét, hogy most már nem társadalomban, határok között élő állampolgárokban, hanem nemzetben, magyarságban gondolkodhatunk.″ Az MTI-nek adott nyilatkozatában kifejtette, hogy a magyarságot területileg feldaraboló, kultúránkat fenyegető XX. század után a XXI. században is szükség van a magyarság összefogására. Elismerte, hogy felgyorsult a szórványban élő magyarság asszimilációja, és kijelentette: "Mire az Európai Unió megadja nekünk azt a jó helyzetet, hogy ellégiesült határaink legyenek, mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy a szórványban élőket meg tudjuk tartani őket kultúrájukban, hitükben, abban, hogy büszkén éljék meg magyarságukat.″ /Julianus-díj Dávid Ibolyának. = Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 8./

2001. március 12.

Tíz év után újra Budapesten, az Operaházban vendégszerepel a kolozsvári Állami Magyar Opera társulata. Márc. 12-én díszelőadáson mutatják be Erkel Ferenc István király című művét, tájékoztatott Simon Gábor, a kolozsvári opera igazgatója. A kolozsvári társulat történetében először 1991 márciusában először felléphetett a budapesti Operaházban. A kolozsvári opera új vezetése 1990-ben a gyulai Várszínházzal vette fel a kapcsolatot. Az István király előadásához a Széchényi Könyvtárból és a Zenetudományi Intézetből kaptak kéziratos anyagokat. Ezeket dramatizálni kellett. Az István király eredetileg négy óra, ebből csináltak kétórás "fogyasztható" előadást. Nincsenek partitúrák, zongorakivonatok sehol. Az István király partitúrája például Erkel négy zenész fia közül az egyiknek, Gyulának a kézirataként maradt fenn, a zenetudomány ezért jó ideig a fiúnak és nem az apának tulajdonította a művet. Komoly kutatások bizonyították be, hogy Erkel Gyulának csak "házi feladatként" kellett leírnia a partitúrát, mert az édesapja már nem látott jól. A kolozsvári társulat felvállalta Erkel operáinak bemutatását, köztük az ismeretleneket is. 1994-ben mutatták be a Brankovics Györgyöt, 1996-ban az István királyt, 1998-ban a- félig meddig operettnek is tekinthető - Névtelen hősöket, majd tavaly a Báthory Máriát. Jövőre tervezik a Sarolta című vígoperát és utolsóként viszik színre a Dózsa Györgyöt. - Az erkeli életmű azért is óriási, mert benne van az egész magyar történelem Szent István királytól 1848-ig. - Tavaly az esztergomi bazilika tövében felállított szabadtéri színpadon csendült fel zenéje, majd az opera zenei felvétele CD-n is megjelent, hétnyelvű teljes szövegkönyv-melléklettel. Ez a CD olyan sikert aratott, hogy a magyar millennium alkalmából rendezett budapesti operaházi díszelődásra a kolozsváriakat hívták meg az István királlyal. /Gózon István: Erkel életműve Kolozsváron születik újjá. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 12./

2001. április 23.

Ápr. 21-én kolozsvári székhelyén tisztújító közgyűlést tartott az Armenia Örménymagyar Baráti Társaság. A szavazás eredménye: társelnökök Raff Mária és Bálint Kovács Júlia, vezetőségi tagok Fegyveresi István és Anikó, Dániel Gusztáv, Kiss Tibor, Hermann Mária, Flórián László, Bogdán Imre, ifj. Kirkósa Gyula. A hét hazai civil szervezet (EKE, Csíkszeredai Szentháromság Alapítvány, Szamosújvári Téka, Szamosújvári Pro Armenia, Erzsébetvárosi Örmény Alapítvány, Szülőfalum Alapítvány, Armenia Örménymagyar Baráti Társaság) elhatározta egy örménymagyar érdekeket képviselő szervezet létrehozását. Elnevezése: Magyarörmények Romániai Szövetsége, székhelye: Kolozsvár. Megválasztották a vezetőségi tanácsot: Sebesi Karen Attila (elnök), Magyarossy Margit (ügyvezető elnök), Raff Mária (főtitkár), Lengyel Mária, Ajtony Gábor, Kiss Ferenc, Calinescu János (területi elnökök). A szövetség előreláthatólag már a szeptemberre Kolozsvárra tervezett 4. örmény konferenciáig hivatalosan is megalakul. A találkozón dr. Issekutz Sarolta, a budapesti Erdélyi Örmény Gyökerek Kulturális Egyesület elnöke a 91 éves Veress István egyetemi tanárnak, a csombordi mezőgazdasági szakiskola megalapítójának, sok évtizednyi eredményes oktatómunkájáért átnyújtotta a jeles magyarországi kutatóról, Újhelyi Imréről elnevezett emlékplakettet, melyet most első ízben kapott külhoni személyiség. - Gergely Zsuzsa bemutatta a magyarörmények 1999-es szamosújvári konferenciájának kötetét. Fegyveresi Anikó Gudenus József: Az örmény eredetű magyar nemesi családok genealógiája című könyvét ismertette. A kötetet 53 nemesi család címerrajza és részletes leszármazási táblázatai teszik teljessé. A közgyűlés végén az Armenia székházának otthont adó Bálint Tibor dedikálta Új Erdélyi Trilógia című és más, régebbi köteteit. /Ördög I. Béla: Megalakulóban a Magyarörmények Romániai Szövetsége. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 23./

2001. május 14.

Május 19-20-án hatodszor rendezik meg Szatmárnémetiben a Jakabffy Napokat. A mostani rendezvény fő címe: Kis nemzetek és nemzetiségek a harmadik évezred Európájában. A meghívott előadók között van Kósáné Kovács Magda /MSZP/ országgyűlési képviselő, Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke, Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, Eckstein Kovács Péter szenátor, Komlós Attila, az Anyanyelvi Konferencia elnöke, Lőrincz Csaba, a magyar külügyminisztérium helyettes államtitkára, Fedinec Csilla ukrajnai tudományos kutató, Issekutz Sarolta örmény kisebbségi kutató, Varga Attila parlamenti képviselő, Kelemen László burgenlandi közgazdász, Halmos Sándor, a debreceni zsidó hitközség vezetője és mások. Muzsnay Árpád, az EMKE alelnöke, a rendezvény szervezésének irányítója jelezte, hogy most lesz a Kárpát-medencei magyar közművelődési ernyőszervezetek első közös programegyeztetése. ük. Három nagy személyiség születésnapjának egybeesése (Jakabffy, Dsida Jenő, Páskándi Géza) alkalmat ad arra, hogy még színesebb legyen a program és minden vendég tehessen egy szál virágot Szatmárnémeti nagy fiainak emlékhelyéhez. Dsida Jenő szobránál már csütörtökön tisztelegnek a Kölcsey Líceum diákjai. /Hatodszor is Jakabffy Napok! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 14./

2001. május 21.

Máj. 19-20-án hatodszor rendezték meg a Jakabffy Napokat Szatmárnémetiben, ez jórészt Muzsnay Árpádnak, az EMKE alelnökének köszönhető. Sajnos Szatmárnémeti értelmiségi köre távol marad az eseményről. Varga Attila parlamenti képviselő emlékeztetett a Jakabffy-hagyatékra: "olyan szellemi örökséget hagyott ránk, melyből erőt, tartást lehet meríteni a jelen küzdelmeihez, kisebbségi sorsunkat vállaló politikai cselekvéshez, magabiztosságot a mindennapi élethez." Eddig közel 50 előadó vett részt az Európa-szerte ismert kisebbségpolitikus emlékére rendezett eddigi tanácskozásokon, köztük Pomogáts Béla, Pozsgay Imre, Szabó Tibor, Tabajdi Csaba, Törzsök Erika Budapestről, Duray Miklós Pozsonyból, Csubela Ferenc Szabadkáról, Gortvay Erzsébet és Brezovics László Ungvárról, Oplatka András Zürichből, Bárdi Nándor Solymárról, aztán Markó Béla, Frunda György és mellettük a mostani rendezvény előadói - Kósáné Kovács Magda /MSZP/, Balázs Sándor, Balogh András, Törzsök Erika /SZDSZ/, Székely István, Komlós Attila, Pomogáts Béla, Grúber Károly, Lőrincz Csaba /Fidesz/, Eckstein Kovács Péter, Gönc László, Fedinec Csilla, Kelemen László, Jakab Sándor, Issekutz Sarolta, Halmos Sándor, akik azt elemezték, mi lesz a helye és szerepe a kisebbségeknek az integráció során. Szó volt továbbá a nemzeti irodalom regionális és világirodalmi helyéről; az egyház és vallás szerepéről és Magyarország nemzetpolitikájának értékeléséről az euroatlanti integráció perspektívájából; a szlovéniai, a burgenlandi, horvátországi és kárpátaljai magyarok helyzetéről, jövőképéről, végül pedig a cigányság sorsáról. /Jakabffy Elemér szellemi hagyatékából erőt, tartást lehet meríteni a jelen küzdelmeihez. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 21./ Máj. 20-án Lugoson folytatódott a Szatmárnémetiben megkezdődött rendezvény. Először Jakabffy Elemér emléktábláját koszorúzták meg a résztvevők. Ezután a közíró életművét értékelő konferenciát tartottak. Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke a jogtudós tevékenységét példaszerűnek nevezte. "Jakabffy - mondta Pomogáts - tudományosan és szakmailag felkészült, erkölcsileg rendkívül következetes közép-európai politikus volt." Dr. Issekutz Sarolta, a budapesti Erdélyi Örmény Gyökerek Kulturális Egyesület elnöke ismertette az örmény származású Jakabffy család történetét. Bakk Miklós politológus a jogtudós által 1940-ben megalkotott kisebbségi törvénytervezet kapcsán a kérdés megoldásának közép-európai modelljeit elemezte. /Bartók mellett említendő. Jakabffy Elemér kisebbségi politikusra emlékeztek. /Bartók mellett említendő. Jakabffy Elemér kisebbségi politikusra emlékeztek. = Krónika (Kolozsvár), máj. 22./ Megtartották a Szatmárnémeti Kölcsey Kör kezdeményezésére az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, a Határon Túli Magyarok Hivatala, az Illyés Közalapítvány, a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága - Anyanyelvi Konferencia - és Lugos város RMDSZ szervezetének közös rendezvényét, a VI. Jakabffy Napokat. Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke emlékezett Jakabffy Elemérre, aki 20 éven át Lugoson jelentette meg a Magyar Kisebbség című nemzetpolitikai szemlét 1922 és 1942 között, havonta kétszer. Igazi kisebbségtudomány volt ez a folyóirat, ugyanakkor művelődéstörténet és szociológia, több tudomány határán álló tudományág. Szellemi örökség, mely ma is időszerű. Szekernyés János temesvári újságíró, bánsági helytörténész Jakabffy Elemér kiadott könyveinek és a Magyar Kisebbség 20 év alatti 480 példányának a jelentőségét méltatta. A Magyar Kisebbség román, német és francia mellékleteit eljuttatták a román kormányhoz, valamint a nemzetközi szervezetekhez, hogy tudomást szerezzen a világ a romániai kisebbségek áldatlan helyzetéről. Másik jelentős műve a Bánsági magyarság 20 éve Romániában, mely 1939-ben Budapesten jelent meg, majd ennek folytatása A bánsági magyarság helyzete a bécsi döntés óta, melyet Szekernyés közzétesz sorozatban a temesvári Heti Új Szó hasábjain. Bakk Miklós lugosi politológus a politikusra helyezte a hangsúlyt. Az Európai Nemzetkisebbségek Kongresszusain (1925-1937) minden évben részt vettek az erdélyi magyar delegátusok, legtöbbször Balogh Arthur és Jakabffy Elemér. /Lugos üzen a Kárpát-medencének. VI. Jakabffy Napok. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 23./

2001. július 5.

Az udvarhelyi Hunor László novellás- és verseskötettel törte meg hallgatását. A szobrászként, cikk- és novellaíróként ismert Hunor László 1944. augusztus 31-én született. Előzőleg megjelent egy szobrászati munkák képét tartalmazó könyve Székelyfák Erdélyből címmel. Bevallott célja a kozmikus világ költőjeként, írójaként bevonulni a köztudatba. A két kötet /Korok versei és Hol lakjon az ember a Földön/ Major Sándor támogatásával jelentek meg. /Tárkányi Sarolta: A kozmosz költője: Hunor László. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 5./

2001. szeptember 3.

Szept. 1-jén tartották a Makfalva községhez tartozó Szolokmán, az elszigetelt kis székely településen a kortárstalálkozót és emlékművet avattak a második világháborúban elhunyt hősi halottak emlékére. A közel négyszáz lakosú falu földművelői, állattenyésztői ma is megállják a helyüket. A lakosok száma az utóbbi harminc évben több mint kétszázzal csökkent, s ma az egykori népes nyolc osztály helyett az I-IV. osztályba csak 19 gyerek jár. A 303 éves református templom harangjának hívására szép számban gyűltek össze a szolokmaiak és az innen elszármazottak. Szolokmának ma is van vonzereje, mert az elnéptelenedett házakat hétvégeken benépesítik a hazaérkezők. Az 1996-ban épült gyülekezeti ház udvarán Tatár Mihály nyugalmazott lelkipásztor leleplezte a Jakab Dávid által megálmodott és Jakab Márton kőművesmester által készített emlékművet. /Mezey Sarolta: Kettős ünnep Szolokmán. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 3./

2001. október 20.

Dehel Gábor Szatmárnémetiben született, a marosvásárhelyi Szentgyörgyi István Színművészeti Főiskolát 1961-ben végezte el, Kolozsváron kezdte pályáját. Színészi karrierje rendezői, írói tevékenységgel bővül már a hetvenes évektől kezdődően. 1991-től az Állami Magyar Opera rendezője. Negyven éve színész, rendező és író. Játszotta főszerepek sorozatát, de statisztált is. Színházi pályafutásához hozzátartoznak szakmai cikkei, a rádióban, a televízióban, a színháznál bemutatott írásai. Dehel szerint Szinberger Sándor igazgató-főrendező vezetése alatt a Magyar Opera egyik legtermékenyebb korszakát élte. Dehel Gábor Bukarestben rendezői szakot végzett. - Az Erkel-sorozat közel tíz éves munka. Beleszeretett ebbe a munkába, elsősorban azokba, amelyeket színpadi előadásként újra felfedeztek. Igazi kihívás volt minden részvevő számára. Hary Béla karmester készíti a sorozat hetedik előadásának, a Saroltának zenei anyagát. Szeretné, ha előadásaik eljutnának a hazai színpadokra is, de eddig még Marosvásárhelyre sem jutottak el. Dehel szerint ezeknek az előadásoknak szerepe lehet a sorvadó önazonossági tudat ápolásában. /Hintós Diana: Négy évtized "két úr" szolgálatában. Dehel Gábor színművész és rendező 40 éve a kolozsvári színpadokon. = Szabadság (Kolozsvár). okt. 20./

2001. december 4.

Áremelések után jön a menetrendszerű politikai diverzió, mert el kell terelni a figyelmet valamivel karácsonyig a súlyosbodó nélkülözésről. Előveszik a magyar kártyát. Újabb és újabb Har-Kov-raportok jönnek, továbbá felfigyelnek az anyanyelvi oktatásért államellenesen szervezkedő, moldvai csángómagyarokra. A nagyromán nemzeti ünnepen demonstrálni lehet erőt, miheztartást, nemzeti legendáriumot, s ha netán valaki szót emel a manipulatív parádézás ellen, hát kipellengéreztetik és kalodába zárattatik, állapította meg Dénes László. "Ilyenkor lehet megroppantott és gumigerincű, fenyegetett vagy megzsarolt, vagy egész egyszerűen zsoldossá tett magyarokkal elvégeztetni a szemfényvesztés dicstelen munkáját is." "Magyarok ők is. Kéregmagyarok, rommagyarok." - tette hozzá. Ki lehet rendelni polgárokat a tapsterekre, "ismét ünneppé lehet nyilvánítani nemzeti tragédiáink napjait" - fogalmazott Dénes László. /Dénes László: Van pofájuk. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 4./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 211-211




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998